A KGST Statisztikai Állandó Bizottságának kilencedik ülése

SZEMLE

A KGST STATISZTIKA! ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGÁNAK KILENCEDIK DLÉSE

FÓTI lSTVÁNNÉ

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta—

nácsának 1962-ben létrehozott Statisz—

tikai Állandó Bizottsága 1967. novem-

ber 21—25 között Moszkvában tar—

totta kilencedik ülését.í

Az ülésen a tagországok delegációin

kivül — amelyeket általában a központi statisztikai hivatalok elnökei vezettek —-

megfigyelőként jelen voltak Jugoszlávia

és a Koreai Népi Demokratikus Köztár—

saság képviselői, továbbá meghívott-

ként az ENSZ Statisztikai Hivatalának

igazgatója, P. Loftus és az Európai Gaz—

dasági Bizottság Titkársága Statisztikai főosztályának igazgatója, B. Davies, va—

lamint a KGST Titkárság Statisztikai

osztályának vezetője és munkatársai. A

magyar delegációt Huszár István, a

Központi Statisztikai Hivatal első el—

nökhelyettese vezette, a delegáció tagjai:

dr. Mód Aladárné, a KSH csoportfőnöke,

Nyitrai Ferencné, a KSH főosztályveze- tője, dr. Acsádi György, a KSH osztály- vezetője, Fótz' Istvánné, a KSH osztály—

vezetője, Bogyó Tibor, az Országos Terv—

hivatal munkatársa és Hollánder György, a KSH főelőadója voltak.

Az ülés munkája két nagy témakör köré csoportosult éspedig: ünnepi meg-

emlékezés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról, valamint

az elmúlt évben végzett munka számba- vétele és a következő évek munkatervé—

nek kidolgozása.

Az 50. évfordulóval kapcsolatban két

előadás hangzott el: V. Sztarovszkij, a

Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva-

talának elnöke ismertette a szovjet sta-

' A Statisztikai Állandó Bizottság megalaku—

lásáról részletesen beszámolt Fóti Istvánné ,,Kétéves a KGST Statisztikai Állandó Bizott—

sága" c. cikkében (lásd a Statisztikai Szemle 1964. évi 11. sz. 1089—1097. old.). a korábbi ülé- sekról pedig a Statisztikai Szemle Statisztikai

hiradó rovata adott hírt. (Szerk.)

tisztika félévszázados fejlődésének főbb mozzanatait, majd a szocialista országok küldöttségei nevében Sz. Sztanev, a Bol—

gár Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatalának elnöke emlékezett meg az Októberi Forradalom jelentőségéről és a szocialista országokban a statisztika fejlő—

désének fontosabb kérdéseiről.

Az 1967—ben végzett munka eredmé-

nyeit számba véve, a Bizottság a statisz—

tikai adatok összehasonlithatósága és ezzel

az elemzés lehetőségeinek kibővítése te—

rén több fontos munkát hagyott jóvá.

Ezek közül elsősorban az ágazati kap—

csolati mérlegek összeállítása terén alkal- mazandó egységes statisztikai módszertani

vonatkozású ajánlások elfogadását kell

megemlíteni. A Bizottság az e téren vég-

zett munkát nagyra értékelte. A felszó—

lalók hangsúlyozták, hogy a kidolgozott

módszertan általánosítása célravezető az ágazati kapcsolati mérlegeket összeállító

országok gyakorlatának minden, a mérle—

gek összeállításának és összehasonlítható—

ságának szempontjából jelentős * kérdésé—

ben. A kevésbé lényeges, illetve ma még nem egységesíthető részletekben vagy

alternatív megoldásokat, vagy a kialakult nemzeti gyakorlat követését teszi lehe-

tővé az elfogadott ajánlás. Az egységes

ajánlások alapján a Bizottság az 1968.

vagy ahhoz közel eső évre vonatkozó ága—

zati kapcsolati mérleg öszeállítására ho- zott határozatot, s e munka tapasztalatai—

nak összegezésére 1970—re tapasztalat-

cserét irányzott elő a távlati munkaterv—

ben.

A Bizottság a demográfia két területé—

vel, a távlati népességszámítás és a ha—

landósági tábla összeállításának módszer—

tana, valamint a két népszámlálás kö-

zötti időszakban a népességszám megha-

tározása kérdéseivel foglalkozott és aján-

lásokat fogadott el. Ezek az ajánlások ki-

S ZEMLE

321

egészítik a már korábban kidolgozott

demográfiai (természetes népmozgalmi) mutatók körét. Tekintettel a távlati né—

pességszámítások nagy gyakorlati jelentő-

ségére, a Bizottság távlati munkaterve szeminárium tartását irányozza elő a té- mából.

A szakértők által megvitatott és elő—

terjesztett anyagok közül sor került még a külkereskedelmi ár— és volumenindexek számitásával kapcsolatban korábban már elfogadott módszerek felülvizsgálására.

Az új ajánlás az indexszámítás terén szé- lesebb lehetőséget ad az egyes országok—

ban kialakult gyakorlat követésére. A Bizottság a továbbiakban jelentős mun- kát bízott a külkereskedelmi statisztikai szakemberekre: az 1962—ben elfogadott és azóta csak részleges bővitésekkel módo—

sított KGST külkereskedelmi árunómen—

klatúra jelentősebb átdolgozását hatá—

rozta el. Az átdolgozás során —— több delegáció javaslatára — arra kell a szak-

értőknek törekedniök, hogy a KGST kül—

kereskedelmi nómenklatúrája minél na- gyobb mértékben feleljen meg az ENSZ—

ben kidolgozott és alkalmazott nómenkla—

túrának (a SITC-nek).

A Bizottság ezeken kívül ajánlásokat fogadott el az állóalapok, az építőipari statisztika, valamint az új technika sta—

tisztikájának lényegesebb mutatóival és

módszertanával kapcsolatban is.

A befejezett és elfogadott módszertani anyagok puszta felsorolása is mutatja,

hogy a KGST Statisztikai Állandó Bi- zottsága keretében igen széles körű és

intenzív munka folyik mind a szintetikus, népgazdasági szintű összefoglaló statisz—

tikák, mind az ágazati statisztikák muta- tóinak nemzetközi egyeztetésére. E mun—

kák nem az elzárkózás, hanem a világ-

standardokhoz való közeledés jegyében folynak a legtöbb olyan területen, ahol ez lehetséges. Ezzel kapcsolatban

igen figyelemre méltó az a munka, amely már néhány éve folyik, s jövőre nyer be—

fejezést: a népgazdasági mérleg sokoldalú és részletes módszertani leírása terén. A jelenlegi ülés e kérdéssel csak egy mun—

rkafázis áttekintéseként, de így is nagy hangsúllyal foglalkozott. A módszertani leirás ugyanis nem kizárólag a KGST—

országokat érintő, hanem részben euró—

pai, illetve ezen is túlmenő ügy, az

anyagot ugyanis az ENSZ Statisztikai

Bizottságához továbbítják. Annak a gya- korlatnak színvonalas leírása, amelyet a

szocialista országok nagy része a nép-

gazdasági mérleg összeállítása terén kö- vet, lehetővé fogja tenni a nem szocia-

lista országokban követett gyakorlattal

való összevetést.

A Bizottság áttekintette még a tapasz—

talatcsere formájában lebonyolított egyik érdeklődéssel fogadott téma terén elért eredményeket, nevezetesen a belső árak statisztikai számbavételének kérdéseit.A Bizottság tudomásul vette azt a munkát, amelynek keretében az országok írásban

és szóban lehetőséget nyertek egymás gyakorlatának, tapasztalatainak megisme—

résére, és úgy döntött, hogy az árstatisz—

tika egységesítését egyelőre nem tűzi

napirendre, telnntettel a KGST—országok- ban végbemenő gazdaságirányítási re—

formokra, ezeknek éppen az árakra s

ebből kifolyólag az árstatisztikára gya—

korolt jelentős hatására. Csehszlovák

részről bejelentették, hogy a jövő évben

tudományos konferenciát szerveznek az árstatisztika kérdéseiről, s arra meghív—

ják a KGST—országok szakembereit is.

Az ügyvitelgépesítési állandó munka—

csoport 1967. évi tevékenységéről készült beszámolót a Bizottság szintén elfogadta.

A következő évek munkatervének ki—

alakítása különösen élénk viták közepette zajlott, s még a szerkesztőcsoportban is

folytatódott. A vita lényege nem az egyes

munkatervi témák kifogásolása vagy ép—

pen újabbakkal való bővítése volt —— bár

a felszínen főleg ez jelentkezett —, ha- nem a Bizottság feladatkörének, tevé—- kenységének értelmezése, a hazai és nem—

zetközi feladatok viszonyának különböző felfogása volt. A probléma fontosságára való tekintettel az a döntés született, hogy a Bizottság következő ülését kizáró- lag saját jövőbeli tevékenysége megbe—

szélésének szenteli, figyelembe véve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXI., budapesti ülésszakának határoza—

taiból adódó esetleges tennivalókat is.

így a beterjesztett munkatervtervezetet kisebb módosításokkal elfogadták; a kö—

vetkező ülés határozatait természetesen csak a későbbiek során fogják a munka—

tervbe beépíteni. Az elfogadott munka—

terv jól tükrözi a Bizottság tevékenysé—

gének sokoldalúbbá válását: új fejezet

foglalkozik benne a tudományos ülésszak, konferencia vagy szeminárium kereté—

ben megvitatandó témákkal.

A magyar delegáció ezúttal is az ülés- szak munkájának aktív résztvevője volt.

Két anyag kidolgozásában (az ágazati kapcsolatok mérlege, valamint a távlati

népességszámítás és halandósági tábla

összeállítása) különösen jelentős szerepe

volt.