A KGST Statisztikai Együttműködési Állandó Bizottságának 37. ülése Bukarestben

(1)

SZEMLE

A KGST STATISZTlKAl EGYUTTMÚKÖDÉSI

ÁLLANDÓ BlZOTTSÁGÁNAK 37. ÚLÉSE BUKARESTBEN

KOVÁCS TAMÁSNÉ DR.

A KGST Statisztikai Együttműködési Állan- dó Bizottsága 1981. május 26. és 29. között Bukarestben tartotta 37. ülését. Az ülés mun- kájában a KGST-országok statisztikus dele- gációi mellett a KGST Titkárság munkatár- sai is részt vettek. s meghívottként jelen volt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság képvi-

selője is.

Az ülésen részt vevő bolgár delegációt D.

Balevszki, az Egységes Társadalmi információs Rendszer Bizottságának elnöke. a magyar de- legációt dr. Kiss Albert, a Központi Statisz—

tikai Hivatal elnökhelyettese, a vietnami de- legációt Csan Hai Bang, a Központi Sta- tisztikai Hivatal első elnökhelyettese. (: Né- met Demokratikus Köztársaság delegációját A. Donda, az Állami Központi Statisztikai Hi- vatal vezetője, a kubai delegációt F. Vascos,

az Állami Statisztikai Bizottság elnöke, a mongol delegációt G. Csuluut, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. a lengyel delegációt W. Sadowski, a Statisztikai Főhi- vatal elnöke, a román delegációt !. Salapa, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. a szov-*

jet delegációt V. Kudinov, a Központi Statisz- tikai Hivatal elnökhelyettese. a csehszlovák delegációt ]. Kazimour, a Szövetségi Statisz—

tikai Hivatal elnöke vezette. A KGST Titkárság munkatársainak élén ezúttal is I. Rizsov, a Statisztikai osztály vezetője állt.

A tagországok delegációi mellett kormány- megállapodás értelmében — F. Kornel veze- tésével — jugoszláv küldöttség is részt vett

az értekezleten.

Az Európai Gazdasági Bizottságot a Tit—

kárság Statisztikai főosztályának igazgatója.

W. Haeder képviselte.

Az ülés ünnepélyes megnyitása alkalmá- ból Nicolae Constantin miniszterelnök-helyet—

tes, Románia állandó KGST-képviselője a ro- mán kormány nevében üdvözölte az ülésen

részt vevő delegációkat.

A plenáris ülés elnöki tisztét I. Salapa, a román Központi Statisztikai Hivatal elnöke. az

ülés munkájában részt vevő román delegá-

ció vezetője töltötte be. Az egyes napirendi pontokról hozandó határozatok megfogalma—

zására létrehozott szerkesztő csoport munká—

ját Zs. Baskir, a román delegáció titkára fogta össze.

A Statisztikai Együttműködési Állandó Bi- zottság ülésén napirenden szereplő témák na- gyobb része olyan feladatok végrehajtására irányult. amelyeket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülése. illetve Végrehaj- tó Bizottsága korábban hozott határozatai körvonalaztak. E feladatok egy részének meg—

valósítása éppen a Bizottság jelen ülésén fejeződött be, míg másokkal különböző ki- dolgozottsági fokuknak megfelelően foglalko-

zott az értekezlet.

A befejezett témák közül elsősorban a kö- vetkezők érdemelnek figyelmet. mint a jövő—

beni statisztikai együttműködés feltételeit meghatározó tényezők.

A Végrehajtó Bizottság 97. ülése jóváhagy- ta a Statisztikai Együttműködési Állandó Bi—

zottság új ügyrendjét, amely szabályozza a KGST-országoknak a statisztika terén folyta—

tott együttműködését. A Statisztikai Együtt- működési Állondó Bizottság 37. ülése határo—

zatot hozott arról, hogy a jövőben az emli—

tett ügyrendhez igazodva végzi tevékenysé- gét.

Az ügyrend a Bizottság céljairól, felada- tairól szólva a következőket rögzíti:

a Bizottság célja a KGST—országok sokoldalú sta—

tisztikai együttműködésének szervezése, a nemzet—

közi statisztika kialakítása és fejlesztése a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében;

a Bizottság arra hivatott, hogy elősegítse a KGST- országok sokoldalú gazdasági és tudományos—műsza—

ki együttműködését. továbbá az együttműködés továb- * bi elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST- országok szocialista gazdasági

lesztését célzó Komplex Program és az együttműkö- dés hosszú távú célprogramjainak megvalósitását; —

a Bizottság fő feladata a Köicsönös Gazdasági Segitség Tanácsában a statisztikai információs rendszer továbbfejlesztése és tökéletesítése oly módon, hogy a KGST-országok kölcsönös tájékoztatásához és a Tanács szerveinek tevékenységéhez szükséges sta—

tisztikai adatok teljességének és nemzetközi össze-

_A;

(2)

SZEMLE

1 027

hasonlíthatóságának biztosítására irányuló ajánláso—

kat dolgoz ki a KGST—országok számára;

feladata továbbá. hogy — kérésük alapján - se—

gítséget nyújtson az érdekelt KGST-országoknak az állami statisztika tökéletesítésében és fejlesztésében, ezek között az állami statisztika automatizált rend-

szerei létrehozásának kérdéseiben;

a Bizottság a végzett munkáról és további tevé- kenységéről évenként beszámolót terjeszt a KGST Végrehajtó Bizottsága elé.

Úgyszintén befejező stádiumához érkezett a Statisztikai Együttműködési Állandó Bizott- ság által évente egyszer megjelentetendő kiadvány. a Statisztikai Információs Bulletin szerkesztésére vonatkozó ügyrend kidolgozá- sa. kiegészítve az 1981. évi és a 1982. évi szám tematikus tartalmával.

A Bizottság 37. ülésén a szovjet delegá- ció és a Titkárság áttekintést adott annak a kísérletnek az eredményéről, amelyet az ún.

értékmutatók összehasonlítása terén az elmúlt években folytattak. A kísérlet a következő mutatószámokra terjedt ki:

a megtermelt nemzeti jövedelem.

a munka társadalmi termelékenysége, (: lakosság összes fogyasztása,

az ipar végső termelése.

llll

A kísérlet alapján a Bizottság arra a kö—

vetkeztetésre jutott, hogy egyrészt a követ- kező összehasonlításba a felsorolt mutatók közül a lakosság összes fogyasztásának mu—

tatóját mint rendszeres mutatót építsék be, másrészt viszont a további három mutatóra nézve folytatni kell a kisérleti számítások vég- zését.

A magyar delegáció az ülésre számitás—

technikai módszertani anyagot terjesztett be .,Az adatok és a dokumentációk tárolási és nyilvántartási rendszeréről az állami statisztika automatizált rendszerében" címmel. A téma fontosságát az adja meg, hogy a KGST- országokban a statisztikai szolgálat tájékoz- tató és elemző munkájában a legfontosabb nyersanyagként a statisztikai adatok szolgál- nak. Hazánkban például évente mintegy 450 különböző beszámolójelentésen, kérdőíven több tízezer különböző adatfajta érkezik a a Központi Statisztikai Hivatalba, és a mi—

nisztériumok és a főhatóságok által gyűjtött adatok volumene is hasonló nagyságrendű.

A többi KGST-országban is hasonló a hely-

zet.

A statisztikai adatok gyűjtésére. beleértve az adatszolgáltatóknál felmerült költségeket is. a népgazdaság jelentős összegeket áldoz.

Ezekkel az összegekkel akkor gazdálkodnak ésszerűen a statisztikai szolgálatok. ha a ko- pott statisztikai adathalmazt minél sokolda- lúbban, minél többféle kombinációban hasz- nálják fel. ,

A beterjesztett adatdokumentációs rendszer nemcsak a számítógépekben tárolt statisztikai adatok nyilvántartását fogja át. hanem a beszámolójelentéseken és kérdőíveken le-

60

Vö adatok és a statisztikai kiadványokban szereplő táblák nyilvántartását is.

Az adatdokumentációs rendszer a perspek- tivikus cél —— a statisztikai meta-információ—

rendszer létrehozása — megvalósít-sa irányá- ba tett első lépésnek tekintendő. A Bizottság határozata szerint az országok adottságaik—

nak. szükségleteiknek megfelelően különbö- ző mélységben alakíthatják ki — e javaslat fi- gyelembevételével — statisztikai meta-infor—

mációrendszerüket.

Az aktuális statisztikai feladatok közül a Bizottság megvitatta az 1983. évi adatok alapján végzendő értékmutató-összehasonlí—

tás programját és szervezési tervét. Ezen ki—

vül foglalkozott annak az elemző tanulmány- nak az előkészítésével, amelyet a Végre—

hajtó Bizottság megbizása értelmében ez év végéig a KGST-országok gazdasági fej- lettségének kiegyenlítődése tárgyában kell a Statisztikai Együttműködési Állandó Bizottsá- nak információs anyagként kidolgoznia. Na—

pirenden szerepelt a korábban hozott közle- kedésstatisztikai ajánlások végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint a külkereskedelmi adatszolgáltatások egyes kérdéseivel foglal- kozó tájékoztató is. A módszertani témák kö- zött o népgazdasági ágak osztályozórendsze—

rének továbbfejlesztésére irányuló alapelve- ket is egyeztette a Bizottság.

A felsoroltak mellett a Bizottság ülésén széles körű gazdaságpolitikai konzultáció bontakozott ki a statisztikai szolgálatok ré—

szére nagyfontosságú két kérdéscsoportról.

Ezek közül is kiemelkedett az a vélemény- csere. amelyet a szovjet küldöttség bevezető előadása és a Német Demokratikus Köztár- saság küldöttségének korreferátuma alapján folytattak a delegációk, és amelynek tárgya ,.A tervezés javítása és a gazdasági mecha- nizmus által a termelés hatékonyságának és és a munka minőségének növelésére gyako—

rolt hatás erősödésével összefüggő statisztikai szómbavételi és beszámolási rendszer" volt.

A szovjet küldöttség vitaindító előadása is—

mertette azokat a párt- és állami határoza- tokat, amelyek a Szovjetunióban meghatá—

rozzák a statisztika új feladatait. A határo- zatok meghozatala óta a Központi Statiszti- kai Hivatal számos intézkedést hozott.

Elvileg új módon oldják meg a termelés értékben való kifejezését, mivel előirányoz- ták az ún. normatív tiszta termelés mutató- számának alkalmazását. egyes esetekben pe- dig oz árutermelést összehasonlítható ára—

kon jellemző mutató alkalmazását. A nor—

matív tiszta termelés mutatójára való áttérés a megfelelő ágazatok erre való felkészülé—

sének mértékében történik majd.

A normatív tiszta termelés mutatóját a ter—

mele's fizikai volumenének, valamint a mun—

katermelékenység növekedési ütemének ki—

számítására használják.

(3)

1 028 ^{SZEM LE}

Jelentősen megnőtt az állami statisztika szerveinek szerepe a naturális mutatókban kifejezett termelés számbavételében. Ezért tö—

kéletesítették azon ipari termékek jegyzékét.

amelyekre vonatkozóan beszámolási kötele—

zettség áll fenn a gyártásról. Egyidejűleg be—

vezették azokat a mértékegységeket, amelyek a termékek hatékonyságának. minőségének és más fogyasztói tulajdonságainak jellemzé-

sére használhatók.

Növekszik a Szovjetunióban a termékek minősítésére, minőségi kategóriák szerinti megoszlására. választékára, az érvényben lé- vő állami szabványok megtartására. a rekla—

mációkra, a selejtből eredő veszteségekre és a garanciális javításokra vonatkozó informá—

ciók szerepe.

Változik a nagy építőipari létesítmények számbavételi rendje és az építési szerveze—

tek tevékenységének értékelési módszere is.

A határozatok fontos intézkedéseket irá- nyoznak elő a tudományos—műszaki haladás gyorsítására. Ez megköveteli a statisztikai be- számolási rendszer továbbfejlesztését is.

Az új technika bevezetésére vonatkozó ter—

vekben előirányozzák azon új terméktípusok meghonosításához fűződő feladatokat. amelyek megfelelnek a világszinten és az ország- ban elért legjelentősebb eredményeknek és az élenjáró technológiának. Ugyanakkor bő- vül a gyártás műszaki színvonalát és a kibo- csátott termékek főbb fajtáit jellemző alap—

vető mutatók köre is.

A határozatok a népgazdaság anyagi—mű- szaki ellátásának tökéletesítésére irányuló komplex célprogramok között a tüzelőanya- gok és a fémek takarékossági programjának kidolgozását is előirányozza. Ezzel összefüg- gésben a Szovjetunióban összeállították az 1980. évi tüzelőanyag-energetikai ténymérle—

get. A tüzelőanyag-energetikai források fel- használási normái csökkentésének fokozott ellenőrzése céljából jóváhagyták a tüzelő- anyag-. a hőenergia- és a villamosenergia- normákra és a tényleges felhasználásra vo- natkozó havi gyorsjelentés rendszerét.

Az építőiparban 1980 áprilisától bevezet- ték az anyagok és a termékek felhasználását.

valamint a túlzott felhasználás okait tudakolő adatszolgáltatást.

Az anyagmérlegeket a tizenegyedik ötéves tervben 409 terméktípusra vonatkozóan dol- gozzák ki. szemben a tizedik ötéves terv 234 termékféleségével.

Változtatásokat eszközöltek a pénzügyi sta—

tisztikában is. A tudományos és műszaki fej- lesztési alapnak az ipari minisztériumoknál és a főhatóságoknál történő képzéséről és felhasználásáról adatgyűjtést vezettek be.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva- tala — (: minisztériumokkal és a főhatóságok- kal egyeztetve —-— tovább csökkentette és egy- szerűsítette a statisztikai beszámolási rend- szert, a jelentőségüket vesztett mutatókat és nyomtatványokat megszüntette, jobb mutató- kat vezetett be, és néhány adatszolgáltatás időszakasságának megváltoztatására is intéz—

kedést foganatosított.

A Német Demokratikus Köztársaság kül- döttségének korreferátuma beszámolt arról, hogy 1981-től a statisztikai megfigyelési rend- szerbe két új mutatót vontak be. elsősorban az ipari és építőipari vállalatok hatékonysá- gának megfigyelésére, illetve mérésére. Ezek

a következők:

a tiszta termelés,

a száz márka árutermelésre jutó anyag—, alapvető nyersanyag- és energiafelhasználás értéke.

A másik konzultációs téma a területi statisztika aktuális kérdéseinek megvitatása volt.

A vitaindító előadást a házigazda román kül—

döttség tartotta.

Az ülés munkájában részt vevő küldöttsé- gek e témát illetően ismertették hazai gya- korlatukat, s főként azokra a változásokra tér- tek ki, amelyek a területi statisztikai appará—

tus számítástechnikai bázisainak kialakítása nyomán figyelhetők meg. Említés történt ar- ról is, hogy a helyi párt- és tanácsi vezetés igényeinek kielégítésére a területi statiszti—

kai szerveknek megfelelően fel kell készülni—

ök mindazoknak a feladatoknak az ismere- tében, amelyeket a közelmúltban hozott új gazdaságpolitikai határozatok regionális vo- natkozásai tartalmaznak.

A KGST Statisztikai Együttműködési Állan- dó Bizottság soron következő ülését 1981 no—

vemberében Moszkvában tartja; előzetes na- pirendjén 18 téma szerepel.

STATlSZTIKA ES NEMZETI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT FINNORSZÁGBAN

ARANYl ATTILA

Olaví Níitamo, a Finn Köztársaság Központi Statisztikai Hivatalának igazgatója 1980. má- jus 15—én előadást tartott a Nemzetközi Szá- mítástechnikai és Oktató Központban. Az ülé- sen Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese elnökölt.

Előadása bevezetőjében O. Niitamo a tár—

sadalmi adatellátó rendszer előtt álló legál- talánosabb követelményből indult ki, amely így hangzik: megfelelő információt kell adni alkalmas formában szakszerű felhasználásra a szükséges időben és elfogadható költség—