A KGST Statisztikai Állandó Bizottság 36. ülése

SZEMLE

A KGST STATISZTIKAI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGÁNAK 36. ULÉSE

KOVÁCS TAMÁSNE DR.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága 1980. október 28. és 31. között Moszkvában tartotta 36. ülését, amelyen valamennyi KGST- ország képviseltette magát. A bolgár delegá- ciót D. Balevszki, az Egységes Társadalmi ln—

formációs Rendszer Bizottságának elnöke. a magyar delegációt Nyitrai Ferencné dr. ál—

lamtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal el- nöke, a vietnami delegációt Csan Hai Bang, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyette—

se, a Német Demokratikus Köztársaság cle- legációját A. Donda, az Állami Központi Sta—

tisztikai Hivatal vezetője. a kubai delegációt F. Vascos, az Állami Statisztikai Bizottság el- nöke, a mongol delegációt R. O/dovdanzan, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyette- se. a lengyel delegációt V. Sadowski, a Sta—

tisztikai Főhivatal elnöke, a román delegá- ciót !. Nikola, a Központi Statisztikai Hivatal einökhelyettese, a szovjet delegációt L. Volo- darszkíj, a Központi Statisztikai Hivatal ve-

zetője. a csehszlovák delegációt ]. Kazimour,

(] Szövetségi Statisztikai Hivatal elnöke ve- zette. Az ülésen jelen volt I. Rizsov, a KGST Titkárság vezetője. Részt vett az ülésen a KGST-nek a statisztikai munkát felügyelő tit- kárhelyettese, A. Velkov is. A KGST és a ju- goszláv kormány közötti megállapodás értel—

mében megjelent jugoszláv statisztikai dele—

gációt I. Latifíc, a Központi Statisztikai Hi- vatal elnöke vezette.

A Statisztikai Állandó Bizottság 36. ülésé—

nek keretében tartott plenáris tárgyalásokat elnöki tisztében L. Volodarszkii, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának vezetője irá.

nyitotta. Az egyes témák részletkérdéseinek megvitatására és formába öntésére két szer- kesztő bizottságot hoztak létre. A bizottságo—

kat V. Hubancseva, a bolgár Egységes Tár- sadalmi Információs Rendszer Bizottsága nemzetközi részlegének megbízott igazgatója, illetve Kovács Tamásné dr., a magyar Köz- ponti Statisztikai Hivatal tanácsosa vezette.

A napirenden szereplő 14 napirendi pont a statisztika aktuális kérdéseinek igen szé- les skáláját fogta át: egyrészt több éves mun—

ka után befejező szakaszához érkezett az or—

szágok népgazdasági fejlődését jellemző ton—

tosabb értéki mutatószámok 1978. évi adato—

kon alapuló elemzése, s így sor került annak

lezárására, másrészt egy sor folyamatban le—

vő, főként módszertani jellegű kérdésben tör- tént előrehaladás. A jelen ülés értékelte a, Statisztikai Állandó Bizottság egész évi te-

vékenységét, és kialakította kétéves munka- programját is. A felsőbb KGST—szervek hatá- , rozataiból fakadó feladatok meghatározása—

kor ismételten hangsúlyt kapotta nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció statisztikájá- nak továbbfejlesztése, valamint a statisztikai publikációs tevékenység bővítése iránti foko- zódó igények minél magasabb szintű kielé- gitése.

Az ülés kiemelkedően fontos témája volt az előzőkben már említett értékmutatók elem- zésének lezárása. E témát a szovjet delegá- ció fő felelősségével végezték az országok abból a célból, hogy eleget tegyenek a KGST Végrehajtó Bizottság 73. ülésétől kapott meg-

bízásnak, amely szerint összehasonlítható adatokat kell szolgáltatniok a népgazdaság fejlettségi szintjéről. Bevezető előadásában a szovjet delegáció nevében V. Martinav, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának főosztályvezetője ismertette azokat a munka- folyamatokat, amelyek révén ez a munkaigé- nyes teladat megvalósult. és amelynek ered- ményeképpen a statisztikai adatok igen szé- les körét felhasználva a Végrehajtó Bizott- ság számára a jelentés elkészült. A delegá- ciók a jelentést jóváhagyták, kiemelve, hogy a felhasznált 1978. évi kiinduló statisztikai adatok gazdag forrásként szolgálhatnak a KGST-szervekben, illetve a KGST—országok- ban végzendő további szintetizáló számítá- sokhoz.

Úgyszintén lezárult az a módszertani mun- ka. amelyet az iparban alkalmazott gépek és berendezések műszaki szinvonalának nemzet- közi összehasonlítása előkészítéseként, a módszertani alaptételek kidolgozásával ol—

dottak meg a KGST-országok statisztikusai.

80 _SZEMLE

E módszertan szerint a nemzetközi osztályo—

zás tárgyául egyrészt az erőgépek, másrészt a munkagépek szolgálnak. A berendezések e csoportjait műszaki színvonaluk szerint ösz- szesen négy osztályra bontja a módszertan:

a kézi meghajtású, a mechanizált, a részle- gesen automatizált, valamint a teljesen au—

tomatizált gépek és berendezések osztályá—

ra. Az utóbbi két osztályon belül további csoportként megkülönböztetik a részlegesen, illetve a teljesen automatizált termelési vo- nalakat is. A szakértők által korábban egyez- tetett ismérvek alapján a Statisztikai Állandó Bizottság jóváhagyta a műszaki színvonal jel- zett osztályozási rendszerét azzal, hogy az ér- dekelt országok egyes kiemelt ipari ágazatok műszaki színvonalának vizsgálatára — a gé- pek bruttó értékét véve figyelembe —— az 1982.

évről adatgyűjtést fognak végrehajtani.

Jóváhagyólag tudomásul vette az értekezlet annak a tudományos szemináriumnakaz ered- ményeit, amely az agráripari integráció és a mezőgazdasági termelés szakosítása és koncentrációja területén jelentkező új irány—

zatokat jellemző statisztikai mutatókkal és ta—

nulmányozásuk módszereivel foglalkozott. E téma vezetője a bolgár delegáció volt, s több más delegáció is előadással szerepelt (: Várnában tartott szemináriumon. ismertet- ve az egyes országokban jelentkező problé- mákat és megoldásuk módjait. A szeminári—

um keretében hasznos véleménycsere alakult ki az országok szakértői között arról, hogy a mezőgazdaság és az ipar közötti kooperá- ció szorosabb'formája, az agráripari integ- ráció fejlesztésében szerzett tapasztalatok a statisztikában miként hasznosíthatók, 5 szó- mos kiegészítő jellegű elképzelést vázoltak föl e fejlődési tendencia statisztikai vissza- tükrözéséről. Megállapították, hogy az egyes országok statisztikai gyakorlata már feltárt bizonyos olyan nehézségeket és problémákat, amelyek éppen a statisztikailag vizsgálandó tárgy -— az agrárípari integráció -— meghatá—

rozására vonatkoztak. Ezen belül az egyik alapvető problémát az képezte: hogyan le—

het a mutatókat felhasználni az integrált, több ágazatra kiterjedő formációk tevékeny-

ségének jellemzésére.

A magyar delegáció ,,Az agráripari integ—

ráció a Magyar Népköztársaságban" cimmel nyújtott be előadást a tudományos szeminá- riumra. A Statisztikai Állandó Bizottság úgy határozott. hogy e kérdéscsoport további ta- nulmányozást érdemel. Ezért egyrészt felkér—

te a bolgár küldöttséget, hogy a szeminárium anyagát gyűjteményes formában tegye köz—

zé, másrészt előirányozta, hogy a jövőben to- vább folytatja az új agráripari irányzatokat jellemző mutatók tanulmányozását.

A felsoroltak mellett a Bizottság több szá—

mítástechnikai témát is jóváha yólag tudo- másul vett a Számítástechnikai llandó Mun-

kacsoport 1980 szeptemberében Kijevben tar- tott értekezletének eredményei nyomán. lgya Bizottság elfogadta az információ gyűjtésé- re, továbbítására, feldolgozására és közlésé- re szolgáló kollektiv felhasználású számító—

központok és előfizetői terminálok műszaki eszközei kiválasztásának módszerét is. E mód- szertani tanulmány első változata már 1979- ben elkészült, s vitára is került. A hozzászólá- sokat és a megjegyzéseket is figyelembe vevő második változatot tárgyalta meg Kijevben a Szómítástechnikai Állandó Munkacsoport értekezlete. Itt a Munkacsoport tagjai kite- jezték azon véleményüket, amely szerint a kollektív felhasználású számítóközpontok lé- tesitése a számítástechnika alkalmazásának hatékony módszerét jelentik. Éppen ezért fon- tos feladat a számítóközpontok színvonalas megtervezése és üzembe állításuk körülte—

kintő előkészítése, különös tekintettel arra, hogy az ilyen típusú eszközök létrehozása ki- fejezetten nagy anyagi erőforrásokat igényel.

Kidolgozták és elfogadták a Bizottság 1960.

évi tevékenységéről szóló beszámolót, vala- mint az 1981—1982. évekre kiterjedő munka- programot. E munkaprogram öt fejezetben foglalja össze mindazokat a statisztikai ten- nivalókat, amelyeket a Komplex Program és a hozzá kapcsolódó hosszú távú célprogra- mok, illetve a sokoldalú intézkedések öt évre szóló egyeztetett terve teljesitésének mérésé—

re, a statisztikai módszertan és gyakorlat to—

vábbfejlesztésére, a számítástechnikai együtt- működés elmélyítésére, valamint a statiszti—

kai adatok begyűjtésére és publikálására iró—

nyoztak elő. Az öt fejezet összesen 36 témát ölel fel. többek között az országok kölcsönös érdeklődésére számot tartó különböző gazda- ságpolitikai konzultációkat is, amelyek aktu- alitásuk sorrendjében —— különböző munka- módszereket alkalmazva — valósulnak meg.

Az 1981. évi publikációs terv összesen 17—féle kiadvány közzétételét irányozza elő, ezek egy része összefoglaló, rendszeres kiadvány. to—

vábbi része pedig tematikus jellegű eseti adatgyűjtemény.

A Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette a KGST Titkárságnak a nemzetközi kapcsola—

tok területén —— a Bizottság 35. ülésén kapott felhatalmazás értelmében — az elmúlt né- hány hónapban kifejtett tevékenységét. A KGST Titkárság 1980 nyarán, illetve őszén megfelelő szinten képviseltette magát az Eu—

rópai Statisztikusok Értekezlete 28. ülésén Genfben, az lSlS-szemináriumon Pozsonyban és a környezetstatisztikai EGB-szemináriumon Varsóban. A felsoroltak mellett két konzulta- tív jellegű találkozót is szerveztek: az EGB Titkársággal közösen áttekintették az együtt- működési program két évre előremutató ter- vezetét, s ezen kívül hasonló jellegű munka- megbeszélést folytattak Finnország Központi Statisztikai Hivatalával is.