SZEMLE
A KGST STATISZTIKAI EGYUTTMÚKÖDÉSI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGÁNAK 38. ULÉSE MOSZKVÁBAN
KOVÁCS TAMÁSNE DR.
A KGST Statisztikai Együttműködési/Állan—
dó Bizottsága 1981. november 24. és 27. kö- zött Moszkvában tartotta 38. ülését. Az ülés munkájában a KGST-országok statisztikus de- legációin kívül a KGST Titkárság munkatársai vettek részt. Kormánymegállapodás értelmé- ben jugoszláv statisztikai küldöttség is jelen volt az ülésen. Az ülés munkájában részt ve- vő bolgár delegációt D. Balevszki. az Egy- séges Társadalmi Információs Rendszer Bi—
zottság elnöke. a magyar delegációt dr. Kiss Albert, a Központi Statisztikai Hivatal elnök—
helyettese, a vietnami delegációt Hoang Trinh, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Né—
met Demokratikus Köztársaság delegációját A. Donda, az Állami Központi Statisztikai Hi- vatal elnöke. a kubai delegációt H. Elgueza- bal. az Állami Statisztikai Bizottság elnökhe- lyettese. a mongol delegációt R. Oidovdan- zan, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhe- lyettese, a lengyel delegációt W. Sadowski, a Statisztikai Főhivatal elnöke, a román de—
legációt M. Capata, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője. a szovjet delegá- ciót L. VoIodarszkii. a Központi Statisztikai Hi- vatal elnöke, a csehszlovák delegációt V.
Miőka, a Szövetségi Statisztikai Hivatal elnö- ke vezette. A jugoszláv delegáció élén B.
Markovié. a Szövetségi Statisztikai Hivatal igazgatóhelyettese állt.
A Statisztikai Együttműködési Állandó Bi—
zottság 38. ülésének plenáris tárgyalásait el- nöki tisztében L. Volodorszkii, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának vezetője irányította. A napirenden szereplő témák rész- letes megvitatására és formába őntésére két szerkesztő bizottságot hoztak létre. ezek mun- káját R. Koch, a Német Demokratikus Köz—
társaság Állami Központi Statisztikai Hivata- lának osztályvezetője, illetve B. Titerová, a csehszlovák Szövetségi Statisztikai Hivatal osztályvezetője fogta össze.
A Bizottság elnöke tájékoztatta az ülés résztvevőit a felsőbb KGST szervek határoza- taiból adódó statisztikai feladatokról. A KGST
XXXV. ülésszakán hozott határozatok nyomán a Statisztikai Együttműködési Állandó Bizott—
ságnak törekednie kell arra. hogy a sokol—
dalú integrációs intézkedések egyeztetett ter- vében rögzített feladatok teljesítésének mé- rését szolgáló statisztikai rendszert napraké- szen tartsák. ezzel is elősegítve az adatgyűj- tés és —szolgáltatás színvonalas megszerve- zését. Emellett a Bizottságnak a jövőben nagy figyelmet kell fordítania a gazdasági hatékonyság statisztikai vizsgálatára, össze- függésben a munka termelékenységével.
Az ülés jóváhagyta a beruházások! gazda—
sági hatékonyságának statisztikai tanulmá- nyozásáról 1981 szeptemberében tartott sze—
minórium eredményeit.
A szemináriumra benyújtott előadások, va- lamint a vita során tett kiegészítések és in—
formációk anyagát az ülésen elfogadott ha- tározat értelmében a Titkárság 1982-ben a széles szakmai érdeklődésre való tekintettel önálló kiadványként is megjelenteti.
A Bizottság megvitatta a KGST—országok gazdasági fejlettségi szintjében az 1971 és 1980 között bekövetkezett közeledési és ki- egyenlítődési folyamatról a Végrehajtó Bi—
zottsághoz tájékoztatásképpen benyújtott elemzést. A Titkárság az elemzéshez a nép- gazdasági fejlődést jellemző legfontosabb ér- tékmutatók nemzetközi összehasonlításából származó adatok mellett a KGST-országok fejlettségét kifejező számos más mutatószá- mot is felhasznált._Az ülés —- a delegációk módosító észrevételeivel —— elfogadta az elem- zést. és alkalmasnak találta arra. hogy a Végrehajtó Bizottság elé terjesszék az anya-
got.
A napirenden szereplő 18 napirendi pont közül 4 foglalkozott számítástechnikai témá—
Val, a Számítóstechnikai Állandó Munkacso—
portnak 1981 októberében Várnában tartott ülése nyomán. A Bizottság áttekintette annak a számítástechnikai tudományos kollektívának a munkáját, amelyet 26. ülésén az érdekelt KGST-országok szakértőiből létrehozott a szó—
SZEMLE 423
mítástechnikai—módszertani útmutatók. irány- elvek kidolgozására. A Bizottság elfogadta a kollektíva által kidolgozott módszertani anya- gokat. és ugyanakkor új feladatokat tűzött a kollektíva elé.
A Bizottság több folyamatban levő mód- szertani jellegű kérdésről tájékoztatót hall—
gatott meg, s egyben kijelölte a továbbhala- dás útját is. így például a plenáris ülésen élénk vita folyt az ún. célnómenklatúrák ren—
deltetéséről, valamint a tagországok közötti gazdasági és tudományos—műszaki együtt- működés fejlődését jellemző statisztikaí mu- tatószám-rendszer tökéletesítéséről.
Az időszerű módszertani feladatok egyik fontos fejezeteként a szovjet delegáció és a Titkárság kidolgozta a nem termelő szférába tartozó szervezetek és intézmények bevételi és kiadási mérlege számítási módszertanának tervezetét, amelyet 1981 szeptemberében szakértői értekezleten vitattak meg és egyez—
tettek. A Bizottság 38. ülése jóváhagyta az emlitett értekezleten részt vevő szakértők vé- leményét a népgazdasági mérlegszámitások
továbbfejlesztéséről. A munka szakaszonkénti megvalósitására tekintettel célszerűnek talál—
ta. hogy a módszertanban eszközölt változta—
tásokat e szakasznak megfelelően vezessék át a mérlegrendszeren.
Ezt követően a Bizottság megvizsgálta az 1982—1983. évi munkaterv tervezetét, amely- nek összeállításakor fő szempont volt az erők- nek a korábbiakhoz képest fokozottabb kon—
centrálása és az új munkamódszerek széle- sebb körben való alkalmazása.
A munkaterv külön jegyzékben sorolja fel azokat az 1982—1983. évre tervezett konzul- tációs témákat, amelyeket szakértői értekez- leteken. a Bizottság ülésein. illetve írásos anyagok cseréje révén fontosnak vél kölcsö- nös tájékoztatás és tapasztalatcsere tárgyá- vá tenni a Bizottság.
Az 1982. évi publikációs terv összesen 16 kiadvány közzétételét irányozza elő.
A KGST Statisztikai Együttműködési Állandó Bizottság legközelebb 1982 júniusában Bul- gáriában ülésezik. előzetes napirendjére 12
témát vettek fel.
MAGYAR NYELVÚ SZAKIRODALOM
A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KULGAZDASÁGANAK lRANYlTÁSA
Statisztikai Kiadó Válialat. Budapest. 1981. 208 old.
A szocialista országok többsége ,.nyított gazdaság". Ez a megállapítás szinte már köz- hely. A szerzők. a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szocialista Világrendszer Köz—
gazdasági intézetének munkatársai is a szo- cialista országok egyfajta nyitottságában: az egymás tapasztalatai iránti fogékonyságban bízva bocsátották útjára könyvüket.
A KGST—országok gazdasági fejlődésének, a KGST—n belüli (gazdasági együttműködés- nek jelenlegi szakaszában különösen fontos szerep hárul a külgazdasági kapcsolatok irá—
nyításának tökéletesítésére. Aligha vitatható.
hogy _a partnerországok tapasztalatainak kölcsönös megismerése, általánosítása segít—
séget nyújt valamennyi országnak abban, hogy saját külgazdasági irányítási rendsze- rét a legoptimálisabban állítsa nemzetgaz- dasági feladatainak (beleértve az együttmű- ködésből rá háruló teendőket is) megoldása szolgálatába.
A könyv szerkesztője, 0. T. Bogomolov aka- démikus általrvezetett szerzői munkaközös- ség arra vállalkozott, hogy áttekintse a kül- gazdasági kapcsolatok szerepét az egész szocialista közösség gazdasági fejlődésében, bemutassa a külgazdasági kapcsolatok irá- nyítási rendszere (tervezés. szervezeti formák.
az alkalmazott közgazdasági eszközök) fej—
lesztésének időszerű kérdéseit. Mindezzel a
szerzők azt kívánták elérni. hogy — kísérletet téve a KGST-országok külgazdasági irányítá—
sában szerzett tapasztalatok általánosítására, összegezve a külgazdaság irányításának el- méleti. módszertani kérdéseit és feltárva az egyes országok konkrét helyzetéből adódó sajátosságokat — egyrészt alapanyagot szol- gáltassanak az egyes nemzetgazdaságok szá—
mára optimális döntéseik előkészítéséhez.
másrészt serkentsék a szocialista országok külgazdaságával kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések további tudományos ku-
tatását.
Az a szerzői szándék, hogy egyaránt ele- mezzék a szocialista országok külgazdaságá- ban érvényesülő általános és különös ten- denciákat. meghatározta a monográfia szer- kezetét is. A 17 fejezetre tagolt könyv első része mindenekelőtt elméleti kérdésekkel fog- lalkozik, továbbá a külgazdaság irányításá- nak néhány általánosítható vonását összeg- zi. míg a második részben a szerzők sorra veszik és bemutatják a tíz KGST- tagállam konkrét külgazdasági irányítási rendszerét.
A szerzők a szocialista országoknak a nemzetközi munkamegosztásban való részvé- telét jellemezve kezdik el monográfiájukat.
A szocialista országok lényegesen kisebb arányban vesznek részt a világkereskedelem- ben (körülbelül 12 százalékkal), mint a vi-
lág ipari termelésében (körülbelül 30—35 szá- zalékkal). Ebből azt a következtetést von- ják le, hogy a szocialista országok még to- vábbi jelentős tartalékokkal rendelkeznek a
