SZEMLE 81
A KGST SZÁM lTÁSTECHNlKAl ÁLLANDÓ MUNKACSOPORT XlX. ULÉSE
ARANYl ATTlLA
A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága ke- -— a statisztikai információ-rendszer informatikai
retében működő Számitástechnikai Állandó Munkacsoport XlX. ülését 1980. szeptember 16 és 19 között Kijevben tartotta. Az ülésen 9 KGST—tagország (Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongó—
lia, a Német Demokratikus Köztársaság, Ro- mánia és a Szovjetunió) delegációja, továbbá a KGST és a jugoszláv kormány közötti egyez- mény alapján a jugoszláv Szövetségi Statisz- tikai Hivatal delegációja vett részt.
Az ülésen részt vevő magyar delegációt dr.
Varga Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője vezette. Tagjai voltak: dr.
Ormai László, a KSH Számítástechnikai Igaz- gatóság igazgatója, dr. Szelezsán János, az llamigazgatási Számítógépes Szolgálat igaz—
gatója és Arany/' Atti/a statisztikai főtaná—
csos, a KSH osztályvezetője.
A jelen ülésre olyan szakaszban került sor, amikor a Munkacsoport tevékenységében év- ről évre fokozatos eltolódás tapasztalható a szómitástechnikai eszközök statisztikai hivatali működtetésével kapcsolatos tapasztalatcsere—
től a statisztikai rendszerhez szervesen illesz- kedő alkalmazott számitástechnikai és infor—
matikai kérdések közös kidolgozása felé.
Az ülés első napirendi pontja három beszá—
moló jellegű altémát fogott át. Először az Állami Statisztika Automatizált Rendszerének kialakításáról szóló, a szovjet delegáció fe- lelőségével készített összefoglaló anyagot vi-
tatta meg a Munkacsoport.
A vitából kitűnt, hogy a KGST-országok sta- tisztikai hivatalai nagy figyelmet fordítanak a számítógépes statisztikai információ—rend- szer fejlesztésére. Természetesen az országok méretétől, fejlettségétől függően a fejlesztés súlyponti feladatai eltérők, miközben a fő figyelmet ma még inkább a statisztikai rend- szer önmagában való integrációjának kérdé- seire fordítják, de már a közeljövőben is mindinkább a statisztikai rendszer és a tár- sadalmi—gazdasági információ—rendszer más alrendszerei (tervezési, számviteli, államigaz—
gatási stb.) közötti fogalmi, módszertani és
*technikai összhang kérdései lesznek hangsú- lyosok. E fejlődés együtt jelentkezik a számí—
tástechnikai eszközök lehetőségeinek rohamos bővülésével, így az informatika és a számi- tástechnika szoros kölcsönhatásban, egymást erősítve fejlődik. A tagországok statisztikai hivatalaiban a statisztikai információ-rend-
szer fejlesztésének fő irányai:
— a számítógépes statisztikai információ-rendszer egyes alrendszereinek kidolgozása. bevezetése és fo-
kozatos korszerűsítése:
6 Statisztikai Szemle
eszközeinek fejlesztése (statisztikai fogalmak egysége- sítése stb.) ;
— központi és területi létrehozása és bevezetése:
— a táv-adatfeldolgozási szolgáltatások gyakorlati statisztikai alkalmazása;
—— a statisztikai adatfeldolgozás és -kezelés. vala- mint a statisztikai elemzés speciális programcsomag- jainak létrehozása;
— a statisztikai információ-rendszer és a többi ál- lami információ—rendszer közvetlen számítógépes kap- csolatának létrehozása.
statisztikai adatbázisok
A szovjet delegáció beszámolt az 1979. évi szovjet népszámlálásnál alkalmazott adatrög- zítési eljárás tapasztalatairól. Ugyancsak a szovjet delegáció tájékoztatást adott a köztár—
sasági statisztikai rendszer számítógépes fej—
lesztéséről, összekapcsolva e témát az egyik ukrán információs központ munkájának hely- színi megtekintésével.
A második napirendi pont keretében a Munkacsoport elfogadta ,,A számítógépes sta- tisztikai rendszerekben alkalmazott kifejezé- sek és fogalmak szótára" c. összeállítást, a—
melyet szintén a szovjet delegáció dolgozott ki. A szótár a számítógépes statisztikai adat- feldolgozás szervezési, programozási és mű- szaki terminológiáját, 150 legfontosabb cím- szavát öleli fel, és ezek fogalommeghatáro- zását, továbbá 9 KGST—ország nyelvén a cím- szó ekvivalensét közli.
A harmadik napirendi pont keretében a magyar delegáció terjesztette elő ,,A statiszti—
kai adatok tárolása, nyilvántartása és doku- mentálása" című anyagot. A delegációk az előterjesztést érthető érdeklődéssel fogadták, mivel a statisztikai hivatalokban egyre na- gyobb problémát jelent, hogy a rendelkezés- re álló statisztikai adatokról nincs kellően szervezett. jól áttekinthető nyilvántartás, ezért az adatok fellelhetősége és ismételt felhasz- nálása általában nem kielégítő. A szóban forgó anyag a statisztikai adatdokumentációs rendszer koncepcióját vázolja, bemutatva an- nak részeit, szervezési elveit. A koncepció gyakorlati alkalmazása során a magyar Köz- ponti Statisztikai Hivatalban már közismert adatdokumentációs kiadványok (az adatgyűj- tési rendszer tartalmi katalógusai, statisztikai fogalmak, nómenklatúrák, adatbázisok kata- lógusai) és az újabb katalógusok megfelelő formai és tartalmi összhangolással egységes rendszert fognak képezni. A magyar javasla- tot az ülés alkalmasnak tartotta arra, hogy annak alapján a tagországok statisztikai rendszerük sajátosságainak figyelembevételé- vel kialakítsák saját adatdokumentációs rend—
szerüket. Egyben a Munkacsoport felvetette
82
azt a gondolatot, hogy az anyagot - éppen a statisztikai munkával való szoros összefüg- gésre tekintettel —— vegyék fel a Statisztikai Állandó Bizottság 37. ülésének napirendjére.
E javaslatot elfogadták, így delegációnknak módja nyílik arra, hogy 1981 májusában a Statisztikai Állandó Bizottság előtt ismertes- se a statisztikai adatdokumentációs rendszer fejlesztése terén elért eredményeket.
A negyedik napirendi pontban a csehszlo- vák delegáció beszámolt a pozsonyi Számi- tástechnikai Kutató Központban folyó statisz- tikai software-fejlesztés újabb eredményeiről, nevezetesen a SOFlS statisztikai adatbázis- kezelő rendszer egyes részeinek ESZR—számí—
tógépekre való adaptálásáról.
Az ötödik napirendi pontban a Számítás—
technikai Kormányközi Bizottság Koordinációs Központjának képviselője tájékoztatta a kül- döttségeket az Egységes Szómítógéprendszer (ESZR) fejlesztésének helyzetéről. A szocialis- ta országok szómitástechnikai együttműködé- sének elmúlt 10 éve figyelemre méltó ered- ményeket hozott: a számítástechnikai ter- mékek éves termelése meghatszorozódott, ma gyártásban van 12-féle ESZR számitógép és 9-féle kisszámítógép. a termelt periféria- egységek nómenklatúrája 300 elemet ölelt fel.
Miközben az ESZR 2. sorozatának gyártása rohamosan fut fel, máris tervezik a 3. sora-
SZEMLE
zatot. Az ESZR-ben az együttműködés lénye—
ges területe a gépek software-ellátásának biztosítása is.
A hatodik napirendi pontként a kollektiv felhasználású számítóközpontok adatgyűjtési, adatátviteli, adatfeldolgozási és eredmény- közlő berendezéseinek, felhasználói terminál- jainak kiválasztásával kapcsolatos módszer—
tan tervezetét tárgyalta az ülés. Ezt a mód—
szertant a szovjet és a magyar delegáció kö- zösen dolgozta ki, hazai tapasztalataikat véve alapul. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának hálózatában ugyanis már több nagy számítóközpontot tettek alkalmassá kol- lektív használatra. Hasonló feladatot tölt be hazánkban a több minisztériumot kiszolgáló , Államigazgatási Számítógépes Szolgálat.
A hetedik napirendi pontban a Német De—
mokratikus Köztársaság delegációja beszá—
molt az ESZR—gépekre alkalmas adatbázis- rendszer tervezésének állásáról. A Statisztikai Állandó Bizottság keretében 1977-ben ideig- lenes jellegű nemzetközi kutató kallektívát hoztak létre a statisztikai adatbázis-rendszer tipus technikai tervének kidolgozására.
A Munkacsoport elkészítette a következő két
évre szóló munkaterv tervezetét, amelyet a
Statisztikai Állandó Bizottság 36. ülése a Bi- zottság 1981—1982. évi munkaprogramjának 4. fejezeteként 1980 októberében jóváhagyott.
ELÖREJELZÉSI MODELLEK A SZOCIALISTA GAZDASÁGBAN
DR. NYÁRY ZSlGMOND
A Magyar Közgazdasági Társaság 1980.
szeptember 30 és október 3. között ,,Előrejel- zési modellek a szocialista gazdaságban"
címmel tudományos konferenciát rendezett Esztergomban. Ez a konferencia ötödik volt abban a sorozatban, amelyet 197'1—től fogva a szocialista országok ökonometriai és mate- matikai—közgazdasági kutatásokat végző in—
tézetei, intézményei általában kétévenként tartanak. A konferenciasorozat eddigi állomá- sait a két pozsonyi konferencia (1971-ben és 1973-ban a Számítástechnikai Kutató Központ rendezésében), a lengyel Statisztikai Főhiva—
tal által rendezett 1976. évi konferencia Jach- rankaban. valamint az 1978. évi konferencia Binz/Rügenben jelzik. Ez utóbbit a Német De- mokratikus Köztársaság Tudományos Akadé- miájának Közgazdaságtudományi Intézete és (: Humboldt Egyetem közösen rendezte. ilyen előzmények után került sor a konferencia Magyarországon való megrendezésére.
Az elhangzott előadások fő témakörei:
— a népgazdaság ökonometriai modelljei;
— ökonometriai módszerek alkalmazása a gazda—
sági élet különböző területein, különös tekintettel a gazdasági prognózisok készítésére;
— elméleti jellegű problémák:
— fogyasztási és jövedelemalakulási modellek:
— egyes gazdasági ágazatok és régiók modelljei:
—-— az előrejelzési modellek és a tervezés.
Az első három témakörhöz sorolható elő—
adások az A szekcióban. az utóbbi háromhoz tartozók a B szekcióban hangzottak el, angol vagy orosz nyelven.
A mintegy hatvan főnyi magyar résztvevőn kívül jelentős volt a szocialista országok rész—
vétele: a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Bulgáriából és Jugoszláviá- ból 35 szakember érkezett; a Német Szövet—
ségi Köztársaságból, Franciaországból, vala—
mint az Egyesült Államokból összesen 4 fő' vett részt.
A konferenciát szeptember 30-án délután Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadé- mia Közgazdaságtudotnányi intézetének igaz- gatója. a Magyar Közgazdasági Társaság al—
elnöke nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a matematikai módszerek gazdasági alkalma- zása terén még sok kihasználatlan lehetőség van. éppen ezért fokozott szükség van a közgazdasági és matematikai gondotkodás
