A Statistische Praxis jubileuma

SZEMLE

351

A STATISTISCHE PRAXIS JUBILEUMA

DR. GYULAY FERENC

A Német Demokratikus Köztársaság

Allami Központi Statisztikai Hivatalá—

nalk folyóirata, a Statistische meís 1966- ban ünnepelte megalapításának 20. év—

fordulóját, Érdemes ebből az alkalom—

ból röviden áttekinteni a folyóirat múlt—

ját, megvizsgálni -— ha futólagosan is ——

milyen témák foglalkoztatták, milyen anyagokat publikált az elmúlt két évtized alatt.

A Statistische Praxis 1946—ban indult meg az októberi számmal, melyet abban az évben még két másik (a novemberi és decemberi) követett, ettől kezdve évente 12 alkalommal jelent meg. A folyóirat célkitűzése -— mint az első számban ol—

vassuk — az volt ,, . ..közvetítő legyen azok között, akik e minden háborúk leg—

rettenetesebbje után százezrével tevékeny—

kednek Németország új társadalmi és gaz—

dasági rendszerének kiépítésén és újjá—

építésén, a tudomány, az államigazgatás és a gazdasági élet területén mint hiva—

tásos statisztikusok működnek, vagy olyan munkaterületen dolgoznak, ahol a sta—

tisztika nélkülözhetetlen munkaeszköz."

A folyóirat szenkesztői hangsúlyozták, hogy a Statistische Praxisnak célkitűzé—

sében, tartalmában nincsenek elődei, ha-

gyományai, ami lehetővé teszi, hogy egyé—

ni hangon forduljon olvasóihoz, amely kerüli a száraz tudományosságot, de ugyanakkor a tudományos felelősség ta—

laján áll. A folyóirat egy másik sajátos vonását is lényegében már az alapításkor meghatározták: ez abban áll, hogy a prob—

lémák népgazdasági szintű Vizsgálata mel—

lett figyelemmel van az üzemi statisz—

tika kérdéseire is.1 A Statistische Praxis

tehát nem kis feladatot vállalt magára

már indulásakor, s ez a feladatköre az el-

múlt két évtized folyamán —— a Német Demokratikus Köztársaság társadalmi és gazdasági rendjének fejlődésével —— a sta-

tisztikával, a statisztikai információval

szemben támasztott követelmények gyors növekedésével tovább szélesedett. Erről

tanúskodik a 20 évfolyam tartalmaf2

A Statistische Praxis első évfolyamai az új helyzetből adódó aktuális statiszti—

kai problémákkal foglalkoznak, nagyszá—

mú hazai és külföldi statisztikai adatot

közölnek, a statisztika egyes fogalmait

tárgyalják stb. Az 1950—es években be—

kapcsolódik a folyóirat a statisztika fo- galmáról, tárgyáról és módszeréről első—

sorban a szovjet, de a többi európai szo—

cialista ország hasábjain is folyó vitába.

Nagy figyelmet szentel a munkatermelé—

kenység mérése problémájának a külön——

böző népgazdasági ágakban, a beszámo——

lási rendszer helyes megszervezése és egyszerűsítése kérdéseinek. Rendszeresen foglalkozik az általános statisztika főbb

témáival, mint például a statisztika és a,

tervezés, a közgazdaságtudomány és a statisztika kapcsolatával, a harmonikus

átlag számításaival, a növekedés ütemé—

nek megállapításával, a táblaszerkesztés.

alapelveivel, a grafikus ábrázolás mód-- szertanával.

Az 1950—es évek közepétől a kulturális—, szociális és népességi statisztika munkájá—

nak megjavítására a Statisztikai Hivatal—

ban hozott intézkedések után az említett témakörből is több cikket olvashatunk, (az értelmiség számbavétele, a népesség.

vándorlása, a foglalkozások csoportosítása, csecsemőhalandóság, a népességi statisz—

tika időszerű feladatai stb.) szemben a korábbi évek túlnyomóan glazdaságstatisz—

tikai tárgyú dolgozataival.

Az 50—es évek végének, a (SO—as évek elejének fő témái a kiskereskedelmi for——

galom reprezentatív számbavétele, a kis—

1 A Stattstische Francis 1946. évi 1. számának tartalma a következő volt:

A szerkesztők néhány szava az induláshoz..

A Statisztika aktualizálása.

Az 1946. október 29-i népszámlálás. A háború utáni első német népességi mérleg útján.

A hónap statisztikai glosszája:

Berlin népessége a számok tükrében.

Nemzetközi statisztika:

Az üzemi statisztika gyakorlatából.

A statisztikai munkamódszerek.

A számok bemutatása.

Kartonlapokon:

A német pénzforgalom összetétele és fej—

lődése.

A háború finanszírozása a birodalmi költ——

ségvetésben.

A mezőgazdasági statisztika: táblázat a ,,Morgen" területmértéknek hektárra való át—

számításához.

A helyreállítási terv és a német ipari ter-—

melés jövőbeni helyzete.

A bér— és árstatisztika mint költségstatisz- tika.

Az ipari termelés statisztikája.

A Központi Statisztikai Hivatal és területi apparátusának szervezete.

Könyvszemle. —

1 A Statisztikai Szemle 1953 októbere óta a külföldi folyóiratszemle keretében rendszeresen—' közli a Statistische Praxis tartalomjegyzékét, 1957 óta pedig a Statisztikai Irodalmi Figyelő rovatban fontosabb módszertani cikkeinek is—

mertetését is közreadja.

135 2

kereskedelmi árak statisztikája, a társa- dalmi össztemnék és a nemzeti jövedelem számbavétele, a termelési kapacitások és

ia kihasználatlan kapacitástartalékok mér- lege, az időösszegmódszer és az új tech- nika gazdasági hatékonyságát tükröző sta-

tisztikai mutatók. Több cikk foglalkozik a statisztika oktatásával a főiskolákon és egyetemeken. Három magyar vonatkozású

cikket is találunk ebben az időszakban a

* folyóiratban: a statisztikai módszertani

*munka új eredményeiről Magyarországon;

zaz életszínvonalra vonatkozó összefoglaló mutatószámok nemzetközi összehasonlí—

tásának kérdéseiről (dr. Drechsler Lász—

ló) és a termelékenység színvonala orszá—

;.gok közötti összehasonlításának módsze- reiről (dr. Román Zoltán).

1963—tól kezdve újabb színnel gazda—

;godik a cikkek ,,spektrwma": a merte—ma—

tikai módszerek alkalmazásának kérdése

kerül napirendre. Olvashatunk többek kö-

zött a legfontosabb elméleti eloszlásokról, za trendszámításról, a matrixszámításről,

a'l statisztika kibernetikai vonatkozásai—

ro .

Az 1964. év főtémái a statisztikai mun—

ka minőségének gyors emelése (mellyel kapcsolatban felvetődik a számviteli és

statisztikai rendszer felülvizsgálatának

szükségessége) és az 1964. évi népszám—

lálás és foglalkozási összeírás. , Az utóbbi két évben a folyóirat a leg—

több helyet a számvitel és a statisztika

"egységes NDK—beli rendszere létrehozása

kérdéseinek szenteli. E témakörből a kö- vetkező főbb cikkeket emeljük ki: A sta-

tisztika feladatai és problémái az új ter—

vezési és gazdaságirá—nyítási rendszerben;

A számvitel és a statisztika. egységes

rendszerének megvalósítása; A számvitel

és a statisztika egységes rendszere és "a racionalizálás; Az információs tevékeny-

"ség mcionalizálásámk problémái.

A Statistische Prexis elmúlt húsz évfo—

lyamának ilyen áttekintése temészetesen

'csak vázlatos lehet. Ez a- futólagos vizs- gálódás is arról győz meg azonban, hogy ,a folyóirat fontos szerepet töltött be a statisztikai munka megszervezésében, a statisztika művelésében a Német Demok—

ratikus Köztársaságban.

Kifejezésre jutott ez azon a nemzetközi

találkozón is, melyet a Statistische Praxis szerkesztősége a folyóirat 20 éves jubi—

leuma alkalmából 1966. november 7—12

_ között Berlinben rendezett.3 A megnyitó

ülésen V. Szobolj', a Vesztm'k Sztatisz—

*tiki főszerkesztője és véleményéhez csatt—

lakozva a többi felszólaló is nagy elisme—

réssel beszélt arról a jelentős munkáról,

amelyet a folyóirat a statisztikai munka fejlesztése érdekében végzett, és hang—- súlyozta, hogy a Statistische Praxis si—

kerrel oldotta meg tudományos feladatát.

A statisztika aktuális elméleti és gyakor—

lati problémáinak felvetésével és tárgyia—

lásával hozzájárult a statisztikai mód—

szertan továbbfejlesztéséhez a Német De- mokratikus Köztársaságban.

Az értekezlet résztvevői igen sokhasz-

nos információt kaptak a Német Demok—

naztikus Köztársaság statisztikája előtt álló feladatokról, a statisztikai és számviteli rendszer egységesitéséről. Kioserébték ta—

pasztalataikat a statisztikai, illetve számf—

viteli folyóiratok szerkesztéséről és meg- ismerkedtek a Statistische meis konkrét szerkesztési tevékenységével.

A Német Demökratikus Köztársaságban az új tervezési és gazdaságiráinyí'tási rend- szer (,,Das neue ökonomische System der

Planung und Leitung der DDR")'beveze—-

tése 1963—ben kezdődött. Ekkor kezdődött meg — mondotta J. Fynke, az Állami , Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyet—

tese az értekezletet megnyitó előadásában

—— a központi távlati tervezés összekap—

csolása az ún. gazdasági emelők útján a dolgozók és a vállalatok anyagi érde—

keltségével a tervek teljesítésében. Ez e statisztikára is kiterjedő számos intézke—

dést tett szükségessé.

A gazdasági reform a vezetés vala- mennyi szintjén egyrészt növelte a szám-

"szerű információk iránti igényeket, más—

részt szükségessé tette a fejlődés irá—

nyának, a gazdasági folyamatok haté—

konyságának a korábbinál magasabb színvonalú elemzését és értékelését.

Ezzel összefüggésben felmerült ez egysé—

ges számviteli és statisztikai rend—

! Az értekezleten a vendéglátókon kívül, aki—

ket A. Kindelberger, a Statistische Praxis fő—

szerkesztője és helyettese E. Schie, valamint E. Ogrodowicz és J. Jursítzka, a folyóirat szer-

kesztői képviseltek, részt vett H. J. Braune, a Deutsche Finanzwirtschaft főszerkesztője, to—

vábbá Bulgáriából T. Dtnkou, a Planovo Szto—

pansztvo i Sztatisztika főszerkesztője és Otas- liszki, a Scsetovodsztvo i Kontrol főszerkesztő—

jének helyettese, Csehszlovákiából ing. V.

Prudié, a Statistlka felelős szerkesztője, ing.

Cso. Schroll professzor, az Ucenictvi és dr. F.

Egermayer professzor, a Statisticka Revue fő—

szerkesztője, Lengyelországból Mgr. S. Gajda, a Wiadomosci Statystyczne felelős szerkesztője és

dr. Fedak, a Rahunkowosz szerkesztője, Ro—

mániából A, Csillao, a Revista de Statistica fő—

szerkesztője, a Szovjetunióból V. Szobolj, a Vesztnik Sztatisztiki főszerkesztője és F. Bez—

rukih, a Buhgalterszkij chet szerkesztő bizott—

ságának tagja, Magyarországról dr. Kenessey Zoltán, a Statisztikai Szemle felelös szerkesz—

tője, dr. Scholcz Rezsö, a Számvitel és ügyvi—

teltechniika felelős szerkesztője, valamint e sorok írója.

SZEMLE

353

:szer megteremtésének szükségessége az országban, az ugyanazon kérdésre, a rep—

rodukció—s folyamat tükrözésére vonatkozó számviteli és statisztikai fogalmak közötti

eltérések megszüntetése, az egységes

számlakeret megteremtése stb. útján.

Ezek lényegében ismert kérdések, me—

lyeknek megoldása Magyarországon és a többi szocialista országban már korábban

megtörtént — sajátos vonást nyernek

azonban azáltal, hogy (megoldásukat az NDK—ban a számviteli és statisztikai munka átalakításával kötik össze, külö—

nös teki'nitettel a gépi adatfeldolgozásra.

A megbeszélések két szektorban foly—

tak: külön tanácskoztak a statisztikaiés külön a számviteli folyóiratok szerkesztői.

A statisztikai szektor megbeszélései a számszerű anyagok analitikus feldolgozása körül csoportosultak, ezen belül is el—

sősorban az ún. prognózisok készítéséről hangzott el tájékoztató és szó esett ezzel kapcsolatban a Statisztikai Hivatal ter—

vezett kutatócsoportjánavk felállításáról, munkatervéről.

Az Állami Központi Statisztikai Hiva—

tal mintegy két évvel ezelőtt fogott hozzá a prognózisok (becslések) készítéséhez. A megfelelő becslések készítése érdekében a következőket szervezték meg. Valamennyi ipari, építőipari és kereskedelmi vállalat köteles az előírt mutatók tekintetében a soron következő első és második hónapra vonatkozóan megbecsülni a várható tel—

jesítést. Az érintett területeken megszer—

vezték többek között a rendelések, szer—

ződések és szállítások statisztikai számba—

vételét. Az adatok alapján megvan a le—

hetőség az összevetésekre a termelési ka—

pacitásokkal, az adott időszakra tervezett

termeléssel és megbecsülhető a termelés fejlődése, a termelési alapok kihasználá—

sa stb.

Megviitatták a rendelkezésre álló kész- letekre vonatkozó adatszolgáltatást. Kibő—

vítették az összeállítandó ágazati rész—

mérlegek listáját. Egyes területeken beve-

zették bizonyos temékifajták kibocsátása

szezonális ingadozásának elemzését.

A fentiek segítségével —— tapasztalataik szerint — kielégítő pontosságú rövid időre szóló becslésekhez jutottak. Megállapí—

tották, hogy általában alábecslések van—

nak (1—3 százalékos az eltérés); a máso—

dik előrejelzett hónap a rosszabb, a ke- vésbé pontos; a tervlemaradók becsülnek a legkevésbé pontosan; a termelési ada—

tokra vonatkozó becslések a legpontosab—

bak, kevésbé az exportra és legkevésbéa nyereségre vonatkozók. Az egész ipar vonatkozásában a Hivatal becslései job—

bak, mint a vállalatok becsléseinek össze-

gezése. Törekszenek arra, hogy kidolgoz—

zák a hosszabb távlatra szóló becslés módszerét. Ebben nagy segítséget nyújt- hat majd a tervezett kutatócsoport fel—

állítása.

Az értekezleten felmerült a szerkesz—

tőségek közötti együttműködés kérdése

is. Megvitattak jóformán valamennyi le—

hetőséget, kezdve a cikkek cseréjétől a speciális közös szám kiadásá—n keresztül egészen egy nemzetközi folyóirat létesí—

téséig. Megállapítást nyert, hogy az együtt—

működésre a fennálló s nem lebecsü—

lendő technikai nehézségek ellenére van lehetőség. Az értekezlet határozatot ugyan nem hozott, az elhangzott javaslatok to—

vábbi megfontolását azonban valamennyi

résztvevő szükségesnek minősítette.

Az értekezlet résztvevőinek [módjuk volt megismerkedni a 16 OOO—es példány—

számban megjelenő Statistische Praxis szerkesztési munkafolyamatának részletes

menetével, amit egy szellemesen össze—

állított kiállítás segítségével mutattak be végig kísérve a kéziratok útját a beér—

kezéstől a kinyomott példányig.

Végül meg kell emlékezni arról a ba—

ráti fogadtatásról és vendéglátásról, mely—

ben a küldöttségeket részesítették, s mely

a tapasztalatokban és új ismeretekben gazdag találkozót egyben kellemes em—

lékké teszi.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

f*BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI METODIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÚLÉSE

A Központi Statisztikai Hivatal Beru- házásstatisztiikai Metodikai Bizottsága 1966. szeptember 8-án tartott ülésén a be—

ruházások és állóeszköz-fenntartások 1966. évi éves, illetve 1967. évi évközi beszámolási rendszerének tervezetét tár-

gyalták meg, előtérbe állítva a gazdasági mechanizmus átalakításával együttjáró

gyorsabb ianfonmáició'k iránt támasztott igények kielégítésének módját, valamint

6 Statisztikai Szemle

az állóeszköz—gazdálkodás új rendjére való áttérésből adódó statisztikai feladatokat.

Tar József, a Központi Statisztikai Hi-

vatal főosztályvezetője bevezetőjében rö—

viden összefoglalta a Hivatal által kidol—

gozott, a beruházások és állóeszköz—fenn-

tartási tevékenység számbavételét szol- gáló beszámolásirendszer—tervezet lénye—

gesebb kérdéseit.