Bojarszkij, A.: Statisztika és matematika

(1)

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLET—Eíé ÉS—L'MÓDSZERTANA MATEMATIKAI—STATISZT!KA

BOJARSZKIJ, A

STATISZTIKA ÉS MATEMATIKA

(Sztatlsztika 1 matematika) —- Vésztnüc Szta- ttszttkl. 19618. sz. 18—29. 1).

Az utóbbi években a szovjetunióban

jelentős eredményeket értek el a gazdasági jelenségek matematikai vizsgálatának te-

rületén. Erre igen jellemző, hogy ennek az

eredményei nemcsak cikkekben találhatók

meg, hanem a hivatalos statisztikai kiad—

ványokban is. így például a Szovjetunió

1960. évi évkönyvében a színesfémeknek, az elektromosenergiának és néhány más terméknek az ipartermékek termelésére való közvetlen és teljes ráfordítása mate- matikai számítások eredménye, amit né—

hány száz egyenletből álló rendszer meg—

oldása útján nyertek. A polgári ökonomet—

ria ezt soha nem tudta elérni, eredmé—

nyeik soha nem kerültek hivatalos publi—

kációkba, kiadványokba, hanem csupán

* akadémikus fejtegetések maradtak.

A hivatalos kiadványokban megjelent eredményeken túlmenően igen sok terüle-

ten folynak matematikai statisztikai vizs- gálatok. A jelenlegi kutatások nagy múltra tekintenek Vissza a Szovjetunióban. A

termelési ráfordítások 1960. évi vizsgálatá-

nak előzményeit már a huszas évek mér-

legvizsgálataiban felísmerhetjük, amelyek

az 1923/24—es népgazdasági mérlegbe is be—

kerültek. Az átalakulási egyenletek jelen-

legi rendszerét a huszas évek értékvlzsgá—

latai előzték meg. Ezeknek a kutatásoknak

az irányítója Satunovszkij volt, az egyen—

letek megoldására speciális gépeket is

konstruált.

A statisztikai minőségellenőrzés jelen- leg alkalmazott módszereit megelőzőleg kidolgozták a reprezentatív módszer el-

méletének és a nagy számok törvényének főbb összefüggéseit. Ezeknek a kérdések-—

nek a megoldása olyan kiváló matemati—

kusok nevéhez fűződik. mint Kolmogorov,

Romanovszkij és Hincsin. A mintavételi

eljárás kidolgozásá-ban nagy szerepet ját- szott Jasztremszkig', Sztamvszktá és Nem—- csinov is. Jasztremszkij egyébként a ma- terialista alapon nyugvó valószínűségszá—

mítás úttörője is volt _

Az 1954 márciusában tartott statisztikai tudományos értekezleten többek között

felvetették a matematikai statisztika fej—_

lesztésének Szükségességét is. Az értekez—

let rmegállapította, hogy a matematikai ,módszerek alkalmazása nem ássa-nala a statisztika társadalomtudományi jellegét, sőt a statisztikai kutatás nélkülözhetetlen eszköze. Az új pártprogram szintén olyan hatalmas feladatokat ró a statisztikára, amelyeket nem képes megoldani a .mate-

matikai módszerek és a modern számítás—

technika felhasználása nélkül. — —

Szerző a továbbiakban áttekintést ad

a statisztika és a gazdasági élet azon te—

rületeiről, amelyeken vagy már alkalmaz—

zák, vagy lehetőség nyílik a matematikai

módszerek felhasználására:

a) A mintavételi eljárás kérdései: a rep—

rezentáció mértékének kiszámítása és a ki- választási módszerek kidolgozása.

b) A szezonális ingadozásokra nem for-

dítottak elég figyelmet a szovjet statisz—

tikában. A statisztikának ki kell mutatnia, hogy az évközi ingadozásokban mekkora

szerenet játszanak az évszakok váltakozá- sai, [illetve a gazdasági tényezők.

r:) A demográfia területén is vannak le—

hetőségek: a várható átlagos életkor ki—

számítása, (ez megoldottnak tekinthető, sőt a hivatalos kiadvanyokban is helyet ka- pott) és a népszámlálási adatokban jelent—

kező akkumuláció kiszűrése.

d) A statisztikai csoportok elemzése is

matematikai módszerekkel" történhet. Az

összefüggések mérésével kapcsolatban fel-

merül a korrelációszámítás és a faktora- lis analízis szükségessége.

e) Az ágazati kapcsolatok mérlegével

kapcsolatban is új feladatok elé került a

statisztika A mérleg— összeállításához jó

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

773

normatíva—rendszerre van szükség. Ezek—

kel a normatívákkal szemben most a fo—

kozott pontosság követelménye áll fenn.

A különböző részadatok összedolgozása

ezen túlmenőleg megköveteli az egységes módszertant is (tehát például az azonos egységekben történő számbavételt stb.).

f) A tervezés és a statisztika kapcsolata nem újkeletű. A tervezési és a statisztikai mutatószámrendszerek egymásra épülnek,

és feltételezik egymást. A matematikai

módszerek bevonása új lehetőségeket biz—

tosít. Elektronikus számológépek felhasz—

nálásával például népgazdasági szinten lehet önköltségét számítani.

g) Az érték kiszámítása szintén matematikai módszereket igényel.

h) A lineáris programozás szorosan kap—

csolódik a statisztikához.

i) Az áruk minőségének statisztikai

vizsgálatában felhasználják a valószínű—

ség— és a korrelációszámítást. A való—

színűségszámítást a statisztikában tehát nem kizárólag a mintavételi eljárásban lehet felhasználni, hanem igen sok más területen is (például a kommunális ellátás vizsgálatánál, az energiakapacitás számí- tásánál stb.).

Szerző rámutat arra, hogy a statisztikai munka gépesítése nem szükségszerűen csupán a számológépek alkalmazását je- lenti. A jövőben lehetőség nyílik majd egész munkafolyamatok, az adatok továb—

bításának és átvételének antomatizálásá—

ra is (például a rádiótechnika felhasz—

nálásával).

Befejezésül szerző felveti a káderkép—

"zés problémáit és hangsúlyozza a matematikai oktatás fokozásának szükséges- ségét, ugyanakkor kiemeli, hogy a súly—

pontnak továbbra is a gazdaságstatisz—

tikán kell maradnia.

(Ism.: Szelényi Iván)

MENGES, GUNTER:

A NEMZETKÖZI STATISZTIKA MEGHATÁROZÁSA

(Zum Begriff der internationalen Statistik.)

—-—— Statistische Hefte. 1960. 1—2. sz. 8—21. p.

Amikor a statisztika mint fogalom a

XVII. században felmerült, a ,,nemzet—

közi statisztika" megjelölés szószaporítás—

nak tűnt volna, mivel a statisztika akkori megjelenési formájában nemzetközi volt,

az államok számszerű összehasonlításával foglalkozott. A_ tudományos statisztika 1660—ban az ún. egyetemi statisztikával vette kezdetét, s ez adatait, módszereit, elméletét és fogalmát tekintve is kétsé—

gen kívül nemzetközi volt. Más szemszög—

7 Statisztikai Szemle

ből, de nemzetközi jellegű volt a politikai aritmetika irányzata is. '

A ,,nemzetközi statisztika" megjelölés először a múlt század első felében me——

rült fel, hogy pontosan mely évben, az

nem ismeretes, de minden esetre legké—

sőbb 1853—ban, amikor Guetelet a nem- zetközi statisztikai kongresszusokat

_ életrehívta.

Túlnyomórészt a XIX. század első fe—

lében sorozatosan kialakultak a nemzeti statisztikák, s a központi statisztikai hi—

vatalok megalakulása a különböző orszá-

gokban a korábbiaknál sokkal pontosabb, de csak nemzeti keretek között egybe-

vethető számanyagok összeállítását tette lehetővé. Ekkor merült fel a nemzeti sta- tisztikák nemzetközi összehasonlításának problémája,. Az egyetemi statisztika he—

lyét a politikai aritmetika és a valószínű—

ségszámitás összeolvadása révén elfog—

lalta egy újfajta statisztika, amely alap—

vető jellemvonásait napjainkig is meg-

őrizte. A statisztika elmélete és módsze—

rei szempontjából közömbös annak nem—

zeti vagy nemzetközi volta, az adatoknál viszont fennáll a nemzeti statisztikák nemzetközi összehasonlíthatóságának prob—

lémája.

A szerző felveti a kérdést, hogy lehet—e a nemzetközi statisztikának elmélete? A cikk nem ad határozott Választ a kér—

désre, de úgy véli, ha jogerős Flasküm—

pernek az az állítása, hogy minden sta—

tisztikának megvan a tárgyi logikája,

a nemzetközi statisztika elmélete szüksé—

gessé válhat.

A továbbiakban a cikk felveti az integ-

rált, a nemzetközi és nemzetek feletti

(supranacionalis) statisztikák közötti meg—

különböztetés kérdését, és a nemzeti és

nemzetközi statisztikák körülhatárolására

az alábbi definiciókat ajánlja.

Nemzeti statisztikának nevezhető az a

statisztika, amelyik területi kifejezőere- jében egyetlen jogi értelemben vett auto—

nóm állam területére korlátozódik.

Nemzetközi statisztikának nevezhető az a statisztika, amely egynél több nemzeti statisztikából tevődik össze.

A nemzeti vagy nemzetközi statisztika abban az esetben nevezhető integrált'nak,

ha az több, statisztikai értelemben önálló

ország vagy országrész statisztikáiból te—

vődik össze, és e statisztika részeit te—

kintve összehasonlítható.

Nemzetek feletti (supranacionalís) sta—

tisztikának nevezhető az a statisztika, amely részei tekintetében (összehasonlít—

ható) és amelyik jogilag autonóm államok jelentős összességének területéről aggre- gatív megállapítást tesz. (Ilyen jellegű statisztikára példa a következő megálla—