Statisztikai szótár: Nemzeti jövedelem

STATISZTIKAI SZÓTÁR*

NEMZETI J ÖVEDELEM

Nemzeti jövedelem alatt valamely adott

időszakban termelt új értékek azon ösz- szegét értjük, amely a meghatározott idő-

tartamon (rendszerint egy éven belül) létt-

rehozott társadalmi össntaermeles értékéből a termelés folyamatában felhasznált esz—

közök értékének levonása után fennmarad.

Anyagi oldal-áról tekintve a nemzeti jö- vedelem azon fogyasztási javak ősszes- sége, amelyek a nem termelés jellegű fel- használás, illetve fogyasztás és tőkefelhal- mozás céljait szolgálják. Ennek követk—ez- tében az anyagi értelemben vett nemzeti jövedelem a termelés második osztályába tartozó fogyasztási javakból es az első osztályba sorozott javak (termelő eszkö- zök) felhalmozásráiból áll. (A társadalmi termelés feladata: 1. termelés—i eszközök,

2. fogyasztási javak előállításra.) A nem—

zeti jövedelem nagysága a következő mó—

don fejezhető ki: 1. mint a népgazdaság

terme-lési ágainak nettó terme—lése, ami a

nemzeti jövedelmet jelenti, 2. mint a ter- melőeszközök es fogyaezatási javak amon

mennyisége, amelyek felhalmozásra éve nem

termelés jellegű fogyasztásra. szolgálnak, 3. mint a termelésben foglalkoztatotti; nie- peeség egyéni és a termelési vállalatok jövedelmeinek összege, 4. mint az összes

népesség és vállalatok nettó jövedelmeinek összege. Ennek megfelelőleg a nemzeti jö—

vedelem meghatározárSában reális (ten—me—

lési) és szubjektív (megosztási) kivszánú-

tási módszert különböztetünk meg. Táma- dalmi termelést és a nemzeti jövedelmet alkotó tényezők között osak az anyagi ter—

melási ágak szerepelhetnek. A szovjet eta- tisztikálban anyagi termelési ágakmak — amelyekben társadalmi termelés folyik és amelyek a nemzeti jövedelmet létrehozzák,

— a következő ágak számítanak: 1. ipar,

2. építkezés, 3. mezőgazdaság, 4. teher- szállítás, 5. közlekedés (csak annyiban—,

' Ebben a rovatban a fontosabb statisztikai to—

gaímakat ismertetjük a Szovjetúnióban megjelent ,,Társadalomgnrzdaságstatríszl'tkai tájékoztató szótár"

alapján. — (Sztovarj—szpravocswnyik po szocialno—

ekonomicseszkioj sztatisztiike, Moszkva, Goszplanzidat II. kiadása, 1948, 82—84. old.)

amennyiben valamely termelesi ág szolgá-—

látában áll), 6. kereskedelem, 7. egyéb ágak.

Az egyéb ágatkhoz számítjuk: az erdőgaz—

daság, hasznosító ipar, hull-adákfeldolgozó ipar, könyvkiadás, fakitermelés üzemág'a—

kát és az egyeni foglalkozásszerűleg űzött gomb—a, erdei bogyó és vadomtermő gyil—

mölesök ,szedéeélt, a vadászatot ée hal'á—

ozatot.

L A népesség házimunkái (mint: a csak

saját szükségletet kielégítő és nem hiva-

táes—zerűleg, ellenszolgáltatás fejeben vég- zett vkenyérsütlé—s, ételek készítése, ruhák és

lábbelik varráea és javítása) nem tartoz- nak a társadalmi termelés keretébe, sem

a nemzeti jövedelmet emelő foglalkozások

közé, minthogy ezek a munkák a társa- dalmi munkamegosztás hatámain kívül esnek.

A nemzeti jövedelmet alakító tényezők

állomámyába tartoznak a termelő vállala-

tok, az ipari trösztök, viszont az ipari fő- igazgatóságok ée minisztériumok tevé—

kenysége nem sorolandó a termelő foglal-

kozások közé.

Az ipar, az építkezés, a mezőgazdaság közvetlen termelési ágak, mert ezekben az ágakban fogyasztási célokat szolgáló java- kat termelnek.

A szállítás ée ' kereskedelem fogyasztási javak termelésével nem foglalkozik. A te- her-számítás es a kereskedelem a fogyasz—

tzáxei javakat a. termelőtől .a fogyasztóhoz- juttatja. Ennek következtében a szállítás—

és a kereskedelem is oly mulnklateriiletnek tekintendő, amely csak 'a fogy—awtátsi javak

érté—két emeli. Ez gazdaságilag abban jut kifejezésre, hogy a szállítás során, de a

kereskedelem azon ágában is, amely az

áruk reálforg'almát bonyolítja le, az áru

értéke emelkedik. A kapitalista kereskedne—

bemben, rend-kivül nagymértékű a tisztán áruforgalomra fordított azon kiadások ösz-

szege, amelyek az áru eladásával kepese—

latosa'k és amelyek folytán az árumentnyi-

ség pénzetrtéxkre változik át.

47

., *_ A munkált keneekedtelemben a, , , kiadások teszik ki a 1egmagyebb részt,

amelyek azonban ez. ámk fogyasztási év:- békével meghatározott tanámy'bam állanak:

ezek a kiadásaik a termelési folyamatnak

ez áruk erteket emelő járulékos költségei.

Az ntmezálzlítás bevételei a nemzeti jö- vedelmet nem emelik. Nem emelik a nem-

zeti jövedelem nagyságát az egyeb köz- üzemi szolgáltatások bevételei sem, mint amilyenek: a közvilágítási üzemek, egész—

ségvédelmi intézmények, lakóházak, az ad—

minisztrativ közigazgatási hatóságok alá

' barmó iutézmények bevételei.

A nemzeti jövedelmet a népgazdaság ter- melési ágainak tiszta jövedelme alkotja. "

A nemzeti jövedelmet vagy folyó ertek—

ben vagy változatlan (állandó) árak alap- ján számítják. A folyó ánwkon számitott

nemzeti jövedelmet rendszerint a népgaz—

daság ekkori helyzetének megfelelő mu-

mószámeklaal hasonlítják össze; ilyen

mutatószámok :; munkabér, a nyereség, az adó, a kiskereskedelmi forgalom, stb.

A nemzeti jövedelem változatlan álmaik-

bem kifejezett mutatószámai elsösorban a

nemzeti jövedelem fizikai velumen—emel- kedésémek vizsgálatát teszik lehetővé.

A nemzeti jövedelem kiszámítására vontatt- vonatkozó kérdésekben a kapitalista elmé- leti közgazdászok nyillzam e burzsoá politi- kai közgazdaság vódőikénrt szerepelnek.

A nemzeti jövedelem kiszámiteeám vontatt- kozó mimtkálalteilnbam mindenkor a nemzeti jövedelem legtágabb értelmezésben vett fo—

galmából indulnak ki. A nemzeti jövedel-

mm memó t mak közé

anyagi termeléei ágakat eomzzá'tk _,be, de ' minveszik a nem termelési jellegű foglalko;

masokat —— egy az egész államigazgatási

szervezetet —- is.

Az ilyen felállítáenek !; kapitalista ér—

dekeket védő jellege nyilvánvaló. Az elmé—

leti közgazdászok kísérletet tesznek arra,

hogy a kapitalisták és a. kapitalista állam—

szervezet ezolgálatábam állnék jövedelmét ,,munkából" származó jövedelemnek tün-

tessék fel.

A burzsoá statisztika adtam eenzmeik követ—

keztében mind a nemzeti jövedelem foná—

—sa.ira, mind pedig annak ez egyes társa—

dalmi osztályok és a népesség csoportjai

között való megeszlásáme vounwtkozólag hamis, eltom'zitott képet nyujtanak. A nem-

zeti jövedelem végösszege (a legkülönfélébb

fajtájú ezolgáltatásoknak a termelő ténye—

zök közé való besorolása folytán —— meg—

tévesztő módon —— erősen felduzzad A

nemzeti jövedelem megoszlását—a vonatkozó

adatok osökkemtik a kapitalisták jövedel—

meit és ilyenformán növelik a. munkáso-

két, mert a, bérmunkások közé számitjáik

az óriási jövedelmet élvező igazgatók és

főüsztvitselők fizetesem its. A munkások jö—

vedelmét rendszerint magvasabb összegekben tüntetik fel, minthogy —— az esetek egész

sorában —— nem a ténylegesen kifizetett munkabéreket veszik számittáeba, ha.—nem a

legkülönfélébb indexek felhasználásának segítségével a munkásokat e. tényleges fize-

tésnél magasabb fizetési kategóriákba eo—

romák.

A Gazdasági Főtanács Titkársága és a Központi Statisztikai

Hivatal szerkesztésében jelenik meg minden hó elsején a

GAZ DASÁG STATISZTI KAI TÁJ ÉKOZTATÓ

Megrendelhető az ÁLLAMI LAPKIAD Ö N. V.

kiadóhivatalánál Budapest, VII, Dohány—utca 12. sz.