A pénzügyi források és felhasználások statisztikája, 1948–1958

STATISZTIKA! IRODALMI FIGYEDÖ

mérlege Magyarországon is alkalmazott sémájával, azzal a különbséggel, hogy az általa javasolt mérlegnek a központi matrixon kivül nem két, hanem négy

761

,,szárnya" van. (Oparin egyébként a maga mérlegét ,,átfogó szárnyas mérlegn "

is nevezi.) A négyszárnyas mérleg sémája a következő:

1 Ön 91! mi] - ' ' (pm (1)le

2 021 (De: (be) ---' (Dan Özvs

" (Dix (Dia (Díj (Dni (Pius

" mm (Dni on] ' - (Dnn CDnvs

N 1 2 1 " (V 4—3)

(Di *Pi ,01 1 011 012 Cl] 0171 sz ÉIVS §; Pl 11 El §").

(De % 02 2 02), 012 Gaj .. Ozn Vzvs Szvs §: Pz Iz' Ez §".

(Di *Pí Oz" i Cu Cíz Ci] Gin Vivs Sívs Ét Pi [í Et §"i

Ön (Pn 0n " Oni On: Onj ' 'Cnn ans Snvs §" P,, In En §?"

Vo Vol Voz Voj Von Vov Vas

d dm due doj don !

idovs *—

d doi doz doj don

P P1 P2 Pi . Pn VS Mvs

Tekintettel arra, hogy a mérleg köz—

ponti matrixa alsó és jobboldali szárnya lényegében megegyezik a nálunk is is- mert mérlegével, csak a baloldali és felső szárny problémájára térünk ki. Mindkét szárny a népgazdaság álló— és forgóalap- jainak a bekapcsolását jelenti a mérleg—

be, a két szárny közgazdasági tartalma azonban természetesen eltérő.

A baloldali szárnyban a) az időszak kezdetén meglevő termelési (álló- és for- gó—) alapok összegét jelöli. Az alapok forgási (sebességét tp , az alapok forgal- mát O jelöli (d,)(p : O). A különböző fajta alapok értékét megszorozva forgási sebességükkel, ' forgalmukat kapjuk, va—

gyis azt az összes ráfordítást, amely a termelési periódusban az adott termék- fajta előállításához szükséges:

Örült 2201] 4" (Vi *",gi) ,. ,

A baloldali szárnyon az alapokra vo- natkozó-an szereplő tételek tehát az addtt szektor termékéből álló alapok összegét mutatják meg az összes szektorokra.vo- :natkozóan együttesen. A felső szárnyban

szereplő tételek viszont az egyes szekto—

rok termelésének a létrehozásánál fel—

használt alapokról .adnak képet, vagyis anyagi "tartalmukat— tekintve heterogén összetételűek, a bal szárnyon szereplő lényegében homogén összegekkel szem- ben. Ez teszi indokolttá azt is, hogy a bal

szárnnyal ellentétben afelső szárny a

központi matrix bontásának megfelelően, a szereplő adatok teljes bontásában ké- szüljön el.

' (Ism.: Kenessey Zoltán)

A pénzügyi források és felhasználások statisztikája, 1948—1958.

(statistics. of sources and uses of finance, 1948—1958.) Paris, 1960, 195 p.

A pénzügyi folyamatok és' kapcsolatok ábrázolását bemutató pénzügyi mérleg—

rendszerek problémái az utóbbi időben

a gazdaságstatisztika' időszerű témái közé kerültek. A közelmúltban1 az Európai

telével rendezett Genfben értekezletet'a—

1 1960. február 29 és március 4 között.

762

pénzügyi mérlegrendszerek statisztikájá—

nak aktuális kérdéseiről. Az OEEC által a pénzügyi folyamatokról és kapcsolatok—

ról összeállított kiadvány ezzel az érte—

kezlettel egyidőben 1960 februárjában látott napvilágot.

Az OEEC által közzétett kiadvány a nyugateurópai tőkés országok pénzügyi és hiteléletének a főbb adatait kivanja bemutatni az 1948—1958. évekről. A táb—

lázatos anyag két részre oszlik: első ré—

sze az OEEC országokra vonatkozó össze- hasonlító adatokat tartalmazza 23 táblá—

zatban, második része az egyes országok- ra vonatkozó adatokat részletezi, az orszá—

gok sajátos pénzügyi rendszerének meg—

felelő eltéréseket figyelembe véve. Az összehasonlító statisztikák egy része szo—

rosabban vett pénzügyi jellegű, de számos olyan táblázat is található itt, amelyek tulajdonképpen nem pénzügyi jellegűek (például a nemzeti termelés és a nemzeti jövedelem aránya, a bruttó nemzeti ter- mék növekedési üteme, az áralakulás indexe, az import alakulása, a készletvál—

tozások mértéke, a fogyasztás részesedése a bruttó nemzeti termékben, a bérek és fizetések a bruttó nemzeti termék száza—

lékában stb.).

A pénzügyi jellegű összefoglaló táblá- zatok kőzül kiemelhetők a pénzforgalom dinamikáját bemutató táblázatok, a for—

galomban levő pénz mennyiségének a bruttó nemzeti termék nagyságához való hasonlítása, a hitelalakulás ábrázolása stb. Mind a szorosabbra vett pénzügyi, mind az'egyéb táblázatok az összehason—

lító adatokat az 1948—1958. évekre, tehát ll évre vonatkozóan közlik.

A táblázatos anyag második részében az egyes országokra vonatkozó adatokat általában kevesebb évre tartalmazza a kiadvány. A kiadványban szereplő orszá—

gok, illetve országcsoportok ' száma 18 (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Ki—

rályság, Franciaország, Görögország,

Hollandia, Irország, Izland, Luxemburg, Német Szövetségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svédország, Svájc, Törökország, valamint két Európán kívüli tőkés ország: az Egyesült Államok és Kanada). ,

Az egyes országokra vonatkozó adatokat részben a jövedelmi viszonyok elemzésé—

hez, részben a pénzügyi (hitel és likvidi—

tási) helyzet vizsgálatához, továbbá a fi—

zetési mérleg analíziséhez kívánjáktáié—

koztatásul rendelkezésre búcsátam'" Ezen——

kívül részletes adatok találhatók a köz——

ponti kormányzat, és a helyi kormányzat pénzügyi kapcsolatának az elemzéséhez is, valamint a pénzügyi aktívák és nanszí—

vák változására vonatkozóan A statiszti—

kai részt egy ,,technikai függelék, egé—

szíti ki az anyag összeállításánál allam- zott eljárásokról, amihez csatlakoük a felhasznált, források ismertetése,

A kiadvány —— amely a tőkés országok,, pénzügyi helyzetére vonatkozóan sek fontos adatot felölel -— alapvető hibája.

az, hogy a pénzügyi statisztikai mérleg-—

rendszerek elvi—módszertani problémáit számviteltechnikai megoldásokkal kíaé'f teli meg áthidalni. Ezt a kiadványt szer—

zői maguk is elismerik: ,,Hangsúlyozni kell, hogy az e célra kialakított keretek kizárólag számviteli alapelveken nyug- szanak. Ezek a különböző tranzakciók közötti kapcsolatok meghatározott rend—

szerét adják, de nem nyújthatják emellett ezen kapcsolatok bármilyen oksági kifej—

tését." (13. old.) Az, hogy valamely sta- tisztikai mérlegrendszer a kapcsolatok oksági kifejtését, tartalmi magyarázatát önmagában nem adja meg, nem lenne kifogásolható, azonban a közgazdasági, tartalmi szempontok háttérbe szorítása, a számvitel-technikai kiindulópont alkal—

mazása folytán ezen rendszer alapján ilyen magyarázat megfelelő színvonalon nem is képzelhető el.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

Ausztria nemzeti jövedelmének megoszlása a szövetségi tartományok

között

(Die Verteilung des Volkseinkommens nach Bundeslander.) —-— Monatsbertchte des Öster—

reichischen Institutes für Wirtschaftsforschung.

manage.) 1959. 60. sz. 28 p

Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet a regionális gazdaságkutatás keretében számbavette egyes vidékek gazdasági ere—

jét és az e téren mutatkozó különbségek hatását a nemzeti jövedelemre. A számí—_

tások alapjául az 1957. évi népgazdasági mérlegek szolgáltak.

A tanulmány a — számítások módszereit és eredményeit ismerteti.