A váltóárfolyamok és a pénzügyi válság

3. szám. — 201

seinek összevonása, a felesleges kérdések

elhagyásával és kibővítve néhány újabb

különös gond fordíttatott arra, hogy a tűz- vészre. vonatkozó leglényegesebb kérdések bennfoglaltassanak s néhány olyan új kér- dés is vétessék fel. melyek a tűzesetre és körülményeire eddig kellő figyelemre nem méltatott vonatkozásban is értékes felvilá- gosítást nyujtanak.

Kétségtelen, hogy tűzkárstatisztikánk fentvázolt reformja ennek az adatgyűjtés—

nek fejlődéstörténetében csak egy ideigle-

A váltóárfolyamok és

A váltóarfolyamok, melyek a külföldi váltók—

nak, de általában a külföldi fizetőeszközöknek is,

egy másik ország valutájában kifejezett árát mu- tatják, az utóbbi években az államok túlnyomó ré- szében csupán kismérvű ingadozásokat mutattak.

Az aranyvalu'tájú országokban, mindaddig, míg az arany nemzetközi mozgása szabad volt, ez az inga—

dozás a gazdasági élet törvényei szerint csak az ü. n. ananypontok közt mozgott. Az 1931. év úr—

A váltóárfolyamok alakulása az ara

__ 1932,

nes határkiivet jelent 5 Csak a jövő tapasz—

talatai fogják megmutatni, hogy milyen irányban lesz újabb módosításra szükség s

fogja tudni az egyre növekvő követelmé—

nyeket kielégíteni. A Statisztikai Hivatal az adatgyűjtés átszervezésével minden esetre eleget kívánt tenni annak a feladatá- nak, mely a statisztikai megfigyelési esz—

közök folytonos tökéletesítése szempontjá- ból általában a hivatalos statisztikai szol—

gálatra hárul.

Hajdrik Sándor dr.

a pénzügyi válság.

Les cours des changes et la crise űnanciére.

folyamadatait vizsgálva, az év első 8 hónapjában csupán egyes délamerikai államokban találkozunk számottevő árfolyamcsökkenésekkel. A mult év őszén a pénzügyi válság igen sok államban lényeges változásokat idézett elő. Különösen amkban az ál- lamokban mutatkozik az árfolyamok nagy csökke- nése, amelyekben a jegybankok aranyíizetési köte- lezettsége felfüggesztetett. Az angol font és a fontra alapozott valuták a mult évi szeptember, de még

nyparitáshoz (dollár) viszonyítva.

Variations des cours des changes par rapport á la par—ité—or (dollar).

Moyenm' 1 9 '3 1

Ország _ Pays is;; 1. 11. 111. IV. ] V. VI. vn. vm. Ix. x. XI. xn.

átlag Emelkedés (_), vagy csökkenés (_) százalékban _ Augmmlai. (_) ou diminul. (_), 0/0 *

, .

Ausztria _ Aulriche . . . . 4— 0-13 . _ 0'12 _ 0'11— 0'10 _ 012 — 0'18 _ 0'21 _ 0-22 _ 023 _ 1-11 _ 0'85 — 0'89 Bolivia _ Bolivia . . . _ 0-33 4— 0-69 4— 0-69 ut- 069 -f- 0'69 Jr- 069 4- 069 —l— 0'69 4— 069 4— 069 4— 0-69 _ 0'58 — 2'05 Brazilia — Brésil . . . . . _ 10-44 _24'17 —28'45 _34'05 _39'26 _44-20 —37'31 _39'87 _46-76 _50'60 _53'03 —48-42 —48'17 Bulgária _ Bulgaríe. . . . — 0-21 _ 0'76 _ 0'64 _ 0'71 _ 0'69l— 0'66 — 0'61 _ 0'57 _ 0'97 _ 0-89 _ 1'34 _ 1-19 _ 084) Cseh—Szlovákia _ Tchéco-Slov. —f— 0-04 _ 0'04 _ 0'10 _ 0'02 — 0'03 _ 002 — 0'03 _ 0'08 _ 0'02 _ 0'03 _ 0'03 _ 0'01 — 00!

Dánia — Danemark . _ 0—13 _ 0'28 _ 0'20 _ 0'20 — 0'18 _ 0'09 _ 0'07 _ 0'24 _ 0'26 — 5-73 _17'83 _22-87 _30'64 Finnország _ Finlande _ 0'06 _ 0-06 _ 0'03 _ 0'03 _ 0'05 _ 0-05 _ 0'07 _ 0-12 _ 015 — 0'2! _ 83?) _21-23 _3'2'75 Franciaország _ France 4—- 0-18 4- 0—07 _ 0'05 _ 0'10 _ 0'19 _ 0'17 _ O'Oö —!— 0-09 —§— 004 4— 0-20 %— 052 4— 0-06 4— 0-13 rögország _ Grcce ,_ 0'14 _ 0'27 _ 0'24 _ 0'25 _ 0'26 — 0'22 — 0'20 _ 0'29 — 0-32 _ 0'39 _ 0'72 — 0'76 _ 0'76 fit—India _ [mia Bm'tannígue _ 1'18 _ 1'55 — 1'54 _ 1'15 _ 1'09 _ 0'98 _ 1'37 _ 1'40 _ 1'53 _ 7'09 _21-42 _23'32 —30'52 _ án _ Japan , . . . . _ 0'92 -— 0'81 _ 0'88 _ 0'96 — 0'98 — 0'93 — 0435 _ 0'99 — 0—99 _ 1'03,_ 1'19 — 1'10 —12'80 Angoszlávia _ Yougoslavie . . . . . . . —l— 0'30 4— 047 %— 0-23'4— 069 4- 1-39 4— 1-04 ,anada _ Canada . . . . _ 0-16 _ 021 _ 0-02 _ 0'02 _ 0'05 _ 0'06 _ 0'28 _ 0'34 _ 0'31 — 3'75 _10'90 _11'01 _ 17-29 ngyelország _ Pologne. _ 0'12 _ 0'06 _ 0'14 _ 0'22 — 0'23 _ 0'21 — O'l7 _ 0'17 _ 0-19 _ 0'18 _ 0'20 — 0-25 _ 0'25 yarország — Hongrie %— 0'02 _ 0'08 _ 0'17 _ 0'28 _ 0'30 — 0'29 _ 0'26 _ 0'27 _ 0'22 _ 0'23 —— 015 _ 0'18 — 0'18 agy—Britannia - Gr.-Bretagne _ 0'09 _ 0'24 _ 0'17 -— 0'17 _ 0-14 _ 0'05 — 0-03 _ 0'22 — 018 _ 6589 _20-08 _23'56 _SO'GS

; efatföld _ Pays-Bus _ 0-07 4— 0-09;_ 0'14 — 0.27 — 0'14 _ 0'03 —§- 012 _l- 0'20 4— 030 %— 018 4— 0-57 _ 001 —i— 0'09 :: rszág _ Allemagne %— 0'13 _ 0'21 _ 0-22 _ 0'06 — 0-05 _ 0'07 — 0-3? _ 2'28 _ 0'69 _ 1'68 _ 2'44 — 0'60 _ 0'85 égia _ Norvége . _ 0'15 _ 0-27 — 0'20 _ 0'18 _ 0-17 _ 0-09 _ 0-0? _ 0'24 _ 015;— 5'23 _17-63 _23'44 _Sl*03 nrszág _ ltalie _ O'49;— 0'53 _ 0'53 — 0-47 _ 0'51 _ 0-53 _ 0-54 _ 0'63 _ 0-62'_ 17? _ 1-87 _ 2'06 _ 2'92

_átia _ Portugal . . . . . . . . — 0'18 _ 0'06 — 0'02 _11—23 _17'72 _26'98

uánia — Roumame . _ 0'48 _ 0-64 — 0'57 — 0'59 _ 0'67'_ 0'65 _ 065 _ 0'65 _ 0.77 _ 0'77 _ 0'48 — 0'27 — 038

"c _ Suisse . 4— 045 _ 0'32 _ 0'0! _ 0—27 _ 0'20 _ 0-064— 0'52 %- 0'70 4— 0-99 _ 1'11 —§— 158 _l— 0'87 —§— 0'96 rszág _ Suédc —§— 0'21 _ 0-13 _ 0'11 _ 0-08 _ 009 4— 003 —4— 002 _ 0'16 _ 0'19 _ 2663 _13-75 _22'62 —80*18 uay _ Uruguay — 16-98 —34'11 _33'21 _29'07 _34-52 _40-60 _43-40 _47'53 _55'51 _59'46 _66'26 _56'49 _56'93 emelni — Venezuela — 2'04

e !

3. szám.

::

—— 202 —— 1932

inkább október hónap óta erősen estek; a decem—

beri adat szerint ez államok váltóáfolyamai már kb.

30%-os árfolya—mveszteség'et szenvedtek.

Táblázatunk a váltóárfolyamok multéví alaku—

lását a dollárparitáshoz viszonyitva mutatja be a Népszövetség közlése nyomán. A között százalék—

számok azt jelzik, hogy az árfolyam hány száza—

lékkal emelkedett a paritás fölé, illetve mennyivel esett az alá.

A táblázatban természetesen azoknál az álla- moknál, amelyek a devizaforgalmat korlátozták, csupán a névleges váltóárfolyam alapján számított százalékos változások voltak kimutathatók.

A mult év vége óta általában javult a helyzet, ami a font értékemelkedésével függ össze. 1932 már- cius közepéig az árfolyamokban bekövetkezett fon—

tosabb javulások a következők: Nagy—Britanniában az aranyalaphoz viszonyított árfolyamvesztese'g 30'68%1ról 25'44%—era, Svédországban 30'1800-1'61

22'07%-ra, Dániában 30'6400-1'61 25'19%—ra, Kana—

dá—ban 17'29%-ról 10'50%-ra, Braziliában 48'17%- ról 43'74%—ra javult. Viszon—t rosszabbodott a hely- zet Finnországban, ahol az árfolyamveszteség 32'75

%—ról 47'28%—ra növekedett és a háborúba keve-

redett Japánban, ahol 12'80%—ról 36'57%cra emel—

kuedett.

Az aranytartalék, bankjegyforgalom és bankkamat nemzetközi adatai.

Réserve-or, circulation de billeís de bangue et taux en bangue en guelgues pays.

Folyóiratunk mult évi 10. számában több vonat—

kozásban foglalkoztunk már az aranytattale'kok ada—

tainak a pénzügyi válsággal kapcsolatos rendkívüli alakulásával s most a lezárult 1931. évi adatok köz- lése alkalmával csak néhány kirívóbb jelenségre mutatunk rá. A néhány államba irányuló arany- áramlás tovább folytatódva, az elmult év végén az aranytartalékok még szélsőségesebb eloszlására ve- zetett. Az Egyesült Államok után, melynek arany—

készlete 26 milliárd pengővel kb. az előző évvégi szinvonalon mozgott, az aranykészlet nagysága sze rint második helyen álló Franciaország az 1931. év folyamán hatalmasan, 11.998 millió pengőről 15.467 millió pengőre növelve meg állományát. Svájc egy év alatt több mint háromszorosra: 786 millió pengő- ről 2.617 millió pengőre emelte monetáris arany- kincsét. Belgiumban és Hollandiában az 1931. év mintegy megkétszerezte az aranyállományt, mely az év végén mindkét országban meghaladta a 2 mil- liárd pengőt. Ezzel szemben Nagy-Britannia arany—

állománya 4.126 millió pengőről 2.344 millió pen- gőre, Németországé 3.018 millió pengőről 1.328 mil- lió pengőre hanyatlott. Az óriási aranyveszteségek mérlegelésénél Nagy-Britanniában, Dániában, Finn- országban, Norvégiában, Portugáliában és Svéd- országban és Brit-Indiában figyelembe kell venni, hogy valutáik az elmult év folyamán általában kb.

30%-os árfolyamveszteséget szenvedtek, Kanadában 17, Japánban pedig 13%-os árfolyamcsökkenés ta- pasztalható az aranyparitással szemben. Tehát pen-

gőre átszámítva, az 1931. évi értékek az 1930. éviek-

kel való összehasonlításban alacsonyabbak, mint az illető államok saját valutáiban kifejezve. Egyes dél—

amerikai államokban ezenkívül tekintetbe kell venni a valutáknak már a font esését megelőző nagy ár- folyamosökkenését?)

A bankjegyiorganm adatai az országok több—

ségében az előző évvégi szinvonal alatt mozogtak.

A lefelé menő tendencia legfőbb oka bizonyára a gazdasági válság következtében pangó gazdasági, üz- leti tevékenység. Egyes országok, különösen a font—

valutájúak, a már említett okból pengőértékben jóval nagyobb mértékben csökkent bankjegyforgal- mat mutatnak, mint saját va'lutájukban. A saját va- lutában kifejezett bankjegyforgalom adatai, mint a következő kimutatásból látható, emez országokban nagyobb eltolódásokat nem mutatnak:

33 a — 5-0

es e: .* 's 0 a v:

_ ._ - b. 5...

XII-L ag § %% goes És: t: 332—

55: d azo za: zen ába ;:

m i l 1 i ()

rupia korona márka font korona eszkudo korona

1929 1.794 367 1.361 369'8 318 2.001 569 1930 1.613 360 1.279 3688 312 1.972 594 1931 1.793 346 1.293 8642 334 2.062 583

A hivatalos bankkamatláb táblázatunkban közölt

évi átlagos adatai az államok többségénél -—— ha nem is feltűnőbben —— magasabbak az előző évi átlagnál, az évvégi kamatlábak azonban általában jelentéke—

nyen magasabbak voltak, mint az előző éviek.

1) L. idevonatkozóan ,,A váltóárfolyamok és a

pénzügyi válság" című cikkünk adatait Szemlénk más helyén.