Sztanev, Sztefan T.: Gazdaságstatisztika

1068

női, főleg M. Ezekiel alapvető munkájára támaszkodnak (Methods of correlation analysis). A. 1. Gozulov cikke a világon eddig végrehajtott népszámlálások törté-

netével foglalkozik.

A kötetben I. V. Szipovszkaja és F. D.

Livsic tollából két tanulmány elemzi a harmonikus átlag problémáit. Livsic ta- nulmányát, amelynek címe ,,A harmo—

nikus átlagra vonatkozó diszharmonikus elméletekről" igen éles bíráló hang jel—

lemzi. Livsic erőteljesen bírálja a harmo—

nikus átlagról a Központi Statisztikai Hi—

vatal 25 szerzőből álló kollektívája által 1953—ban közzétett a ,,Statisztika elmé—

lete'? c. műben kifejtett felfogást, vala—

mint a Tudományos Akadémia megbízá—

sából 13 szerző által 1956—ban megjelen—

tetett ,,Statisztika" c. könyv idevonatkozó részét. Livsic véleménye szerint utóbbi műnek az átlagszámításokkal foglalkozó fejezete ,,nincs fölötte egy népszerűsítő tömeg—brosura szinvonalának". Élesen bírálja Livsic a harmonikus átlagra vo—

natkozóan D. Oparin és M. Hierszki által kifejtett nézeteket is. Saját gondolatme—

netének a kifejtésénél Livsic zenei (a harmoniával és ritmussal kapcsolatos) analógiákkal, illetve példákkal él a har—

monikus átlag önálló szerepének az érzé—

keltetésére.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

Sztanev, Sztefan T.:

Gazdaságstatisztika

(Ikonomicseszka sztatisztika.) Szófia, 1959.

534 p.

Sztanev professzornak, a Bolgár Köz—

ponti Statisztikai Hivatal elnökének munkája a bolgár közgazdasági egyetem, illetve főiskolák részére írott tankönyv.

A több, mint 33 íves mű 13 fejezetre ta—

golva tárgyalja a szocialista gazdaság- statisztika fő kérdéseit.

Szerző bevezetőben a gazdaságstatisz—

tika tárgyával és feladataival foglalkozik.

Sztanev professzor definiciója szerint: ,,A gazdaságstatisztika az a tudomány, amely az újratermelés jelenségeit tanulmányoz—

za, feltárja e jelenségek konkrét oldala—it és sajátosságait, továbbá a népgazdaság fejlődése alapvető tendenciáinak és tör—

vényszerűségeinek konkrét (időben és térben meghatározott) megnyilvánulásait."

A gazdaságstatisztika feladatai megoldá- sában teljes mértékben az általános sta—

tisztika módszereire támaszkodik. Ugyan- akkor a gazdaságstatisztikai tapasztalatok visszahatnak a statisztikai módszerek ál- talános fejlődésére, amint ez például az indexszámítás esetében kimutatható.

A könyv e fejezete foglalkozik a gaz—

daságstatisztika és a politikai gazdaság—

tan thi kapcsolattal is, valamint a gazdaságstatisztiko és a különbözö ága——

zati statisztikák összefüggésével, továbbá a gazdasáestatisztika alapvető feladatai- val, amelyeket a szerző a következőkbEn jelöl meg: 1. a gazdasági termelés objek- tív, tudományosan kidolgozott alapjainak a megteremtése; 2. a terv végrehajtásá- nak segítése.

A bevezető jellegű első fejezet után a szerző a gazdasági—statisztika területén belül az egyes témákat a következő sor—

rendben tárgyalja: népességi statisztika, nemzeti vagyon statisztikája, a társadal—

mi termék statisztikája, munkaügy—i sta- tisztika, önköltségi statisztika, nemrieti jövedelem statisztikája, pénzügyi statisz- tika, a fogyasztás statisztikája, a népgaz—

daság statisztikai mérlege. A könyv fel- építésének elvi alapjai mintegy a követ- kezőként körvonalazhatók: először/a' tar—

melőerők (népesség, nemzeti vagyon —-——

utóbbin belül az állóalapok stb.) statisz—

tikájának tárgyalása; ezt követően—a ter- melőerők működtetése révén létrehozott társadalmi termék statisztikája; majd a társadalmi termék összetevő elemei—nék statisztikája, tehát a társadalmi nemek költségeinek (munkabér és általában *az önköltség), valamint az újonnan létreho—

zott érték (a nemzeti jövedelem) statisz- tikája; végül a pénzügyek (vagyis az újra- elosztás) és a fogyasztás statisztikája.

A népességi statisztikával foglalkozó fejezet a népesség számára és különböző ismérvek szerinti megoszlására, továbbá a természetes népmozgalomra és a vén- dormozgalomra vonatkozá legfontowbb statisztikai kérdéseket ismerteti.

A nemzeti vagyon statisztikájának tár- gyalásánál Sztanev más szerzőkkel ellen- tétben, —-— akik a nemzeti vagyon fogal—

mába a természeti erőforrásokat is bele—

értik és a nemzeti vagyont. nemzeti gaz- dagságra és természeti erőforrásokra ta—

golják —, hangsúlyozza, hogy nemzeti vagyon alatt azt érti, amit ezek a szerzők nemzeti gazdagságnak neveznek. Ugan- ekkor Sztanev a természeti erőforrások számbavételének a jelentőségét is kl- emeli, mivel azok ,,az ország potenciális nemzeti vagyonát képezik". A nemzeti vagyon tárgyalásánál igen részletesen szól az állóalapok statisztikai számbavételé—

nek problémáiról (beleértve az új tech- nika tanulmányozását is).

A társadalmi termék statisztikájának tárgyalásánál a szerző bemutatja a társa- dalmi termék növekedését Bulgáriában (a társadalmi termék 1939. évi árakon számított indexe 1957—ben ító—szerese volt az 1939. évinek), majd az anyagi termelés egyes ágainak problémáival foglalkozik.

STATISZTIKAI IRODA-LM]: FIGYELÓ

A munkaügyi kérdéseket tárgyaló fe—

jezetek a munkaügy három nagyfontos- ságú aspektusával foglalkoznak: a) a munkaerő számbavételével, b) a munka termelékenységének a mérésével és c) a munka díjazásának (bérezésének) kérdé—- seivel. A munkaerő számbavételénél szer—

.ző foglalkozik a munkaerő összetételével, vándorlásával és a munkaidő kihaszná- lásával; a munka termelékenységének tárgyalásánál pedig az élőmunka terme—

lékenységének és a társadalmi munka termelékenységének a színvonalával kap- csolatos mutatókat írja le a szerző, majd ismerteti a munkatermelékenység dina- mikájának indexeit (az élőmunka terme—

lékenységének az indexelt, a munkater—

melékenységi terv teljesítésének az in—

dexeit és a társadalmi munkatermelé—

kenység indexeit). A munka bérezésének tárgyalásánál a béralap, az átlagbér és a vonatkozó tervteljesítési mutatószámok elemzését adja s kitér a munka díjazá- sára a mezőgazdasági termelőszövetkeze-

ztekben is. _

A termelés önköltségének a számbavé—

telével és az árak statisztikájával foglal- kozó fejezetben az önköltség színvonalát és dinamikáját a szerző a népgazdaság legfontosabb ágazatai — az ipar, a mező- gazdaság, az építőipar, a közlekedés, a kereskedelem — tekintetében külön-külön tárgyalja. Az áralakulás statisztikai vizs-—

gálatánál többek között a gazdaságsta—

tisztikában használatos különböző árin- dexek tárgyalását találhatjuk meg.

A- nemzeti jövedelem statisztikájának a tárgyalása során egyrészt a nemzeti jöve—

delem számításának és dinamikája mé—

résének a problémáira tér ki, másrészt a nemzeti jövedelem változásaira kiható

"tényezők elemzését adja, továbbá foglal—

kozik a nemzeti jövedelem elosztásának, újraelosztásának és végső felhasználásá—

nak a mérési problémáival.

A könyv végül foglalkozik a pénzügyi statisztika problémáival, a lakosság jöve—

delmének és fogyasztásának mérésével, s -—- a könyv terjedelméhez viszonyitva aránylag röviden — a népgazdasági mér—

legrendszer statisztikai problémáival.

Sztanev professzor műve a gazdaság- statisztika problémáinak tárgyalása során háttérként a bolgár gazdaságstatisztikai gyakorlatot is megrajzolja, ami által , érté—

kes betekintést nyújt a bolgár szocialista gazdaságstatisztika eredményeibe, mód—

szereibe, fejlettségébe.

A könyvet a felhasznált szovjet és bol- gár szakirodalom részletes jegyzéke egé- szítt ki.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

.

9 Statisztikai Szemle

1069

Ben—l L.—- Jetlmov A.:

Az ágazati kapcsolati mérleg kidolgozásának módszerei

(Metodü posztmenie mezsotraszlevogo balan- sza. )— Planouoe Hozjajsztvo, 1960. 5. sz. 24—39. p.

Az ágazatok tervezésének koordinálása a termelés struktúrájának szakadatlan változása és gazdagodása folytán egyre bonyolultabb feladatokat jelent és új, tökéletesebb módszerek alkalmazását kí—

vánja meg. Az összevont népgazdasági mérleg és a nagyszámú különálló anyag- mérleg nem adhatják e probléma teljes- értékű megoldását; olyan mérleg kidol—

gozására van szükség, mely a népgaz—

dasági mérleg meghatározott fejezeteit konkretizálja, s ugyanakkor a sokféle különálló anyagmérleget szintézisbe fog- lalja. Ezt a feladatot az ágazati kapcso- latok mérlegével oldhatjuk meg. A Szov—

jetunió Tervhivatalának Közgazdasági Kutató Intézete és a Központi Statisztikai Hivatal előkészítő munkája nyomán az 1959. év tényszámai alapján jelenleg két típusú ágazati kapcsolati mérleg össze- állítása is folyik.

Az ágazati kapcsolati mérlegek alapjául a bővített újratermelés marxi elmélete 'szolgál. Ennek megfelelően e mérlegek a társadalmi terméknek mind érték—elemek szerinti, mind tárgyi összetételét vissza kell, hogy türközzék. Ennek teljes meg- oldása egyetlen mérleg keretében igen nehézkes lenne, célszerű ezért külön ága—

zati kapcsolati mérleg összeállítása érték—

adatok alapján (mint a társadalmi ter—

mékmérleg konkretizálása) és külön mér- leg összeállítása természetes mértékegy—

ségű adatok alapján (mint az anyagmér—

legek szintézise).

Az értékbeni -— 1959—ről összeállításra kerülő —- ismertetett ágazati kapcsolati mérleg felépítése kb. uganaz, mint a Magyar Központi Statisztikai Hivatal által összeállított 1957. évi ágazati kap- csolati mérlegé. E mérleg négy részre tagolható. Az I. rész (,,belső négyzet") a termelési eszközök egyszerű újratermelé—

sét ábrázolja (itt szerepelnek a berende—

zések és az épületek értékcsökkenési le—

írásának sorai is). A II. rész (a ,,jobb szárny") a 'nemzeti jövedelem, továbbá a külkereskedelmi egyenleg anyagi össze—

tételét mutatja. A nemzeti jövedelem a felhalmozási és fogyasztási alap külön,—

böző elemeire bontva szerepel. A III. rész (az ,,alsó szárny") a nemzeti jövedelem érték-elemeit tartalmazza (bérek és egyéb elsődleges jövedelmek, nyereség, forgal—

mi adó, kolhozok és szövetkezetek tiszta jövedelme, a tiszta jövedelmek egyéb ele- mei), —— természetesen ágazatok szerinti