A bűnügyi statisztika problémái

Az ellenséges sorssal sikertelenül vere- kedő, a zabolátlan szenvedélyek vagy go- nosz ösztönök által hajtott egyén előtt több—

féle komor perspektiva nyílik:

l. A fatalisztikus megadás.

2. A kivándorlás.

3. Az elmekór.

4. Az öngyilkosság.

5. A bűntett, a társadalom által szente—

sített szabályok elleni lázadás.

Hogy mely útra lép az egyén, aza

nézve legsúlyosabb a bűnözés. Ez az em- ber tragédiájának egyik felvonása. Ezt a statisztika van hivatva a számok finom, exakt módszerével sz—ámoszlopaiban meg- írni, amint azt először Guerry és Ouetelet, utánuk pedig a kutatók hosszú sora meg- kísérelte.

Az 1872—ben Szentpétervárott tartott VIII. nemzetközi statisztikai kongresszu- sonl) a bűnügy-statisztikai szakosztály el- nöke, Baumhauer, a holland statisztikai hivatal főnöke, a bűnügyi statisztika fel- adatát magyarázva, Célját a következők tanulmányozásában találta:

1. Milyen a nemzet erkölcsi és társa—

dalmi fejlődése.

2. Milyen a kormány represszív ereje és a rendészet hatályossága.

3. Ezenkívül szigorú ellenőrzést gya- korol a bíróságok vagy egyéb hatóságok munkája fölött, különösen pedig azon buz—

góság felett, melyet a kormány a törvény- sértések üldözésében kifejt.

4. Végül a büntetőtörvények és az igaz- ságszolgáltatási szervezet hézagainak és hibáinak felfedezésére vezet.

A bűnügyi statisztika feladatának ezen helyes körülírása mutatja, hogy a bűnügyi statisztika nélkülözhetetlen ismeretforrás kriminológus, a kriminálpolitikus, a bíró, morál— és szociálpolitikus számára. Ezért 'ományos és gyakorlati szempontból : tos, hogy a bűnügyi statisztika oly

*) A Magyar Statisztikai Társaságban 1932. évi ce du 26 avril 1932 de la Société Hongroise tistígue.

ompte rendu de la huitieme session a St.—

0urg.' (St.-Pétershourg 1874, 118 partie, p.

TERÚLET És NÉPESSÉG e

. .. . _"aZ okokat felkeresi

psz1ché és a milieu titka. A társadalomra * "

*szer szerint ható okokat

is 26—án tartott előadás. —— Conférence fait dans (

A bűnügyi statisztika problémái.*)

Les problemes de la statistigue criminelle.*)

alapra fektettessék, mely híven és tökéle- tesen ismerteti a tanulmány tárgyát képező jelenségeket.

A bűnü statisztikai mint a statisztika

[legtobb ága, kétfélecelelwresmwehtoretksuk.

yostársa:

Halmi, emberi állami lelensegeket DewvenL elegedven mega puszta _ertetesselwarra toreks7ik hogy a jelenségeket magyarázza, külöfi'ö f_"aza'l'tal hogya hatotényezőket

az okozatos osszefug-

gést,

statisztikaaiogielet y

nyozásával foglalkozik, de kutatásának lényege abban jut kifejezésre, hogy ő ezt a tényt, mint minden tényt úgy tekinti, mint az emberi társadalomban működő különböző természeti, társadalmi ténye—, zöknek, energiáknak eredményét A bűn—

ugyi statisztika a bűntettet beállítjaatát;

sadalmi élet nagy processzusába úgy te- í'lítttmit; iintnsziiieményét a gazdasági,

" ' politikai és terme kciőíát V

mukodo körut- ésannak milio

iizsgáfííhwbűntett összes tényezőit és mo- tívumait melyek a bűntettes cselekvésétirá—

nyítják és azzal kezünkbe adja a fonalat annak megállapítására, milyen eszközökkel kell a bűntett ellen küzdeni. A bűntett nem generatio aeguivoca, a bűntett gyümölcse annak a talajnak, melyben erkölcsi, gazda—

sági, társadalmi erők dolgoznak. Erkölcsi szempontból nincs annál eredményesebb, tu—

dományos és kriminálpolitikai szempontból nincs annál hasznosabb, mint a bűntett atiológiájának tanulmányozása, mint be—

hatolni ebbe a titkos műhelybe, melyből ezen erkölcsi kórok kiáradnak. Abűnügyi modszer szerint allapotokat

dinamikai részre, mely a

természetesen

sem teljes, sem tiszta kepet az erkolcs ai—

Niávpotöki'ottíec'iüwfudmwdni Ezta

A* * bűnügyi " statisztika

ségtelen, liogy sokkal több buntenykövet-

19

!

4, szám. —- 244 —— 1932

tctik el mint amelbeirgjwkggmcromtaa'gyat

kepemwfíetsegtelen hogy sokkal több 10-

pás, csalás, becsületsértés, erkölcs elleni bűntett kovettetik el, mint amely bűnvádi eljárás alá kerül Továbbá vannakM en-

kölesisc'ggel ellenkezowwő ekedetek 11119—

Tyéket azonbán , mm üldöz. Tel- 'jes képet tehat a bűnugyl statisztika nem nyujt. Hozzájárul, hogy számos bűntettnél a bűnös cselekedetek számát nem tudhat- juk, mert az illető cselekedet szokás- szerűen, .vagy iparszerűen követtetik el.

így uzsora, kerítés, iszákosság, stb. De

tiszta,mmmadhattawbümigxistatisz-

ti a az erkolcs; állan9tnls£$ílwma£tmmmí

"éí'dek követelheti, hogy bizonvos cseleke-

"(tetők buntettcssenekhmelyek azonbanaz

mmeg sze

Vagy éppe "TM

,,_§,$

xbizonyosweszmenveker

tikai fanatizmusból eredő elítélésekról (gon- doljunk vértanuinkra), nem szólva a ,,justiz—

gyilkosságokról", stb. Mindamellett azon- ban a bűnügyi statisztika nyujt adato- kat, melyek helyesen magyarázva, kellö kritikával, egy nemzet, egy ország erkölcsi állapotára világosságot deríthetnek és tény- leg a társadalmi élet, .az emberi cselekvés sok homályos rejtekébe vetett világosságot, melyre azelőtt teljes sötétség borult.

Egy angol statisztikus azt mondja, a statisztika vagy Összehasonlító, vagy nincs. Térben és időben iparkodik a sta- tisztika a viszonyok alakulását összehason- lítani. A bűnügyi statisztika több államra vonatkozó összehasonlításának lehetősége a statisztika egyik fontos problémáját ké—

pezi, melynek megoldására a nemzetközi statisztikai szervek törekedtek.

Ha visszatekintünk a nemzetközi sta- tisztikai fórumainak munkájára, megállapít- hatjuk, hogy a régi nemzetközi kongresszu- sok és a Nemzetközi Stat. Intézet tanács- kozásainak majdnem mindegyikén szere—*

pelt a bűnügyi statisztika problémája, de jóformán —— néhány speciális kérdéstől.

mint a bűnügyi anyakönyvek (easier judi- ciaire) kérdésétől eltekintve -— csakis a bűnügyi adatok nemzetközi összehasonlít- hatóságának kérdése szerepelt, mely azon—

ban a bűnügyi statisztika teljes programm- jának megállapítása nélkül csak tökéletle- nül sikerülhet. Már az első nemzetközi sta—

tisztikai kongresszus Brüsszelben (1853) felveszi programmjába a bűnügyi statiszti-

kát; a szakosztály elnöke a híres krimina—

lista Míttermayer volt. A bécsi kongresszus 1857-ben bizottságot küldött ki oly célból, hogy az egyes államok büntetőtörvényeit és büntető eljárásaik rendszerét tanulmá- nyozza. Ezen megbízás alapján a szent- pétervári kongresszuson 1872—ben Tagantzew előterjesztést tett, mely avval végződött, hogy a törvények annyira eltérőkf) hogy az egyes államok bűnügyi statisztikája homogén alapot nem nyujt és ezért taná- csolja, hogy a nemzetközi összehasonlítá—

sok bizonyos tipikus esetekre korlátoztas- sanak, melyek a. különböző államokban bomogének. Ezt az álláspontot foglalta el Bodio a 25 évvel később ismét Szentpéter- várott tartott statisztikai tanácskozáson.

És ugyanaz volt álláspontja végre (tini—

, nek3) a mult évben a madridi kongresszu—

son előterjesztett munkálatában, amennyi—

ben azt tanácsolta, hogy az Összehasonlítás szoritkozzék azokra a bűntényekre, me—

lyeket az általános felfogás erkölcstelen—

nek tart, hagyjon el minden más bűntényt, melyet az állam más okból büntet. Látjuk ebből is, hogy a statisztikai fórumok min- dig csak a nemzetközi összehasonlítások kérdését tárgyalták. Kivételkép csak emlí- tendő Yvemés Párizsban 1909-ben és ismét Hágában 1911—ben tett előterjesztése.

Roos4) javaslata is, mely Varsóban (1929)

2) Azt mondja Hílse a Szentpétervári kon- gresszuson (Compte rendu II. 330. t.), hogy Euró—

pában 767 különböző büntetőtörvóny van, egyedül Svájcban 20.

3) A Gini-féle javaslat lényege az, hogy leg- alább néhány, nagyon reprezentativ bűntettre nézve nemzetközi, általánosan érvényes, egyöntetű- ség stabilizáltasse'k. Ezek a bűntettek azután egy évenkint megállapítandó indexszámban volnának összefoglalandók. Ez az index éppúgy, mint más indexek, az évi változásokat mutatná. Már abban is bizonyos eredmény mutatkoznek, hogy legalább néhány jelentősebb bűntett nemzetközileg egyfor- mán definiáltatnék. (Gini e Spallanzi, Sulla eom- parazione drei dati di statistica criminale dei diversi stati. Madrid 1931.)

*) ,,ll stensuit due les chift'res des statistigues criminelles, méme pour un seul pays, ont besoin d*une interpretation. Et le seul moyen d'évíter les fausses conclusions en faisant des comparaisons internationales, c'est de ne pas se borner a une comparaison des chiffres eux—mélnes, mais de tenir compte en meine temps dcs interprétations faites par les interpretes compétents. Dans cet ordre d'idées, la Commission recommande de ('ompléter la méthode de comparaison directe des cliiffres par celle de la comparaison raisonnée. ()omme premier pas a faire dans cette direction, l'lnstitut pourrait attirer Pattention des gouvernements des divers pays sur l*utilité (ju'il y a de procurer dans les sta-

' 4; szám. — 245 _ 1932

előterjesztetett, csak a nemzetközi össze— mélet és gyakorlat igényeinek megfelel- basonh'tás kérdésével foglalkozik és azt

tanácsolta, hogy a bűnügyi statisztikát minden ország szakemberek által készített kommentárokkal lássa el. melyek a szá- mok értelmét magyarázzák. Látjuk ebből, hogy a nemzetközi statisztikai konferen—

_eiák a tulajdonképeni bűnügyi statisztika szervezésével nem igen foglalkoztak, ami mindenesetre a bűnügyi statisztika haladá—

sát hátráltatta. Viszont a nemzetközi sta—

tisztika terén eredményhez nem jutottak.

A nemzetközi összehasonlító statisztika nagy nehézségekbe ütközik: különbözők az egyes államokban a büntetötörvények.

a bűnvádi eljárások, az eljáró közegek, bí—

rók tudása, felfogása, szigora, különböző a statisztikai anyag összeállítása, feldolgo- zása. Pedig kétségkívül nagyfontosságú az összehasonlítás, amelyben a különböző anyagi, erkölcsi, jogi állapotok jutnak ki- fejezésre. Törekedni kell arra, hogy a bűn—

ügyi statisztika összebasonlítható legyen.

Persze teljes eredmény talán sohasem fog mutatkozni, mert sem a törvénykönyvek, sem az azt alkalmazó közegek teljes egy- öntetűségét elérni nem lehet. Minden kö- rülmény között lehetnek azonban oly adatok, melyek az összehasonlítást megen- gedik és ezt az anyagot mindenesetre gyara- pítani lehet. E tekintetben nagyon üdvös lenne, ha a statisztikai hivatalok, —— úgy mint bizonyos gazdasági jelenségekre vo- natkozólag, —— egyezményt kötnének a bűnügyi statisztika lehetőleg egyöntetű feldolgozása iránt. Egyébiránt szem elött tartandó, hogy sokszor az egyes államok között a jelenségekben mutatkozó különb—

ségek csekélyek. az eltérést előidéző okok [hatása is gyakran csekély, a nagy eltéré—

gekből pedig következtetést vonni nehe- en lehet. Mindenesetre arra. hogy a sta- isztikus a különbözö államok, vagy akár csak egy állam adataiból biztos következ- tetést vonhasson, nagy készültség, az anyagnak teljes ismerete szükséges. Egyéb—

nt megjegyzendő, hogy bármi jelentősé- tulajdonitunk az összehasonlító munká- ak mégis elsősorban szükséges, hogy

"egy ország bűnügyi statisztikája olyan en, hogy a tudomány és az élet, az el-

nes eriminelles des matériaux de pareille Maison raisonnée sous forme d'introductions entities (lui expose, antant gue possible, la ation des ehiffres et de leurs fluetuations."

4361! de Plnstitut International de Statistigue.

"6324, Varsovie, 19303

hessen. Erre a nemzetközi fórumok, a sta—

tisztikai kongresszusok kellő figyelmet nem fordítottak, amit csak részben indokolhat az a körülmény, hogy mint nemzetközi szerveket elsősorban a nemzetközi statisz- tika követelményei foglalkoztatják. Meg- jegyzem egyébként az összehasonlítás szempontjából még azt, hogy a bűnügyi statisztikának rendelkezésére áll az idő- beli összehasonlítás, ugyanazon államnak évről-évre való változása, a bűnözés emel- kedése és csökkenése, ami szintén a bűn- ügyet befolyásoló tényezők működésének tanulmányozására nyujt alapot.

Az anyagi és alaki büntetőjog államok szerinti különbözősége, mely aligha fog va- lamikor teljesen megszűnni, a nemzetközi bűnügyi statisztika, az összehasonlító bűn—

ügyi statisztika elháríthatatlan akadálya.

A bűntettek minősítésében jelentékeny kü- lönbségeket találunk egyes országok sze—

rint. A bűnvádi eljárás, az eljáró bírói szer- vezetek rendszere különböző. A bírói gya—

korlat is különböző, mire minden egyébtől eltekintve. a francia korrekcionalizáeió, a holland opportunitási eljárás példát nyujt.

Sőt egy és ugyanazon államban több kü—

lönböző büntetőtörvény alkalmaztatik, így Cseh-Szlovákiában a cseh, osztrák és ma- gyar. Jugoszláviában a szerb, osztrák, ma—

gyar, Romániában a román, osztrák, ma- gyar, orosz, Lengyelországban a lengyel, német, orosz, osztrák büntetökódex stb.

Nem is számítva a nagyszámú inpondera- biliát, a bíró tudását, lelki alkatát, na—

gyobb, kisebb szigorra való hajlandóságát, a közvéleménynek az utóbbi időben erősen megnyilatkozó magaviseletét stb. Befolyást gyakorol a statisztikai feldolgozás rend—

szere is. Ez a feldolgozás az egyik állam- ban központosítva van, a másikban decen- tralizálva: az egyik államban az eljáró bí—

rói hatóságok, a másik államban a köz- rponti statisztikai szerv dolgozza fel; az egyik állam ragaszkodik a régi, lajstromos rendszerhez, a másik alkalmazza a moder- nebb számlálólapot; az egyik államban a statisztikai anyag feldolgozása hibátlan gépekkel történik, a másikban hibáknak kitett emberi munkával. Ki kételkedik ab- ban, hogy mindezek a mozzanatok a sta—

tisztikai eredményekre befolyást gyakorol- nak és így megnehezítik a különbözö álla—

mok anyagának összehasonlítását. Nem is szólva arról, hogy az egyik állam nagyobb, a másik kisebb részletességgel dolgozza fel

19*

4. szám. — 246 —— 1932 az anyagot. Hiszen még Németország is,

mely a statisztikai munkának igazán első- rendű állama, közleményeiben mellőzi a kor, a családi állapot, a foglalkozás és a visszaesők fontos statisztikájának stb.

részletezését. A német bűnügyi statisztikai közlemények (1927) tanulságos szinoptikus öszeállításban mutatják ki 33 állam közle-

ményei tartalmát. így például az alko—ho-

lizmus csak négy államban állapíttatik meg, az elkövetés ideje tízben, a vallásfele- kezet nyolcban, a műveltségi fok tizenhat—

ban, a hivatás tizennyolcban. Francia- országban, Angliában, Németországban, Belgiumban, Olaszországban nem jegyzik a hitfelekezetet. Angliában nem jegyzik a hivatást, a családi állapotot, a műveltségi fokot, a visszaesést, amely pedig a leg- több államban jegyeztetik. Igen szegény ezen adatok szerint Németalföld, Lengyel- ország, Románia, Japán stb. bűnügyi sta- tisztikája. Gazdag Finnország, Bulgária, Ma—

gyarország statisztikája. Látjuk tehát e köz- leményből, hogy számos mozzanat tekin- tetében az összehasonlításra anyag nincs.

A bűnügyi statisztika végül érzi a pénz- ügyi helyzet súlyos voltát e's keretei mind- inkább megszűkülnek. így tehát .a nemzet- közi összehasonlítás nagy nehézségekkel találkozik és ezeket a nemzetközi statisz- tikai kongresszusok, de még azoknak a német kriminálpolitikai egyesülettel való összeműködése sem szüntette meg. Mind—

amellett a bűnügyi statisztika művelői nem mondtak le teljesen a statisztikai ősszehasonlításokról, nem osztották Starke álláspontját, aki a nemzetközi összehason—

lításokat keresztülvihetetleneknek mondta.

A bűnügyi statisztika kiváló művelői, mint Emile Yvernés, a francia bűnügy—

statisztikai osztály volt főnöke, Bodio, Bosco, Mayr, szükségesnek és bizonyos korlátok között lehetségesnek tartják az összehasonlítást; sok más gondos sta—

tisztikustól eltekintve. Ezeknek, különö- sen Mayr-nak, törekvése arra irányult, hogy a nemzetközi ősszehasonlítások szo- rítkozzanak a bűntettek olyan blokkjára, melyben azok a büntettek" egyesíttetnek, melyeknek meghatározásában az egyes ál—

lamok bűntetőtörvényei között kevés, vagy semmi különbség nincsf') Ezek a bűntettek

5) ,,Es bleibt für die wissenschaftliche Krimi—

nalstatistik der Zukunft eine Hauptforderung, —— an deren Verwirklichung die Juristen alter Lander mitzuwirken berufen sind —— aus der ganzen Ge- samtmasse der Verfehlungen verschiedenster Art, die

képezik egyúttal az úgynevezett ,,grande criminalité" magvát, mely leginkább enged következtetést a társadalom erkölcsi állapo—

tára. Az összehasonlító bűnügyi statisztikát előkészíti egyébként több olyan dolgozat is, mely, mint Maurice Yvemésö) dolgozata, ugyan nem összehasonlító, de egymásután önállóan tárgyalja az egyes államok bűn- ügyi statisztikáját.

A nemzetközi statisztikai fórumok al—

kalmasint tőbb sikerre jutottak volna, ha nem a legnehezebb problémára, a nemzet——

közi összehasonlításra szorították volna figyelmüket, hanem elsősorban megállapí- tották volna a bűnügyi statisztika helyes elveit, kereteit, kérdőíveit, amire ugyan a szentpétervári kongresszuson kísérlet tör—

tént is. Elsősorban tudni kell, mit és mikép kérdezzen a bűnügystatisztikai felvétel. A büntetőtörvények és bűnvádi eljárások egy—

öntetűségét teljesen elérni nem lehet, ha azonban a statisztika egyszer megálla- pítja a bűnügyi statisztika céljaira szüksé—

ges elemeket, akkor valószínűleg elérhető

az. hogy egyes államok ezt a felvételi min- tát teljesen, más államok bizonyos fenntar—

tással, bizonyos korlátozással alkalmazhat—

ják. igy lassankint legalább egyes államok

statisztikája között elérhető az összehasonlít—

hatóság. Az első feladat a bűnügyi statisz—

tikai anyag részletes megállapítása, a fel—

ve'tel elveinek pontos kidolgozása. Az utolsó kérdés a nemzetközi összehasonlít—

hatóságra való törekvés. Elsősorban min- den állam ismerje alaposan a saját viszo—

nyait, azért a bűnügyi statisztika legköze- lebbi feladata megállapítani a bűnügysta- tisztikai felvétel összes elemeit. E célból különösen a következőkre óhajtok figyell- meztetni.

1. Bűntettek és bűntettesek. A bűnügyi statisztika összehasonlításánál természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a bűntetteket és a bűntetteseket feltüntető

in den einzelnen Rechtsgebieten gesetzlich bestimmt sind, einen gleichartigen —— nicht zu eng bemessenen

— Kern allgemein mensehlich als antisozial anzu- spreehender Verfehlungen anszulesen, für den in jedem Lande vorab — abgesehen von dem durchaus

wiinschenswerten weiteren Ausban der Statistik auch der darunter nicht begriffenen leiehteren Ver—

fehlungen — besondere Berücksichtigung und na- mentlich eingehende Kombinationsgliederung auf Grund spezielter Verstándigung zu sichern ware."

(Mayr, Statistik u. Gesellschaftslehre llI. Bd. p. 735.

Tübingen 1917.)

") ,,La criminalité en Europe" (Journal de la Statistigue. Paris 1907).

4'. szám.

számok nem lehetnek kongruensek. Egy bűntettes elkövethet több bűntettet és egy bűntett létrejöhet több bűntettes hozzájá—

rulásával. A statisztikának lehetőleg úgy a bűntettesek, mint a bűntettek teljes számát kell feltüntetnie. Az egy bűntettes által el- követett bűntettek részletesen kimutat-an- dók, nem, mint gyakran előfordul, csak az, mely első helyen említtetik, vagy az, mely a súlyosabb. Persze az iparszerű, vagy szokás- szerű bűntetteknél ez rendesen el nem ér- hető. A bűntettek részletesen kimutatandók, lehetőleg egységes séma szerint és ha bűn- csoportok szerint Összefoglaltatnak, a csopor- tok célszerűen alakítandók, különben már

ez is az összehasonlítást gátolja. így pl. az

erkölcs elleni bűntettek egyes statisztikák—

ban, mint helyes is, külön csoportot képez- nek. ellenben Németországban a személy elleni bűntettek közé soroztatnak. A svájci statisztika, mely bőven részletezi az er—

köles elleni bűntetteket, a vérfertőzést há

zasságtörést és bigámiát nem számítja az erkölcs, hanem a család elleni bűntettek közé, melyek külön kimutattatnakwAbuntet—

tek időszerinti oss7eallitas£inal fontos, hogy

"az'w'llkuövetés ideje legy en irányadó, vagy

síritéiWkinlétbé veendő mert az elítélés

rdejewesaWka "Titfn aőwfwljarasm ;

]Twmtwtmdm buntett eln ,

stereplo tenyezokrol Ami a bűntettese- kW'lleti csak azt óhajtom e helyen emlí-

jainkban a bűnijgy éppú(Tgywszerveződik

. W

Minas tarsa lm funkcm a bűnszerve—

, fete k bándál'f '

* tekmtetebeneg, úlön jelleggelbír- fiak"

WNem. A nem tekintetében csak annyit

óhajtok megjegyezni, hogy tekintettel arra,

—,miszerint a nőknek bűnössége a fértiakétől lényegesen elüt, általában pedig a nők krimi- (fi'alitása sokkal kisebb mint a férfiaké a

em szerinti részletezés a bűnüayi statisz- minden fontosabb adatára vonatkozó- lag keresztülviendő.

3. Kor. A kor fontos tényezője a krimi—

itásnak. A korosztályok szerint jelenté—

y különbségeket találunk. Azért fontos.

a kor szerinti kimutatások ne túl-

;ú, pl. húszéves csoportokba foglaltas—

össze. Öt, illetőleg tízéves csoportok tandók. Az újabb statisztikai mun—

tekintettel az ifjúkorra vonatkozó újabb büntetőjogi elvekre, erre a korra

——247——

teni, hogy tekintettel arra, miszerintnnag-

1932 különös figyelmet fordítanak, mert kétség- telenül e korra vonatkozólag a büntetésnek javító célja leginkább elérhető. Kívánatos volna hogy e korosztályra nézve az adatok lehetőleg egyes évek szerint állíttassanak össze. Az ifjúkorra nézve a nevelésre vo- natkozó adatok felvétele is kívánatos, mint azt már Yverne's7) hangsúlyozta. (Családban nevelt, rokonok által nevelt, magáninté—

zetben nevelt, közhatóság gondoskodá—

sából, nevelésben nem részesült.) A kiskorú árváknál Yvemés szerint még felveendő:

apa anya vag_,y apa anya részéröl árva Ezen követelményeknek egyébként a ma—

gyar bűnügyi statisztika meg is felel.

4. Családi állapot. Minthogy a családi állapot elsősorban a nem és kor funkciója, kívánatos, hogy a családi állapot nem és kor szerint részletezve mutattassék ki.—Kívána—

tos volna a házasságoknak kimutatása a sze—

rint, amint a házasság protogám vagy palin- gám. A házasok, özvegyek, elváltak csoport- jánál kívánatos lenne kimutatni, van-e és hány gyermek, vagy nincs

5. Foglalkozás és foglalkozási viszony. A foglalkozás képezi a felnőtt ember egyik legfontosabb életkörét. Kétségtelen hogy a bűnügyi anyagnak foglalkozások szerinti 'Mrészletezése nagy fontossággal bír. Nlinthogy azonban a foglalkozás számos tényező össze—

működésének eredménye, szükséges, hogy a foglalkozási statisztika teljes részletességgel dolgoztassék fel. A foglalkozás eredménye, az egyén nemének, korának, anyagi hely- zetének, nemzetiségének, vallásfelekezeté—

nek, műveltségének. Lehetőleg ezen szem—

pontok szerint kellene tehát a foglalkozási statisztikát elkészíteni. Szükséges országré—

szek szerint, város és vidék szerint feltün-

tetni az adatokat, mert különben megtör—

ténhetnek, hogy valamit a foglalkozásnak tulajdonítunk, ami pedig az illető területnek a következménye. Szüksé es termeszetesenww a foglalkozási viszonyt tekintetbe venni, vai—

jon az illetöegyén önálló yi'dőmsegeő"??"

szakmunkásvagy, anulatfan munkas, nap-'

szamosKell a kor szerinti reszletezes mert"

bizonyos foglalkozásokban a fiatal kor van nagy számban képviselve, másban a magas kor. Kell különbséget tenni belföldi és kül- földiek között, mert bizonyos foglalkozá- sokban nagy számban alkalmaztatnak kül- földiek, különösen külföldi munkások. Yver- '

7) ,,De la recherche des causes du crime par

les procédés statistigues" (Bulletin de l*Institut In- ternational de Statistigue, tome XIX. 270 p.).

allalkozo, tiszt:

4; szám. —248— 1932 nés kívánja még a következő kategóriák

megkülönböztetését: csavargók, koldusok, prostituáltak, kitartók (souteneurs), foglal- kozás nélküliek.

6. Anyagi helyzet. Kétségkívül nagy fon- tossággal bír a bűntettesek anyagi helyzeté- nek ismerete, mert a mostoha anyagi helyzet a bűnesetek egyik leggyakoribb oka, amit a vagyon ellen való bűntettek nagy száma mutat. Azt mondja Wappá'us, .a bűnnek két oka van, a nyomor és az erkölcsi állapotok.

A bűnügyi statisztikának tehát nagy figyel- met kell a bűntettesek anyagi helyzetének nyomozására fordítani. E tekintetbennWwemgly államban, mint nálunk is, kutatják a va—M, gyom helyzetet a szerint,am1nt valaki va- 'sembwlíitekinWMla-

'pitasnagyoWWW-

pontbolkeves értékkelmis bkElőször azért, mertnemtudjuk hogyanepessegbegwezek

a kategóriák milyen aranybanyáhmkkép-

viselve"; tehat "nincs tertium comparatínnis

WasódszoLgLegbmwonbsen—wnapjaink-

hanwímleguöbhwegyén—anyagrsonsanemaxa—

gyanta függ,hanemwa,,ajöivedeleinjuu'ál. Már pedig a két jelenség nem kongruens. Lehet valakinek nagy vagyona és csekély jöve—

delme, ha vagyona improduktív célokra, pl.

érmek, postabélyegek gyűjtésére stb fordít—

tatik és lehet valakinek csekély vagyona és nagy jövedelme. EgyébkéntIS, ha a vagyont kutatjuk, akkor is nagyobb részletességgel kellene azt megállapítani. lngó vagyon- e vagy ingatlan, produktív vagy improduktív öröklött vagy szerzett, használati vagy üzleti, stb. Azonban az anyagi helyzet megállapí—

tására más ismérveket is kellene keresni A következő fokozatokat lehetne megkülön- böztetni: nagyon gazdag, gazdag, jómódú szerény módú, szegény, ínséges, koldus. Le—

hetőleg azt is lehetne kérdezni, milyen volt szüleinek anyagi helyzete, mikor a szülői háznál volt?

7. Életmód Az anyagi helyzettel szorosan Összefügg az életmód, melynek nagy befo- lyása van az életfelfogásra és mely nem tel- jesen egyezik az anyagi helyzettel, mert van—

nak fukarok és pazarlók. Az életmód sze- gényes, nélkülöző, rendes, mérsékelt, kényel- mes, fényűző Az életmód egyik fontos eleme a lakásszükséglet kielégítése, mely nagy be—

folyással van az egyén erkölcsi habitusára és így bűnügyi szempontból is figyelmet ér—

demel.

8. Vallásosság Abűnügyi statisztika ren;

desen kutatja _a buntetteleekaWHóVá—

I.,,

Ez (az ég én __yallasossggarolvmely v zon

erkolcsrsegerewbiznnyosbetalyast,,,,gxakeral, alig nyujt tajekozast A kultúrnépek val—

lási"réiidszerei többé- kevésbbé ugyanazon erkölcsi elveken alapulnak. De a vallásos- ság igenis nyujtanatámpontot az egyén er-

tisztikailag nem lehet feltüntetni, nem lehet megállapítani. Ez azonban téves. Hiszen még az angol gyári ankéten is nagy sikerrel kutatták a gyári munkások vallásosságát, nagyon szomorú hiányokat hozván napvi—

lágra. A ygll'

tásokbetar sát, vallaSIolvasmanyaitstb.

Főleg a letartoztatasl intézetek statisztikája nagyon alkalmas a vallásossági mozzanat feltuntetesere amennyiben a bűntettes otL zanatot legalább legszelsobbkilengéselben tlSZtame

M 9. Állampolgárság. Újabban több állam

bűnügyi statisztikája nagyobb figyelmet for—

dít arra a körülményre, vajjon a bűntettes belföldi, vagy külföldi? Kétségtelen, hogy ez a vizsgálódás is tanulságos felvilágosítá—

sokat nyujthat.

10. Jellem, vérmérséklet, mentalitás. A bűnügyi statisztikusok a bűnösök jellemét, vérmérsékletét és észbeli gualitásait nem von- ták vizsgálódásaik körébe. Pedig kétségte—

len, hogy ezek döntő befolyást gyakorolnak.

A jellem lehet jó és rossz, erős és gyenge, igaz és hazug. A vérmérséklet lehet szang- vinikus, cholerikus, melankólikus, flegma—

tikus. Lehet-e abban kételkedni, hogy ezek a mozzanatok erősen befolyásolják az em- beri cselekvést? Csak végig kell menni a világirodalom nagy tragédiáin és illusztrálva találjuk e tényt. De legnagyobb jelentőség- gel bírnak az észbeli tulajdonságok. Az ész világos, vagy zavaros, a szerint, mennyire képes tetteinek következményeit belátni.

Azért mondja Szókratész: aki helyesen gon—

dolkodik, nem fog bűnt elkövetni. Az ész lehet erős, vagy gyenge, logikus, vagy illo—

gikus. A vizsgálóbíró abban a helyzetben van, hogy ezeket a mozzanatokat megálla- píthatja.

11. Alapszámok. A bűnügyi jelenségek mérésére bizonyos alapszámok szükségesek.

mMM—.A,.,

4, szám. —249—— 1932 Ha ezek hiányoznak, a jelenségek viszonyla—

gos értéke meg nem állapítható és a statisz- tika könnyen hibás következtetésekhez jut—

_, akik már büntetve voltak.

Eía bűnügyi anyakönyv (easier judiciaire) segítségével torténhetik. Ha a vagyonossági fokozatok befolyását akarOm mérni, tudni kellene, hogy ezek a vagyonossági fokozatok milyen aranyban vannak a népességben kepviselve Haaz alkoholizmus hatását aka- rommerni, tudni kellene, hogy a népesség beii milyen arányban vannak alkoholisták.

lla az analfabétizmus hatását akarom mérni, tudni kell, hogy a népességben milyen arányban vannak képviselve. Ugyanaz áll a nemzetiség, a vallásfelekezet befolyásáról, pedig nem minden állam állapítja meg ezen mozzanatokat a népszámlálás alkalmával.

Különösen fontos a népszámlálási ada—

tok megállapítása, mert az összehasonlítás alapját főleg a népszámlálás képezi. Ha pél—

dául az 1928, 1929, 1930—i bűnügyi statisz—

tika adatait akarjuk megítélni, úgy szem előtt kell tartani, hogy ez években nép—

számlálás nem v,olt sőt ez évek nagyon tá- vol esnek az utolsó népszámlálástól. A kii—

l(')nbség, mely ez évek között, értem a vi—

szonylagos számokat, mutatkozik, esetleg annak tulajdonítandó, hogy a használt nép- szám nem pontos, lehet, hogy a korszerinti megoszlás 1920 óta változott, stb. Ezért az 1931-i bűnügyi statisztikára nagy gondot kellene fordítani.

12. Vis—szacsó'lr. A visszaesők statisztikája a bűnügyi statisztika egyik legfontosabb része.

A visszaesők képezik a ,,materia pec—

cans——,t"8) mely a társadalom rendjét első—

sorban veszélyezteti. A visszaesőkM§tatiszti- káját azért a le('teljes()bb()nWkiépíteni mindazon lizik'ái, szellemi, gazdasági ténye- , zők figyelembevételével, ame lyek a buntette—

sekvizsgálatánál általában szerepelnek te—

kék—nem,,m családi állapot foelalko7as ' műveltségi es termes/etesen a bűntények föbb— csoportjai nt; Morálstatisztikai szemtpontbot kiitono eri-azon esetek bírnak ontossággal, ahol mindkét elkövetett bűn- tény súlyos, míg azon esetek, melyekben z egyik bűntény egy kisebb jelentéktele- ebb kihágás, kevésbbé irányadók. A vissza—

ket megkülönböztetni kell a szerint, amint ('*anazon bűntényt követik el ismételten.

*) Földes: La Statistigue de la réeidive en _, agrie (Bulletin de llnstitut International de Statistigue, torne Vl, Rome 1892).

sz'____i_ttudnom kell,_ hogy az élő népességben

(

'milyenek vo k

hasonló, ugyanazon csoportba tartozó bűn—

tényt, vagy teljesen más természetű bűn- tényt. A visszaesők számát elsősorban azok—

kal kell összehasonlítani, akik már egyszer büntetve voltak. Azért is fontos a bűnügyi anyakönyv (easier judiciaire) vezetése. Te—

kintettel a büntetési nemek kétesjavitom,

Tásara, annak feljegyzése

* A előbbi büntetésekl ,.

13. Bűnvádi eljárás. A bűnvádi eljárás nagyon erősen befolyásolja valamely állam kriminalitását. Azért elvként kell felállítani, hogy a bűnügyi igazságszolgáltatási statisz—

tikának a bűnper minden fontosabb mozza—

natát kell felölelnie. E szempontból szüksé- ges, hogy a kimutatások nemcsak az elítél- teket, hanem az Összes ítélet alá kerülteket, sőt az Összes tárgyalásra került eseteket ma- gukba foglalják. Nem elég tehát csak a fel-

mentéseket és elítéléseket kimutatni, hanem

a visszavonás, egyezség és az eljárásnak más okból való beszüntetésének eseteit is. A kisza—

bott büntetéseket a bűntettesek neme, kora,

foglalkozása, műveltsége es a bűntettek mi- nősége stb. szerint kell kimutatni. A többek által elkövetett bűntetteknél meg kell külön- böztetni a tettestársat, a felbujtót, segédet, orgazdát. A bűnvádi eljárás pontos statisz- tikája alapot nyujt a bűnözési akarat és az elítélés valószínűségének a kiszámítására?)

14. A bűnügyi anyag terjedelme. A bűn—

ügyi statisztika rendesen a bűntettek és bűn—

tettesek statisztikáját nyujtja az elítélési sta- tisztika alapján. Kiegészítését képezi a bűn—

tetőjogi igazságszolgáltatás statisztikája, mely szintén igen fontos adatokat nyujt a bűnügy felismerésére. Ide tartozik továbbá még a letartóztatási intézetek statisztikája, mely szintén fontos adatokat tartalmaz A bűnügyi statisztika anyaga azonban ezzel nincs kimerítve, mert rendesen csak az orszá- gos, vagy állami törvények alapján tárgyalt bűnügyeket tartalmazza. Nem tartalmazza tehát a részállamok törvényei alapján történt

elítéléseket, nem tartalmazza a katonai bün-

tetőtörvény alapján történt elítéléseket, a fegyelmi bíróságok ítéleteit, a rendőrségi bíráskodás anyagát, az egyházi bíróságok anyagát, a közigazgatás bíráskodását, stb.

A német statisztika régebben nem tartal—

mazta a katonai bíráskodás eredményeit, jelenleg be van foglalva, éppúgy, mint Svájcban, ellenben nem tartalmazza a ki-

9) Földes:

statistigues de

l'lnstitut International Copenhaguc. 1908).

mathématigues et (Bulletin de XVII.

,,Sur les bases la eondamnabilité"

de Statistigue, t.

4. szám.

hágásokat, csak bűntetteket és vétségeket.

Az osztrák statisztika régebben és most tár- gyalja a kihágásokat is.

A bűnügyi anyag terjedelmére egyébként befolyást gyakorol számos eljárási körül—

mény, melyek közül csak a tárgyalásra vo- natkozó különbözö gyakorlatokat említjük, mint a francia korrekcionalizáció elvét, a németalföldi opportunitás elvét, stb.

A kriminálstatisztika, különösen ameny- nyiben morálstatisztika, alapeg ységül a bűn—

tettest vegye nem a bűntetteket. A bűntette- sek statisztikája alapul veszi az elítéléseket és ennek következtében csak a bűntett miatt elítélteket foglalja magában. De kétségtele- nül kívánatos, hogy a kriminálstatisztika az összes, ítélet alá vont egyének viszonyát fel- tüntesse, tehát azokét is, akik el nem ítél- tettek bármily okból. Kívánatos egyes bűn- tettek specializálása. Súlyos és könnyű testi sértés, súlyos és egyszerű lopás, súlyos és egyszerű csalás, súlyos és jelentéktelen be—

csületsértés, stb.

15. Földrajzi alakulás (bűnügyi topo- gráfia). A bűntett okainak keresésében nagy fontossággal bírnak a bűntett,,illetőleg bűn- tettes területi körülményei. Nemcsak a te—

rület földrajzi viszonyai, pl. erdők, hegyek, vizek, stb., hanem annak társadalmi, gazda- sági, erkölcsi, politikai viszonyai is tükröződ- nek ezen tényezőkben. A bűnügyi statisztiká—

nak fel kellene jegyezni a bűntettes szülő- helyét lakhelyét, valamint a tett elkövetésé- nek helyét, amint az a magyar bűnügyi sta- tisztikában történik. Egyes országokban, it!by Ausztriában a statisztika a bűntetteket

csak az illetékes bíróságok szerint csopor- tosítja, ami a bűntett földrajzi eloszlására kevés támpontot nyujt, mint ahogy azt maga a hivatalos forrás kénytelen megje- gyezni. Az elkövetés helyének a feljegyzése nagy fontossággal bír, de nem teszi feles- legessé a rendes lakhely és különösen a szülőhely ismeretét. Vannak tudvalevőleg endemikus erkölcsi kórok (pl. vendetta, maffia), melyeket csak az említett tényezők alapján lehet kutatni. Nagyon fontos termé- szetesen a megkülönböztetés vidék és város szerint. Sajnálattal kell megállapítani, hogy több állam bűnügyi statisztikája nélkülözi a földrajzi eloszlást feltüntető adatokat. A Szt.

Pétervári kongresszuson megállapított szám- lálólap kívánja annak megállapítását, hogy a bűntett lakott vagy lakatlan helyen követ- tetett—e el?

Időbeli eloszlás. A bűnügyi statisztika rendesen csak évi adatokat nyujt. Szüksé-

—250— 1932—

ges, hogy a bűntettek havonkinti eloszlá- sát is ismerjük. Vannak statisztikusok, így Yvernes is, kik ezen alapon egy bűnügyi naptárt vélnek összeállíthatni. A pétervári kongresszus annak a megállapítását is kí—

vánta, vajjon a bűntett nappal vagy éjjel

követtetett—e el? //

Ha már most a bűnözést befolyásoló fon-j tosabb tényezőket összefoglaljuk, körülbelül, a következő sémát kapjuk: ' ?

I. Fizikai tényezők.

Nem.

Kor.

Családi állapot (gyermeklétszám).

Földrajzi viszonyok.

Időszakok, évszakok.

Egészség. Testi, szellemi abnormitá—

sok. Öröklés. Vérmérséklet.

995399???

II. Gazdasági tényezők.

Foglalkozás.

Foglalkozási, társadalmi viszony.

Jövedelem.

Vagyon.

Életmód.

Lakásviszonyok.

Gabonaárak.

Válságok.

Pauperizmus.

599071???99302*

III. Szellemi és erkölcsi tényezők.

Nevelés.

Műveltség.

Vallás.

Vallásosság.

Legitimitás.

Alkoholizmus.

Prostitució.

9.339"???ng

IV. Jogi tényezők.

Büntetőjogi rendszer.

Bűnvádi rendszer.

Büntetési rendszer.

Magánjogi rendszer. (Család-, vagyon- örökösödési jog.)

khí-OP!—

V. Politikai tényezők.

Állampolgárság.

Nemzetiség.

Közigazgatási rendszer.

Rendészeti rendszer.

Választójog.

Államformák.

Szociális törvények.

Politikai erkölcsök.

Háborúk.

Forradalmak.

PÚWN?9'PPJPI—

_ ,"M.—M

4. ' szám. ——251-— 1932 E felsorolás a bűnözési tényezők tág

keretét alkotja, mely a tömegészlelésre ala—

pított statisztika által csak részben tölt- hető ki. De a statisztikának rendelkezésére áll egy más módszer is, t. i. a monogra- tikus módszer, mely szükséges kiegészítője a tömegészlelésre irányuló statisztikának.

A monografikus rendszer, mely a dolgok mélyére hat, ott ahol a görög mithos sze- rint az anyák, az ősokok működnek. a fenti séma szerinti tényezőket is felkutat—

batja. Azonkivül nagy szolgálatot tehet a beható vizsgálatnak a letartóztatási intéze—

tek statisztikája, mint ezt a svájci statisz- tika demonstrálja. A letartóztatási intéze—

tekben a biintettes hosszabb megfigyelés alatt áll. ott tehát egész lényét, erkölcsi, szellemi struktúráját, normális, anormális lényét lehet megállapítani.

Nem hagyhatom említés nélkül, hogy az általánosan felállitott sémának sok kér- désére a magyar statisztikai hivatalnak

bűnügyi statisztikám?) temleOfelelwbmbiwm

nutvan azzal, hogyazokra felelni lehet.

Sőt egyik— másik irányban még a fenti sé- mánál is gazdagabb. így

mélyleírásra, a katonai szolgálatra, az kem; rovatot, STB. igy a jarasbirosaO.,k

mW'inórvenvszekek megfelelo egyéni

litcmWiíulonosen a kovetkezo W

Vannak-e rossz szokasa) szenvedélvei

rovatokat:

adatok teljes feldoldozasaésko7zetetele

"ki bunozest betolvlsolo tenve7ok igen számosak igen bonyolultak, hogy a kriminálstatisztikus munkája igen nehéz, ez különösen a kriminálstatisztikai adat- gyüjtés mai állapota mellett, kétségtelen.

Hogy ennek következtében sok kérdésre nem tud a szociálpolitikusnak, a krimino—

lógusnak biztos, kategórikus választ adni, az is kétségtelen.,.HOS—y azonban, magamde

3003 mondj aregienthuzxaifn'üs áfBua-

WWmika iránt lelohadt az nem in-

MNem ind'wolt a

WM

ugyesz a röv1

említem a sze- ._._.—W..—

JaűnÖZés

kó-,

tétesen magyarázzák. Hőgel osztrák fő- szabadságbüntete'sek kedve- zőtlen hatásáról majdnem általánosan val- lott felfogással ellenkezik, ellenkezik azzal a felfogással is, hogy a visszaesések oka gyakran az a körülmény, hogy a bűntettes nem tud kiszabadulása után a társadalom- ban elhelyezkedni stb. Ebből nem követ- kezik, hogy a bűnügyi statisztikát el kell ítélni, hanem az, hogy a jelenségeknek mi—

nél alaposabb, minél behatóbb vizsgálatára toreke(l_.íiink

A bűnözés _ténye7oitől, amelyglíkelitt

fótflalk()mtunk különböztetma

bunözés okait, indokait Ábűnozés tényező)

a bűnte _ WWWWWWWWW

magukban, természeti, erkölcsi, gazdasági, szellemi tényezőket. De a bűntett rugója, amely kitermeli a bűntettet, az az indok, amely kielégülést keres, az az energia, amely az akaratot működésbe hozza, amely szüli a cselekedetet. A bűnözés tényezőit tehát nem szabad a bűntett indokával ösz- szetéveszteni. Nem azért öli meg újdon- szülőtt, illegitim gyermekét az anya, mert nő, hisz más nő nem teszi, hanem bizonyos indokból. Előfordul ugyan, hogy a bűntett—

nek nincs más indoka, mint az egyénnek valamely személyi körülménye, így p. 0. a részeg ember által elkövetett testi sér- tés, a kleptomániában szenvedő sze- mély lopása stb. Észonban rendesena _

tényezői, a" bűntettes" személyi viszonyai csak hozzájárulnak a bűnös cselekedetelemeihez 'de nem szolgál- tatják a bűneset indokaitiA statis7t1kf1nak

Óvakraane'ii'iémi'sméiineiWw'i'íiinnak az indokok

megállapítása körül, miért is csak egyes országokban foglalkoztak eddig az indo- kok feltüntetésével. De azért még ezen pontban sem oszthatom Hőgel") nagy pesz- szimizmusát, melyet úgy az indokok, de 'a bűnözési tényezők statisztikájával szem- ben is kifejez. Hogy a statisztikusnak min- den statisztikai adat magyarázatánál pedig még nagyobb óvatossággal kell eljárni, az kétségtelen. Hőgel szigorú, de mindenesetre szakszerű kritikája arra szolgáljon, hogy kellő óvatosságra intsen.

Nem olyan pesszimisztikusan, denesetre nagy rezignációval szól

de min—

Roos 1*)

Bulletin * de torne 20,

10) Die Statistik der Strati'álligkeit.

l'lnstitut International de Statistigue, Vienne, 1915.

11) ,,Consonnes et voyelles"

tut International de Statistigue, Le Caire, 1928).

(Bulletin de l'Insti—

tome 23, 29 livr.

4. szám. — 252 —— 1932 a hollandi bűnügyi statisztikai osztály veze-

tője, a kriminálstatisztika helyzetéről. Össze- hasonlítván a kriminálstatisztika adatait a héber írással, ahol csak mássalhangzók van—

nak, míg a magánhangzókat az olvasónak kell elhelyezni, a bűnügyi statisztikában is az adatokat kommentárokkal kell kiegészí- teni, ezeket a kommentárokat az arra hiva—

tott szakemberektől kell kérni. A lényeg te—

hát az, hogy a bűnügystatisztika, mely min- denesetre, az interpretáció tekintetében na—

gyobb nehézségeket mutat, csak szakava- tott egyének által dolgoztassék fel, akik az adatok jelentőségével, jogi jellegével telje- sen tisztában vannak. De ez végre, ha ki—

sebb mértékben is, minden. statisztikai adatra vonatkozólag áll, különösen nem—

zetközi összehasonlításoknál, A különböző államok pénzügyi, hadügyi statisztikája is nagy nehézségeket okoz, az összehasonlí—

tás tekintetében nagy tévedésekre adhat alkalmat, de azért nem fogjuk mondani, hogy az összehasonlítás lehetetlen. De az első lépés arra, hogy az összehasonlító bűn- ügyi statisztika tévútra ne jusson, az, hogy mindenekelőtt a bűnügyi statisztika köve- telményeit, berendezésének, terjedelmének feldolgozásának alapelveit a tudomány tisztázza és e tekintetben a Nemzetközi Statisztikai Intézetre nagy feladat vár. Ha egyszer a bűnügyi statisztika minimális programmjafel lesz állítva, akkor látni fogjuk, hogy mely államok képesek azt megvalósítani, melyek nem. Akkor egyelőre a nemzetközi összehasonlítások azokra az államokra fognak szorítkozni, melvek- nek adatai összehasonlíthatók, de már előre mondhatjuk, hogy lesz mindenesetre az adatok oly komplexuma, melyet min- den kultúrállam nyújthat és főleg áll a bűntettesek személyi viszonyait ábrázoló adatokra nézve, melyek nagy része az össze- hasonlítás tekintete'ben nagyobb nehézsé—

geket nem okoz és melyek éppen a moral—

statisztikus, a kriminológus és a kriminal- politikus szempontjából a legfontosabbak.

Általában lényeges probléma a statisztikai anyag mikénti feldolgozása. Tekintettel az anyag terjedelmére és az államok mai nehéz pénzügyi helyzetére, ajánlatos volna fokozatosan egyes részleteket behatóan feldolgoztatni, ahogy ez itt—ott történik is;

így az egyik évben a visszaesők statisztiká- ját, a másik évben az emberi élet ellen el—

követett bűntetteket, a harmadik évben az állam és közegei ellen elkövetett bűntette- ket stb. Gyakorlati szempontból pl. szüksé—

gesnek mutatkozik, hogy a szervezetben egyesített bűntettesek, a bandák napjainkban nagyon szapora működése külön tanulmány tárgyává tétessék. Nagyon fontos a bűnö—

zés irányának, tr—endjének, fel- és lemenő mozgását megmagyarázni. Roos hollandi kriminálstatisztikus a nemzetközi összeha—

sonlítások megkönnyítésére ajánlja ——

mint láttuk —, hogy a bűnügyi statisztikai munkálatokat kimerítő magyarázatok kí- sérjék olyan szakférfiak részéről minden államban, akik az anyagot jogilag és sta- tisztikailag legjobban ismerik. De ez az or- szágos statisztika szempontjából is kívána- tos. Azért ajánlottam (munkálatom talán az igazságügyminisztérium levéltárában ta- lálható) annak idején Szilágyi Dezső igaz- ságügyminiszternek — akkor Országos Sta- tisztikai Tanács nem létezett —, hogy az olaszok mintájára igazságügy-statisztikai tanácsot állítson fel, amely az igazságügyi statisztika problémáit szakszerűen tár- gyalja, évi összeállításaiban, üléseiben az igazságügyi statisztika elveit tisztázza és a nyilvánosságot is szakszerűen tájékoztatja, annak érdeklődését ébren tartja.

Hőgelw) sötét képet fest a bűnügyi statisz—

tika értékéről. Szerinte a tévedések kiapad—

hatatlan forrása. A _kriminálstatisztikából szerinte a bűnös cselekedetek intenzitására nem lehet következtetni, mert az elkövetett büntetendő cselekedetek csak igen kis része kerűl bírósági elintézésre, különösen a ma- gánvádra tartozó bűntetteknél. Aztán igen nagy része a magánvádlóknak a statisztika adatai szerint a bűnper folyamata alatt visszalép. Egy része egyesség folytán ki—

esik. Egy része, hozzátehetjük, bizonyíté—

kok hiányában. A büntetendő kísérletnek is csak igen kis hányada kerül napfényre.

Ha a statisztika azt mutatja, hogy a bűn—

tettek száma emelkedik, az a sértett egyé—

nek nagyobb érzékenységének, az eljáró közegek sikeresebb tevékenységének lehet a következménye. Nem is hiányoznak az esetek, ahol a büntetőtörvény által nyuj—

tott védelem hiábavalósága, ill. sikertelen-- sége, a közönségnek a bűnper eredményte—

lensége iránti tapasztalata miatt a krimina- litás látszólag csökken a feljelentések el- maradása folytán?)

Nagyon ellenzi Hőgel az összefoglaláso-

12) Die Grenzen der Kriminalstatistik. Statisti- sche Monatshefte 1907.

13) Az igazságszolgáltatás körülményeiről lásd Földes: A bűnügy statisztikája (Budapest, 1888) és Statisztikai előadások (Budapest 1902 és 1905).