A többes születések statisztikája

1. szám.

1028

A többes születések statisztikája)

Slatistz'oue des %az'ssanees multiples?) Résume'. En Hongrie, (ke 1901 a 1.926, la

proportion des aeeouchements multiples a varié entre 11 '0 et 1324. pour 1000 accouche—

nunts el celle des naissainces multiples, entre 21'8 et 26'6 pour 1000 naissances. La proportion a été la pus élevée pendant

la guerre .et en 1919 (13'211—43'30 en

1916—1917, 1344 en 1919), dépassant bien ["auant-guerre et les autres années dlaprés—

guerre (en 1921——1925, 11'24), et c'est en 1924 (Iulelle (: baisse le plus (10'95).

Plus la mere est ágée, plus les accauche- ments multiples sont iréauents. Pour la mo- yenne des années 1921—1925, la fre'auenee de ceux—ci, rapportée aux naissances des groupes (Pages respectifs, a été de 11'30/09 pour les meres de moins de 20 ans;-15'2 pour celles de 20 a 24 ans; 21'3 pour celles de 25 a 29 ans; 33'2% pour celles de 30 (i 89 aus. (Pest parce gue le rapport des meres plus jeunes ( au—dessous de 30 ans) a décru pendant la guerre et gue celui des méres plus ágées a augmenté, (lue la pro- portion s'est élenée entre 1916 et 1919.

Pour les aecouchements multiples, Io proportion des meres de plus de 30 ans, (43'7% en 1911—1914), s,accroissait jusgulen 1918 (50'0%); elle retombait de—

puis (en 1920, 38'2%). Par contre, parmi les meres de moins de 30 ans, la proportion a baissé de 1911—1914 a 1919 (par exemple, ehez celles de 20 (i 24 (ms, de 200 d 1570), pour remonter (. 26% jus- (1u,en 1920. Le méme ehangement siest pro—

duit dans la répartition par áge de tous les accouchements; de la [laugmentation des accouchements multiples; elle n*a pas eu (Fautre cause.

Ce phénomeue a été constale, dans la méme mesure, pour tous les pa y s ayant pris part ii la guerre, mais, non pas ehez les neutres; il a du avoir pour cause Pécilrt (Page resultant de liabsence des mobilisés.

Dans les pays moins civilisés et généralement la ou [yon se marie de bonne heure, les aecouehements multiples sont plus rates aue dans le Nord et en général dans les

1) 1927 december 17—én a Budapesti Királyi ()rvosegyesületben tartott felolvasás. — Cette étude a été luc le 17 décembre 1927, dans l'Associalion

Malaga-si.

royale de meder-im de

pays ciuilisés, ou les mariages tardifs soul plus íre'guenls (maximum: Suede, 14'8.

Finlande, 1/r7).

Dans les villes, ils sont plus rares 411171 la eampagne. Leur fre'guence aug- mente selon aussi 170 r d r e el e s a e c 0 a—

e h e m e n t s. Elle est plus grande ehez les m e r e s le' g it i me s aue ehez les.

meres illégitimes, ees dernieres e'tant en

général plus jeunes. *

La viabilite' des enfants issus—

('llaccouchements multiples est;

bien iniérieure aux autres.

En Hongrie, 9970 des naissances mal—

tiples sont des naissances doubles, seule—

ment 0'8—1'2% des naissances lripIes et tout au plus 0'1 % de naissanees guudruples.

Au point de vue du seee, comme la totalité des naissances, les naissances mul—

tiples produisent, elles aussi, un excédent de garcons, mais dans une moindre mesure.

Au point de vue des n a t ion a lit é s,, eles! ehez Ies íe'condes races slaves et ehez les Roumains —— el _)ar conse' uent uant

! !

aux religions, (fest ehez les catholioues grecs et les gréco-orientaum, —— (Iue la pro—

portion des naissanees multiples est la plus e'levée.

A többes születés igen érdekes természeti

!iinemény, mely úgy orvosi, mint társa—

dalmi és statisztikai szempontból is nagy jelentőséggel bír. Kérdés, mi módon jön

létre, mi az oka, minő fajai vannak s az egyes társadalmi rétegekben minő arány- han fordul elő?

Országos statisztika a többes születések orvosi kérdéseire, sajnos, sem hazánkban.

sem külföldön nincs. Azonban igen részle- Ies, több évtizedes országos statisztikai

adatgyüjtésünk van arra vonatkozólag, hogy a többes születések az egyes társa—

dalmi rétegekben minő arányban fordul- nak elő, s ar'z, hogy annak egyes fajai (ikrek, hármasok, négyesek stl), valamint a nem szerint való megoszlás szerint kii—

lönböző többes születések, stb.) minő gy" —

koriak. '

A jelenség törtémate'n és nemzetközi üsz—

szehasonlításán kívül az országos adatgyűj—

tés alapján lehetséges a város és vidék kö- rű" vnló n'iegoszlz'issnl. :! többes s7iiletóseka

3

l.). szam.

nek az anya kora és a születési sorrend szerint különböző előfordulási arányaival s a többes szülőttek nem, törvényesség, életképesség, vallás és anyanyelv szerint való statisztikai megoszlásával is foglal—

kozni.

___ 34 __ 1928;—

A hazai statisztikának a többes születé—

sek és szülések ősszes számára és az összes születésekhez, illetve szülésekhez való vi—

szonyára vonatkozó végleges országos ada—

tait az I. sz. tabla mutatja.

!. A többes születések és szülések száma és aránya hazánkban 190l-töl 1926-íg.

Nombre et proportion, de 1901 () 1926, des naissances et des actouchemenis multiples en Hongrie.

§ * A z ő s s z e s t (') b b e s Az arányjellegea

l xszületések szüléselltil születések'sze'm—

( (( '. : Ir ln A — * t ** .,

11; v, á t 1 a g Terület azssances "lezeipíá CLOML 891511; ";:erlZzlüS— pontjaiból

r zu— — * - )

' —) , - - száma, illetve , ' száma, illetve lésre eső Caractere de la

Annec, moyenne T(rmtmre átlaga let;$;§;;ő átlaga 375323)" pmwmon "WWW

. 1' . _

nombre, res- propm'tmn nombre, res— 210151000 , de vue des nuts

; ecí mo enne munka/10 _! mot movemw Mmmm, . sances

* , , § _, ._p ) y Anmssancesl; ? ' - menls ll

T (

Átlag 1901—1905 ;" § , 16.290 ! 2506 8.103 § 12 62 Régi békés arány

"Nem—"***""""" N : ' i ) , alacsony

., 1906—1910 "? % 16133 [ 24239 8.023 ' 12'27 _

W ; 1... __ _ ; ): ,- - ) Proportzon, bassz,

., , 1911—1914 ; ): 15765 % 23—82 7.844 1199 davant-aume

%H—MW""""_ % V " "'*' ( ;wl Atm ető

_3..,__3§_1_1135__M Én 2 * 14.872 2.397 1.592 _ 12 ()), memínhansit

., 1915— 1918 ; 2 2, 7.814 27 68 ' 3.887 ; Háborús arány

——w___—_..- ,_" ,, sm .,. § , 1 ,,,,,,,,,,

; mao'as

1916 ? § 8406 4617 4.176 13 Is b _

1917 . ff . _ 8010 2638 ')986 1330 ') memo")

1918 *. ,Iongaggzszgl 7.032 24 40 3.499 122!) 8 em) pentium la'

1919 """"""""""""""" 6.125 26 56 3.052 13—44 WWW e

1920 j; 3 (; 016 22-65 ; 2 991) 11-39

___,,,,__-.,. _MW, _ N N _ , ,, ,

() — . §; ;) 94.13 2 ' f),! ((. , , ,

Átlag 19; 1, 1925.." § § ().514 43.14 __, .744 II .! l.)) bekes arany

§ ; ; 5.876 2242 2.924 11 :!8 alacsony

* (. 5.649 22-07 2.813 11 11 ,

l 0 - ) P) — ))

)] §" "; '5 484 e.) 33 2729 11-23 "W w")

1924 ) 2 3) ; 4.964 ;21'76 ) * 2.470 1095 basso Japán)-

1925 ; ' o ? 5.596 2311 2785 11—01); gum—re

1926 ;, N § 5.280 22-34 2.627 11 24

Hazánkban :) többes szülések az ősszes líi'iill, 1919—ben lli'l, ez az (3)? ugyanis szüleseknek ll'lt——l.'§'4"f'a;.—(')l teszik. Az egyes

évek és (')vcsol'mrlok arany számai mm kő- vetkeznek szeszelyesen egvmasntan bennük a következő fejlődősek illetve. átalakulások láthatók: ll'vszázadnnk elején a világháború kitoreséig a többes szillés'eknek 'az összes .szülésekhez viszonyított aránya laSsú csök—

kenésben 'an. (1901/05712'62, _1906/10:

12'27. 1911/14: 11'99. 1914 ugyanis a szü- lések sz()n*1p()ntjal)(')l meg békés esztendőnek

számít, mert kizár(')lag;,hékés időszakban.

a mozgósítás előtt nemzett szüléseket tar—

talmaz). A vilaghaboru kitörése után ;) től)- l)es szülesek aránya emelkedik s a háboru alatt azelott, sohasem latott magaas (')vi ered—

m(—')n_)'(')ket "er el. ngiíl'illlv13.313— lill7—b'en

még háborús időszakban nemzet! szülése ket tartalmaz.) A háború után () gyarapo- dás aztán ismét visszafejlődik. (1920—ban ll'4_ 1921—ben 113. 1922-ben ll'l. 1923 ban 112. 1924-ben 10'97). stb.) Az új, békés arányszámok, a mai terület többes születe seinek gfyakorisága a regi békés alanyok nál alacsonyabbak Abszolút szamuk versze máskép változott:) haboru alatt a születő—

sek nagymérvű 1))()Ul'()g_)'ása alatt éppem'wv kisebb volt mint az összes születeseke s az előtt és után volt magasabb. Itt () g).)akori ságrol van szó. arról, hogy az összes szülo, tésekhez viszonyítva minő gyakori volt ((

többes születés. Ez gyarapodott a nagy vi- lágégés közepette. ekkor gjakrablmk lettek.

1. szám. _35—

0/00

14

TÖBBES SZÚLÉSEK SZÁMA AZ össznzs SZÚLÉSEKHEZ VISZONYITVA.

Nombre des accouchemenrs múlriples par rapport á tous les accnuchements.

Látható, hogy egy-egy időszakon át tartó határozott fejlődési folyamatról van szó, s nem egy év (1919) kimagasló arányáról 7 mint azt Prinzi'ng hiszi?) A jelenség ma—

xgyarázatába sem lehet belevinni ;). terhes nök ez évi jobb ápolását, hogy az a többe—

xseknél jobb hatásu s azért okozott ez évben gyarapodást. E jelenségben a mélyreható háborús demográfiai átalakulások egyike- vel állunk szemben, mely nem szorítkozik egy évre. A háború a mozgósítá—ssal, a be—

vonultak távollétével ;) népesség deniogr-'- fiai összetételében okozott mélyreható átl 'alakulással számos változást okozott a máskor évről évre oly állandó népmozgalmi arányszámok nagyságiban. E *áltozások fokozatos kialakulása s később a bé—

kekötés után mutatkozó visszafejlő—

dése azután mély bepillantást enged a demológia szövevényes összefüggéseibe, számos demog'áliai szabályszerűség lénye—

gebe, indito! okaiba. A legutóbbi évek sta—

tisztikájábóle így' aztán számos, azelőtt nem

sejtett Összefüggés került napvilágra s a há—

ború mint nagy t'nsadalmi összetételválto- 1) L. Prinzing: Die

geburlen im Jahre nach dem Kriege"

phisehe anlsrhau 1925/26. [. köt.l.

Zunahme der Mein—(inns—

D

(Demograf

zás nyilvanvalóvá tett sok olv staiisz tika;

kérdést, amelyek azelott homályban voltak elöttünk igy a legutóbbi évek adatai vet _nek fényt a többes születések a ánvának változását előidézni képes tényezőire is s;

a statisztikusoknak is újból asztalára teszik a többes születések kérdését, amellyel pe- dig a vonatkozó arányszámok nagy, egy- hangú állandósága miatt régebben csak ke- vesen foglalkoztak

Az én véleményem szer int a bevonultak távolléte s vele az anyál; kor szerint való megoszlásának megVáltozása oka a gyako- riság jelzett időbeli megváltozásának A bevonultak nejei ugyanis túlnyomóai) vagy velük egykoruakvagy még náluk is fiatalabbak voltak s másrészt a fiatalabb korosztályok nagyobb a)a_nyban vonultak

be, mint az idősebbek s innen az anyák

kor szerint való megoszlásában eltolódás állott be.

Az a kérdés hogy a többes szuletesekre vonatkozó évi eredmények sorában mutat- kozó átalakulási folyamatokat tényleg az anyák ke) szerint való megoszlásában mu—

tatkozó fejlóÓdések idézik--e elő s hogy az át

alakulásokat a koreltolódás egymaga elő idézheti—e, azon fordul meg, hogy tényleg van—eonan nagy különbség az anyák kii-

. B*

^l928

lönbözö korosztályaiban ;] többes szülések gyakorisága között és van-e akkora különb—

seg az összes szülések anyai kor szerint való megoszlásában a különbözö időszakok—

ban. amekkora a többes szülések gyakori—

ságaban úgy a háborús l'okozódás. mint a

trianoni béke óta mutatkozó új békés esők-*

kenés mérvének megfelel.

A különböző korú anyák szülöttei köré—

ben a többes szülöttek százalékos aránya hazánkban évszázadunk eleje óta a H. sz.

tábla szerint alakult. ;

II. A többes születések aránya a különböző korosztályú anyák összes szülöttei körében hazánkban;

1901—-től——l926-ig százalékokban.

P?mpmtvmz de 1901 íz 1925, (les naíssrmces muttz'ples entre tous les enfafnts des mézes des d'iűéients groupe§

zi(1018, en Hongzie, en ";".

Az anya életkora Á , ! ;, g l ' !

***—"légkm " , Hlt' § rn- f mm : mm ram/w 19247 *, f " :

A _ ! , . ) l . s , ( . . .. __o, ( ! ]ng) 1926 ,-

Ag" de M MM M W- nwm.na:ssmeuuixetrixi § i s 4 ' s ;

ment de l'accouihirnmwls í ? , , ' [ ,, - , l "_"? " i l lá

20 éven alnií — moins ;, É ij ! : § . l ?

(le 20 (M'LS. . . § 102 l l'O-L , 1'08 _ 105 004 ; 0'74 ? 0'95 * l'l'ő ) 1'03 1'21 ?, 1'21 !;

(AL—24 éves (ms- , .í; 53 : 1'60 156 f 160 160 * 1-44 l, 1'68 , 152 157 1-54 % 1-50 f

2549 .. _: 2'34 § 2130 0-2? g 2-38 244 1 225 E 239 , 53—13 207 222 ; 2-17

30,,,,39 ., , . .;g 374 3 363 ; 13-51 3-57 3-51, 4, 342 , 33—79 , 332 , 3-16 3-44 ' 3-22

40 éven felüli plus- § i l ; § § §

(le 40 mm , . . e A . : 3'24 ; 3'09 3'25 308 3360 E 201 ' 3457 286 3 9'74 2'66 * 2'89

i' 3 ; § ;

A többes születéseknek az egyes kor— nyitva. Abszolút számban még többször osztályokban előforduló aranya tényleg óv—

ről évre állandóan igen eltérő s a többes szülésekből származó szülöttek aránya az anyák korával lényegesen gyarapo—

dik. A 20—24 évesek körében 50%-kal több

többes szülött van, mint a 20 éven alu—

liaknál, a 25—29 éveseknél az előző kor—

osztályt ismét 5()%—kal mulja felül, a 30—

39 évesek újabb 40 50%-os gyarapodást mutatnak az előző s körükben így össze—

sen közel négyszer annyi többes szülés van, mint a 20 éven aluliaknál. Négy—

szer annyi nem abszolút számban,— hanem az illető korcsoport terjedelméhez viszo—

A TÖBBES SZÚLETÉSEK GYAKORISAGA

AZ ANYÁK KD ROSZTÁLYAIBAN.

Fréciuence des naíssances multiplés dans les gmupes

% d'áges de méres

^{'20 20—21- 25—29 303!}

ÉVES ' (M$

1901-05

—2o 20-21. 35-29 'mi-an éves—any.

1921-25

M 51.51 SWE.

annyi, mert több anya van az idősebb kor- csoportokban, mint 20 éven alul. Tehát tény—

leg igen lényeges különbség van az anya kora szerint.

Látható, másrészt, hogy az egyes évek—

ben a többes szüléseknek ez a korosztályon—

kint igen különböző aránya igen állandó, főleg pedig, hogy az egyes korosztályokban :] többes születések aránya a háború alatt nem gyarapodott. Ilyképen _kétségtelenr hogy a háború alatt mutatkozó gyarapodást nem okozhatja az, hogy a többes születé- sekre" való hajlam megváltozott volna. Ha—

sonlóképen látható, hogy Trianon óta a többes születésekre való hajlam nem fo—

gyott meg, a hajlam ilyen irányban kétségí telen, hogy nem változott meg.

Mi az, ami megváltozott? A népesség összetétele s e miatt az anyák kor szerint való megoszlásában voltak átalakulások. A többes szülések az anya életkora szerint hazankban évszázadnnk eleje óta a III sz. tábla szerint oszlottak meg.

A háború alatt a 30 éven aluli anyák aránya csökkent az előző békés időszak hasonló eredményeihez képest, a 30 éven l'elülieké pedig gyarapodott. Trianon után pedig épen ellenkező folyamat ment végbe.

A 3()——39 éves anyák aránya a többes szü—

letések körében ahol a többes szülések

mindenkor a. leggyakoriabbak (1911—14 szerint 315175), 1911———14 szerint csupán 43'7% volt. a háború alatt 1918- ban 5093, -ra

l , szam. ——— ?? —— le)—gs

lll. Többes szülések megoszlása az anya kora szerint.

Répartifion (les aceouchemenls multiples, suivrmt Fáae de la we're.

$ lűsett tö )bes születés az oldalt megnevezett korú anyákra a világháború Accouchemmts multiples pour les meres indíguées [( gauche Az anya életkora

de 20 (ms.

szüléskor l el ő tt () l a it [. u t á n

ÁJe de [a nun a , 1! Avant la gueru' Pendant la guewe % Apre's la guerre

moment de tanonc/(emma! li; § WW Sim" 3 m i . .. 31 ?) ; l , —

( ( 1 : 2 L: 3 o— ( ; a " ? a a ;. a %

Élá§igaiaie§1§a§laei zaa

,, _, ,, l,— — — * ( — ,, __._

20 éven aluli —— llíoins 3'3 3'5 4'1 2'0171'5' 18] 34 3'7i 39 28 36! 38 37 41

20—24 éves ' a"; I 174 194 (9-9 150 15—3 150 175 216 260 211 22—5 212 32248 204 200-

! )!

H !;

25 —29 .. ,, . 24 l 24" 6 254 23 7 245 2—1'7 24'9 27'4 26 0 26 8 27 2 2775 27 7 28'3 28'1 30—38 ,, , , 47:) 47) 8 437 495 482 50'0 48 8 41'9 38'2 4l'8 41 6 42'5 40 8 427 420 40 éven felüli Plus:

de 40; (ms . . . ;; 77 7 2 6 9 108 108 88 7'1 57 6 ll 6'4 5'9 5'4 5'4 4'9 5'8 Összesen

'I'otal Úton-() (vo-()! mo (72100 0'100-0 100 () (ue-d 100 0 (00-01 (oo-()!wo-o 100 0'100 () 100-0 100 01

i (

(

felemelkedett, 1921 kilő—ben pedig ismét már csak 41'976. Ezzel szemben pl. a 20 éven aluli anyák aránya, ahol a többes szü—

letések aránya alacsony (1911——14—ben l'()8%) az lgllw—lrl (')vi 4'1%—ról a háború alatt 1,'(')%—ig leesik, l921——25—l)en pedig

ismét 3'4%. Hasonlóaz átalakulás a többi 30 éven aluli korcsoportnál

Eppen olyan átalakulás ez mint ami- lyen az osszes születések köréből már isme—

retes. (L. Stat. Közlemények 70. köt. 13. I.,

V; Magy. Stal. Szemle Il. köt. 5/6 sz.) Ez

a körülmény, hogy ugyanakkor az összes születések körében is ugyanilyen átalakulás következett be, következik már a II. táblá—

ból is; abból, hogy az egyes korosztályok—

ban a többes szülésekre való hajlam időben állandó mert ha akkor a többes szülések anyáinak kor szerint való megoszlása eltoló—

dási mutat a korosztályok () e. idoben iga—

zolt állandó többes szülési aránya mellett csakis az egyes korosztályok Összes nőinek aránya kellett hogy megváltozzon Más—

részt az összes nők arányának ez az igazolt hasonló eltolódása s a többes szüléseknek a különbö7ő korosztályokban való igazolt állandósága (ll. tábla) bizonyítja ismét hogy a többes szülések anyai kor szerint valo megoszlásukban nem a többes szülé—

sekre való hajlam, hanem kizárólag az ősz—

szes népességben az anyák kor szerint való megváltozása miatt mutatnak eltolódást A (számszerű eltolódás nagysága az anyák kor szelint való eltolódásában pedig tényleg lényeges és elegendő arra nézve hogy a többes szülések arányában az összes évek—_

ben a létrejött eltolódást okozza.

Kérdés, hogy a többes születések törte neti adataiban látható átalakulások meg-

') A szülés szempontjából még háborús év.

találhatók—e külállamokban is. s hogy egy—

általán minő magas máshol a többes szüle—

tések aránya. A nemzetközi összehasonlí—

tásra rendelkezésünkre álló adatok azt mu- tatják, hogy a jelenség az egykori hadviselő államokban mindenütt éppenúgy kifejlődik, mint hazánkban, míg a semlegeseknél nem található. lsmét ntalhatunk rá, hogy végső oka a bevonultak távollétével kapcsolato—

san létesült koreltolódás. Németországban a háborús évek magas aránnyal tűnnek ki:

1916-ban 13'20/00, 1919—ben 13'50/00; olyan számok ezek, amilyeneket azelőtt Német- országban nem ismertünk. Az 1921 23. évi átlag aztán éppen úgy csak l2'1, mint ahogy az 1911-—15. évi is csak 12'80/06 volt.

Igen jellegzeks a jelenség Németország

egyes részállamaiban, pl. Szász—, Porosz— és Bajorországban, Württembergben, Baden- ben. Látható, Francia—, Angol- és Olaszor—

szágban is. Nincs igaza azonban Prinzing—

nek, hogy a jelenség csak az 1919. évre szo—

rítkozik s így nincs semmi értelme minden olyan magyarázatnak, mely a jelenség ma—

gyarázatát ezen (')v különleges viszonyai—

ban keresi. Ezzel szemben kétségtelen,

hogy ez a demográfiai jelenség nem'szo- rítkozik egy évre, bár hirtelen szűnik meg a hadseregek hazatérése miatt s ez okozza a nagy különbséget 1919 és 1920 között, de észre kell venni, hogy a háború alatt fejlőm dik ki s a legtöbb egykori hadviselő állam—

ban éppen ezért már a háború alatt igen!

magas többes születési arányokkal talál—- kozunk.

A semleges államokban azonban termé—, szetesen nincs meg az ismertetett átalakulás) Ezek körében igen érdekes más átalaku—

lást mutat Svédország. ahol a többes szü—

AZ ANYÁK KURCSDPORTJAINAKLARÁNYA.

Propomon des groupes d'óges des méres,

Pál.—ggal 1 2 3 4 5 5 7 8 9 910111213141516171819 920 2? 22 23 214 25525

——-——o——o——-o —20 éves -ű/75 (__—3 20—24. éves-an: o——o-——o—-o ZS ' 29 éves -J/75 m 30—39éves-a/75 c.-.e—..a...) AO "éves -an5

l.! szám. ,

A TÖBBES SZÚLETÉSEK MEGOSZLÁSA

AZ ANYA KORA SZERINT.

Répayrtinon des nalsslances multipies suivanr I'áge des meres.

O/o'

' 5

0----——--0 7.473 ().—__) 7.978 o-——————o 7925

O

3) éves-an: M.SrSz 192

, , letéseknek immáron 150 éves statisztikájuk van. A svéd eredmények tízéves átlagai a következők:

lV.A többes szülések Svédországban.

' Accouchements multiples en suéde.

Ezer szülésre Ezer szülésre

esik többes esik töbres

Év szülés átlag ÉV szülés átlag

Amée szalámi Année aaz-252332?

1000 accouchem. 1000 accouchem.

en moyefme. m maj/enne

1781—90 17 '39 1851— 60 14'84

1791—00 17 '28 1861—70 14 26

1801—10 16'45 1871—80 1556

1811—20 16'17 1881—90 1425

1821—30 1516 1891—00 14'52

1831—40 1476 1901—10 14 99

1841—50

_39,__

A svéd adatok, melyek a XVII. század vége óta gyüjtetnek, 1850-ig a többes szü- letések nagyarányú csökkenéséről számol—

- nak be. A XVIII. század közepétől kezdve azonban a svéd adatok már nem kisebbed-

1928

nek, sőt az otvenes, kisebb mértékben a nyolcvanas évek eredményeivel szemben igen csekélyfokú gyarapodást is mutatnak.

A nagyobb, százados átalakulásokat illető—_

leg hasonlóképen gyarapodott a többes szü- lletések aránya a mult században. Német——

országban, de csökkent Olaszországban.

Az egyes országokat 'a normális, békés

szes szülésekhez való viszonya tekintetében hasonlítva össze, igen jellegzetes szabály- szerűségként jelentkezik 'az, hogy kultú—

rálatlan déli országokban, Spanyolország- ban ( 8'7 ), Romániában (8'8)akorai házas—

ságok földrészein ritkább a többes szülés, mint északon s a kultúrállamokban, ahol

a késői házasságok gyakfabbak. Tudvale—

vőleg Finnország (14'7) és Svédország (14'8) vezetnek 5 magas az arány Dániában (13'9) és Norvégiában (136) is. Az egyes orszá- gok között állandóan mutatkozó különbsé—

gek megmagyarázására azonban természe- tesen nem elég a koreloszlásbeli különhgég, hanem még a faji sajátságokat is tekin—

tetbe kell venni. Nagy eltérést jelent a hal- vaszületések és abortusok eltérő számba—

vétele s így észlelési, technikai különbség 1)

miatt magas a hazai arány a nyugateuró- paikhoz képest.

V. Többes születéseink város és vidék szerint.

Naissances multiples en Hongrie, suiva—nt les emi- tats et les villes munícipales, , . Ezer születés között többes születési !

Ev, átlag Naissances multiples pour 1000 accouch.

Année, mag/erme a tj. városokban a vármegvékben

villes municíp. comitats

1901—05 21'5 25'4

1906—10 22'5 .24'9

1921—25 ( 20'4 22'7

1923 20-4 225

1924 19'8 22'1

1925 21'8 23'3

1926

Egy-egy'ország keretén belül kicsinyek az eltérések. Németország példa éppen úgy, mint hazánk. Svájc s a régi Ausztria már mutatnak különbségeket. Az osztrák alpesi

tartományokban magas, Galíciában ala—

csony az arány. Igen nagyok az eltéré-

sek Olaszországban az észak-déli irányban?)

1') L. Magy. Stat. Szemle 1927. évi nov. szám.

ia délibb vidékek felé.

,pesi olasz vidékeken arányuk magas, Cala—

* 31. szám;

flgenféltűnő a többes születések csökkenése Velencében *és— az. al—

briában, Szicíliában alacsony.

** Városokban a többes születések ritkáb—

bak, mint a vidéken (falun). Hazánkban a többes születések évszázadunk eleje óta vá- ros és vidék között a következőképen osz-

lanak meg. (Lásd az V. táblát.)

;Látható, hogy a vármegyei arányszám mindig ——- minden évben ————— magasabb, mint a városi

Hasonló példák külföldről a század ele—

]érol Finnországban 13 8 és 1480/00 különb—

ség van nem születés, hanem szülés szerint a 'vidék javára. Szászországban 11 9'es 12'2

PorOSzországban 12 6 és 13 8700 jelzi

"a vidék javára mutatkozó különbsé- get. Lehet e jelenség okát is a kor- megoszlásban keresni, de szerepelhetnek Rbyswloglai életmódbeli különbségek is. A 30739 éves anyák, akiktől (I. II. tábla)

egtöbb többes születés származik, az 1ák kor szerint való megoszlásában yanis vidéken mindig magasabb arányt

ukéápv'lselnek, mint a városban.

,, ' 1—909/ 12. szerint arányuk a vidéken

29'8—30'2% között változott míg a vá—

rosokban 28'7 és 29'6% között. Hasonló eltérés van a többi 30 éven felüli kor—

_ ztálynál, míg a fiatalabb, a többes ' _Születést gyérebben felmutató korosztá- lyok közül a 20—29 évekig mindegyik a Városban erősebb kivéve a 19 éven alulia—

kat, amelyek egyébként kisterjedelmű osz—

(*tályok, de a korai falusi házasságok miatt

* a falun erősebbek.

A szülés sorszáma szerint is nő a töb—

* bes Szülés gyakorisága. A sorrend befolya- _ sát Geissler szerint a VI. táblában közölt

—— adat—ok látatják.

* Vl. Aíöbbes szülések gyakorisága a szüle—

tési sorrend szerint.

Fréguence des accouchemmts multiples, d apre's l'o'rdre d'accouchoment.

940 —

pour 1000 acrouchem.

1 szüléseknél ezerre 8—9 ikerszülés esik 1efs accouchem.., _ ancnuchrm. doubl.

5 2— 4. szüléseknél ezette . 11—12 ikevszülés esik 1873 accouchém;, ,, ?acmuchvmfdoubl;

5—9. szüléseknél ezerre 14—21 ikerszülés esik

, 1675 accouchem;. ,, accouchem. 'doubl.

10. és még későbbieknél 20—v—28 ikerszülés esik

' 1035 nemuek, et au dess. * ,; accouchem. doubt.

Ezt nemcsak az anya korának a szülés sorszámával párhuzamosan való növekede—

sével. hanem azzal is magyarázhatjuk.

hogy vannak egyes anyák, atta—k* § * hajlamosak többes amlésre Mek: köl

akiknél többes születés már egyszer előfuta—

dult sokkal gyakrabb a többes születés,

mint általában a születések űzött. Henin Weisberg, Geissler közölnek erre vonatkozó statisztikát.

A törvényes anyák körében, a többes , születések gyakoriabbwzk, a torvenytelenek körében ritkábbak, mert az műúbbiak álta—, * lábon fiatalabbak a törvényünknek ai ha?

zasságban élő szülő nők szülési átmgkúf' ránál. Hazánkban 1901 1926w—ig a llöl'yé—f nyes és a törvénytelen többes szumma—írnek az összes szülöttekhem való visznnyát a. VII . sz tábla tünteti fel.

VII. A törvényes és törvénytelen többes. szülöt- * * tek az összes születésekhez viszonyitva.

En/ants légitimes et naúwrels isms (l'aecnwhements multiples, par rapport á tous les na ssames.

A törv ény-

A törvé— A törvény A Öné.

n es —— En— telen —— En- mes "Lám" W" —'E"*

Év ) ; jynlf légl'ií- farm nam- [nuts Acgthm. fiut: mlur

! (§ mes mu; de; fels mus de: többes szülöttei az átlag % accouch. uccai—chi összes __ ism: des

5—1 "'"lt- "'"IL uccnuabvmmls mult.

Amiée, ! öbb lőt k h törve; yes oörvégytel.

! Szül ! —— n " l ! "' [ou

"m$/enne § tut gíáma, igen—%s::- eles/gyáva?? lfesénffmtss

"§ laga — nombre ulne/u, légih'me: mil—uh

"" A E'" "speci. moyemxe születtek oki—ában?

% l 5

1901—05 § § 14 917 ; 1.343 § 2 55 2'11

1906—10 ; 14.797 § 1.339 2'48 2062

1911—15 %% 13.663 § 1.208 § 243 209

1916 — 18 ms 7.181 § 683 ! 2.65 1-90

! , h

191940 "3 5.689 881 2-49 1 90

1921— 25 35 5.117 ; 397 2'24 2'11

192! Ég 4.605 í 359 218 907

1825 gé" 5.144 ' 453 2'3] 2'28

1926 f— 4.815 § 465 2-23 2-31

A háború alatt a törvénytelen anyák átlagkora leszállott. A kö'Zerkölcsök hábo—

rús romlása közepette még nagyobb arány—

ban voltak közöttük igen fiatal anyák, mint békében. A háború alatt ezzel párhuzamo—

san a törvénytelenek körében a többes szü- löttek aránya csökkent. Éppen ellenkező folyamat zajlik le ugyanekkor a törvénye- sek körében, a bevonultak távolléte az anyák

korhatárát közvetve szintén emeli, mert a fiatalabbak nagyobb arányban vonultak be, mint az idősebbek s a fiatalok nagyobb arányban bírtak fiatal feleséggel, mint az idősebbek. A szül-öttel; kor szerint való megoszlása a törvényesek körében,

ennélfogva még kifejezetebben mutatja az anyák kor szerint, való megoszlásában az

,] . szam.

idősebb korosztályok (30 éven felül) ará—

nyának gyarapodását, mint az összes szü- letések körében. A törvényes többes szülé—

seknél pedig markánsabban, mint az ősz—

... 41 .... . 1926

M

szes többes szüléseknél. A legfontosabb adatokat erre vonatkozólag a VIII. sz, tábla mutatja.

VIII. A törvényes többes szülések megoszlása az anya életkora szerint 1911—1926—ig.

Répartition de 1911 a 1925 des accouchemmts multiples légifimes, mivan! l'áge dns meres.

Az anya életkora. szülésnél 1911 19l2 1913 1914 1915 . 1916 ; 19l7 19l8 L'áge de la mé're (m moment de

l'r-ccouchement Régi Magvarországon —— Hongrie ancienne

20 éven aluli _. Moins de 20 cms . , 3'2 3'6 3'0 3'3 20 1'4 !! 1 2 09 20—24 éves ans, . , . . . . . . 19'1 17'9 18'0 17'7 13'7 13'9 ; 13'9 13'4

25——29 ,, ,, . . , ., . . . . . 25'4 26'3 25'6 259 232 5 227 ! 2—1'6 24'4'

30 — 39 ,, ,, . . . . . . . . , 44'5 452 46 l 46 2 51 7 509 494 521

40 éven felüli —— Plus de 40 (ms . . 7 8 7-0 70 69 9'4 , ll 1 109 9 2

össmen _ Tom. . . ; 1000 1000 1000 1000 1000 ) 1000 [ 1000 1000

1919 1920 1921 19 :2 [ 1923 [ 1921 § 1915 1920

Mai Magyarországon —- Hongrie actuellc

".; __HMMM , § !

_ 20 éven aluli —— Moins de 20 (ms , 18 3'7 39 28 36 3 3 % 3'7 3'2

, 20—24 éves —— (ms. . . . . . . , , 17'5 260 211 224 212 228 5 204: 1532

25—29 ,, ,. . , . . , , . . . 24'9 26'0 26'8 272 27'3 2771 263 283

30—39 ., ,, ., . . . . . . . . : 48'8 382 418 41'6 425 40'8 ! 427 43'4

' 40 éven felüli —— Hm de 40 ms , ,gl 70 6-1 64 60 5-4 54 [ 49 5-9

Összesen -- Total. ; 1000 I 1000 1000 1000] 1000 [ 10.11; 1000 I 1000

Látható, hogy itt (1. a VIII. táblát) a 30 éven felüli anyák térfoglalása in- tenzívebb a háború alatt, mint az ösz—

szes többes szüléseknél (l. a 111. táblát).

Elér 52'l%-ig, mig ott csak 5096 volt a maximuma. A 2()—-24 évesek aránya itt leszáll 13'4%—ig, míg az Összes többes szüléseknél csak 15'()%—ig stb. A többi el—

térések is markánsabbak. A törvényes szü- letések viszik a többes születések gyakori—

sága körében vázolt időbeli átalakulások gerincét, ők vannak többen; a törvénytele- nek körében más koreltolódások vannak, mint a törvényeseknél. Egészen hasonló különbség mutatkozik a születés törvényes- sége szerint más európai országokban is, különösen Németországban.

A szülöttelc életképessége a többes szü—

letések körében tudvalevőleg sokkal kisebb, mint a normális szűlésekne'l. Két vagy több egyidejű méhmagzat esetében az anya táp—

'lálóereje megoszlik a többes szülöttek kö—

zött, s a térhiány akadályozza, hogy ugyan—

azon idő alatt u. a. súlyra fejlődjék a töb- bes szülött, mint a normális magányos gyermek; Amíg szüléskor normális a gyer—

mek testsúlya 3—3'5 4 kg, addig ikerszü—

lésnél egy-egy gyermek rendszerint 1'5 kg—ot nyom. A többes szülöttek között na—

,. gyobb arányú a halvaszületés s az élveszü-

lött többes szülöttek is nagyobb arányban halnak el, mint a normális csecsemők. A csekély súllyal, korán született gyenge, töb—

bes szülésből származó magzat. megmen—

tésére a modern orvostudomány sem sokat tud tenni, melegítés, couveuse, mesterséges

táplálás az esetek igen nagy részében nem segít és az ikergyermekek a szülés! után néhány napra nagyrészt elpusztulnak.

Adatgyűjtésünk a szülöttek életképessé—

gére vonatkozólag a IX. sz. táblán levö adatokkal szolgál.

Szomorú, hogy a többes szülöttek élet—

képessége ezen 25 éves országos adatgyüj—

tés eredményei szerint évszázadunk eleje

óta nem javul. Úgy a tisztán halva szüle—

tésre, mint a részben élve, részben halva—

születésre vonatkozó százalékos arányszá—

mok ugyanis kissé gyarapodnak, Mi sem igazolja tehát, hogy a modern orvosi tudo—

mány többet (tudna ma az életképtelen ko—

raszülött többes magzat megmentésére tenni, mint egy negyedszázaddal ezelőtt. Egyrészt a törvénytelenek, másrészt a hármasok és négyesek a többes szülések átlagos halan—

dóságánál is magasabb arányban pusztul- nak el.

Szociális viszonyok, társadalmi állás,' foglalkozás. lakásviszonyok, táplálkozás persze mind szintén kihatással lehetnek a

._._42__

IX. A többes szülötte]: életképessége hazánkban 1901—e1926-ig.

Viabilíté des enftmfs issue des Aaccouehements multiplex; en Hongrie de 1901 ú 1926.

Születés —— Naissance 1901—05 1906—10

!

1911—15k1916—20 1921—25 1923 1924 1925

Tisztán élve születés

Uniguement naiss. vimmtes . 898 900 899 89'5 870 865 86'1 87'2 87'8

Tisztán halva. születés A _ _

Uniguemmt mart-nás . 1'4 1'4 14 18 26 2 6 29 2'7 28

5 Részben élve, részben halva *

' születés *— En partie miss. §

vivantes, m partie mart—nás 8'8 8'6 87 8"? ; 10'4 109 110 101 9'4

_ , . !

Osszesen —— Total 1001) 1000

^{100-0 ! 100—0 ! 100—0}

többes születések életképességére és álta—

lában az anyára is. Sajnos, ezekre vonat- kozólag nincs országos adatgyüjtésünk. A klinikák, kórházak és más szűkkörűadat—

gyüjtések erre vonatkozó eredményei pe- dig még elég ellentmondok s nem világít- ják meg kellő határozottsággal ezeket az összefüggéseket

A többes születés egyes fajai a többes- ség száma szerint az iker, a hármas, a né- gyes, stb. születés. A többes születéseknek hazánkban 99%—a mindig ikerszületés s csak 0'8—1'2% marad hármasokra s leg- feljebb, ha 0'1% a négyesekre. A többes szülötteknek ez a megoszlása az újszülöt—

tek száma szerint évről évre igen állandó s az 190'1—--1925 ig terjedő adatok 5 éves átlagai alig mutatnak eltérést.

Egészen hasonlóan Európaszerte 98o és 992 között mozog az ikerszületés évi arányszáma. A fennmaradó 100 aztán majdnem kizárólag hármas születés. Az

X. Száz leányra eső fiúk száma a többes születések körében.

Proportion pour 100 füles des ggrcons, want ami:

accouchements multiples.

(A fiúk indexe. —— Indice des garpons).

igen ritka négyes születésnél is magasabb számú többes születés az ötös, hatos ésbe-

tes születés orvosi irodalmi feljegyzésre kü-

súlyú, satnya csecsemők közül csak a leg-:

ritkább esetben marad egy—egy életben.

Nem szerint a többes születések éppen—

úgy fiúszülete'si többletet mutatnak, mint;

az összes születések, ez azonban körükben mindíg kisebbme'rvű, mint az összes szülen tések körében. Hazánkban a többes szüle—

tések nem szerint való megoszlása a leg- utolsó 25 évre a X. sz. táblán látható.

A többes születések nem szerint való megoszlásában is megvan tehát a Húszüle—

tési többlet s a háború végén ez itt is gya- rapodik. Egészen hasonló a helyzet Német—

országban, ahol a többes születések köré—

ben az 1911——14. évi 104'2-ről a Húszüle—

tések indexe ' 1059 és 106'1—re emel—

kedik a háború végeztével. A törvé—

nyesek és törvénytelenek vonatkozó arányszámainak szembeállításakor látható, hogy a sokkal kisebb számú törvénytele—

Xl. Az ikrek megoszlása nem szerint.

Répa'rtition des fiumeauac par secce.

Pár § § R w É, A v,

A fiúk indexe 1 § Pá § § § § ? ÉÉ

Indice des gdm-(ms pour , ga???" $ 30 § § % § § § § §§

, az atörvé— a tör— _ ÉV, átlag Én; N N .— N .; § § GE § §

Ev, átlag összes 285333? 5125; azZelk" Amaée, N k kkö ül á " tő

tous [es "' 5 e ! re z p raz: e

Année, moyewne accouch.multiple: lég,-ám"$$$): mulmllég,accíeácb- 'udcmZÉb'"" " moyen" ! en 0/0 de tous les jumeauxaz összes ikrek o/o'ában Zug/0"; gfgíízvrívfdi;ikÉTCSOPOÚ 0/0 ába?!

többes születések körében de jumezmx

il

1901—05 . 103'0 102'7 106'8 1030 1901—05 36'0 32'7 31'3 36'2 33'5

1906—10 . 102'4 102'2 104'9 102'4 1906—10 36'8 32'2 31 0 37'0 34'3

1911—14 . 102 5 102'5 102'3 102 6 1911—15 37'1 32'2 30 7 37'3 35'1

1918 . 107 8 107'9 1064 1083 1916—20 384 320 296 386 35 6

1919 107'3 107 2 1105 107'5 1921—25 36'0 33 0 310 359 373

1920 . 101'5 102 5 89'7 101'8 1924 37 0 33 6 295 36'8 39'4

1921—25 . 103 8 104'3 980 1043 1925 37'1 32'6 39'3 37'5 323

1926 104'7 103'0 124'6! 1051 1926 35'4 33'5 31'1 360 294

[ - ]