Az európai államok népmozgalma a háború után (II. közlemény)

(1)

TERÚLET És NÉPESSÉG

ICI-...na-

Az európai államok népmozgalma a háború után.

Mouvement de la population des pays européens apres la guerre.

(II. közlemény —— IP publication.) ' Résume'. L'accroissement du nombre des

naíssances7 vivantes ainsi gue de leur taux rap- porté a la population, commence ('a se manifester parmi les résultats annuels dans toute l'Europe neuf mois apres le désarmement, dans une moimlre mesure en 1.919 et avec plus de vigueur en 1.920. Toutefois cet accroissement estbeaucoup plus fort ehez les aneiens belligérantsgue ehez les anciens neutres. Il atteignit son maximum dans toute [Europe en 1920, tandis gu'en 1921 il baissa ehez la pluparc des Etats au-dessous clu niveau de l'année précédente.

En ce gui concerne la répartition de la nata—

lilé entre les villes et la campagne, le chan-

gement amené par la guerre en faveur des villes redeoient défavorable aprés le désar- mement. Ouant aux taux oles naissances illé—

gitimes et des naissances de gargons, ils sont pour la plupart supérieurs a ceux ollavant- guerre, cependant en comparaison aux années de guerre, la proportion des naissances illé- gitimes prend déja dans l'Europe toute entiere

un mouvement décroissant.

b) A születések körében a fegyverle-

tételt követő 9. hónappal, tehát az évi ered- mények közül kisebb mérvben 1919—ben 3

erőteljesebben 1920- ban Európaszerte megindul

1. az élveszületések számának s a népes—

séghez viszonyított arányának növekedése. Ez a gyarapodás, melyet már a mult század má- sodik felének háborúiban is behatóan tanul- manyoztak (l. Oettíngen), a világháború után az európai államok legnagyobb részében csak a csökkent születési aránnyal szereplő habo- rús évekkel szemben mutatkozik. A legutolsó békés évek arányát —— bár mindenütt meg—

közelíti —— tényleg azonban adataink szerint 18 ország közül még a legmagasabb arány—

számokat felmutató fegyverletétel után követ- kező évben, 1920—ban is csak 4-ben múlja felül, nem úgy, mint a mult század rövidebb ideig tartó nyugateurópai háborúi után, amikor - a megelőző békés évek arányát is felülmúló gyarapodás következett be a háborúban reszt—

vett államokban. A fegyverletétel után köz- vetlenül következő évek élveszületési nyers arányszámai a rendelkezésünkre álló adatok

átlagával (1908/13) s a születés szempontjá-

ból tisztán háborús évben fogamzott eredmé—

nyeket tartalmazó évek (1916/18) átlagával

egyeztetve a következők:

"I. Az ezer lélekre kiszámított élveszületésí nyers arányszám alakulása az európai államokban az 1919—1922. években az 1908/13. és az 1916/18

évi átlagokkal egybevetve.

Formation du nombre proportionnel brut des enfants ne's- vivants calculés pour 1000 habitants dans les pays européens de 1919 a 1922, combine'e avec les

moyennes des années 1908/13 et 1916/18.

": l * *:sé

§ átási,

§ izgesát

:: § .

§ l DE a § u ; A fegyverletetel

's $$$—We?! . . ..

[§ 3;_§;§§ utan következő

e a_: : .

m % %; EE'Éi evek—Nombres

Állam M BMW; -

:" "3 .a % s ki §: proportionnels

Ez: igen;—%% d , .

— GM '*' es nn u—

Eiaís 53 _gs§.§s; a, 688. ? Z

33 9.333 a; vant larmzstice:

Eva 5392?

*s "easy

:: 4 ;

!

1908/13 1916/18 évek átlagai

19192):1920l1921I19_2§

_ar á n y s z á ra a

A) Egykori hadviselők:

Angolország . 25'0 ] 188 M 18 81 25 5 22'4i 20'6'

Skócia 264 210 21 7 28 1 252 236

lrország. . . . 23-2 20-1 izo-o 22-2 20 el ——

Olaszország. . 325 208 ] 21'2 29'4 28'1 —- Franciaország 19'5 10'7 ! 12'4 21'3 20'7 19'3 Finnország . . 29-5 24-0 1 192 253 234 _—

Románia . . . 41'8 14'3"ő§ 37—6 337

Belgium. . . . 23'5 11'8 § 163 21 5 214 204

Portugália. . . 331 301 § 27—0 —

Németország . 29'2 14'6 ; 200 25 9 25'3 ——

Ausztria. . . . 23'5 14'3 !: 179 224 228 ——

Magyarorsz.') 357 169 ia)274 269 27 9 —

18281 31 4[ 31 9 29-53

1) A születések szempontjából 1916—18. az a három háborús év, mely tisztán háborús időben fogamzott születéseket tartalmaz, mig a házasság—

kötéseknél 1915—17 tekintetik tisztán háborúsnak.

?) Átmeneti időszak a születés szempontjából, mert úgy háborús, mint már a fegyverletétel után következő békés idöben fogamzott születéseket is tartalmaz.

3) Az adatok 1916-tól kezdve a mai Magyaror- szágra vonatkoznak. Az a) alatt levő, a Statisztikai Havi Közlemények eredményeivel egyező adatok az illetö időpontban magyar közigazgatás alatt lévő terület,

(2)

^—— ¹⁷⁸ ^——

¹⁹²⁴

5—6. szám,

; : :%s ;; % X .f ,, 1 , !

§ gá 8 2;— : egyver etete

* ö ! %% § §;g után következő

, J' § § § § ÉÉ évek —N0mbres

A l 1 3 m %% §§§ § § proportimmels Etats %% : $$$ des anne'es sm

;, § Ég § §§ rant l'armzsítee:

!! e % : s; s g§ _, : SE—É §.

teoria 1916,'1—§§§1919§Ti§eÉo—1§§i§7932

_évek átlagai a r a n XÉ? á m a B) Egykori semlegesek:

Svédország . . 24'5 21'2 §19'6i 236 214 19'6

Norvégia . . . 26'0 23'0 É22'5; 26'8 24'4 24'2

Svájc ... 24-71 188 j18-7; 21-0 208 195

Dánia ... 27-2 3 24'0 h 92'6J' 25'4 240 2223 Island ... 26'2 ) —— '34 27"? 27'3 ——

Németalföld. . 2863 257 '4; 283 274 259 Spanyolország 324 E 289 32 299; 305 ——

!

Látható a nyers arányszámokból, hogy az élveszületések száma a háborús évek átlagá—

hoz képest a hadviselőknél már 1919-től, a

semlegeseknél pedig 1920401 kezdve emelkedik, a békés évek nívóját azonban csak 1920—ban scsak négy országban múlja felül, Angliában, Skóciában, Franciaországban és Norvégiában; l92l-ben pedig már csak egy országban, csupán Franciaországban magasabb annál. Eltekintve természetesen ismét a Bal- kán államoktól7 Oroszországtól, mint olyanok- tól, ahonnan adatok nem állanak rendelke- zésünkre.

Hazánk élveszületési nyers arányszáma

1920-ban és Ell-ben a rendelkezésünkre álló adatok sorában a maximumot képviseli (314,

illetve 31'90/00). Ezen eredmények egyben nagyobbak az 1919. évi maximumnál is, mely

ekkor Spanyolországban jelentkezik (28'30/00).

E mögött 1919-ben hazánk a második helyre szorul. Látható tehát, hogy az összes népes- séghez viszonyítva, hazánk a fegyverletétel után éppen úgy előljár, mint a legutolsó bé—

kés években, amikor is csak az európai Orosz- ország s néhány Balkán állam, mint különö- sen Szerbia mutattak fel rendszerint magasabb ezreléket. Ezek adatai azonban —— mint már fentebb is említettük —— a fegyverletétel után következő évekből ezidőszerint még hiányza—

nak. Ez pedig annál figyelemreméltóbb, mert a háborús években nemcsak az összes semlegesek, hanem számos hadviselő állam is magasabb élveszületési ezreléket jelentettek, mint

hazánkr— (1916/ 18 ban az egész országra vo—

natkozó átlag 16'90/00 volt.) Az 1920. évi nép-

számlálási adatok kor szerint való feldolgo- zása a családi állapottal való kombinációban jelenleg .még nem áll rendelkezésünkre s így nincs módunkban megítélni azt, hogy a 15—

50 éves házas nőkre hány törvényes születés esik az egyes európai államokban, s hogy e miatt vajjon a fegyverletétel után is arány—

lag oly terméketlenek-e házasságaink, mint amilyen terméketlenek —— a magas nyers arányszám mellett — a világháború kitörése előtt voltak.

2. A fegyverletételt követő évek születései- , nek gyarapodása tekintetében az egykori had- viselőket az egykori semlegesekkel hasonlítva össze, Európaszerte látható, hogy ez az egy—

kori hadviselő/mél (a háborús évek élveszüle—

téseivel szemben) sokkal nagyobb mérvű, mint a semlegesekne'l. Nyilvánvaló, hogy ennek két fontos oka van, t. i. egyrészt a háborús évek—

ben a hadviselóknél nagyobb mérvű volt a születések csökkenése s ezért alacsonyabb itt a viszonyítási alap, másrészt ismét utal a jelenség a -— népességnek mindenütt legalább 1/7—ére rúgó — bevonultak millióíl inak hazatértére. Ha ugyanis a fegyverletételt követő évek közül a legtöbb születést felmu—

tatót, az 1920. évit, országonkint az élveszü—

letési nyers arányszám magasságára vonat- kozó indexszel viszonyítjuk a háborús évek fentebb közölt átlagához, úgy az országok- nak következö sorrendjéhez jutunk:

1. Franciaország . 1991 9. Svájc . . . . 1117 2. Magyarország 1858 10. Svédország . . 111'3 3. Belgium . . 1822 11. lrország . . 110'4 4. Németország . 1774 12. Hollandia . 1101 5. Ausztria . . 156'6 13. Norvégia. . 107'2 6. Olaszország. . 1413 14. Dánia . . 1058 7. Angolország . 1356 15. Finnország . . 105'4 8. Skócia . 1338 16. Spanyolország. 1036 Látható, hogy a sorrendet a hadviselők s ezek között is a legtöbb veszteséget szen—

vedett Franciaország, Belgium s a központi hatalmak kezdik s a semlegesek— és ezek kö—

zött a háború által legkevésbbé érintett Spa—

nyolország— végzik. Ennélfogva maga a sorrend is a háborúban lekötött emberanyag fel- szabadulásának jelentőségét mutatja, mert e lekötöttség, illetve felszabadulás mértékével arányos a születések számának a fegyverle- tétel után s különösen 1920—ban mutakozott gyarapodása.

A békés évek, és pedig a fentebb közölt

1908/13. évek átlagát véve lOO-zal egyenlő—

nek s kiszámítva ismét az 1920. évi nyers arányszám indexét, a sorrend lényegesen megváltozik, bár azt ismét hadviselők és pe—

dig ugyanúgy Franciaország kezdi és semle—

(3)

1924 —-—179— 5—6. szam,

leges allam, t. iSvaje zarja. Ez a sorrend ugyanis a kövelkező lesz:

1. Franciaország . 1092 9. Dánia . . 934 2 Skócia . 1064 10. Spanyolország. 923 3 Norvégia. . 1031 11. Belgium . 915 4. Angolország . 1021) 12. Olaszország. 9053 5. Hollandia 993 . 13. Németország 884

6. lrország . 957 14. Magyarország 87!) 7. Ausztria . . 953 15, Finnország . 858 8. Svédország . 938 16. Svajc 85'0

Látható hogy e sorrendben csak az án—

tant allamok egy része all a rangsor élen, mig a többi hadviselők s különösen a köz- ponti hatalmak mar a sornak majdnem leg- végén állanak, jeléül annak, hogy a születé- seknek a közelmultban észlelt nagymérvű fel—

lendülése csak a többi államoknál jobban csökkent háborús eredményeíkhez viszonyítva oly erőteljes. A békés évi nívót már a semlegesek sokkal inkabb megközelítik, mint ők.

Azonfelül pedig, mint azt a születésre vonat—

kozó rész első soraiban is említettük, csak

négy állam emelkedik, a sorrend első négy, IDO-nál magasabb indexű országa.

3. A fegyverletétel utáni években a habo—

rús időszakhoz képest mutatkozó születési gyarapodás Európaszerte 1920-ban érte el maximumát, az 1921. évi születési nyers arányszám éppen ezért már az államok legnagyobb részében alacsonyabb az előző évinél.

Ha ugyanis az egyes országok 1920. évi élve- születési nyers arányszámat vesszük 100 zal egyenlőnek úgyaz1921.evreakovetkezomde xeket nyerjük s nagyságuk alapján az európai államokat a következő sorrendbe szedhetjük:

1. Németország 858 10. Németalföld. 96'8 2. Angolország 879 11. Franciaország . 972

a. Skócia 89—7 12. lrország . 98-6

4. Svédország . 907 13. Svajc . 991 5. lrorszag . 911) 14. Belgium . . 995 6. Norvégia. 911 15. Magyarország 1016 7. Finnorszag . 925 16. Ausztria . . .101 8 8, Dánia . 946 17. Spanyolország 1020 9. Olaszország %B

A csökkenés némely hadviselőnél volt a legnagyobb, mint N émet- és Angolországnal. A többi hadviselők és semlegesek azonban e szempontból már minden különösebb rendszer nélkül követik egymást. Gyarapedast, bár igen kismérvűt, csak három allam, Ausztria, hazánk és Spanyolország mutat, a többi in—

dexek mind kisebbek lOO-nal.

Az 1922. évi eredmény azonban már ha-

zankban is kisebb az 1920. évinél: 29'40/001), s még kisebb annal azvl923. évre vonat—

kozó, ez ugyanis 28'40/00. Ugy ezek, mint a né-

1)A havi közlemények erre vonatkozólag 29'50/,,-et

mely európai orszagbol hasonlóképen rendel- kezésünkre álló legújabb adatok a világháborút megelőző legutolsó békés évek eredményei- hez Való viszonyukban azt a gyanut ébresz—

tik, hogy a születési gyakoriság ma Európa- szerte azon a nivón au, amelyre akkor jutott volna, ha a születéseknek évszázadunk ele—

jén mindenütt megügyelt és bennünket is annyi aggodalommal eltöltött kismérvű, igen lassú csökkenése a háborús időszak alatt is folytatódott volna úgy, mintha nem is lett volna vilaghaboru. Nem szabad azonban el—

felejtenünk, hogy Európa még mais igen válságos időket él s éppen ezért még sza- mos elkövetkező év eredménye fogja csak eldönteni azt, hogy a mai Európaszerte mu—

tatkozó gyér születéseket minő hely illeti meg a demolőgiai megfigyelések történetében.

4. Azokban a hadviselő országokban, ahol ——

mint pl.hazankban és Ausztriában—_ a világ—

háborús évek alatt megváltozott a születések—

rtek a városok és a vidék között való megosz—

lása, ez a városok javára történt változás a fegyverletétel után ismét uleszafejlőolt'k. Ha- zánkban pl. a városok és a vidék élveszüle- tési átlagos nyers arányszámai a fegyverle—

tétel után következő években a magyar köz- igazgatás alatt állott területen (amelyben 1921 végéig benne volt az Ausztriának itélt Nyu- gat—Magyarország, de nem volt benne a szerb megszállás alatt állott baranyai és bácskai terület) az utolsó békés és háborús évek egész Magyarországra vonatkozó adataival egybevetve, a kétezrelék közötti különbségek—

kel együtt a következők voltak:

Élveszületési atlagos nyers

arányszám hazankban

a legutolsó

Részletezés "'"—

békési ige

évben l

§§191331918l1919 1920 1921 l1922 L";

a fegyverletétel után következő évek közül az

a vármegyékben, 353l 153 294" 27 öl 29 2l 31'9a ,, at.j.városokban 280; 151) 21 8 23 3 22 () 21'1 ,, országos átlagb; 843? 153 28 1 26 9')§L27')9l)§ 29"a

§ ;

a városok ara- * § f

nya a varme— *

gyék 0/,,—aban

., ; 1

4793 98-0f 73-43 8417; 75—33 67-60/0 ,

i 1 l

1) Nem egyeznek a trianoni határok között lévő.

Magyarországra vonatkozó, a Ill. táblázatban a) alatt közölt adatokkal. Ez utóbbiak azonban város és vidék szerint való megoszlásukban még nem ismeretesek.

E számok között tehát ismét megvan aza ZOO/'o—nal rendszerint nagyobb különbség, amely

a legutolsó békés évek u. 9. adatainak (l. az

1913. évet) egymáshoz való viszonyát jelle—

(4)

5—6. szám. ——180—— 1924

a::

mezte, s amely a világháborúban (l. az 1918. legutőlsó békés és háborús év adataival együtt

a minket most érdeklő legutolsó években a következő számú halvaszülött esett:

évet alább megemlítve, a többit l. szemlénk ez évi 5—6. számának 142. lapján) eltűnt. A jelenség kialakulása egészen hasonló Alsó—

Ausztriaban, bár kevésbbé erőteljes, mint ha—

zankban, másrészről az innen rendelkezé- sünkre álló adatok csak Bécset állítják szembe Alsó-Ausztria többi részével, amelyben pedig még vidéki városok vannak. Az n. a. évekre vonatkozó adatok a következők:

Élveszületési átlagos nyers arányszám Alsó-Ausztriabanl) . . a legutolsó a fegyverletétel Részletezés békés [háborús után következő évben évek közül az

1913 1918 1920 ! 1921. évben

Bécsben ... 1858 1017 16-24 16-66 Alsó-Ausztria

vidéki részein 2486 1321 22'36 2305 a bécsi arány a

vidéki 0/0-á.ban

747 770

726 723 1) Az összes adatok a békekötésben megállapított területű mai Ausztriára vonatkoznak, az 1913. évi is.

Látható itt is a különbség növekedése a fegyverletétel után. Jól mutatja ez a jelenség is a hazatérő hadseregeknek jelentőségét.

Ezek a vidéki születéseket a városinál inten- zívebben emelik, minthogy a háború alatt viszont a vidék háborús igénybevétele volt nagyobb a városokénál.

A semlegeseknél a háború alatt nemvolt íly eltolódás a város és vidék között. Elve- születéseik ily megoszlása a fegyverletétel után sem mutat lényeges hirtelen eltérést a háborús évek eredményeihez képest. Néme- lyiküknél ugyan van némely, már régebb idő óta tartó, átalakulás. Ez azonban esetenkint különböző helyi viszonyok befolyására vezethető vissza. A változások náluk — a hadviselők- nél különböző irányú elváltozást mutató évek- ben is — jellemzően egyiranyúak. Dániában például az összes vizsgált években a városi ezrelék néhány tizeddel állandóan nagyobb, Svédországban pedig éppen ellenkezőleg, a vidéki 3—4 ezrelékkel állandóan kisebb.

5. Némely egykori hadviselő országban magasabb a halvaszüló'tteknek az élveszületé- sekhez viszonyított aránya a békebelinél a fegyverletétel után következő években is, éppen úgy, mint a háború alatt. Magasabb nemcsak a születések szempontjából átmeneti eredmé—

nyeket tartalmazó 1919. évben, hanem a ké—

sőbbi években is. Szaz élveszülöttre ugyanis az alább felsorolt egykori hadviselőknél a

A legutolsó A fegyverletétel

Á békés [háborús után következő l 1 a 111 évben évek közül az

_1913 l 1918 1919 11920. évben

Magyarország 215 24 248 261

Németország. . i 303 318 308 328

Franciaország . 443 469 487 461

A semlegesek közül látható a jelenség Dánia- ban is, de egyáltalán nem észlelhető Spanyol- országban és Hollandiában s a hadviselők közül is hianyzik Ausztriaban. Ilyképen az adatok nem elegendők arra, hogy az anyák szűkösebb életviszonyai révén esetleg az új- szülöttek életképességének csökkenésére va- lami következtetést vonhassunk.

6. A tö'rvényteleneknek az összes születések- hez viszonyított aránya már 1919-ben, — tehát már az első, részben még háborús időben nem- zett születéseket tartalmazó évben, — Európa- szerte kisebb, mint a legutolsó háborús évben, 1918—ban. Mindazonáltal arányuk még kevés országban csökken le a békés évek nívójára, vagy az alá, mint Hollandiában, hazankban és Ausz—

triaban. S a rendelkezésünkre álló a törvény—

telenekre vonatkozó nyers és tiszta arányszámok növekedése is arra figyelmeztet, hogy a tőr—

vénytelen születések nemeése're való hajlamnak a háború által keltett emelkedése számos állam—

ban még egyre tart.

IV. A törvénytelen születések, mint az összes születések százaléka.

IV. Pourcentage des naissances illégitimes dans la totale des naissances.

A legutolsó A fegyverletétel után

Dans la der— következő évek

A l l a m m'ére amiée közül az

Pays ($$$): 543233? Dans les années suc—

*— eeflant larmistice

évben

1913 ! 1918 1919 1920. évben

l

Magyarország 93 119 803 ——

Ausztria . . 245 267 23'1 —

Németország 97 13 1 112 114

Angolország 43 63 6'1 44 és 491)

Franciaorsz. 8'4 13'8 13'2 —

Hollandia . . 213 232 2'10 220 és 2162) Dánia . . . . 1155 1149 1067 1181 Spanyolorsz. 4'73 5'6 6'3 * 62 és 60')

il .

1) 1920. év 1. és II fele. — 18 et IIe semestrede1920.

:) 1921-ben — en 1921.

(5)

— ' 1924

Látható, hogy Spanyolország kivételével 1919-ben tényleg mindenütt kisebb a törvény- telenek aránya, mint a legutolsó háborús évben, azonban a legutolsó spanyol adatok is csökkenő irányban sorakoznak. Erdekes azonban, hogy a törvénytelen születések alap- okának, a demoralizációnak csökkenésére a fenti adatokban levő visszafejlődés ellenére sincs jogunk még következtetni, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a törvénytelen születésekre vonatkozólag rendelkezésünkre álló nyers és tiszta arányszámok még ott sem mutatnak kisebbedést, ahol az összes születésekhez viszonyítva arányuk csökken.

v. A törvénytelen születések nyers ezreléke.

V. Pour 1000 brut des naissances ille'gitt'mes.

Esett 1000 lélekre törvénytel. születés

II rez/[eni [tour 1000 finns: —— naissanres illégitimes

a. legutolsó f _ . .

D 1 d _ a egyveiletetel után A l l a m ninja 211711; kgvetkezö évek

Pays békés hábM közül az

marx 45 We'" Dans les années succédaní

évben ; liarmistice

i 1913 1918 ' 1919 , 1920. évben

Magyarország 325 202 2 32 **

Németország 2'75 198 231 2 35

Angolország 10 11 1'1 1'2

Spanyolorsz. 1'4 1'6 . 17 18 (1921 is 18)

Mind a négy országban magasabb az 1919.

évi adat, mint 1918—ban, pedig fentebb annál kisebb volt. Angol— és Spanyolországban még

1913—hoz képest is van emelkedés, pedig a

törvényteten születések háborús emelkedése alatt az országok nagyobb részében csak azt érthetjük, hogy számuk aránylag kevésbbé csökkent, mint a törvényeseké. Angliában egyébként rendelkezésünkre áll a törvénytelen születéseknek ezer házasságban nem élő 15—45 éves nőhöz viszonyított, vagyis tiszta arány- száma, mely a következő:—

1918 1918 1919 1990 I. felében II. felében

7'9 8'2 8'3 97 96

Pedig fentebb láttuk, hogy a születésekhez viszonyítva 1920—ban az angol adat már a legutolsó békés évek nívőjára csökken. A tiszta arányszám Angliában ezzel szemben pedig 1913 óta állandóan emelkedik. Mindez utal arra, hogy a törvényteleneknek az összes születésekhez viszonyított, a fegyverletétel után bekövetkezett csökkenésében annak volt a legnagyobb befolyása, hogy a születések ab- szolút számának ekkori gyarapodása a házas-

———181— _5—6. _szam.

számát az —— t. i. az összes születésekhez viszonyított arányszám —— csökken természe- tesen a törvénytelenek nemzésére való haj- lam csökkenése nélkül, sőt esetleg azok szá- **

mának gyarapodása mellett is.

7. A fegyverletétel után is Európaseerte egyre tart még a fiúszülete'sek arányának még a háborús években megkezdődött emelkedése.

A jelenség, mely tudvalevőleg a hadviselőkre vonatkozólag már régebben észlelt háborús szabályszerűség, a világháború után, bár sok—

kal kisebb mérvben, de észlelhető némely semleges országnál is.

VI. A fiúszületések aránya az összes születések között.

VI. Propertiort des naissanees de seace masculm dans la totale des naissances.

ii Fiúszületés, mint az össz. szülo/Ua

% des naíssances de sexe masculm dans la totale des naissances

A 1 1 a m Éáffíultglzi, a fegyverletétel

nitre annűe után következő

Pays ___-békés i háború—; évek közül az

de paix de guerre Dans les arme'es suc-

évben cc'dant l'armisííce

1913 t 1918 1919 .1920.évben

Magyarország 514 1 521 5187 —

Ausztria . . . . 51-21 1 5146 51-87 — Németország. . 51-46! 51-85 52-04 51—85

Franciaország . 5145 51-81 51'76 ——

Angolország . . 50 93 51'17 51'46 51-26

Dánia ... 514 514 516 511

Spanyolország . 52'24— ! 5227

5285 5237

Némely semlegesnél is mutatkozó, a had—

viselőknél sokkal kisebb mérvű emelkedés is arra utal, hogy a jelenség okát az idősebb korosztályú férfiak arányának növekedésében kell keresnünk, mint arra már szemlénk jelen évfolyamának 5—6. számában a 142. lapon utaltunk. Hivatkoztnnk akkor arra, hogy az már egy régebben megállapított statisztikai tény, hogy a szülők korviszonya a születendő gyermek nemére hatással van. A háború alatt pedig jött létre egy ily jellegzetes változás, t. i. a hadbavonultak távolléte révén az idő—

sebb korosztályoknak úgy az új házasság- kötéseknél, mint a szülők kor szerint való megoszlásában mutatkozó növekedése. Ezért utaltunk a kettő lehetséges összefüggésére. A semlegeseknél a változás szórványos s az egykori hadviselőkhöz képest igen kismérvű. Nos és tényleg náluk is erőteljes befolyást gyako- rol a háborús évek alatt s az után is egy a házasságkötéseket megnehezítő és késleltető, főleg az apák korának átlagát emelő kö: