Kiss Lajos -
Molnár Gyula Mihály Szülőfalunk:
Egerlövő története
Kiss Lajos – Molnár Gyula Mihály Szülőfalunk: Egerlövő története
Szülőfalunk:::
Egerlövő története
Szerzők:
Kiss Lajos – Molnár Gyula Mihály
ISBN: 978-615-5539-45-9
Felelős kiadó: Info-Szponzor Kft.2, Tolna, 2021 Nyomdai előkészítés: Komáromi János
Séd Nyomda, Szekszárd
Előszó
„Ismerjük meg múltunkat és ökereinket, hogy tudjuk hogynnan jöttüünk, kik vogyltak őseink, elődeink, mitől va unk lövőiek. Célunk, hogy le en mit togyvább adnunk az utánunk jövőknek”
Egerlövő, Eger-lövő, Lövő, Lewe, Lewew, Luweu, Luen…
Ezeken a neveken szerepelt szülőfalunk a különböző oklevelekben, dokumentumokban az elmúlt 800 évben, mivel 1221-től a település ne- vének első írásos említése óta íródik a falu története2
A könyv megalkotói, összeállítói ezzel a kiadvánnyal szeretnének tisztelegni szülőfalujuk történelme, az itte élő elődök, ősök emléke, élete, küzdelme, élni és megmaradni akarása előtte2
A szerzők az általuk fellelt, gyűjtötte és összerendezette, szerkesztette dokumentumoknak, valamint a régészeti kutatások eredményeinek fel- használásával igyekeztek ennek a Borsod megyei falunak a történetét minél részletesebben papírra vetni2 Elhívatotte célunk, hogy a jelen- és az utókor számára minél hívebb képet adjunk a falu történetéről, a gyökereinkről, ami útmutatásként is szolgálhat a jövő nemzedékek szá- mára2
A kiadvány összeállítása során alapvetően a régészeti kutatási ered- mények és a ránk maradt írásos emlékek, okmányok felhasználásával kívántunk megalapozotte, tényszerű leírást adni a település hiteles tör- ténetéről2 Ennek megfelelően a forrásokat külön soroljuk fel, hogy egy- értelmű legyen a leírtakat bizonyító, alátámasztó adatok, dokumentu- mok származási helye2
A kiadvány megjelenésének 2021-es időpontját az indokolja, hogy a település neve írásos formában legelőször 1221-ben, a Váradi Regest- rum1 című műben található meg, ami a 800 éves évfordulót jelenti2
Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki a kiadvány nyomtatá- sához anyagi támogatást nyújtóknak, akiknek nevét külön melléklet- ben tüntetteük fel2 Nagyon hálásak vagyunk Zubor Károlynak (Nagyvő- fély), Kiss Balázsnak, Deáki Lajos Dávidnak, Derdák Évának és Kiss Irénnek, akik anyagokkal, képekkel és számítástechnikai ismereteikkel, tudásukkal segítetteék a munkánkat2
Egerlövő, 2021 szeptembere
Tartalomjegyzék
Előszó 2222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222 52 oldal Tartalomjegyzék 222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222 62 oldal Kiss Lajos: Az én falum 222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222 82 oldal I2 Régészeti leletek 222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222 92 oldal
I212 Régészeti kutatások,
feltárások szülőfalunk határában 222222222222222222222222 92 oldal I222 A település temploma 22222222222222222222222222222222222222222222222 122 oldal I232 A lövői malom története 222222222222222222222222222222222222222222 172 oldal II2 A település kialakulása, kezdetek 22222222222222222222222222222222222 222 oldal III2 Szülőfalunk a honfoglalás és az Árpád-kor idején 2222 242 oldal III212 Az első írásos források 222222222222222222222222222222222222222222 242 oldal IV2 Lövő a középkorban (142 század-152 Század) 222222222222222 302 oldal
IV212 Földbirtokosok,
birtokadományozások, földbirtok-szerzések 2222 302 oldal V2 A török hódítások időszakában
(162 század -172 század) 222222222222222222222222222222222222222222 362 oldal V212 Élet a hódoltság előtte és idején, adózási adatok 362 oldal V222 A Lövei alias Bálinti-család
és a Dőryek birtokszerzése 222222222222222222222222222222222222 392 oldal VI2 Az 1700-as évektől a dualizmus koráig 222222222222222222222222 512 oldal VI212 Az 1700-as évek eleje 222222222222222222222222222222222222222222222 512 oldal VI222 A település Urbáriuma 2222222222222222222222222222222222222222222 512 oldal VI232 Az 1800-as évek eleje 222222222222222222222222222222222222222222222 592 oldal VI242 A településünket érintő
1848-1849-es események 222222222222222222222222222222222222222602 oldal VI252 Fényes Elek leírása Egerlövőről 222222222222222222222222222 642 oldal
VI262 Az 1800-as évek második fele
– Korabeli helynevek2222222222222222222222222222222222222222222222 662 oldal VII2 A dualizmus időszaka és az első világháború 22222222222 682 oldal
VII212 A századforduló érdekességei
(Birtokosok, jegyzők, Fogyasztási Szövetkezet,
posta, szegényparasztság, kivándorlás) 22222222222 682 oldal VII222 Lövőiek az első világháborúban,
a háború utáni időszak 22222222222222222222222222222222222222222 782 oldal VII232 Az egerlövői rezesbanda
megalakulása 1914-ben2 222222222222222222222222222222222222222 852 oldal VIII2 A Horthy-korszak és a második világháború 2222222222 902 oldal
VIII212 Hivatali elöljáróság,
gazdaság, kereskedelem a korszakban 222222222222 902 oldal VIII222 A második világháborúban 22222222222222222222222222222222 952 oldal IX2 A második világháborútól napjainkig 22222222222222222222222222 982 oldal
IX212 A korszak gazdasági élete,
birtokviszonyok, a tarjáni kitelepülés 222222222222222 982 oldal IX222 A Rákosi-korszak 22222222222222222222222222222222222222222222222222 1022 oldal IX232 Adatok az oktatás történetéhez 2222222222222222222222222 1082 oldal X2 Adalékok az egerlövői zsidóság történetéhez 222222222222 1102 oldal XI2 Hírességeink, akikre büszkék lehetünk 222222222222222222222 1152 oldal XII2 Egerlövő nemesi családjai 2222222222222222222222222222222222222222222 1252 oldal XII2 Egerlövő fejlődése képekben 22222222222222222222222222222222222222 1562 oldal Összegzés, zárszó 22222222222222222222222222222222222222222222222222222222222 1642 oldal Mellékletek 2222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222 1662 oldal Forrásanyagok 2222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222222 1912 oldal Deák Géza: Van egy hely, ami vonz! 2222222222222222222222222222222 1952 oldal
Kiss Lajos Az én falum
Dél-Borsodnak legszebb tája, Gyerekkorom szép világa,
Örülök, ha látlak téged, Hozzád mindig visszatérek!
Messziről a templom tornya, Szívünk dobbanását hordja2
Utat mutat sok vándornak, Megmaradt az utókornak2 Ismerjük mi minden részét, Kertek és Zug szép vidékét2 Otte a Hóstya, Kiskút, Kőhíd, Damfi,, Lapos, mind haza hív2
Tudjuk, hol az Intravilla, Árendásoknak a hídja, Pilikány és Nánási-tag, Kis-zúgó és Eger-patak2
Itte van közel a Suhajtó, Közönséges és a Csurgó, Gödrök mellette a Bánom kert,
Szívünk soha el nem felejt2 Őseinknek lába nyoma, Barát, rokon, sógor, koma,
Ámbitusos régi házak, Mindnyájunkat hazavárnak2
Édesanyám régi háza, Gyermekkorunk szabadsága, Sok-sok élmény, kedves emlék,
Ide mindig visszatérnék!
I. fejezet Régészeti leletek
I. 1. Régészeti kutatások, feltárások szülőfalunk határában
1983-ban Egerlövő település határában, a Homokparton az újra mű- velésbe vette homokbánya területén került sor leletmentő ásatásokra, miután emberi csont maradványokra bukkantak2 Az elvégzette ásatások eredményeiről Lovász Emese régész, a sátoraljaújhelyi Kazinczy múze- um munkatársa tartotte előadást a népvándorláskor fi,atal kutatóinak szentesi találkozóján22 A régésznő előadásában elmondta, hogy egy időszámítás utáni 5-62 századból származó gepida temetőt tártak fel részben a homokbánya területén2
A gepidák rövid történetéről a htteps://gepida2hu/hu/gepida-vilaga/
gepidak-tortenete internetes oldalon3 következő olvasható: „Eredetük- ről, őstörténetükről saját va tár ilagogys írásogys emlék nem maradt fent.
A gepidák a gótogykkal azogynogys keleti germán nyelvet beszéltek, de valószí- nűleg más dialektusban. Más népekkel nem házasogydtak, még a rogykogyn ere- detű népekkel is feszült viszogynyban vogyltak. A gepida embertípus közepes termetű, arányogys testalkatú, jellemzően északi típusú vogylt, bár később át- meneti típusogyk is kialakultak. A valószínűleg keleti germán eredetű, ma- gát gazdagnak, bőkezűnek elnevező népcsogypogyrt első e értelmű régészeti nyogymait a Visztula togyrkogylatvidékétől lehet nyogymogyn követni a 2-3. század- tól kezdődően. A Kárpát-medencében, pogyntogysabban a Szamogys-Tisza és a Körösök vidékén a 3-4. században jelentek meg. Átmenetileg önálló hatal- mi tényezőként innen törtek ki rendszeresen kelet és dél felé, újabb terüle-
tekért harcogylva. A gepidák eleinte törzsszövetségi vezetés alattü, faluközös- ségekben éltek. A valós hatalmat a nép űlés akogyrogylta. Királyt csak sogyrsdöntő történelmi helyzetben választogyttüak. A hun királyi közpogynt és bi- rogydalogym kialakulásakogyr nekik behódogylva, de önazogynogysságukat megtartva éltek, Attüila szövetségesévé váltak. Attüila halála után a gepidák valószí- nűleg szert téve a királyi kincsekre minden irányban jelentős területeket fogyglaltak el, melyet a kelet-római birogydalogym is elismert. A bizánci császár is szövetségesévé fogygadta őket, az í kibogyntakogyzó kapcsogylatogyk révén felvi- rágzogyttü Gepidia, de e séges uralogym csak a 6. század végén jöttü létre. A 6.
század végén a gepidák elfogyglalták Sirmium (Eszék) várogysát, ide helyez- ték át közpogyntjukat és togyvábbi kelet-római területeket fogyglaltak el. Bizánc megvogynta az éves segélyt és szövetséget kötöttü a logyngogybárdogykkal, jelentős területeket biztogysítva számukra. A két germán nép, a logyngogybárd és a gepi- da majd 30 évig hábogyrúzogyttü e mással, melyben a gepidák akran vere- séget szenvedtek a logyngogybárd logyvassággal szemben. Az elfogyglalt kelet- római területeket elvesztettüék, csak Sirmium várogysát tarthattüák meg, ahogyl királyi udvar alakult ki, ittü verték a Kárpát-medence első kogyra középkogyri ezüstpénzét is.
Később Bizánc a logyngogybárdogykkal is felrúgta az e ezséget, í azogyk új szövetségeseikkel, az avarogykkal a gepidák területére törtek. A gepida had- sereg megsemmisítő vereséget szenvedettü, királyuk elesettü, a kincstárukat Bizáncba menekítettüék, a lakogysság Itáliába vándogyrogylt. Az avar megszállás alattü Gepidia megszűnt, kisebb erdélyi közpogyntogyk élték csak túl, a 7. szá- zadra azogynban ezek is beleogylvadtak a környezetükbe. A feltárt gepida kin- csek közül a legértékesebbek az Erdélyben földbe rejtettü aranykincsek, az ún. szilá sogymlyói régészeti leletként váltak ismerttüé”.
Az egerlövői leletek közötte találtak egy bizánci pénzérmét, ami a te- mető keletkezésének meghatározása szempontjából páratlan értékű volt2 A II2 Justinianus és Sophia császárné idejében, Nikodémiában vert 40 numnia névértékű érmét egy férfi, sírjában, az egyélű kés mellette ta- lálták2 II2 Justinianus 565 és 578 közötte volt Bizánc uralkodója42 A rend-
kívül értékes bizánci pénzérme segítségével határozták meg a temető használatának végét2 Az érmét tartalmazó sírba temetette férfi, az utolsó gepidákkal vehetette részt a bizánciak oldalán a sirmiumi (Eszék) földért a longobárdok ellen folytatotte harcban2 A longobárd haderő valahol a Tisza mentén megsemmisítő csapást mért a gepidákra, ami után Gepi- dia pusztulása elkerülhetetlenné vált2 Az eldugotte helyen lévő, hídfő- állás jellegű, Egerlövő területén lévő, gepida település még ezt a meg- semmisítő csapást valahogy túlélhettee2 A települést körben a mocsaras, lápos vidék, keletről a Tisza, északról a római-szarmata sánc külső sza- kasza (Mezőkövesd és Szentistván közötte), délről a sánc egy belső sza- kasza (Egerfarmos vonalában) védte2 Miután a longobárdok 568-ban el- vonultak a Kárpát-medencéből, a kora avar megszállók pedig nem fog- lalták el az északi területeket a gepida falu tovább élte az életét, az anyaország pusztulása után2 A további nyitotte kérdések megválaszolá- sára talán a gepida település teljes feltárása adhatotte volna választ, ami azonban nem történt meg2
Az 1930-as években az Egerlövő község határában lévő Homokpart- ról került a Herman Otteó múzeum gyűjteményébe egy kis, sötétszürke, fényezette felületű gömbölyű edényke, amit Molnár Lajos tanító adotte át a múzeumnak2 A lelet Nagy Sándor földjéről került elő52
I. 2. A település temploma
A református templom 1986-os homlokzatteatarozása alkalmával a le- vert vakolat alól kibukkant egy szabályos kváder falazat2 Az épület ke- leti részéről eddig is sejteni lehetette, hogy az egykori középkori temp- lom jórészét magában rejti2 Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelő- ség részéről kutatás került lefolytatásra6, ami alapján kiderült, hogy a hajó keleti részének és a szentélynek az építési ideje még a 122 század- ra, a nyugati bővítés a 132 század első felére tehető (1100-1200-as évek)2 Sajnos a templom építésének pontos időpontját eddig nem sikerült megállapítani, azonban az bizonyos, hogy a település első írásos, 1221- es említése előtte már állt a templom2 Ez azt jelenti, hogy abban az idő- ben Lövő jelentősebb település lehetette a környéken, mert István király rendelete értelmében minden 10 falunak volt egy temploma2 A közép- kori templom nyugati falát elbontotteák és 1828-tól épült a mai, kereszt- irányú hajó2 Ekkor falazták magasabbra a középkori templom falait is és emelték az apszis felette a tornyot2
Egy 13252 június 21-én, az egri káptalan által kiadotte oklevél7 tanúsá- gaszerint a templom neve a Boldogságos Szűz egyháza volt2
A középkori templom, amelyet már a reformátusok használtak 1683- ban a törökök dúlása következtében leégette82 Az újjáépítésével kapcso- latosan 18292 május elsején találtak dokumentumot a régi fatoronyról levette korhadt homlok deszkán, amin a következő írás állt: „Először 1721 – Másogydszogyr 1779 Eszt. ujittüatogyttü I.I.B. Kogyváts Pál Préd. Ur idejében”2 A lelkészek által vezetette 1828-18562 évi Matrikula utolsó lapján az új templom építésével kapcsolatosan a következő bejegyzés található:
„1828-dik Esztben Junius 16-ik napján tétetettü le az új templogymnak legel-
ső, napnyugatra lévő szegletének aljköve az akkogyri prédikátogyrnak áldása közben. Tekint. Plathy (Plattühy) Imréné Dőry Krisztina Asszogynynak, az akkogyri tiszt. Uraknak, és a köznépnek jelenlétében, az ogytska templogymban végbement reggeli Istentisztelet után, minte 9 óra tájban. – Tekint. Só- vári Sogyós Jánogys és Plathy (Plattühy) Imre, mint helybeli lakogys földes Urak, elkerülhetetlen bajaik miattü jelen nem lehetvén. – A napkeletre lévő szeg- letnek az aljköve pedig letétetettü Junius 24-dik napján, Tekintetes Sóvári Sogyós Jánogys Urnak, mint Ekklának na érdemű Fő Curátogyrának, és Hitve- sének Tekint. Ambrózy Antónia Asszogynynak jelenlétében, u ancsak áldás közben, – melly aljkőnek kivésettü ogyldalában, emlékezetnek ogykáért e 1824-diki Huszas és Garas; és e fekete né szegletű palakőtáblácskára metszetettü ezen írás: Ez a kő letétetettü 1828-ban Jun. 28. napján, Tek. Só- vári Sogyós Jánogys Urnak és Hitvesének Tek. Ambrózy Antogynia Asszogynynak jelenlétében – záratogyttü. Felje ezte Szabó Sámuel préd. mft.. NB Ezen új templogym építésére néhai Tekint. Na Palu ai és TurótzDivéki Plathy (Plattühy) Imre, és Tekint. Sóvári Sogyós Jánogys Urak, a lővei malogymbeli jöve- delmüket ajánlogyttüák, írásbeli mege ezésnél fogygva, melly is az Ekklésia ládájában va ogyn párba.”
Az orgona 1903-ban került a templomba2
A református egyház 1736-tól vezettee a Matrikulákat, az egyházi anyakönyveket a születésekről, az elhalálozásokról és az esketésekről2
A református prédikátorok és lelkészek mellékelt listáját9 az egyik Matrikula tartalmazta2 A református egyházzal, eklézsiával kapcsolato- san a következő ismerteink vannak még jelenleg:
Lövői Egyházközség szemléje 1754-ben2 Nagytiszteletű úr: Soos István
Iskola igazgató: Berzi Péter
Tanúk (fatentes): Hajdú István bíró, Szegedi János, Lővei András, Galambos István, Lővei István, Deáki András az Egyházközség kuráto- ra, elöljárója, Fora István, Nagy István, Pol (n) us Gáspár, Uza Mihály
A lelkészi hivatal járandóságai: „minden á tól 30 pogyltra (másfél kraj- cár, azaz fél garas értékű pénznem), két-két véka búza, két-két véka árpa.
Hárogym köböl őszi vetés két szántásban, melyet feltakarni be is hogyrdani tartogyzik az e házközség. Minden külön kenyeres két gazda e sülye sze- kér szénát, de ú hogy ebből a szénából 3 szekérrel va sülyével a mester- nek kell adni. Minden külön kenyeres marhás két gazda e -e szekér fát, ú hogy akár logyvas, akár ökrös ember valakinek járó marhája van, ez- zel tartogyzik, de ebből a fából is hárogym szekérrel a mesteré lészen. A fa mellé fűtőnek minden külön kenyeres alogyg ember tartogyzik adni tíz kéve nádat. A feleséges szogylgák és özve emberek fél bérrel tartogyznak. A sze- gény özve asszogynyogyk adnak 3 sing vásznat.
Az iskogylaigazgató járandóságai: Készpénz az eklézsiától 10 fogyrint.
Minden á tól 4 pogyltra. Minden külön kenyeres gazda e véka búza. A vetés, amint azelőttü vogylt, mind őszi, mind tavaszi. Didactrum helyettü két véka őszi, u anannyi tavaszi vetés. A falu ad e szekér fát, a parókiális fából hárogym szekér. U an a parókiális szénából is 3 szekér. Minden mar- hás gazda két kéve nádat ad. Minden alogyg ember 4 kévét. Minden ogyskogy- lába járó ermek a classzis fűtésére 20 kéve náddal tartogyzik. Sabbathalé- ért e véka árpával.
A templogym ebben az eklézsiában kövekből va ogyn építtüetve. Haranglá- buk fából, amelyben két harang va ogyn, a na ogybbik circiter 3 mázsás, a kisebbik minte 120 fogynt. A parókiájuk és ogyskogylájuk rogymladogyzáshogyz ké- szülő épületek.
Utensilis Sacra: Va ogyn e ezüst talpas, fedeles, belül aranyas pogyhár.
Mind talpa, mind pogyhara rajzogylással cifrázogyttü, a fedélnek a közepin gogymbja. Va ogyn e fedeles kanna, melynek lábai kherubim fogyrmájúak.
Va nak 3 tányérogyk, a kettüeje bádogyg, e ik sima, a másik virágogykkal raj- zogylt. Va nak 3 abrogyszogyk, e ik Krakkai, körül rogyjtogys, a másik selyemmel és török munkával varrogyttü, körül kék ogylccsal, belül pedig Bétsi vászogyn- nal bélelt. 3dik fejér ogylcs, ritka virágogykkal megvarrva. Va nak 9 keszke- nők. Ismét va nak 4 keszkenők, e ik patyogylat arany és ezüst szkogyfiuum- mal varrogyttü mind a két szegletire, a többi selyemmel varogyttüak.”
Lövei alias Bálinti András curátor 1760-ban jelentettee, hogy a paró- kia új épülete elkészült2
Az Acta Patakina IX2 A Sárospataki Református Kollégium partikulái 1773 – 1826 című kiadványában Egerlövőről a következők olvashatók:
„Az Eger-Lövei mesterség chartája.
1. Minden külön kenyeres gazda tartogyzik e véka búzát és két garast adni.
2. Minden cogynventiogynatus cselédek és özve emberek adnak fél véka búzát és e garast.
3. Az özve asszogynyogyk pedig másfél sing vásznat személy szerént adni fogygnak.
4. Mivel minden gazda tiszteletes úrnak fél szekér szénát és e ne ed rész öl fát, tehát mindkét félének ne ed része ogyskogylamester úrnak adatik.
5. Az eklézsia földjéből minden járásogyn hat-hat véka alá való föld adatik, melyet az eklézsia lakogysai az őszit két, a tavaszit e szán- tásba, ogyskogyla mester úr magvával bévetni köteleztetnek.
6. Emellettü u an az eklézsia rétjéből hárogym szekér szénára való fű is adatik, mely már örökösen ki va ogyn mérve.
7. A helység sogymmásan esztendőnként tíz, azaz 10 vogynás fogyrintogyt ád.
8. Minden ermekért e véka árpát, és minden leány tanításért e máriást és e véka búzát adnak a szülők.
Rövid leírása a fent írt dogylgogyknak:
Mogystan élők számogyk szerént va nak 64-en, adnak: 64 véka búza, 6 RhF.24xr.
Fél béresek va nak 34-en, adnak: 17 véka búza, 1 RhF.42xr.
Helység által eddig s ezután adni szogykogyttü 10 vogynás F1 = 8 RhF. 30 xr.
Gyermekért árpa: 20 véka
Leányogykért 15 véka búza, 4 RhF.9xr.
Özve asszogynyogyk adnak vásznat 15 singet.
Minden vetésen hat véka alá való föld, és hárogym szekér szénára való fű.
Széna ezen kívül és fa, 1 ½ szekér, 1 ½ öl fa.
Summája az életnek és pénznek: 116 véka búza, 20 RhF.42xr.
Ide járul vallásunkogyn lévő tekintetes urainknak eddig is, ez után is le- endő ke elmességek szénából és földből. Né tekintetes földes uraság, mindenik ád e -e bogyglya szénát és e köböl, vetés alá való földet.
Signatum Lövő, die 25. Martij 1791. Ezen Eger Lövei eklézsiának előljá- ró tagjai közönségesen.”
Az egerlövői református templom
I. 3. A lövői malom története
A Lövei alias Bálinti család levéltári iratai alapján a malom gátját és épületét báró Butler János Eger várának commendánsa (parancsnoka, kapitánya) kezdte el építteetni közönséges (a falu tulajdonában lévő) föl- dön a lövei és más falukból való lakosokkal, fi,zetség nélkül az 1690-es évek közepén2
Kérdéses, hogy ezelőtte volt-e malom az Eger vizén, amire eddig nem került elő írásos bizonyíték?
Báró Butler János Lövőn való birtokszerzéses ellen szót emelt báró Dőry András az 1689-ben végzette nemesi összeírásban a miskolczi opp- idumban bejegyzette nemes, aki a Lövei, alias Bálinti család adósságle- velének megvásárlásával statuáltattea magát királyi donációval Lövő legnagyobb birtokosaként az 1690-es években, ami a Lövei alias Bálinti család levéltári irataiból derült ki2 Báró Butler János Lövő faluban tör- tént birtokszerzése ellen a Jászói konvent által lefolytatotte vizsgálat és tanúvallatások alapján és eredményeképpen báró Dőry András a meg- vásárolt adósságlevél alapján megkapta Lövő birtokainak nagy részét és báró Butler János földszerzése és így a malom építése is semmissé vált2
Vélhetően a konvent ilyen irányú döntésében, illetve falu birtokába való statuálásban, nagyban közre játszhatotte az a tény is, hogy báró Dőry András 1697-ben és előttee többször is Borsod vármegye alispánja volt2
A malmot az 1820-as években a templomról szóló részben leírtak alapján Sóvári Soós János és Plathy (Plattehy) Imre (akinek a felesége Dőry Krisztina, báró Dőry András unokája volt) birtokolták, mivel en- nek egy éves jövedelmét ajánlotteák fel a templom átépítéséhez2
Családi dokumentumok alapján az 1830-as években Krámer János volt a molnármester a malomban, akinek leányát, Veronikát egy lövei ifjúú nemes Lövei Bálinti József vette feleségül2
Egy 1873-ban kiadotte árverési hirdetmény alapján a malom már a falu közösségének birtokában volt2
„Egerlövő közbirtogykogyssága közhírré teszi, hogy az egervizén lévő ötkere- kü malogym, törővel, föld, réttüel, jövő év január l-től kezdve hat e más utá- ni évekre, fogylyó év július 20-án a legtöbbet ígérőnek haszogynbérbe fogyg adat- ni; mire az árverelők 300 ft.. bánatpénzzel meghívatnak, a feltételek a községházánál megtekinthetők.
Egerlövőn, június 22-én 1873.”
Ugyancsak a község írt ki pályázatot az 1879-es évben a malom víz- ellátását biztosító zúgó (duzzasztó) építésére2
„Eger-lövő község határában az Eger vizén lévő malogymhogyz e hat (6) öl hogysszúságú, táblás zúgó készíttüetése határogyztatván el a közbirtogykogysság által, a már készen lévő tervrajz mindennap megtekinthető alól írt igaz- gató lakásán Lövőn, fogylyó év július 1-ső napjáig, amely nap reggeli 9 órá- ján a tervezettü zúgó elkészítésére árlejtés hirdettüetik. Az árlejtés özve Szathmáry Király Pálnő tiszti lakában, Lövőn fogyg a nevezettü napogyn és órában megtartatni.
Kelt Eger-Lövőn, 1879, május 25.”
Hajdu Ráfi,s János: Mezőkövesd és környéke malmai a XX2 század- ban című könyvében a következők olvashatók többek közötte a malom- ról:
„Az 1880-as évektől a malogym bérlője, tulajdogynogysa Kupak Lázár Jánogys vogylt, aki családjával Mezőkövesdről költözöttü ki Egerlövőre, a malogym mel- lettü álló házba. Kupak Lázár Jánogys mezőkövesdi építési vállalkogyzó vogylt.”
Vitatható a szerző azon állítása, hogy a malom építése az 1880-as évek második felére tehető, hiszen már az 1690-es évektől állt és műkö-
dötte vízimalom Lövőn az Eger patakon az előzőekben írtak szerint2 Fel- tételezhetően átépítés történhetette ezekben az időkben2
A Molnárok Lapja, 19082 december 26-ai 522 számában Illés Ferencz molnár Egerlövőről beszámolt, arról, hogy egy felváltva automatikusan dolgozó félmagas őrlésű és magas őrlésű új építésű malom került kiala- kításra 150 Mm (métermázsa) teljesítménnyel2 Valószínűleg Ő lehetette a malmot üzemeltető szakember abban az időben2
Borsodvármegye Hivatalos Lapja, 19072 október 31-ei 442 számában is megtalálható Illés Ferencz molnár neve, akinek az 19012 év óta tartó megyebizottesági tagsága megszűnt a folyó év végével az Egerlövői vá- lasztási kerületben, vagyis egy köztiszteletben álló ember volt a mol- nármester2
„Az 1920-as években kogymogyly felújítást végeztek a malmogyn, mivel Svájcból hogyzatogyttü pogyrcellán hengerszékkel szerelték fel. Ebben az időben az Eger patak felduzzasztogyttü vize vízkerékkel hajtogyttüa a malmogyt, azogynban a malogym meghajtását e stabil mogytogyrral is kiegészítettüék. Kupak Lázár Jánogys 1934-ben bekövetkezettü halála után fiua, ifj.. Lázár Jánogys örökölte a malmogyt. Az 1930-as években ogylajütőt és vashengeres kendertörőt is üze- meltettüek a malogymnál. Ehhez kapcsogylódóan e tragikus balesetről is be- számogylt a Mezőkövesdi újság 1936. ogyktóber 12-én, miszerint a kendertö- rést végző Kogyrpás Sándogyrné születettü Bata Júlia kezét elkapta a vashenger és a szerencsétlen nő halálogys balesetet szenvedettü.
Ifj.. Lázár Jánogys 1938-ban bekövetkezettü kogyrai halála miattü özve e és örökösei, László (1926) és Jánogys (1930) üzemeltettüe togyvább a malmogyt. A malmogyt üzemeltető két fiuút 1949-től a kogymmunista vezető személyek ré- széről több zaklatás, büntetés érte. Az 1950-es évek elején Lázár Lászlót a sajóbábogynyi munkatábogyrba, Jánogyst pedig munkaszogylgálatogys katogynának vittüék. Távogyllétükben a malogym berendezését kiszerelték, a technikatörté- neti értékű pogyrcellán hengereket szétverték. Édesanyjukat 1953-ban, ma- logymtulajdogynogysként kuláklistára tettüék, 1956 júniusában azogynban törlik a listáról, mivel nem Ő, hanem a ermekei a malogym birtogykogysai az örökösö-
dés alapján. A két Lázár fiuú aktívan részt vettü az 1956-ogys fogyrradalogymban.
A nogyvember 4-ei bukást követően Jánogys az USA-ba disszidált, ogyttü műszaki e etemet végzettü és mérnökként az űrkutatás és a hadiipar területén dogyl- gogyzogyttü. Lászlót letartóztattüák, megverték és megkínogyzták.”
A malom az 1960-as évek ele- jén még műkö- dötte, de azután, mert talán már gazdaságtalan volt a működteté- se és a környéki emberek már nem őröltetteek búzából lisztet, bezárták és el is bontotteák az épü- letet a 2000-es évek elején, amiről egy 1967-es és egy 1971-es felvételt sikerült megszereznünk és így bemutatni a kiadványban2
1967-es fotó
1971-es fotó
Sajnos ma már csak a mellékelt fotókon látha- tó romok találhatók meg az elapasztotte Eger patak túlsó partján a híd után balra, gazoktól benőve2
A malomépület
transzmissziós főtenge- lyét Hajdú Ráfi,s Jáno- sék a romok közül ki- mentetteék és a mezőkö- vesdi Gépmúzeumban eredeti funkciójának megfelelően beépítetteék és kiállítotteák2
Így lette az enyészet martalékává az Eger patakon álló 17 vízi malom közül a leg- utolsó, amely több év- századon keresztül biztosítottea a kenyér- sütéshez, főzéshez el- engedhetetlen lisztet és ezzel a Lövőn, vala- mint a környéken élő emberek mindennapi betevőjét2
II. fejezet
A település kialakulása, kezdetek
Borsod megye eredetileg határvármegye (marchia) volt2 Erre mutat- nak az őrszervezet nyomai a megye területén: a lövők vagy sagittearius- ok emléke a két Lövő falu nevében maradt fenn2 Az egyik falu, a mai Egerlövő lakói etnikailag valószínűleg székelyek voltak, mert a közeli Szemere (Mezőszemere) erre felé vivő útjának neve Székelyút volt102 Nevéből következtethetően eredetileg íjászlövők (sagittearii) lakták a te- lepülést2
A másik Lövő falu a diósgyőri váruradalom tartozéka volt2 Utolsó említése az 1319–20 évekből származik, valahol Alsózsolca, Csécs, Sze- derkény és Odor-
mány térségében, a Sajó torkolat vi- dékén11 lehetette, valószínűleg el- pusztult, mert ma már semmi nyo- ma nincs2
Forrás:
Győrffyy István:
Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza 738–7392 oldal
Borsod vármegye térképe az 1200-as években
III. fejezet
Szülőfalunk a honfoglalás és az Árpád-kor idején
III. 1. Az első írásos források
A település nevének első írásos említése 1221-ben a Váradi Regest- rumban volt2 A leírás szerint egy tilaji ember, Szőke (Seucha) ábrányia- kat és löveieket vádolt javainak lerombolásával2 Név szerint Mátét, De- dót, Bertalant és Őst Löveő faluból12 Nevezetteek fölforgatteák a Tilaj fa- luból való Szőke jószágát és elharácsolták a király megbízotteja Benedek bán előtte2 A bán számba vettee a negyven márkára rugó kárt és mindkét felet tüzes-vastörvényre Váraddá menesztettee a Csáth faluba való Györk nevezetű pristáldinus kíséretében2 Az ábrányiak és a károsult megegyeztek a kártérítés mértékében, azonban a löveiek nem mutatteák magukat, ezért a nevezette bíró Őket a pristáldinus mondásaként elma- rasztalta és elrendelte, hogy mint ilyenek jőjenek a jegyzőkönyvbe2 A falunkbeliek első említése az akkoriban otte élő emberek egy részének cselekedetei miatte tehát nem volt valami dicsőséges2
A löveiek első írásos említéséhez kapcsolódó lábjegyzetben találunk magyarázatot szülőfalunk vonatkozásában is: „Luen = Lueu = Lövő2 Eger-lövő Borsod megye egri járásában”2 A „lüveü-i” Olán-család, mint hatalmas és áhítatos lelkületű család virágzik a középkorban Borsod- nak e részén2 Övék volt Lövő mellette Fekecs, Poroszló mellette Gelmeth és Pazsag Bogács szomszédságában2 Valószínűleg jelentős része volt ennek a családnak a Boldogságos Szűz templomának építésében, bőví- tésében is2
A különböző oklevelekben, írásos emlékekben a tatár-járás után a lö- vői nemesek a XIII2 század közepétől szerepelnek, mint helyi birtoko- sok2 1257 és 1262 közötte Miklós királyi embert (IV2 Béla, a második honalapító volt abban az időben a király) Borsodban említi a 4982 szá- mú oklevél12, akinek a nevében szerepel a Lövő-i birtokosságra való utalás (Nicolaus de Lew)2
1269-ben az egri káptalan püspöke, Lampert által kibocsátotte oklevél egy birtok visszaadási perben lövői nemesként sorolja fel Domokost és fi,ait: Ágostont, valamint Gyárfást2 Továbbá Olánt és fi,ait: Marcellt, Sándort és Jánost, illetve már a fentebb említette Miklós comest (ispán), aki Olán testvére volt2 Lampert egri püspök előtte folyó perben Bél nem- beli Szilveszter özvegye megegyezette a lövői nemesekkel és visszakapta Egyházasszomolya földet, amelybe beiktatteák és megjárták a határokat2
„Lampert, Isten irgalmából egri püspök minden Krisztushívőnek, aki- hez jelen írás eljut, mindenki üdvözítőjében üdvözülést kíván. Mindenki- nek tudogymására kívánjuk hogyzni jelen levelünk szövegével, hogy a nemes úrnő, a Bél nembeli Szilveszter özve e, Pál mester leánya Dogymogykogysnak a fiuait: Ágogystogynt és Gyárfást, Alánt és fiuait: Marcellt, Sándogyrt és Jánogyst, va- lamint Miklós cogymest, Alán testvérét – (valamennyien) lövői nemesek – perbe hívta előttüünk E házasszogymogylya nevű földjének elfogyglalása miattü.
Amely földről ez az úrnő azt mogyndta, hogy az anyjának, Cirják leányá- nak engedte át régen a testvére, Bódi Mihály cogymes leányne ed anánt, és jóllehet a peres kérdést törvényes rend szerint sogykáig tár alták előt- tünk a felek, mégis – tapasztalt férfiuak közreműködése fogylytán – a mi jó- váha ásunkkal és előttüünk mege ezve kijelentettüék: ogylyan mege ezésre és békés e etértésre jutogyttüak, hogy Ágogystogyn, Gyárfás és fentebb felsogyrogylt rogykogynaik személyesen előttüünk állva. Az említettü E házasszogymogylya föld- jét összes hasznával és tartogyzékával e üttü az előttüünk hasogynlóképp sze- mélyesen megjelent úrnőnél ha ják és átengedik, hogy örökre birtogykogylja azogyn a módogyn, azzal a teljességgel, u anazogyk közt a régi határjelek és határogyk közt, amint az úrnő anyja birtogykogylta, és maga az úrnő, Szilvesz-
ter özve e is birtogykogylta anyja halálától egészen a tatárogyk bejöveteléig.
Ezenkívül a felek akaratából és kérésére kiküldtük Simogynt, az egri Szent Jakab e ház papját, hogy a földet ama határogyk szerint járja meg, és az említettü úrnőt iktassa be e föld teljes birtogykába. (Simogyn) hogyzzánk vissza- térve elmogyndta, hogy e föld megjárására ogydaengedve ezeket a nemeseket és az összes többi határogyst, a akran említettü úrnőt káptalanunk előttü be- iktattüa az említettü föld teljes birtogykába. A fentnevezettü föld régi határjele- inek sogyra pedig ebben a rendben különül el, amint előbb mogyndogyttü embe- rünk felsogyrogylta az elöl megjelölt nemesekkel e üttü: az első határjel a káp- talan földjénél kezdődik, és lefelé halad a patak fölöttü egészen a cserjésig, amit ma arul Kökénykereknek mogyndanak, és Ágogystogyn kúriája mögöttü van. Ottü áll két határjel; innen határjelek mentén halad dél felé és átvág valami bogyzótogyn, s e körtefa alattü van két határjel; innen a szántóföldön keresztül határjelek mentén me e bizogynyogys Csaj nevű völ ig, ahogyl e bizogynyogys bércen dél felől van két határjel; innen az említettü Csaj nevű völ ben me határjelek mentén Pazsag földjéig; innen a Csaj völ fejé- től észak felé terjed a bogygácsi föld határjeléig; imi en határjelek mentén halad Bogygács említettü földje mellettü e bizogynyogys bércig és innen vissza- fogyrdul hárogym határjel mentén az említettü káptalan földjéhez, í ér véget.
Az ü bizogynyítékául a felek kérésére kiadjuk jelen levelünket pecsétünk erejével megerősítve az Úr 1269. esztendejében, püspökségünknek pedig huszogynne edik évében.”
A 112 számú oklevélben foglaltak még ugyanabban évben az egri káptalan a Bél nembeli Szilveszter özvegye és a lövői nemesek kérésére átírja Lampert egri püspök 1269-ben kelt oklevelét a következő módon:
„Minden Krisztusban hívőnek, mind a mogystaniaknak, mind a jövőbeli- eknek, akik jelen írást megtekintik, az egri e ház káptalanja mindenki üdvözítőjében üdvözülést kíván. Jelen levelünk sogyraival mindenki tudogy- mására kívánjuk hogyzni, hogy a nemes úrnő, a Bél nemzetségbeli Szilvesz- ter özve e, Paulus mester leánya e ik részről. Dogymogykogys fiuai, Ágogystogyn és Gyárfás a maguk és Gergely testvérük nevében, Olan a fiuaival; Marcellal,
Sándogyrral és Jánogyssal, valamint Miklós cogymes, Olan testvére, lövői neme- sek, a másik részről személyesen előttüünk állva bemutattüák a tisztelendő Lampert atya, Isten ke elméből egri püspök urunk függőpecsétes kettüős levelét. Alázatogysan kérve, hogy ezt a levelet privilégiumunkkal erősítsük meg. Mi tehát elfogygadva jogygogys kérésüket, ezt a levelet, amit nem vakartak ki, nem javítogyttüak, és e ik részét sem hamisítogyttüák, szóról szóra átíratjuk.
Szövege pedig ez: (Lásd a 11. számogyn.)
Az ü bizogynyítékául a felek kérésére kiállítjuk jelen levelünket pecsé- tünk erejével megerősítve Mihály prépogyst, Farkas éneklőkanogynogyk, Tamás ogylvasókanogynogyk, Mikó őrkanogynogyk jelenlétében, Leusták újvári, Márk patai, László zempléni, Orbán szabogylcsi fő esperesek és sogykan másogyk, az Úr 1269.
esztendejében, Ma arogyrszág legfényesebb királya, István uralkogydása, Fü- löp esztergogymi, István kalogycsai érsekek és tisztelendő Lampert atya, egri püspök urunk idejében”. (112 és 122 oklevél13)2
Lövői Olán fi,a Marcell ispán 1292-ben megvettee Poroszlói Gyula fi,a Istvántól az Iván (Borsodivánka) nevű földön birtokolt részét, ami örökségként szállt rá2 Az ügyletről az egri káptalan állítottea ki a követ- kező szövegű 462 számú oklevelet142
„Az egri káptalan előttü Pogyrogyszlói Gyula fiua István eladja Lövői Olan fiua Marcell cogymesnek Iván nevű földjét, amely rogykogyna, Euzud fiua Étre halála után maradt rá.
Minden Krisztusban hívőnek, mind a mogystaniaknak, mind a jövőbeli- eknek, akik jelen írást megtekintik, az egri e ház káptalanja üdvözülést kíván mindenki üdvözítőjében. Jelen levelünk szövegével mindenki tudogy- mására kívánjuk hogyzni, hogy Pogyrogyszlói Gyula fiua István e ik részről, má- sikról pedig Lövői Olan fiua Marcell cogymes személyesen előttüünk állva. Az említettü István élőszóban előadta, hogy a Heves várme ében fekvő Iván nevű földön birtogykogylt részét, amely rogykogyna, Euzud fiua Étre halála után szállt rá és az ő saját földjei meg Marcell cogymes földjei közt helyezkedik el. Amely föld felét ogyklevelünk közvetítésével István már régen eladta az említettü Marcell ispánnak, (mogyst) minden hasznával és tartogyzékával, ki-
váltképp az ogyttü alapítogyttü Szent Péter e ház ke úri jogygával e üttü, ama biztogys régi határogyk közöttü, ahogy az említettü Euzud és ő maga birtogykogylta, eladta és átadta az elöl mogyndogyttü Marcell ispánnak tizenhat márkáért, amit maradéktalanul megkapogyttü tőle. Neki és örököseinek, valamint örö- kösei utódainak, hogy örök jogyggal birtogykogylják és megtartsák. Ráadásul Ist- ván kötelezte magát és örököseit, hogy az említettü Marcell ispánt és örökö- seit az említettü földterület birtogyka ellen irányuló minden igénylőtől meg- védik és megszabadítják a saját fáradságukogyn és költségükön, togyvábbá megőrzik őket ennek a földnek békés birtogykában. A felek kijelentettüék, hogy más határogysa nincsen ennek a földterületnek. Az ü bizogynyítékául a felek kérésére kibogycsátjuk jelen levelünket pecsétünk erejével megerősítve István mester prépogyst, Saul ogylvasókanogynogyk, Mikó őrkanogynogyk, Mártogyn pa- tai, Simogyn zempléni, Miklós bogyrsogyvai, Bernát zsogymbogylyi, Dogymogykogys hevesi fő esperesek és sogykan másogyk jelenlétében, az Úr 1292. esztendejében, And- rás, Ma arogyrszág fényes királya uralkogydása, Logydogymér esztergogymi, Jánogys kalogycsai érsekek és tisztelendő András atya, Isten ke elméből egri püspök urunk idejében.”
Az oklevélből többek közötte megtudhatjuk, hogy ebben az időben az Iván földön levő templom neve Szent Péter egyház volt, aminek kegy- úri joga is átszállt a vásárlóra2
Lövői Marcell ispán az 12972 április 3-án, a budai káptalan által kiál- lítotte 572 számú oklevél15 tanúsága alapján tovább gyarapítottea birtokát, mivel Orosz az egri káptalan oklevelének közvetítésével eladta Marcell ispánnak a szemerei föld Szihalom felől fekvő bizonyos részét2
„A budai káptalan előttü Lövői Marcell cogymes és a Szemere nembeli fér- fiuak: Sene fiua Gergely, Sándogyr fiua Miklós, Szemere, Jakab és Benedek a szemerei föld Szihalogym felé eső része miattü fogylytatogyttü perben ú e eznek meg, hogy a földet átengedik Marcell cogymesnek.
Mi, a budai e ház káptalanja emlékezetül adjuk, hogy Lövői Marcell cogymes e ik részről, a másik részről pedig Péteri Ugrin mester király
urunk aludvarbírájának, a nemes Mártogyn cogymesnek megbízólevelével.
Szemere nemzetségbeli Sene fiua Gergely cogymes, Sándogyr fiua Miklós, vala- mint Szemere, Jakab és Benedek nevében személyesen előttüünk állva e etértőleg kijelentettüék, hogy a perben, amelyet Marcell cogymesnek ama nembeli nemesek ellen indítani tervezettü, mivel a szemerei föld Szihalogym felől fekvő bizogynyogys részét Orogysz az egri káptalan ogyklevelének közvetítésé- vel eladta Marcell cogymesnek, ú e eztek meg, hogy Ugrin mester az em- lítettü nemesek képviseletében azt a földterületet átengedte és visszaadta Marcell ispánnak, hogy birtogykogylja az adásvételről készült ogyklevele szerint.
Kelt virágvasárnap előttü szerdán az Úr 1297. esztendejében.”
IV. fejezet
Lövő a középkorban (14-15. század)
IV. 1. Földbirtokosok, birtokadományozások, földbirtok-szerzések
Az 1300-as évekből eddig csak az Olán-család birtok ügyeit tartalma- zó okleveleket sikerült föllelni2 Ebben az időszakban inkább már birtok- adományozásaiknak, illetve vagyoni helyzetük romlásának (birtokzálo- gosítás) lehetünk tanúi2
13232 szeptember 1-jén a váradi káptalan előtte a Luwev-i Olan fi,a né- hai Marcell ispán fi,a Leustach nemes férfi, saját, valamint kis gyermekei Miklós és János nevében atya végakaratát végrehajtva Scemere, vala- mint Pasag birtokot és az ősei által az egri káptalannak adományozotte Gelmech és Fekech birtokot Ő is a káptalannak adományozza2
„A váradi káptalan előttü Luwev-i Olan fiua néhai Marcell c. fiua Leustach nemes férfiu a saját, valamint kis ermekei Miklós és Jánogys nevében az atyja végakaratában az egri káptalannak ha ogyttü Bogyrsogyd me ei Scemere nevű szerzettü földjét va birtogykát, amely E házasszemere és Wruz birtogy- kogyk va földek közöttü fekszik, az egri káptalannak adogymányogyzza. A káp- talan képviseletében Jánogys mester, a káptalan dékánja jelent meg.”
„A váradi káptalan előttü Luweu-i Olan fiua, a néhai Marcell c. fiua Leus- tach, nemes férfiu saját és fiuai; Miklós és Jánogys nevében előadja, hogy az ősei által az egri káptalannak adogymányogyzogyttü bizogynyogys örökölt földjeit és birtogykait, tudniillik a Zeuke és Abak birtogykogyk va földek szogymszédságá- ban lévő Gelmech-t togyvábbá a Luweu és Juwan földek va birtogykogyk kö-
zöttü lévő Fekech-t Hevesújvár me ében Őseihez hasogynlóan a káptalannak adogymányogyzza. Az egri káptalan képviseletében Jánogys mester, kanogynogyk és dékán jelent meg.”
„A váradi káptalan tudatja, hogy megjelent előttüe Luweu-i Olan fiua, né- hai Marcell c. fiua Leustach, nemes férfiu saját és kisfiuai: Miklós és Jánogys nevében, valamint Jánogys mester, az egri káptalan dékánja a káptalan képviseletében. Leustach előadta, hogy apja Marcell végakaratában az Ősei által az egri káptalannak ha ogyttü Bogyrsogyd me ei Pasag földön va birtogykogyn az őt illető örökölt részét a káptalannak adogymányogyzta. Ezt a részt Leustach is a káptalannak adogymányogyzza.”
(437–4382 oklevelek) 16
Az 13232 november 18-ai keltezésű oklevél alapján Lwew-i Olan fi,a Pál fi,ai: Jakab és István az Iwan nevű földön bírt teljes részüket 10 már- káért elzálogosítotteák Beel-i Tamás fi,ának Mykow ispánnak2 Az okle- vélben meghatározotte időpontban a 10 márka tartozást az adósok he- lyette rokonuk Máté fi,a János fi,zettee ki, azzal, hogy Pál fi,ai kötelezték magukat, hogy a 10 márkát 13242 június 10-én megfi,zetik Jánosnak, el- lenkező esetben a birtokrész Jánosé marad2
„Az egri káptalan előttü Lwew-i Olan fiua Pál fiuai: Jakab és István az Iwan nevű földön bírt teljes részüket 10 márkáért elzálogygogysítják Beel-i Ta- más fiua Mykogyw c-nek azzal, hogy nogyvember 18-án kell a birtogykogyt vissza- váltani.”
„Az egri káptalan tudatja, hogy kogyrábbi ogyklevele (580. sz.) szerint Lwew-i Olan fiua Pál fiuai: Jakab és István az Iwan nevű földön bírt teljes részüket 10 márkáért elzálogygogysítogyttüák Beel-i Tamás fiua Mykogyw c-nek az- zal, hogy nogyvember 18-án kell a birtogykogyt visszaváltani. A meghatárogyzogyttü időpogyntban Pál fiuainak rogykogyna, Máté fiua Jánogys helyettüük lefiuzettüe a 10 márkát Mykogyw c. megbízogyttüjának, Cheb-i András fiua Sándogyrnak. Pál fiuai kötelezik magukat, hogy a 10 márkát 1324. június 10-én megfizzetik Jánogys- nak, Ellenkező esetben a birtogykrész Jánogysé marad.”
(5802 és 5832 oklevél) 17
Pál fi,ai 13232 december 6-án hozzájárultak Gelmech2 Fekech és Pasag birtokok Egri Káptalannak történő adományozásához2
„A váradi káptalan az egri káptalan dékánjának, Jánogys mesternek a kérésére privilegiális fogyrmában átírja saját szeptember 1-i ogyklevelét (438.
sz.) Gelmech és Fekech adogymányogyzásáról. Az adogymányogyzáshogyz Olan fiua Pál fiua Jakab, nemes ifj.ú saját és fiuvére, István nevében hogyzzájárul.”
„A váradi káptalan az egri káptalan dékánjának, Jánogys mesternek a kérésére privilegiális fogyrmában függőpecséttüel megerősítve átírja saját szeptember 1-i ogyklevelét (439. sz.) Pasag adogymányogyzásáról. Az adogymányogy- záshogyz Olan fiua Pál fiua Jakab, nemes ifj.ú saját és fiuvére, István nevében hogyzzájárul.”
(628–6292 oklevelek) 18
A megadotte határidőig Pál fi,ai nem fi,zetteék meg a 10 márkát Máté fi,a Jánosnak, ezért újabb halasztotte határidőben egyeztek meg2
„Az egri káptalan tudatja, hogy Lwew-i Olan fiua Pál fiuainak: Jakabnak és Istvánnak június 1-én kellettü vogylna megfizzetni Máté fiua Jánogysnak azt a 10 márkát, amellyel ő Pál fiuainak Iwan földön lévő elzálogygogysítogyttü részét visszaváltogyttüa Beel-i Tamás fiua Mykogyw c-tól. A megadogyttü időben a felek a káptalan előttü halasztásban e eztek meg azzal a kikötéssel, hogy ha Pál fiuai május 1-ig a 10 márkát nem fiuzetik meg, akár jelen lesznek, akár nem, a birtogyk Máté fiua Jánogysé lesz.”
(13242 június 132 3072 oklevél) 19
13252 június 21-én Pál fi,ai és Máté fi,a János megegyeztek a Lövő és Iwan földjeik cseréjében2
„Az egri káptalan előttü Lwew-i Pál fiuai: Jakab és István e részről, másrészről pedig sógogyruk, Máté (Mathe) fiua Jánogys bizogynyogys földjeiket va birtogykaikat illetően az alábbi cserében e eznek meg: Máté fiua Jánogys a Hevesújvár (Heueswyuar) me ében fekvő Iwan földön lévő teljes részét átadja Pál fiuainak, Pál fiuai viszogynt Lwew nevű földjükből adnak e e enértékű részt, amely Buhte fiua Jakab házától a Lwew-en emelt Bogyl-
dogygságogys Szűz e ház földjéig terjed. Jánogys a földrészt átadhatja feleségé- nek, Pál fiuai nővérének és leányának.”
(2672 számú oklevél) 7
Az egri káptalan 13572 március 17-én kelt oklevelében Lövői László (Marcell de Lwew fi,a Leustach fi,a) és Miklós pécsi püspök közötte folyó perben Szécsi Miklós országbíró parancslevele alapján elrendelt határ- járást örökítik meg2 Az oklevélben foglaltak alapján Leustach fi,a László hatodmagával esküt tette, így a két ekealja20 nagyságú vitás földet Lwew földhöz csatolták, a két birtok határait megjárva és részletesen leírva2
„Az egri káptalan emlékezetül adja, hogy Szécsi Miklós ogyrszágbíró íté- letlevele szerint Benedek littüerátus kúriai emberrel kiküldték két tanúbi- zogynyságukat, mégpedig Ders-i Jánogys fiua: Miklós littüerátust Lwew-i Mar- cell fiua Leustach fiua: László és Péter felperes, valamint Bálint littüerátust, szintén káptalani alje zőt Miklós pécsi püspök részére. Akik böjtközép nyogylcadán (március 15.) kiszálltak Lwew és az említettü püspök Pogyrogyzlogy nevű birtogykának területére az azogyk közöttü húzódó határ megjárására. On- nan visszatérve azt jelentettüék, hogy a mogyndogyttü határjárást elvégezték, mégpedig ú , hogy ogyttü Leustach fiua: László hatogydmagával esküt tettü, í a két ekealja na ságú vitás földet Lwew földhez csatogylták, a két birtogyk ha- tárait megjárva és részletesen leírva.”
(92 számú oklevél) 21
Ebben az oklevélben láthatjuk először, hogy megváltozotte a név fel- tüntetése, mivel itte olvasható, hogy már a település nevéhez is kötik az ember nevét és nem csak úgy tüntetik fel, hogy kinek a fi,a, fi,ának a fi,a (unokája)2
Zsigmond király 13872 június 20-án, Kanizsán kiadotte 2882 számú ok- levelében utasítja az egri káptalant, hogy Saal-i Miklós fi,a Tamást, Pé- ter fi,a Jánost és annak fi,át Denche-t, nem különben Geztel-i Jakab fi,a Jánost és utódjaikat iktassa be új adomány címén a Borsod vármegyei Luew possessio birtokába2 Homo regius-nak jelölve: Vata-i Pál, vagy
Jakab, Geley-i Péter, vagy Bogach-i András2 13872 augusztus 1-jén az egri káptalan előtte Vatha-i Jakab fi,a Pál bemutatja Saal-i Miklós fi,a Ta- más, Saal-i János és annak fi,a Denche, valamint Geztel-i Jakab fi,a János részéről Zsigmond király előzően ismertetette oklevelét2 Ennek nyomán az egri káptalan jelentettee Zsigmond király parancsára, hogy Miklós fi,a Jakab homo regius jelenlétében Luew possessio birtokába beiktattea Saal-i Miklós fi,a Tamást, Saal-i Péter fi,a Jánost, valamint annak fi,át Denche-t, továbbá Geztel-i Jakab fi,a Jánost és utódaikat2 A beiktatás megtörténik a „clausura piscium Zeege vocata”-ba, valamint a tiszai révbe, s a vámba is2 (2892 számú oklevél) 222 Nagy szolgálatot tehetteek Zsigmond királynak ezen férfi,ak, hiszen úgy kaptak halászati jogot, rév működtetést és vámszedési jogosultságot, hogy Lövő nem volt soha Ti- sza parti település2 Van egy másik érdekessége ennek a dolognak, hogy a fentebb felsorolt férfi,ak neve a későbbiekben nem fordult elő többé Lövő történelmében2
Az Olán-család birtok ügyeinek eddig ismert utolsó oklevele 1424- ben Budán kelt, miszerint Lövői László fi,a Benedek lövői ingatlanrészei az egri káptalannál voltak zálogban, amit a káptalan alzálogba adotte2
„Zsigmogynd király előttü Zegogytha bogyrsvai főesperes és Zelenai Pál egri kanogynogykogyk a káptalan nevében Lövői László fiua Benedek és Sajónémeti Bekény fiua Tamás lövői ingatlanrészeit, melyek a káptalannál zálogygban vogyltak, Ugrai Miklós fiua Tamásnak 15 márkáért „cogymputi Budenis” alzá- logygba adják.”
(4802 oklevél) 23
A szerzők szükségesnek látják Lövő település kialakulása korának legnagyobb birtokosa Olan családfájának megrajzolását és bemutatását az oklevelekben foglaltak alapján:
Luweu-i Olan (1200-as években élt, említve 12692)
1454-ben a Lővey család némely részeibe a Szigeti és a Szigeti Pipis család lapjait iktatják zálogként2
(Borovszky2 192 cédula) 24
Az 14932 évben az egri káptalan előtte de Lewe Zakay Miklós a Bor- sod vármegyebeli Lewe falujában lévő birtokrészét 32 forintért elzálo- gosítja nemes de Vezeken Thoombolt Bálintnak2
(Borovszky2 222 cédula) 25
fia Sándor (említve 1269.)
fia János (említve 1269.)
fia Pál (1269-ben még
élt, említve 1323. már nem
élt) fia Jakab
(említve 1323-25.) fia István (említve 1323-25.) fia Marcell
(említve 1269., 1292., 1297., 1323-ban már nem
élt) fia Leustach (említve 1323.) fia Miklós (említve
1323.) fia János (említve
1323.) fia László (említve 1357.)
fia Péter (említve 1357.) László fia Benedek
(említve 1424.)
V. fejezet
A török hódítások időszakában (16. század – 17. század)
V. 1. Élet a hódoltság előtt és idején, adózási adatok
Az 15132 június 1-jei keltezésű 6755122 számú oklevél26 egy igen érde- kes eseményről tudósít bennünket2 Zennyes Ambrus kérésére a várme- gye emberei Lewe faluban tanúvallatással megállapítotteák, hogy Ko- wach László egy Lewe-i házat, illetve nemesi kúriát eladotte Hoczman Miklósnak és Literatus Zsigmond ugyanezt a házat eladta a Thoarkan-i kartauzi barátoknak2 Viszont ez a ház Zennyes Ambrusra szállotte, vagyis az Ő tulajdona volt2 Mindezt Zwhafew-i Rynoldus, Borsod me- gye alispánja és a szolgabírák bizonyítotteák2
Az 15152 május 16-ai keltezésű 6755192 számú oklevél27 leírása szerint Zennyes Ambrus, Korom Barna, Pethres Péter, Zakay István, Hoczman László és Négyessy János panaszosok kérésére a kiküldötte Mathyws Benedek és Lewkes Pál vármegyei emberek tanúvallatással megállapí- totteák, hogy Nagh Antal a panaszosok Lewe-i pásztorát a nyájtól elker- gettee, megverte és megsebesítettee, továbbá rút szavakkal gyalázta2 Mondván, hogy neki ellensége és nem is fog otte többet kondát őrizni és nem is fog azért bért kapni2
Az 1540-es évek elejétől a török hódítások miatte többször elnéptele- nedette Lövő falu, mivel közvetlen közelében volt Borsod vármegye egyetlen hódolt települése Mezőkövesd, illetve a kóborló törökök betö-
rései következtében életveszélyben voltak az akkor itte élt emberek, ami ellen a menekülés volt az egyetlen ellenszerük2 Az elnéptelenedésről, elmenekülésről több tudományos műben is olvashatunk, úgymint Ma- gyarország birtokviszonyai a 162 század közepén című könyv I2 köteté- ben, ahol azt rögzítik, hogy Lövő (Leuew) lakói Csegére költöztek2 Dr2 Borovszky Sámuel Borsod vármegye története 12 kötetében ezt úgy fo- galmazta meg, hogy: „A Lövő-iek 1541-ben Csegére futogyttüak”2
Egerlövö (Levő) 1544-ben Szennyesi Illés és Négyessy György birto- ka282
A lakosok azonban hamarosan visszatértek a faluba és az 1546-os összeírás alapján 4753 akcsét (95,06 aranyforint) adót fi,zetteek a török megszállóknak2 Lövő a környező települések közül a legtöbb adót fi- zettee be, összehasonlításul a környező települések közül, Farmos 4120 akcse (82,04 aranyforint), Mezőtárkány 1840 akcse (36,8 aranyforint), Szihalom 3380 akcse (67,6 aranyforint) adót fi,zetette be292 A hatvani szandzsák 1550-ben készítette adóösszeírása alapján az alább felsorolt személyeket találták Lövő faluban: „Herdó Pál, h.; Orbán 1.; Petres Györ , h.; fiua Imre, 1.; Bogydnár Mihál, h.; Na Filip, h.; fiua István, 1.; Pi- pis András, h.; testvére Benedik, h.; Tód Miklós, h.; fiua András, 1.; Andócs Imre h. „ A dzsizje-köteles házak száma: 7, házankint 50 akcse összesen 350 akcse2
A jövedelem tizedből és adókból, nem számítva a flóóri-adót: 4753 ak- cse
ebből: – kapu 7, egyenkint 50 350 akcse, búza: 270 kila, egyenkint 10 2700 akcse, kétszeres: 266 kila, egyenkint 5 1330 akcse,
méhkas-tized 13 akcse,
bárány-tized, 20 fő 200 akcse,
széna-tized 70 akcse,
sertés-adó 40 akcse2
menyasszonyadó (nijábet) 50 akcse2
1570-ben, 20 év múlva készült egy újabb adóösszeírás a hatvani szandzsákban, amelyik a következő neveket és adatokat tartalmazza30::::
Nagy János, Fekető Máté, fi,a Mihál, Tenkel András, Kovács Lukács, fi,a Mátiás, Nagy Lőrinc, Csordás Antal, Rác Pétör, fi,a Dimitör, Hangi Bálind szegény, Nagy György szegény, Egei Gáspár szegény2 Elmond- ható, hogy 20 év alatte teljesen kicserélődötte a lakosság, hiszen egyetlen név sem ismétlődötte2
A jövedelem tizedből és adóból: 3415 akcse
ebből: – kapu 7 350 akcse,
- búza: 100 kila 1200 akcse,
- kevert gabona: 75 kila 450 akcse,
- méhkas-tized 154 akcse,
- bárány-tized, 35 darab 525 akcse,
- lencse tized 65 akcse,
- sertés-adó 175 akcse2
- menyasszonyadó (nijábet) 32 akcse2
- borsó- és babtized 15 akcse,
- káposzta- és répatized 22 akcse, - fokhagyma- és vereshagymatized 18 akcse,
- len- és kendertized 75 akcse,
- tűzifa- és szénaadó 175 akcse,
- csősztartási adó 34 akcse,
- hordóadó 60 akcse,
- birtoklási adó 10 akcse,
- bírságpénzek fele 55 akcse
Az összes fi,zetendő adó összege csökkent, ugyanakkor az adótételek száma lényegesen nőtte, az agyafúrt törökök egyre több címen szedtek adót2
Az évszázad végén, 1587-ben Lövő-i nemesi személyként Kovács Lu- kácsot, Nagy Mátét, Karlath Andrást és Telki Pált, míg 1590-ben birto-
kosként Pypyst, Czírjákot és Kovács Lukácsot jegyezte fel Dr2 Borovsz- ky Sámuel a Borsod vármegye története 22 (kiadatlan) kötet 392 és 422 céduláján312
V.2. A Lövei (Bálinti)-család és a Dőryek birtokszerzése
Az 1600-as évek történetének bemutatásában jelentős részben a könyv egyik szerzőjének családi iratai is felhasználásra kerültek, elsőd- legesen a falu történek bemutatása szempontjából2
Dr2 Borovszky Sámuel Borsod vármegye története 12 kötetében rész- letesen leírja, hogy mely személyek kaptak nemesi címerlevelet az 1639 – 16422 években2 Ezek közötte található, hogy 16422 június 27-én nemesi címerlevelet kapotte Balenty (Bálinti) Balázs és fi,ai: János, Mihály, György, András és István2 Ez a címerlevél adományozás Borsod várme- gye gyűlésének 16422 évi jegyzőkönyvében VI2 3792 sorszám alatte került kihirdetésre322
Lővey alias Bálinti Balázs Lővey Czírjáknak volt a fi,a33, aki 1590-ben a fentebb írtak szerint Lövő-i birtokosként szerepelt a nyilvántartások- ban2
Lővei Czírjákkal kapcsolatosan egy érdekes 1646-os tanúvallatásról szóló leírás található Dr2 Borovszky Sámuel a Borsod vármegye törté- nete 22 (kiadatlan) kötet 502 céduláján234
„Farmogysogyn lakogyzó Vakaró Lőrinc Wesselényi Ferenc uram őna sága jogybbá a, minte 65 éves vallja:
Tudogym, hogy Lövőben nem vala jogybb nemes ember, mint Lövei Czirják a Bátky Ferenc na atyja, azt is tudogym, hogy amikogyr a Lenkey Pál na - anyja Lövei Czirjákkal megogysztogyzogyttü, ú , mint a Lövei Alberttüól, urától maradogyttü marhával, hogy az 2 nemes ember e ek vogyltanak, e jószágogyt
bírtanak Lövőben, senki annyit nem bírt Lövőben, mint Lövey Czirják és Lövei Albert.”
A leírásból kiderül, hogy Lővey Czírják és testvére Albert az 1500-as évek végén és az 1600-as évek első felében jelentős birtokosok voltak Lövőben2 Továbbá, hogy a testvérpár unokái voltak Bátky Ferenc, illet- ve Lenkey Pál, aki történelmi nevet viselt, illetve a Lenkey név ismert a
„Szeretve mind a vérpadig” című regényben is2 Az előző tanúvallatás va- lószínűleg Lenkey Pál panasz emeléséhez kapcsolódik, amelyet Borsod vármegye előtte tette Harsányi György nánási kapitánnyal való affyérjá- hoz kapcsolódóan352
„Birtogykogysa Lenkey Pál panaszt emelt a várme e előttü, hogy Harsányi Györ nánási kapitány 1645. december 16-án a fejét beverte, mert alá- zatogys szitkogykkal illettüe. Azzal fenyegettüe, hogy Lövey jószágáról a marháit elhajtja és el is perli tőle. Ő pedig mind eleven bizogynyságogykkal, mind régi Ma arogyrszágnak királyaitól adatogyttü privilégiumaimmal, dogynációimmal megbizogynyíthatogym, hogy igaz vér, igaz pogyssessogyr va ogyk Lövőben.”
A verekedésig fajuló összecsapás után Lenkey Pál panaszában elő- adja, hogy eleven bizonyságokkal és a régi Magyarország királyaitól adatotte privilégiumaival, donációival tudja bizonyítani, hogy igaz pos- sessor (birtokos) Lövőben2
Nagy szerencse lenne ezeket a privilégiumokat, donációkat tartal- mazó dokumentumokat fellelni2
Dr2 Borovszky Sámuel a Borsod vármegye története 22 (kiadatlan) kötet 54-552 céduláinak36 tanúsága szerint az 1659-602 években Lövőn birtokos volt Bátki Ferenc és idős Lenkey Pál, ami Borsod vármegye gyűlésének VII2 4522 és 5072 jegyzőkönyvéből derült ki2
1689-ben Bekény István szolgabíró jelentettee a vármegyének, hogy Lövő falu puszta, azaz elnéptelenedette2 Ennek ellenére, a B-A-Z megyei Levéltár által rendelkezésre bocsájtotte kimutatásban az 16892 évi Bor- sod vármegyei nemesi összeírásról, négy lövői birtokos is szerepel372
Borsodi nemesi összeírás, 16892 IV–5012 a 112 kötet
Évkör Megye Járás Település neve (mai elnevezés)
Település korabeli írásmódja
Összeírás
típusa Név
Vezeték- név eredeti írásmódja 1689 Borsod Bekény
István járása
Egerlövő Lövő Lövei
István
1689 Borsod Bekény István járása
Egerlövő Lövő Molnár
András
1689 Borsod Bekény István járása
Egerlövő Lövő Seres
Mihály
1689 Borsod Bekény István járása
Egerlövő Lövő Danffyy
György
A nemesi összeírás négy nevet tartalmaz Lövő vonatkozásában: Lö- vei Istvánét, Molnár Andrásét, Seres Mihályét és Danffyy Györgyét2 Lö- vei István alias Bálinti István az előzőekben leírtak szerint Lövei alias Bálinti (Bálenty) Balázs fi,aként 1642-ben kapotte nemesi címerlevelet2 Danffyy György nevét pedig egy máig meglévő határrész a „Danfiu” vise- li2 A másik két név vonatkozásában jelenleg további információ nem áll rendelkezésre2
Az 1695-962 évben báró Butler János zálogba vette egy telket Spenger János Lőrinctől Lövőn 18 forintért és két hordó sörért2 A báró nagylö- vői vásárlása ellen idős Dőry András vizsgálatot kért 1698-ban2 38
Innentől kezdve szenteljünk kissé nagyobb fi,gyelmet báró Dőry András Lövőben történő földesúri beiktatásának, birtokszerzésének2 A Dőry de Jobaháza család családfája az 1360-as évektől ismert, mint Zala és Tolna vármegyében birtokos család2 Báró Dőry András az 1600-as évek második felében került Borsod megyében 1708-ban halt meg Mis- kolcon, felesége Persy Anna volt2 Lövőn az 1690-es évek végén lette
földbirtokos a királyi donációval történő beiktatását követően2 A kora- beli iratok alapján az Ő nevéhez fűződik a Lövei alias Bálinti család Lövő-i birtokainak megkaparintása, amit egy záloglevél felvásárlásával ért el véglegesen 1702-ben2 1695-ben báró Dőry András és felesége Persy Anna egy bevallást tette a Lövői birtokszerzésük körülményeiről, amelyet 1698-ban a leleszi konvent két papja Dióssy Ferenc és Bálintfi, András előtte újra megerősítetteek és hitelesítetteek a következők szerint (Lövey alias Bálinti család iratai 15–172 oldal, B-A-Z Megyei Levéltár):
„Mi Dőry András és Feleségem Persy Anna felvévén elsőben is magunk- ra válalván minden ogysztályogys és vérszerint való Attüyafiuainknak ermeke- inknek mind két ágogyn lévő maradékinknak Successogyrinknak, és mind azogy- kat kiket ez alább meg irogyttü rendiben. Hogy mivel nékünk Nemes Lövey alias Bálinty István Uram és két ágogyn lévő Attüyafiuaival e üttü Nemes Bogyr- sogyd Várme ében Na és Kis Lövőben akármi útogyn és módogyn eő Ki el- meket megillető jussogykat és zálogygogys pogyrtiogyjukat reánk és két ágogyn lévő Maradékainkra Transzferálják és azogyn jókrúl való leveleket részint már kezünkhöz adták, rész szerint az hátra maradogyttü leveleket is kezünkhöz tartogyznak adni. Mi is azért mind ezeken ogykogykra mind penig más tekintet- re való nézve attüunk és örökösen transzferaltunk e egész házhelyet az meg irt Nemes Bogyrsogyd Várme ében Na és Kis Lövő nevű Faluban emlí- tettü Nemes Bálinty alias Lövei István Uram és eő ki elme mellettü e ág- búl álló attüyafiuaknak, ú , mint Néhai Nemes Bálinty Balázs Uram hét ágogyn lévő és mogystan élő maradékainak, Bálinti Mihály és István Uraimék- nak. Ismét Bálinty Katának Néhai Danfiu Györ özve ének, ismét Néhai Lövei Jánogys Uram két ágogyn lévő maradékinak, Bálinti Andrásnak, Bálinty Katának, Seres Jánogys Feleségének, Bálinty Dogyrkónak, Jakab András Fele- ségének és Bálinty Györ nek. Ismét Néhai Bálinty András Maradékai- nak, Gergelynek, Annának Héli Demeternének és Juditnak Simogyn István- nénak, ezeknek mind két ágogyn lévő Maradékinak. Melly házhelyen házat is építettü Bálinty István Uram, akinek határát is tartogyzogym kimutatni eő Ki elmeknek. Adtuk penig eő Ki elméknek azogyn házhelyünket minden ahhogyz tartogyzó szántóföldekkel, kaszálló rétekkel, szabad marha járó legel-
