VI.1. Az 1700-as évek eleje
A Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódóan Lövőt érintő dokumen-tum eddig nem került elő2 Azonban ennek a hadiállapotnak egy nega-tív hatása a településen is jelentkezette az 1710-11-es években egy pestis járvány következtében, ami a faluban is szedte áldozatait2
Az 1754-552 években végzette nemesség vizsgálat során Borsod vár-megyében igazolták Bálinthy György és András, valamint Lövei János és György nemességét2 Lövei Bálinti István nemesség vizsgálata 1755-ben elkezdődötte, azonban nem fejeződötte be, mert 1777-1755-ben a várme-gyéhez írotte levelében kérte a vizsgálat befejezését és a tanúsítvány ki-adását2
VI.2. A település Urbáriuma
Mária Terézia Magyarország királynője 1767-ben adta ki az úrbéri rendeletét, amelyben a jobbágyság állami adóképességét kívánta bizto-sítani, egyben a jobbágyok robotból fakadó terheit akarta csökkenteni2 Ennek keretében Lövőn is felmérték a jobbágyok terheinek állapotát és a földesúr(ak) felé fennálló kötelezetteségeit2 A Magyar Nemzeti Levél-tárban fellelt kimutatás, tabella39 szerint Lövőn két számotteevő
földbir-tokos volt 1767-ben2 A legnagyobb birföldbir-tokos özv2 Plathy (Plattehy) Sán-dorné Dőry Katalin volt, aki 6 telket, 250 kh földet birtokolt2 A báró Dőry András által az előző fejezetben tárgyalt birtokszerzés eredmé-nyeként a birtokot leánya Dőry Katalin kapta2 Bár nincsenek rá eddig közvetlen bizonyítékok, de nagy valószínűséggel Dőry Katalin és férje Plathy (Plattehy) Sándor Lövő falu legnagyobb birtokosai építteetteék a falu szélén álló, az 1950-es évektől a „Május 1” termelőszövetkezet köz-pontjaként is működő kastély épületét2 Ez az épület ma már nem léte-zik, mert lebontotteák2 A nyilvántartásban 15 jobbágy, 6 zsellér és 2 há-zatlan került feltüntetésre a Plathy (Plattehy) birtokon2 A tabellán szere-pelt még Mocsáry Sámuel földbirtokos is, akinek 2 telek, 83 hold volt a birtokában, ahol 5 jobbágyot és 2 házatlant írtak össze2
A feltette 9 kérdésre a falu bírái és jegyzője a következő írásos választ adták 17702 június 14-én2
„I. Va ogyn e mogyst Urbáriuma ezen helységnek? Mennyi üdötül fogygva kezdődöttü?40
Nintsen urbáriumunk.
II. Az hogylogyttü pedig Urbáriumogyk nincsenek Cogyntractus (e ezés, megálla-pogydás) szerint való progystatiogyk? (garancia, szavatogylás) exigáltatnak (be-szogylgáltatnak) e tülük, va pedig azogyk csak szogykás szerint való. mennyi üdötül fogygvást kezdődöttü azogyn szogykás va a helységben a Dogyminiumnál(-birtogykogyknál) lettü cogyntractus(megállapogydás) nem vogylt-e a mogystani cogyntrac-tus (megállapogydás) va Urbáriumogyk előttü és micsogydásogyk, e mogystani mi-kogyr kezdődöttü?
Ezen helység az atyafiuak közöttü fel ogysztatván, az asszogyny tekintetes né-hai turóczdivéki nemes palu ai Plathy (Plattühy) Sándogyr úr özve e, te-kintetes nemes jogybaházi Dőri Katalin asszogyny földes asszogynyunkkal miné-künk, alattüa lévő taxás embereknek mind adó, mind szogylgállat aránt cogynt-ractusunk va ogyn 1762-dik esztendőtül fogygva, amelly cogyntractusnak regu-latiója szerint esztendőnként summásogyn fiuzetünk 50 rénes fogyrintogyt és í közöttüünk repartiálván, esik a né ökrösre né rénes fogyrint, két ökrösre két rénes fogyrint, magogyk házogykban lakó alogygogykra e rénes fogyrint, más
házában lakó zsellérekre 30 krajtzár.
Az más cogympogyssessogyr uraság részérül pediglen semmi pénzbéli adót nem adunk, hanem marhás marhájával, alogyg pedig alogygul szogylgáll.
Az 1716-dik esztendőben költ, ezen helységnek szogylgálattüya és adója vé-gettü cogyntractussa vogylt az akkogyri földes urasággal, ú mint az mogystani ti-tulált földes asszogyny és úr praedecessogyrátul.
Az midőn, melly szerint semmi taxa fiuzetésére nem köteleztetünk, ha-nem az helyettü a marhás marhával, a alogyg két kézi munkájával hat napi szogylgállatogyt tenni, ú a kogyrtsma az helységnek engettüetvén, marhá-val és alogygul e e napogyt szogylgálni, nádbul, és mindenféle őszi, s tava-szi vetéseinkbul, leguminákbul, méhekbül, bárányogykbul, kápogysztábul tize-det ki adni
III. Progy et ad secundum.
IV. Minden helységnek és minemű? különös hasznai és károgys fogy atkogy-zásai vannak?
Helységünk határában hasznogys jó téteményünk legelő mezőnknek ele-gendősége, mellyben legelő marháinknak sózásogyk helyettü szogylgálnak a székes földek, azogyn helység alattü lefogylyó Eger vize és azogyn épült uraság malmában közel levő őrlésre való alkalmatogysságunk. Az szántó földeink-nek trá ázás nélkül eddig tartogyttü termékensége. Szőllő és erdőnk nincsen, de az helyettü mind épületre, mind kerítésre, ú tüzelésre nádasunk és ékénesünk va ogyn. Piaczra az el adásra és vevésre egri és miskogyltzi piat-zogykra, az hogyl kézi munkával pénzt is kereshetünk. Eger kettüő s fél, Mis-kogyltz pediglen né mért földnyire esnek tőllünk. Kogyrtsmánk már mogysta-nában nintsen. A szántó földeink ahogyl székesek, kivált a száraz üdőkben terméketlenek.
V. Micsogyda és hány szántóföldekkel, rétekkel bír e egész házhelyes gazda és hány köböl va pogyzsogynyi mérőt vethet el, azogykban őszit és tava-szit, és hány szekér szénát kaszálhat, ezeken kívül sarjút kaszálhat-e?
Tekintetes Plathy (Plattühy) Sándogyrné asszogynyogym részén e edül e egész ház helyes né ökrös gazda találtatik, akinek va ogyn hárogym nyogy-másban szántó földje 48 pogysogynyi mérő alá való és hat szekér termő
ka-szálló rétje. Tekintetes Mogytsári Sámuel uram részén valóknak pedig e egész gazdának szántó földje hárogym nyogymásban 34 kila alá való, az ka-szálló né szekér széna termő. Sarjút ittüen nem kaszálhatunk.
VI. Minden lakogys hány napi rogybogytát, micsogydást és hány marhával vittü végben ekkogyráig valahogyvá való menetele, jövetele a lakogysogyk ……be vetető-döttü –e va sem?
Tekintetes Plathy (Plattühy) Sándogyrné asszogynyogym részérül a marhás em-berek marhával szántásban, kaszállásban, búza hogyrdásban, szüretelésben s más szekerezésekben szogylgáltak esztendő által közel hatvan né napogy-kat, a alogygogysogyk pedig 63 napogynapogy-kat, azogyn fellyül pedig mind marhásogyk, mind alogygogysogyk e éb szogylgállatogykra is hajtatnak, a mellyik szogylgálaty-tyogyk is semmiben nem acceptáltatik. Az úr Mogytsári Sámuel uram részén levőknek pedig még eddig bizogynyogys és meg határogyzogyttü vége nem vogylt szogyl-gálattüyaiknak.
VII. A kilencedet ekkogyráig mikogyrtól fogygva és minémű jószágogykból attüák ki, nem, de nem ezen kilencednek megvétele ezen várme ének más Dogy-miniumiban(=uradalmaiban) szogykásban va ogyn-e? Ezeken kívül a pa-rasztogyk ekkogyráig a földesuraságinak minémű adózásogykkal tartogyznak, kü-lönösen pedig a földes uraság által a jogybbá ogyktól megkívánt adózásogyk és ajándékogyk, akár készpénz, akár naturálékban (=természetben) mibül álla-nak?
Désmát a földes uraságogyknak minden némű őszi és tavaszi vetésekbül, leguminákbul, bárányogykbul, kukogyritzábul, tökbül, répábul és kenderbül adunk, melly tizednek vétele ezen nemes várme ében más helységekben szogykásban va ogyn, ezeken kívül pedig semmi nemű fiuzetést va ajándé-kogyt nem adunk.
VIII. Hány puszta házhellyel vannak az helységben, miótátúl fogygva és mi ogykbúl és kinek birogydalmában vannak?
Öt puszta házhelyek va nak, mellyekbül rész szerint a gazdák ki hal-tak, rész szerint el allyasogydván s meg szegényedvén másuvá költözködtek lakni. Mogyst már azogyk földjeikkel, réttüjeikkel e üttü tekintetes Plathy (Plattühy) Sándogyrné asszogynyogym által bírattünak.
IX. Az lakogysogyknak ogyly szabadságogyk va ogyn-e, hogy másuvá lakásogykat vehessék, va annyira vannak kötelezve, hogy lakóhelyekrűl másuvá lak-ni ne mehessenek, azaz örökös jogybbá ogyk-e? Va szabad elmenetelűek?
Hárogym jogybbá ogyn kívül a lakogysogyk mind szabad el menetelüek, ú ha a cogyntractus szerint esztendő által minden rabogytáját meg szogylgállya.
Signatum Lövő, die 14-a Junii, 1770.
Fő bíró Sogyós Mihály keze x vogynása. Törvény bíró Deáki István keze x vogynása. Je ző Uza Mihály aláírása”.
A fenti úrbárium eredeti példányáról (mely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban található) készítette hivatalos másolat2
Borsod megye Történeti Helységnévtárában41 az 1773-1808 évek kö-zöttei időszakban Lövőn az alábbi birtokosokat jegyezték fel:
Plathy (Plattehy) család, Gyürki család,
Soós család, Lővey család,
Plathy (Plattehy)-ak örökösei,
Gyürki Istvánné Darvas Krisztina és más uraságok2 Gazdasági adatok:
1208 hold szántó,
4 hold kert, 2000 hold legelő mezőgazdasági terület: 3212 hold2 Az 17702 június 14-i iratok:
VI.3. Az 1800-as évek eleje
Az 1820-as években a falu legnagyobb birtokosa egy újabb Dőry-lány, Dőry Krisztina és férje Plathy (Plattehy) Imre volt, akik 18242 július 19-én tartotteák esküvőjüket Egerlövőn2 Egy gyermekük születette 1826-ban Ida, aki a szülei halál után örökölte az Eger-Lövő-i birtokot2 Továb-bi jelentős földTováb-birtokos volt Sóvári Sós János és felesége Ambrózy An-tónia2 Ennek a két családnak és főleg az asszonyoknak köszönhető a templom átépítése és kibővítése a mai formájára (lásd a templomról írt rész)2 Abban az időben ez a két földbirtokos család tulajdonolta a vízi-malmot is2
Kilián István: A Védegylet Borsodban című művében olvasható a kö-vetkező leírás:
„1845-ben Bogyvankogyvich Lajogys, Mayer Leogypogyld, Szalay Antal, Kogyvács Károgyly, Okogylicsányi Ferenc, Martogyn Károgyly togybogyrogyzta a me e községeiben a véde leti tagogykat. A véde leti ívtartók íveinek másogylatából, amelynek a vezetésére a je zőt az 1845. febr. 4-i ülésen je zőkönyvben is fiu el-meztettüék, már 355 tagról tudunk. A töredékes törzslap szerint Mezőkö-vesdről 1, Kis őrből 2, Daróczról 6, Cserépfaluból 1, Na mihály- ról 11, Dogyrogygmáról 1, Bábogylnáról 1, Egerfarmogysról 1, Ivánkáról 1, Né esről 1, Csátról 2, Ernődről 7, Egerlövőről 2, Nyárádról 1, Szemeréről 1 pogylgár lé-pettü a Véde let tagjai közé.”
VI.4. A településünket érintő 1848-1849-es események42
Mészáros Lázár hadügyminiszter 18482 július 13-án szólítja fel Bor-sod megyét a megye minden nemzetőrének Mezőkövesden való össz-pontosítására, majd onnan Zentára történő indulására2
A borsodi nemzetőrök sajnos gyengén felfegyverzetteek és mindösz-sze 1200 mindösz-személyből állnak2 A hadügyminiszter pedig erőteljes sereget kíván kiállítani, a toborzás így folytatódik2
A településen az alább felsorolt honvédeket toborozták, sorozták be Eger Lövőről 18482 szeptember 7-én (43 fő) 43::::
1 Korpás Sámuel elérte a 192 évet nőtlen
2 Deáki András elérte a 192 évet nőtlen
3 Galambos János elérte a 192 évet nőtlen
4 Korpás János elérte a 192 évet nőtlen
5 Szilvási András elérte a 192 évet nőtlen
6 Jecs János elérte a 202 évet nőtlen
7 Krusper Sámuel elérte a 202 évet nőtlen
8 Atkári János elérte a 192 évet nőtlen
9 Molnár István elérte a 202 évet nőtlen
10 Vámosi Sámuel elérte a 202 évet nőtlen
11 Czingula József elérte a 202 évet nőtlen
12 Deáki József elérte a 202 évet nőtlen
13 Korpás Mihály elérte a 202 évet nőtlen
14 Barna István elérte a 202 évet nőtlen a család egyetlen fenntartója
15 Ferge Sámuel elérte a 202 évet nőtlen
16 Szabó András elérte a 202 évet nőtlen
17 Szabó János elérte a 202 évet nőtlen
18 Kis János elérte a 212 évet nőtlen a család egyetlen fenntartója
19 Szegedi Benjámin elérte a 212 évet nőtlen
20 Czingula János elérte a 212 évet nőtlen
21 Szabó Imre elérte a 212 évet nős
22 Deáki András elérte a 212 évet nőtlen
23 Korpás Mihály elérte a 212 évet nőtlen a család egyetlen fenntartója
24 Polonyi Mihály elérte a 222 évet nőtlen
25 Jakab István elérte a 222 évet nőtlen
26 Jecs Ferenc elérte a 222 évet nőtlen
27 Rési József elérte a 222 évet nőtlen, testileg alkalmatlan
28 Madarász Sámuel elérte a 222 évet nőtlen
29 Galambos István elérte a 222 évet nőtlen
30 Otrokocsi Nagy János elérte a 222 évet nős
31 Kovács József elérte a 222 évet nőtlen
32 Molnár János elérte a 222 évet nőtlen
33 Kérészi János elérte a 222 évet nőtlen vándorló legény
34 Deáki Bálint elérte a 222 évet nőtlen
35 Jakab József elérte a 222 évet nőtlen
36 Kovács Bálint elérte a 222 évet nőtlen
37 Szűcs András elérte a 222 évet nős
38 Korpás József elérte a 222 évet nőtlen
39 Molnár György elérte a 222 évet nős
40 Gyarmati Pál elérte a 222 évet nőtlen testileg alkalmatlan
41 Juhász János elérte a 212 évet nőtlen
42 Hajdú József elérte a 222 évet nőtlen
43 Atkári Sámuel elérte a 222 évet nős
A sorozást és a 19-222 éves korosztály alkalmassági vizsgálatát Vályi Mihály Bizottemányi kiküldötte, Szőke Lajos kiküldötte orvos, Kandó Fe-renc századbíró és Marton Károly esküdt végezte2
A sereg szeptember első napjaiban indul el Miskolcról Mezőköves-den keresztül2 A borsodi katonák az 18482 szeptember 29-i pákozdi csa-tában vitézül harcolnak, részletesebb adatok sajnos nem állnak rendel-kezésre2
Az 1849-es év elején Mezőkövesd és környéke, így településünk – ha csak rövid időre is – a hadiesemények középpontjába került2
18492 február 26-27-én zajlotte le ugyanis a közeli Kápolnánál a fi,atal honvédsereg kétnapos csatája2 A teljes vereséget csak visszavonulással lehetette elkerülni2 A csata utáni napokat, azok történetét apró és töre-dékes adatokból lehet csak feleleveníteni, mivel katonai jelentés erről nem készült2
Dembinszky Henrik főparancsnok a visszavonulást Mezőkövesdről Poroszlón át Tiszafüred irányába jelölte meg2 A visszavonulást Mező-kövesdről megosztva kellette végrehajtani2 A Klapka-hadtest Egerfarmo-son keresztül, tőle keletre, Egerlövőn át Aulich Lajos hadosztálya ha-ladt, a jobbszárnyon pedig Guyon Richárd hadosztálya Négyesen át2 A fő erőt a Szentistvánon keresztül hátráló Pöltenberg-és Kmety-hadosz-tály jelentettee, Görgey Artúr parancsnoksága alatte2 Március elsején az osztrákok Egerfarmost elfoglalják, így Klapka György és serege az Eger-patakon átkelve Egerlövőre érkezik, s ugyancsak idejön a Szent-istvánon tartózkodó Görgey is, s estére csatlakozik Aulich seregéhez2
Egerlövőről Poroszló irányába távoznak mindannyian hajnali 3 óra-kor2 Görgey a következőket írja emlékirataiban:
„… a Lövő mellettüi tábogyrt rövid nyugvás után megint ogyda ha ván, me-netemet az Aulich,-Pöltenberg és Kmety-hadogysztályogykkal Ivánkán keresz-tül Pogyrogyszló felé fogylytassam, míg a Guyogyn-hadogysztálynak Né esre azt az utasítást küldtem, hogy u anazt te e.”(Millenáris Történet X2194,196 2032o2)
Tehát március 2-án Görgey a főparancsnok, Dembinszky tudta nél-kül vonult vissza Poroszlóra, csupán a segédtisztje révén értesítettee a főparancsnokot2
Gracza György: Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz története cí-mű cí-művének 42 kötetében a következőket írja erről44::::
„A dogylogyg nehezebb része azogynban csak mogyst következik. Klapka, az el-lenség ily fenyegető szogymszédságában nem töltheti az éjszakát, kénytelen
togyvább: Pogyrogyszló felé húzódni. Ámde az út a tavaszi ogylvadás miattü járha-tatlan. A legénység több helyüttü majdnem övig gázogyl a lucsogykban; számogys ló kidől, ú , hogy az á úkat és a társzekereket is maguknak kell togyva-vogynszogylni. Éjfél után e óra vogylt, midőn a sereg a ogyncsigázva, éhesen Pogy-rogyszló közelébe vergődöttü, ahogyl aztán megpihent.
Hasogynló bajba került a Görgei serege is. Görgei, hallván a farmogysi á uzást, abbeli aggogydalmában, hogy Aulichnak, aki Lövőn tábogyrogyzogyttü, valami baja esik, Kmettüy és Pöltenberg dandárjaival Lövő felé siet.
A csapatogyk útja ittü is valóságogys sártengeren visz keresztül. Havaseső veri őket egész éjjel. Erejök meglankad, ruhájuk elrogyn ogylódik. Aztán az egész tábogyrban nincs e falat kenyér. Huszogynné óra óta nem ettüek. Em-ber, állat majd összerogy ik az éhségtől. Pirkadni kezd, mire Lövő nádföde-les házai feltűnnek a reggeli szürkületben. A falu körül azogynban csend hogynogyl, Aulichnak semmi bántódása. A hogysszú, fárasztó utat tehát hiába tettüék meg.
Görgei még az elindulás alkalmával futárt küldöttü Dembinszkihez, be-jelentvén, hogy Szent-Istvánról Lövőre me en. Dembinszkit elfutja a mé-reg.
– Mogyndja meg tábogyrnogykának, – förmed a hírhogyzóra, – hogy az a pa-rancsnogyk, aki anélkül, hogy erre nézvést rendeletet kapna, anélkül, hogy az ellenség által üldöztetnék, föladja hadállását: épp ogyly bűnös, mint az a katogyna, aki őrhelyéről távogyzik. Mogyndja meg e úttüal a tábogyrnogyk úrnak azt is, hogy togyvábbi rendeletemig Lövőn maradjogyn”
Görgey csapatainak átvonulásával a térségben több hónapig vi-szonylag csendesebb időszak következik, hadi események alig zavarják meg a rendet2
Lövő közelében az utolsó csatára Gesztelynél kerül sor, ahol 18492 jú-lius 28-án sikerül visszaverni az orosz támadást2 A csata után Görgey serege élén Tokajnál kel át a Tiszán, hogy útját Nagyváradon és Ara-don át Világos felé folytassa2 Ez a hadművelet az utolsó, amely me-gyénket érinti, mint katonai esemény2
VI.5. Fényes Elek leírása Egerlövőről
1851-ben Fényes Elek a magyar statisztika tudomány egyik megala-pozója, öt vármegye tábla bírája a Magyar Geográfi,ai Szótárban a kö-vetkezőket írta Egerlövőről:
„Eger-Lövő, ma ar falu, Bogyrsogyd várme ében, a járás délnyugogyti szé-lén, Miskogylcztól 2 11/16, Egertől 1 14/16, u. p. Kövesdtől 11/16 állogymásra.
A vizenyős rónaságogyn; keletről Sz. István, délről Ivánka és Né es, nyu-gogytról Eger-Farmogys s Szemere helységekkel, északról M. Kövesd várogysával határogys.
Határkiterjedése 4578 hogyld, melly-ből az uri, kerti, s beltelkek hogyzzá számitásával, beltelkek 426 h., há-rogym nyogymásogys szántóföld 1602 h. rét 1118 2/8; jogybbá ogykkal közös legelő 1263 3/8 h., használatlan mogycsár és vízfogylyás 56 6/8 hogyld, szőlő 11 5/8. A nevezettü öszvegből ismét 8 úrbéri te-lek után szántóföld 1419 5/8, rét 1093 hogyld. A szántóföldek fele vad és ter-mőszik, fele pedig leginkább gabogynát termő fekete föld. A rétek, legelők pogysványogysak, s e miattü az állat-tenyésztés rogyssz, a mezőgazdaság pe-dig csak közép karban áll.
887 ref., 66 római kath., 3 evang., 58 zsidó, öszvesen 1014 lakogys, lakogys-ság közül 503 férfiu, 511 nőnemü. 16
jogybbá , 120 zsellér, 50 lakó földmi- Plathy (Platthhy) Imréné (Dőry Krisztina) földbirtokos
velésből, 2 kogyvács, 1 szűcs, 1 kalapogys, 2 csizmadia, 1 kerék ártó, 1 mogylnár 2 legényével. Öszvesen 9 mester, 2 legény kézmüvességből, a zsidóság pe-dig házalásból él. A refogyrmátusogyknak helyben van anyae házuk, a ró-mai kathogylikus fiuóke ház pedig Ivánkáhogyz tartogyzik.
Legkitűnőbb épület vize, togyvábbá a akogy-ri kiáradásaival sogyk kárt ogykogyzó Ostogyrogys patak fogylyja át. 2 mogy-csárja, és
Sóvári Soós Jánosné (Ambrózy Antónia) földbirtokosés családja sírköve az ún.”Ócska”
temetőben
VI. 6. Az 1800-as évek vége – Korabeli helynevek
1864-ben a vármegye körirata alapján minden Borsod megyei tele-pülés kapotte egy kérdéssort a falu történetéről, kialakulásáról, földrajzi jellemzőiről és helyneveiről, amit a jegyzőknek kellette megválaszolni452
Plank Sándor jegyző 18642 május 21-én az alábbi válaszokat adta a kérdésekre:
„Helynevek Eger-Lövő községből, Bogyrsogyd me éből Bogyrsogyd várme e egri járás, székhelye Mező Kövesd.
A Községnek neve Eger-Lövő, ez bír csak helybeli, s ogyrszágszerte elne-vezéssel, ezen előnevét pedig vehettüe az Eger fogylyó vízétől, mert Eger várogy-sában eredő víz község határán fogylyván keresztül, s mivel az ogyrszágba több Lövő nevezetű helység is van ezért vettüe Eger előnevét fell.
A községnek más elnevezése a hajdan kogyrból sem fogyrdúl elő.
A község, hogy mikogyr említik legkogyrábban, s mikogyr telepíttüetettü, rólla se írásból, se ha ogymányogykból tudni nem lehet, bár fürkésztetettü, s csak any-nyit lehetettü az írásból kitudni, hogy az 1736d évbe kezdettü a Refogyrmátus e ház még csak annya könyvet vezetni, de ez sincs még rendesen vezetve, e fentebbi év előttü pedig ha ogymányból 8 lelkészt számít, de hogy mikogyr keletkezhetettü az e ház, va a község mikogyr telepíttüetettü va hogynnan, legkisebb nyogymára jőnni nem lehetettü. Hogy hogynnan népesíttüetettü a község nem tudni a legkissebbet se sem írásból, sem ha ogymányból.
Valamint köztudogymásból, ú ha ogymányból is valamint nyogymtatogyttü emlékek hiánya miattü is legkevesebbet sem lehet tudni a név eredetéből.
A Község határában előfogyrdúló nevezetesebb togypogygraphiai nevek u. m.
Halmogyk nevei Tilai halogym felé Ivánkával határogys, Akasztó halogym, Fekete halogym, és Sas halogym a két utogylsó Eger-Farmogys községgel határogys északfe-lé, és Kishalogym mely délnek fekszik Pogyrogyszlóval határogys ezen halmogyk kö-zül a Tilai és Sashalogym a legna ogybbak.
Erek nevei: u. m. Csukás ér, ez ogynnét vettüe a nevezetét, hogy régibb üdökben sogyk csuka hal vogylt benne, mogyst is mikogyr vizes esztendők, va ár-vízek szogyktak lenni, találtatnak csuka halak benne, miből u an a víz csak rendkívüli üdőkben szogykogyttü ki száradni, mint a múlt 1863d év vogylt.
Tilai ér ez már nyárba kiszogykogyttü száradni, ha csak esős üdők nem járnak, Sárogys ér ez pedig ogynnét veszi eredetét, hogy na sár szogykogyttü benne lenni leginkább esős üdőbe, ú hogy a kogycsis na nehezen tud rajta át járni, mert a sárban tengelyig leszogykogyttü sippedni. Görbe ér, mivel csak esős üdő-ben szogykogyttü víz lenni, s igen kacskaringós azért neveztetik görbeérnek.
Fenekek nevei: Szőkelapogysi fenek, Pellikán, pumi, Kövesdi, Sáfrány, Kiskuti, minek a széllén fogyrrás van s az tartja vízzel, hogymogyk allyi, Kogyfa és Közönséges fenek.
Fogylyó vizek nevei: Eger vize mely a község határában keresztül fogyly rajta van 5 kövü malogym is, ezen fogylyó Egerbe ered a mely fogyrrásból, és még Egren felül a Felső Tárkányi határban, s ez mindig szogykogyttü fogylyni, másik fogylyó az ú nevezettü Kánya fogylyás, mely Kövesd felől fogyly, de ez száraz üdőben egészen kiszogykogyttü száradni, s csak esős üdőben fogyly, ámbár a he ekből kijövő víz esős üdőben kiszogykogyttü áradni, s azogyn részén a ha-tárnak a merre fogylyik na károgykat is szogykogyttü ogykogyzni.
Végre az ogystogyrogys vize, s ez is esős üdőben fogyly, s mind két víz az Eger
Végre az ogystogyrogys vize, s ez is esős üdőben fogyly, s mind két víz az Eger