VII.1. A századforduló érdekességei
(Birtokosok, jegyzők, szövetkezetek, posta, szegényparasztság, kivándorlás)
A kiegyezés után a legnagyobb birtokos Plathy (Plattehy) Ida volt, aki Szatmári Király Pál feleségeként többnyire Felsőzsolcán élt, de övé volt a kastély és a lövői birtok is, egészen az 1895-ben bekövetkezette halálá-ig2 Az 1870-es évek végén az Ő lakában volt a malomhoz tartozó zúgó felújítására kiírt pályázat ajánlat bontása is2
Az Állami Felsőkereskedelmi Iskola, Miskolc, 19102 évi évkönyvében olvasható, hogy az 1888- 892 évben végzette növendékek közül ketteőnek volt a lakóhelye Egerlövő, és a foglalkozása gazdálkodó: Buchhalter Gyulának és Kassay Jenőnek2 Ebből is látható, hogy a tehetősebb embe-rek már azokban az időkben is felsőfokú iskolába járatteák a gyermekei-ket, ahol magas szintű gazdálkodói ismereteket szereztek2
Az egyik szerző Édesapja, Molnár Mihály sok lövei mondást ismert és ezeket gyakran el is mondta gyermekeinek2 Az egyik ilyen mondás volt, hogy az még a „Bukhajter idejében vogylt”, vagyis régen történt2 Úgy tűnik az 1900-as évek első évtizedeiben nevezetes személyek voltak a Buchalter-ek, mert még mondásba is foglalták a nevüket2
Érdekességként álljon itte Borsod – Miskolci Értesítő, 18942 évi hirdet-ménye, melyben a faluban megüresedette jegyzői állásra írt ki pályáza-tot a főszolgabíró:
„Pályázati hirdetmény.
Nyugdíjaztatás fogylytán üresedésbe jöttü 392 frt 91 kr. fiuzetéssel, 40 frt átalány dijjazásával, természetbeni lakással és 6 katasztrális hogyld 585 □ öl rétföldnek haszogynélvezésével javadalmazogyttü Egerlövő község je zői ál-logymás elnyerésére ezennel pályázat hirdettüetik.
A választás megtartására határidőül fogylyó 1894. évi márczius hó 8-ik napjának délelőttüi 9 órája Egerlövő község házáhogyz kitűzetik.
Felhivatnak a pályázni óhajtók, miszerint az 1886. évi XXII. t.-cz. 74. §-a értelmében felszerel: kérvényüket, melyben eddigi működésük, életkogyruk, hogynpogylgárságuk, erkölcsi viseletűk kellően igazogylva le en, alólirogyttü fő-szogylgabírói hivatalhogyz f. évi márczius hó 2-ig annyival is inkább adják be, mivel a későbben érkező kérvények fiu elembe vétetni nem fogygnak.
Utólagogysan megje eztetik, hogy a 6 hogyld 585 □ öl rélföld utáni adót a je ző köteles fiuzetni.
Kelt Mező-Kövesden, az egri járás főszogylgabírói hivatalánál, 1894. évi február hó 16-ik napján.
Gasmer Gyula, főszogylgabiró”
Ismereteink szerint ennek a pályázatnak a keretében került Egerlö-vőre Pozsonyi Antal jegyző, aki 1923-ig töltöttee be ezt a fontos tisztsé-get2
Az egerlövőiek közül volt, aki a 19 – 202 század fordulóján komoly katonai beosztást töltötte be2 Egyik ilyen személy volt a nemesi szárma-zású Török Sándor (Erdődi), aki 18472 január 27-én születette Egerlövőn2 A szülei Török László és Böszörményi Júlia voltak2 Katonai pályáját ön-kéntesként kezdte 1866-ban a 112 huszárezredben2 Fokozatosan haladt előre a ranglétrán: az ezrednél káplárként kezdi s 1889-ben már kapi-tány2 A magyar királyi nemesi testőrséghez 18902december 1-jén kerül2 1906-ban vonul nyugállományba462
Egerlövő lakosainak többsége a társadalom szegényparaszti rétegébe tartozik a 192 században, s a század végén elég sok aratósztrájk, tünte-tés fordul elő Borsod megyében is, csakúgy, mint az ország többi ré-szén2
Ez az időszak ezeknek a mozgalmaknak a kora, bár a településen ilyen jellegű történésekről nincs számotteevő adat2
A megyében inkább a szociáldemokrata irányzat alakul ki jobban2 Egy 1898-as alispáni jelentés is arról beszél, hogy foglalkozni kell az agrárszocializmus borsodi terjeszkedésével2
A századforduló előtte és után is nagyon sokan kivándoroltak dolgoz-ni Amerikába2
Molnár Mihály útlevele
Erről tanúskodnak azok az okmányok, amelyekben pontosan leírják a legfontosabb személyes adatokat az Amerika földjére lépő külföldi bevándorlókról2 Ugyanis Ellis Island szigetén, a New York-i kikötő be-járatánál minden hajón érkező, USA-ba tartót regisztráltak, s csak ez-után léphetette az illető az ígéret földjére2
Egerlövőről is szép számmal vándoroltak ki2 Közülük nagyon sokan az összegyűjtötte keresetteel aztán hazatértek, házat és földet vásároltak, így egy kicsit kiemelkedtek a szegénysorból2
Ebből az időből származik Molnár Mihály útlevele, amellyel többször is megjárta Amerikát2
Molnár Mihály útlevele
19062 május 302 alakult meg az Egerlövői fogyasztási és értékesítő szövetkezet2 Melynek alapító okiratában az alábbiakat rögzítetteék:
„Főtelep: Egerlövö (Bogyrsogydme e)
Képviselői: Sólyogym Barna, Igó Lajogys, Oláh Benjamin, p. Szegedi István, P. Mogylnár Lajogys, kik a czéget a 6-ik rogyvatban körülírt módogyn e üttüesen je zik.
Ezen, a Ma ar Gazdaszövetség Han a nevű fogy asztási és értékesítő szövetkezettüel szerves összeköttüetésben álló kogyrlátogylt felelősségű szövetke-zet az 1906. évi május hó 20-ik napján tartogyttü alakuló köz űlés által elfogy-gadogyttü alapszabályogyk szerint keletkezettü.
Székhelye: Egerlövő.
A vállalat tár a: tagjait és hogyzzátartogyzóit ogylcsó és jó minőségű háztar-tási és gazdasági czikkekkel ellátni és termékeik eladását közvetíteni.
Tartama: huszogynöt év.
Üzleti tőkéje: a tagogyk által hárogym hó alattü befiuzetendő 363 darab tíz kogy-rogyna névértékű üzletrészből alakul, togyvábbá a tag a szövetkezet kötele-zettüségeiért üzletrésze névértékének ötszörös összegéig felelős.
Az igazgatóság öt tagból áll és ezek Sólyogym Barna, Igó Lajogys, Oláh Benjamin, P. Szegedi István és P. Mogylnár Lajogys egerlövői lakogysogyk.
A czég érvényességére a szövetkezet irogyttü va nyogymogyttü czége alá két igazgatósági tag saját törvényszékileg beje zettü aláírása szükséges.”
A Miskolczi törvényszék 19072 január 102 napján vettee nyilvántartás-ba az Egerlövői hitelszövetkezetet, mint az Országos Központi Hitelszö-vetkezet tagját2
A hitelszövetkezet bejegyzéskori főbb adatai:
„Főtelep: Egerlövö
Képviselői: Sólyogym Barna, Pogyzsogynyi Antal, Deáki Jánogys, Szegedi István, Szabó Lajogys, Szendrei István, Atkári Sámuel, Éliás Jakab, Szabó Ferencz, kik a czéget a 6-ik rogyvatban körülirt módogyn e üttüesen je zik.
Ezen az 1898. évi XXIII. t.-cz. értelmében alakult és az Országogys Köz-pogynti Hitelszövetkezet tagjai közé belépettü kogyrlátogylt felelősségű
szövetke-zet az 1906. évi deczember hó 16-ik napján tartogyttü alakuló köz űlés által elfogygadogyttü alapszabályogyk szerint keletkezettü.
Székhelye: Egerlövő.
A vállalat tár a: tagjai anyagi helyzetén javítani az által, hogy őket takarékogysságra buzdítja, hiteligényeiket kielégíti s esetleg vállalkogyzásaik-ban és netalán üzleti ü eikben segíti.
Tartama: határogyzatlan idő
Üzleti tőkéje: a tagogyk által 100 fiulléres előleges havi részletekben befiuze-tendő 170 darab 50 kogyrogyna névértékű üzletrészből alakul.
A tag a szövetkezet kötelezettüségeiért üzletrésze névértékének ötszörös összegéig felelős.
Az igazgatóság kilencz tagból áll, kik közül e et az Országogys Közpogynt nevez ki.
A jelenlegi igazgatók: Sólyogym Barna, Pogyzsogynyi András, Deáki Jánogys, Szegedi István, Szabó Lajogys, Szendrei István, Atkári Sámuel, Szabó Fe-rencz és Éliás Jakab egerlövői lakogysogyk.
A czég érvényességére a szövetkezet irogyttü va nyogymogyttü czége alá két igazgatósági tag aláírása szükséges.
Minden a szövetkezet nevében kiadandó hirdetmény a Budapesten megjelenő Országogys Közpogynti Hitelszövetkezeti Értesitő-ben fogyg közhírré tétetni.
Azogyn körülmény, hogy az Országogys Közpogynt által igazgatósági tagnak Éliás Jakab neveztetettü ki, feltüntettüetik.”
A hitelszövetkezet 1928-ig működötte önállóan, majd egyesült a Me-zőkövesd-i Járási Hitelszövetkezetteel2
Borsodvármegye Hivatalos Lapja az 19072 évtől kezdődően folyama-tosan közzétettee a megyében legtöbb adót fi,zető polgárok névsorát (vi-rilis névjegyzék)2
Ezek közötte több egerlövei érdekeltségű személy neve került felsoro-lásra az alábbiak szerint:
Buchalser Sámuel bérlő (19072 évben)
Éliás Jakab bérlő (19072, 19092, 19112 évben) Klein Dezső birtokos (19072 évben)
Báji Patay Gyula birtokos (19172, 19282 évben) ifjú2 Szendreí István birtokos (19292, 19342 évben) Nagy Ferenc útbiztos (19292, 19342 évben)
K2 Deáki János birtokos (19342 évben)
Pintér Nándor nyugalmazotte uradalmi jószágigazgató (19342 évben) Egerlövőn a postaügynökség, valamint a postai szolgáltatás 19082 ja-nuár 16-ával indult meg2 Budapesti Közlöny, 19082 jaja-nuár 14-ei 102 szá-mában erről a következő hirdetés jelent meg:
„A kassai m. kir. pogysta- és távirdaigazgatóság közhírré teszi, hogy a Bogyrsogyd várme e területén fekvő Egerlövö községben 1908. évi január 16-án pogystai ü nökség lép életbe, mely bárhogyva szóló levélpogystai küldemé-nyek, togyvábbá csak a belföldre, Ausztriába, a megszállogyttü tartogymányogykba va Németogyrszágba szóló, 1000 kogyrogyna értéket meg nem haladó pénz- és csogymagküldemények felvételével, togyvábbitásával, leadásával, valamint pogystautalványogyk, pogystatakarékpénztári ü letek közvetítésével lesz meg-bizva.
A pogystaü nökségnél cheque és pogystatakarékpénztári betét csak 1000 kogyrogyna erejéig eszközölhető.
A pogystaü nökség kézbesítési köre Egerlövö községen kívül más község-re nem terjed ki.
A pogystaü nökség leszámogylás, ellenőrzés és felü elet tekintetében a mezőkövesdi pogystahivatalhogyz fogyg tartogyzni és összeköttüetését a bogyrsogyd-ivánkai és a mezőkövesdi pogystahivatal közt napogynként e szer közlekedő e fogygatu kogycsijárat utján nyeri.”
Mint, ahogy azt a malomnál is látteuk 1874-ben, az elöljárók gyakran éltek a község tulajdonában lévő eszközök, ingatlanok határozotte idejű bérbeadásával, mint az alább, a Borsodvármegye Hivatalos Lapja, 19102 július 142én megjelent 282 számban megjelent hirdetményben is
tör-tént:
„Árverési hirdetmény.
Lentirogyttü községi elöljárók által közhírré tétetik, miként az Egerlövő község tulajdogynát képező 22 kat. hogyld és 202 □ -öl térmértékű szántóföl-dek a községházánál 1910 évi julius hó 24-én délután 2 órakogyr 1911 évi január 1 től, 1916 évi deczember hó 31ig terjedő időre, va is hat (6) e -mást követő évekre nyilvánogys árverésen haszogynbérbe fogyg adatni.
Az árverési feltételek addig is a községje zői irogydában a hivatalogys órák alattü betekinthetők.
Kelt Egerlövő, 1910. július 5-én Pogyzsogynyi Antal je ző, K, Deák Jánogys bíró.”
Az 1910-es évektől Egerlövőn Szatmári Király Pálné Plathy (Plattehy) Ida unokája, báji Patay Gyula kezdette gazdálkodni a szüleitől, Patay Gyulától és Szatmári Király Annától örökölt 1342 holdas birtokon2 Há-zasságot kötötte egy szép, szlovák származású belsőcseléddel, Koroly Jú-liannával2 Két fi,uk születette: Gyula (1917-1995) és Árpád (1924-1999)2
Az egerlövői birtok mintagazdaság volt: vetésforgó, gépek alkalma-zása, öntözéses gazdálkodás, szárító üzem, szélturbina2 A kastélyban, sőt az aszfalt burkolatú ólakban is villannyal világítotteak2
Báji Patay Gyula nagy szerepet vállalt a mezőkövesdi tőkés vállalko-zások irányításában: a Fürdő és Villamossági Részvénytársaság, a Me-zőkövesdi Népbank vezetőjeként2 Országgyűlési képviselőként és a Nemzeti Bizotteság elnökeként végezette közéleti munkát2 Egerlövői bir-tokát az 1920-as évek végén, vagy az 1930-as évek elején eladta2 Patay művelt, az új iránt fogékony, érdeklődő ember volt: gazdálkodotte, rész-vénytársaság vezetője volt, kiválóan birkózotte, boxolt és sakkozotte2 Mindig élen járt a modern technika alkalmazásában: autóval járt, tele-fonnal rendelkezette, egerlövői kastélyánál szélturbinát építteetette2 Állító-lag 8 idegen nyelven beszélt2
Báji Patay Gyula szélturbinája
Az 1920-as években sok sakkversenyt rendezette a kastélyában és láttea vendégül Magyarország és Közép- Európa neves sakkozóit2 Né-metellenes magatartása miatte a nyilasok üldözték, a kommunisták pe-dig származása miatte nem kedvelték2 A földosztáskor minden földje el-veszette2 Ezután Érden vásárolt házat és feleségével együtte otte telepe-dette le2 1952-ben halt meg, feleségével közös sírban nyugszanak Érden a Tusculánum-i temetőben2
Rubinek Gyula által szerkesztette Magyarországi gazda czímtár (1912, Budapest) tartalmazza a következő Egerlövőhöz kapcsolódó személy és cég nevét:
Gőzmalmok 100 q-n felüli napi őrlési képességgel Egerlövő u2 p2 Borsodivánka, özv2 Klein Hermanné
Egerlövői hitelszövetkezet (105)2
Patay Gyula és felesége sírköve
VII. 2. Löveiek az első világháborúban, a háború utáni időszak
Az első világháború a lakosokat úgy érinti, hogy a férfi,akat besoroz-zák katonának, s nagyon sokan a frontra kerülnek2 Néhányan a miskol-ci Tízes honvédeknél szolgálnak, mások pedig a nyíregyházi huszárez-redhez kerülnek, s így harcolnak a keleti fronton2 Az olasz fronton har-colók közötte is vannak löveiek, olyanok, akik a veronai fogolytáborba kerülnek 1918-ban
a fogságba esésük után és a háború végén térnek haza2 Többen vitézségü-kért Károly-kereszt kitüntetést, majd később vitézi címet kapnak2 Az adatok szerint az első vi-lágháborúban a községnek 357 ka-tonája harcolt, hősi halált halt 59, hadi-rokkant lette 37 fő2 A hősi halotteak ne-vét a Templom-kertben felállítotte emlékmű tábláján örökítetteék meg, melyet báji Patay
Gyula állítteatotte2 Az első világháború áldozatainak emlékműve
Zubor Károly fotója, az emlékmű hátoldalán Pintér Nándor birtokos neve található, vagyis Neki is köze lehetette az emlékműállításhoz2
A korabeli hadi tudósítások közötte ráakadtunk több egerlövői hősi halotteról szóló tudósításra, melyek német nyelven íródtak, hiszen ak-kor még az Osztrák–Magyar Monarchia volt az egyik harcoló fél és kö-zös hadsereg volt osztrák parancsnokság alatte2 A lakhelyükön kívül többnyire közzétetteék az alakulat számot és a születési időt is, valamint az elhalálozás helyét is2
Veszteség lajstrom, 19152 szeptember-október:
• Atkari Johann, Inft.2, IR, Nr, 60, 5, Komp2, Ungarn, Heves, Egerlö-vő, verw,
• Kollar Bálint, Inft.2, IR2 Nr2 60, 62 Komp2, Ungarn, Heves, Egerlövö, 1893, tot (282/72 1915)2
• Korpás Ladislaus, Inft.2, IR2 Nr2 60, 62 Komp2, Ungarn, Heves, Eger-lövő, 1892, verw2
• Korpás Samuel, Inft.2, IR2 Nr2 60, 62 Komp2, Ungarn, Heves, Egerlö-vő, 1893, verw2
• Kovács Imre, Inft.2, IR2 Nr2 60, 72 Komp2, Ungarn, Heves, Egerlövő, 1891, verw2
• Molnár Bernát, Inft.2, IR2 Nr2 60, 72 Komp2, Ungarn, Heves, Egerlö-vő, 1894, verw2
• Tóth Stefan, Inft.2, IR2 Nr2 60, 62 Komp2, Ungarn, Heves, Egerlövő;
1894, verw
Veszteség lajstrom, 19182 február-március:
• Molnár Josef, Lstlnfst2, IR2 Nr2 60, Ungarn, Borsod, Egerlövő, 1890; kriegsgef2, Selo Spasskoje, Gebiet Primorsk, Rußland2 Kovács Lajos, Infst2, HIR2 Nr2 10, zugeteilt dem HIR2 Nr2 16, MG-Komp2 I, Ungarn, Borsod, Egerlövő, 1878; verw2
• Kollar Josef, Lstlnfst2, IR2 Nr2 60, Ungarn, Borsod, Egerlövő, 1886;
kriegsgef2, Laishew, Gouvernement Kasan, Rußland2
• Kovacz Imre, Infst2, IR2 Nr2 60, Ungarn, Borsod, Egerlövő, 1891;
kriegsgef2, Troizk, Gouvernement Orenburg, Rußland2
• Kovacz Sándor, Lstlnfst2, IR2 Nr2 60, Ungarn, Borsod, Egerlövö, 1894; kriegsgef2, Jekaterinburg, Gouvernement Perm, Rußland2
• Kowacz Imre, ResKorp2, IR2 Nr2 60, Ungarn, Borsod, Egerlövő, 1882; kriegsgef2, Archangelsk, Rußland2
• Molnár Bartolomeus, Lstlnfst2, IR2 Nr2 60, Ungarn, Borsod, Eger-lövő, 1894; kriegsgef2, Pizzighetteone, Italien2
• Molnár Daniel, Lstlnfst2, IR2 Nr2 60, Ungarn, Borsod, Egerlövő, 1886; kriegsgef2, Ossa, Gouvernement Perm, Rußland2
• Nagy János, Reslnfst, ÍR2 Nr2 60, 82 Komp2, Ungarn, Borsod, Eger-lövő 1886; kriegsgef2, Rußland2
• Staho Mihály, Lstlnfst2, ÍR2 Nr2 60, Ungarn, Borsód, Egerlövő, 1889; kriegsgef2, Nikolajewsk, Gouvernement Samara, Rußland2
• Zubor Ludwig2 ResKorp2, IR2 Nr2 60, 132 Komp2, Ungarn, Borsod, Egerlövő, 1885; kriegsgef, Petrosawodsk, Gouvernement Olonez, Rußland2
• Szilvási Johann, Gefr2, IR2 Nr2 34, 122 statte 162 Komp2, Ungarn Bor-sód, Egerlövő, 1892, verw2
A Magyar Királyi Honvédség számára 19192 szeptember 22-én ki-adotte Rendeleti Közlöny 742 számában közzétette Személyes Ügyek ré-szében található, hogy a magyar hadügyminiszter a következő kitünte-tések adományozását erősítettee meg az ellenség előtte tanúsítotte vitéz magatartásuk elismeréséül:
a 22 osztályú ezüst vitézségi érmet:
Molnár László (18962, 19162 Egerlövő), népfölkelőknek, és a vas érdemkereszt a vitézségi érem szalagján kitüntetést:
Molnár Ferencz (1894, 19142 Eger-lövő), népfölkelő, czimzetes tize-desnek2
Bálinti József
első világháborús katona
Korpás Lajos első világháborús huszár
Csíkvári Antal által szerkesztette Vármegyei Szociográfi,ák V2 Borsod vármegye (Miskolc, 1939) V2 rész: Személyi adatteára és Dr2 Klein Gás-pár: Borsod vármegye és népességének története című művében talál-hatók a következő sorok:
„Az I. világhábogyrú után na ogybb fogysztogygatásogyk vogyltak Mezőkövesden, Egerlövőn és Mezőcsátogyn. A csendőrök és nemzetőrök fe vere rendet te-remtettü, a gogynogysztevőket letartóztattüák. A csendőrség mindenüttü csatlakogy-zogyttü a népkogyrmányhogyz és erélyes akcióba fogygogyttü a rend fenntartására. A nemzetőrség szervezése me eszerte megindult.
Zsóry Györ , akit a várme e szeptember közepén választogyttü alispán-ná, igen nehéz helyzetben vogylt. Köz űlést nem hívhatogyttü össze, í utóla-gogys jóváha ás reményében elrendelte, hogy azogyk a je zők, akiknek életét közvetlenül veszélyeztetik a garázdálkogydók, hivatalukat elha va a járási főszogylgabírói hivatalogykhogyz vogynuljanak be szogylgálattüételre, mindaddig, amíg községükben a közbiztogynság helyre nem állogyttü. Mindössze 4—5 ilyen je ző vogylt a me ében, ezek helyettü a tanítók, va más megbízható em-berek vettüék át a község vezetését.”
Az őszirózsás forradalom idején az akkori lelkésznek és jegyzőnek el kellette bujdosni a helyi zavargások elől, melyet frontról hazatért kato-nák indítotteak2
Az 1919-es Tanácsköztársaság idején, pontosabban március 31-én a falu irányítására direktóriumot választanak2 Ennek tagjai: Korpás Imre (ragadványnév: Béni), Molnár Imre (Postás), Nagy Sándor2 Elnök: Kor-pás Imre2 1919 áprilisában megválasztotteák járási küldöttenek Márki Ká-rolyt2 A községben ekkor vörösőrség is működik, melynek vezetője Szegedi Károly2
A Mezőkövesd járási gazdasági bizotteság 1919-ben készült kimutatá-sa szerint Egerlövő két 100 holdnál nagyobb gazdaság működötte2
Az egyik: A Patay Gyula féle gazdaság Területe: 364 kat2 hold2 Ferge Sándor gazdasági vezető (helyettees)2
A másik: Prónay Endréné féle gazdaság Területe: 226 kat2 hold2 Gaz-daság vezetője: Kovács Béla2
A gazdaságok adatait a következő táblázat tartalmazza:
Község Gazdaság kat2 h2 tehén, üsző sertés ökör ló
Egerlövő Patay Gyula 364 - 51 18 4
Egerlövő Prónay Endréné 226 - - 22 1
Forrás: Csonka Rózsa: A Magyar Tanácsköztársaság agrárpolitikájá-nak néhány jellemvonása (1959)
Az 1919-es évben a falu határában nagyon elszaporodtak a vetési varjak, ami sok gondot okozotte a gazdálkodóknak, ezért a falu tanítója az alábbi levéllel fordult az illetékes hatóságokhoz:
„Elvtárs!
Határunkban a na mértékben elszapogyrogydogyttü varjak ogylyan na pusz-títást visznek véghez a na üg el-bajjal eszközölt tavaszi vetésekben, hogy községünk progyletár lakogysainak jövő évi ellátását erősen veszélyezte-tik. A varjútelep a szogymszédogys Bogyrsogydivánkán van, ahogynnan a napogynkénti riasztás miattü óriási beláthatatlan csogypogyrtogykban telepednek le enge ve-téseinkre, s fe ver hiánya miattü – teszik tönkre munkánk ümölcsét.
Kérjük azért szíveskedjék elrendelni, hogy a vadász és hatósági engedély-lyel ellátogyttü, s földmíveléssel fogyglalkogyzó, megbízható szakszervezeti tagogyk-nak vadász-fe vere a helyi össze űjtési helyről lehetőleg mi előbb ki-adassék.
Egerlövő 1919 IV/4.
elvtársi üdvözlettüel: Igó Lajogys tanító
Egerlövő község directóriuma fenti kérést teljesíthetőnek véleményezi.
k. m. f.
B Kogyrpás Imre P Mogylnár Imre Na Sándogyr „
„A mezőgazdasági biztogys véleményezése a varjak riasztására vadász-fe verek kiadása tár ában.
Bogyrsogydvárme e Közellátási és Mezőgazdasági Biztogysától.
Várme ei Közigazgatási Biztogysságnak, Helyben.
Azzal a véleménnyel teszem át, hogy a vetési varjak elriasztása céljaira a vadászfe verek a földmíveléssel fogyglalkogyzó megbízható szakszervezeti tagogyknak kiadhatók lennének.
Miskogylcz, 1919. április hó 8
A direktórium megbízásából: Szeder Ferenc közellátási és mezőgazda-sági biztogys.”
„Felhatalmazogym a falusi tanácsogyt, hogy a vetési varjak elriasztása cél-jából megbízható, földműveléssel fogyglalkogyzó szakszervezeti tagogyk részére vadászfe vert és erre vogynatkogyzó fe vertartási engedélyt kiadhassogyn.”
A Tanácsköztársaság leverése után az ide érkező román csapatok több embert letartóztatteak, majd elszállítotteak2 Többüket Debrecenbe, míg másokat Romániába hurcoltak, ahonnan csak jóval később tér-hetteek haza2
A Magyar Jövő újság 19202 január 9-ei számában adotte hírt arról, hogy az Államügyészség izgatással és ingatlan vagyon jogtalan elfogla-lásával és magánlak sértéssel vádolta meg Sólyom Barna volt egerlövői lelkészt2 A tárgyaláson több egerlövői tanú is megerősítettee, hogy a tiszteletes a proletárdiktatúra alatte állandóan izgatotte a kommunizmus érdekében2 A templomban a szószékről mondta el lázító beszédeit, amelyben köztulajdonnak mondotte minden vagyont2 A bíróság ítéleté-ben Sólyom Barnát izgatás vétségéítéleté-ben bűnösnek mondta ki és ezért két évi és 2 hónapi börtönre ítélte2 A későbbiekben a fellebbezések után ki-mondta a bíróság, hogy Sólyom Barna lelkipásztort koholt és alaptalan vádak alapján ítélték el, ezért az elsőfokú ítéletet megsemmisítetteék és teljes mértékben rehabilitálták az elítélt lelkészt2
A két világháború közötte a falubeliek nagy része továbbra is sum-másként próbált boldogulni2 Tavasztól késő őszig az ország különböző területein vállaltak munkát: Mezőhegyes, Fövenyeshát, Kétútköz2
VII. 3. Az egerlövői rezesbanda megalakulása 1914-ben.
A falusi fúvószenekarok, az ún2 rezesbandák a 192 század végétől ter-jedtek el a magyar falvakban2 A meghonosodásban valószínűleg szere-pe volt a magyarországi sváboknak is2 Lakodalmak, temetések alkalmá-val, bálok során nagyon sokszor szórakoztatteák az embereket2
Ügyesebb paraszt együtteesek nemcsak fúvós, hanem vonós hangsze-reken is játszotteak, s miután a lakodalmi menetet hazakísérték, a ház-nál már sokszor vonós hangszereken folytatteák a zenélést2
Repertoárjuk népdalokból, magyar nótákból /csárdásokból és „hall-gatókból”, indulókból, valamint a falvakban akkor ismert nemzetközi táncok dallamaiból /keringő, polka, tangó stb2/ állt2
Repertoárjuk népdalokból, magyar nótákból /csárdásokból és „hall-gatókból”, indulókból, valamint a falvakban akkor ismert nemzetközi táncok dallamaiból /keringő, polka, tangó stb2/ állt2