Ebben a fejezetben, olyan Egerlövőn születette és onnan elszármazotte személyekről találhatók megemlékezések, információk, akik országos ismertségre, elismertségre tetteek szert a gazdasági életben, a kultúrá-ban, valamint a sportban2
Z. Molnár Mihály
országos hírű és elismertségű termelőszövetkezeti elnök2
Z2 Molnár Mihály 1924-ben születette Egerlövőn és 1992 szeptemberében hunyt el2 Kisparaszti csa-ládból származotte2 Apja öt hold földön gazdálkodotte, de jól értette a gazdálkodás-hoz2 Az ifjúú Mihály is itte tanulta meg a földművelés alapjait, amihez a későbbi-ekben különböző szakirá-nyú iskolákban szerezte meg az elméleti tudást2
1960-tól, megalakulásá-tól kezdődően elnöke volt a cinkotai Aranykalász Mgtsz-nek, majd az 1977-es egy1977-esülés után a kere-pestarcsai Szilasmente Mgtsz-nek2 A nem túl jó
minőségű földeken meghonosítottea a gyógynövénytermesztést, kezdet-ben 500-700 hektáron termesztetteek különféle gyógynövényeket, amit az 1980-as évek második felére már 1700 hektárra bővítetteek2
A gyógynövények feldolgozását is a gazdaságban végezték és a „Szi-las” néven ismert márkát Magyarországon és külföldön is elismertteé, keresetteé tetteék termékeik2
A vezetése alatte álló közös gazdaság sikeresen és eredményesen gaz-dálkodotte2 Z2 Molnár Mihály pedig kiváló munkájáért több magas álla-mi kitüntetésben részesült2
Egy róla készült cikkben elmondta, hogy „Már kis ermekkogyrogymban megfogygadtam, hogy a parasztság felemelkedéséért dogylgogyzogym. Az indíttüa-tást apám és anyám küzdelmei adták”2 Fogadalmához egész életében hű maradt, hiszen irányítása alatte a közös gazdaság eredményes működése következtében az otte dolgozó emberek kiemelkedő jövedelmet kaptak, ami hozzásegítettee őket jobb és a boldogabb, sikeres élethez2
Szülőfalujában helyezték örök nyugalomra és a hazai földben alussza örök álmát2
Dr. Bata Imre
irodalomtörténész-kritikus2
19302 augusztus 26-án születette Egerlövőn
Meghalt: 20002 május 12 Budapest Óbudán temetteék el 20002 június 27-én2
Édesanyja neve Zubor Ida, édesapja neve Bata Imre2
Felesége: Mile Emma, a budapesti Vendéglátóipari Főiskola tanára
Lánya: Bata Zsuzsanna orvos, egye-temi tanár
Apja és nagyapja summások és cse-lédek voltak2 Anyai nagyapja
1913-ban a jobb élet reményében kivándorolt az Amerikai Egyesült Álla-mokba, ahol a detroiti Ford autógyárban dolgozotte2 Itte 1935-ben mun-kahelyi baleset következtében elhalálozotte2
Az úgy nevezette „tehetségmentés” révén jutotte gimnáziumba2 Kassán, valamint Mezőkövesden volt diák2 1951-ben az utóbbi városban érettesé-gizette2
Ezután Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzette magyar szakos tanári oklevelet (1955), majd itte doktorált 1959-ben, majd 1981-ben az irodalomtudományok kandidátusa lette2
1955 és 1965 közötte a Debreceni Egyetemi Könyvtár tudományos munkatársa2 Majd 1965-től 1967-ig a Szegedi Egyetem adjunktusa volt2
További munkahelyei:
Állami Gorkij Könyvtár (1967-69), Országos Széchenyi Könyvtár Kéziratteár Modern Magyar Irodalmi Gyűjteménye (1969-1975), MTA Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa (1975-1982), az Élet és Irodalom című lap főszerkesztője (1982-1991), majd ugyanezen lap nyugdíjas rovatvezetője, a szegedi József Atteila Tudományegyetem docense (1978-1991)2
Szabó Pál, Veres Péter és Weöres Sándor műveivel és munkásságával foglalkozik, de Debrecen irodalmi múltja is nagy szerepet kap munkás-ságában2
1975-ben József Atteila-díjat, később Darvas József-díjat (1989) kap2 1975-től hosszú időn keresztül szerkeszti a Szép versek című, népsze-rű kiadványt2
A Magyar Írók Szövetségének választmányi tagja2 Fontosabb művei:
Ívelő pályák (Tanulmányok és kritikák Budapest 19642)
Veres Péter alkotásai és vallomásai tükrében (Arcok és vallomások Budapest 19772)
Weöres Sándor közelében2 Tanulmányok, visszaemlékezések (Elvek és utak Budapest 19792)
(Forrás: Kozák Péter: névpont2hu, 20132)
Deák Géza
többszörös magyar válogatotte és sokszoros magyar bajnok atléta
1956-ban születette2 Édesapja: De-ák Géza, édesanyja: Szegedi Elvira2
Édesapja a Bodrogközből, Ricsé-ről származotte, édesanyja ősei tős-gyökeres egerlövőiek2
Az általános iskolát a szülőfalujá-ban végezte, majd tanulmányait a mezőkövesdi, akkori I2 László Gim-náziumban folytattea2 Már elemi is-kolás korában vonzódotte a sport-hoz, mely a falusi gyerekek min-dennapjaihoz tartozotte ekkor2 Főleg a labdarúgás, melyet nagyon szere-tette és ügyesen művelt, s arról ál-modozotte, hogy egyszer ő is híres játékos, sportoló lesz2
A középiskolában sportpályafu-tásának elindítója Schumi Géza ta-nár úr volt, a távolugrást és a rövid-távú futást gyakorolták, s hamaro-san szép eredményeket ért el a me-gyei versenyeken2 Később Zékány Gyuláné edzettee, s a távolugrás mellette a 400 méteres futást részesí-tetteék előnyben2 A távolugrás ekkor még jobban ment, s így bekerült
Borsod megye ifjúúsági válogatotte atléta csapatába2 1974-ben Keszthe-lyen, az Országos Vidékbajnokságon távolugrásban és 400 méteres fu-tásban indult s mindketteőt megnyerte2 Itte fedezte fel a Nyíregyháza ak-kori kiváló atlétikai edzője, Molnár István s rábeszélte, hogy felvételiz-zen a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolára2 A jelentkezés sikeres volt, el-kezdte tanulmányait testnevelés-földrajz szakon, s az NYVSC igazolt versenyzője lette2
Előfelvételisként Kiskőrösre vonult be, hogy teljesítse katonai szol-gálatát2 Itte is kiválóan szerepelt az Országos Hadseregbajnokságon, el-ismerést szerezve ezredének2
Leszerelése után elkezdte a főiskolát és folytattea sportolói pályafutá-sát2 Ekkor már sorra jötteek az eredmények2 Megnyeri az Országos Vi-dékbajnokságot, az Egyetemi Országos Bajnokságot, az Utánpótlás Or-szágos Bajnokságot, s 400 méteres időeredménye közel 48 mp lesz2 Utánpótlás válogatotte lesz s a bajor-magyar utánpótlás viadalon Mün-chenben a 4×400 m-es futásban elsők lesznek társaival, egyéniben pe-dig 22 helyezette2 Később is sok külföldi versenyen vette részt: Bulgária, Csehszlovákia, NSZK, Jugoszlávia, Olaszország, Svájc2
1976-ban az Országos Felnőtte bajnokságon, 400 méteren az előfutam-ban 4723 mp-t futotte, ezzel abelőfutam-ban az évben Ő a csúcstartó, tőle jobb eredményt senki sem tudotte elérni2
Eredményei alapján 1976 szeptemberében már a magyar atlétikai vá-logatotte tagja2
1977-ben az Országos Váltóbajnokságot megnyerte társaival, a 4×
200 és 4×400 méteres távon, (Novák, Szemeti, Fáklya, Deák), megelőzve a nagymúltú Újpest és Honvéd csapatát2
Még ugyanebben az évben Egyetemi és Vidékbajnok lette egyéniben2 Továbbra is tagja volt a felnőtte válogatottenak, s az országok közöttei via-dalokon legyőzték többek közötte a franciák csapatát is2
Nagy élmény számára az olaszok elleni verseny Triesztben, ahol 40 000 ember őrjöngötte a stadionban, s példaképe, a többszörös olimpiai bajnok Pietro Mennea ellen futhatotte2 Visszaemlékezése szerint itte
ju-totte eszébe önmaga, az az egerlövői kisfi,ú, aki valamikor ilyen verse-nyekről álmodozotte, s íme, most valósággá vált mindez a számára2
Az 1980-as moszkvai olimpiára készülő 4×400-as váltó tagja, de a váltótagok sérülése miatte nem tudtak részt venni a rangos sportesemé-nyen2
A diploma megszerzése után a DVTK egyesületéhez igazol, ahol Bánhidi Béla lesz az edzője2 A versenyzés mellette egy serdülőcsoport edzőjeként is tevékenykedik2 Továbbra is jól szerepel az országos baj-nokságokon, pontokat szerezve egyesületének, de az egészségügyi problémák sorra jelentkeznek (sérv, térdsérülés, achilles íngyulladás), ezért úgy dönt, hogy befejezi aktív pályafutását2
Ezután inkább edzőként kezd kiteljesedni2 Tanítványai a DVTK-nál egyre sikeresebben szerepeltek az országos bajnokságokon (több első hely, dobogós helyezések)2
Elkezdi testnevelő tanári munkáját, s 1981 szeptemberétől a miskolci 112 sz2 sport tagozatos általános iskolában kezd tanítani, s ekkor már az MVSC sportegyesületénél lette edző219971-től a Szemere Bertalan Szak-munkásképzőben tanítotte, majd újra visszatért a DVTK-hoz edzőnek2 Versenyzői közül többen a felnőtte válogatotte tagjai közé is bekerültek2
Közben ismét tovább tanulva, egyetemi testnevelő tanári diplomát és szakvizsgát is szerez a Nyíregyházi Főiskolán2
Munkája elismeréseképpen kitüntetik: megkapta a Borsod-Abaúj-Zemplén megye Diáksportjáért díjat, valamint 2016-ban a Magyar At-létikai Szövetség Magyar Atlétikáért bronz fokozata kitüntetést2
2020-ban vonult nyugállományba2
Méltán vagyunk büszkék arra a lövei kisfi,úra, aki megvalósítottea gyerekkori álmát, tízezrek ünnepeltek, tapsoltak sikerének a stadionok-ban2 A siker azonban sohasem szédítettee el, sohasem felejtettee el szülő-faluját, ahonnan egykor elindult, melyhez ezer szállal kötődik ma is és hálásan gondol mindig az otte élő emberekre2
Bukta János
A miskolci Herman Otteó Múzeum közleményeinek 152 számában ol-vashatóak a következő sorok egy egerlövői pásztoremberről, aki ugyan nem volt országosan ismert, de a múzeumban van kiállítva két műve, amelyek alapján elmondhatjuk, hogy megyei hírű népi művész volt, akire méltán lehetünk büszkék2
„Hires pásztogyr vogylt Egerlövőn Bukta Jánogys. A múzeum űjteményébe 1936-ban e fogykogysbaltája, juhászkampója és ünnepi bogytja is bekerült. Va-lamennyi szerszámát maga készítettüe és gazdagogyn díszítettüe. Eszközeinek anyaga ümölcsfa, szilva és cseresznye. Az előkészítettü fát a lóhídlás alattü tartogyttüa, í szép pirogys színű lettü. Díszítményeinek sajátogys a stílusa, díszítőtechnikája nem faragás, hanem réz és aluminium szirogynyogyzás és szaruból, akran rogyssz fésűből készült berakás. A szirogynyogyzogyttü mogytívu-mogyk általában leveles ágasbogygas minták, vogynalas jellegű stilizált növényi ogyrnamensek, a berakásogyk fogyrmája pedig rendkívül váltogyzatogys, szem-alakú minták, kereszt és szív, sőt balta, kés, villa is előfogyrdul. A szirogynyogyzás és a berakás rajzogys, vogynalas jellegű, illetve fogyltszerű ritmikus váltakogyzása és a díszítendő felületen, valamint a néhogyl alkalmazogyttü színes berakás élénkítő fogylthatása adja a díszítmény sajátogys ritmusát és harmóniáját. (1-2. kép)
Bukta Jánogys minden darabját a gazdag növényi és stilizált ogyrnamens mellettü felirat is díszíti, amely a bogytogykról és a készítés körülményeiről, al-kalmáról nyújt infogyrmációt.
A fogykogysbalta díszítése ólogym, réz és aluminium berakás felirata a szár hogysszában van elhelyezve:
KÉSZÜLT 1925-BEN BORSOD MEGYE EGERLÖVŐN – KIMILD MEG ESZT FIAM BARNUS – BUKTA JÁNOS TULAJDONA EZ.
Az ünnepi pásztogyrbogyt nyogylcogyldalú szárának keskenyebb lapjain pedig a következő a felirat: KÉSZÍTETTE ESZT A BOTOT BUKTA JÁNOS JU-HÁSZ BORSOD MEGYE EGERLÖVŐN EZERKILENCSZÁZÖTBEN ÖRÖK EMLÉKÜ. A másik ogyldalán pedig: BUKTA KÁROJÉ EZ A KÉZBELI BOT KÉSZÍTETE ÉDESAPÁM BUKTA JÁNOS SZÜLETÉSEM NAPJA 1900 MÁRCIUS 19 DIKÉN.”