III. 1. Az első írásos források
A település nevének első írásos említése 1221-ben a Váradi Regest-rumban volt2 A leírás szerint egy tilaji ember, Szőke (Seucha) ábrányia-kat és löveieket vádolt javainak lerombolásával2 Név szerint Mátét, De-dót, Bertalant és Őst Löveő faluból12 Nevezetteek fölforgatteák a Tilaj fa-luból való Szőke jószágát és elharácsolták a király megbízotteja Benedek bán előtte2 A bán számba vettee a negyven márkára rugó kárt és mindkét felet tüzes-vastörvényre Váraddá menesztettee a Csáth faluba való Györk nevezetű pristáldinus kíséretében2 Az ábrányiak és a károsult megegyeztek a kártérítés mértékében, azonban a löveiek nem mutatteák magukat, ezért a nevezette bíró Őket a pristáldinus mondásaként elma-rasztalta és elrendelte, hogy mint ilyenek jőjenek a jegyzőkönyvbe2 A falunkbeliek első említése az akkoriban otte élő emberek egy részének cselekedetei miatte tehát nem volt valami dicsőséges2
A löveiek első írásos említéséhez kapcsolódó lábjegyzetben találunk magyarázatot szülőfalunk vonatkozásában is: „Luen = Lueu = Lövő2 Eger-lövő Borsod megye egri járásában”2 A „lüveü-i” Olán-család, mint hatalmas és áhítatos lelkületű család virágzik a középkorban Borsod-nak e részén2 Övék volt Lövő mellette Fekecs, Poroszló mellette Gelmeth és Pazsag Bogács szomszédságában2 Valószínűleg jelentős része volt ennek a családnak a Boldogságos Szűz templomának építésében, bőví-tésében is2
A különböző oklevelekben, írásos emlékekben a tatár-járás után a lö-vői nemesek a XIII2 század közepétől szerepelnek, mint helyi birtoko-sok2 1257 és 1262 közötte Miklós királyi embert (IV2 Béla, a második honalapító volt abban az időben a király) Borsodban említi a 4982 szá-mú oklevél12, akinek a nevében szerepel a Lövő-i birtokosságra való utalás (Nicolaus de Lew)2
1269-ben az egri káptalan püspöke, Lampert által kibocsátotte oklevél egy birtok visszaadási perben lövői nemesként sorolja fel Domokost és fi,ait: Ágostont, valamint Gyárfást2 Továbbá Olánt és fi,ait: Marcellt, Sándort és Jánost, illetve már a fentebb említette Miklós comest (ispán), aki Olán testvére volt2 Lampert egri püspök előtte folyó perben Bél nem-beli Szilveszter özvegye megegyezette a lövői nemesekkel és visszakapta Egyházasszomolya földet, amelybe beiktatteák és megjárták a határokat2
„Lampert, Isten irgalmából egri püspök minden Krisztushívőnek, aki-hez jelen írás eljut, mindenki üdvözítőjében üdvözülést kíván. Mindenki-nek tudogymására kívánjuk hogyzni jelen levelünk szövegével, hogy a nemes úrnő, a Bél nembeli Szilveszter özve e, Pál mester leánya Dogymogykogysnak a fiuait: Ágogystogynt és Gyárfást, Alánt és fiuait: Marcellt, Sándogyrt és Jánogyst, va-lamint Miklós cogymest, Alán testvérét – (valamennyien) lövői nemesek – perbe hívta előttüünk E házasszogymogylya nevű földjének elfogyglalása miattü.
Amely földről ez az úrnő azt mogyndta, hogy az anyjának, Cirják leányá-nak engedte át régen a testvére, Bódi Mihály cogymes leányne ed anánt, és jóllehet a peres kérdést törvényes rend szerint sogykáig tár alták előt-tünk a felek, mégis – tapasztalt férfiuak közreműködése fogylytán – a mi jó-váha ásunkkal és előttüünk mege ezve kijelentettüék: ogylyan mege ezésre és békés e etértésre jutogyttüak, hogy Ágogystogyn, Gyárfás és fentebb felsogyrogylt rogykogynaik személyesen előttüünk állva. Az említettü E házasszogymogylya föld-jét összes hasznával és tartogyzékával e üttü az előttüünk hasogynlóképp sze-mélyesen megjelent úrnőnél ha ják és átengedik, hogy örökre birtogykogylja azogyn a módogyn, azzal a teljességgel, u anazogyk közt a régi határjelek és határogyk közt, amint az úrnő anyja birtogykogylta, és maga az úrnő,
Szilvesz-ter özve e is birtogykogylta anyja halálától egészen a tatárogyk bejöveteléig.
Ezenkívül a felek akaratából és kérésére kiküldtük Simogynt, az egri Szent Jakab e ház papját, hogy a földet ama határogyk szerint járja meg, és az említettü úrnőt iktassa be e föld teljes birtogykába. (Simogyn) hogyzzánk vissza-térve elmogyndta, hogy e föld megjárására ogydaengedve ezeket a nemeseket és az összes többi határogyst, a akran említettü úrnőt káptalanunk előttü be-iktattüa az említettü föld teljes birtogykába. A fentnevezettü föld régi határjele-inek sogyra pedig ebben a rendben különül el, amint előbb mogyndogyttü embe-rünk felsogyrogylta az elöl megjelölt nemesekkel e üttü: az első határjel a káp-talan földjénél kezdődik, és lefelé halad a patak fölöttü egészen a cserjésig, amit ma arul Kökénykereknek mogyndanak, és Ágogystogyn kúriája mögöttü van. Ottü áll két határjel; innen határjelek mentén halad dél felé és átvág valami bogyzótogyn, s e körtefa alattü van két határjel; innen a szántóföldön keresztül határjelek mentén me e bizogynyogys Csaj nevű völ ig, ahogyl e bizogynyogys bércen dél felől van két határjel; innen az említettü Csaj nevű völ ben me határjelek mentén Pazsag földjéig; innen a Csaj völ fejé-től észak felé terjed a bogygácsi föld határjeléig; imi en határjelek mentén halad Bogygács említettü földje mellettü e bizogynyogys bércig és innen vissza-fogyrdul hárogym határjel mentén az említettü káptalan földjéhez, í ér véget.
Az ü bizogynyítékául a felek kérésére kiadjuk jelen levelünket pecsétünk erejével megerősítve az Úr 1269. esztendejében, püspökségünknek pedig huszogynne edik évében.”
A 112 számú oklevélben foglaltak még ugyanabban évben az egri káptalan a Bél nembeli Szilveszter özvegye és a lövői nemesek kérésére átírja Lampert egri püspök 1269-ben kelt oklevelét a következő módon:
„Minden Krisztusban hívőnek, mind a mogystaniaknak, mind a jövőbeli-eknek, akik jelen írást megtekintik, az egri e ház káptalanja mindenki üdvözítőjében üdvözülést kíván. Jelen levelünk sogyraival mindenki tudogy-mására kívánjuk hogyzni, hogy a nemes úrnő, a Bél nemzetségbeli Szilvesz-ter özve e, Paulus mesSzilvesz-ter leánya e ik részről. Dogymogykogys fiuai, Ágogystogyn és Gyárfás a maguk és Gergely testvérük nevében, Olan a fiuaival; Marcellal,
Sándogyrral és Jánogyssal, valamint Miklós cogymes, Olan testvére, lövői neme-sek, a másik részről személyesen előttüünk állva bemutattüák a tisztelendő Lampert atya, Isten ke elméből egri püspök urunk függőpecsétes kettüős levelét. Alázatogysan kérve, hogy ezt a levelet privilégiumunkkal erősítsük meg. Mi tehát elfogygadva jogygogys kérésüket, ezt a levelet, amit nem vakartak ki, nem javítogyttüak, és e ik részét sem hamisítogyttüák, szóról szóra átíratjuk.
Szövege pedig ez: (Lásd a 11. számogyn.)
Az ü bizogynyítékául a felek kérésére kiállítjuk jelen levelünket pecsé-tünk erejével megerősítve Mihály prépogyst, Farkas éneklőkanogynogyk, Tamás ogylvasókanogynogyk, Mikó őrkanogynogyk jelenlétében, Leusták újvári, Márk patai, László zempléni, Orbán szabogylcsi fő esperesek és sogykan másogyk, az Úr 1269.
esztendejében, Ma arogyrszág legfényesebb királya, István uralkogydása, Fü-löp esztergogymi, István kalogycsai érsekek és tisztelendő Lampert atya, egri püspök urunk idejében”. (112 és 122 oklevél13)2
Lövői Olán fi,a Marcell ispán 1292-ben megvettee Poroszlói Gyula fi,a Istvántól az Iván (Borsodivánka) nevű földön birtokolt részét, ami örökségként szállt rá2 Az ügyletről az egri káptalan állítottea ki a követ-kező szövegű 462 számú oklevelet142
„Az egri káptalan előttü Pogyrogyszlói Gyula fiua István eladja Lövői Olan fiua Marcell cogymesnek Iván nevű földjét, amely rogykogyna, Euzud fiua Étre halála után maradt rá.
Minden Krisztusban hívőnek, mind a mogystaniaknak, mind a jövőbeli-eknek, akik jelen írást megtekintik, az egri e ház káptalanja üdvözülést kíván mindenki üdvözítőjében. Jelen levelünk szövegével mindenki tudogy-mására kívánjuk hogyzni, hogy Pogyrogyszlói Gyula fiua István e ik részről, má-sikról pedig Lövői Olan fiua Marcell cogymes személyesen előttüünk állva. Az említettü István élőszóban előadta, hogy a Heves várme ében fekvő Iván nevű földön birtogykogylt részét, amely rogykogyna, Euzud fiua Étre halála után szállt rá és az ő saját földjei meg Marcell cogymes földjei közt helyezkedik el. Amely föld felét ogyklevelünk közvetítésével István már régen eladta az említettü Marcell ispánnak, (mogyst) minden hasznával és tartogyzékával,
ki-váltképp az ogyttü alapítogyttü Szent Péter e ház ke úri jogygával e üttü, ama biztogys régi határogyk közöttü, ahogy az említettü Euzud és ő maga birtogykogylta, eladta és átadta az elöl mogyndogyttü Marcell ispánnak tizenhat márkáért, amit maradéktalanul megkapogyttü tőle. Neki és örököseinek, valamint örö-kösei utódainak, hogy örök jogyggal birtogykogylják és megtartsák. Ráadásul Ist-ván kötelezte magát és örököseit, hogy az említettü Marcell ispánt és örökö-seit az említettü földterület birtogyka ellen irányuló minden igénylőtől meg-védik és megszabadítják a saját fáradságukogyn és költségükön, togyvábbá megőrzik őket ennek a földnek békés birtogykában. A felek kijelentettüék, hogy más határogysa nincsen ennek a földterületnek. Az ü bizogynyítékául a felek kérésére kibogycsátjuk jelen levelünket pecsétünk erejével megerősítve István mester prépogyst, Saul ogylvasókanogynogyk, Mikó őrkanogynogyk, Mártogyn pa-tai, Simogyn zempléni, Miklós bogyrsogyvai, Bernát zsogymbogylyi, Dogymogykogys hevesi fő esperesek és sogykan másogyk jelenlétében, az Úr 1292. esztendejében, And-rás, Ma arogyrszág fényes királya uralkogydása, Logydogymér esztergogymi, Jánogys kalogycsai érsekek és tisztelendő András atya, Isten ke elméből egri püspök urunk idejében.”
Az oklevélből többek közötte megtudhatjuk, hogy ebben az időben az Iván földön levő templom neve Szent Péter egyház volt, aminek kegy-úri joga is átszállt a vásárlóra2
Lövői Marcell ispán az 12972 április 3-án, a budai káptalan által kiál-lítotte 572 számú oklevél15 tanúsága alapján tovább gyarapítottea birtokát, mivel Orosz az egri káptalan oklevelének közvetítésével eladta Marcell ispánnak a szemerei föld Szihalom felől fekvő bizonyos részét2
„A budai káptalan előttü Lövői Marcell cogymes és a Szemere nembeli fér-fiuak: Sene fiua Gergely, Sándogyr fiua Miklós, Szemere, Jakab és Benedek a szemerei föld Szihalogym felé eső része miattü fogylytatogyttü perben ú e eznek meg, hogy a földet átengedik Marcell cogymesnek.
Mi, a budai e ház káptalanja emlékezetül adjuk, hogy Lövői Marcell cogymes e ik részről, a másik részről pedig Péteri Ugrin mester király
urunk aludvarbírájának, a nemes Mártogyn cogymesnek megbízólevelével.
Szemere nemzetségbeli Sene fiua Gergely cogymes, Sándogyr fiua Miklós, vala-mint Szemere, Jakab és Benedek nevében személyesen előttüünk állva e etértőleg kijelentettüék, hogy a perben, amelyet Marcell cogymesnek ama nembeli nemesek ellen indítani tervezettü, mivel a szemerei föld Szihalogym felől fekvő bizogynyogys részét Orogysz az egri káptalan ogyklevelének közvetítésé-vel eladta Marcell cogymesnek, ú e eztek meg, hogy Ugrin mester az em-lítettü nemesek képviseletében azt a földterületet átengedte és visszaadta Marcell ispánnak, hogy birtogykogylja az adásvételről készült ogyklevele szerint.
Kelt virágvasárnap előttü szerdán az Úr 1297. esztendejében.”
IV. fejezet
Lövő a középkorban (14-15. század)
IV. 1. Földbirtokosok, birtokadományozások, földbirtok-szerzések
Az 1300-as évekből eddig csak az Olán-család birtok ügyeit tartalma-zó okleveleket sikerült föllelni2 Ebben az időszakban inkább már birtok-adományozásaiknak, illetve vagyoni helyzetük romlásának (birtokzálo-gosítás) lehetünk tanúi2
13232 szeptember 1-jén a váradi káptalan előtte a Luwev-i Olan fi,a né-hai Marcell ispán fi,a Leustach nemes férfi, saját, valamint kis gyermekei Miklós és János nevében atya végakaratát végrehajtva Scemere, vala-mint Pasag birtokot és az ősei által az egri káptalannak adományozotte Gelmech és Fekech birtokot Ő is a káptalannak adományozza2
„A váradi káptalan előttü Luwev-i Olan fiua néhai Marcell c. fiua Leustach nemes férfiu a saját, valamint kis ermekei Miklós és Jánogys nevében az atyja végakaratában az egri káptalannak ha ogyttü Bogyrsogyd me ei Scemere nevű szerzettü földjét va birtogykát, amely E házasszemere és Wruz birtogy-kogyk va földek közöttü fekszik, az egri káptalannak adogymányogyzza. A káp-talan képviseletében Jánogys mester, a kápkáp-talan dékánja jelent meg.”
„A váradi káptalan előttü Luweu-i Olan fiua, a néhai Marcell c. fiua Leus-tach, nemes férfiu saját és fiuai; Miklós és Jánogys nevében előadja, hogy az ősei által az egri káptalannak adogymányogyzogyttü bizogynyogys örökölt földjeit és birtogykait, tudniillik a Zeuke és Abak birtogykogyk va földek szogymszédságá-ban lévő Gelmech-t togyvábbá a Luweu és Juwan földek va birtogykogyk
kö-zöttü lévő Fekech-t Hevesújvár me ében Őseihez hasogynlóan a káptalannak adogymányogyzza. Az egri káptalan képviseletében Jánogys mester, kanogynogyk és dékán jelent meg.”
„A váradi káptalan tudatja, hogy megjelent előttüe Luweu-i Olan fiua, né-hai Marcell c. fiua Leustach, nemes férfiu saját és kisfiuai: Miklós és Jánogys nevében, valamint Jánogys mester, az egri káptalan dékánja a káptalan képviseletében. Leustach előadta, hogy apja Marcell végakaratában az Ősei által az egri káptalannak ha ogyttü Bogyrsogyd me ei Pasag földön va birtogykogyn az őt illető örökölt részét a káptalannak adogymányogyzta. Ezt a részt Leustach is a káptalannak adogymányogyzza.”
(437–4382 oklevelek) 16
Az 13232 november 18-ai keltezésű oklevél alapján Lwew-i Olan fi,a Pál fi,ai: Jakab és István az Iwan nevű földön bírt teljes részüket 10 már-káért elzálogosítotteák Beel-i Tamás fi,ának Mykow ispánnak2 Az okle-vélben meghatározotte időpontban a 10 márka tartozást az adósok he-lyette rokonuk Máté fi,a János fi,zettee ki, azzal, hogy Pál fi,ai kötelezték magukat, hogy a 10 márkát 13242 június 10-én megfi,zetik Jánosnak, el-lenkező esetben a birtokrész Jánosé marad2
„Az egri káptalan előttü Lwew-i Olan fiua Pál fiuai: Jakab és István az Iwan nevű földön bírt teljes részüket 10 márkáért elzálogygogysítják Beel-i Ta-más fiua Mykogyw c-nek azzal, hogy nogyvember 18-án kell a birtogykogyt vissza-váltani.”
„Az egri káptalan tudatja, hogy kogyrábbi ogyklevele (580. sz.) szerint Lwew-i Olan fiua Pál fiuai: Jakab és István az Iwan nevű földön bírt teljes részüket 10 márkáért elzálogygogysítogyttüák Beel-i Tamás fiua Mykogyw c-nek az-zal, hogy nogyvember 18-án kell a birtogykogyt visszaváltani. A meghatárogyzogyttü időpogyntban Pál fiuainak rogykogyna, Máté fiua Jánogys helyettüük lefiuzettüe a 10 márkát Mykogyw c. megbízogyttüjának, Cheb-i András fiua Sándogyrnak. Pál fiuai kötelezik magukat, hogy a 10 márkát 1324. június 10-én megfizzetik Jánogys-nak, Ellenkező esetben a birtogykrész Jánogysé marad.”
(5802 és 5832 oklevél) 17
Pál fi,ai 13232 december 6-án hozzájárultak Gelmech2 Fekech és Pasag birtokok Egri Káptalannak történő adományozásához2
„A váradi káptalan az egri káptalan dékánjának, Jánogys mesternek a kérésére privilegiális fogyrmában átírja saját szeptember 1-i ogyklevelét (438.
sz.) Gelmech és Fekech adogymányogyzásáról. Az adogymányogyzáshogyz Olan fiua Pál fiua Jakab, nemes ifj.ú saját és fiuvére, István nevében hogyzzájárul.”
„A váradi káptalan az egri káptalan dékánjának, Jánogys mesternek a kérésére privilegiális fogyrmában függőpecséttüel megerősítve átírja saját szeptember 1-i ogyklevelét (439. sz.) Pasag adogymányogyzásáról. Az adogymányogy-záshogyz Olan fiua Pál fiua Jakab, nemes ifj.ú saját és fiuvére, István nevében hogyzzájárul.”
(628–6292 oklevelek) 18
A megadotte határidőig Pál fi,ai nem fi,zetteék meg a 10 márkát Máté fi,a Jánosnak, ezért újabb halasztotte határidőben egyeztek meg2
„Az egri káptalan tudatja, hogy Lwew-i Olan fiua Pál fiuainak: Jakabnak és Istvánnak június 1-én kellettü vogylna megfizzetni Máté fiua Jánogysnak azt a 10 márkát, amellyel ő Pál fiuainak Iwan földön lévő elzálogygogysítogyttü részét visszaváltogyttüa Beel-i Tamás fiua Mykogyw c-tól. A megadogyttü időben a felek a káptalan előttü halasztásban e eztek meg azzal a kikötéssel, hogy ha Pál fiuai május 1-ig a 10 márkát nem fiuzetik meg, akár jelen lesznek, akár nem, a birtogyk Máté fiua Jánogysé lesz.”
(13242 június 132 3072 oklevél) 19
13252 június 21-én Pál fi,ai és Máté fi,a János megegyeztek a Lövő és Iwan földjeik cseréjében2
„Az egri káptalan előttü Lwew-i Pál fiuai: Jakab és István e részről, másrészről pedig sógogyruk, Máté (Mathe) fiua Jánogys bizogynyogys földjeiket va birtogykaikat illetően az alábbi cserében e eznek meg: Máté fiua Jánogys a Hevesújvár (Heueswyuar) me ében fekvő Iwan földön lévő teljes részét átadja Pál fiuainak, Pál fiuai viszogynt Lwew nevű földjükből adnak e e enértékű részt, amely Buhte fiua Jakab házától a Lwew-en emelt
Bogyl-dogygságogys Szűz e ház földjéig terjed. Jánogys a földrészt átadhatja feleségé-nek, Pál fiuai nővérének és leányának.”
(2672 számú oklevél) 7
Az egri káptalan 13572 március 17-én kelt oklevelében Lövői László (Marcell de Lwew fi,a Leustach fi,a) és Miklós pécsi püspök közötte folyó perben Szécsi Miklós országbíró parancslevele alapján elrendelt határ-járást örökítik meg2 Az oklevélben foglaltak alapján Leustach fi,a László hatodmagával esküt tette, így a két ekealja20 nagyságú vitás földet Lwew földhöz csatolták, a két birtok határait megjárva és részletesen leírva2
„Az egri káptalan emlékezetül adja, hogy Szécsi Miklós ogyrszágbíró íté-letlevele szerint Benedek littüerátus kúriai emberrel kiküldték két tanúbi-zogynyságukat, mégpedig Ders-i Jánogys fiua: Miklós littüerátust Lwew-i Mar-cell fiua Leustach fiua: László és Péter felperes, valamint Bálint littüerátust, szintén káptalani alje zőt Miklós pécsi püspök részére. Akik böjtközép nyogylcadán (március 15.) kiszálltak Lwew és az említettü püspök Pogyrogyzlogy nevű birtogykának területére az azogyk közöttü húzódó határ megjárására. On-nan visszatérve azt jelentettüék, hogy a mogyndogyttü határjárást elvégezték, mégpedig ú , hogy ogyttü Leustach fiua: László hatogydmagával esküt tettü, í a két ekealja na ságú vitás földet Lwew földhez csatogylták, a két birtogyk ha-tárait megjárva és részletesen leírva.”
(92 számú oklevél) 21
Ebben az oklevélben láthatjuk először, hogy megváltozotte a név fel-tüntetése, mivel itte olvasható, hogy már a település nevéhez is kötik az ember nevét és nem csak úgy tüntetik fel, hogy kinek a fi,a, fi,ának a fi,a (unokája)2
Zsigmond király 13872 június 20-án, Kanizsán kiadotte 2882 számú ok-levelében utasítja az egri káptalant, hogy Saal-i Miklós fi,a Tamást, Pé-ter fi,a Jánost és annak fi,át Denche-t, nem különben Geztel-i Jakab fi,a Jánost és utódjaikat iktassa be új adomány címén a Borsod vármegyei Luew possessio birtokába2 Homo regius-nak jelölve: Vata-i Pál, vagy
Jakab, Geley-i Péter, vagy Bogach-i András2 13872 augusztus 1-jén az egri káptalan előtte Vatha-i Jakab fi,a Pál bemutatja Saal-i Miklós fi,a Ta-más, Saal-i János és annak fi,a Denche, valamint Geztel-i Jakab fi,a János részéről Zsigmond király előzően ismertetette oklevelét2 Ennek nyomán az egri káptalan jelentettee Zsigmond király parancsára, hogy Miklós fi,a Jakab homo regius jelenlétében Luew possessio birtokába beiktattea Saal-i Miklós fi,a Tamást, Saal-i Péter fi,a Jánost, valamint annak fi,át Denche-t, továbbá Geztel-i Jakab fi,a Jánost és utódaikat2 A beiktatás megtörténik a „clausura piscium Zeege vocata”-ba, valamint a tiszai révbe, s a vámba is2 (2892 számú oklevél) 222 Nagy szolgálatot tehetteek Zsigmond királynak ezen férfi,ak, hiszen úgy kaptak halászati jogot, rév működtetést és vámszedési jogosultságot, hogy Lövő nem volt soha Ti-sza parti település2 Van egy másik érdekessége ennek a dolognak, hogy a fentebb felsorolt férfi,ak neve a későbbiekben nem fordult elő többé Lövő történelmében2
Az Olán-család birtok ügyeinek eddig ismert utolsó oklevele 1424-ben Budán kelt, miszerint Lövői László fi,a Benedek lövői ingatlanrészei az egri káptalannál voltak zálogban, amit a káptalan alzálogba adotte2
„Zsigmogynd király előttü Zegogytha bogyrsvai főesperes és Zelenai Pál egri kanogynogykogyk a káptalan nevében Lövői László fiua Benedek és Sajónémeti Bekény fiua Tamás lövői ingatlanrészeit, melyek a káptalannál zálogygban vogyltak, Ugrai Miklós fiua Tamásnak 15 márkáért „cogymputi Budenis” alzá-logygba adják.”
(4802 oklevél) 23
A szerzők szükségesnek látják Lövő település kialakulása korának legnagyobb birtokosa Olan családfájának megrajzolását és bemutatását az oklevelekben foglaltak alapján:
Luweu-i Olan (1200-as években élt, említve 12692)
1454-ben a Lővey család némely részeibe a Szigeti és a Szigeti Pipis család lapjait iktatják zálogként2
(Borovszky2 192 cédula) 24
Az 14932 évben az egri káptalan előtte de Lewe Zakay Miklós a Bor-sod vármegyebeli Lewe falujában lévő birtokrészét 32 forintért elzálo-gosítja nemes de Vezeken Thoombolt Bálintnak2
(Borovszky2 222 cédula) 25
V. fejezet
A török hódítások időszakában (16. század – 17. század)
V. 1. Élet a hódoltság előtt és idején, adózási adatok
Az 15132 június 1-jei keltezésű 6755122 számú oklevél26 egy igen érde-kes eseményről tudósít bennünket2 Zennyes Ambrus kérésére a várme-gye emberei Lewe faluban tanúvallatással megállapítotteák, hogy Ko-wach László egy Lewe-i házat, illetve nemesi kúriát eladotte Hoczman Miklósnak és Literatus Zsigmond ugyanezt a házat eladta a Thoarkan-i kartauzi barátoknak2 Viszont ez a ház Zennyes Ambrusra szállotte, vagyis az Ő tulajdona volt2 Mindezt Zwhafew-i Rynoldus, Borsod me-gye alispánja és a szolgabírák bizonyítotteák2
Az 15152 május 16-ai keltezésű 6755192 számú oklevél27 leírása szerint Zennyes Ambrus, Korom Barna, Pethres Péter, Zakay István, Hoczman László és Négyessy János panaszosok kérésére a kiküldötte Mathyws Benedek és Lewkes Pál vármegyei emberek tanúvallatással megállapí-totteák, hogy Nagh Antal a panaszosok Lewe-i pásztorát a nyájtól elker-gettee, megverte és megsebesítettee, továbbá rút szavakkal gyalázta2
Az 15152 május 16-ai keltezésű 6755192 számú oklevél27 leírása szerint Zennyes Ambrus, Korom Barna, Pethres Péter, Zakay István, Hoczman László és Négyessy János panaszosok kérésére a kiküldötte Mathyws Benedek és Lewkes Pál vármegyei emberek tanúvallatással megállapí-totteák, hogy Nagh Antal a panaszosok Lewe-i pásztorát a nyájtól elker-gettee, megverte és megsebesítettee, továbbá rút szavakkal gyalázta2