A születések csökkenése és népmozgalmunk újabb fejleményei

CIII-.l- ll-II-l-I-IIl-IIIIDUIIllI-l-nl-l llll I'll-IIIDIII III-IIII "l.-Illik III-II III-Il-IU—AIIIII Ill-llll-llllllllll. nun-nun. Ill-III

cow TERÚLET És NÉPESSÉG a

A születések csökkenése és népmozgalmunk újabb fejleményei.

La elimination des naissances et les récents résultats du mouvement de la population en Hongrief)

1. A születések csökkenésének kérdése általánosságban.

A művelt államok népmozgalmát né—

hány évtized óta a születések számának folytonos csökkenése jellemzi. Nem elszige- telt jelenséggel állunk szemben, mely egy- egy állam területéhez *vagy bizonyos idő—

szakhoz van kötve, hanem világszerte dúló, szinte állandósuló korral, mely hasonló tü—

netek mellett jelentkezik Európa államaiban éppen úgy, mint a tengeren túl, a messze Északon éppen úgy, mint a Földközi—tenger környékén. A csökkenés a tizenkilencedik

század Vége felé áll be, eleintén lassan és fokozatosan, majd mind gyorsabban és erő—

teljesebben lép fel, a világháború óta pedig rohamosan és szinte ellenállhatatlanul fog—

lal tért és támadja gyökerében a népesedés fáját, elsorvadással fenyegetve eddig egész—

séges és fejlődésre képes szervezetét.

Hogy a baj mennyire általános, szinte az egész művelt világra kiterjedő, az alábbi Összea'illításbóV) ítélhető meg, melyben né—

hány állani születési arányának változásait mutatjuk ki, az ezer lakóra számított élve—

születési hányados feltüntetésével.

1871—80 1881—90 1891—900 1901—05 1906—10 1919—24 1925 1926 1928 1929

Anglia . . . . .. .. . . 35'4 325 299 282 263 210 188 178 167 1613 Norvégia . . . 310 300 303 28'6 26'4 237 200 19"? (177) (17'5) Svédország. . . . . . 306 291 271 261 254 20'3 176 169 (161) (151)

Finnország . . . . . . . . 370 350 322 31'3 30'9 23'4 (22'3) (21'7) (21'5) (21'0)

Ausztria _ _ _ . _ 391) 379 371 357 337 21-9 (206) 19'2 (175) (167

Magyarországb 444 441 404 37 "0 363 29'6 283 273 262 %a

Svájc 308 28-1 281 278 260 199 184 182 173 170

Németország . . 391 868 361 343 3113 236 206 195 186 179

Franciaország . . . . . . 254 239 22'2 21'2 199 200 191 188 18'2 17'7

Belgium . . 323 302 290 277 247 205 197 183? ' -

Németalföld . . . . . 36'2 342 326 315 296 266 241 238 23'3 22'8

Spanyolország . . . . . . (379) 362 348 353 33-6 298 293 29'7 299 28'9

Olaszország 369 378 34'9 32'0 327 273 275 272 261 251

Bulgaria - ' 394 40"? (421) 403 (370) 37 '3 ' '

Szerbia . . . . .. 406 450 417 386 391 ' - -

Románia 350 414 406 394 ' 329 (352)

Uruguay '. 41'5 365 325 334 26'6 25'1 '

Japán . . . .. m 28—3 298 31—7 326 34-7 34-9 (34-8)

Ausztrália . . . . * (33'7) (27'()) 264 26'7 24'6 229 ' — -

ij-Zéland 40"? 339 26'7 266 271 230 212 19'6 185

Nem csoda, hogy ez a világszerte mutat—

kozó jelenség: a születéseknek nagymérvű és állandó csökkenése, az államférfiaknak és a tudomány férfiainak egyaránt felkel—

tette figyelmét. Az államférfiak e tünetben

!) Cette étude pamítra m ewtenso en franoais dans le no 1 de 1931 du Journal de la Société Hon—

groise de Statistigue.

?) Források, Az 1871—1900. évekre: Statistigue internationale du mouvement de la population d'apres les registres de l'état civil, Paris 1907. Az 1901—10.

évekre: u. az, vol. II, Paris 1913. Az 1919—24. évekre:

Apereu de la démographie des divers pays du monde, La Haye 1927, 1925-re: Annuaire statistigue inter—

national 1926. (Société des Nations), Geneve 1927.

Az 1928—29. évi adatok a Magyar Statisztikai Szemle 1930. évf. 680. l. A zárójel közt lévő számok más for- rásokból vannak pótolva. A Magyarországra vonat—

kozó adatok a Magyar Statisztikai Evkönyvekből vétet- tek, az elsö arányszám az 1876—80. évekre vonatkozik.

3) Anyaország.

az állam legfőbb erejének megcsappan-ását látták. Csökkenő vagy kihalásnak induló nt'xpesség,T az államot hatalmi állásától, poli—

tikai súlyától foszthatja meg, a születések—

nek csökkenése tehát gyökereiben támadja meg az állami életet. A jelenség okainak ki—

t'iirkészése, a veszély nagyságának s a baj méreteinek megállapítása viszont a tudósok hatalmas gárdáját szólította munkába, kik a demografiai tudomány módszereinek al- kalmazásával és azoknak tökéletesítésével kívántak világosságot deríteni erre, a mai közállapotokat szinte uraló s sok nemzetre nézve életbevágó fontosságú kérdésre.

Ilyformán nagykiterjedésű irodalom jött létre, melyben statisztikusok, hygiéniknsok, orvosok, közgazdák és politikusok egyaránt vonultattak fel tudományos és gyakorlati érveiket és igyekeztek a baj okait felderí—

1

1. szám. __ -— 1931 teni és orvos-lásának módjait megtalálni. E

célból a születésekre, házasságkötésekre, halálesetekre és különösen a gyermekhalá—

lozásra vonatkozó bő statisztikai anyagot hordtak össze, azt egymással okozati össze- függésbe hozták s az ebből levont követ—

keztetésekben gondolták a nehéz kérdés nyitját megtalálhatni. Azok a kutatók azon- ban, kik e kérdés felületes vizsgálatán túl- menve, annak mélyébe is igyekeztek beha—

tolni, csakhamar ráeszméltek arra, hogy a statisztikának szokásos módszerei, melyek eddig a népmozgalmi jelenségek megfigyelé—

sére és méreteilmek megállapítására alkal—

'mazásban voltak, a való helyzetet nem tün- tetik fel kellő hűséggel, mert a házasulási, születési vagy halálozási hányados, eddigi szokásos formájában, mely számos fontos népesedési tényezőt figyelmen kívül hagy, egymagában nem alkalmas a népesség va- lóságos fejlődési folyamatának szabatos megállapítására. Rájöttek arra, hogy a szü- letéseknek a halálesetek fölötti többlete.

mely jelenlegi megcsappant állapotában is látszólag még mindig nem megvetendő.

tulajdonképen nem egyéb megtévesztő arányszámnál, mely a valódi tényállást el- leplezi, hogy a születési többlet álarca mö—

gül tulajdonképen már a népesség stagná—

ciójának, sőt helyenként elsorvadásának réme vigyorog felénk, hogy ezért az eddigi számításoknál tökéletesebb, szabatosabb módozatokhoz kell fordulni, ha a népsza—

porulat való képét akarjuk megrajzolni.

Azon tudósok közül, kik ezzel a kérdés—

sel behatóan foglalkoztak, Burgdörfer Fri- gyes dr. kormányfőtanácsos, a német biro- dalmi statisztikai hivatal kiváló tagja a ta—

nulmányok hosszú sorozatában világította meg ezt a német nemzetre nézve is sors—

döntő kérdést s imént megjelent munkájá- ban 1) az eddigi eljárásoknak kritikai elem—

zésére alapított konkrét módszerekkel ha- tározta meg a baj igazi méreteit, annak okait és orvoslásának eszközeit. Munkája nemcsak mint a német nemzet fejlődésének lehetőségeit és jövőjének esélyeit kutató ta—

nulmány értékelendő, de figyelmet érdemel methodológiai szempontból is mint oly kí- sérlet, mely a születési többlet s általában a népszaporulat kérdésének statisztikai meg—

oldására új eljárást, szabatosabb módszert 1) Dr. Friedrich Burgdörfer: Der Geburtenrück—

gang und seine Bekámpfung. Die Lebensfrage des deutschen Volkes. Berlin, 1929. (Veröfi'entlichungen aus dem Gebiete der Medizinalverwaltung. XXVIII.

Band, 2. Heft.)

alkalmaz, ezzel tehát e kérdés technikáját nagy lépéssel előbbre viszi. Módszerét és egész gondolatmenetét az alábbiakban is- mertetjük.

2. Burgdörfer módszere, Németország példáján alkalmazva.

A Németbirodalom népessége egyesíté- sétől (1871) a világháború kezdetéig 41 mil—

lióról 68 millióra, tehát kétharmadával sza—

porodott, dacára annak, hogy ezen idő alatt 215 millió lélek vándorolt ki. A születési arány átmenetileg (1871—80) 40—én felül is emelkedett, mert a hatvanas években több német állam a házasságkötést korlátozó számos törvényt eltörölt és a francia háború utáni hatalmas gazdasági fellendülés is elő—

mozdította a családalapítást. A születések csökkenése a 19-ik század Végén állt be? a születési hányados 1899—től 1914-ig 37-ről

;T'G-ra szállt alá. Ez a csökkenés nem lát- szett aggasztónak, mert vele együtt járt a halandóság nagymérvű apadása is, mely már a hetvenes évek második felében lépett fel s 27-ről 15'8-ra (1913-ban) apasztotta a halandóság arányát. ()kozta ezt az orvosi tudomány és gyakorlat haladása, a gazda—

sági viszonyok és a létfenntartás javulása, valamint a társadalmi biztosítás mindjob—

ban terjedő rendszere; különösen a csecse—

mők és kisgyermekek halandósága csökkent erősen, 21-ről (1901—ben) 15-re (1913—ban) és 10-re (ma). Ameddig a csecsemőhalan—

dóság csökkenése a születéseknek apadásá—

val okozati összefüggésben állt, utóbbi nem

volt aggasztó, sőt kívánatosnak volt mond—

ható, mert a propagatív erő kímélésével eredményezte ugyanazt a születési többle- tet, melyet a régebbi időben a nőknek sok- kal nagyobb szülő munkájával lehetett V csak elérni. Tényleg kedvező lefolyásának látszott a fejlődés; a korábban beálló halá—

lozási csökkenés a SO—as és 90-es években

—— lényegében egyenlően maradó születési arány mellett —— növekvő születési többletet eredményezett és a születések többlete még akkor is —— legalább abszolút számban ——

emelkedett, mikor a születési arány a 19-ik

század vége felé már gyorsan lehanyatlott, még pedig főleg azért, mert kezdetben a halálozási arány még nagyobb mértékben és gyorsabban csökkent. A viszonylag leg—

magasabb születési többlet 1903-ban 15'6 volt, az abszolút legmagasabb szám 1906- ban 910000. De ezután beállt a fordulat: a halálozás csökkenése már nem tarthatott

1. szám. ——

lépést a születések apadásával, s a kettő kö—

zötti eltérés évről-évre kisebbedett; de még mindig 800000 főnyi, vagyis ezer lélekre 122 volt az évi népességi szaporulat a há-

borút közvetlenül megelőző években 5 ezt,

a kezdődő visszaesés fenyegető előjele da—

cára, még mindíg erőteljes és egészséges népgyarapodás jelének lehetett tartani.

Ekkor jött a háború óriási érvágása. 61/2 millió embert elszakított a ver'saillesi ha—

talmi szó. 2 millió —— a nemzet virága maradt a becsület mezején, % millió ember esett áldozatul a kiéheztető blokádnak, százezreket rabolt el az 1918. évi influenza—

járvány és 3 31/2 millió szülés maradt el a világháború éveiben a fiatal férjek nagy ré—

szének évekig tartó távolléte folytán. A há- ború mérlege tehát 12 13 millió ember veszteségével, a mai létszám egyötödével, zárult! Ehhez járul a Németbirodalomtól elszakított németség és a birodalom határain kívül élő németségnek idegen államok alá való kényszerítése. Az Európában élő 81 millió német közül ma 20 millió, tehát a ne'metségnek teljes egynegyede 15 idegen államban él s ennek jövője és fennmaradása nem utóljára lélekszámának fenntartásától és erejétől függ. ,,Egészse'ges népet lehet szolgaságra juttatni, elnyomni, széttépni, de kiirtani nem lehet. Csakis saját maga, saját terméketlensége törölhet el és irthat ki egy népet." (16. 1.)

Németország mai népesedéspolitikai hely- zete a következő: A háború alatt elmaradt

*31/2 millió születési hiányból —— az 1870/71.

évi háborús hiánytól eltérőleg, melyet a szü- letések többlete már 1874 kezdetéig teljesen kiegyenlített —— a háború utáni évek szüle- tési többlete semmit sem pótolt, bár a há—

ború 5 évében a normális viszonyok mellett 2'3 millió új házasságból elmaradt 800000 házasságkötés hiányát a következő 5 évben kötött 3'65 millió házasság nemcsak pótolta, ide még több mint félmilliónyi többletet is eredményezett. A fennálló házasságok száma 1910—től 1925—ig 104 millióról 12"? millióra [emelkedett. Minthogy a háború befejezése a házasodási gyakoriságnak ,,lavinaszerű nö- vekedésén" kívül még 3 millió —— a háború alatt egymástól elválasztott -— házaspárnak újbóli egyesülésével is járt, normális mó—

idon a születési arány hatalmas megdagadá-

sának kellett volna beállania. De a házaso- xdási dagályt nem követte a születések da—

vgálya. ,,Nősülés és családalapítás a háború után már nem voltak azonos fogalmak."

'1/17. l.). A háború után beállott születési hul-

—— 1931

lám (29'5) "zi év után már oly mélypontna

ereszkedett le, minő a háború előtt isme—

retlen volt. A születési arány megcsappa- nása az évszázadl'orduló körül állt be. 1900—

ban 56 millió lakos mellett még 2 millió élveszületés volt, vagyis 35'60/00, 1927—ben ellenben 63 millió lakosra csak 12 millió élveszülött gyermek jutott, azaz ezer lakosra 18'3. A születési arány tehát 1/4 század [alatt a felére apadt le! A születési többlet 1927—

ben már csak 403000 volt, vagyis 6'40/00, tehát a háború előttinek (800000, azaz 120/00), csak a fele. Az általános védkötele—

zettség megszűntével a nősülési kor kiseb- bedett, a háború utáni első években számos házasság előbb köttetett, mintsem a régi viszonyok szerint várni lehetett volna. A házasságkötések és a születések között az az összefüggés, mely azelőtt _ 9 havi távol- ban ——- észlelhető volt, teljesen megszűnt.

Az 1926. év IV. negyedének maximális há—

zasodási arányát (04) az 1927. év Ill. ne—

gyedében a legalacsonyabb születési arány (18'1) követte. Ezzel a német nemzet állo-v mánya fenntartásának alsó határáig jutott el. Ez az állítás túlzottnak tetszhetik, de a jelenlegi születési többlet nem annyira a családok termékenységén alapszik, mint in—

kább a halandóság korlátozásán. ,,Az em-

beri nem halandósága azonban nem szorít- ható le a halhatatlanságig, míg a termé—

kenység W. legalább elméletileg — termé—

ketlenségig csökkenhet." A helyzet komoly—

sága mellett a még létező születési többlet sem ámíthat már, mert ez évről—évre állan- dóan csökken és további csökkenésének tendenciája félre nem ismerhető. A háború utáni születési többletek, a háború előttiek—

kel összehasonlítva, Burgdörier szerint meg- tévesztő számítások, melyek oly népgyara—

podással ámítanak, amely már nem létezik.

A születési többlet ugyanis az egy bizo—

nyos időszakon belül előfordult születések és halálesetek közti számbeli különbözet;

a halálesetek mintegy száz születési generá- cióból rekrutálódnak; de mivel az egyes korévek halálozási intenzitása rendkívül különböző, az összhalálozási eoétficiens lé- nyegileg attól függ, miként vannak egy nép—

ben az egyes korosztályok képviselve s ki—

vált mily mértékben vannak képviselve a legnagyobb halandósági valószínűséget mu—

tató korosztályok (a csecsemők és az aggas- tyánok korosztályai). Mármost a gyermekek száma a háborús évek születési hiánya és a születéseknek azóta beállott csökkenése folytán most sokkal kisebb, mint volt 1913——

1*

1. szám. 1931 ban és a legmagasabb korosztályok létszáma

is ma még aránylag alacsony. Ennélfogva a mai halálozási arány túlságos kicsiny ha—

landóságot és ezáltal nagyobb népgyarapo- dást érzékeltet, mint aminő tényleg van.

A népesség korfelépülése lényegesen mó—

dosult; a háború előtt ennek majdnem sza- bályos piramisformája volt. Ez az alak a háború közvetlen és közvetett behatása, de kivált a születések csökkenése folytán lé—

nyegesen megváltozott. Egyrészt a férfiak azon korosztályaiban, melyekből a háború áldozatait szedte, tátongó hézagot hagytak, összehasonlítva a háború közvetlen követ- kezményeitől megkímélt női népesség meg- felelő korosztályaival; másrészt a 6—10 kor- évek oszlopai, a háborús évek születéseinek elmaradása folytán erősen betüremlenek és a legfiatalabb korévek is sokkal kisebb mér—

tékben vannak képviselve, mint a háború előtt. Az óriási elváltozások eredményeként a 15 éven aluliak száma 1910-től 1925—ig l8%-kal csökkent, míg az össznépesség 8%—kal gyarapodott, sőt a munkakereső

korban álló (15 65 éves) egyének száma 21, a még idősebbeké 26%-kal emelkedett.

Mivel a nők számát a háború közvetlen kö- vetkezményei nem fogyasztották, sőt a 15 éven aluli nők 1910-től 1925—ig 25 96—08 nép- szaporulatot mutatnak, ezeknek gyarapo—

dása alapján kiszámítható, hogy az 1925.

évi kórkép bázisán 8% millió 15 éven aluli gyermek hiányzik.

A kormegoszlás e rendkívüli módosu—

lása természetesen nem maradt hatás nél- kül az össznépesség jelenlegi halálozási hányadosára sem. A legnagyobb halandó—

ságnak kitett legalsó korosztályok csekély aránya, másrészt a kis halandóságú közép—

életkorok roppant megduzzadása és az idő- sebb egyéneknek a háborús nélkülözések s a járványok okozta erős megtizedelése együttvéve oda hatottak, hogy a halálesetek összege ma még aránylag mérsékelt. De mi—

helyt a ma igen erősen képviselt közepes korosztályok (45 évtől felfelé) 2w—3 évtized mulva kipusztulnak? a halálozási arány emelkedni fog, a születési többletek pedig lényegtelen maradékokká fognak összezsu- gorodni, sőt _— valószínűleg már két évti—

zed mulva _— halálozási többletté fognak átalakulni.

Ezen megállapítások után Burgdörfer felveti a kérdést, hogy mennyi embernek kell születnie, hogy egy népet életben tart—

son?

Az új német halálozási táblák szerint a közepes élettartam 57'4 év, ezer lélekre tehát évi 174 főnyi halálozási arány esik. Ez a helyesbített szám (,,bereinigte Sterbeziffer") mutatja, mennyire megtévesztő a népesség- nek mai abnormis kormegoszlása mellett az:

,,általános" halálozási arány, mely ezer lé—

lekre 12. Ha ez a szám a halálozás igazi ki—

fejezője volna, ez 84 évnyi közepes élettar—

tamnak felelne meg, ami merő utópia. A népességi állomány puszta fenntartására te—

hát 1174—es születési arány volna szükséges.

Ez a német nemzet legalsó népbiológiai élet- és gyarapodási határa; ha a születési arány ezen határnál mélyebbre száll, nemcsak megszünik a népgyarapodás, de tényleges.

népfogyás áll be. A nyers számítás alapján még ma is kimutatható (SO/oo-nyi születési

többlet máris csak optikai csalódás, mely már rég

reszti.

túlhaladott állapot képzetét él)—

A népesség korösszetételének meg- változása folytán a helyesbített halálozási—

arány mindjobban eltér a nyers aránytól s így a születési többlet 1927-ben már nem volt 64, hanem csak 0'9. A látszólagos több- let pusztán csak a nagyhalandóságú gyer- mekkorok és öregkorok erős megcsappaná—

sától, valamint a csekély halandóságú mun—

kaképes korcsoportok nagy megduzzadásá—

tól ered, de mihelyt e korok pár évtized alatt kihalnak, a megcsappant ifjabb korok- ból kikerülő magasabb korok a mostaniak- nak helyét csak részben pótolják s így ha- lálozási többlet fog beállani.

Hozzájárul még, hogy a nyers születési arányszám is csak csalóka képet ad; ezt is befolyásolja az abnormis korösszetétel, de ellentétes irányban. A születési arányszá—

mok számításának alapjául szolgáló nép- számban ugyanis hiányzik a már fentebb—

említett 8—V2 millió gyermek, de hiányzik a háborúban elesett 2 millió férfi is, kiknek megfelelő nők _ férfiak hiányában —— há—

zasságra nem léphettek s így a népesség:

szaporítása tekintetében meddők maradtak.

Hogyha a mai népességet, ezeknek ügye—

lembevételével, a háború előtti korösszetétele alapján vizsgáljuk, a helyesbített születési arány csak 16'6—et ad, holott az 1924/26. évi halálozási táblák alapján megállapított igazi arány —— 574 év közepes élettartam mel- lett _ 174, e szerint ma már a népesség állományának puszta fenntartásához szük—

séges minimális születési arány sincs meg s a 0'9-es születési többlet is már csak ,,olyan phantom, mely mögött már nem áll az élet—' nek semmiféle realitása". (35. l.)

1. szám, __ __. 1931 Gyarapodó nép—e tehát a német, avagy

készül már halódó néppé válni (,,ein ster- ibendes Volk zu werden")? Az 1924/26. évi halálozási táblázatokból kiszámított 174 főnyi születési minimum csak oly népes- ségre nézve áll, melynek korösszetétele sta—

tionár. Ha ez a német népre nézve állana, akkor a 6314 millió lakos között 13'3 millió szülőképes (15 45 éves) nőnek kellene lennie s ezeknek évente 11 millió gyerme- ket kellene szülnie, azaz ezer szülőképes nőre 83'3-et. A mai népességben azonban nem 13'3, hanem 16'4 millió szülőképes nő van; ezeknek tehát 1,366.000 gyermeket kellene szülniök, amivel azonban a népes- ség száma 78 millióra stabilizálódnék. A nőknek jelenlegi (1927. évi) szülőképessége azonban nem több, mint l,160.000, tehát

"máris hiányzik 200000 születés, vagyis 15% abból a normális mennyiségből, mely a szülőnők mai létszámának fenntartásához szükséges. A háború következményei foly- tán azonban a szülőképes korban álló nők- nek jelentékeny re'sze meddőségre van ítélve. A szülőképes korban álló nők aránya 1910 óta 51'7-ről 48'3-ra szállt alá, ennek folytán a szülőképes házas nők száma, kik- től a születések zöme ered, 16'4 millió he—

lyett csak 153 millió. Ezektől már csak 1.275000 születés várható (s ez a mennyiség a népességet lassanként 73 millióra emelné), :de a születések tényleges száma már csak 1,160.000, tehát máris hiányzik évi 115000 születés, vagyis 9%. A német nők mai szü- letési teljesítménye tehát máris 10%—kal alacsonyabb, mint amennyi állományuk-

nak fenntartásához szükséges. (40. 1.) Arra,

hogy legalább a mai 631/1 milliónyi állo—

many fenntartassék, 1,100.000 születés volna szükséges, a szülőképes nők azonban ma (1.000-re 75'8) csak l,008.000 gyermeket (: 15'90/00) szülnek, tehát a hiány 92.000.

vagyis a mai születési teljesítmény már nem elegendő a jelenlegi népszám fenntartására.

E szerint az eredmény (1927-re) a követ—

kező:

a nyers a helyesbített számítás szerint

születési arány. . 183 159

halálozási arány .. 120 174

születési többlet %— 6'3 —— 15 ,,A tényleges születési arány ma már t€)%-kal marad a minimális követelés alatt.

A német nép a mai születési számmal már nem bírja állományát fenntartani. A népes- ség —— számának mintegy 3 millióval való átmeneti gyarapodása után —— a mai szüle—

tési deficit hatása alatt ismét mai létszámára

fog ősszezsugorodni, azután pedig sem fog megállapodni, —— még ha sikerülne is a ma már elégtelen születési arányt legalább mai magasságában megtartani (amire azonban kilátás alig van) _— hanem tovább és to- vább fog összezsugorodni a nélkül, hogy ma be lehetne látni, hogy a lecdúszás ezen síkos pályáján mikor fog megállapodni" . .. ,,A német nép ma már nem gyarapodó nép. Ha a mai állapot állandósul, már megvan az első lépés arra, hogy halódó néppé váljék".

(45. 1.)

Ugyanezen módszer szerint számítja ki Burgdörfer Berlin városának és a német nagy- és középvárosoknak valóságos népe—

sedési értékeit is. Számításának eredménye szerint volt 1927. évben:

a nyers ahelyesbített számítás szerint

a születési arány 99 76 Berlinben _ 3 a haláloz. arány 11'4 174 a szület. többlet ——- 1'5 —— 98 a többi né, i a születési arány 159 100 met nagy- a haláloz. arány 104 174

városbann l a. szület. többlet 5-5 _ 7-4

a közép. és a születési arány 15'9 12'0 kisvám_ ; a haláloz. arány 101 174

§")ka a szület. többlet 5'8 —— 5'4 Megállapítja ezen számok alapján a né- met városok nagy terméketlenségét s ki- mondja, hogy a német városok ma tisztán csak bevándorlás által gyarapodnak, maga a városi népesség pedig saját szaporaságára utalva 150 év alatt egy minimummá zsugo- rodnék össze s így belülről kihal.

Nem követhetjük Burgdöriert fejtegetései—

nek hosszú útján s azokban a mélyen járó elmélkedéseiben, melyek a család elfajulá—

sára, a mai család struktúrájára, a család termékenységére, a gyermeklétszám korlá- tozására és a születések csökkenésének gaz—

dasági, kulturális és nemzeti ártalmaira vo- natkoznak. Komoly intelmek szólnak ezek—

ből a talán túlsötétnek látszó fejtegetések—

ből, melyek azonban szinte elsőknek tárják fel a mai születési esökkenésben rejlő óriási veszedelmet a maga teljes meztelenségében.

Amidőn az alábbiakban meg akarjuk vilá—

gítani Magyarország népességének újabb fejlődését, különösen a születések alakulá—

sát és a népesség gyarapodásának arányait.

tesszük ezt Burgdörfer tanulmányában ki- fejtett elvek figyelembe vételével s annak hangsúlyozásával, hogy ne'pszaporodásunk kérdésének ezen módszer alapján való tüze- tesebb vizsgálata nemzeti szempontból is nagyon kívánatos volna.

1. szám. —— __ 1931 3. Magyarország népesedési mozgalma a

világháború előtti időben.

Magyarország népesedési mozgalmát a mult század második felében a házasságkö—

tések és élveszületések magas aránya jelle- mezte, ezer lakóra 9—10 házasságkötés és 40—nél több születés jutott évente, akkora arány, melynél magasabbat csak egyes Bal- kán-államok és Oroszország mutattak. Igaz, hogy e mellett a halálozási arány is igen magas volt (30-on felül ezer lakóra), úgy hogy a természetes szaporodás tekintetében Magyarország már nem foglalta el a kultúr- államok között azt a vezető szerepet, melyet magának mondhatott a másik két népesedési

tényező tekintetében. így 1). o. az 1881 85.

évek átlagában Magyarország népességének természetes szaporodása nem volt nagyobb, mint Németországé, mely ezt az arányt azonban jóval kevesebb születéssel, de tete- mesen alacsonyabb halálozással érte el. A két állam népesedésében mutatkozó mélyre- ható különbségek a következő adatokból ítélhetők meg:

Ezer lakóra jutott Magyarország Németország

Házasságkötés 10'1 ??

Elveszületés .. .. ,. 44'6 38'5 Halálozás.. .. .. .. 388 272 Term. szaporodás 1133 113

A nyolcvanas évektől kezdve azonban valamennyi népesedési tényező tekintetében mélyreható változás állott be. Ez a nagy vál—

tozás a házasságkötések és születések abszo- lút számainak alakulásából plasztikusan domborodik ki. E számok jelentőségét akkor értjük meg kellőképen, ha figyelembe vesz- sziik, hogy Magyarország (az anyaország) népességének száma (mint az 1. sz. tábla mutatja) 1881—től 1910-ig 13'84 millióról 18'26 millióra, tehát egyharmadával növe—

kedett. Ezzel a növekedéssel a házasságkö- tések számának emelkedése a mult század végéig nemcsak lépést nem tartott, hanem

(a század utolsó évötödének átlagában) ab—

szolút számban is kevesebb új házasság jött létre a 16'84 milliónyi népesség mellett, mint húsz évvel korábban 13'84 milliónyi népessége mellett. Századunk elején ugyan gyakoriabbakká váltak az esketések, sőt az 1906—10. évek átlagában a 162.()00-et is meghaladták (a maximum 1907—ben 178.221 volt), de ez a szám sem felel meg a meg—

gyarapodott népességnek s így a házasság- kötéseknek a népesség számához viszonyi- tott aránya, mely az 1881—1885. évek átla—

gában (ezer lakóra) 101 volt, századunk

első évötödeiben a 9-et sem érte el s még az esketésekben legdúsabb 1907. évben is.

alig volt több 10—nél. Az 1907. év maximá- lis házasságkötési számát még két esztendő

(1911 és 1913) közelíti meg, de a hányados

—— a megnövekedett népszám mellett is -—

csak kevéssé haladta meg a 9—et. A házas- ságkötések gyakorisága tehát megcsökkent s az 1911—1913. évek átlagában évente mintegy 16.000-rel kevesebb házasság jött létre, mint amennyit az 1881—4885. évek aránya szerint várnunk kellett volna.

llogyha a születések számának alaku——

lása a házasságkötésekével arányban haladt, volna, még nem volna népesedésünk hely- zete annyira aggályos. De a születések egé- szen másként alakultak, apadásuk egyene—

sen rohamosnak nevezhető. A kiinduló—

pontul vett 1881—1885. évek átlagában 626488 gyermek született, ezer lakóra tev hát 44'6. Ez a szám a rákövetkező években semmiféle lényeges növekedést nem mutat, bár a népszám —— mint láttuk _— 1881-től 1910-ig 4'42 millió fővel gyarapodott. Egé—

szen a háború kitöréséig az élveszületések évi száma állandóan 610 és 660 ezer között ingadozott, maximumát 1909-ben érte el ööS.474-gyel. A világháború. kitörését meg- előző három esztendőben a születések átla—

gos évi száma 647914 volt, szemben az 1881—"1885. évek 626488 főnyi átlagá- val. Ezzel szemben áll az a tény, hogy az 1881—1885. években átlag 142391 há- zasság köttetett, 1911m1913—baii pedig 168.170. A házasságok évi átlagos száma tehát a 33 évi időszak folyamán 25.779—cel emelkedett, amivel szemben a születések száma csak 21.426 esettel növekedett. A fejlődés menetének egészségtelen. voltát semmi sem bizonyíthatja jobban, mint az a szomorú tény, hogy a születések száma a harmadszázad tartamán belül még anya nyi esettel sem szaporodott, amennyivel több házasságot kötöttek. Ennek természe- tes következményeként a házasságkötések és születések közötti arány is módosult; mig az 18817—1885. években egy házasságkö- tésre 4'40 élveszületés jutott (mely arány a következő évötödökben 4'66 és 4'91 között ingadozott), addig ez az arány századunk kezdetétől fogva állandóan csökkent és az 1911—1913. években már csak 3'85—öt tett.

A születések hányadosa pedig, mely az 1881 85. években még 446 volt ezer lé—

lekre, a kilencvenes évek közepétől kezdve 40 alá sülyedt és fokozatos csökkenéssel a világháborút megelőző években 34——-—36—ig

1. szám. —— 7 — 1931 1. Magyarország (anyaország és Fiume) népmozgalma 1876-tól 1918-ig. ' ! Mouoemeut de la population de 1876 a 1918 dans la Hongrie propremeut dite et á Fiume.

* Kiszámított népesség 1 [ermészetes Esik ezer lakosra

É V 1 Po ulaíliíneí'alculée Házasság- § Elve- Halálozá— nepsfatpo. Proportzon pam ;mlle habztauts

* p————--———-—— kötések születések sok ru a hazas- élveszü- halálo— termeszetes

Anuée közepén végén . , _ , * Accroz'sse- oog- letés zás SZÉPOI'UIÉ'Á

au milieu de a la 13" de Martages Nes-vwauts Deccs ment uatu. digi; desués- das de slag—57515—

l'auuée Fannée Hl riages vivauts décés uatuífel

1876 . .. .. .. 13,569.930 13,614.4OO 135011 616440 471.275 145.165 9'9 454 347 10'7

1877 .. .. .. 13,627.608 13,640.817 125064 588034 491.962 96.372 92 432 36'1 7'1

1878.. .. .. A. 13,645.144 13,649.472 129346 584426 512.689 71.737 9'4 42'8 37'6 52

1879 . 13,684.871 13,720.270 140.267 626035 492376 133059 10'3 458 360 9'8

1880.. 13,724.446 13,728.622 124860 588424 520.012 68.412 9'1 42'9 379 50

1881 .. .. .. .. 13,794.257 13,838.911 137210 595222 488004 111018 9'9 43'2 35'1 8'1 1882 .. .. .. 18,883.570 13,928.228 142161 613024 501404 111020 10'2 44'2 36'1 8'1

1883.. 4 .. 14,0(?6.725 14,085.220 145252 630105 450805 179300 104 450 322 12'8

18841. .. .. .. 14,179.414 14,273.608 144.681 649.709 439017 210092 10'2 45'8 309 149 1885 ,4 .. ., .. 14,353.007 14,432.405 142652 644381 463.277 181.104 99 44'9 323 126 1886 , .. .. .. 14,518.127 14,603.847 140016 662434 468076 ! 193.758 9'6 45'7 32'3 13'4

1887 .. . 14,664.545 14,725.242 132694 649400 505.704 ; 148096 90 44'8 845 98

1888 . . .. 14,799.831 14,874.419 139198 650551 479061 ; 171490 94 43'9 32'4 116

1889.. .. .. .. 14,967.838 1Ö,061.257 122476 (156273 447133 1 209.140 8'2 43'9 299 140 1890 A .. _ . 15,112.123 15,162.988 123.825 615.169 491.126 124043 8'2 40'7 32'5 8'2 1891 .. .. .. .. 15,823.857 15,385.851 131451 647801 508050 139151 8'6 42'3 33'2 9'1

1892.. . .. 15,423.425 15,460.999 141370 621568 531256 90.312 92 403 34'4 5'9

1893 .. ., .. 15,545.312 15,629.625 144467 663008 479818 183790 93 42'7 30'9 11'8 1894.. . .. 15,709.460 15,789.295 143334 648.581 473.747 174.834 9'1 41'3 30'2 11'1 1895.. .. .. .. 15,877.069 15,964.842 134095 659160 468449 190711 8'5 41'5 295 120 1896.. .. .. .. 16,053.264 16,141.686 126056 647077 455969 192008 7'9 40'4 28'4 120 1897.. .. .. .. 16283080 16,324.474 131045 651067 453715 197052 8'1 40'1 27'9 12'2 1898 . .. .. .. 16,895.652 16,466.829 134541 614255 456736 157019 82 37'5 27'9 9'6

1899 . .. .. 16,557.158 10,647.486 147012 644577 448756 195321 89 38'9 27'1 11'8

1900.. .. .. .. 16,742.870 16838255 148029 655074 449742 205032 89 892 269 12'3

1901 .. 16,917.597 17,034.509 148494 636092 425274 211418 8'8 37'6 25'1 125

1902 .. 17,069.398 17,216.994 146071 658240 460591 197049 86 38'6 27'0 11'6

1903 .. .. . 17,204.974 17,380.795 138430 628524 449559 178065 80 365 261 104

1904.. .. .. .. 17,347096 17,576.37H 156701 641507 430760 210747 90 370 24'8 12'2

1905 . .. .. .. 17,467.018 17,695.766 147053 620176 485024 134552 84 35'5 27'8 7'7 1906.. .. .. .. 17,579.349 17,876.189 153092 634029 438442 195587 88 360 24'9 11'1 1907" .. ,. .. 17,717.950 18048106 178221 641058 453077 187081 10'1 36'2 25'6 10'6

1908.. .. .. , 17,863.223 17,941.321 165452 655446 446516 208030 9'3 367 250 11'7

1909.. , .. . 18,0'Z'0.299 18,101.101 157029 668474 457786 210688 8'7 37'1 25'4 11'7

1910 .. .. .. 18,181.904 18,255.804 158299 644012 426022 217090 8'7 35'4 -3'4 120

1911 .. i. A 18,329.704 18,409.009 171354 638082 455006 183076 93 34" 24'8 100

1912 .. 18,488.494 18.582.112 161405 665 093 425424 239969 8'7 360 230 130

1913.. . .. 18,659.564 18,737.017 172050 640566 432928 ' 207638 92 343 23'2 11'1

1914 . . .. .. 18,815.122 18,893.225 136337 648365 439924 208041 7'2 34'5 23'4 11'1 1915.. .. A. .. 18,852.085 18,8107946 60.948 445426 474072 " 29.546 3'2 236 252 — 16 1916.. .. .. .. 18,745.678 18,680.409 62.866 314016 391820 " 77.804 84 16'8 20'9 —— 4'1 1917 .. . .. 18,610.240 18,540072 75.745 297024 384628 -— 87.604 41 160 20'7 -—— 47 1918.. ,. .. .. 18,417.690 18,295.308 126894 281333 473.364 -—192.031 69 153 257 ._10-4

A t 1 a g () k. —- Al () y e u n e 5

1876—1880 ,. 13,650.400 13,670.716 130910 600732 '! 497063 103069 9'6 44'0 36'5 7'5

1881—1885 14,043.395 14,111.674 142391 626488 467021 158867 101 446 333 11'3

1886—1890.. 14,812.493 14,885.550 131042 646764 478340 168424 8'9 437 323 11'4

1891—1895.. 15,575,825 15,646.122 139109 648300 492753 155547 8'9 41'6 31'6 10'0

1896—1900.. 16,396.405 16,483.746 137816 642830 452984 189846 8'4 39'2 27'6 11'6

1901—1905 . 17,201.217 17,380.888 147570 637028 450362 186066 86 37'0 26'2 10'8

1906—1910 .. 17,872.545 18,044.504 162099 648003 444 548 204055 9'1 36'3 24'9 11'4 1911—1918.. 18,492.587 18,576.046 168 170 647014 437086 210228 9'1 35'0 23'7 11'3 1914—1918n 18,688.163 18,643.992 92.558 397333 432042 — 35009 50 21'3 23'2 " 1'9

;

Az 1876—1880. évvégi népszámok a régi Magyar Statisztikai Évkönyvekben közölt, előreszámitott évvégi nép- számok alapján, a kivándorlás okozta veszteség 1evonásával számittattak, az évközépi népszámok 2—2 évvégi népszám középértékeit adják. Az arányszámok az évközépi népesség alapján vaxinak számítva. 1881—161 kezdve az összes számok a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal Évkönyveiből, illetve közleményeiből vétettek, ——Pourlajindesanuées 1876—1880.

les chálfres de la population sont calculés d'aprés les données de la population á la fiu de Panna-'v, préalablemeut calculées el publiées dans les Aunuaires Siatistigues Hongrois aucíeus, en défalguant les pertcs dues á Pémigratiou, taudís gue les chííres de la population relatifs au milieu das aunées présenteut les valeurs moyeunes des données de la papulatiou de deux jíns diauuées. Les nombres proportionuels sont calculés d'aprés la population du milieu de l'aune'c. A pariif de 1881, Ious les :hians sout emprmliés aux Anuuaíres el Publicatious de l'Of/íoe Central royal hongroís de staiistigue.

A H Á Z A S S Á G K Ö T É S E K , É L V E S Z Ú L E T É S E K É s H A L Á L O Z Á S O K A R Á N Y A E Z E R L É L E K R E .

Mar/ages,naissancesv/van/esefa'e'céspay/'7000bab/fan/s.

5 0 . 1 8 7 6 - 1 9 2 9 .

a;

X

. §

R"§__.,_,3re

to(a:

%E;)§:fermlszapamdás333?40.Accraisyemen/nah/fe/

iga:,lenn./bya's§§Min/nafonnature/k:

"0E)/§x

% § — _

%É

%§,mo;%§%§';30NE§§/x§

:g3

5*§;,__

ha'zasw'Mfe's

ED([mar/Égi/20"a3(élyeszJ/e/ás

mi?v/van/s ..hc'g/cz/azas

deres

10

—

%

M

M

M

M

%

%

797849 a régi anyaország és fiu/ne — 7.9 7.9

Jusaz/ 'en 7978, Mmgf/e anciennp prgprg/neni d/lg el f/yme

O1lt111111MSISz1931.876185081656618909