A megyék termékenységi arányai az utolsó 150 évben

TÖRTÉNET! DOLGOZATOK

A MEGYEK TERMÉKENYSEGI ARÁNYA!

AZ UTOLSÓ 150 EVBEN"

DR. KLINGER ANDRÁS

A termékenység csökkenő irányzata Magyarországon nem újkeletű jelenség, nem csupán az elmúlt évtizedekre jellemző kisebb-nagyobb ingadozásokkal, hanem ez a trend figyelhető meg — természetesen szintén bizonyos ingadozásokkal —- az

elmúlt másfél évszázad történelmi távlatában is. A trend általános alakulásán be- lül az országos átlag kialakításában egymástól igen eltérő képet mutat nagy köz- igazgatási egységeínk, a megyék termékenységének változása. és úgyszintén sajátos

helyzetet tükröz a főváros, Budapest termékenységének tendenciája.

A következőkben kísérletet teszek arra. hogy a magyar termékenység alakulá-

sát három mutató: az élveszületési, a' halálozási és a házasságkötési arányszám

(alapján felvázoljam. Az országos adatokon belül bemutatom a budapesti mutatók alakulását, valamint a 19 megyéé't. A felölelt közel 150 éves időszak: 1830—1978.

-az arányszámok általában 10 éves átlagok. Tekintettel arra. hogy a megyék adatai között igen nagy az eltérés, a megyei bontású mutatókra szórást is számítottunk az országos átlagon belül. A plasztikusabb ábrázolás kedvéért az adatokat kartogram-

mok teszik szemléletesebbé.

Az adatok összeállításában eddigi kutatásainkra támaszkodtunk. Az 1830—tól 1895. szeptember 30—ig terjedő időszakra felhasználtuk az egyházi anyakönyveket.

majd az állami anyakönyvezés 1895. október 1-ével történt bevezetését követően az állami anyakönyveket, a hivatalos népmozgalmi statisztikát és népszámlálási ada—

tainkat. Ezek az eredmények azon adatrekonstrukciós munka során kerültek feldol- gozásra. amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal egy évtizede indított el. Népmoz—

rgalmi adatsoraink ugyanis csupán az 1870-es évek végétől álltak rendelkezésre. Igy az eredeti egyházi anyakönyvek. illetve azok levéltári másolatai alapján utólagos ngyűjtőmunkára került sor. Ennek eredményei folyamatosan kerülnek publikálásrai és községi. illetve anyakönyvi részletezésben tartalmazzák a mai országterület főbb népmozgalmi adatait (élveszületés, halálozás, házasságkötés). Ezeknek a kötetek- nek, illetve a meg nem jelent területi részek adatainak segítségével mód nyílik a megyei szintű összesítések elvégzésére és bizonyos népességi becslések elvégzése

után a nyers arányszámok kiszámítására. *

Tekintettel arra. hogy a felölelt másfél évszázadban Magyarország területében

jelentős változások történtek, az adatokat az ország mai területére. a jelenlegi ál-

* Az Európai Termékenység Vizsgálata Összefoglaló Konferenciáján (European Fertility Project Summary

"Conference Princeton. 1979. július 23—27.) megtárgyalt hozzászólás.

1 A népmozgalom főbb adatai községenként. 1828—1900. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. l—Vl.

sköt. 1972—1979. (a Vll—Vlll. kötetek előkészületben).

DR. KLINGER: A MEGYEK TERMÉKENYSÉGI ARÁNYAI 75

lamhatároknak megfelelően átszámítottuk. A megyék területileg az 1978. évi köz—

igazgatási állapotokat tükrözik. Ennélfogva az adatok megyei bontásban is össze- hasonlíthatók az egész másfél évszázadra.

Természetszerűen ez az előzetes összefoglalás csupán vázlatosan képes bemu- tatni a demográfiai átalakulás (tranzíció) menetét és azokat a különbségeket, ame- lyek a mai országterület megyéiben mutatkoznak. Nagy hátránya ennek az össze- állításnak. hogy megfelelő részletes információk (népességösszetételi adatok) hiá—

nyában nincs mód a különféle finomított termékenységi, illetve házasadási indexek kiszámítására. Ezek feltárása, illetve beható elemzése már megtörtént,2 de adatok hiányában csupán a XIX. század utolsó évtizedeire vonatkozóan, lényegében az 1890—1910-es időszakra (és egy jóval nagyobb területre: Magyarország első világ- háború előtti országterületére, az akkori közigazgatási beosztásnak megfelelő me-

gyékre vonatkozóan).

A jelen összefoglalás — korlátai mellett — csak annyiban tudja kiegészíteni eddigi ismereteinket3 hogy visszamegy időben, és — szintén a nyers mutatók segít- ségével — megkísérel arra választ adni. hogy az 1880-as évek előtt milyen különbsé-

gek mutatkoztak az egyes területi egységek népmozgalmában, és így a demográfiai

változások hogyan jelentkeztek már a XIX. század utolsó évtizedei előtt. lgy a kép talán még komplexebbé válik, mivel azt láthatjuk. hogy már a régebbi évtizedekben mutatkoztak eltérések a megyék között, illetve a változások elindulása elég sokrétű

lehetett. Nehéz ebben a pillanatban választ adni arra, hogy mi okozta e különb—

ségeket, így most csak az adatok bemutatására szorítkozhatunk.

A fenti módon rendelkezésre álló adatokból is több kérdésre tudunk azonban választ adni. Ezek az alábbiak:

1. Mikor indult meg a születések csökkenése?

2. Milyen kapcsolat áll fenn a születések csökkenésének és a halálozások csökkenésé- ' nek időszaka között?

3. Van—e kapcsolat a házasságkötések gyakorisága és a születések csökkenése és dif- ferenciál között?

Vegyük sorba a felvetett kérdéseket.

1. A születések csökkenésének időszaka

Ha a rendelkezésre álló információkat -- amelyeket a táblák és kartogrammok tartalmaznak -— összegezzük, akkor Magyarország területi egységeinek egyértelmű- -en több csoportját különböztethetjük meg. Még akkor is elég egyértelmű a kép, ha figyelembe vesszük, hogy különösen a vizsgált időszak elején egyes megyékben va—

lószinűleg hiányokkal kell számolni a születési anyakönyvezés teljességében (kü- lönösen Szabolcs-Szatmár. de Borsod—Abaúj-Zemplén és Hajdú—Bihar megyékben is).

ami ezen megyék arányszámait a valóságosnál alacsonyabbnak tünteti fel. A tren- dek nyomon követését azonban ez nem befolyásolja, mivel a bizonyos mértékig ug- ráló adatokból is levonhatjuk az átmenetre vonatkozó alapkövetkeztetéseinket (és úgy vélhetjük, hogy az igazán érdekes időszakban: 1870 után, már nem zavarja a képet az anyakönyvezés hibája).

Külön helyet foglal el az ország fővárosa, ahol a születési arányszám lényegé- ben az egész vizsgált időszakban a legalacsonyabb volt. és abban is egyedülálló

? Dányi Dezső: Regionális fertilitási sémák Magyarországon a XIX. század végén. Demográfia. 1977.

évi 1. sz. 56—87. old.

3 Az előzetes összesítések ugyanis az emlitett Konferencia részére készültek 1979. július elején, így mé- lyebb elemzésre nem volt mód.

76 DR. KLlNGER ANDRÁS—

helyzete, hogy már az 1850-es évektől kezdve folyamatos visszaesés tapasztalható

itt a születések számában. Ez bizonyára összefügg a főváros már akkor jellemző el-

térő tórsadalmi—gazdasági helyzetével, ami a születéskorlótozás gyakorlatát már

korán jobban elterjesztette.

A tényleges különbségeket a 19 megye vonatkozásában tudjuk feltárni. A me—

gyéket ugyanis az 1. táblában bemutatott adatok alapján három csoportba oszthat-- juk aszerint, hogy mely időszakban kezdődött náluk a születések számának jelentős—

csökkenése. A születések számának csökkenése vonatkozásában:

a) vannak megyék — szám szerint három, egymás mellett elhelyezkedő dél-dunántúli megye: Baranya, Somogy és Tolna —. amelyekben már 1880 és 1890 között megindult a szü-—

letések jelentősebb csökkenése; ebben az évtizedben ezekben a megyékben 8—11 százalékkal

esett vissza a születési arányszám;

b) legszómosabbak azok a területek. ahol a születésszám visszaesése jelentősebben 1890 és 1899 között indult meg: az e csoportba tartozó megyék száma tiz. területi eloszlasuk. illetve- ennek megfelelően népességi összetételük szempontjából ezek két csoportba tartoznak: ta- lálunk közöttük közép- és nyugat-dunántúli megyéket (Fejér, Győr-Sopron. Komárom, Vas és Zala megye), és idetartoznak az ország közepén, illetve déli részén elhelyezkedő alföldi me- gyék (Bács-Kiskun, Békés. Csongrád, Pest és Szolnok megye) ;4

c) a megyék harmadik kategóriájában a visszaesés csak a XX. század első évtizedében mutatkozott számottevően; ide tartoznak az ország keleti és észak-keleti területei. szóm sze- rint öt megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Hajdú—Bihar és Szabolcs—Szatmár), va—

lamint kissé a képből kiütköző módon egy közép-dunántúli megye: Veszprém.

1. ábra. A születések csökkenésének időszaka megyénként

-' 7860—786'9

7880—1889

Eiíiííi; rasa—759?

úofofo

1890— 18 99

% 7900— 7909

4 Ez a csoport nemcsak területi elhelyezkedése szempontjából kétarcú. hanem a csökkenési trend kl- alakulása alapján is. E csoportban ugyanis találunk olyan megyéket, ahol a jelentős visszaesés ugyan az 1890-es évtizedben történt (egyes helyeken a születési arányszám 15 százalékot is meghaladó csökkenésével).

de ezt megelőzően már kisebb mértékű -— talán még nem minőségi átmenetet jelentő — csökkenést találunk az előző évtizedben is. Igy az e csoportba tartozó 5 dunántúli megyében már az 1880-es években tapasz- talható volt a születési arányszám (4—6 százalékos) csökkenése. Ugyanakkor az alföldi területeken a visszaesés csak az 1890-es években vélt igen számottevővé, ezt megelőzően még alig mutatkozott mozgás.

' Már a korábbi években elkezdődött.

Teruletlegység 1830— 1839

Anyersszületésiarányszámokmegyénként,évtizedenként (ezrelék) 1840— 1849

1850; 1859

1860—- 1869 1870— 1879 1880— 1889 1890— 1899*

1900—— 1909*' 1910— 1919 1920— 1929 1930- 1939 1940— 1949 1950—- 1959 1960— 1969

1.tábla 1970- 1978'" Budapest. BaranyaésPécs Bács-Kiskun. Békés.. Barsod-Abaúj-Ze ésMiskolc. CsongrádésSzeged. Fejér Győr-Sopronés Hajdú-BiharésDebrecen Heves.. Komárom. Nógrád. Pest... Somogy. Szabolcs-Szatmár Szolnok. Tolna.. Vas Veszprém Zala 'Budapest,Békés.Csongrád,Hajdú—Bihar,SzolnokésSzabolcs-Szatmármegyék:1890—1895.évekátlaga. "1901—1909.évekátlaga. "'1970—1978.évekátlaga.

Győr

molén .

41.1 43.1 48.8 48,8 (37.5)

4 8 . 4 5 4 5 , 3 4 0 , 1

(392)

5 1 . 3 4 2 , 9 4 4 , 1 4 5 . 5 5 2 , 1

(42.14)

4 6 . 3 4 8 , 7 4 0 , 6 4 4 , 0 4 9 , 4

Magyarország!44,6

40,7 45.5 53,2 52,1 (38.9)

5 2 9 5 0 , 0 4 3 , 4

(40,0)

5 1 , 7 4 7 , 3 4 6 , 5 4 8 , 9 5 5 . o ( 4 0 5 ) 4 9 , 5 5 2 , 0 4 7 . 5 4 7 , 1 4 3 , 9 4 7 , 2 ]

37,9 43,0 50,0 51,9 (413) 49,0 48,7 44.6 (425) 50,1 47,6 48,1 51,2 50.8 (459) 48,8 47,2 46,6 46,1

4 5 , 8 4 6 , 7 *

36,4 43.0 46,0 49,2

4 1 , 5 4 4 , 8 4 4 , 4 4 2 . 3 4 1 . 7 4 7 , 8 4 4 . ó 4 4 , 7 4 7 , 4 4 7 , 5 4 7 , 9 4 5 9 4 4 , 3 4 3 . 1 4 2 , 4 4 6 , 2 4 4 , 4

35.1 43,9 47,9 51.5 42,5 44,5 47,0 44,2 42,9 49.4 48,6 47,1 49.53 46,6 43,9 48.1 46.5 44,0 44,5 45,1

4 5 , 4

31,4 403 46,2 51,2 44,2 459 44,3 42,4 44,7 50.0 46.4 47,0 48,7 42,0 46,6 47,8 41,2 42,4 42,3 43,9

4 4 , 1

2 6 , 5 3 4 , 5 3 9 , 1 4 3 , 4

41.5 38,7 39,1 39.53 42.0 45.5 41,8 43,2 435 372 48,3 42,1 35,4 39,2 40,4 39,4 39,3

28.4 31A 37,9 40.0 37,2 35,4 37,1 35,5 39.4 41.7 38,5 40,0 40,5 33.97 42.6 399 328 35,8 34,3 35.6 32.6

23,1 22,0 28,3 29,6 29,1 26,1 26,7 26,6 29,6 31,5 302 31,8 31,3 232 32,7 29,7 22,7 26,8 25.0 25,8 27,3

17.9 259 29,5 29.7 320 25,6 29,4 28.8 326 31,5 31,7 33,0 30,2 25,4 39.4 29.8 26.2 28.33 28,3 28,4 28,0

13,7 18,9 23,0 22,9 25.1 19.6 23,4 21,7 26,8 23,4 21,5 25,2 21,9 19.6 31.9 24.1 19,4 21.1 22,3 22,1 21,5

159 16,9 20,3 19,7 21.7 17,8 21.2 21,1 22,8 192 20,7 21.8 21.0 17,5 25,7 20,5 18.1 19,8 20,6 19.8 19,7

15.0 19,6 19,4 19,0 22,8 16.8 22.23 21,O 22.7 18.6 21,7 20.3 19.5 18,4 26.3 20.3 19.3 19.3 21,8 19,6 19,6

10.0 14.45 13.7 13,2 16.8 12,3 15,8 14,5 16,5 12.8 153 14,5 14,5 12,9 18,6 14.3 13,8 13.8 15,1 139 13,9

13.5 15,8 15,8 15,7 17.1 15,0 18,0 17,5 18,2 15,7 17.0 16.1 17,5 15.2 20,2 16.8 16.4 16,2 17,4 16,1 16,2 Megjegyzés.Zárójelbenlevőértékek:valószínűleghiányosakazanyakönyviadatok(,.alulanyakönyvezés").akiegészítőbecslésekfolyamatbanvannak.

A MEGVÉK TERMEKENYSÉGI ARÁNYA!

77

Amegyékmegoszlásaanyersévtizedenkéntiszületésiarányszámokszerint Nyersszületés!GI'Óny 52.5—.. 50.0—52.4 47,5-—49.9 45,0—47.4 42.5—44.9 40.0—42.4 37.5—39,9 35.0—37.4 32.5—34,9 30.0—32.5 25,0—-29,9 22,5-24.9 20.0—22.4 17.5—19.9 15,0—17.4 12.5-14.9 —-12.4

. o

! 'Amegyék

Usszesen' szómaBudapesttelegyütt,

78

[Finlnml

! !

lmmmwol

Ill

!

!

IFI

[ÓVHG' [!!-[

lmmva-P! [[

merev.—cow! ]]

III!

I

IIF'I

!

l

.—

"- IN'H'NI

'r—t—MIDÚNF IF'I IFG'VI'NNF'U'I

!

l

!

lr—

!

l

I

ll

!

!

't—WGFI

IFIÖNN

IIPNNOONII

le—DD'OG'l—l

II

0

0 N

O N

a N

DR. KLINGER ANNA;

A MEGYEK TERMÉKENYSÉGI ARÁNYAl 79

A legutóbbi csoportnól is latszik az említett kettősség. Egyeseknél ténylegesen csak 1900 után mutatkozik minőségi visszaesés, de a legtöbbnél már az 1890-es években elindult egy kisebb csökkenés. amit azután jelentősebb követett. Különö-

sen érdekes e tekintetben Veszprém megye helyzete, ahol ugyan a minőségi ugrás.

1900 és 1910 között történt (15 százalékos volt a visszaesés). de már az előző két év—

tizedben is tapasztalhatunk kisebb (4—5 százalékos) csökkenést.

2. ábra. A megyei születési arányok standard eltérései, 1830—1978

; /'"X [x

,, A / X / X

3 V V X

2 VXX

7990— ]7940— '7950— '1860-l7870—l7880— ]7999- '7909— '7970— '7929'7930— '7990—'7959- '7999— 9979—

7939 7949 7959 7869 7879 7889 7999 7999 7979 7929 7959 7949 7959 7969 7973

3. ábra. A megyei születési arányok standard eltéréseinek százalékos arányai, 1830—1978

22

21 A

Z,, / ,, /

18

II

Z A 'I

/ /

75 / X 1

,4 " / X 1

,; / X ! V lt

15 / l .

m A /

MNIWW

/ X

7999—'7999—'7999—'7999—'7979— '7990— '7999—'7999-'7979—'7929—'7999—'7949—'7959—' 7990—' 7979—

7999 7949 7959 7999 7979 7999 7999 7999 7979 7929 7939 7999 7999 7999 7979

Meg kell említeni, hogy az 1870—ig tartó, csaknem a hagyományosan magas:

termékenységi állapotot tükröző adatokban is láthatunk bizonyos értékelhető el-

lentétes irányú mozgást. Valószínűleg a módosuló történelmi—politikai helyzet ha-

tására. illetve az—ezzel kapcsolatban meginduló gazdasági fejlődés eredményeként

bizonyos születésszám-növekedést tapasztalunk az 1870—es évtizedben. Egyes me—

30 DR. KLiNGER ANDRÁS

gyékben -- különösen ott, ahol már ezt megelőzően is alacsonyabb volt a születési arányszám és főleg ott ahol azután a tranzició korábban következett be -— az 1870 és 1880 közötti évtizedben a születési arányszám számottevően növekedett az előző

évtizedben tapasztalthoz képest. lgy egyes dunántúli megyékben (Fejér, Győr-Sop- ron, Tolna és Veszprém) és az ország egyes központi megyéiben _(Báos—K—i'skun. Bé- kés, Nógrád, Pest, Szolnok) 4—6 százalékkal magasabb volt az élveszületési arány—

szám. mint tíz évvel korábban. Sőt egy megyében — Komáromban — még 10 száza-

lékos emelkedés is tapasztalható volt. Ez a mozgás bizonyára — visszahatásként -— hozzájárulhatott az ezt követő jelentősebb visszaeséshez mind az időszak, mind az intenzitás tekintetében.

E tendenciához azonban azt is szükséges még megjegyezni, hogy úgyszintén történeti—politikai okokból jelentősebb visszaesés volt tapasztalható a születési arányszámban az 1860-as években. aminek ellensúlyozása is lehetett az 1870-es évek

növekménye. Amíg azonban ez utóbbi csak az ország összefüggő területeit jelle-

mezte, addig az 1860 és 1870 közötti visszaesés csaknem általános volt. igy ennek trendjében még nem mutatkoztak területi differenciák.

A mondottakhoz még azt a kiegészítő megjegyzést fűzzük, hogy az első időszak-

ban — 1840 és 1910 közötti évtizedekben - a megyék élveszületési arányai közötti

relatív különbségek nem voltak olyan nagyok mint 1910 után. A múlt század 40-es éveitől kezdve a megyei nyers születési arányszámok relativ szórása három évtizeden át csökkent. A tranzíció eltérő megindulása és időtartama miatt az 1870—es évektől kezdve négy évtizeden át a szóródási együttható értéke évtizedről évtizedre nőtt.

Feltűnő, hogy az átmenet lezárulása után is a legtöbb évtizedben a megyei nyers élveszületési arányszámok között jelentős eltérések tapasztalhatók. A szóró—

dási együttható az első világháborúnak — a születéskiesés miatti abnormális —- idő- szakától eltekintve különösen magas értéket mutat a következő két évtizedben (193 illetve 21,4 százalék). Az 1840-es években tapasztalható viszonylag kisebb mértékű

szóródás után —- amikor a szórás az országos átlagnak 132 százalékát tette ki — a

következő 20 évben a megyék nyers arányszámai ismét nagyobb mértékben eltértek egymástól. Az első világháború utáni évtizedek közül az 1970-es években közelítet- tek leginkább egymáshoz a megyék születési arányszámai, relativ szórásuk ekkor mutatja a legalacsonyabb értéket (10,9 százalék). .

2. A halandóság és a születéscsökkenés összefüggései

Ami a halandósági képet önmagában illeti, ebben már korántsem mutatható ki olyan állandóság. mint a születésekben. Évtizedről évtizedre bizonyos ingadozá- sok figyelhetők meg az egyes megyék halálozási arányszámaiban, és ezek a fluk- tuációk nem magyarázhatók semmiféle általánosítással vagy társadalmi—gazdasági, akár közegészségügyi—járványügyi különbségekkel. Vonatkozik ez különösen az

1860 előtti időszakra.

1860 után majdnem általánosnak tekinthető a halálozási arányszám csökkenése

az előző évtizedhez viszonyítva, szinte párhuzamosan a születési arányszám ekkor

mutatkozó visszaesésével. Ebben azonban úgyszintén nem látszik semmiféle diffe-

renciálódás, illetve összefüggés más jellemzővel. Ami azonban már sokkal feltű- nőbb, az hogy az 1870 és 1880 közötti időszakban az ország minden megyéjében

erősen felszökött a halálozások aránya az előző évtizedben tapasztalthoz képest.

A 20 területi egység közül 5-ben a halálozási aránynak több mint 15 százalékos.

további 5-ben 10—15 százalékos növekedése mutatkozott. Nem lehet tudni. mekkora ebben a tényleges halálozási romlás (1872—1873—ban kolerajárvány volt). mit okoz

A MEGYEK TERMÉKENYSÉGl ARÁNYA! 81

esetleg a népesség koreltolódásának megváltozása, illetve mit lehet betudni esetleg a halálozási anyakönyvekv teljesebbé válásának (főleg a csecsemőhalálozás anya—

könyvezése terén). Mindenesetre e hullámzások fennállása miatt a halandóságban bekövetkezett minőségi változást csak az ezt követő évtizedek vonatkozásában mér-

hetjük. igy, ha az 1880 utáni helyzet alapján kívánjuk az ország területi egységeit a-

szerint csoportosítani. hogy mikor indult meg ott a halandóság számottevő vissza—

esése. akkor ismét három csoportot tudunk képezni, pontosabban két egymástól el—

választható területet és egy harmadikat. amely átmeneti a kettő között:

a) 12 olyan területi egységünk van, ahol a halálozási arányszám jelentős javulása az 1880—es években vagy korábban mutatkozik (sokban a visszaesés eléri a 20—25 százalékot az előző évtizedhez képest. amikor a halandóság általános szintje igen magas volt);

b) találunk 4 olyan átmenetinek tekinthető megyét, ahol a javulás két évtizeden keresztül folyt,, szinte azonos mértékben. de kisebb intenzitással;

c) végül 4 megyében a halálozási arányszám jelentősebb csökkenését csak az 1890—es évtizedben tapasztaljuk.

4. ábra. A halálozások csökkenésének időszaka

' 7860—1889

7880—7889

% 7890—7899*

§ 7890-7899

Ha most a halandóság csökkenésének időszakát összefüggésbe kívánjuk hozni -a születések csökkenésének időszakával. akkor az ország megyéi tekintetében igen heterogén képet kapunk. Semmiféleképpen nem látszik általánosság, ami a régeb—

ben vallott fokozatos átmenet képét (előbb a halandóság csökken, majd ezt követi a termékenység visszaesése) egyértelműen aláhúzná. Az ország 19 megyéje közül

ugyanis:

' Már a korábbi években elkezdődött.

a) csupán 4 olyan van, amely az elméleti képet mutatná, vagyis ahol a halandóság csökkenése a születések csökkenése előtti időszakban következett be;

b) kissé hasonló ehhez 5 megye helyzete, ahol a halálozások csökkenése már két évti- zeddel megelőzte a születésekét;

c) van 3 olyan megyénk. ahol a halálozások csökkenése ugyan már egy évtizeddel előbb megindult, de továbbra is párhuzamosan folyt a születések csökkenésével;

d) végül 7 megyében a halálozási és a születési arányszám csökkenése párhuzamosan történt; a minőségi visszaesés mindkettőnél egy évtizedben zajlott le.

6 Statisztikai Szemle

82

3.tábla Anyershalálozásiarányszámokmegyénként,évtizedenként (ezrelék) T..,..1630—1840—1350—1860—1a7o-1880—1890—1900—1910—1920—1930—1940-1950-1960—1970- 9'"e*'egyse9183918491859186915791889189919091919192919391949195919691978 Budapest........41,040,930231.3135,1!27,722,219,1*20.416,813,014,810.511.014.6 BaranyaésPécs.....42,038,239,537,741,9_31,729,524.6523,620,716.115.312,410.912.0 Bács—Kiskun.......43,841.238.638,042,131,827,326,223,319.316.114.311,511,013,1 Békés.......'..38.341,836,939,043.035,833,928,424,219.415.613.111.311.213.4 Borsod-Abaúj-ZemplénésMis— kolc.....38,341,437.434,543.134,028,725.322819.415.214.110,49,110.7 CsorfgrádésSzeged....38,742,033.8'35.537.733.131,625.122318.215.513,611,511.513.0 Fejér...44.7409318%A364532.628.224.4521.718214.715-510.69510.8 Győr-SopronésGyőr...,.38,938,235,633,734,432.928523.820.917.213.814.110.610,011.4 Hajdú-BiharésDebrecen..(32,6)(38,6)(33.8)(33,4)40,533'4,30._527224,020,817,014310,49.811,1 Heves.........45,651,839,840,648,035,132,?28,725,121.015,814.411.2"3.312,6 Komárom.......,.43,545.039.438,138,036,030,826.O23.119,013,214,010.09.1*10,5 Nógrád...41.649.039.438,749.035,331.426.424.120.414.913.9"3.89.711.7 Pest..........43,045.9__40.§41,142,537,332,4_27.423,71897714214,910.910,11'I,6 Somogy.......45,244,744,737,039,030,028,0_323.820,618.615,615.612.612,313.7 Szabolcs—Szatmár.....(333)45,0'41,0(339)46.036,631.827,624,421.617,013.69.79.111.2 Szolnok....'....42.046,236,836,740,034,931.528.224.419,315,314,211,310,611.9 Tolna.........44,140.3538,837,439.131,628,523,721,619215.915,311,911,413,2 Vas..........40,941,339,030.032.728226,121.919.116,713,7139"2"J127 Veszprém........43,143.840,534,437.4133,029,223.9'21.218514,915.111.29.911.2 Zala.........43.544,846,534,739229.927.422,819,918,115,114,911.411.113,1 Magyarország40,142,738,136,0]40,232,9'29,124,922.518,914,914,511,010,412,2

Megjegyzés:!úsdaz1.táblajegyzeteit.

DR. KLINGER ANDRÁS

A MEGYEK TERMÉKENYSÉGI ARÁNYA!

83

5. ábra. Összefüggés a halálozások és a születések csökkenése között

ímé/pzése! műrepeís'e

E/pí'ifmrapűm ÉEZUWÚ/í

kefe'yf/ZMJJ/

aWú/rfzdíde/f

lta/nanaúú (az/50927

§ ügyi/faser; lan/Uff, WWW/fáma: évf/?edbm kezdída'f/f/m/aszá/E/ésd—

mák/imám

E sokrétűség —— és ellentmondásosság -— még azzal is párosul, hogy az össze- függés e két jelenség között vegyesen jelentkezik a megyék különböző csoportjai- nál, függetlenül attól. hogy a tranzíció a termékenységben előbb vagy később kö—

vetkezett-e be. Más szóval nincs összefüggés a között, hogy milyen a két alapvető népességi jelenség időbeli korrelációja és a között, hogy mikor következett be a

termékenység visszaesése. Jó példa erre az a) pontban jelzett ,,tipikus" csoport. Eb-

ben találunk mindhárom termékenységcsökkenési időszakba tartozó megyét, az or- szág mindegyik földrajzi régiójából.

3. A házasságkötések és a születések gyakorisága, összefüggései

Természetszerűen a házasságkötési arányszámok önmagukban nem jelezhetik

a házasodási szokásokban (így főleg a házasodási kor eltolódásában, a beházaso-

dás növekedésében, az esetleges házasságmegszűnések növekedésében, illetve az újraházasodásokban stb.) bekövetkező változásokat. A nyers arányszámok állandó- sága vagy változása azonban —— még kormegoszlási vagy családi állapot szerinti ösz—

szetételi adatok hiányában is — bizonyos mértékig jelzi azt, hogy adott időszakban történt-e valamiféle lényeges változás a népesség házasodási magatartásában. Ezen arányszámok megyei összehasonlitása bizonyos mértékig arra a kérdésre is köze- lebbi választ adhat, hogy a termékenység csökkenése összefüggött-e a házasságkö- tések gyakoriságában bekövetkezett nagyságrendi változásokkal.

A megyei adatok az 1840 utáni két évtized bizonyos állandósága, illetőleg nem teljesen magyarázható területi differenciáltsága után az 1860 utáni időszakban már

bizonyos tendenciák megállapítására adnak lehetőséget.

Ha a megyéket a házasságkötési arányszámok változásai szempontjából cso—

portositjuk, akkor a következő csoportokat tudjuk kialakítani:

a) egyedül a fővárosban volt tapasztalható a házasságkötések gyakoriságának bizo- nyos mértékű emelkedése 1870 és 1889 között. majd stagnálás mutatkozott;

6'

84 DR. KLINGER ANDRÁS

b) a megyék egy nagy csoportjában —- 15 megyében -— a házasságkötési arányszám visz- szaesése az utolsó két évtizedben következett be, és viszonylag nagyobb arányú volt; Sza- bolcs-Szatmár megyében a csökkenés csak az 1890—es évtizedben indult meg; '

c) Baranya, Somogy és Tolna megyében 1870—től kezdve jelentősebben csökkent a há-

: ..

zasságkötések gyakorisága, es a csokkenés háromévtizeden át tapasztalható volt.

4. tábla

A nyers házasságkötési arányszámok megyénként, évtizedenként

(ezrelék)

.. . , 1830— '1840— 1850— 1860— 1870— 1860— 1890-

Te'u'et' egyseg 1839 1849 1859 1869 1879 1339 1899'

Budapest . 8,8 8,1 7.4 7.5 8.5 9.1 8.9

Baranya és Pécs . . . 12,5 10,8 9.6 11,5 10,5 9.4 8.9

Bács—Kiskun . . . . . . . . . . 12,0 8,4 9.9 10,8 10.9 9.1 8.3

Békés . . . 11.9 11.1 9.8 112 HA 9.6 8.7 Borsod-Abaúj-Zemplén és Miskolc . . 122 11,7 10,8 11.4 10,9 9.9 8,6 Csongrád és Szeged . . . 12.5 10,6 102 10,8 11.3 10,1 9.2

Fejér . . . . . . . . . . . . . 11.8 10.4 9.0 102 9.9 8,6 8,2

Győr-Sopron és Győr . . . 10,5 10,2 9.3 9,8 9.6 8.4 7.9 Hajdú-Bihar és Debrecen . . . 10,6 10.2 10.1 10,6 10,4 9.7 9,3

Heves . . . . . . . . . . . . . 12,6 11.4 10,8 11.5 11,1 9.9 9.1

Komárom . . . . . . . . . . . 11,6 11.'l 9.3 10,3 * 10.3 9.6 8.4

Nógrád . . . . . . . . . . . . 13.3 12.2 10.7 12,'l 11.8 10,0 9.1

Pest . . . . . . . . . . . . . 11,2 'll,4 9,9 10.'l 10,4 9,3 8.8

Somogy . . . 14,0 12,8 11.0 11,5 105 9.5 8.9 Szabolcs-Szatmár . . . 11,0 112 1 1.2 10,4 10,3 10.4 9.3

Szolnok . . . . . . . . . . . . 11,9 'l'l,0 9.9 11,0 10.9 9.7 92

Tolna . . . . . . . . . . . . . 13.0 122 9.5 11,5 10,7 9.2 8.8

Vas . . . . . . . . . . . . . 'l'l,8 'l'l.ó 9.8 9.8 9.7 8.4 7.8

Veszprém . . . 11,2 11,1 9.7 9.8 9.7 8.7 8,0

Zala . . . . . . . . . . . . . 12,4' 11.6 10.5 10,7 lO,5 9.5 8.3

Magyarország 11,8 11,1 9.9 10,6 10,4 ; 9.4 8.7

' Budapest. továbbá Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs—Szatmár, Szolnok megyék esetében az

1890—1895. évek átlaga. ,

Témánk szempontjából az a kérdés. hogy a házasságkötések gyakoriságának e változásai miként függnek össze a termékenység szinvonalának csökkenésével.

E tekintetben a kép eléggé heterogén. Az összefüggésekből ugyanis nem lehet azt az általánosítást levonni. hogy a termékenység csökkenésének időszaka és a házassági gyakoriság csökkenésének időszaka között szoros kapcsolat van. Vannak

megyék ugyanis, amelyeknél ez az összefüggés tapasztalható. ugyanakkor más me- gyék adatainak alakulása ellentmond ennek a tapasztalatnak. Emellett az adatok nem húzzák alá azt a tételt sem, hogy a termékenység csökkenésének időszaka ösz- szefügghet a házassági szokások olyan jellegű változásával. amely a házasulók szá—

mának csökkenéséhez vezethet. A 20 területi egység többségénél eltér egymástól a születési és házassági gyakoriság változásának iránya és időszakossága.

Mindenesetre feltűnő az egyezőség a két népességi változó mozgásában ab—

ban a három megyében. ahol a termékenység csökkenése már az 1880-as évek fo- lyamán bekövetkezett. E három szomszédos meg yében a házasságkötési arányszámok

változásai az 5. tábla első része szerinti képet mutatják.

Ezzel szemben azokban a megyékben. ahol legmarkánsabban a legkésőbben

—— a XX. század első évtizedében — következett be a termékenységi tranzició. a há- zasságkötési arányszámok az 5. tábla második részében bemutatott módon alakul-

A MEGYEK TERMÉKENYSEGI ARÁNYA! 85

tak. Mint e négy megye adataiból látható, a házassági mozgalom hanyatlása egy, méginkább két évtizeddel korábban következett be. mint a születési arányszám erő—

teljesebb mértékű csökkenése.

5. tábla

A nyers házasságkötési arány az előző évtized százalékában

1870— 1880— 1590— 1870— 1880— 1890— 1900-

MeGYe [ 1879 1889 1899 Mnge 1879 1889 1899 1909'

!

Baranya. . . 91,3 89,5 94,6 Borsod-Abaúj—Zemplén 95,6 90,8 86,9 96,5 Somogy. . . 91,3 90.5 93,7 Hajdú—Bihar. . . . 98.1 93.2 95,9 95.7 Tolna. . . 93.0 86.0 95.7 Szabolcs-Szatmár . . 99.0 101,0 89,4 94.6 Veszprém . . . 99.0 89.7 92.0 97.5

' Részben becsült adatok alapján számítva.

Osszefoglalóul azt mondhatjuk, hogy a magyarországi megyék termékenységi tranzicióiát sem a halandóság, sem pedig a házasodás megváltozó jellegével nem lehet egyértelműen megmagyarázni. Másszóval az információk nem húzzák alá sem

a halandóság, sem (: házasodás meghatározó jellegét, azaz időbeli prioritását a

termékenység változásaiban. További részkutatások szükségesek ezen összefüggé—

sek behatóbb feltárásához és így a termékenység megváltozása területi különbsé- gei okainak megállapításához.

PE3l-OME

Cta'rbn conepmu'r Mü'repnan onnana, oőcymAeHHoro Ha coctonameicz 23—27 mom 1979 róna a i'ipuHuTone KompepeHLu—m 06 esponeüCKOM nnvoan'rocm.

ABTOp c nouiouuno aamneümux oőnacmbix p.aHHle 06 eCTeCTBeHHOM Aamxenuu Ha- cenenun no KOMHTaTaM Beurpuu anannaupyet Teppmopuanbuble pasnnuun : Hacenenun Ha npo'rmKeHun uctexwux 150 ne'r.

OnpeAenaeT MOMeHT Hav—lama coxpameHna 14 Ha ami? ocuoae Aenm' oGnacru Ha TPM rpynnbl.

B nanbueüwem no KOMHTaTaM uccnenyer saanmocssan cmepmocm n nnvosmocm

" sa'reM SpauHocm u nnvosmocm. YCTaHaanusaer, uto Ha ocuoaanuu AaHHbix Herman onasa'rb, uto npuuunoü conpameuun nponoan'rocm HBJ'IHHHTL 65: nwőo nameue- i-6me cmep'rnocm nuőo aosuuuwne Ha npormxeumr apemeHu pasnuuua s omoweunnx K

pany.

SUMMARY A

The study was given as (] lecture at the Summary Conference on European Fertility held in Princeton from 23rd ta 27th July 1979.

The author analyses the regional differences which presented themselves in the past 150 years, using the most important vital indicators by counties of Hungary.

lnvestigatíng the starting point of the decreasing natality, the author classifies the counties into three groups.

ln the further step. the relationships of mortality and fertility as well as those of mar- riages and fertility are also investigated by counties. The authar is inconclusive in the respect whether the decrease of fertility is attributable to changes in mortaliby or to the differences

of the time patterns of marriage customs.