A törvénytelen születések

§,

,de Trianon, le nombre des naissances

ANÉPESSÉGT—I-(ÖZ-EG-ÉSZ—S-ÉCÉ

A törvénytelen születések.

Les naissances illégitimas.'

Eéaumé. Sur notre territoire selon le 'traité ille'gitimes átait en 1938 de 1'7 pour 1000 habitantS, chi/Tre inferieur a celui de chacune des années anterieu—

res. Le fait aue 24 uns auparavant, en 1916, pen- dant la Grande Guerre, le ch'ilfre correspondant était á peu prés le mém; sur notre territoire dit historigue, a été dú 'a Ifaysence de plusieurs mil—

.lions dihommes mobilise's. Si on ne considére gue lesannées de paix, on voit alte depuis un demi- siecle, la fre'auence des maissances illégitimes dimi- nuait dans le pays, e? particuliérement a Budapest.

' En 1938, sur le territoire selon le traité de Trianon,

elle représentait la moitié (de ce" au'elle était sur le territoire historiaue en 1876 (3'40/00). ili—Budapest, elle e'tait ces derniers temps de 2'3%o, contre 140/an pendant la huitieme Ádécade du siecle dernier.

En emaminant les causes de cette régression 'extraordinaire, on voit gue par rapport a 1000 fem—

mes non mariées de 15 d 49 ans, la diminution des proportions nettes dépa'sse celle des proportions brutes. Ceci prouve ' gue le changement sur—

venu dans la composition de la population (chan—

gement (lú :; la baisse de la natalité,. aui grossit, par rapport au passé, la proportion des habitants d'áge productif) cache en partie la regression réelle des naissances illégitimes. Les vraies causes de la ,régression sont diordre moral et ",,techniaue"; par exemple, les femmes connaissent mieum "guiautre- [ois Ie moyen de ne pas avoir des ,enfants, et ciest surtout dans les rapports extra-conjugaux gu'on emploie de plus en plus ce moyen. '

Aujourdihui encore, les naissances illégitimes sont plus fréguentes a Budapest (2'30/00) gue dans le pays (1'79/09). Cela semble tenir surtout a ce gue, , a Budapest, lesvfemmes non mariées capables par leur áge diavoir des enfants sont proportionnelle'ment plus no'mbreuses gue dans la Hongrie entiére. Si on compare les divers secteurs de notre pays, classe's suiaant I'urbanisation, on voit une tres forte cor- rélation entre la íre'guence des naissances ille'gi—

times et la proportion, á la population entiére, des femmes non mariées de 15 a 4.9 ans. Notamment, Ies coefficients de corrélation calculés par nous varient entre 098 et 0'99. Les autres particula- rités des éléments urbaín et rural, la di/férence aut existe entre eux pour le niveau matériel, mo—

ral, culturel, etc., ont aussi, a cóté de la répartition de la population 'par Lage et paretat matrimonial,

une influence margue'e sur la proportion des enfants

' illégitimes. * '

Par rapport aux pays, étrangers, notre propor- tion différe á cause des facteurs susmentionnés et aussi, cela valsans dire, á cause des differences dues a la diversite' des races, des moeu'rs, etc;

Aujou'rdihui encore, les ngissances illégitimes sont les plus nombreuses dans liAme'rigue centrale et dans l,,Ame'rlaue du Sud, notamment dans le Pa—

nama (70.% de toutes les naissances), aprés leguel

viennent ("z cet égard le Salvador (50 d 60%), le Mexigue, le Venezuela, le Chili, etc. En (Europe, le maximum est sous ce rapport en Autriche, suivie de "lilslande et du Portugal, et le minimum, aux Pays—Bus. La proportion de la Hongrie iient le mi- lieu entre les pays [d,Europe; elle est bien au-des—

sous de celle de deux de' sesvoisines, liAutriche et la Roumanie,

En étudiant pour la Hongrie les naissances ille'gitimes suivant dlautres considérations dáma-.

graphigues (age .des meres, sexe, religion, mois de naissance, nationalité ethnigue, profession, etc.), on remaraue également des íaits bien curieuac.

De ces faitsl, nous mentionnons les suivants:

La proportion des naissanees illégitimes augmente d'une [agon frappante pour celles aui ont lieu dans les hópitaux, clinigues, maisons de santé et homes-í . maternités. Elle s'élevait sous ce rapport ;; Buda—

pest en 1938 a 96% de toutes les naissances illégié times, contre 91% dir ans auparavant, en 1929, ou la proportion des enfants légitimes ne's en ces lieuac n'e'tait gue de 85%. Les naissances illégí-i times sont particulíérement fre'auentes parmi les femmes les plus jeunes. Parmi les enfants natue rels, le nombre des gargonsjde'passe peu celui des űlles. ()uant aux religions, les naissances ille'gitimes

sont les plus Iréauentes parmi les gréco—cathoá Itaues et les gréco-orientauac, et cyest ehez les Juifsl guion constate le contraire. Parmi les nationalités, les Roumains et les Petits Russes ont sous ce rap—_

port la proportion la_plus forte. Parmi les saisons, ciest la [in de Iihiver guí voit naítre chez nous le plus dienfants illőgitimes: effet du printemps, sur-, tout diavril et de mai. Selon le classement par pra—

fessions, la proportion des meres non marie'es repréf sentaít a Budapest ces derniers temps (en 1933—38;

en moyenne) 35% parmi les domestiaues femmes, et 26% parmi les journaliéres et les ouvrieres de fabrigue (8%,—%—18%)_Y On nia pas de renseigneé ment sur la profession diun tiers (34,%)Udas hméres,

5

2. szám

dés eniants illégilimes. (Comme sous ce rapport, il niy a de statistigue gue sur la profession de la mere, on ne peut se rendre comple combien il y a de sol—

dats parmi les pöres.) En ce gui concerne la mor- talité des nourríssons, á Budapest elle représentait, res derniers temps encore (en 1929—38), parmi les enfants illégitímes, plus du double (21'6%) de ce gu'elle était parmi les enfants légilimes (9'8%).

Ouant aux Iégilimatíons diem/anti; naturels, on nta de chi/Tres ehez nous gue sur celles faites par décr-ets pris par le Régeni. Ces dernier-es années, le nombre, unnuel des légitímatíons de cette sorle tiétait pas grand, de 64 ('I 107 seulement, soit 0'5%

des naissances illégilimes.

A házasságon kívül történt, ú. n. ,,tor—

vénytelen" születések gyakoriságának or- szágos aránya legújabban egyre alacso- nyabb szinvonalú s így kedvező fejlődés—

nek indul. Nevezetesen az ezer lélekre eső u. n. "általános" vagy ,,nyers" arány ha- Zánkban, 1938-ban, csak 1'7, ami alacso-

nyabb bármely megelőző esztendőbeli, a trianoni területre vonatkozó országos vi—

szonyszámnál. Ilyen színvonalon e jelen- ség aránya csak huszonnégy esztendővel ezelőtt, a nagy világégés idején (1916—ban)

állott, még a történeti területen, amikor a több millióra rúgó bevonult katona távol- léte miatt, az összes születési arányszámok azelőtt nem ismert rendkívül alacsony szá- mokban fejeződtek ki.

A törvénytelen születések arányának állandó csökkenése úgy erkölcsi, mint egyéb népességminőségi szempontból is igen örvendetes jelenség, mert a törvényte—

len gyermeknek tudvalevőleg rendszerint szomorú a sorsa. Gyakran még csak nem is ismeri apját, nem ismeri a családi tűzhely melegét. Bűn és nyomor fenyegeti ifjúsá- gát, sokszor az életét is. Hozzájárul ehhez persze az a körülmény is, hogy a törvény—

telen gyermek anyja általában kedvezőtle—

nebb anyagi helyzetben van, mint a törvé- nyes gyermekek szülői. A törvénytelen szár- mazásúnak érvényesülését, sőt olykor még kereső tevékenységét, megélhetését is aka—

dályozzák a társadalmi előitéletek, de a nevelés hiánya is gyakran vezet náluk az érvényesülés megnehezülésére. E körülmé—

nyek rányomják bélyegüket az egész életre;

a közerkölcs és a vallás szempontjából mindezért kívánatos lenne, hogy a házas—

ságon kívül született gyermekek száma minél kisebb legyen.

...m—

1941 A törvénytelen születések országos gya—

korisága arányának legújabban, az utolsó évtizedben mutatkozó kedvező kialakulása kapcsán érdemesnek látszik a reájuk vo—

natkozó statisztikai adatokat újból átvizs—

gálni, jelenségeire új területi és időbeli számsorokat, demografiai és más szempon- tok szerint részletezett tárgyi sorokat ké- pezni, annál inkább, mert annak is már

éppen tíz esztendeje, ,hogy Laky Dezsőnekl) e tömegjelenséget az akkori statisztika alap—

ján beható alapos megvilágításban része- sítő könyve megjelent. Ugyancsak ma már meghaladott időszakra vonatkoznak a szer—

zőnek Laky könyvét egy évvel megelőzőleg megjelent születésstatisztikai munkájábanZ) az idevágó részletek, nemkülönben a szerző tíz évvel ezelőtt megjelent egészségügyi statisztikájánaks) e kérdéssel foglalkozó fejezete is.

Az bizonyos, hogy a törvénytelen szüle—

tésekre vonatkozó statisztikai anyag eléggé megbizhatatlan, nem pontos, mert a tőr- vénytelen születések gondos számbavételére irányuló törekvésnek több akadálya van.

Nem hisszük azonban, hogy az elénk táruló javulásban e felvételi nehézségeknek, vagy hibáknak részük volna, mert azok időben alig változó, állandó jellegűek. Ilyen pl.

nálunk, Spanyolországban és több más or- szágban az a körülmény, hogy a törvény—

telen születésekhez számíttatnak a talált gyermekek is, pedig az ily ládákban, pólyá—

ban, vagy egyéb göngyöletben kitett csecse- mők között törvényesek is lehetnek. Az is kétségtelen, hogy a törvénytelenek között sok az életképtelen, amiért közöttük viszont több vétetik elvetélésként számba, mint a törvényesek között. Az elképzelhető eltéré- sek hordereje azonban mégis csekély, annál inkább, mert hisz e jelenségnél pontosan vezetett anyakönyvi statisztikáról és nyil- vánvaló társadalmi ismérvről van szó. A reájuk vonatkozó adatok eszerint tehát éppen nem esetlegesek. Az arányok vissza-

1) L. Laky D. dr.: ,,A törvénytelen gyermekek Budapesten." A székesfőváros statisztikai hivatala által kiadott Statisztikai Közlemények 62. köteté-

nek 4. száma. Szerkesztette: Illyefalvi I. Lajos dr.

(Budapest, 1930.)

2) L. Szél T.: ,,A születések alakulása Buda—

pesten és az európai nagyvárosokban." U. a. Statisz- tikai Közlemények 58. kötetének 3. száma (Buda- pest, 1929). L. e könyv ,,A törvénytelenek" című 10. §—át, a 1190. l.—on.

8) L. Szél T..- ,,Egészségügyi Statisztika". Az Orvosi Könyvkiadó Társulat kiadása, (Budapest, 1930.) L. e könyv 17. §-át ,,A törvénytelen születé—

sek" címmel, a 95. és köv. ].

2. szám

fejlődésének, kedvező alakulásának bizo—

nyítéka, hogy azok nemcsak hazánkban, de törvénypecsételő módon Európaszerte és hosszú évtizedek óta számos országban megegyező, ill. legalább is hasonló csök—

kenő kialakulást mutatnak. Igaz, hogy a törvényes születések aránya 5 az ú. n. nata- litás, az általános élveszületési arányszám is Európaszerte csökken, de a törvénytelen születések arányainak visszafejlődése a tőr—

vényesekénél nagyobbmérvű. Éppen ez az egyetlen vigasztaló körülmény a születések évtizedek óta egyre tartó gyérülésében,

"tudniillik, hogy a törvénytelen születések sokkal inkább gyérülnek, mint a "törvé—

nyesek.

A törvénytelen születéseknek ,ezer lé- lekre eső általános, vagy nyers aránya hazánkban a mult század végétől mind- máig erősen csökkent (3'7-ről 1-7-re).

__73— 1941

Kevésbbé változó a törvénytelen születé-

sűveknek az összes születésekhez viszonyí- tott aránya (92, ill. 8-7). A törvénytelen születésűek halvaszületési %-át, s nem szerinti megoszlását is az 1. táblázatban mutatjuk be. Ezt egészíti ki az I. grafi—

konon elénk táruló kép, amely a tőr- vénytelen születések székesfővárosi és or- szágos gyakoriságának a mult század het- venes éveitől napjainkig mutatkozó vissza—

fejlődését szemlélteti. (L. az 1. táblázatot s az I. grafikont.)

Különösen a rajz mutatja az ezer lélekre eső gyakoriság mérséklődését élesen; a fél—

századot meghaladó időszakban a tőr- vénytelen születés-ek gyakorisága országos viszonylatban is felére esett, székes- fővárosunkban pedig az egykori aránynak éppenséggel egyötödére, sőt olyik évben

közel egyhatodára. Nevezetesen, amíg a l. A házasságon kívül történt, u. n.törvényte1en születések általános vagy nyers arányai hazánkban

1896-tól 1939-ig.

Proportions générales ou brutes des naissanoes ille'gitimes en Hongrie, de 1896 61 1939.

Törvénytelen születések —— Naissances illégitimzs Törvénytelen születések — Naíssauces illégitímes

x ! ;— Tv . A

§ : § § § §. § ,: § ; :: §

Év 5.353 Ég §); Év , aság %% §);

Années száma "m) 7 '; §; 33.23 ÉS 33 Amtées szama § áig/§ 733; %S gi

norrgbres § ige: : §§ .3'9 így; nongbres § ige: %i %% 1.7:

a 5- 3'§§:L% 33 sg gg a 5- legs—§ 33 Én §§

$$$—§ %f $; 55 EEÉ %%

anok—w 125§ ::5— :R' ::NB -_. ::s ;; ga:

§2§§§ § ;; eg És 352333 §§ 333 iss

1896 59.451 9'2 3'5 3'7 490 1919 § 18.558 8'1 3'4 i 22 49'4

1897 § 62.643 96 3'2 3'9 490 1920 § 21.572 81 3? 26 49'1

1898 § 58.063 951 530 3'6 48'5 1921 § 19.580 7'5 3'8 2'4 495!

1899 1?- 62.120 95 2'8 3'8 490 1922 ** 18.877 7'4 38 23 496

1900 2 64.009 9'6' 28 318 48'6 1923 % 18.264 ?'4 B'!) 22 49'4

1901 § 62.658 9'6 2'8 3"? 487 1924 73 17.356 7'6 44 21 49'1

1902 § 65.416 9'8 28 38 48'3 1925 3 19.794 8'2 4'0 2'4 492

1903 Ea 62.258 9? 2'7 3'6 485 1926 § 20.083 85 4'1 2'4 48?

1904 § / 66.114 10'1 2'6 3'8 490 1927 § 19.138 8'5 B'!) 23 490

1905 "§ 62.015 98 24 35 487 1928 § 19.419 8'4 4'2 2'3 48'9

* 1906 § 66.052 10'2 2'3 3'7 48'2 1929 Ez: 19.483 88 36 2'3 49'2

_ 1907 § 65.302 100 25 3'6 47'9 1930 20.389 90 .?'6 2'4 48'6

1908 63.462 95 26 3'5 488 1931 1 19.894 9 3 39 23 49'1

1909 ' 64.425 94 2'7 3'5 489 _1932 § 20.255 "6 3'6 23 495

1910 5 62.829 9'2 2'7 3'4 48'9 1933 is 19.309 9'? 39 2'2 49'1

1911 § 61.974 9'3 2'6 3'4 48'5 1934 § 19.068 9'5 3'9 1'8 47'5

1912 12 63.977 9'4 2'7 3'4 49'2 1935 3 17.673 91 35 2'0 48'0

1913 3 60.767 9'1 2'7 3'3 49'2 1936 'a 16.486 87 3'8 ]'8 488

1914 §; 57.568 8'5 2'6 3'6 49'2 1937 8 15.970 8'5 3'7 1'8 49'3

1915 _a 44.162 9'6' 2'5 2'3 49'2 1938 5 15.790 84 3'2 1'7 49'0

1916 *; 32.037 10'0 29 1"? 48'7 1)1939 ;: 18.108 8 ? 3'6 1'7 48'2

1917 ÉS 33.341 110 3-1 18 487

1918 34.879 11'9 3'3 1'8 48'4

1) Az 1. bécsi döntéssel visszatért felvidéki területsávval együtt, de Kárpátalja nélkül. — ') Y compr.

lawZoroe nord réeupére'e era vertu de la 175 Sentence de Vienne ; mm compris la, Subcarpathie.

5*

__74—

1941

!. TÖRVÉNYTELEN SZÚLETÉSEK ALAKULÁSA NISSANBES meanmzs

IBM—1939.

, 4. . .

ezer telekre ———nouv 1000 habilanls

45 45

"s

'a

Budapesten — A Budapest

,, ***/XML lo

XA

Magyarorszagun—— EnHongrie

J' ' "VM

XXVulagnáwa-Z'guenemondiale

? ? ! ) !

o : : : : . , ; : 0

1570 1080 Im 1000 1010 1070 1930 1940

10.81 51384!

RH.Ge SHB"

trianoni területnek 1938—ban kialakult 1'70/00—es törvénytelen születési gyakorisága az 1876—ban mutatkozott 3'4-nek éppen fele (s az 1939. évi 1'8%o is közel ekkora része az 1876. évinek), addig a buda-

pesti 1938. évi 23 (1939. évi 2'5)

nem is egyötöde az 1874. évi 13'80/00- nek és közel egyhatoda csak az 1880. évi

(maximumot jelentő) 14'2%0—nek. Végig te—

kintve tovább az elénk táruló, javulást mu- tató diagramm lefutásán, azt látjuk, hogy a törvénytelen születések ezer lélekre eső aránya, az országos statisztikában, a mult század hetvenesAéveitől kezdve a nyolcvana- sok felé, még némi emelkedést is mutat s 1883-tól 1897-ig, több évben, 3'90/00—r-e, tehát

közel 4%o—ig, erősödik fel. Csak a század- fordulótól indul meg aztán az a csökkenés, amely először a világháborús [években éri el 1'7%o-es mélypontját, azután pedig némi háború utáni újabb gyarapodás (az 1920.

évi arány 2'60/00) után jut újra csökkenésbe

Az I. grafikon tanusága szerint a székes—

fővárosi megfelelő arányszám, —— a Buda—

pesten történt törvénytelen születésnek ezer lélekre eső aránya, —— a rendes statisztiká-

val megfigyelt legutóbbi hét évtized alatt, sokkal rohamosabb visszafejlődésben volt,.

mint a törvénytelen születések országos aránya. Trendvonala a mult század .hetve- nes éveitől napjainkig mindvégig degresz——

sztív. Nem mutatja a mult század nyolcva—

nas és kilencvenes éveiben azt a kulminá- ciót, a koordinata rendszer ): tengelye felé—- azt a konkav görbületet, amelyet a törvény—

telen születések u. e. időbeli országos ki—

alakulása tár elénk. Nyilvánvaló, hogy or- szágos viszonylatban a törvénytelen szüle- tések nyers arányának csökkenésére vezető körülményekhez más jelentős okok hatása járult.

Előbb a vizsgált jelenség történeti idő—

sorának csökkenésére vezető tényezők felett, tartva szemlét, elsősorban azzal a kérdés- sel kell foglalkoznunk, hogy az a csökke- ne's, amely a székesfővárosi arányban mind- végig erőteljesen kidomborodik s amely a XX. században hazánk országos arányában is jelentkezik, valóban a törvénytelen szü—

letések gyérülését jelenti-e s nincs-e abban más körülménynek, pl. a népesség kormeg- o'szlása megváltozásának is szerepe?

A jelenség történeti idősorábtan a nép—

összetétel megváltozásának hatására több körülmény utal. Az anyák kor szerint való megoszlása pl. olyképen változott meg, hogy a törvénytelen születéseknek egyre nagyobb hányada származik a fiatalabb,.

főleg 20 éven aluli nem férjes anyáktól, Körükben ez az eltolódás idővel jelentősebb,

arányú lett, mint a törvényesek körében mutatkozó hasonló irányú összetételv—álto—

zás, pedig a férjes nőknél is inkább csöfk—

ken az idősebb korcsoportbeli anyák házas- sági termékenysége, _— inkább gyérülnek a második, a harmadik s a még későlbbi sor——

rendi számú gyermekek gyakorisági arány—.

számai, ——— mint az első szülöttekéi. A tör—

vényes anyák ezen koreltolódása azonban félszázad alatt is kisebb mérvű, mint a há—

zasságon kívül szülő nők korösszetételének, ugyanazon időszakbeli megfelelő irányúe el- tolódása. Lényeges azután, főleg az ezer lélekre eső törvénytelen születési arány—

alakulása szempontjából, hogy az egész népesség korösszetétele is többirányú jelen—

tős mérvű átalakulásban van. A születési aránynak több mint félszázad óta, Európa- szerte mutatkozó, csökkenése révén pl.. a;

2. szám

__75_

legtöbb országban, egyre kisebb a csecse- mők s a gyermekek aránya. A népszámlá—

lások egyre gyengébbnek mutatják nem—

csak a legfiatalabb, de általában a szülésre nem képes összes korosztályok képviseletét.

A halandóságnak egyidejűleg mutatkozó enyhülése miatt ugyan a szülésre szintén nem képes —— már nem képes — legidősebb korosztályok képviselete megerősödik, pl. a 60 éven felüliek aránya nálunk 50 év alatt

5———6%-ról 10% fölé gyarapodott (közel

kétszeresére), de ezen folyamatnál erőtelje- sebb hatású a születési arány csökkenésé-

ből származó, ellenkező irányú hatás. Úgy—

hogy a népesség korösszetételének megvál—

tozásából származó összes hatások eredője a szülésre képes korosztályokat a népesség- ben ma nagyobb arányúnak mutatja, mint a XIX. században, akár annak közepén, akár annak vége felé. Ilyképen a törvény—

telen születések gyérülését mutató, ezer lélekre eső gyakorisági arányszám is csak ,,látszatarány". Nem is áll azon a színvona—

lon, amelyen akkor állana, ha a népesség kormegoszlása ma is olyan volna, amilyen—

nek félszázaddal ezelőtt mutatkozott. A né—

pesség kormegoszlásának megváltozása eszerint tehát — mint azt előre látjuk — nem lehet oka a törvénytelen születések gyakoriságát kifejező arány csökkenésé—

nek, sőt éppen ellenkezőleg, inkább még el- takarja a tényleges gyérülés egy részét. Az, hogy a népesség korösszetétele megváltozá—

sának kérdéses szerepe minő mérvű, több—

féle módszerrel vizsgálható. Ha a nem fér- jes nők egyes korcsoportjainak mai házas- ságon kívüli termékenységét vetjük egybe régebbi idők megfelelő arányszámával, a korösszetétel megváltozásától ugyan függet—

len Vizsgálati eljáráshoz jutunk, de ítéle- tünk részekre bomlik. Emellett a részekből a végső következtetés, az eredő megállapítása, hogy a korösszetétel megváltozása végered—

ményben a törvénytelen születések tényle- ges gyérülését mennyiben takarja, még további számításokat igényel. Egy arány—

számra támaszkodó, egy ítéletre ad módot azonban a faktoríel vagy a standard számí- tás útján való átértékelés. Ez utóbbi pl.

olyképen, ha megállapítjuk, hogy mekkora volna a törvénytelen születések ezer lélekre eső mai aránya akkor, .ha népességünk kor- megoszlása ma is pl. a több mint félszázad—

1941 dal ezelőtti, 1880. évi népszámlálás kor—

adataival egyezne. E számításnál gyorsabb és egyszerűbb a szülésre képes 15 49 éves nők számához való viszonyítás és ítéletün—

ket, ezen ú. n. tiszta arányszámok történeti idősora, a mellőzött korosztályok alakulá—

sától szintén függetleníti. Ha pedig vala—

mely régebbi tiszta arányszám színvonalát százzal választjuk egyenlőnek s az így ki- számított jelzősziámokat (ill. indexeket) a törvénytelenek nyers arányszámainak u. a.

időponthoz viszonyító indexeivel vetjük egybe, módot nyerünk a korösszetétel meg—

változása hatásának vizsgálatára is. Úgy a törvényes, mint a törvénytelen születések XX. századbeli tiszta arányszámait —— nem- csak országos relációkban, de Budapesten

is _— s azoknak a századfordulóhoz (az

1900—01. évi átlaghoz, mint százas alap—

hoz) képest számítható jelzőszxámait is, a 2. táblázat tárja elénk.

Látható, hogy a törvénytelen születések országos tiszta arányszáma, a XX. század-

nak máig eltelt négy évtizedében, még a nyersne'l is rohamosabb vísszaiejlődésben volt. Amíg ugyanis a századzfordulónál (1900—011ben) az országos tiszta arány- szám még 430, vagyis ekkor hazánkban egy év alatt ezer nem férjes 15 49 éves nőre még ily számú törvénytelen élveszüle—

tés esett, addig 1938—ban vagy 1939-ben már csak egyharmadrészt annyi: 150. Ez pedig azt jelenti, hogy a százzal egyenlőnek Választott, negyven évvel ezelőtti eredmény—

hez képest, a legújabb országos tiszta arányszám indexe: 34-9; szemben a törvény- telen születések nyers arányának ugyan- ezen idő alatt csak 50-es jelzőszámig, vagyis felére történt visszatfejlődése'xvel. Budapes- ten, hol —— mint fentebb már ismertettük ——

a törvénytelen születések nyers arányszá- mainak visszafejlődése rohamosabb volt, mint az egész országban, a tiszta arány—

szám még erőteljesebb sülyedést mutat.

Székesfővárosunkban a törvénytelen élve—

sziiletéseknek ezer nem férjes 15 49 éves nőre eső aránya 1900—01-ben még: 491) s onnan 1938—ig 12-re esik vissza; ami azt jelenti, hogy e visszafejlődésnek az előbb leírt módon számított indexe: 24'5, míg a budapesti nyers arány megfelelő jelzőszáma kevéssel magasabb: 27'0. A lakosság kor—

megoszlásának megváltozásától fíiggetlenítő

2. szám —76— ₁₉₄₁ 2. A törvénytelen születések ezer 15—49 éves nőre eső tiszta arányszámaínak XX. századbeli

alakulása a megfelelő törvényes és az u. a. időszakbeli nyers arányokkal is egybevetve.

Variatimis, au XXe siécle, des proportions nettes des naissames ille'gitimes pour 1000 femmes de 15 a 49 arts, compare'es avec les proportions correspondantes des naissances légitimes et avec les proportions brutes

(les périodes indiguées.

Magyarország 1) — En Hongrie 1) Budapest — A Budapest

Az összes Tiszta arányszám 3) Az összes Tiszta arányszám 3)

törvénytelen Propo'rtions nettes 3) törvenytelen Pi'oportions nettes 3)

szuletesek -_ ,,—W.___.___,__VW ___ -., szuletesek ___—__

Toutes les Toutes les

naíssances naissances

, illégitímes ,) % § íllégiiímes .,, .,, §

Ev, átlag ,—,,§_ V.,—, "S E gi; _ H,, ,7,, § § ság

, (?; $$$ Éger; mi? TÉ' ?; %ÉÉÉ ggm máz? ! [§

ne a's's %S 22: EÁN es B'sa És; 823 er

N % Ecsá. fait? ?!" ÉÉ N v: 3me fett ne? :0§

Ég És; $$$ $$$? gs Ég %% 353- 533 És

% *— 33 sys W,, _,u 5-— § (93 sz'—-

: § % 33103 élve — nás m'oants : § 253303 élve —— nás vivants

; *- 1073 § § __ ;: s 913 § (§ ___mmm ,_,v-vn___..

? D* § "* W születéseknél ? D* § m ** születéseknél

a)Számszerint—Ennombres

"(§ 1900—01 évek átlagában 3'8 915 430 2170 156'0 8'9 37'5 490 1630 1010

§§ 1910—11 ,, , 3-4 92 390 2010 1440 6—7 261 370 132-0 790

gxg 1920—21 ,, ,, 2'5 7'8 20'6 184'7 115'5 41 180 21'3 110'3 62'7

§ [1930—31 ,, ,, 24 91 196 1410 92'0 3'3 19'1 16'8 79'0 458

1988 ... 1"? 8'4 15'0 114'2 74'0 2'3 14 5 12'0 78'0 43'2

1939 ... 1'9 9'5 15'0 101'0 65'7 2'4 15'4 12'1 _ 787 434 _

b) Jelzöszámokban, ha 1900—01 :: 100. —— Indices, ayant pour base: 1900——01 : 100 _

§? 1900—01 évek átlagában . 100'0l 100'0 100'0 100'0 100'0 1000 1000 100'0 100'0 100'0 ,

§; 1910—11 ,, ,, . . 89'5 95'8 90'8 92'7 92'2 75'0 69'5 757 810 78'2 _,

38, 1920—21 , ,, . . 658 812 478 85'2 740 461 480 435 675 621

E 1930—31 ,, ,, . . 63'1 94'8 45'6 65'0 590 370 51'0 34'3 48'6 45'4

1938 ... . . 44'8 87'5 34'9 528 475 258 38'7 24'5 47'9 428

1989 ... 500 990 349 466 420 270 41'2 24'7 48'3 43'0 .

1) 1920—tól a trianoni, azelőtt a történeti területen. —— A partir de 1920, territoire dit de Trianon; avant 1920, territoire (lit historigue. — 2) Ezer lélekre. —— Pour 1000 habitants. — 8) Ezer 15—49 éves megfelelő családi állapotú nőre számítva. — Pour 1000 femmes de 15 a 49 arus, d'un état matrimom'ai correspondant.

tiszta arányszámoknak XX. századbeli, tör- téneti idősorában —— úgy hazánkban, mint székesfővárosunkban —— a megfelelő nyers eredményeknél rohamosabb visszafejlődése kétségtelenül bizonyítja, hogy a népesség ezen összetételváltozásának semmi szerepe nincs abban, hogy a törvénytelen születések gyakorisága hosszú évek és évtizedek óta egyre csökken; sőt, hogy ez a körülmény még némikép leplezi is e jelenséget, hogy az ettől függetlenített idősor még jelentéke—

nyebben regresszív.

Más körülmény jelentőségére hívja fel figyelmünket a törvénytelen születések meg-—

felelő módon számított székesfővárosi és országos számsorainak egybevetése. Azt lát- tuk ugyanis fentebb, —— az 1. táblázaton és az I. grafikonon —- hogy a székesfővárosi

nyers arány bármely időpontban magasabb a megfelelő országos viszonyszámnál. A raj—

zon is igen szembetűnő, hogy bármennyivel is rohamosabb a Budapesten számbave'nt tör—

vénytelen születések ezer lélekre eső ará—

nyának idősorában lévő csökkenés, az orszá—

gos arány színvonalára "(amelynek mini- muma 1'7%0), az (a székesfővárosi arány, amelynek minimuma 2'30/00) még napjaink—

ban sem ér le. Most azután —— a 2. tábláza- ton —— azt látjuk, hogy már kb. 1930 óta, a jelenség gyakoriságának tisz-ta arányszáma

—— éppen megfordítva —— Budapesten ala—

csonyabb. Vagyis, ha tekintetbe vesszük azt, hogy Budapesten a produktív korúak s így ezzel együtt a szülésre képes nők rétege, s közülük is a nem férjeseké, sokkal nagyobb arányt képvisel, mint országszerte, akkor lát—

2. szám :—

haió, hogy az ezer lélekre eső törvénytelen születési arány Budapesten csak e körülmény miatt magasabb, mint a vidéken. Ezek szá- mához viszonyítva ugyanis a budapesti arány az alacsonyabb, nem az országos;

vagyis ma székesíővárosankbon a szülésre képes 15—49 éve:; nem férjes nők ezrére már kevesebb törvénytelen születés esik, mint országszerie. Eszerint Budapesttel kap—

csolatban ma már többé nem szólhatunk ,,a nagyvárosi demoralizációnak", szabados élet— és világnézetnek a törvénytelen szüle- tések arányát emelő hatásáról, mint, tettük ezt. régebben, különösen még az első világ—

háború előtt, amikor Budapesten a nyers gyakoriság még háromszor, még régebben pedig négyszer, sőt ötször is akkora volt mint országszerte. És ha mégis más morál—

statisztikák pl a bűnügyi statisztika ered- ményei alapján ma is csak azt hisszük, hogy bármely erkölcsi tekintetben s így a családi és általában a nemi élet erkölcse tekintetében is, falusi, mezőgazda népünk a városinál kedvezőbb helyzetben van, úgy nyilvánvalóbbá válik, hogy Buda- pest lakossága újabban legalább is a fogamzást gátló prakttikákban vált sokkal inkább és sokkal szélesebb körben a vidéki—

nél kitanultabbá. Ez az oka, hogy a házas—

ságban a városinál nagyobb arányban élő kisebb arányú szülésre képes korú nőt fel—

mutató vidéki népességből, e nők számához viszonyítva, ma több törvénytelen születés származik, mint székesfővárosunkban.

Számításunkból tovább azután még egy harmadik fontos tanulság szűrhető le, t. i.

a szülésre képes 15—49 éves korú nem fér- jes nők arányának fontosságára vonatkozó—

lag. Azt láttuk ugyanis, hogy Budapesten ma már csak a nem férjes réteg erös volta okozza azt, hogy a törvénytelen születések aránya a megfelelő országosnál magasabb.

Ha a nők családi állapot és kor szerint való megoszlásának ezt a különbségét kiküszöböl—

jük, akkor ma már országos relációban nye- rünk a megfelelő székesfővárosi eredmé—

nyeknél magasabb törvénytelen születési viszonyszámokat. A minden korrekció nél- kül számított nyers gyakoriság budapesti magas színvonalát ma már szinte csak egyetlen egy körülmény —— a népesség ösz- szetételének különbsége —— tartja a vidéki színvonal felett. Azt, hogy az országnak, az

7 M 1941

urbanizáció különböző fokán lévő területeik,

a 15——49 éves nem férjes nők népszámlálási arányainak és a törvénytelen xzüleiéselmek az összes szz'ilete'selclzez képest számítható 3. A nem férjes nők és a törvénytelen születések

arányának korrelációja hazánkban.

Corre'lation de la proportion des femmes non mariées et des naissances illegitimes en Hongrie.

A törvénytelen születések Propan'íon des naissances íllégi—

times

nonmariécs

15

összes születések a toutes les

aaíssances mesde a49aus

'! erület —— Réginns

tt hazánkban az—- m

653 . nepmozgalmi sta—

; % §: tisztíka — selon

;; . 3 5 les statistigues du :; %% § mouvement de la

2533 % populaíton

szerint — m Hongrie

a) Budapesten — A Budapest . i b) A tj. városokban Budapesttel *

együtt — Dans les rilles auto- nomes, y comm'. Budapest . c) A tj. városokban Budapest nélkül — Dans les m'lles auto—

nomes, mm compr. Budapest d) ", A megyei városok-

at! ban —— dans les

* uilles départem. . A községekben — dans les commu-

ms . .

Magyarorszagon mindössze Hongrie eniüre Az oszlopok számai a korrelációs számításhoz —— Chzjres des colonnes fgurant dans le

calcul de correlatton : . . . I. II. III.

534 398 14'8

51'3 17'1 1 m' LO

48'0 14'1 10'8 7'4 várme— yékben

37-3 7-8 1

?? eco:

8)

Dans comü

gén

40'8 9'2 8'4

A korrelációs skoeíficiens: —— Coefficient de corre'lation:

izn

fr.—n : £1(d1'x'dn'y) __ 256-69 (

n.oI. on 3;33-_4_1Xl/zoo-_74§

_ _t— 0 9928

A valószinű hiba: — Erreur probable:

sHI : j; 0'6745.17——%—_H: i 0 6745 Lili/%% :

:: itt-00479 m j0'0048

Hasonlóképen kiszámítva: —-— Calculé de la méme faeon:

I'I__HI : 4— 09898 i€I_m 1—3 :t0'01015 w :L—O'0102 Eszerint tehát: —-— Ainsi donc:

Tr—n : :0-9928 i 0-0048

r1_m: —i— 0'9898 ij 0'0102

*x ,

2. szám —78— ₁₉₄₁

hányadosai tekintetében minő magasfokú, szoros korrelációt mutatnak, a 3. táblázat tárja elénk.

Az említett területi számsorok korrelá- ciójának kiszámítását — l. a 3. táblázaton

—— az 1930. évi népszámlálássaz 1930—31.

és 1938. évi népmozgalmi statisztika szüle—

_tésstatisztikai eredményeire támaszkodva végeztük el. Már puszta szemmel is látható

a felsorolt számok párhuzamos alakulása,

amiből a párhuzamos változások módszeré—

nek segélyével tudvalevőleg a két jelenség között lévő összefüggésre, vagy legalább is arra lehet következtetni, hogy valamely közös harmadikkal állanak valamely füg- gésben. A városképződés csökkenő foka, pl.

az iparforgalmi népesség csökkenő aránya szerint felsorakoztatott területeken a nem férjes 15—49 éves nők aránya is csökkenő.

Látható, hogy Budapesten, az 1930. évi nép- számlálás szerint, ez az arány 53'4%, tj.

városainkban csak 48'0, a vármegyékben

meg éppenséggel csak 37'3% . Látható, hogy

ugyanilyen arányban csökken a törvényte- len születések aránya is, bármely évjárat- beli statisztika —— akár az 1930 31. évi átlagok, akár az 1938. évi eredmények

—— szerint. Az utóbbi szerint 14'S%-tól 7'4%-ig megy a csökkenés. Ha pedig

a megyei városoktól is még tovább le- választjuk az urbanizációnak még alacso- nyabb fokán lévő községeket, ahol a háza- sok aránya tudvalevőleg igen magas, a tör—

vénytelen születéseké igen alacsonynak, csak 6'9%-osnak mutatkozik. A súlyok nélkül,

pusztán ezen formai kialakulás szemmel látható párhuzamosságának matematikai statisztikai megítélésére kiszámított kor- relációs koeft'iciensek igen magasak. A nép—

számlálásbeli számsort (l) előbb az előbbi népmozgalmi (Il) azután az utóbbi (III) születésstatisztikai sorral vetve egybe, a két korrelációs koefficiens (r) az egységhez igen közel álló, még akkor is, ha a valószínű hibát is tekintetbe vesszük. Nevezetesen:

r I—II :: %— 0'9928 i 0'0048 r I—III : 4— 0'9898 i 0'0102

Magasfokú korrelációról, nagyfokú ösz—

szefüggésről tudvalevőleg -i— 0':') és %— 1'0 között mozgó korrelációs koefficiens esetén szólunk; míg -l— 06 alatt a zérusig kisfokú korrelációt, negatív r esetén pedig ellentétes- séget ismerünk fel. Eszerint tehát a kereken

0439-es pozitív r tényleg arra mutat, hogy a törvénytelen születések valamely terület—

beli kialakulásánál hazánkban ma irányító jelentőségű már maga az a körülmény, hogy a vizsgált területen mekkora a szülésre képes férjes nők száma és aránya. Ez a leg—

fontosabb, legalább is kétségtelenül egyik legfontosabb ok. Mellette a morális körül—

mények, a fogamzást gátló praktikában való kitanultság tekintetében vidékenkint mutatkozó különbségek, népszokások ——

legalább is a korrelációs koefficiens szerint

—— hazánk trianoni határain belül nem mu- tatnak olv lényeges eltérést, mint pusztán a népesség kor és családi állapot szerint való összetételének az egyes területeken hazánkban mutatkozó eltérései.

Nemzetközi relációban hazánk törvény—

telen születéseinek aránya a többi országok megfelelő arányaitól persze számos más faji, népszokásbeli és egyéb körülmény hatásaként különbözik. Csak a mai terület, határain belül, a magyar kultúra alatt álló területen mutatkozik e tekintetben elsősor—

ban irányító jellegű korrelációval bírónak a népesség fentebb jelzett szempontból való összetételének változása. Nemzetközi össze—

hasonlításaink újabb eredményei szerint a törvénytelen élveszületések magyarországi aránya a többi országok megfelelő ered—

ményei között mondhatni a középhelyen áll, akár az összes élvesziiletésekhez. akár a népességhez viszonyítunk. Vonatkozó nemzetközi összehasonlító számításaink ötven országra egybegyiijtött eredményeit,

— amelyeket egyöntetűség kedvéért a halva—

szülöttek nélkül csak az élveszületett tör- vénytelenekre végeziink el, mert számos országnak (pl. Anglia, Skócia, lrország, gyarmataik stb.) nincs a halvaszületésekről statisztikája, —— a 4. táblázatba foglalva mutatjuk be. Az e táblázaton szereplő főbb országok törvénytelen élveszületéseinek ezer lélekre eső gyakorisági arányaiból a két-két legutolsó eredményt, a II. grafikonon meg- felelő magas oszlopokkal ábrázolva, nagy- ságsorrendbe is szedtük. (L. a 4. táblázatot és a II. grafikont.)

Most is a közép— és délamerikai államok állanak a sorrend élén! Ezek az_ igen vegyes népességű, szabados erkölcsű országok, amelyekbe törtetett a trianoni béke után hazánk kivándorlóinak nyugtalan serege is.