Születési mozgalom és gazdasági fellendülés

(1)

9—12. szám —— 411 —— 1944

Születési mozgalom és gazdasági fellendülés!)

La natalité et l'essor économigue.

líésmní'. A Budapest, ces rlcmií'res umie'es, klasszikus közgazdaságtan nagyjainak la fréguünr-e des naissunces uugmentait considéra—

blenicut. Lu proportion brm'c (les naissuncesviuun- les, guiyétuiten 1938 de 10'36 pourmille habitants,

1942.

depuis Iu guerrc ayant yrruuli ["uctiviié économigue, s'est élevée ri 13'90'250011 Les besoins nés on se demande si l'tlugmentution de la nutulilé tcnuit á cela.

On volt, pur des rensei'gnemcnts de micro- stutistiyue, (luc le nombre des naissunces (( yrandi suriout parmi les iemmes uyunt (léjá en un enicmt.

tn cc gizi concerne l'úge, il (( augmcnté particuliere—

meni ehez les jeunes [Chimes de 20 ri 24 (ms et elte: ics— íemmes de plus de 110 uns. Et si 011 cm- mine [u guestion uu point de vue de la réparlition pur projessions, on voít gue le nombre rles- nais—

sancesule plus grundi parmi les employés publiCS.

Méme (Hipi-(És une e'vuluution tres prudeníe, [a naiulité, calculéc pour 1000 personnes, a uugmenté uzi moins de 0 ehez les Ionctiomwires, et elle a grundimoins/ortMd'eiiviron 2%0—ches les indé- pendants et parmi les personnels dits auxilíaires.

Inn e.tuminunt les causes de l'uugmeniution de la izutulilé de Budapest, on consiuie encore guc ltaugmculationa eu lieu, presgue toulúfuit,rlepizis lc relevcnu'nt des iilciemnités iumiliaies des ionclionnaires el [uiniseenuigueur d'unreylemcnt gut ussuruit un supple'mentdesulail'e aux ouvriers ayant des eniants.

Dans le méme temps, l'aciiuiiá économiguc ymndissunl' bien (: Budapest pour les cuuxes dites plus hullt, le chömuge g cessé, la valeur réelle (les saluires a uugmenté, et beaucoup de gens, ayant changé de métier, ont eu une meilleure situation.

[in constatant la hausse de la nululité de Buda—

pest, on estimv guc le désir (Kuvait des eníunts y a augmcntú. (Juci, —— comme tous les phe'no- ménes sociaua, —- doit avoir plusieurs causes.

*

1. Régi törekvése a statisztikának, hogy a. népesség számbeli alakulása és a mindenkori gazdasági helyzet között fennálló összefüggéseket kiderítse. Már a

l) A Magyar Statisztikai Társaság 1944. január 4-i ülésén bemutatom tanulmány.

érdeklődését is felkeltették ezek a kérdé- sek; a Malthus megteremtette népességi elmélet a tudomány maradandó, kiemel- kedő érté—ke. Se szeri, se száma az ebbe a gondolatköi'be vágó munkáknak. Közülök jónéhány a magyar irodalom terméke.

Bizonysága ez annak, hogy a probléma mindenkor időszerű. Egyfelől a népesség számának és összetételének változása, másfelől a gazdasági és társadalmi élet soha meg nem nyugvó hullámzása gon—

doskodik arról, hogy a kérdés újra meg újra felbukkanjéfk. A kutatások nem any—

nyira a népesség számszerű alakulásának vizsgálatát tűzték ki célul, hanem mind- inkább a népesség minőségi összetételé- ben, szociális helyzetében jelentkező vál- tozásokat hozzák kapcsolatba a gazdasági élet alakulásával.

A lélekszám hullámzása elsősorbanla

két legfőbl'i népességalakító tényezőnek:

a születéseknek és a halálozásoknalk köz- vetlen függvénye. Közvetett tényezők a házasságkötések és a Vándormozgalmak.

A család a társadalom alkotó eleme, sejtje; ezért a házasságkötéseknek --— bár közvetett —— demográfiai jelentősége döntő. A vándorlásokna'k is nagy szerepe lehet a népesség létszámának fejlődésé—

ben. Aki tehát a népszámnak a gazda—

sági helyzet változásával való kapcsolatát kivánja vizsgálat alá venni, annak a nép- mozgalom tényezőit, de különösen a köz—

vetlen tényezőket: a születések, vagy a halálozások számát kell bírálat alá vennie.

A népmozgalom egyes tényezőinek a gazdasági helyzet változásával való szti—

kebb-szorosabb kapcsolatai gyakran bebi—

zonyowdtak. A vándormozgalmaknak többnyire gazdasági rugói vannak. A szá- zadforduló körül az amerikai kivándor-

lás — melyet az Amerikai Egyesült Álla—

mok gazdasági életének felvirágzása irá—

nyított —— hazánk népességének nagyobb emberveszteséget okozott, mint az első

világháború.

Budapest fejlődésében a belső vándor- lás szinte döntő jelentőségű mozzanat; az ország szívének lüktető gazdasági élete szemünk láttára vonzotta és vonzza ma-

gához a vidéki munkáskezeket.

(2)

9—12. szám ——412— 1944 A házasságkötések számszerű alaku-

lása és a gazdasági helyzet között is van—

nalk kapcsolatok, bár ezek szűkebb hatá—

rok között érvényesülnek. Pangás idején a csökkent foglalkoztatás, depresszió ide—

jén a munkanélküliség miatt a házasság—_

kötések kisebb száma éppoly természetes lehet, mint konjunktúra éveiben ennek ellenkezője.

A halandóság alakulását gazdasági okok szintén befolyásolhatják. Számos halált okozó betegséget gondos ápolással gyógyítani lehet. Rosszabb gazdasági viszonyok mellett tehát —- különösen ott, ahol a társadalombiztosítás rendszere hiányzik -— a halandóság növekedhet.

Nagyobb lehet a gümőkór— és a csecsemő—

halandóság —— talán az öngyilkosok száma — és természetesen az összhalan-

dóság is. *

Óvatosan kell azonban ezeket a hatá- sokat értékelni. A vándorlással és a há—

zasságkötésekkel szemben a halandóság- nak ilyen megítélésénél másról is szó lehet. Előbbiek kifejlődésének lényeges eleme az ember akarata: vándorlási. há- zasodási készsége. A halálozás viszont előbb vagy utóbb feltétlenül bekövetke- zik, s így az ember akaratától független.

Érdekes a helyzet a születési mozga- lomnál. Élettani megnyilvánulás ez, amely ezideig a gazdasági élet hullámzá—

sától meglehetősen függetlenül alakult.

A születések statisztikájának egyetlen alapvető tanulsága: a szülési készségnek évtizedek óta tartó csökkenése. A statisz—

tika adattára mindezideig vajmi kevés tápot adott annak feltevésére, mintha a nemzetgazdaság felvirágzásával a jólét emelkedésével —- együtt járna a születési mozgalom megélénkülése, A gazdasági élet ellanyhulása —— a jólét süllyedése ——

sem okozott a születések számának ál- landó csökkenésén túlmenően észrevehető hatást. Köztudomású tény az is, hogy a szegényebb társadalmi rétegekben a gyer- mekáldás mindenkor dúsabb a jobb- módúakénál.

A modern idők kultúrállamainak la- kossága —— sok jel szól emellett —— a szü—

letési mozgalmat racionalizálta. A pre—

venció módszereinek fejlődésével az emberi akarat mindinkább elhatározóvá lett a gyermekek megszületésénél. Az orvos- tudomány újabb megfigyelései a születés—

szabályozást kényelmesebbé tették; az akarat méginkább érvényesülhetett. Saj—

nos: a születésszabályozás fejlett eszközei nemcsak a felsőbb társadalmi rétege—kben lettek ismertek, fokozatosan meghódítják a többi népességelemet is.

Világszerte meg lehetett figyelni ezt a folyamatot. Kezdetben mind többen mond- tak le .a gyemneknevelés, vagy a többgyer- meknevelés tömérdek áldozatot és lemon—

dást, bár sok örömet is; nyújtó kötelessé—

géről. A megszokott életszínvonal olykor jelentéktelen rosszabodása is elegendő volt ahhoz, högy a házasság igazi értelme,: a gyermek háttérbe szoruljon. De bízni kell abban. hogy az emberi akarat irányította születésszabályozásnak ellenkező hatása is lesz, s új fordulattal javulhat a szülési készség. Az életszínvrmal tartós emelése a szülések számát akkor már megnövelheti.

Mintha a fordulatnak első jelei már fel is tünedeznének. Budapesten az utóbbi esz- tendőkben a lakosság szülési gyakorisága jelentősen emelkedett. Ugyanakkor hazánk gazdasági élete (! lmdigozdálkmlrís Ison—

junktnrrilís előnyeit élvezte. Kérdés: vajjon ez (( konjunktúra élénkítette—e meg a születési mozgalmat, vagy más körülméu nyek.

2. Budapest születési mozgalma úgy alakult. mint általában a nagyvárosoké:

állandóan és tartósan gyengült. Számot-

tevő változás csupán két ízben történt. A mult világhálnn't't éveiben és most. 1939 után. Egyébként a gazdasági élet hullám- zásai a nyers étveszületési arányszámok—

ban —— a grafikon szenint' —— sem okoztak változást. Sem a huszas évek elejének de-

pressziója, sem az azt követő konjunktúra, vagy a harmincas évek gazdasági esemé—

nyei a születési mozgalom fejlődésére nem hatottak. Az első világháborút megelőző hosszabb időszakban is ezt lehetett látni.

S noha tgtő—től kezdve az első háború ide- jén erősen csökkent az újszülöttek száma s bár a háború befejeztével átmenetileg javult 'a születési mozgalom, hamarosan újra arra "] lejtőre csúszott, amelye-n ko—

rábban haladt.

Ezer lakosra a századforduló évében 32-3 élveszületés esett Budapesten, ha a vidékről a fő 'árosba —— elég nagv szám- ban —— szülni jöttek gyermekeit figyelmen kívül hagvjuk. Közvetlenül az első világ- háború előtt. 1913-ban ez az arányszám már 24'9 volt. Mélypont pedig a háború

alatt 1917—ben következett be: 149980. A

fegyverszünet után, 1919-ben ismét na- pedig 225960 volt gyobb: 204, 1920-ban

(3)

9—12. szám ——-4l3———

1. AZ ÉLVESZÚLETÉSEK NYERS ARÁNYSZÁMA

DROPORHON BRUlí' DES MSEANCES WAMES

!

1944 l§

20 ___. ...—— Vidék — vamce

(19l91m Utanam teme! - A garn! ze ÁT? termozre §§lfjö Tv amig;

50 %. — — —— —— — ——————-——v——-——— —————— ——"o,—, 50

xxJAx,/ AIX §

! " §

(oO " ; 40.

[xxx

'X_ l

30 ,! *v' ; 30

1 'v §vx §

l

!

-—-—- lnanom Magyazocszag — Hangne de lnamn

10——— —— Budapes! — _,

l

! Oltlt'lllllltlllll'llllltlliltl'l**'*lt'll****lllltlxllllglench

lllélllllllllgllllllllg.lxtlsls tlllliglllxlxlgllatllivsl

es 32 ?: s ?: ?: ?:

389191!

a nyers születési arány. Utóbb újólag Csök—

kenő irányt vett, 1939—ben azonban bekö—

vetkezett a második nagy változás. A vi—

szonyszám évtizedek óta tartó hanyat—lása megállt; a főváros lakosságának születési mozgalma megélénkült. Az élveszületések ezer lélekre vonatkoztatott arányszáma

1936 után így alakult:!)

1937 . . 10'45 1940 . . 11'57

" 1938 . . 10'36 1941 . . 19'66 1939 . . 10'56 1942 . . 13—3'90

Három év óta állandóan nagyobbodik az élveszülötteknek a népesség számához mért aránya. Az 1938. évi mélyponthoz vi- szonyítva a javuláx igen jelentős: 34'20/0.

Grafikonunk szerint vidéken (Magyar- országon, Budapest nélkül) a születési vi—

szonyokban ilyen változás nem történt. A vidék születési mozgalmát ugyanúgy to—

vábbi lnnyhulás jellemzi, mint régebben a fővárosát. Ott is hullámvölgyet mélyített az első Világháború, s az 1918. évet követő átmeneti fellendülés után ismét csökkent a születések nyers arányszáma. A vidéknek van bizonym elönye: ott viszonylag még

il Az IMO—mit?, ÓVPkthZ'H :; budapesti lakóhelyű

anváknak bárhol történt szülései, a többi évben a budapesti születések idegenek nélk/ill vett adata. a Vidéken szü-lt fővárosi anyák becsléssel megállapí—

tott számával kiegészítve.

mindig több gyermek születik. s az arány- szám még nem süllyedt le a budapesti ola- Csony színvonalra. Most azonban, amikor Budapesten fordulat következett be. vide- ken nem lehet annak mását látni. A vidéki ' élveszületések arányszáma 1935-ben 21??le volt. 1941-ben l9'6'l3n s 1942—ben is csak 206900, —— keveseblx mint korábban.

Az újszülöttek nagy tömegeit :) videk- ről jelentik, — az ország születesi zt—z'my—

számának alakulása tehát közelebb áll hozzá. Ezer lakosra 1935-ben 212, 1939- ben 1913. 1942-ben 197 élveszületés jutott

Magyarországon.

Budapest és vidék SZ€HIhBállítáSáni'll azonban tekintettel kell lenni arra is hogy utóbbi egymástól merőben elütő gazdasági struktúrájú agglomerációket foglal egybe, melyekkel külön kell foglalkozni.

Vizsgáljuk meg elsősorban Csonka—

Mauvm'm'szág tí: vidéki törvényhatósríai jogú városát. Ezekben a városokban a szü- letesi arányszám ?)

1937-ben . . 16'O_ 1940-ben . 15'9, 1938—ban . . 15'7, 1941—ben . 15'8, 1939-ben . . 15'1, 1942-ben . 16'9

0/00 VOlt.

__

') L. a M. kir. Központi Statisztulkai Hivatal Statisztikai Negyedévi Közleményeit. Idegen lakó- helyű anyák szülötteinek leszállításával,

(4)

94-12. szám

Korábban a vidéki városokban is sza- bály volt a születések csökkenése, annál inkább figyelmet kelthet, hogy a háborús konjunktúra idején ——- 1939 után —— a nyers születési arányszám ott is javult.

Az egyes városok adatai jobbára ugyan- erről tanúskodnak. Az 1938 39. évek át- lagához mérten ugyanis a nyers születési arányszám 1942-re különösen Győrött, Szé- kesfehérvárott és Szegeden növekedett.

Miskolcon, Debrecenben, Kecskeméten jó- val kevésbbé, Baján és Hódmezővásárhe—

lyen pedig továbbra is romlott:

Az élveszületé— $ —— §, nek nyers $$$ %ZEÉ

V a r o s 0 k arányszáma ÉÉÉ ÉÉÉÉ

192559" 1942— %% $$$?

átlagában ben z a' 21.12?

t t

' t :

Budapest ... 3 1005 1368 4—3'1 63'6

Györ ... 14-30 17-94 -t- 255 635

Pécs . . . ... 11'87 13'10 d' 11'0 57'8

Miskolc . ... 1596 16 33 4— 23 561;

Sopron ... 14'39 15'73 -t— 93 50 0 Székesfehérvár 15'07 1767 4— 173 496 Debrecen ... 1746 1800 4— 31 462 Baja . . . . . . . . 12'86 11'95 — 71 43?

Szeged ... 13'28 15'57 §— 17'2 34'7 Hódmezővásárhely . , 16'31 15'10 — 74 208 Kecskemét . 2367 2378 4— 09 235

A születési mozgalom a leginkább vám- sius jellegű városokban erősödött; ott, ahol a népesség túlnyomórészt iparforgalmi fog—

lalkozás—ú. Az agrárjellegű városokban, ame- lyekben az őstermelő lakosság többségben van, a fejlődés kisebb, avagy éppenséggel hiányzik is. Ez a következtetés akkor is, ha a városokat —— Budapestet nem számítva ——

két csoportba osztjuk aszerint, hogy ipar- t'i'n'galmi népességük meghaladja az 5t)%—ot avagy nem. Az 50%-ot elérő vagy meg- haladó csoportban az arányszám 101070- kal, a másik csoportban Csak 5'21%-kal

emelkedett.

Hasonló a tanulság a megyei városok és kisebb települések esetében is. Negyedevi adatok alapján Budapest, a többi törvény- hatósági jogú város, a nagyobb megyei városok és nagyobb községek születési vi- szonyairól szerkesztett —— 1939-től a meg- nagyobbodott területre vonatkozó —— grafikon eziránt semmi kétséget nem hagy. A városok születési mozgalma újabban ugyancsak felfelé lendült, de a fordulat itt később jelentkezett. Minthogy [_azon—

*ban a vidéki városok nyers születési arány—

száma előbb sem süllyedt az alacsony fő-

——414— 1944

városi szintre, utóbb — 1942-ben —— a köz- ségek vonalához szorosan felzárkózhatott.

Nagyobb községeink születési mozgal- mában viszont javulás nem tűnt fel. Sőt az 1941. év folyamán —— a háborús esemé—

nyek hatásáról van itt nyilván szó —— kife-s jeze'tten rosszabbodás mutatkozott.

A születési mozgalom niegélémkülése nem kizárólag magyar jelenség. Itt—ott külföldön _ is észlelhető. A lNémetbíro- dulomban a gazdasági élet hullámmoz- gásaitól: konjunktúrától es krizistől

függetlenül, hosszú csökkenés után a

nyers születési arányszám 1933—ban volt a legkisebb: 14-70/00. Egy esztendővel később Viszont már 18'(), 1935—ben pedig 18'95'60 lett. Ez a színvonal később ál—

landósulni látszott — 1939-ben éppenséggel

n / ) 1 r

20 6960 volt az a ranysza m —— s csupa n

1941—ben kezdődött újabb visszaesés (186950); a frontszolgálat következménye kopogtatott az ajtón. A városokban külö- nösen feltűnő volt a változás. Berlinben pwl.

1933—ban 8'7000, egy évvel később pedig már 13'O%0, s ezután mindig 14-nél több

volt az arányszám.

A harmincas évek elején a Németbiro—

dalom nagy gazdasági átalakuláson ment át.

Ime néhány találomra kiragadott adat.

Az iparban foglalkoztatott munkások mérőszáma (ha 1938 : 100), 1932-ben 606, 1933-ban 671). 1937-ben pedig már 1082 volt. Az ipari termelés mérőszáma pedig (ha 1928 : 100) 1932-bent 58'7, öt.

évvel később 1168 volt?) A születések sza- porodásának ideje egybeesett az ipari :kon—

junktúrával, s ezúttal a gazdasági helyzet változása a Némethirodalomban is együtt- járt a születési mozgalom megélénkülésé—

vel. Bizonyos azonban, hogy ugyanakkor olyan társadalompolitikai intézkedések lep—

tek életbe, amelyek ugyancsak a bővebb gyermekáldást akarták elősegíteni.

Az északi államokban is megfigyelhető a szülési készség javulása. Dániában 1933—

ban volt legkisebb a nyers arányszám:

173960, 1940-ben _ fokozatos emelkedés után —— 183535 lett. lisztországbun 1934—

ben 154, 1939-ben 163950, Norvégiában 1935—ben 14 '4, 1940-ben 16 it'/%O, Svédor- szágban pedig 1934-ben 137, 1939—ben 153950 volt a születési arányszám?) Az ug-

1*) Statistischcs Jahrbuch für das deutsche Reich. 1938.

!) Amiuaire Statistigue de la Société des Nations. 194041.

(5)

9—12. szám — 415 1944 rás ezekben az országok-

ban nem volt olyan nagy, mint a Németbimdalomban.

A harmincas évek derekán neki lendült konjunktúra hul—

lámai viszont az északi álla-

2. VÁRUSOK ÉS

PROPORllON BRUlE

KÖZSÉBEK NYERS ÉLVESZÚLETÉSI ARÁNYSZÁMA

(A VlSSZACSAlOtl lERULEltKKEL EGYÚll)

DES NAlSSANCES VlVANTES DANS LES VlLtES Et COMMUNES (v coapms LES manners RthCORPGRÉS)

,, —m1lle habxtants 25 ezer telek

25

mokban is magasra csaptak.

3. Van-e olyan módszer, amellyel a fővárosi lakosság megújhodó születési moz- galmának okait megállapít- hatnók? Esetleg. Át kellene a kérdést a gyakorlati pszi- chológia kutatás mezejére tolni. Mint minden, az ember életével összefüggő je- lenségnek, a születési moz—

galomnak is vannak pszicho- lógiai vonatkozásai. Ha mó—

dunkban lenne a közelmult években világrajött gyerme-

l 1

l

kek szüleit ilyen értelemben , Evanst—Budapest o——4 líffésfleg'fzmomes

megkérdeznunk, a probléma 5 g __ 5

sok részlete tisztázódhatnék. ' Naamán menye,; vizesek ... gatlftimüégfk e,,

Megtudhatnók —— a tapin- """"" 35.51*ffí".íflíl£f; ' '

tat és titoktartás biztosi- ! ; j ? ; 1 i 1; a

tása mellett — azt, hogy L É l . l ; ,

, .. , o 141 Hw' um— m 11le Meget—meta ; H—l 111 —l—l-%— o

a terhesseg bekovetkeZéSÉ' imal1934l1935l1936i1931l 19311: 1939l19401 1941 1942 1943;

ben és a gyermek megszu— ' H WW

letésében játszott-e szere- "M'm" m"

pet a véletlen, a kereseti

viszonyok javulása, a családvédelem kere- teinek fokozott és céltudatos bővítése, a szebb magyar jövendőbe vetett bizakodás. a magyar faj fenntartásának tudatos ápolása, a munkanélküliség enyhülése stb. Persze nem lehetne 45.000 anyát kikérdezni. A képviseleti módszer is megfelelne s a mun- kát egyszerűsítené. Ha sikerülne ez a vállal- kozás, társadalmi életünk eddig feltáratlan viszonyaira vetődnek feny s nemcsak a de—

mológiát támogatnók. de jó anyagot szolgál- tathatnáxnk a törvényhozás és a kormány—

zat számára arra vonatkozólag. hogy a szü- letesi mozgalmat mikeppen lehetne tovább élénkíteni.

Sokan talán kételkednek ilyen észlelések sikerében. De külföldön a közönség meg kisebb horderejű jelenségekkel szemben tanú—

sított magatartásának lelektani vizsgálatá- val is jónevü intezmenyek foglalkoznak.

Mindenütt nagy lépésekkel fejlődik a pszi- chológiai kutatás, amely sok érintkezési fe—

lületet mutat a statisztikai felvételekkel.

Blas utat kell egyelőre keresni annak megvizsgálására, hogy Budapest születési

mozgalnu'mak t'ellendüléséhen a gazdasági helyzetnek mekkora része volt.

4. Elsősorban a fővárosi születések sta- tisztikájának nzikrosmtiszlikui elem:ése nyujt e célra lehetőséget. Kezdjük az 1940.

évvel. Ebben az esztendőben alakult ki ha- tározottabban a fordulat. De meg másrészt a születési statisztikát azóta a szülők ál—

landó lakóhelye szerint dolgozzák fel: ré—

gebben a szülés helye szerint. Az 1940. év- től kezdve tehát mindenesetre homogénebb anyag áll rendelkezésünkre: pontosabban lehet azt a születési többletet megállapítani,

amellyel ltHO-ről 194241) a születések száma emelkedett.

Nézzük meg mindenekelőtt azt, vajjon az első, a második, a harmadik stb. szülé—

sek lettek-e gyakoribbak?) (L. köv. l—on.) Általánosságban persze az első szülés a leggyakoribb és a nagyobb sorszámú esetek száma ritkább. Jelentősebb azonban az a tanulság. hogy két év alatt a születések esoportonkint mennyivel

1) Ezekben az adatokban a halvaszülöttek is

bennt—oglaltatnak,

(6)

a 6., vagy még nagyobb sorszámú szüle—

tések szintén gjakoribbak lettek.

A születések többlete tehát nem any- nyíra a: új házasulók körében jelentke—

zett, mint inkább a már régebben kötött házasságokban. Ez fontos adat. Azt mu- tatja, hogy a születési mozgalom fellen- dülése olyan körülményekkel függött ős:- sze, amelyek hatásukat aránylag a gyer- mekes családokban éreztették erősen.

Másik kérdés: Lehet—e szó arról. hogy a házasságkötések gyarapodása is elindí—

iója volt a több születesnek. Ha ugyanis a házassáköte'si készség javul. a több—

születés annál inkább valószínű. mert a házasságkötést követő első vagy' második évben a gyermek többnyire megszületik.

A házasságkötések száma a kerdeses években valóban gyarapodott. de fejlődött Budapesten a népesség száma is. Az ezer lélekre esö nvers házasodásí aram'szán'l 1940-ben 11'4/00, 1941-ben 11'()((m.1942- ben pedig 10 "l,/m, volt. de korábban is ál- landóan a tt—t2",fmy-es szinten mozgott.

Nem mondható ugvanez az egyes kOI'CsU—

portokról; 1939-től 1941-ig szűkebb lett a

25—29, de különösen a 20—24 éves

völegények köre. az-idősebbeké kivált- képpen a 40—49 éveseké —— pedig tágult.

A menyasszonyok kormegoszlásaból viszont az tűnik ki. hogy a legfeljebb 19 évesek. valamint a 25—29 évesek száma a jelzett idöszakban tetemesen kevesbedett, ezzel szemben a többi korcs—oportó na—

eyobbodott. Még a 20—24 éves nők szer—

9——12. szám — 416 — 1944

*Aszmetések § I § § fölött megnövekedett, ltázassá'gkötéseiről , száma § ag: §: § kell beszamolm, ambar az ldosebb kor—

Aszületések sorrendle §_ 7____3 gÉÉ gáxg osztályok többlete is számottevő.

s _' 43 _A; .. ,, , , .

§ 1940 § 1942 § §§§ §§§§ A szulok Ix'ormegoszlasal IS meg kell

; ; * néznünk:

Első szülés . . _ 8.214 9.734§-§—1.520-§—18'5 Élveszületésekaz apa kora szerint

Második szülés 2.931 4.209É4—1278 4—43'6 MT——A" A 3-

Harmadik , 1.148 1.49134- 3434—29—9 , $ §:

Hegyedik , 545§ 6464- 1014-18-5 Korcsopm ; Ág .. g

Otödik , .; 327 322— —— 15 1940 1942 i—g %f:

Hatodik " .§ 579 Süög—t— 26—t— 4-5 § * :; zi

Ismeretlen s 19§ 2BÉ-t— 9 4— 47'4 § § § * § 0

Összesen§ 13. 763 17. 0354—3 72 *238361'4— §

—19....A.. 36§ gas"?

20—24. . . 651 920§4— 269l—t—413

_ _ , _ 25—29 . . . ' 3.418 3776§§ 358 Jr105

szaporodtak. hgy kn'etellel mlnden cso- 30—39 . 5653§ 7.541H—1888 4—334

portban több bölcső ringott. Leginkább a 40—49 — - — - - - - 1949§ 18294- 5530 4404

második születések s:áma emelkedett; 28159' ' ' ' ' ' ') 133 légi áig?)

jóval gyakoribb lett a harmadik sorszámú Ismeretlen : : : _' :! __ _ 5H" 5§ _§_ _ szülés is. A: első és negyedik szülések Törvénytelen *) 169 2.338'14— 169§4— 78 egyenlő arányú növekedése különösen Összesen 13.830§16.628§§ 3.298§—t—247 figyelmetkeltő. Az igen népes családokban

száma három Két év alatt a: élveszülötlek

3298-cal gyarapodott. Az apák

csoportjában lett jóval több a születés.

Különösen jellemző a többlet :! 40—40 éves apák *köreben. (Ott, ahol a házasság—

kötés is leginkább gyarapodott.) A 20—24 eves apák többlete is számottevő. A : 3.) eveseké is elérte :! harmadreszt. A 25—20 évesek körében viszont nem sokkal több gyermek szült-tetü)

A lu'tzasságonkívüli

109—cel, 7'8%-kal szaporodott. Az összes születések jóval többel. A törvem'telen születések tehát a fordulat kialakításában alig kaptak szerepet. Az összes születes- hez viszonyított hám'adosuk '.0'30/r—ról

14'l-re csökkent.?)

születések száma

1) Azonos következtetés vonható le :: születesi többletnek a megfelelőkorú és családi állapotú ler—

tiak 1941. évi számához való viszonyítász'tlnöl is.

_Ez—er házas ferliúra jutott többlet:

a —-19 éves apák körében 32 97, 8'30/0—kal több, a. 20— 24 ,, ,, ,, 60 91, 413 oAykal ,, a 25—29 ,, ,, ,, 14' 30, 1059, u—kal ,, a 30—39 ,, ,, ., 2348, 334 %kal , a 40—49 ,, ,, ,, 808, 4640 o-kal ,, az 50—59 , ,, ,, 0'41, l4'9%—kal , a 60 éven felüli ,, .. 0'17, 30'00'u—kal ,,

az összes apák körében 1174, 24'70/0-kal több.

?] A 15 évnél idősebb nem házas ferfiak sm—

mához mért arányszámuk pedig szintén csak TS '?ávkal növekedett,

%—

(7)

9—12. szám — 417 —— 1944 Az anyák körében pedig az adatok így % YGfOYEÉtUBOknál- 3'61,

alakultak: az izraelitáknál . . 289,

llíllveszületesek az anva kora szerint az unitáriUSOknál 11.46,

:, (__ , : _ig— az egyéb vallásúaknál . . 0'94

: : § § § többsziiletós jutott.

Korcsoport ' § ; § § __ '

1940 1942 : :: § §$ Figyelmet érdemlő a reformatusok

! : ; §§ § ; szülési készségének javulása annál inkább, 5 ! § ' : * mert Budapest egész lakosságára vonat—

_ * : : , kozólag az arányszám mindössze 283.

17:ig: : : ' ' ' 1 1323; llggi 5351: ;; Az evangélikusok aránya sem sokkal csú' 20-24 _ _ . _ . : _: 3032: 4553;.s:_152L _:5 ,2 szolt második helyre. A római katoliku- 25—29 . . . . . . .: 4.564. 4.5797—l— 233 —:— 5'1 sok helyzete nem ennyire kedvező. Az

30—39 ' ' ': 4'235:5'§521-'l'1;37 '*'31 unitáriusok kiugróan nagv aránvszámát

40—49 . . : 311: MOB—:— 135 —:—36'5 , : , _ , . * N *

50_ : 1: 1: () O'U matosan kell merlegelni; kevesen vannak.

Ismeretlen .: 4: 814— 41 . Budapest lakossá"ának 97%--a magyar.

Összesen§13330 16.62834—3298H—24'7 A születési többlet anyanyelv szerint ta-

i : golt adatainak különösebb jelentősége

nincs. A többi nemzetiségnek együttvéve

;X 25——29 eves anyák sziiléseinek szaporulata az apákénál is ritkább, sőt egé- szen csekély. (Hazasságkötéseik száma is legnagyobb mértékben húzódott össze.) A 20—24 eves anyáktól viszont nem ke- vesebb, mint 50%-kal több gyermek szü- letett. (Házasságkötési hajlandóságuk szintén legnagyobb százalékkal javult.) A 30 39 eves, sőt a 40—49 éves anyák- nak kereken harmadrésszel több szülése is kellemes meglepetés?)

A' születesi többletet hil/elekezet szerint is tagolhatjuk. A szóbanforgó idő—

szakban a születési többlet

'a róm. katolikusoknál . 1.918, az evangélikusoknál . . 207, a reformátusoknál . . . . 571.

az izraelitáknál. . . . . . 533,

az egyéb vallásúaknál . . 69 _volt.

Az alábbi arz'mvszínnok az 1941. évi népszámlálás adatai alapján az egyes hit- felekezetek születési többletének a lélek—

számhoz való viszonvításából származnak.

Ezer lakosra

arróm. katolikusoknál . . 261,

a gör. katolikusoknál 1'84, a gör. keletieknél . 045, az evangélikusoknál. . 3'35,

tl lízer megfelelő korú nőre jutott többlet a —16 éves anyák körében 048, 9'00/o—kal több,

a 17—19 ,, , ,, 1-58, 5'70/o-kal ,

a 20—24 ,, ,, ,, 29'75, 50'20/o-kal ,,

a 25—29 , ,, ,, 3'52, 5'1%-kal ,, a 30—39 , ,, . 10'90, 31'7%-kal ,,

a 40—49 ,, ,, 1'27, 36'5%-kal ,

az 50 éven felüli _ _ 0'00, O'Oo/o-kal _ az összes anyák körében 6'05, 24*70/0-kal több.

is csupán 38 gyermek volt a szaporulata.

Fokozott érdeklődést kelt viszont a szülők foglalkozási megoszlása. Ez jel—

lemzi ugyanis [legjobban a lakosság társa—

dalmi keresztmetszetét.

Budapesten az 1940—42.

lentkezett születési többletből

evekben je-

a tisztviselőkre . . . 1.523, a segédszemélyre . . 1.317,

az önállókra 457,

az ismeretlenekre pedig 1 jutott.

Ez igen eset

nagyjelentöségű eredmény.

A szüleiéxi többletnek majdnem a fele (46'2%-a : származott (! tisztviselők köré—

ből, kétötöde (39975: a segédszemélyzetből és csupán 13-99? az önállók köréből. A tisztviselők jóval nagyobb részt vállaltak

a születési (mozgalom élénkítésében, mint

a népességnek több, mint felét kitevő se- gédszemélyzet, vagy a tisztviselőknél na—

gyobb létszámú önállók.

Az 1941. évi nópszz'unlálás előzetes eredményei alapján számítva ezer tisztvi- selőre 6 (577), segédszemélyzetbeli egyénre

? (1-94), önállóm kereken szintén ? (9'46) születés jutott (( többletből. A tisztviselőla- kvosság szülési hajlandósága számottevően megnőtt. Nyilván olyan körülmények ját- szottak közre a születési mozgalom általá—

nos fellendülésében, amelyek főkép a tisztviselőtársadalomban érvényesítették ha- tásukat.

Örvendetes, hogy a születési mozgalom éppenséggel a 'tisztviselö-társadalomban élénkült meg legjobban. A minőségi népe—

sedési törekvések érdekében is lényeges a

(8)

9—12. szám

társadalom egyik legértékesebb csoportjá—

nak szaporodása.

Ezek a tanulságok részben megmagya- rázzák azt, hogy miért (1 városi lakosság születési mozgalma javult meg a legjobban.

A városokban nagyobb számban élnek tisztviselők. Az 1941 évi népszámlálás ada—

tai szerint a tisztviselők aránya Budapesten 23 4%, a többi törvényhatósági jogú V"i—

rosban 12'30/0, a vármegyékben 3'70/0 volt.

U'tóbbiakban is inkább a megyei városok- ban és nem a községekben él több tiszt—

viselő.

Térjünk át a foglalkozási lola-a is:

főcsopor-

' Élvesziitetesek'

Születési tobblet

Foglalkozási főcsoport ( _

1910 . 1942 3 száma *

Östermelés . . t 1201

1753 55

Bányászat és kollá- 15, IOJ— 5 33

szat . .

Ipar . . . 6.543 8.074 4—1.531 %- 23 Kereskedelemes liitel 1.692 2. 425 —t— 733 4— 43 Közlekedés . . . . 1.173 1..4471—4— 274-1— "3 Ipar-forgalom együtt . 9. 423! 11.956—f— 2 533 —t— 27 Közszolgálat és szabad ! l

foglalkozások . . 1.649? 2. 239É4— 590 4— 36

Véderő . , . . 1982 398y—t— 200 4— 101 K. m n. napszámosok 3565 2881— 68— 19 Házicselédek . . . . 765§ 78lg—t— 16 4— 2 Nyugdíjasok . . . . ! 85136§—t— 1 4- 3 Tökepénzesek. . 1 719; 2 %— 2!) Egyéb foglalkozásúak ' 4831 4513— 32 —— ? Foglalkozásnélküliek 294 295H- 1 4— !) Osszesen 13030516 629g—l— 3. 29814— 25 Szembetűnő a százalékok számsora. A napszámosok születési mozgalma általános javulás ellenére csökkent. Bizonyára azért, mert az óráróLórára fejlődő ipar magához vonzotta a korábban alkalmi munkákból élőket. Azok a születések, amelyek 1940—ben még a k. m. n. napszámosok születéseinek számát gyarapították volna. ma az ipar és a forgalom körében szerepelnek. Ez az oka annak is_ hogy a foglalkozz'tsnélkiiliek gyer- mekeinek száma csupán eggyel lett több.

A házi cselédeknél ugyancsak erről lehetett szó. A kereskedelmi foglalkozásúak szüle- tési viszonyai erősen javultak. A véderő keretei kitágultak: a születések száma meg- kétszereződött. A közszolgálati alkalmazottak aránya jó harmadresszel növekedett.

Az érdem —-— alább látjuk —— a köztisztvi- selöké és nem az önálló iigyvédeké, orvo- soké stb. Az iparban és közlekedésben is számottevő többlet jelentkezett, de a két foglalkozási főcsoport súlya nem azonos.

—— 418 —— 1944

Az ipari népesség születési szaporulata az egész többletnek csaknem felerészef)

Ipari főcsoportok s:erint is különbséget kell tenni (IZ önállők, (: tisztviselők és "

segédszemélyzet születési többletének ado—

tuiban. A teljes születési többlet így itt) tár- sadalmi réteg adatára tagozódik. Most a foglalkozási csoportok 1935. évi népességi tll'áll_'ái is szem előtt kell tartani. (Az 1941.

évről a megfelelő adatok még nem állanak rendelkezésrel

Az egész születési többletnek több mint negyedrésze az ipari segédszemélyzet köré- ből eredt. Az ipari segédszemélyzet Buda- pest lakosságának legnépesebb (1935-ben 28'3'7c—os) társadalmi retege. Sajnos: egy- előre nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy születesi többletiixk csupán megnöve—

kedett. lélekszámuknak, vagy a születési készség tényleges erősböde'se'nek az ered- ménye. Bizonyos, hogy az ipar —— elsősor- ban a vas- és fémiupar, a gépgyártás, az elektrotechnika stb. _M munkáskeretet hatalmasan kibővítette. A munkanélküliség veszélyét kevésbbé érző munkásság szülési hajlandósága nagyobb lehetett

A három tisztviselőcsoport: a közszol- gálati, az ipari és a kereskedelmi tisztvise- lők összegezett születesi többlete az egész többletnek 38 8196a. A köztisztviselők?

különösen nagy. Az adat annál figyelemre- meltobb, mert a főváros összes népességé—

ben an'inylagosan kisebb az arányuk (1935- b—en ő'ö %). A lcö:s:olgáluti tisztviselők szü—

') Kiegészítésül szolgáljanak még az alábbi intenzitást viszonyszá—mok:

Élveszületések száma

, . . 1000 lakom

Foglalkoznsz tocsoport ———fr_———————— WW 1935-ben § 1941—ben

l ;

Östermelés . . . . . . 35'7 § 12'8 Bányászat És kohászat. . A . 26'4 i .*6 Ipar . . . . . . . 16'6 x 15"?

Kereskedelem és hitel . . . . 12'6 ! 10'9 Közlekedés . . . . . . . . . 20'8 ; 18'8 Közszolgálat stb. . , . . . . 108 133 K. m. n. napszámos . . . . . 462 148 Házi cseléd . . . . . . . . . 12'1 117 Egyéb . . . . . . . . . . . 9'2 ; 5'8

Együtt. . . 14'8 [ 127

A két adatsor egybevetéset mindenesetre za- varja az, hogy 1935-ben valamennyi Budapesten bekövetkezett szülés (idegenekkel együtt) vetetett számitásba, 1941—ben pedig csupán a helyi lakos—

ságé. Az őstermelés, a bányászat és kohászat to- vábbá a k. mi n. napszámosok erösen lecsökkent adata nyilvánvalóan erre vezethető vissza. Viszont világosan látszik a közszolgálati alkalmazottak születési mozgalmának jelentős javulása,