A gazdasági konjunktúra alakulása 1920–1937

4. szám ——565—— 1938

. gazdasági konjunktúra alakulása 1920—1937.

Variation des eonjonctures e'conomigues, 1920—37.

Résumé. Pour caractériser le mouvement des conjonctures économigaes de la période 1920—

1937, il faut diviser ces 18 anne'es en deux parties, la premiere allant de 1920 a 1926, la seconde de 1926 a la fin de 1937. Dans la premiere partie gui comprend les années consécutives a la guerre, la vie e'conomigue hongroise a un aspect impre'cis dont aacane loi ne se de'gage. Le démembrement

du pays et llinflation jointe á llavilis-

sement de sa monnaie lui'a imposé

de dares épreuves. Le dommage du a la

perte des matieres premiéres a été aggrave' par diautres circonstances encore. Toutefois, la prin—

cipale difficalie' résidait dans la dépre'ciation con- stante de la monnaie nationale. Cette dépre'ciation eulminait vers le milieu de Fannée 1924; Ia cou- ronne or valait alors 18.484 coaronnes papier. La dépréciation mone'taire obligeait les pouvoirs pu—

blics () prendre an grand nombre de mesures gui, diailleurs, n'ont eu pour effet gu'ane amélioration passagére.

Concarremment avec l'estampillage des billets en circulation de la Bangae d'Autriche-Hongrie, I*État dat en retenir la moitié sous forme d'emprant force. Le soucí diassurer liégailibre budgétaire le

détermina ensuite, en 1921, a frapper les

biens mobiliers et immobiliers dian

prélevement de 5 a 20%. Ces mesures de

eontrainte furent saivies par liintrodaction de liimpót sur le chiifre diaffaires, puis en 1922 par la re'organisation da systéme des impóts directs.

On espérait mettre fin aa glissement de la coaronne et a la spe'calaiion effre'ne'e en cr'éant en 1922 un Office central des devises. LiOffice nia pas pu arréter le glissement, mais il lia au moins ralenti.

Malgré tout, le mal siélargíssait et prit en 1923 an degré tel gulon dui, avec le con—

coars de la Société des Nations,

établir an plan diassainissement.

Celui-ci avait pour points essentiels la cre'ation de la Bangae Nationale de Hongrie et la stabilisation de la monnaie. Enfin, Ie réglement de la gaestion des réparations aidait a consolider la situation économigue.

Il est difficile de dresser un tableau clair des conditions e'conomigaes des années 1920 a 1926, entre autres parce gae les prix iniluencés par l'inilation présentaient an aspect absolament dés—

ordonné et rendaient extrémement difficile de juger tant lle'tat de la production gae celui de la vente.

Én 1925, le pengő, nouvelle unite' monétaire, 'e'iant introduit, la tension engendre'e par l'assainis-

sement slatténae et les forces internes de la vie économigae commencent a joaer librement.

Le premier redressement gui compte dans la Hongrie diaprés-gaerre est celui gai siamorce vers le milieu de l'anne'e 1926. La prospe'rite' culmine a la Bourse en amit 1927 avec Pindice 190'5 des actions cotées (la base 100 se rapportant a 1926). Les conjonctures sont a liapogée aa milieu de 1929 dans le domaine de llindastrie.

La production da lignite atteint son maximum en octobre 1929 avec 700000 tonnes, la production des minerais et scories de fer en juillet 1929 avec 28.000 tonnes, la production da fer brut á trans—

iormer a la méme e'pogae avec 31.000 tonnes.

Apartir du commencement de liannée 1929, le marche' du cre'dit se rétrécit, les bonnes conjonctures prennent fin, et toute la vie économigae se troave atteinte diabord da cóte' des prix, país da cóte' de la production. Aprés une longue période de de'- pression, la crise e'conomigae touche á sa fin en Hongrie pendant liannée 1933. Il est caractéristigae pour liíntensite' de la crise gue Pindice des actions est tombé de 190'7 en 1927, gui e'tait son maximum, aa minimum de 66'3 et gue la chate s'eacprime donc par 124'4 points. L'indice des prix siest re'dait de 62 points a 70, Pindice agricole de 83 points a 54, liindice industriel de 34 points a 105. Rien ne de'peint mieazc la dimination de la production gue les gaelgues c'híffres suivants: liextraction rnensuelle moyenne du lignite s'est réduite de 587000 tonnes (en 1924) a 492000 tonnes, la pro—

duction des minerais et scories de fer de 21.500 tonnes a 4.200 tonnes, celle du fer brut a trans- former de 307000 tonnes a 57.000 tonnes. Les im- portations avaient en 1928 une valeur de 1.211 mil—

lions de pengős et aa plus fort de la crise, seule—

ment 312 millions; Ies exportations se sont rame- ne'es de 1.039 millions a 334 millions de pengős.

La tempéte économigue n'a épargne' aacune branche de la production. Mais la baisse énorme des prix agraíres rendait la situation de liagri-

culture intole'rable, et pour venit en

aide á celle—ci, il fallait recourir a toutes sortes de mesures de contrainie. Les autres branches de liéconomie nationale avaient djaillears également besoin de secoars. Ciest á la jin de 1933 et au début de 1934 gu'on assiste en/in a la disparition graduelle 'de la crise. A partir de la une amélio—

ration lente se dessine dans divers domaines. Ce mouvement se poursuit sans heart jusgaiá la fin de 1937. Une nouvelle incertitade se répand alors el arréte liascension.

Les maxima observés dans le nouveau cycle 40

4. szam

—566—

de conjonctures approchaient et guelgueiois sur- passaient ceux du cycle précédent.

Au printemps de 1937, Pindice des actions cotées () la Bourse féléve Ez 1855, niveau d peine moins haut (]ue celui de 1927; llévolutíon des prix du commerce de gros ne présente pas une allure aussi satisfaisante guoigue le progrés sur llanne'e 1933 soit indéniable: le maximum (96 au début de 1937) dépasse de 26 points seulement le niveau le plus bas et reste séparé par une marge de 42 points du maximum atteint en 1928.

Dans le nouveau redressement économigue, ce sont surtout les chifires de production gui marguent un progr-és. La production de charbon, de minerai de fer et diacier est supérieure á ce (Julelle a été en 1929. Pendant toute l'année 1937, liindustrie travaille sous Ie signe des bonnes con- jonctures. La baisse des matieres premiéres (lui s,annon§ait au dernier trimestre sur le marche mondtal nia certes pas été un événement heureuac

au point de vue de la production nationale, néan- moins elle nja pas exerce' dieffets fácheuac, et on n,a pas vu une tension se déclarer sur le marché du credit en connexion avec la fin dtanne'e. D,une fagon générale, au Iaite des bonnes con—

jonctures du dernier cycle, les fac-

teurs susceptibles de déclencher

une crise e'iaient bien moins puis-

sants (Iu'auparavant, en 1929. On peut

y voir une assurance gue les principales séríes sta—

tistigues relatives au dernier essor e'conomiaue se maintiendront pendant plus longtemps a proximite' de leur sommet. Certaines branches e'conomigues n"ont méme pas encore été touche'es de la crise, mais il y a des industries gut commencent á souffrir et ott le chómage s,est élargi.

Nous avons dit gue dans le courant de llanne'e 1937, de nombreuses séries de statisiigue écono—

migue présentent un maximum guelguefoís plus élevé gue ceux du passé. Comme conse'guence, certaines séríes sléloignent déjá du point de culmi—

nation et slapprétent a descendre. Pour le moment, la vitesse de descente est tres íaible, et nous avons plutót affaire á un léger effritement.

En examinant la difference eIIlí existe entre les deux redressements économiaues, celui de 1926——

1929 et celui de 1933—1937, nous sommes amenés á conclure gue le premier devait beaucoup au eré—

dit, et gue, par suite, llafIaiblisscment de la sécu- rité du cre'dit aggravait dans le premier cas tout particulierement la ertse e'conomigue; tandis gue dans

prospérité les

aussi bien gue les ouvertures de credit se faisaient avec une grande circonspection, de sorte gue Fen-

dettement suivait Clest

pourguoi, au sortir des bonnes conjonctures, on n,a pas á craindre une grave crise de credit ni les

la récenie période de demandes

une marche plus Iente.

conse'auences (lui en découlent. Au surplus, étudíant les facteurs travaillant á approiondir crise, on trouve gue leur intensité n,égale pas cell des facteurs de 1929—1933; on peut donc slattendr a un affaiblissement de conjontures bien moins;

se'vére gue le précédent. En outre, Pe'volutio

de cet affaiblissement dans le temp

promet également une dure'e moi'

dre; autrement dit, la .vie économigue sortir

plus vite de la dépression pour connaítre u nouveau redressement, le troisíéme depuís liintro duction du pengő. On a le droit de liespérer condition gue le programme actuel des grand investissements soit réalisé á bref délai et one I vie économigue recoive de nouveaux aliments.

it'—

Az elmult 18 évet magábanfoglaló idő—

szak gazdasági konjunktúrájának ismer- tetését két részre kell osztanunk. Az első 1920-tól 1926-ig, a második 1926—tól egé- szen napjainkig terjed. Az utóbbi 12 éves ? időtartam egy teljes és egy csonka, még csak a fellendülés csúcspontjánál tartó konjunktúraciklust foglal magában.

Az 1920-tól 1926-ig terjedő időben a magyar gazdasági élet alakulása nem mutat tiszta képet, s így igen nehéz megállapítani olyan törvényszerűségeket, amelyek a másik időszakban oly könnyűvé tették a konjunk- túrális változások felismerését. A háború után minden európai állam gazdasági élete, így a magyar gazdasági élet is lényeges struktúrális változásokon ment keresztül.

A trianoni békeszerződés a Monarchia felbontásával a magyar gazdasági élet szá—

mára teljesen új és egyúttal rendkívül Vál- ságos helyzet—et teremtett. A területi elcsato lások által okozott bajokat fokozta a magyar korona értékén-ek romlása. Az arany- és a, papírkorona értékviszonya ugyan már .a há—

ború első esztendejében megromlott, a há—

ború végéig azonban csak 3007x-os disz- parítás mutatkozott a papírkorona rovására, elenyésző csekély ahhoz, ami még később_

létrejött. A pénz elértéktelenedésének üteme ugyanis a háború befejezése, főleg pedig a békekötések után gyorsabb üte művé vált és ez a folyamat 1924 augusztu—

sában kulminált, amikor is egy aranykorona , már 18.481:- papírkoronávdl volt egyenlo".1):t

!

1) A magyar aranykorona és papírkorona érték 'Wiszonya az 1914—26. években. Magyar Statiszti'k

lszemie, iv. évfolyam 1926. 752—754. 1.

MUNKANELKÚLISÉG —— CHÖMEURS

35 ezer mille 35

30153! 30

X Szakszerv. munkanélküliek együtt r'- ,

1 , 'n'

x " 25

'*C _A_—___ _

MJ ? xxvarialians des con/onctures

__ *

tl J nix. 'I x

X § : x ,

2O—V * X *.* '

§ _ f'. , Kon/unkturamozgás

! x I * ,

: x : x ,

45 . "; X IV.—ev

.A,—

**x ], Chómeurs faisant partie de synd/cats

4o,:—H1§:':: ',11134191'111311m :."HHHHHHHHH:%HHiHHGHHHH'H namam:mum:n!:HHéwnpee-H—.:::,4141H:m; 40

—— DUCTI .

900 ezer !; * * " " ! TERlMEl-ES IPRO ION ] lni/le !. 900

V Kon/unkíuramozgás ....— Var/alions des con/onclures _ .

800 —————— L/gmte , 800

K 900

* l 1 1 ,

)

x " I 500

" V 1 [' X V V

11 V ! ' ' 400

300 lalmh'w 'HH—HHH—H-ő-HHLHI 1111111131—4—1491311111' HH'HHH Wurm; Uni—:.Hevuuan.1111'311191.::::§:11H1HT%.1—1300

1450 ezen;. mi/le a. ASO

900 _ 900

350 Fmamltásra való nyersvas Fonre á affiner 350

300 300

250 250

200 200

'a!

150 , 450

l I

400 * '*'-"'" ) 400

SO Vasérc és vesse/ak 90

80 80

;; Minerai de fer et scorie de fel 28

50 50

140 to

30 30

430 millió P. ] KULKERESKEDELEM — COMMERCE EXTERIEUR millions de pengó's 430

Behozaial

440 1 "40

d ' I t' I) ! //

exponatl'on K/viteli

90 —— 80

70 % 7O

; ?

Exportatians

50 * * Kiv/[el 50

30 Importations 30

40411991114111muhanHuhu:111113114111111111411'111111111Hnum:mm;:maswHH:11191111115Hm1191113.,:1§-.1.4o

1923 1927 1928 1929 1939 1931 1932 1933 ! 1934 1935 1 1933 1 1937

M. SL Sz. 19384 R. H. 40 811938

VASÚTI FORGALOM — TRAFIC DES CHEMINS DE FER

úoo mi/liá km.—— mil/ions de km. 400

") Kan/unkíuramozgás ___ Variafions des con/onctures

350 _ 350

- .-.

' - ::

t'- . $ :;

:: n zi : ..

g—Boo

o .. . . . .

30 3 : : : ' : ! ; Tonnes-k/Iom. :

': : ii ". % ."- ; §§

250 " : '. : ! 53' ' § §". ;: 250

. . . . , .

: ! 3 . - _. g

. : ::

' § ?: ;; r' 3/J :

VZOO § ;: i.. ,! '. 200

'-/' ' ii .: ! .o" * .- . 'n'! "]

5 ; ': '. _ .]. mm.

. : _ ._._.-nu? ! !: .. _

aSOM—Árutonnakl/omáter

"§: .: - ! ! VM."— 450

?.ij : .:

3321 .

400 , 100

50 ::::::-:*:- ::::','::--: Hnum: .,..:§.,... ,,,.,: ... ...:..,.. ..,1... ...,.:....: ...:,:.:.,. ..:..:.::.: ... §...' : -.:.:,.: so GEPJAROMÚALLOMANY — EFFECTIF DES VÉHICULES A MOTEUR

35 ezer ml/Ie 35

30 'Awa , JA 30

25 / M* ,Mn Hon de 25

/-' A^X 9

20 Magyararszágon/

20

15 ' // Bmfíffffx - w- ,..:-... ..."-* 45

,." ---' x ,a... .—" '" " a e a'

______.. , ; ,. .. u apest

4^{047— _} " 4⁽⁾

_"...-

5 ::::*§::::: ::-::;::':: ::r';:::::. '::.:§:. '.' .':::§:;.:.. :;..:::::'.:*-—— :: -: ————— :— :: :. J:-:':-.:.: -....:::.:. 5

NAGYKERESKEDELM! ARINDEX —— !NDICE DES PRIX DE GROS

450 :

450 1913 a 700

140 mo

Eyyéb ipar ,

430 P "A... 5— _ — Aulres industries 430

f'- ."s__.-.,'m" %

420 ,, ' * .. 120

'-._ F a' '

MO _MMezőgazdaság % : " ex M 440

': ,; X W m,

100 *:. 400

'—__M Indice général M

90 ,. .-——'"" L 90

. xx

(80 :" § AN .! "-. A A:

x -_ v a '. '80

a'. . V f*fh'r K'J'

70 'x ,-x ; ) ; ' 70

e'" .. a.. B I' .?

:." f';: ) -'

— 'S. :! .

...: _!" —.- Agriculture

. .'

so ' ' '! ,"—' so

..,.-..m'

50 HáHfHH: :::-::::::: :*::::::::: ::::::::::: ::::::::::: :::::;::.:. ::::::..::. :::::::.::: :':::;' ..' ., ' ' : :—:::. 50 MEGÉLHETESI INDEX —— INDICE DU COUT DE LA VIE

450 , ': 50

7913 :: 700

140 '"Fűlés. világ/tás , Ruházat JM'" _:W a...__ .-'—- Chauffage et éc/airage .-—. 440

f:. . "lc-n- "SP-__. ...,-' ' "' u.. "...; """"..."huu'hmununfm" '—...cm.-"" M

430 W § ... ,". K.": ..Mc-ul'. ,! 130

* "% : §

420, "'*'-v" ',: ... ___ M' _,...A '. ; JJ

Vétements 120

,. %: w— .

'HONÉ' V JIM N*— X"K..-

440

1001 : (' Összesen lakbérre/' v.,. MM.—...,..."

, He/mezés x,_,..— x Au total, y coerrrs le loyer

80 _{_} "x '_'*x X

-! x'.__.. ng ' *.) 80

80 ' .t ,, '*'A/lmenta ian 80

§.X .I—Irx—_§-Ol-'

90 ::-':::::: '::::::::H 1-:',1m::::::::::-::: ::.:::::-': :-::::-:::- ::.::: —.: .*.:::-.::$:::::1 ... --- ...., .: :.§:. ' 70

1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937

u.m.stes. 4: A kocsik átszámozasa mian adniuk nincsenek. — Les données manuuent pour cette épouue, ci: I'on changeait Je: numéms de véhlcula mu. sum

4. szám

A pénz fokozatos elértéktelenedése az államháztartás egyensúlyát is alapjában ingatta meg. Az egyensúly fenntartása természetesen szintén súlyos anyagi áldo- zatot követelt a magyar társadalomtól és gazdasági élettől. Ebben az időszakban a bajok orvoslása céljából a legkülönbözőbb kormányintézkedések és beavatkozások váltak szükségessé, amelyek azonban főleg az első években kevés eredménnyel jártak.

A kormányintézkedések 1920—ban a föld—

birtok helyesebb megoszlását szabályozó földreformmal kezdődnek. Majd, az utód- államok által követett eljárások nyomán, a [forgalomban lévő osztrák-magyar bank—

jegyek mennyiségét Magyarországon is meg kellett állapítani. A bankjegyek le- bélyegzésével az államháztartás biztosítása céljából a kormány kénytelen volt a bank- jegyek 50%—át kényszerkölcsön alakjában visszatartani.

A korona romlását ez nem tudta megállí- tani. Csak egy rövid időre állt be javulás és hatása teljesen átmeneti volt. Ké- sőbb a korona ismét romlásnak indult s a romlás üteme még jobban meggyorsult.

1921-ben az államháztartás egyensúlyának biztosítása céljából minden ingó és ingatlan

vagyont 5—20% vagyonváltsággal kellett suj-

tani. Alig egy évvel később, 1922-ben az egye- nes—adó újjászervezése vette fokozottabb mér—

tékben igénybe és terhelte a teljesen le- gyengült és tőkeszegény magyar gazdasági életet. A külföldi fizetési forgalom és a spekuláció ellenőrzése céljából a kormány 1922 közepén devízaközpontot állított fel.

De ezek az intézkedések sem voltak képesek a magyar korona elértéktelenedési folyama- tát megállítani.

A gazdasági bajok így tovább terjedtek, melyeknek megállítására 1923-ban mélyre- ható, tervszerű pénzügyi és gazdasági intéz-

kedések történtek. lgy jött létre a Népszö-

vetség által is jóváhagyott szanálási terv, mely elsősorban tisztázta a jóvátétel kér—

dését. Azután megteremtette a pénz ér- tékén-ek stabilitását és lehetővé tette a pénz kibocsátását szabályozó önálló magyar nem- zeti jegybank felállítását. A szanálási terv segítségével azután sikerült is kiemelni a magyar gazdasági életet az akkori ked—

vezőtlen helyzetből. Csak azután indul- hatott meg végre a lassú tisztulási fo- lyamat. 1926—ban megtörténik az új pénz- egységnek, a pengőnek a bevezetése is s

—567— 1938

azután mind erősebb ütemben indul meg Magyarország felé a külföldi tőkék áram- lása. A felvett külföldi kölcsönök révén

jelentékeny tőke özönlik be az országba, amelynek segítségével végre lendületet kap a magyar gazdasági élet s a nehéz és kűz- delmes évek után jelentős lépésekkel ha—

ladhat előre az újjáépítés nagy munkája.

Az 1920—25. évek zavaros gazda-

sági életéről, amint az a fentiekből kitű- nik, konjunkturális szempontból nem sokat lehet mondani. Az egyes termelési ágazatok helyzete is igen különbözőkép- pen alakult. A mezőgazdaság helyzete az árjavulások folytán viszonylagosan ked- vezővé vált. Különösen az 1924—25. évi gyors árjavulások jelentettek sokat a mezőgazdaság számára.

A gazdaságstatisztikai adatok hiányos- sága is megnehezíti azt, hogy ennek az idő- szaknak a gazdasági életéről tiszta képet rajzolhassunk. Annyi azonban kétségtelenül megállapítható, hogy az időszak végén, a szanálással járó feszültség is fokozatosan megszűnt és a pengő bevezetésével Csonka- Magyarország gaz-dasági élete lassú javulás—

nak indult

A második időszak 1926 elejétől 1937 végéig terjed és a két depresszió által közre—

fogott teljes gazdasági cikluson kívül még egy csonka ciklust is magában foglal, mely 1937 végéig még csak a fellendülés tető- pontjáig juthatott el. A gazdasági élet hul—

lámzásában az 1926—1937. években már kifejezetten kimutathatók a konjunktúra törvényszerűségei és az egyes gazdasági té- nyezők között fennálló összefüggések is vi—

lágosan felismerhetők.

A pengőkorszak elején megindult gazda—

sági fellendülés rendkívül gyors ütemű volt, de rövid ideig tartott. 1929—ben már véget is ért a konjunktúra és azt évekig tartó depresszió követte, mely csak 1934 elején ért véget. Csonka-Magyarország első gazda- sági konjunktúrájában a részvényárfolya- mok 1927 augusztusában érték el tetőpontju—

kat. Az 1926: 100 alapra számított rész—

vényindex addig 111'5 ponttal 190'5 re 'em—el—

kedett.

A fellendülés folyamán a nagykereske- delmi árindex 1928 októberében 138-cal kulminált, az agrárindex ugyanebben az időpontban 137-tel, az ipari termékek in- dexe pedig valamivel korábban, az év ele-

40*

4. szám

jén 142-vel érte el tetőpontját. Az ipari konjunktúra csak 1928 folyamán vett igazi lendületet, de 1929—ben már megtört.A fonto- sabb termelési adatsorok, így többek között a szén, a vasérc és a finomításra való nyers vas termelése 1929 közepén érték el tető- pontjukat. A term—elt barnaszén mennyi—

sége 1929-ben, az ipari konjunktúra esz- tendejében 70'4 millió g-t tett. A vasérc—

és vassalaktermelés 2-5 millió g-ra rúgott.

A nyers vas termelése pedig 37 millió g-ra

emelkedett. '

A gazdasági konjunktzúrának ezekben az éveiben külkereskedelmi forgalmunk is rendkívül élénk volt.

A konjunkturális fellendülés kapcsán a belső forgalom is lényegesen meggyorsult.

A vasúton szállított áruk mennyisége 1929- ben 26 millió tonnát tett, az előző évi 267-

del és az 1926. évi 226 millió tonnával szemben.

A fellendülés évei alatt a forgalomban lévő bankjegyek mennyisége 1928 szeptem- beréig fokozatosan 542 millió pengőig emel—

kedett, míg a váltótárca állománya 1928 vé- gén 4174 millió pengővel érte el tetőpontját.

Az 1929. évben fellépő hitelkrízis az ipari termelést leküzdhetetlen akadályok elé állította. A külföldi hitelek is lassan elma- radtak s az előállott tőkehiány folytán a gazdasági élet vérkeringése egyre lassúbb lett. A hitelbiztonságbanjelentkező feszült—

ség a gazdasági fellendülésnek 1929 utolsó negyedében vetett véget. Az ezrdőben meg- indult termelési és fogyasztási válság azután évről-évre mindjobban ki'mélyült. A terme—

lés 1931—ben, a pénzügyi krízis idején volt a legkisebb méretű.

Az 1926——29. évekre terjedő fellendü—

lést követő válság egészen 1933 végéig, 1934 elejéig tartott. Ezideig azonban a gazdasági élet minden ágazatában jelentős érték—

pusztulás következett be.

A gazdasági válság tulajdonképen az 1927. évi tőzsdei krízissel kezdődött, ame- lyet két évvel később, 1929 végén nyomon követett az ipari konjunktúra válsága. Ez időtől kezdve azután válságba jutott az egész magyar gazdasági élet s a világgaz- dasági krízis folyamán reánk nehezedő de- presszió évről-évre jobban kimélyiilt. A tőzsdei depresszió teljes hét évig tartott, amely idő alatt a részvényindex 190'7-ről 66'3—re esett Vissza. A legerősebb tőzsdei

—-—-568— 1938

bessnhullám az 1928—29. évekre, tehát tulajdonképen az ipari konjunktúra idejére esett. 1930-ban a besszhullám már veszí—

tett erejéből. Jellemző a krízis méretére, hogy amíg 1927—ben közel 27 millió darab részvény cserélt kezet, 1930-ban az eladott részvények darabszáma nem érte el a 4 mil- liót sem. A tőzsdei forgalom, helyesebben a szállítások és átvételek összege pedig 159 millióra zsugorodott össze, szemben az 1927.

évi 1.066 millióval. A tőzsdei besszperiódus későbbi időszakában, 1933-ban és 1934-ben azonban még jelentéktelenebb volt a forga- lom.

A válság alatt a mezőgazdaság szenve—

dett legtöbet. Az árhanyatlás mellett a va- lutakrízis, az időközben bevezetett kényszer- devízagazdálkodás és az autarchiás beren—

dezkedés folytán a kivitel elé tornyosuló akadályok mélyítették ki a mezőgazdasági válságot. A szántóföldi termelés értéke, mely 1928-ban még 2.484 millió pengőt tett, a ka- tasztrofális árzuhanások folytán 1933-ban 744 millióra zsugorodott össze. Fokozta a mezőgazdasági krízis súlyosságát az is, hogy az összes gazdasági ágazatok között a mező—

gazdaság válsága tartott legtovább s hogy a válságos évek alatt a mezőgazdasági ter—

mények és az ipari árul: közötti diszparitás eddig nem tapasztalt méreteket öltött, mi- nek folytán a mezőgazdaság vásárlóereje ijesztően hanyatlott. Az árdepresszió még az 1933. esztendőt is végigkísérte s az agrár—

termények árnivójának legmélyebb pontja az év utolsó felében jött 'l-étr—e. Ezideig az agrárindex 1928. évi 137-es maximális állá- sáról 53-ra süllyedt alá. Az agrárolló pedig az 1928. évi 99'3-es legkedvezőbb állásáról ,(amikor is alig volt diszparitás) 1933 szep—

temberéig 50-re süllyedt. Ebben az idő- pontban tehát már 50%—0s diszparitás mu- tatkozott a mezőgazdasági termények rová—

sára. A magyar mezőgazdaságot tehát ez a gazdasági válság sokkal súlyosabban érin- tette, mint az ipart.

Jóllehet az ipar a válság folyamán az ipari árnivó kisebb arányú süllyedése folytán valamivel kedvezőbb helyzetben volt, mint a mezőgazdaság, a gazdasági válság az ipari termelést is nagymértékben megbénította.

Fontosabb termelési adatsoraink gyors- ütemű hanyatlása, mely 1933 ele- jéig tartott, híven regisztrálja az ipari termelés összezsugorodásának mértékét.

Gyáripari termelésünk értéke az 1928.

évi 2.877 millióról 1.760 millióra süly-

MAGYAR NEMZETI BANK —— BAN N

700 —mi///ó P. OUE ATfONALE DE HONGRIE mil/ions da pongó's4 700

GOO Porta—fenil e d'effatc 600

J y/ofgalomA

WWW 1, VV ..

400 VV VV L koo

Wat/on des [Ji/lets de banaue

300 , VAM _ 300

200 Váltótár'u V

200

400'"'*"?"""'""?"" v" "?" "'*'?"i . "'I " "'?""' '"'?'"?!?m-1-v?"x""?'--?v"v '??"'?"'"' ?""" :. ' "100

350 Fini/lid P. , millions de penpds— 350

300 " 300

ZSOXW 250

200

X '150

W

. "**-A 400

12

.

**xlDevíza da valuta Or

*.! 19_'l

*. ,a" .. A Demus el manna/es ?" 50

"XI o " " e'm'. - . .... a' '*'-""

. . . . s . . . . . . . . .l . . . . . . .! . . x .. . ..??? § ' . '?'??? ...-."", ..,.7'51"'-_"1.-_. _ :.. . n . x . .

or . , , . , . , . . p... .. . ...p ..p.. . .. .. o

60 _00 00— 60

50 Ércledezet/ alány 50

.. vmf" ' .,

1

30

FM... Propartion de la co

RJ 59 " —.

uverl. mém/[igan

20???? Mi'""?'?'"'"""'?""'""'???" --.: 'n' 'n' '?'". -. 1' ?" " ., '"20

. 8ETETALLOMANY'— EFFECTIF DES DEPÖTS , , ,

4600 rmi/l/ó P. —m1llrons da penpós— 4300

' **

f/

4400 41.00

, Dépdts totaux

4200 X ...—JIM, 4200

Belétek ősszesír/

4000 Folyószámlabetélek 4000

809 JJM soo

, Dépóts en compte couram _ :..—"' ,

'I. .v'x p'-- ! _A ,

600 '_—'14 el k*x ...-"", ...na. 600

f ,f'- '-_—_._—.-——-O--- Dápóts d'épargne

,—

400 úr! i' me

who'",—

200 ""új Takarókbetétek 200

.— .

o www-: ... :: - : ... :— -..: .:.. .:z..:.. .. ..-..:.... ...p...: ..p....:.. ....:...p ..:..:..:.. ...:.... 0

1926 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937

Ludas: 1030. K. 114081. 1938.

TÓZSDE —- BOURSE

200 ! 200

' M 1925 a: [00 A

475 . ...)—w _ ., 475

450 ,] IX "I ( 450

* Részvényindex K /

425 / [XX ,! '

"X lndlce d'actlons 400

% Vííí'é—j—vx F, fxv 95

425

175 ' x

'ÉO — *.*"Hw: '*11151151' 1111" " 11111! -,1:-,'1 .1 ' :,. 111 ::n :' mm;.m. :. 51111150

5 millió P 9 mil/lon: de pengás—S

4 4

3 3

E/ador! részvények darabszáma. 2

2 _,

/,

Act'ons vendues.

4 9 ' 4

._.29

o. 111— ...,W. .1, / , Á ... ... %% "??—WWW , /. ()

HITELBIZTONSÁG —— SÉCURITE DE CREDIT

80 80

80 x 60

LO XA Csődök száma 140

20 ! MMM M [§ _, . Mmm : fail/its: . 20

01'1H1?'HáHfHM'rH'H' 1 .111111111 cm.," % ' Mé'—'i—Ho

400

350 Új íizetóskópte/enségak száma Magyarországon

Nouvel/es insolvabilités én Hongrie.

300

250 Új fintóaképte/enséaek száma Budapesten.

Nowa/les inso/vabi/iiés a Budapest.

200

450

100 50

o

35 mil/fá P. wil/ion: de pangás 35

' !

Magán— és kónytmgymévok pacat/váj:

Pamif des concordata privat et ludlciaires 7///

25 25

Magán- es, kenyszeregyéssépek akt/vám

Act/f des concordata mm et )udic/aires— 20

45

40

^{1926 1930}

^{1933 1936 1937}

4. szám -———569——— 1938

lyedt a depresszió utolsó esztendejében.

Ez, az egy adat is híven regisztrálja a gaz—

dasági válság hatalmas arányait.

Az ipari konjunktúra hanyatlásával ter—

mész—etesen egyre jobban nőtt a munkanél- küliség 1929 végétől 1932 tavaszáig a munkanélküliek száma gyors ütemben 12.952-ről 33.893-ig emelkedett. A munka- piaci feszültség 1932 elején kezdett engedni erejéb'ől's csak az ipari tevékenység lassú megindulásával csökkent fokról-fokra .a munkanélküliek száma.

Ebben a gazdasági válságban" igen nagy szerepet játszott az eladósodás is, mely fokozta a konjunktúra tetőpontján a fize- tési kötelezettségekben szabályszerűleg je- lentkező zavarokat. Az 1929. évben kezdő- dött hitelkrizis 1931—ben kulminált. A fize—

tésképtelenségek száma ebben az évben 3.154-re rúgott, szemben az 1928. évi 1.580—

nal. A fizetésképtelenné vál—t vállalatok pasz- szivái pedig meghaladták a 160 millió pengőt.

A külföldi értékesítés megnehezülésével külkereskedelmi forgalmunk is lényegesen visszaesett. A gazdasági válság és a hosszú gazdasági depresszió alatt a gazdasági tar—

talékerők nagyrészt felőrló'dtek, a kereseti vi—

szonyok lényegesen csökkentek s a vásárló- erő példátlan módon összezsugorodott.

Az 1933. esztendőben azonban a Vál- ságkime'lyítő tényezők legnagyobb része elvesztette erejét s a gazdasági konjunk—

túra lassan a fordulópont felé közeledett.

Ha kifejezett javulást elkkor a gazdasági élet még nem is tudott felmutatni, a válságból való kibontakozás ebben az esztendőben mégis jelentős lépésben haladt előre.

Sajnos, az árdepresszió még ezt az évet is végigkísérte. Habár az áresések már je—

lentéktelenek voltak, a magyar mezőgaz- daság számára ez 'az esztendő mégsem ho- zott lényegesebb változást. Az ipari terme- lés élénkülése azonban, főleg az év máso- dik felében, jelentős méretű alátámasz- tást adott az egész magyar gazdasági élet- nek. A következő esztendő pedig Magyar- ország gazdasági életében meghozta a rég várt kedvező fordulatot. Az 1934. év folya—

mán egyébként a világgazdasági válság is lényegesen enyhült s ha a kedvezőbb irány- zat még nem is tudott teljesen megszilár—

dulni, a javulási folyamat megis megindult.

A több mint négy évig tartó depresz- szió tehát 1934—ben véget ért és ezzel le—

záródott a pengőkorszakban az első gaz- dasági ciklus.

1934-ben a gazdasági életben megin- dult javulások olyan területekre is átter- jedtek, ahol addig a válság makacsul tar—

totta magát. Áll ez elsősorban a mezőgaz—

daságra. A mezőgazdasági termények ár- színvonala megszilárdult s rövidesen meg- indult az árak emelkedése, mégpedig gyor- sabb ütemben, mint a külföldi államok—

ban. Rövidesen a tőzsdei árfolyamok is emelkedő irányzatot vettek. Az ipari terme—

lés üteme is fokozódott és emelkedett a fog—

lalkoztatottság mértéke is. A gazdasági élet így a depressziót követő pangáson is hamar túljutott, s megindulhatott az általá—

nos javulás, mely egészen 1937 végéig tart.

Az 1935, főleg pedig az 1936. esztendő- vel a gazdasági élet a fellendülés szakaszába jutott. Az új gazdasági ciklusban a fejlődés egyenletes volt s aránylag hosszú ideig tartott, s a tetőponti helyzet közelében egyáltalában nem jelentkeztek kedvezőtlen momentumok, olyanok, amelyek hirtelen irányváltozást idézhetnének elő. A meg- előző, egy évig tartó tőzsdei fellendüléssel szemben a jelen gazdasági ciklusban a tőzsdei hosszmozgalom három évig tar—

tott, s 1937 márciusában kulminált, ami—

kor is a részvényindex 1856—es állásával érte el tetőpontját s mindössze csak 57 ponttal maradt el az 1927. évi tetőponttól.

A mélyponthoz képest a tőzsdeindex a hosszmozgalom végéig 119'2 ponttal emel- kedett. Az értéktőzsdén azonban a kon- junktúra hanyatlása mult év áprilisában már megkezdődött.

A jelenlegi gazdasági fellendülésben a nagykereskedelmi 'árfejlődésnek is hosz- szabb idő állott rendelkezésre. Az árfejlő—

dés azonban nem volt kielégítő, s az árszín- vonal az 1928. évit nem tudta megközelíteni.

Azt a hanyatlást tehát, amely az ár- viszonyokban .az 1925. évvel vette kez—

detét, sem az előző, sem a jelenlegi fellendülés nem volt képes megtörni.

A mezőgazdasági termények árfejlődé—

sében egyébként az *új gazdasági érában két szakaszt különböztetünk meg: az 1934. év elejétől 1935 végéig terjedő idő—

szakot, mely alatt az árak gyors ütemben emelkedtek és az 1936, 1937. évekre ter- jedő szakaszt, amelyben az árak előbb erőteljes hanyatlást szenvedtek, később pedig a feljavulás után stagnáció követ- kezett be. Ellentétben a mezőgazdasági termények változó árirányzatával, az ipari termékek árnivója 1933 óta egészen 1937 közepéig törésmentesen fejlődött. Az ipari