A testi fogyatékosok statisztikája

A testi fogyatékosok statisztikáia.')

La statistigue hongroise des personnes attez'ntes dű'nfi'rmités physiguesÉ)

Több, mint négy évtizedes orvosi mű—

nyujtott arra, hogy az elferdülések következményeinek jelentőségét megismerjem. Az oly gyakran ködésem bőséges alkalmat

o TERÚLET És NÉPESSÉG .

csak szépséghihának minősített alakeltérés

sokszor testi elnyomorodáshoz s a mozgás olymértékű korlátozásához vezet, mely az illetőt munkájában kisebb-nagyobb fokban

!. A testi fogyatékosság neme, oka és a fogyatékosok életkora a baj kezdetekor.

Désignation et causes des infwmités ci-dessous et (ige des personnes en alteintes, au moment de l'apparition du mal.

§g §§ ! A fogyatékosság oka —— Cause de l'mjirmíté

: : : k _—

A fogyatékosság megjelölése, a. fogya- íg." §§g ' ' § .a? .; §á— _w !;

tékosok kora Éj %% %% %% § $$$... ÉÉÉ ; $$$ Ig § §

Désiynation des infirmités et áge des $$$ $$$-$$$ %% 33 gát—§ %% § $$$ m_ %É SÉ ? personnes en atteintes 233333 § §?! E§ EÉ § ' % § [§ ÉÉ É mm? §§ iif—EE §)

78 wan. E§§ § : gs sss az". a ás 383 391923 3

IIIII 141913 mNU 9—5 menny—w m—w 0494 025 m'4 Hmm m

,- , .___ W__ m-..—_ .,, __ _, . ! , _V M.A.-

Fogyatékosság — Infirmités ;

Végtaghiány —— Mangue (femtrémités . 585 585 _ __ .— _. __ __ w _ __

Végtagrövidülés, csonkítás —— Raccour—

cissement ou mutílation d,extrémítés 3953 151239 7 5 1 3 30 2203 (55 105 Végtaggörhülés —- (Jom-bufe diemttémités 1.892 1009 122 379 __ __ 10 32 292 1 47 Végtagmerevség —— Ankylose dlexftémítés 7.466 106 5475 1 1. __ 691 132 920 14 97 Ficam, lazaság _; [.uxation, articulation

faible . . . 1.914 1.707 8 1 -— —— —- 30 160 — 8

Végtagbénulás -— Paruiysie d'extrémííés 4.666 780 46 _ 1381 594 _— _— 182 3 680!

Az egész test bénulásos állapota _— Emt

paralytígue du corps entíer . 87 64 1 __ 2 9 __ _ __ __ 11

Gerincferdülés —— Scoliose . 3.797 38 1.981 1.715 7 — 30 —— 10 —— 16

Törpenövés —— Nanisme . . 261 168 — 93 ; —— —— —— —— —— —

Zsugorodás — Rétrécíssement . ! 2.090 110 593 —— 357 10 491 61 342 74 52

, Egyéb —— Autres . * 506 60 117 12 25 2 81 35 180 2, 42

Összesen —— Total. 27.217 4.6429552 2.208 2.778 61611306 62914239 1591058

Fogyatékosok kora a baj kezdetekor Age des personnes atteinles des ínfinnités en guestíon au moment de Ilapparitíon

du mal

1 éven alul —- Au—dessous de 1 on . 4.642 4.642 —— —— —— —— —— —— —— —— —

1—6 éves —— (ms 10.405 ——- 4.415 1 835 2492 431 34 223 765 58 152

6—10 ,, 3.022 — 1 787 182 171 49 45 105 614 9 60

10—20 ,, 4.945 —- 2.411 191 105 56 175 202 1 611 50 144

20—40 ,, 2.631 — 749 —- 10 64 474 68 939 30 297

40—60 ,, . . . 1.262 —— 196 —— —- 14 482 27 256 12 .275

60 évesnél idősebb — Au—dessus de 60 (ms 310 —— 24 — — 2 96 4 54 —— 130' 20 éven aluli —— Au—dessous de 20 (ms:

fi —— Sexe masculin . . ! 15.055 2.58457391.2591,767 314 149 403 2.500 96 224 116 — Sexe fémím'n . . 11 7959 H20582874 949 981 222 105 127 4901 21§ 132 együtt —— Ensemble . 23.014 4.642 8.613 2.208 2.768 536 254 530 2.990 117 356

%-ban —- En % 84'6 100'0 89'9100'0 99'6 87'0 19'4 84'3 70'5 73'6 33'6' 20 éven felüli —— Au—dessus de 20 uns . (

fi —— Sere mascuIin . 2.555 —- 542 — 6 41 451 591.045 37 374

nő — Sexe iéminin . 1648 —— 427 -— 4 39 601 40 204 5 328

együtt — Ensemble . 4.203 — 969 —— 10 801052 991249 42 702

%-ban —— En % . 15411 —— 10'1 ——- 0'4 130 806 15'7 29'5 26'4 6'6'4

(!

1) A Magyar Statisztikai Társaságban 1933 május 16—án tartott előadás. — Communication Iue, le 16 mai 1933, á la Société Hongroise de Statístigue, dont un extrait a été publié en frangm's dans le Journal de la Société Hongroise de Statistígue.

63

s12. szam. — 932 —— 1933—

2. A tuberkulózis neme és kór-alakja. ——

C A Csípöizület Térdizüiet Bokaizület

srgolya Articulations Articulaiíons du Articulations de

A f 'k , Vertesbres coxales __ genou "M chevilles

ogyate ossag neme H nő együtt fi nő együtt ti ' nő legyütt ti nö együtt

sexe sexe ensem— scxc scxe ensmn- sexe sexe emem- 56965 sgxg znsgm—

mass. fém. bla masc. fém. hl: mase. fém. bis masa fém. bla

H ! H i l l

' ,_ § : .

Végtagrövidülés csonkitás 31536 — — —— J36 119 455 199§ 122 321 155 119 274

Végtaggörbülés . Éélgő : : : __7 __3 it) __6 __3 _9 _ÉO 38 ÉS

Végtagmerevség Éáígö : Z : 1 336 ÉS 2.134 1.332 TI 2.8?3 ?2 53—37 :

Puposság 1.171 8l0 1.981 —— ' —— —— — — W —— —— 759

ssssssssss esö : :: : _66 el 150 37 ft" 34 34 18

. . , nó — —— —— 2 — 2 9 5! 14 6 3 9

E_gyeb fo_gyatekossa a ,. l ; !

g felso __ __ _ ll __ __ l __ _. l __ _ l _.— _, ; W,

Osszesen. 1.171 8101.9811.7s7 923 2.71(111.716§ 9282B44II 797] 4111208

akadályozza s ennek arányában kereső—

k—épességét, megélhetését s ezzel szociális

elhelyezkedését is vezélyezteti.

A testi fogyatékosság elsősorban az ille—

tőre lehet káros, sőt végzetes, az esetek sza/

porodásával arányban azonban, a társada—

lom és állam érdekeit fenyegető betegség

jelentőségére emelkedhet. Az olyan ember,

akit fogyatékossága akadályoz a minden—

napi kenyér megszerzésében mások, első—

sorban a családja s vagyontalansága eseté—

ben az állam és a társadalom segítségére szorul ahelyett, hogy munkájával a nem—

zeti vagyont növelné.

Ebben a tényben kifejezésre jut a tes—

tileg fogyatékosok védelmének nemzetgaz—

dasági jelentőxsége, de egyúttal az a köteles—

ség is. mely az ily szerencsétlenekkel szem- ben az államra és a társadalomra hárul.

Az államok és a társadalom már na—

gyon régen eleget is tesznek e kötelesség—

nek a szellemi és érzékszervi fogyatékosok-

kal szemben s nemcsak külföldön, hanem

Magyarországon is a törvényhozás és a tár—

sadalom segítségével létre is jöttek azok az

intézmények, amelyek ezek védelmét lát—

ják el. Teljesen indokolatlan azonban.

hogy a testileg í'ogyatékorsokra nem, vagy

csak igen hiányosan terjesztették ki az in—

tézményes védelmet. Érthetetlen ez, külö—

nösen akkor, ha tekintetbe vesszük 1. hogy a testileg fogyatékosok száma mindenhol a világon sokszorosan meghaladja a szellemi és érzékszervi fogyatékosokét. 2. hogy a jól megszervezett védelem útján a testi fogya—

tékosság 60%-át lehet megelőzni s 3. hogy

a céltudatos védelem útján az ily szeren—

rsétlen gyermekek igen nagy részét kereső-

képessé lehet tenni. Állami és társadalmi érdek tehát, de egyúttal erkölcsi és szociális, kötelesség is, hogy a védelem Magyarorsza-

gon is kiépüljön. Különösen, ha figyelembe

vesszük, hogy ennek elmaradása. sem az államot, sem a társadalmat nem mentesíti

azon költségektől, amelybe intézményes

védelmük kerülné mert más címen pl. a szegénygomlozás alakjában ismét csak őket terheli.

Nem vitatható. hogy a testileg fogyaté- kos az ő csökkent munkaképességével és

teljesítményével veszteséget jelent a maga,

az állam és a társadalom számadásában, Még a rendes gazdasági viszonyok mellett is nagyon vita—tható intézkedés lenne az, ha az állam a munkanélküli segély mintájára munkaképesség-csökkenés címen nyujtanak alamizsnát. Ez lehetne szocialis értelemben indokolható segélyezés, de alapjában véve improduktív kiadas, amit az allam hosszú ideig alig fedezhetne.

A testileg fogyatékosok Védelme pedig.

amely alatt megelőzést, gyógyítást. tanítást és nevelést, munkára, mesterségre való ki—

képzést és elhelyezést értünk és végered- ményben önálló gazdasági életet, a tarsada-

lomba való visszahelyezést jelent, olyan

dúsan gyümölcsöző tőkebefektetés, mely- nek nemzetgazdasági. kulturális és ethikai értelemben vett kamata számszerűleg fel sem becsülhető.

Az állam és társadalom mulasztását csak egy tény mentesíti. hogy eddig még hozzávetőleg sem tudtuk, hogy mily nagy a védelemre szoruló gyermekek száma. Az utcasarkokon kolduló hóna gyermek csak

ese—t. akinek nyujtott alamizsna még

egy

12. szám.

——933— 1933

Désignation de formas de tuberculose.

Vállizület Konyökizület §§ Kéztőizülét § Egyéb testrész Ö

Arlicuiahons Artiuulalíons E§ Articulalio Aulres membres siszíeslen

d'épaules culJitalcs l§ carpi § du corps oa D . _ (1 l,. . . ,

a nő együtt a § nő együtt§§ a nő együtt a nő együtt a nő együtt észywmn e Mmmm

58258 56256 eme/n— SEXK §sexe mum- sexc SEXB enxzm- sexe 86258 enszm- sexe sexe emzm

§masc fém. bla masc.§/'ém. bla muzsa. fám. ble §masc. fém. hl: mase. fém. ble , *

i § § § * § § § § . Pártic: "

—- á— i — — §—— _ § _ _ * 81 28 109 771 3881.159 Raccowcíssm- infárieure ki 53 7 16 5 211; 16 11 27§ 20 5 25 54 26 s "" "mmmon suufr'icure

_ § § 7§ § § ' d'extre'mités [ !

, — §— ) * § —— §— § — § — —— — § 5 7 12 78 41 119 Courbwe des infe'rieure

—— §— ' ——- § —— §— ? -— l' —— — —— § 3 3 3 3 ewtre'mités supém'eure

§ — *— § —— § — §—— —— § —— —— _ 18 5 23 3.268 1.701 4.969 Ankylose inférieure

§ 68 24 92§ 304§132 436§ 107 55 162§ 15 8 23 494 219 713 d'eartre'mite's supe'riem'e

§ —— —— § —— § —— § — 1 _- § —- —— -— § 27 19 46 1.198 829 2.027 Bosse

§ _ —— § —— , —— § -, —— § —- — —— § 60 26 86 330 190 520 , , - in érieure

§ 10 2§ 12§ GO§ 34 94 5: 32 84§§ 35 22 57 157 90 247 Rámmsemm sugáw'eure

§ —— §——l ——§ —— l— § —§ — — M § 50 26 76 67 34 101 Autresin/irmí— ínf'e'ricure

§ _ §—- § —§ — §— § _ § 3 1 4] 7 5 12§§ m 6 16§ tés supériem'e

§ 80§ 31§ 111§ 380§ 171 551§ 178 99 277§ 321151 4726.4303.5249.954§ Total

nem oldja meg a kérdést. Átfogó, szer—

ves intézkedésre van szükség, amely lehe- tővé teszi a testi fogyatékosság megelőzését,

a fogyatékosok számának csökkentését s az

el nem kerülhető esetekben az intézményes

védelmet.

$

Az emberi társadalomnak tömegesen

érvényesülő jelenségéről lévén szó, mi sem természetesebb, minthogy az erre vonat—

kozó kérdések megoldásában az első és

legfontosabb lépésnek a testileg fogyatéko- sok számszerű Vizsgálatának kell lenni.

Csak a statisztika döntheti el a kérdést, hogy a testileg fogyatékos gyermek nyilvá—

nos védelme megoldásra váró szociális kér—

dés-e Magyarországon? A statisztika rész-

letes feldolgozása adhat választ arra, hogy a fogyatékosság mily alakjai fordulnak

elő leggyakrabban, s hogy mily betegségek

ellen kell főképen Védekezni, milyenek le- gyenek a védelem keretei s hozzávetőlege- sen mily nagyok lesznek a szervezés költ- ségei? Statisztikai alátámasztás nélkül a testileg fogyatékos gyermekek védelme

Magyarországon sem emelkedhetik a kari—

tatív jellegén felül országos problt'amz'ivz'i!

Biesalski említi, hogy a statisztika egyik

legnagyobb eredménye, hogy a problémát a felszínre hozza, hogy a hivatali szobák

tízezrein keresztül, a legmagasabbaktól a

falusi bíró szobájáig, amelyek mindegyiké-

ben a nép jóléte érdekében dolgoznak, vi ssz—

hangzik a kiáltás, hogy a testi fogyatékos—

ság problémája el nem hanyagolható, az ál—

dozatokon segíteni kell, mert a lehetőség megvan.

Hányszor hallottam az évekig tartó

propagandautamon a közigazgatás vezetői- től, hogy a probléma jelentőségéről nekik fogalmuk sem volt. De ezen nem lehet cso- dálkozni, mert a közegészségügy rendezé-

séről szóló 1876. XIV. és az 1908. XXXVIII.

t.—c. a kérdést nagyon is sommásan in-

tézte el.

Ez azonban nem egyedüli oka a kérdés

elhanyagolásának. A sok közül még csak 3. A világrahozott dongaláb és csipőficam meg—

oszlása.

Répartition des cas de pied bot varus et de luxation coxale conge'nitauz.

Fi Nó ngütt

A fogyatékosság neme SWE 'SÉÉ'M [54 hl Désígnaííon de l'ínjirmíté fiaié; Nm.— , _-_n_s_É1É _íl

szám szerint- en nom/ví %

§ §, _, § , T" , ,,

a) Dongaláb — Pied bot

varus § § .

bal —— gauehe , . . § 114 46 1603 249

jobb —— droit . . . 141 47 188 292 mindkettö - les deux p. § 194 101 295 450

összesen —— total . 449 194 643§§100'0

Vidéken _ En province 413 177 590§ 91 '8

Tj. városokban - Dans

les villes autonomes 36 17 53 8'2 b) Csipőlicam -Lu.7cat.coacale

bal — gauche 271 382 653 42?

jobb —— droits: § 207 363 570 372

mindkettö — bilate'ralc .§ 106 202 308 20'1 összesen?) ——t0tal. ", 584 947 1.531 100-0-

Vidékenw-Enprovmce 575 911 1.486; 871

Tj.varos0kban - Dans ' *

les villes autonomes 73 148 221§ 12'9 1) Ezenkivül ismeretlen li 64, nő 112, együtt 176.

—— En outre, pour 64 hommes et 112 femmes, au total pour 176 personnes, cas non spéci/tés.

63*

12. szám. — 934 —— 1938

4. Angolkóros elváltozások neme. —— De'formations rachitigues.

J Végtasgörbülésí' Gerincelferdülés Törpenövés Egyéb Együtt

() b ' _ . . _

Országrész _. RégiONS ; d'eígf'éáz'iííis , vvvvvv lScolzose Namsmr Aulres !, 7 Ensemble

t ti nó legyint? ti nő együtt 6 nő együtt a i nő együtt a nő együtt x

33168 SBXC m- 3 sem §!!th en- sexe sexe Utv 58278 sexe Pn- !! 58256 58256 en-

...—P? M MMM ! merci",fémfwszm/ilzt mass. fénl. semíwle mase. fém. ,semblz musc. fém. xnntlpit musc, fém, sembl

Dunántúl ,, Transdanubie. 77 31 108 316 250 566 12 16 28 6 8 9. 411 300 711:

Alföld —— Grande Plaine . 134 69 203 513 406 919 24 26 50 7 2 932 678 503 1.181'

Eszakí hegyvidék —— Nord, ; "

pays montagneum . 42 26 68 120 110 230 7t 8 15 1 2 3 170 146 316

Összesen -— Total. tt 253 126 ami 949 766 1.715 43 50 9241 14 7' 21H1269 949 2.20sz

t 5]

egyet említek fel, az orvosképzés hiányos- ságát, mert nem teszi kötelezővé az egye—

temen az ortopádia hallgatását. Orvosaink

legnagyobb része nem is érdeklődik a kér- dés iránt s már csak ezért sem vesz részt a

bajok megelőzésében. (L. Az ortopádia az orvostudományban. 0. H. 1932.) Már pedig

az orvosok közreműködése nélkül sem egészségügyi propagandát, sem védeln'iel megszervezni nem lehet.

1929 május 22—én a képviselőház elt'o—

gadta Pintér László kanonok képviselőnek

határozati javaslatát, amelyben a képviselő—

ház utasítja a m. kir. kormányt, hogy te—

gye tanulmány tárgyává a testileg fogyaté- kos gyermekek iigyét, keresse azok gondo- zásának lehetőségét és módozatait, főleg

rendelje el az országos adatgyűjtést. Miután ez 1929 június 28-án országos határozatkép mondatott ki, így az 1930 december 31-én éj—

jel 12 órai állapothoz igazodva a népszám- lálás keretében megtörtént a testileg t'o—

gyatékosok első összeszámlálz'tsa. Az adat—

gyűjtésben a német statisztikai felvételhez tartottuk magunkat, mely szerint az össze—

írás két részletben történt és pedig először arra a kérdésre kellett felelni, hogy az il- lető testileg fogyatékos—e? Erre a tájékoz—

tató összeírásra a népszámlálási egyéni lap

27. pontját (érzéki, testi és szellemi fogya- tékosok) használtuk fel s azok, akik magu- kat annak jelezték (állandó alaki eltérés és kifejezett mozgási korlátozottság), a köz—

igazgatási hatóság útján megkapták a rész—

letes kérdőívet, amelynek demogratiai és

a műveltségre vonatkozó rovatait a M. kir.

Közp. Statisztikai Hivatal népszámlálási

osztálya már előzetesen kitöltötte. A testi fogyatékosságra vonatkozó adatokat az il- lető jelenlétében a hatósági orvosok adták

meg.

A tájékoztató Összeírásnak hibája, hogy annak meghatározása, hogy az illető egyén fogyatékos—e, saját magától vagy a szám-

lál(')biztostól függött. Ez a hiba az össze—

írásban kétféleképen mutatkozott, egyrészt

a fogyatékosok közül nagyon sokan nem töltötték ki a 27. pontot s ezért részletes

kérdőívet nem is kaptak, másrészt voltak olyanok, akik anyagi előnyök reményében

válaszoltak igenlőleg s emiatt 7.000 kérdő—

ívet ki kellett selejtezni.

Mielőtt a statisztika ismertetését meg—

kezdjük, feltesszük a kérdést, vajjon telje—

sen hű kép—ét tükrözi-e vissza a valóságnak?"

A válaszunk erre sajnos -———- határozott

nem! S ezt azért merjük ily határozott—

sággal kinnmdani, mert kétségtelen bizo—

nyítékaink vannak arra, hogy a fogyatéko-

sok nagy része már az első (tájékoztató)

összeírásban is elhallgatta különben már nagysága miatt is feltűnő s így el nem ta—

karható testi hibáját, ()ly helyeken, ahol?

alkalmunk volt arra, hogy sokkal nagyobb

ellenőrzés mellett megismételjük, vagy ki—

egészítsük az adatgyűjtést, a második össze- írás mindenhol legalább kétszer annyit tün—

tetett fel.

Feltűnően hiányos volt az Összeírás a műveltebb néposztályok körében. Ennek kell betudnunk azt, hogy az egyetemet végzet—

tek kőziil csak 214—en szerepelnek az össze—

írásban, ami el nem hihető, mert vannak oly fogyatékosságok, amelyek válogatás, nélkül jönnek létre szegény és jómódúak—

nál egyaránt, (világrahozott elferdiilés, bé—

nulás, reuma). Az is gyakran előfordult,

hogy közismert testi fogyatékosok méltat—

lankodva utasították vissza a hatósági or-

vost s mint illetéktelen l'ieavatkozást, meg—

tagadtak minden felvilágosítást.

Hogy a testileg fogyatékosok ősszeírása nem oly hiánytalan, mint pl. a vakoké, ez nemcsak a magyar statisztikai adatgyűjtés—

ben bizonyosodott be. A németbirodalmi 1925 26—i összeírásban is a talált értéke—

ket, csak mint legkisebb számokat (Mindest-

zahlen) vették. Hollandiában az ellenőrzí'ín

12. szám.

——935— 1933

5. A reumás elváltozások neme. —— Déformat'ions rhumatismales.

H, M ' z d' ** ' t !, —— : —

Országrész 3; 53133 : Rasrlggsrsgnfíesm ) Egyeb — 4utns Egyutt — Lnsnmble

, - * f ' " v "tt ; a " "tt fi 6 g l a " rr'tt

Reg'LOnS SL'ÉUE i 521228 656577; 58178 516126 egűynlí SZxB SIEIXÉ i e Cyí'llftt '; sexe 5228 eng

masv. l fém. semblel mass. fém. semble l mase. ] fém. l semblet, mase. fém. sembjle'

; ! t; ! ,, E ,, ! ,, l' ,

Dunántúl — Trans—— 3 i i l i : ,, i l

danubie . . . 98 , 135 233 52 * 75 1271, 33 a 14 47 ij 133 224 % 407

Alföld _— Grande- j ! l ? j ;. t

, Plaine . . . . 143 s 225 ; 371 127 , 133 ! 260 t 40 . 13 ; 53 313 , 373 , 689

Eszak —— Nord, ; l * * l § ; 11 ; !

paysmom. . 38 49 l 37 59 45 l 104 3 7 l 12 ; 19 ;; 104 I 103 i 210

Osszesen ,,_ Total 232 [ 409 § 391 238 § 253 i 491 a so % 44 % 124 600 ! 706 j1.306

! § ' É %

vizsgálatok után az eredetileg; kimutatott számösszegek 6-szorosát állították be a Vég—

leges statisztikába. Ezek után nem sokat

tévedhetünk, ha a magyar statisztikában a talált értékeknek csak kétszeresét vesszük

alapul.

Mindebből pedig azt a tanulságot von—

_juk le, hogy egy következő országos adat- gyüjtésnél az eddiginél szigorúbb ellenőr—

rzést kell majd alkalmazni, ha azt akarjuk, hogy a statisztika a testileg fogyatékosok számát a valóságot jobban megközelítő mó—

don tüntesse fel.

A mi statisztikánk —— minden hiányos—

sága dacára —— mégis értékes, akár csak a

külföldiek, mert a legfontosabb kérdésben

megdönthetetlen bizonyítékul szolgál, hogy

t. i. testileg fogyatékosok oly nagy szám- mal vannak az országban, hogy azok vé- delme törvényes intézkedéseket követel.

Egy statisztika annál értékesebb, men—

től több kérdésre tud választ adni. E tekin-

tetben a magyar adatgyüjtés kiterjesztésé- nek határt szabott az a körülmény, hogy a statisztikai hivatalnak erre a célra nem

állott nagyobb összeg a rendelkezésére. A

részletes kérdőíven mégis annyi pontot ve- hettünk fel, amennyi elegendő volt ahhoz, hogy azokból az illetö fogyatékosságát pon- tosan megállapíthattuk és a védelem szük—

ségességére és módjára is következtethet-

"tünk.

A statisztikai adatgyűjtést úgy terveztük.

hogy abba lehetőleg minden testileg fogya-

tékos egyén bekerüljön. Megfontolás tár—

gyát képezte, hogy vajjon nem lenne—e he—

lyesebb, ha csak az oly fiatalkorúakat írjuk

össze, akiknek védelme még eredményes

lehet? Az összeírást mégis kiterjesztettük

az egész lakosságra, mert ez nagyobb anyag-

hoz juttatott s szemléltetőve' tette azt is,

hogy a védelem elhanyagolása mily sok esetben járt káros következményekkel. Az

ily kiterjesztett adatgyiijtéstöl vártuk azt

is, hogy megcsinálhatjuk az első ,,Reuma"

statisztikát, amely az izületi bántalmak miatt testileg fogyatékossá vált egyéneket számolta volna össze. Sajnos, ez a remé—

nyünk nem valósult meg. A statisztikában

feltüntetett 1.306 eset túlságosan kis szám

ahhoz, hogy a valóságnak megfelelhessen, hiszen az orvosi gyakorlatból nagyon is

tudjuk, hogy kórházainkat, a klinikákat, de

különösen gyógyl'iirdöinket mily sok arthri- tises beteg keresi fel. Ez is egyik bizonyí- téka annak. hogy az összeszámláláskor mily sokan titkolták el testi fogyatékossá—

gnkat.

Az összeírásból kihagytuk a hadirok—

kantakat és az ipari sérülteket, mert ezekre nem terjed ki a tervezett szociális véde- lem. Ezek gondozása más intézményekre tartozik, de eltekintettiink ezektől azért is, mert az adatgyüjtés költségeit feleslegesen növelték volna. Ebben a tekintetben tehát eltértünk a németbirodalmi statisztikától, amit a két statisztika adatainak összehason-

lításánál tekintetbe is kell venni.

A szorosan vett, orvosi vonatkozású kérdéseken kívül demográfiai pontokat is felvettünk a részletes kérdőíven s célszerű- nek látszott annak a vizsgálata is, hogy a

fogyatékos egyén részesül—ve betegség eseté-

ben közellátásban, mert ily közvetett mó—

don az illető társadalmi állására, gazdasági helyzetére (jómódú vagy szegény voltára)

is következtethettiink. Annak a vizsgálata, hogy az illető tagja—e valamely betegség- biztosító intézménynek, azért is kívánatos, mert ha ez sok esetben. bizonyul valónak, akkor jogosult lenne. az a gondolat, hogy a

betegbiztosító intézetek (OTI, MABI, MÁV.

stb.) is részt vegyenek a fogyatékosok vé- delmében.

Az adatgyüjtés anyagát a fogyatékosok

számának megállapításán kívül igen sok szempont tekintetbe vételével tettük vizs- gálat tárgyává s különös súlyt helyeztünk

12. szám.

—936—- 1933

a fogyatékos egyén korának, nemének, a

fogyatékosság kórokának s annak a vizs-

gálatára, hogy a betegség keletkezésekor az illető hány éves volt. Az esetek ily szem—

pontból való csoportosítása megfelelt a sta- tisztika céljának s a statisztikából levont következtetések alkalmasaknak bizonyul- tak arra, hogy igazolják azt a mozgalmat, amelynek megvalósítására törekszünk.

Az első táblázat azokat a kórokokat so-—

rolja fel, amelyek talajából erednek leg—

gyakrabban a testi fogyatékosságok. Eze—

ket véve alapul, a testi fogyatékosságok

két nagy csoportját különböztetjük meg, a

világra hozottakat es az életben szerzette—

ket. Ennek az elkiilőnítésnek nagy gyakor lati jelentősége van és pedig az, hogy az

utóbbiaknál teljes mértékben érvényesít—

hetjük a védelem leghatásosabb és sorrend—

ben is legelső módját, a megelőzést, míg a Világra hozottaknál ez csak tágabb érte- lemben véve, a rosszabbodás megakadályo-

zásával történhetik (korai gyógyítási.

Ez a táblázat felvilágosít arról is, hogy a különféle kórokok mily gyakran szere—

pelnek a fogyatékosság aetiologiájában?

Megdöbbentően erősíti meg a statisztika azt a tényt? hogy első helyen az a népbeteg-

ség áll, amely mint tü(l(")affectio is oly sok

áldozatot követel, a tuberkulózis. A statisz—

tika 9.582 esetet tüntet fel. amelyekben a

testi fogyatékosság oka a csont- és izületi gümőkór volt, ezekből 6.281 fi és 3.301 nő.

Nagy jelentőségű a statisztikának az az adata, hogy a esont— és izületi tuberkulózis főleg a 20 éven aluli gyermekek közül szedi áldozatait. A 8.613 húsz éven alulival szem—

ben csak 969 felnőttet találunk. Az első 0 év alatt pedig 4.4l5-öl, a többi korcsopor—

tokban pedig számuk a következőképen

alakult:

6—10 éves 1787

10—20 ,, 2411

20—40 ,, 749

40—60 ,, . , A . . . . 198 60 évesnél idősebb . A . . 24

Ennek a fontossága a védelem szem—

pontjából nyilvánvaló, mert rámutat arra, hogy a fiatalkorúak gondozására az eddigi—

nél is nagyobb ügyeimet kell fordítani. Sta—

tisztikánk tökéletesebb lett volna, ha oly kérdőpontokat vehettünk volna fel, ame- lyek annak a vizsgálatát tették volna lehe- tővé, vajjon a tbe—megbetegedések és örök—

lés (családi dispositio) vagy a gíimős csont- és izületi bántalom és a lakás (hányszobás lakásban hány egyén lakik) között van-e és milyen összefüggés? Ennek az ismerete

pedig fontos lenne, mert a védekezés, külö- nösen a megelőzés nu'x'ljára adna irányí—

tást.

A gümős csont- és izületi bántalmakbólí származó testi fogyatékosok geogina—fiai el—

osztódása a 3 országrész között alig mutat különbséget. 10.000 lakosra

I-ben (dunántúli dombosvidék) . . . 11'1 Il—ben (alföld) . . . 10'7 III—ban (északi dombosvidék) . 11'7 esik.

A gümős csont- és izületi gyulladás után visszamaradó testi fogyatékosság lehet: rövi- (lülés, végtagrészhiány, merevség, zsugoro—

dás, púposság.

Ezek gyakoriságát és arányszámát a 2.

táblázat tünteti fel, amelyen 9.954 eset van

feldolgozva, miután a 9.582 gümős bánta——

lom sok esetben több ízület épségét tá—

madta meg. Ebből a felső végtag 1.059, az

alsó 6.868-szor (összesen 7.927) szerepel, amelyekhez 2.027 esigolyagyulladásból

eredő púposság társul. A giimős izületi gyulladás leggyakrabl'ian az ízület meg-

merevedésével járt (4.960—szer alsó? 713-szor a felső végtagon, együtt 5.682 esetben).

Szám szerint utána a púposság következik

2.027-tel, amelyek közt 46 állandó bénulás—

sal járt, az alsó vógtagokon. Rövidülés, illetve"

csonkulás az alsó végtagon 1.159-szer s a

l'elsőn Stt—szor. együtt 1.239 egyetlen talál—r tatott.

Tuberkulózis a különféle testrészekew

a következő gyakorisággal fordult elő:

fi nő együtt

csipő iztiletben , 1787 923 2710

térd ,, 1716 928 2644

gerincoszlop . . 1171 810 1981 csigolya gyulladás és bé— '

nulás . . _ . . . . 27 19 46 boka ízület A 797 411 1208

könyök ,, 380 171 551

kéztő ,, A . _ . . 178 99 277

Váll ,, . . . . . . 80 31 111

egyéb testrész 294 132 426

1028-ban a magyar sebésztársaság kez- deményezésére orvosok ősszeszámolták a gümős csont— és izületi l,)ál'italimakat s azok elosztódását az országban. A begyűlt anya—

got (6.962 eset) Parassin dr. dolgozta fel:

,,A csont— és izületi gümőkór elterjedése Ma—

gyarországon" című tamilmányában (Nép—

egészségügy 1928. 725, l.). Meggyőződésünk.

hogy számbelileg egyi—k statisztika sem tükre

a valóságnak, de még így is mennyi szenve—

dést. jelentenek e számok, hány évig tartó

gondozást és bizonytalansz'igot s [később mily sok, sokszor alig lekíizdl'iető nehézsé—

get a luxnyi'lrszerző nuinkában.

12. szám. —— 937 ——

1933

6. A testi fogyatékosok demografíaí adatai.

Donne'es démogmphigues sur les personnes atteintes d'infirmités physigues.

. . Dunántúl Alföld Észak Mggg'ggefgz

Megnevezés — Déstgnatum Trans- Grande Nord Hongrie

danubie Plaine gntíéy'g

Lélekszám ——— Nombre total de la population 2,685.509 4,866.934 l,l35.876 8,688.3l9 A fogyatékosok neme 1_ Sex-e des personnes atteintes dyínfir—

mite's pllysigues:

fi _— sere nmsc. 5.718 9.489 2.408 17.610

116 ,, sexe fém. 3.091 5.092 1.424 9.607

együtt ————— ensenzble 8.809 14.581 3.827 27.217

Családi állapot: —— Leur e'tot malrimoníal:

nőtlen, hajadon Célibutuírcs 8 6.278 10029 2.596 18.903

házas —- Mariés § 2145 3.882 1.044 7.071

özvegy '— was m 336 529 174 1.039

elvált % Divorcés ,,_ 28 119 13 160

ismcrcllcn —- lnconnu % 22 22 —- 44

Műveltség: —- Leur instruction:

(főiskolát végzett —— une Iluutc école . . . . . . . . 57 138 19 214, a középiskola 8 osztályát végezte --— 8 classes dle'ta'blissem.

dlenseignem. second. . . 137 353 47 537

§ a középiskola 6 osztály 'lt végezte 4 6 classes diétablíssem.

'*— d'enseignem second. . . 41 195 22 258

E a középiskola 4 osztále'lt végezll ——-— Ir classes d'établissem.

§, denseígnem. second. . . 283 874 99 1.256

(? az elemi iskola 0 osztályát végezte—— 6 classes diécole prim. 3.754 3.321 1_195 8.270 az elemi iskola 4 osztályait végezte — !; classes dle'cole prim. 1.871 4.220 970 7.061 egyéb írni- olvasni tudó — ;.sylutre sachant líre et écríre . 1.385 3115 728 5.228 nem ír, nem olvas —— Ae suchont ni lire ni écríre . 1.281 2.365 747 4.393 Vallás: —— Leur religion:

róm. kal. .,. Colli. rom. . 7054 7.954 2610 17.618

görög. kat. —- (lutll. orthod. . 8 484 164 656

ref. _ Culvinistes . 907 4.151 723 5.781

ág. 11. ev. —— Luthériens . 636 908 161 1.705

gör. kel. -—— Gréco—orient. . 10 126 3 139

unit. —— Unitaires 1 11 —— 12

izr. —— lsrrlélites . . 143 754 158 1.050

egyéb és ism -— Aulres et personnes de religion incon. 50 193 13 256 Foglalkozás: —— Leul profession:

Östel'melés %" Production du sol

önálló —— Indépendants . 1.882 2.198 592 4.672

tisztviselő —— Employés . 16 16 3 35

(gyéb segédszem. —— De la catégorie ,,autre

personnel auxílíaíre" . . . 8.247 4.543 1.547 9.337

Bányászat, ipalforg H Extraction miniére, industrie, commerce, etc.

önálló 7. lnde'pendants . . . 1.024 1.820 449 3.293

tisztviselő —- Employe's . 1 97 490 32 619

egyéb segédszem _. De la catégorie ,,aulre§

personnel ouxilioire" . . . 1.371 3.040 678 5.089

Közszolg. és szzz'llbldfog. —— Services publics et pro—

fessions libémles

önálló —— Inllépendants . . . . . . . 27 98 13 138

tisztviselő —- Employés . 178 357 61 596

egyéb segédszem. _ De la catégorie ,,aulre

personnel auriliaíre . . 128 216 59 403

Egyéb fogl. —— lntres professions

önálló — Inde'pendonts . 256 614 175 1.045

tisztviselő _— Employe's . 7 51 .— 58

egyéb segédszem. —— De la catégoríe ,,antre

personnel auxilioire" . . 576

1.138 218 1332

12. szám. —— 938 ——

1933

"

l

_ _ A Dunántúl Alföld Észak Mgggfggggz

Megnevezés " Dészgnatwn % Trans- Grande Nord Hongrie

_! danubíe Plamc entiére

" , *. ; r

A fogyatékos az OTI-nak v. más pénztárnak tagja ÉÉÉ '

I'ersonnes utteintes dliníírm. membres . Na §§ 1.091 2.374 604 4069

H G

A fogyatékos az OTI—nak v. más pénztárnak nem 9 ; § tagja — Personnes atteíntes (finiirm. non tig membres

É; § 7.718 12207 3.223 23.148

Más fogyatkozása van —-—— Personnes ayant une autre

ín/irmité szellemi ——4 mentale . . . . . 264 334 46 644

Más fogyatkozása van ——— Personnes ayant une autre :

infirmíté érzéki des sens . 158 198 37 393

A fogyatékosok közül szüksége van — Des personnes utteintes dlunc iníirm,, ont besoin:

_ *

ortopédiás gyógyításra w d'un traitement orthopédiguei; 1.716; 2.963 930 5.609 különleges elméleti tanításra ——— d'une instruction

théorigue spéciale . . . , . . 118, 284- 58 460

valamely foglalkozásban való kiképzésre ——-— d'ap- ;,

prendre un metier . . . . 732' 1.012 309 ; 2.053

1 ; !

Éppen ezért a gümős izületi és csont-

bántalmak elleni védelemnek nemcsak arra

kell irányulnia, hogy tbc. fertőzéstt'íl es

a csont- és izületi megbetegedt'rstől óvjuk gyermekeinket, hanem megbetegedés ese—

tében igyekezzünk a the. megbetegedéssel járó kóros állapot dacára az illető munka—

képességét a lehetőségig biztosítani.

Gyakoriság tekintetében második he-

lyen a világra hozott fejlődési rendellenes- ségek szerepelnek. 4.642 (170676) testileg

fogyatékos született világra hozott rend-A ellenességgel; első helyen ezek között a csípőiziilet ficamodásu említendő. 1.707

esetből 648 fi (3796), 1.059 nő (620476);

1.486 (870596) vidékre s 221 (129505) tjv.—ra esik. Az 1.707 esípőficamosnál 1.531

esetben volt feltüntetve, hogy melyik csípő volt fieamodva s ebből 653 volt baloldali.

570 jobboldali, együtt 1.223 és 308 gyer- meknél mind a két oldalon lieamodás volt

jelen.

A 3. táblázat szerint világra hozott douguláb volt összesen 6433; ebből fiú volt

449, leány 194; baloldali 160, jobb—oldali 188, s mindkét lábon 295. Videken 590

(91'8%), a tjv.—ban 53 (8'2%).

Angolkór miatt testileg fogyatékossá vált

gyermek a mi statisztikánkban, viszonyítva ahhoz, hogy népbetegségről van szó, a *ány- lag kis számmal szerepel (2.208, 8'11%).

Ennek oka. hogy az angolkór a testi fogya—

tékosság kóroktanában már nem játszik oly nagy szerepet, mint régen. Az angolkór a zsenge gyermekkor betegsége, amit a ma—

gyar statisztika is bizonyít. A 2.208 esetből

1835 már az elsö eletevekben defonnáló—

dott. Az angolkór miatt fogyatékossá vált gyermeknek vagy a végtagjai görbiiltek el

(379), vagy a gerincoszlopa (scoliosis 1.715).

vagy törpenövésben nyilvánult meg az an-

golkór lefolyása (93).

Nagyon fontos szerepet játszik a testi

fogyatékosság kóroktanában a bénulás és pedig a laza (paralytikus) és a merevgör- esös (spastieus) bénulás. A statisztikában

laza bénulás a 4-ik helyet foglalja el (2.778

eset, 10'2 %). míg a merevgöresös (616 eset.

2'26%) csak a 8-ikat. A bénulások szintén

főleg a gyermekkorból szedik áldozataikat.

akiknek nagyrésze gyakran az egész életen át érzi a súlyos, sokszor a munkakentelen—

sógig fokozódó terheket. 2.778 esetből 2.492—

nel az első (3 év alatt fejlődött ki a súlyos kóros állapot.

Az esetek számát tekintve (ha valóban

csak ennyien volnának), még mindigkmlye—

zőnek lenne mondható a statisztika ezen adata, amit az magyaráz, hogy Magyar—

országon hosszú ideig nem volt súlyos

Heine—Merlin-járvány. Az elmult 3 év. de különösen az 1931—i legnagyobl') magyar—

országi járvány (1.138 eset) miatt a követ—

kező 10 év statisztikája lényegesen rosz—

szabbnak igérkezik. A részletes kérdőívek sokszor hiányos orvosi adatai miatt nem lehet pontosabban meghatározni a bénulás

kapcsán kifejlődött kóros állapotokat, a

fogyatékosság különféle nemét, sokszor még a bénult testrészt sem. s így az esetek leg—

nagyobb része (2.381) egyszerűen mint be—

nulás szerepel. anélkül. hogy mint bénulá—

12. szám.

sos donga,- ló—, lúd— vagy sarokláb, térd—,

esípő-eontracturát, avagy váll—, kéz- stb.

bénulást külön esoportosíthattuk, volna.

Ugyanez áll a spasticus bénulásokra vo-

natkozólag is. A statisztikában feltüntetett

016 eset közül itt is a túlnyomórész (431) az első 6 éV alatt betegedett meg 5 lett fo—

gyatékos.

Statisztikánkban aránylag nagy szám-

mal szerepelnek azok a testi fogyatékossá—

gok, amelyek sérülés miatt jöttek létre

(4.239, 157576). Tekintettel arra, hogy a

hadirokkantakat és ipari sérülteket nem vettük be a statisztikába, feltűnő, hogy amíg

20 évnél idősebb egyének (1.249) 292506-

ban fordulnak elő, addig a 20 évnél fiata-

labbak (2.990) 70'5%-ot tesznek ki. Ha

ehhez hozzáteszem még azt, hogy a 11 tív.—

ban sérülés miatt 4.030 (ebből Budapesten 2.341), míg a falvakban és a többi megyei

városokban összesen csak 203 esetben vált

az illető gyermek vagy ifjú testi fogyaté-

kossá, akkor ennek okát minden valószinű- séggel a nagyobb városok nagyobb forgal-

mában és a közlekedési eszközök nagyobb

számában találjuk meg. Ezt látszik bizo-

nyítani az is, hogy a 4.036 esetből 2203-ban nagyobbfo'kú végtagrövidülés, vagy végtag—

részhiány (al'nputatio) szerepel a statiszti—

kában.

A statisztikában a reumatizmux (1.300

eset) 4'78%-ával a 0-ik helyet foglalja el.

Ellentétben a többi testifogyatékossággal, a reumatizmus a 20 évnél idősebbeknél fordul elő gyakrabban (1.052), szemben a 20 évnél fiatalabb 254-gyel. Férfi és nő majd—

nem egyforma gyakoriságban szerepel (fi

600, nő 706). A fogyatékosság 691 esetben

izületi merevségben, 491 esetben zsugoro—

dásban állott. 124-nél pedig egyéb rendelle- nességben. Ha a reumatizmus százalékos

aránya valóban 4'78 lenne, ez még nagyon kedvezőnek lenne mondható, szemben pl.

Baden tartomány 11'42 % -os arányával.

A nlémietbuirodalmi 1925m—26-i statisztiká—

ban a. reumatizmussal kapcsolatos testi fogyatékosság 5'23%-kal szerepelt.

Aránylag kis százalékban csontvelőgyul—

ladás (2'31%) és 0'58%-ban égés, forrázás,

fagyás az oka a testi fogyatékosságnak.

——939— 1933

A ritkábban előforduló kórokok (köz- ponti idegrendszer bántalma, daganatok stb.) az egyéb rovatban vannak feltüntetve

(1.058 eset, 3'63%).

Nem lesz érdektelen annak felemlítése,

hogy a statisztika szerint 261. törpe növésű

ember él Magyarországon és pedig 168 eset-

ben világra hozott alkati diszpozició, 93 eset- ben pedig az életben szerzett ok (angolkór)

zavarta a liossznüyekedést. Némely vidé- ken, községben. de egyes családokban több—

ször találtunk törpe növésüeket. (Fejér m.

14, Nógrád 8, Pest 23). A legkisebb Hód-

mezővásárhelyen él s 15 éves korában 05 0111 magas. ] méteren alul 23—an maradtak.

Nagyon érdekes a testileg fogyatékosok demográfiai adatait összegező 6. számú táb—

lázat, amely a 23 országrész adatait külön tünteti fel. s amely külön tanulmzfmyozásra is érdemes.

Már most összegezzük a statisztikailag

feldolgozott anyagot.

A testileg fogyatékosok száma 27.217,

ami azt jelenti. hogy Magyarországon min—

den l 0.000 lakosra 31'3 fogyatékos jut, ami

a német statisztikában feltüntetett arány- szám_ 070, felének felel meg. Ne felejtsük azonban el. l'iogy Németországban a hadi- rokkantak és ipari sérültek is belekerültek a statisztikába. Ha mi csak a hadirokkant—

jainkat adjuk hozzá a kimutatott végösszeg- hez (27.217—t—02000) s az ipari sérülteket

10—11.0()0-re becsüljük, vagyis összesen 100.000-re tesszük :) testileg fogyatékosok számát, akkor 10.000—1'e már 115'2 esik. De még ez az ari'inyszz'un is nagyobbodik, ha a statisztikában feltüntetett 27.217 valóban csak a fele az ország testi fogyatékosainak,

aminek feltételére alapos okunk van, akkor

az arányszám 10.000-hez viszonyítva már

147 lenne s ez azt mondaná, hogy Magyar—

ország 8,687.000 lakosa közül minden 68—ik

nem. éptestű.

Ha eddig a testileg fogyatékosok gondo—

zása nem volt probléma Magyarországon, ezentúl azzá kell, hogy tegye annak a sok betegségnek, nyomornak és elhibázott élet—

nek a megismerése. amelyre a statisztikai

adatokból következtethetiink.

Horváth Mihály dr.