A csecsemőkori halálokok statisztikája (1919-1927)

(1)

a TERÚLET És NÉPESSÉG

pudin-

A csecsemőkori halálokok statisztikája. (1919—1927.)*)

La statisi'igue des causes de (leees des enfants au-rlessous (l'un an (Will—1.927)?

Rész/me'. En dressant cette statistiaue, I"()/'/'iee hongrois de statistigue a rempli une [a(-une: jusgue—la, on ne disposait en Hon- grie (luc des données des clinigues et des lzópita'u;r

D'apres les relevés eomprenant [es an—

nées 1919—1927, parmi les 20 princípium:

groupes de causes de (léces ee sont eeur appartenant au groupe ,,de'fauts (vices) rt maladies du développement de confor—

maiion)" gui sont le plus fre'guents ehez les nourrissons: ils représentent 40 a á2% de tous les de'ees au—dessous (l'un an. soit 66'7 (! 81'7 pour 1000 ne's-vivants. Ifailleurs, il en est de méme partout en Europe. En Nor—

vege, ou l'on a (lepuis plus longtcmps des statistigues a cet égard, cette proportion est de 32 a 38%, Soit seulement 15'6 a 17'8

(lé—"ces pour 1000 ne's—vivants. Le nombre proportiomu'l e'tabli d'"(1pres ee dernier mode de ealeul es! également moimlre dans les pays ([ Europe oecidenlale (guoitlue la statistigue des causes de de'ees Ify soit pas combine'e avec lláge, les per—

sonnes niortes de défauts et maladies clu développement ne peuvent étre gue (tes nourrissons); () Budapest aussi, il reste au—dessous du chiffre relatif au pays entier. Dans ce groupe, la de'bilité conge'ni- fate est la plus fre'guente cause de déeés:

en Hongrie, elle représente 93 a 95% des

(léc-es relevés aux défauts et maladies du de'- veloppement; la naissance prématurée uty figure gue pour ll- a 5% , et les autres défauts du développement (Ilateleetaria pulmo—

num, la spina bifida, la fauac lupina, la morbus caeruleus, etc.) pour une proportion encore plus inférieure.

Viennent ensuite les groupes des mala—

dies de l'appareil digestii, de Fappareil respiratoire et du systéme nerveux, lesguels, avec le groupe mentionné plus haat, repré—

sentent, toutes les années, en Hongrie 87%

des décés au—dessous d'lun an. Le groupe des maladies infectieuses, épidémígues

rfoccupe gue le cinguiéme rang, guoiazfil tienne la premiere place tant pour la totalité

1) A Budapesti Kir. Orvosegyesületben 1929 jan.

19—én tartott előadás. — Conférence faite le 19 janv.

1929. a la Société royale de médecins a Budapest.

(les (téves gue pour les déces des adultes et (les personnes encore plus ágées et souvent pour ceux des enfants. Cela peu!

avoir deux causes: d*une part, les nourris—

sons sont moins expose's a llinfection, parce julils passent peu de temps au dehors;

d'autre part, une immunité native et au moins partielle, les protege mieuyc (lue les autres enfants contre la plupart des maladies infectieuses spe'eiales a l'enfance.

Des maladies de llappareil digestif, gut eausent en Hongrie environ un einguiéme (les déces de nourrissons, c'est Feniérite non infectieuse gui est la plus fréguente; elle entruine 76% des (léces au-dessous d,un an ro-nstate's dans re groupe. Les autres figu—

rent sous la rubrigue atrophie dienfants, gastro—ente'rite et diarrhe'e des enfants. Les lroubles dlalimentation, si earactéristigues pour la premiere enfance, seront également (létaillés dans la nouvelle nomenelature des r-auses de déce's (lui est aetuellement en pré—

paration en Hongrie.

Les nourrissons morts de maladies de l'appareil respiratoire (8076 de pneumonie, 1270 de bronchite) font un septiéme de tous les eníants morts au—dessous (Fun an.

Les déces figurant dans le groupe dís maladies du systeme nerveur, leguel est au guatrieme rang, forment pres (Fun huitieme de tous les déces de nourrissons. Les spas—

mes et convulsions y ont une part extra—

ordinaire; les cas de méningite simple ( Cél'É—

lrrale) doivent avoir une proportion de'pas—

sant celle indiguée sous vette dénomination.

Il est vrai giie beaucoup dlalltres causes de décés dues laryngospasmus, au spasmo- philia tetania, au pseudotétanos ou earacté—

rise'es par des convulsions intestinales, ete. sont également classe'es sous la rubri—

gue convulsions. La méningite tuberculeuse et la méningite e'pidémigue Weiehselbaum sont rangées dans un autre groupe, dans celui des maladies infectieuses.

Parmi les maladies íníectieuses de nourrissons, ce sont la méningite tuberculeuse, mentionnée plus haat, la cogueluche, la syphilis conge'nitale ( parfois la rougeole, la grippe et la scarlatine) (lui sont le plus fréauentes.

(2)

1. szám. 1929

La répartition par sexe des causes de décés des enfants au-dessous diun an prouve gue la mortaliíé supérieure des gareons doit élre expliguée en effet par leur développement plus compliaué gue celui des filles. Parmi les noulrrissons, clest seul dans le groupe ,,défauts el maladies du dévelop- pement" et surtout pour la de'bilité congéni—

tale gue les de'cös de garcons sont constam- ment supéríeurs a ceux des iilles (la morta—

lilé des deus- sexes y présente une difference égale a celle aulon voil entre leur niorlalité générale de la premiere année ); on ne voit un e'earl dlune tendanee aussi eonstante ni aux maladies infectieuses, ni a la gastro—

entérite, ni aux affections catarrliales et ín—

ilammatoires des autres organes.

Ezúttal elsőízben közöljük a csecsemőkor- ban fellépő legfontosabb halálokok országos statisztikáját. Hazánkban az egy éven alul elhaltak adatai halálokok szerint külön rész—

letezve és közölve eddig még nem voltak.

Amikor az 1927. év végén ,,A csecsemő- halandóság statisztikájának eredményei.

(1919—1926)" című dolgozatom megje-

lent, abban éppen ezért csak azt jelenthet- tem, hogy ,,a csecsemőkorban szereplő ha- lálokok hazai országos statisztikájával, saj—

nos, nem rendelkezünk, mert a magyar ha—

láloki statisztika korral való ily kombiná-

cióban nincs feldolgozvaf) Kovács Alajos ugyan már készített a halálokokra vonat—

kozólag az elhalálozási korral kombinált feldolgozást, de ebben meg a 7 éven aluliaké volt a legfiatalabb korcsoport?) Némely nyu—

gat— és észak-európai állam (pl. Norvégia) azonban az egy éven aluliak halálokaira vo- natkozólag is igen érdekes adatokat tesz év- ről évre közzé, úgyhogy kívánatosnak lát- szott a csecsemőhalálozás statisztikájára vo—' natkozó magyarországi anyagot, az évről évre begyűlő kb. 40 ezer elhalt csecsemő ,,halálozási lap"—ját hasonlóképen szintén feldolgozni. Ezt a feldolgozást a M. Kir.

Központi Statisztikai Hivatal az 1919—4927.

évekre most elkészítette s legfontosabb ered—

ményeit az alábbiakban közöljük.

A haláloki nomenklatúra 20 főcsoportja közül a csecsemőkorban fellépő legfontosabb haláloki csoportok magyarországi ada-

1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1927. (V.) év-

folyam 1009. oldal. _

?) L. a Magyar Statisztikai Közlemények 50.Lkö—

tetőben (A Magyar Szent Korona Országainak 1909., 1910, 1911, és 1912. évi népmozgalma).

tait az 1919——1927. évekre vonatkozó fel—

dolgozás alapján az 1. sz. táblázat mu—

tatja be.

A halálokok főcsoportjaiban az egy évnél fiatalabb korban elhaltak között ál- landóan ,,a fejlődési hiányok és betegségek"

csoportjába tartozó halálesetek a leggyako- riabbak, ami egyébként klinikai, kórházi megligyelésekből s a vonatkozó külföldi or—

szágos statisztikákból már eddig is ismert volt. Érdekes azonban, hogy az új hazai or—

szágos statisztika szerint arányuk fogyó—

ban, jelentőségük csökkenőben van. E visz—

szafejlődés azonban korántsem olyan mérvű, hogy ez a csoport a csecsemőkori halálokok közötti elsőséget elveszítette volna. A fejlő—

dési hiányok és betegségek a legutolsó két esztendő, 1926 és 1927 átlaga szerint hazánk- ban évente most is 15 ezer csecsemő életét oltják ki, tehát az összes csecsemőkori ha-

lálesetek 37'9% -a esik reájuk. Ez ezer élve-

szülöttre évente átlag 67 ilynemű csecsemő- halálozást jelent. A világhábori'i befejezése óta rendelkezésre álló adatok szerint a fej- lődési hiányok és betegségek csoportjába tartozó halálesetek jelentősége csökkent, amennyiben 1919-ben az összes csecsemő- kori halálesetek 50'1%-a ebbe a csoportba tartozott, míg ez az arány 1927—ig 36'7% -ra esett vissza. Ezer élveszülöttre számítva azonban csak 1920—tól kezdve mutatható ki a fejlődés ez irányzata, miután az 1919. évi arány tudvalevően technikai, számításbeli okbóll) rendellenesen alacsony. 1919-ben ugyanis az élveszületések száma az előző évhez képest a katonaság 1918. évi hazaté—

rése miatt hirtelen emelkedik. A csecsemő—

halottak abszolút száma ez évben azonban még alacsony, mert a csecsemőhalottak egy része az előző évi élveszületésekből szárma- zik. Az élveszületések száma pedig 1918- ban még háborús nívón állott. igen alacsony volt. e miatt 1919-ben a csecsemőha- lottak e kontingense és egyúttal az egész 1919. évi csecsemőhalottszám alacsony ma- radt. A csecsemőhalálozások 1919. évi alacsony számát viszonyítva az ugyanazon év nagyszámú élveszülötteihez, 1919-re tehát kivételesen alacsony _ a valóságnak meg nem felelő __ csecsemőhalandósági arányt kapunk. Ezt azonban nem a csecsemőha- landóság tényleges javulása, hanem puszta technikai, számítási okok idézték elő.

Ugyanez áll az egyes halálokok, így a fejlő- dési hiányok és betegségek következtében elhalt 1919. évi csecsemőknek az ugyanazon

_ 1) V.,ö. Magyar Statisztikai Szemle 1927. (V.) évfolyam 1000. old.

(3)

1; szám. , —— 3 — 1929

!. Magyarország csecsemőhalottai' a halálokok főcsoportjai szerint részletezve.

Décéde's an—dessous d'un an en Hongrie, suivant les principaum groupes de causes de (lécés.

Egy éven alul elhaltak —— Déce'dés au-dessons d'un an

Wigan-22 luna-25 1926-27

Haláloki főcsoport Principana: groupes de

causes de (léc-és

X

1919 1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 19271

a) abszolut számban —— nombres absolus

' 1. Fejlődési hiányok és betegs. " " l l ;! 1

Défauls míves) el maladies ; ,

17.896 21.956 20.705 19.749 18.273 17.194 16.192 15.042 14.882;

Lin développement .. ..

. Az emésztőszervek betegs.

! Alaladiesdel'appar.dígeslif 5.657 9.272 10.458 10.822 0.608 8.791 7.058 8.431 8.587

*' 3. A Xégzőszervek betegségei . ' IVIaladies de l'appar'.res-

pirulni-re .. .. ..

É 4 Az idegrendszer betegségei Maladies dn syslénm nur- wnx .. .. .. .. .. ..

n; o. Járványos fertőző betegségek Alaladíex ínjlwtiensm épí- ,É, délnizlncs .. .. .. .. ..

§ 6. Táplálkozásbói eredő bajok Jl/Ialadíus promrn. d'ali—

l

; a

20.803 172; 14.937

TO

10.017 8.784 8.509

11.694 5.485* 6.235 7.787 5.617 0.314 5.550 5.659 7.155; 0.486 5.840 6.407

4.368 6.505 5.710 5.570 5.027 5.069 4.677 4.476 4.294 5.929 4.924 4.385

!

l

1.953 3.559 3.468 3.186 2.770 2.750 2.551 2.250 274513401 2.690 2.498

!

l

_ mentation .. .. .. .. .. 964 13.17 175 1.165 1.035 075 946 Hőőf 854' 1.119 985 860

; 7. A vérkeringésbeli szervek

betegs. H Maladirs du :

l'appm'. cir'cnlataira .. . 2118 4330 463 478 450 475 435 452 440 , 490 458 446

5 8. Egyéb csoportok együtt

Ensemblv des anim-s

gronpes .. ..

5

866 1.834 1.210 1.151 1.163 1.212 1.217 1.260 1 1.488 1.232 1.198 1.374

Összesen ." Tola! .. 35.716_ 49.858 49.221 49.358 43.948 42.810 39.530 38.436 40.395 49.480 42.094 89.416

b) százalékban —— (Lo

; 1. Fejlődési hiányok és betegs. ' )

Défants (m'ccs) e! maladies '

' du développement ..

2. Az emésztőszervek betegs. .

. xl/IaladicsdeZ*appar.digestif? 15-8 18-6 212 209 21-9 206 20-1 21-9 213 202 209 21'6

3. A légzőszervek betegségei' a

Maladics dc Tappar. res- 3. v

10'4 11-0 12"? 15'7 128 148 14-1 14-7 177 131 139 163

501 440 42'1 400 4113 402 410 891 367 420 40'9 37'9

plraloirc .. .. . .. ..

4. Az idegrendszer betegségei ' Maladies dn systémc ner-

' venx .. .. .. ..

;. 5. Járványos fertőző betegségek

* Maladíes infmtieusrs (pi-: l

5 démígnes .. .. .. .. .. r'?) 71 70 (H: 68 (')'4 64 5'9 68 09 6'4 6'8

__: 6. 'I'áplálkozásból eredő baiok

— Maladíes provcn. d'ali-

122 13'1 11'6 11-8 11'4 11-9 118 116 106 12'0 117 111

meniation . .. 2-7 2-4 2-0 2-4 2-4 2-3 2-4 2-3 2-1 ; 2-3 2-3 2-2

7. A vérkeringésbeli szervek ;

§! betege. — Maladícs de

;, Pappar. circulatoirc .. '

; 8. Egyéb csoportok együtt ! .

Ensemble des autres ] * §

gronpcs .. 2-4 2-7 [ 2-5 2-3 . 2-6 28 3-1 3-8 ; 3-7 25 2-8 3-5

Összesen -— Tutul .. .. 100-01 1001)! ion-0] leo-ol ion-ol 100—0E leo-01 ion-ol leo-OH leo-ol 10003 1001)

09 11 09

1-0 1-0 11 1'1 1'2 1'1 1'0 1'1 1'1

; (:) ezer ugyanazon évi élveszülöttre eső arányban —— proportion pour 1000 cnfants ne's mvants dans la méme anne'e

l. Fejlődési hiányok és betegs.

Déjlznts (viccs) el maladies

dn développement .. 79-5 849 81'1 79-2 7613 77-63 68'8 65-5 679 81-7 74-2 667 *

; 2.Az emesztószervek betegs. _

_f Maladics del'appar.digestíf 25-1 35-8 40-9 414 40-2 89-7 33-8 3637 39-3 39-4 379 380 _

3. A légzőszervek betegségei ; §

); Maladics de llappar. res— * .

7: píratoirc 16-4 212 24-4 31-0 236 ; 28-7 236 2417 32-7 256 ! 25-2 286

. Az idegrendszer betegségei Maladies dn systi'me nvr- ,. Járványos fertőző betegségek

Maladirs ínfcclicnscs Épí-

—démígues (.. .. .. .. .. .. 8-7 13-8 13'6 ( 12-8 11-6 12-4 108 9-8 126 13-4 116 11-2

. Táplálkozásból eredő bajok § ,

Maladies proven. d'ali-

menlalion .. .. .. .. .. 4-8 4"? 3-8 4-7 43 4-4 40 3-8; 391 4-4 4-2 3-8

.'A vérkeringésbeli szervek ' i

betegs. —— Maladíes de l

l'appar. circulaloirc 1-4 2-0 1-8 1-9 1-9 2-1 1-8 2-0 2-0 1-9— 2-0 2-0

Egyéb csoportok együtt _.

Ensemble des autres ; i

groupes .. .. .. .. .. .. 3-8 5-2 4-7 461 49 5-5 5-2 5-5 6-8 4-8 5-2 6-1

; Összesen—_ Total .. .. M les-6] 192-7) 192-7! los—ol iss—91 isa-3) ma'-9? 167—5 isi-st! 1944! 1816 1761)

1*

19-4 25'1 22'4 224 210 22-9 19'9 19'4') 19'6 23'3 21'2 19'6

%

(4)

1 . szám, __

évi élveszületésekhez viszonyított arányára is. Ilyen viszonyításban tehát helyesen csak 1920—tól kezdve követhetjük figyelemmel az arányszámokat és számszerű nagyságukat csak ez évtől kezdve állíthatjuk a Vizsgált jelenség tényleges alakulásával párhuzamba.

Az 1920. évben ezer élveszülött közül 85 halt el egy évnél fiatalabb korban fejlődési hiány vagy betegségek miatt, 1927—ben azonban már csak 68. A minimális arányszámot 1926-ban észleljük 66-tal. A magyar statisz—

tika adatai teljesen megegyeznek az ezirá—

nyú adatokkal régóta rendelkező norvég statisztika eredményeivel abban, hogy a csecsemők legfontosabb haláloka: fejlődési hiány és veleszületett gyengeség. Az erre vonatkozó újabb norvég eredményeket a 2.

sz. táblázat foglalja össze.

2. Fejlődési hiányban és veleszületett gyenge- ségben 1 éven alul elhaltak Norvégiában.

Déce'dés au—dessous d'un (m de (lé/"aut (vice) du dévelop- pement et de de'bilité conye'nitale en Norvége.

Fejlődési hiányban és vele- s; illetett gyengeséghcn elhalt csecsemők —— Nourríssons mot-ts dr dr'funt (nice) du dérr- Ioppmn. (! de débilití con- Az öss7es cse-

csemőhalottak Tota! d. nourris—

sons décr'dés auA

dessous d'un an

! !

; _{gén it.}

és

m "73

a: v;

Ev $ § '8 _,A, , ,mfz ,"-

A; *a : ; : ig, § .é

Anna—zza %% ait él.

% *— EÉ E E É [: g 5

m :; *a N N —c: ? 4: m"

a ,; a : e a : o' v'ő

3— : .? : .É 0 323

':s a§ :; a § ? Á

4 : :. —A——— w—

_ "" § ? § eső aránya

192] 64.021 3.086 4'8 996 ,lő'ó' 327?

1922 62.461 3.217 5'1 1.116 17'8 34'7

1923 57.719 2.647 4'6' 1.010 17'5 383

Az összes csecsemőhalottak százaléká—

ban kifejezve, a tőlünk távoleső Norvégiá- ban is majdnem ugyanolyan a fejlődési hiá—

nyok s a veleszületett gyengeség által oko—

zott halálesetek jelentősége, mint hazánk- ban: Norvégiában ez az arány 32—38%, Magyarországon ugyanakkor 40—42%, vagyis alig valamivel nagyobb. Az élveszü- letésekhez viszonyítva azonban Norvégiá—

ban ezeknek az ott egyébként szintén leg—

több áldozatot követelő csecsemőkori halál—

okoknak _— illetve haláloki csoportnak _—

jelentősége mégis sokkal csekélyebb. Norvé- giában ezer élveszülött közül e bajokban évente csak 16—18 hal el e bajokban, míg hazánkban 67—82. Azonban míg a hazai csecsemőhalandóság ugyanakkor 100 élve—

szülötthöz viszonyítva 17—20, addig a nor—

vég csak 596 s ennek következtében lehet—

ségessé válik az, hogy ez az Európaszerte

—— 1929

legfontosabb csecsemőkori halálok nálunk és az északi, sokkal kisebbmérvű csecsemő-

halandósággal bíró Norvégiában az összes csecsemőkori halottak % —ában kifejezve kb.

egyforma jelentőségű, illetve a norvég a ha—

zainál alig valamivel kisebb.

Hazánk fővárosában, Budapesten a fej—

lődési hiányok és betegségek okozta halá—

lozások az összes csecsemőkori halálesetekr nek csak 30'4 (1926), illetve 31"?! (1927l

%—át alkotják. Még kisebb az országos,

aránynál az élveszületésekhez való viszo—

nyitás útján nyert arányszám: 1926-ban;

337, 1927—ben pedig 41'80/00, míg az orszá—

gos arányszám —-— mint fentebb említettük

—— 655 és 67'90/00. Nyilvánvaló, hogy Bu——

dapesten a nagyobb műveltség, a jobb or—

vosellátottság csökkenti e haláloki csoport:

jelentőségét, elsősorban azért, mert az ide-' tartozó leggyakoribb halálok, a veleszületett gyengeség gyakran csak ,,takaródiagnózis".,.

Minél kisebb arányban érvényesül a megfe- lelő orvosi szakértelem a halálokok megál-- lapításánál, annál gyakrabban tüntetik fel ezt az okot kétes, vagy ismeretlen bajban elhalt gyenge csecsemők halálokának meg-—

jelölésére.

A fejlődési hiányok és betegségek cso- portjába tartozó egyes bajok és betegségek közül — mint említettük —— a veleszületett gyengeség a leggyakoribb halálok. Ezt a kórismét éppen ezért egyes államok —— így Norvégia is _— e csoport címében külön ki—

emelik. A jelenlegi részletes magyar halál——

oki statisztika 165 kórisméje között évről évre állandóan ez a leggyakrabban előfor- duló csecsemőkori halálok. Számszerű ada—

tai szerint csak messze utána következik a koraszülés, s még ritkábbak az egyes fejlő- dési rendellenességek: a tüdőlégtelenség, a hasadt gerinc, a farkastorok, a kékkór s a csukott végbélnyílás. Ez utóbbiak Összege a koraszüléses haláleseteknek is csak 14%—a A legfontosabb csecsemőkori haláloki esov _portba, a fejlődési hiányok és betegségek körébe tartozó egyes kórismék az ily irány- ban már feldolgozott statisztikával rendel- kező legutolsó 3 évben, az 1925—1927. évek—

ben a 3. sz. tábla szerint alakultak.

A haláloki bejelentés szerint veleszüle- tett gyengeség miatt elhalt csecsemők 1) túl-

1) A beérkező haláloki bejelentések és a tény——

leges halálokok között természetesen itt-ott némi különbség lehet, különösen oly általános halálok megjelöléseinél, mint amilyen a veleszületett gyen—v geség is.

(5)

1. szám. — 5 —— 1929

3. A fejlődési hiányok és betegségek részletezése kórismék szerint.

Relevé (les défauts (vices) et maladies du développement,

il Esett az oldalt megnevezett kórismére 1 éven aluli halott —— Combien de décédés il azt-dessous dlun an pour les maladies indíguées plus bas

( _ _ ' ! b _ tb l' lh lá' lc .. "_ 4) ezer-__ ugyanezen évi

Korlsmek d) abszolút számban lgzásgiílljocigbgnl—É b? en jhblglgfigglÉSO/Élflgiíliní ;lgrzígxloggír— Igáapgí:

; — 0/ : ' 1 3 ml ,, 1 e." ge's ; .

illaladtes a) en nombres absolus 0 es ;;ÉCCteisjggroupey c) Zil—áesfouiiíl'un ant 1fanlslffúrzlevzefíégans

§ , 1925 19267 1927 1925 I 1926 1927 ! 1925 ; 1926 1927 j 1925 1926 1927

1. Veleszületett ; ; *

gyengeség — l ;

Debilzte' cange'ni- * :

; tala . .. .. 15.403 14.120 13.812 95'1 939 931 390 307 3422 65'4 (51'5 63'2

? 2. Koraszülés — '

tai Naissanae préma- ! i'

ture'e .. .. .. .. ; 625 747 829 39 50 5'6' 1'6 :2'0 2"! 27 33 3'8

? 3. Tüdőlégtelenség ; ' *

——- Atelectam'a pul— l

momom . . . .. 67' 76 68 0'4' 0-5 0-5 ! 02 02 02 03 03 03

;)! 4. Hasadt gerinc ————

;- Spína bzfida.. .. 45 46 58 03 03 04 O'! (l'! 01 02 02 03

x 5. Farkastorok —— _

l Fame lupina .. 23 38 38 01 03 01? Oil (H 01 01 0"? 022

: 6. Kékkór — Morbus

5 cae'r'uleus.. .. .. § 11 6; E 01 00 0'0 0'0 00 ()"0 0"! ()'0 O'!)

§ 7. Csukott végbél- ; §

nyilas — Arms im- § ! 7

a perfomtus . . .. * 9 6 12 0-1 ()'0 01 00 00 00 00 O' (N

8, Egyéb —— Autres 9 3 7 00 0-0 00 (M) 00 00 00 00 ()'0

§. .. '

* osszgfa'j; 16.192 15.042 14.832 1090 100-0 1009 41-11 391 36-7 688 635 679

1

nyomó száma mellett a koraszülés és a fej—

lődési rendellenességek következtében egy éven aluli korban elhaltak száma tényleg el—

törpül. Ez annál figyelemreméltóbb, mert ez utóbbi halálokoknak gyakran a veleszü- letett gyengeséggel egyforma fontosságot tulajdonítanak akkor, amikor a csecse- mők legfontosabb halálokairól van szó.

_Adaink szerint a csecsemőhalottaknak több, mint egyharmada veleszületett gyengeség- Vben hal el és a korai szülésekkel, valamint a fejlődési hiányokkal együtt ez a haláloki

csoport a csecsemőhalottak 2/5-ét is megha—

ladja. A csecsemőhalálozásnak az a halál- oki csoportja ez, amely ellen a csecsemő- gyógyászat a legkevesebbet tehet, amely leg—

nehezebben csökkenthető. A bejelentett ese- tek csökkenése is nagyrészt csak formai, ezt a csökkenést inkább csak az ú. n. takaró- diagnózisok számának megfogyása idézi elő. Szerepe lehet azonban ebben a javulás- ban természetesen a lakOSSág táplálkozása terén a háború vége óta egyre javuló irány- zatnak is. Ezzel a javulással párhuzamosan is csökkenhetett a veleszületett gyengeség okozta halálesetek száma.

Tekintettel arra, hogy veleszületett

gyengeség és fejlődési hiányok a haláloki

statisztikában majdnem kizárólag csak egy éven aluli halottak halálokaiként szerepel—

nek, módunkban áll a legfontosabb csecse—

mőkori halálok-csoportról szélesebbkörű nemzetközi összehasonlítást is nyujtani. A nemzetközi rövidített haláloki nomenklatú- rában ugyanis —— amely szerint a legtöbb állam részletezi és közzéteszi a halálokokat M az aggkori végelgyengülés nem tartozik egy csoportba a veleszületett gyengeséggel és a fejlődési hiányokkal, tehát nem soroz—

tatik a fejlődési rendellenességek közé, ha—

nem —— eltérőleg a magyarországi rendszer—

től—külön csoportként van felsorolva. Ily- képen a legtöbb állam összhalottainak ha—

láloki statisztikájából mint nyilvánvaló cse- csemőkori halálok kiemelhető a veleszüle- tett gyengeség és fejlődési hiányok tétele. A külföldi statisztikák ezt a haláloki csopor—

tot is, mint az összes többieket, a népesség- hez viszonyított arányszámokban is kimu- tatják. Ezeket az arányszámokat célszerű azonban, minthogy csecsemőkori halálok szerepét kell megvilágítani, az összes egy

éven aluli elhaltak %-ában s az élveszülöt—

tekhez viszonyítva is kimutatni, annál is in—i kább mert csak az utóbbi adatok hasonlít—

hatók össze az eddig említettekkel. Az erre

(6)

'A HALÁLESETEKM ge OSZLÁSA- A HALÁLOKI ő CSOPORTOK

KDZOTT HAZÁNKBAN 1926-BAN.

Répartllton des décés entre les groupes de causes de décés en Hongri

a 7 évnél idős ebbekné

déce'dés de plus de ? ans

s

Ja..

A a..

túlm

%,

az 1 éven alulialmál de'eédes de mai/zs d'un an

fertőző bele

maladies inea/ieuses aggkori végkimerülés

debi/i/e' sen/le

légzőszervek betegségei mmaladies de láppafei/

respirsí.

Fejlődési hiá ny'okes betegsé- gek az ággk. vegktm nélk.

défau/s e/ mal du dévai, exc- lá debil/fe Sénfllie

emiszt GSZGFVG

maladies de /'_arapp diges/if'

idegrendszer betegségei

;Ségek

lezár

mlaaies du sys/eme [tervet/X vérkeringési szervek bajai maladies de l'appai: cimu/alpha

az 1-7 éveseknél de'cédes de 7 á ? Jns

az összes elhaltakna'l lav/es les personnes

décédees

Erőszakos halálokok causes de deres via/enis

fla/N?

alkati bajok

vices de conforme/ian

e,1926

rosszindulatu daganatok lumeurs mal/gnes

húgyivarszervek belegségeiA maladies de /appar uri -

táplálkozásbol eredő bajok maladies prove-n dal/men—

fal/an

egyéb bajuk és betegségek autres maux el maladies

A csecsemökori halandóság és a főhaláloki csoportok alakulása ezer élveszúlöttre

eső arányban kifejezve.

forma/ian de/a' mar/ali/e' ihfan/i/e el des graupes de principa/es causes de déces pruporfian pour 7000 ne's vivanls

0 x)—

o—o csecsemóhalandóság maria/de' mily/We //0

---- fejlődési hiányok défau/s du développemenf

—— emésztőszervibajak maladies de llappare/l olyas/if

—————- légzőszervi " w " resp/ra/o/ne

————-v.iclegrendszerbeli " " du sys/eme ne, nUX

100 ————— járvám os " " eantagieuses

._—_h_______

___-o— ___ ___;

—_———— __-_.——-—'—-'

A /

(, VAM—_," * ' (

'o , , ] , — ""T— ,

M.T.

1920 1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 * "

(7)

1 . szám l929 vonatkozólag rendelkezésünkre álló külföldi

eredményeket az 1925. évről miután újabb adatok csak igen kevés államról ál—

lanak rendelkezésre —— a 4. sz. táblázatban foglaltuk Össze.

4. A veleszületett gyengeségben és fejlődési hiá- nyokban elhaltak 1925—ben néhány államban.

Déces mt-dessous (l'un cm par de'bilite' conge'nitalc et de'fauls (vices) du développement, m 1925.

§ Veleszületett gyengeségben és fejlő—

tdési hiányban elhaltak — Décés par találd/ili; cong'óm't. rt déjkmts (Dires)

§ du développement

Allam proporíío

összes J,, 4 (: l grg-;; §;

E If a t/ S 1szamito ÉÉÉÉ ggg!"

w- É $$$ OÉSÉ

"21712 § É ?; §§§§

,, * § a ,. wait"

l

Svájc —— Suisse 121]; 3076 "386 16"?

Franciaország § : §

France .. .. .. §;13f2 3 3294? 19'4§ 17'2 Belgium '— Belgiguc § 2.630 339'4 . : 17'0 Esztország-Estonic § 490 — 438'3 251 240 Németalföld §: f

Pay-Bas.. .. * 3.649,§ 495'4 35'0 20'4 Dánia. —- Danemark 1.967 § 5279 343 274 Anglia m Grande-

Bretagne . . 21.8261— 561'2 409 307 Ausztria — Autrichc i 3.789§§ 57212 737'9 Spanyolország §; §?

Espagne. . . . . . § 14.805; 684'8 23'0 Németország § §

Allemagnc . . * 46.452§ 743'2 34'2 35'9 Skótország—Ecossc 3.642§§ 744'5 38'6 35'0 Litvánia _ Lituam'e *; 1.769!. 7981 15-5 27-8 Olaszország—Italia §34.977§§ 2-377'1$ .

Bulgária ——Bulgam'c ** 1.065§§ 11900 75-1

Magyarország §

Hongrie . . . . 16.4581§1.977'7§ 416 699

; ":

A nemzetközi adatok szerint S 'ájc, Fran—

ciaország és néhány észak-nyugaterópai ál—

lam helyzete a legkedvezőbb; hazánké, Bul- gáriáé és Olaszországé a legkedvezőtlenebb.

Ezután az első, V! a csecsemőkkcl mint- egy veleszületett —— baj—, illetve betegségcso—

port után, a csecsemőkori halálokok fentebb (az 1. sz. táblázatban) felsorolt főcso—

portjai közül az emésztő- és a légzőszervek, továbbá az idegrendszer megbetegedéseinek csoportjai következnek a hazai haláloki statisztika szerint. Egészen hasonló a helyzet az ily irányú részletes statisztikával rendel—

kező norvég eredmények szerint is; csak a

;,xgörcsök és rángások" takaródiagnózisa hiányzik a norvég statisztikában, úgyhogy e miatt az idegrendszerbeli bajok jelentő-- tsége ott csekélyebb?)

l 1) L. Statistisk arbok for Kongeriket Norge.

§Oslo 1926. és 1927. évi kötet 255. old., 1925. évi kötet

32. old., 1924. évi kötet 34 old. stb.

A halálesetek számát tekintve a csecse- inőknél csak a már felsorolt bajcsoportok után jön a járványos, fertőző betegségek csoportja; ez a csoport tehát hazánkban a csecsemőhalálozások szempontjából az ötö—

dik helyen áll, míg mind az összhalálozás- ban, mind a serdültek és felnőttek halálo—

zásában, sőt gyakran a gyermekhalálozás—

ban is az első helyet foglalja el. A halálossá válható négy fő gyermekfertőző betegség: a vörheny, a torokgyík, a kanyaró és a sza—

márköhögés. Azonban ezek 'a csecsemőkor—

ban együttvéve csak oly kis arányban for—

dulnak elő, hogy a csecsemőkorban fellépő halálokok közül más természetű halálokok náluk sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak.

A legjelentősebb négy betegségcsoport közül a fejlődési hiányok és betegségek csoportja után a második helyen w- mint em—

lítettük —— az emésztőszervek betegségei kö- vetkeznek. Ezek az összes csecsemőkori ha- láleseteknek évről—évre kb. 1/5 részét okoz-

zák; az ebbe a csoportba tartozó betegségek által előidézett csecsemőhaláleseteknek 76%-a jut a nem fertőző bélhurutokra; a gyomor- és bélhurut, gyermekek hasmenése és gyermekaszály tehát az emésztőszervi haláleseteknek a csecsemőkorban együttvéve is csak alig tát—ét okozzák. A csecsemőkori jellegzetes ,,táplálkozási zavarok" egyes diagnózisait a jelenleg használatban levő, de ebből a szempontból nem kielégítő magyar haláloki nomenklatúra ezidős'zerint még nem különíti el; a folyamatban levő revizió után azonban a nomenklatúra ezt a halálok—cso—

portot is külön fogja kimutatni. A legfontosabb emésztőszervi bajok csecscmőkori ha- lottaira vonatkozó részletes adatait az 5. és

(3. sz. táblázat foglalja össze.

Nagyságsorrenben a csecsemőkorban el—

haltak abszolútszáma szerint az emésztő- szervek betegségeinek csoportja után rend- szerint a légzőszervi bajoké következik. Igen ritkán, a legutolsó évtized alatt mindössze 1919—ben és 1920—ban megelőzte ezt a cso- portot az idegrendszer betegségei következ—

tében elhúnyt csecsemők száma. A légző- szervi betegségben elhalt csecsemők aránya az Összes egy éven aluli korban elhaltaknak kb. 1IT-ed részét alkotja. Ebből 80% esik a tüdőgyulladásra, 12% a hörghurutra. A hörghurut sajátságos jellemvonása, hogy az élet legelején, a csecsemőkorban s legvégént az aggok körében válik gyakran halálos ki- menetelűvé; míg az élet derekán, különösen a produktív korosztályokban haláleseteket sokkal ritkábban okoz. Ez annál inkább