EGYÉB TÁRGYÚ TANULMÁNYOK
A találmányok statisztikája.
Statistt'gues des intentions.
Résumé. On a peu de statistigues sur les in—
vontions. Lilnstitut International de Statistígue, dans sa résolution prise d cet égard en 1928 au Caire, ne s'occupait gue des brevets dyinvention, se bornant a les classer suiv'ant ltobjet et á en re'partir le nombre d'aprés les breuets pris pour la premiere fois, les breveis renouvelés et les ad—
ditions. Mais, sur le terrain du droit de proprie'té industrielle, les margues de fabrigue, ainsi gue les dessins et modéles industriels, mériteraient aussi d'éire pris en considéraiion par la statistigue; et il en est également ainsi des droits dtauteur.
En Hongrie, le Bulletin des Brevets,
journal OITiciel de la Cour des Brevets, publie
toutes les années sur les inventions des chi/Tres de statistigue, gue nous résumons dans les tableau;
ci--dessous. Outre les chiffres figurant dans ces
tableausc, il y a encore des données á beaucoup
(Fautres égards; sans doute, il en est de méme en plusieurs pays étrangers. En établissant des sta- listigues détaillées sur les inuentions, on ioumirait assure'ment des renseignements utiles et instructifs.
*
A találmányok birodalma, az emberi szellem világának e legmagasabb régiója, egészében nem esik a statisztikai megfigye- lés körébe.
A statisztika csak azokhoz a találmá- nyokhoz fér hozzá, amelyek — rendszerint jogvédelem céljából történő — számbavétel, nyálvántartás tárgyai.
Az emberi elme találékonysága, jelent- kezzék az technikai, irodalmi, művészeti stb. alkotásban, egyaránt élvezheti a köz, a hatóság védelmét. A gyakorlatban főleg az ipari tulajdonjog és a szerzői jog védelme alakult ki.
Az ipari tulajdonjog terén a legfonto- sabb védelmi forma a szabadalom, de ide—
tartoznak a védjegy és a különféle minták vagy mustrák védelme is. A szerzői jog vi- szont nemcsak az írói, művészeti stb. alko- tásoknak, de más, materiális alakban nem jelentkező emberi gondolatoknak is védel- mezője.
A kuletúrstatiszti'ka e parlagterületét járva, leginkább még a szabadalom'statiszti-ka mű- velésével találkozunk, de itt is kevéssé még- munkált ágazastról van szó.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1928.
évi kairói határozata, amely a nemzetközi kultúrstatisztika egységes művelésének alap—
jait megvetette, találmányok fejezet alatt csak a szabadalmakkal s azokkal is igen röviden foglalkozik. Az alsóbb kategóriák
(védje-gy stb.) számbavételét nem kívánja.
Az évi adatgyüjtés tárgy szerinti osztályo- zásban csak az elsőízben engedélyezett és megújított szabadalmak, a fő- és pótszaba- dalmak elkülönítését írja elő, holott a sta—
tisztika kereteit Lennél továbbmenő tartalom- mal lehet kitölteni. Persze a találmányok védelmét szolgáló eljárás az egyes államok- ban eltérő lévén, a statisztikai feldolgozásra rendelkezésre álló adatok is különbözők s egységes kezelésre csak korlátoltan alkal- masak.
A nemzetközi statisztika művelésével az — Ipari Tulajdonjog Védelmére Alakult Nem—
zetközi Unió (Union Internationale pour la Protection de la Propriwété Industrielle) fog- lalkozik, amely szervnek feladata, hogy a feltalálóknak az Unió tagállamaiban köl- csönös jogvédelmet biztosítson. Az Unió berni irodája La Propriété Industrielle e. ki- adványában a tagállamokra vonatkozóan rendszeresen leközli a szabadalmak, véd- jegyek és minták főadatai't. Az újabb ada- tokat 1. számú táblázatunkban foglaljuk egybe.
Az adatok szerint a legtöbb szabadalmat az Egyesült Államokban lajstromozzák be, évenkint mintegy 40 ezleret. Ezután Nagy- Britarmda, Németország és Franciaország kovetkeznek 17—18 ezer szabadalommal. A védjegyek Franciaországban, Japánban és az Egyesült Államokban kerülnek a legna-
gyobb számban belajstromozásria, évi szá- muk ez országokban 15 ezer körül mozog.
Az ipari minták szempontjából Németország vezet 90 ezeret megközelítő mintával, az utána következő Franciaország és Svájc évenkjint 35—40 ezer minta lajstromozását mutatja ki. Magyarország helye mind .a há- rom ipari tulajdon szempontjából elég te- kintélyes az országok sorában.
Vizsgáljuk azonban a hazai viszonyokat a magyar hivatalos statisztikai adatközlések alapján.
Ami a szabadalmat illeti, a hazai statisz—
tika ezzel mindeddig csak elvétve foglalko- zottf)
1) Darvas Pál "Ma—gyarországi szabadalmak statisztikája" című tanulmánya a Magyar Statisz- tikai Szemle 1937. 3. számában e téren alapvetés-V
számba megy. '
10. szám —979— 1938 l. Ipari jogvédelem az Ipari Tulajdon Védelmére Alakult Nemzetközi Unió területén 1935 és 19363) Protection de la propriété industrielle en 1935 et 1936; chiffres se rapportant a _des pays membres de FUníon
Internationale pour la Protection de la Proprie'te' Dudush—zene.!)
Belajstromozott—Nombredes (
szabadalmak . védjegyek iparággrliígketesiggítsrak
Ország __ Pays breuets dlmventzon ; marguzs índustr.
s z á m a
1935 3 1936 1 1935 § 1936 [ 1935 1 1936
(
Amerikai Egyesült Államok — Etats-Unis 41.033 * 40.215 12.777 14.804 3.866 4.556 Franciaország —— France ... 18.000 16.700É 17.579 15.577 41.459 36.680 Nagy-Britannia -—— Grande-Bretagne . . , 17.675 17.819? 5.783 5.337 18.269 17.573 Németország —— Allemagneg) ... 16.139 16.750§ 9.616! 8.620 86.769 87.628 Olaszország — Italia ... 9.890 11.870 2.260§ 2.180 980 1.089
Kanada ——- Canada ... 8.007 7.986; 1.574 1.820 363 283
Svájc —— Suisse ... 7.448 6.822 2.543 2.260 84.089 35.375 Belgium —— Belgigne ... . . . 5.961 6.098 1.776 2.013 2.844 1.747 Japán —— Japan 3) ... 4.766 3)4.836 14.020 15.140 5.474 5.662 Ausztria —— Autriche ... 4.000 3.800 4.130 3.980 25.394 27.614 Cseh-Szlovákia —— Tchéco—Slovagm'e . . . 3.200; 3.650 5.861. 5.918 9.766 10.715
Svédország — Suede ... 2.944 8.008 1.521 1.533 114 72
Németalföld — Pays-Bas ... . . 2.800 2.615 1.686 1.833 —— ——
Magyarország —.— Hongrie ... 2.270 2.009 1.536 1.571 3.162 2.8l5
Ausztrália — Anstralie ... 2.129 2.429 1.349 1.664 2.085 1.280
Lengyelország —— Pologne ... 1.723 4)1.79.'l 1.054 1.402 674 723 Dánia —— Danemark ... 1.380 1.436 1.255 1.352 3.394 2.964 Norvégia —— Norvége ... 1.260 1.406 957 1.129 1.001 1.000
Egyéb országok —— Autres pays 7.487 7.721 12.222 11.489 826 594
Osszesen _ Totaua-5) ... 158112 á)158.960§ 99.499 99.622E 240529 238370
1) La Propriété Industrielle 1986. 12. sz. —- nume'ro 12 —. Ezenkívül —— En outre, modéles d'utilite' enregz'stre's dans les deux années en gnestion: 3) 36.700, ill. 35.800; 3) 14.240, ill. 15.670; 4) 669, ill. 908;
5) 51.609, ill. 51.878 használati minta.
Helyes statisztikai módszer felépítéséhez szükséges a szabadalmi eljárás néhány alap—-
elemének ismerete.
A szabadalom alapjában a találmányo- kon való szerzői jog. Magyarország a sza—
badalmi eljárásban az ú. n. felszólamlási rendszert követi. Az egyes államokban al- kalmazott különböző rendszerek közül az elővizsgálati rendszer a _belajstromozás előtt a találmány újságát és ipari alkalmazható—
ságát megvizsgálja, :az elővigyázati rendszer a bejelentőt az aggályokra csupán figyel- mezteti, a tiszta bejelentési rendszer pedig
még ezt sem teszi, hanem csak utólag ad
alkalmat 'az érdekeiben sértettnek, hogy a szabadalom megsemmisítését kérhesse. A magyar rendszer felszólalás esetében vizs—
gálja a bejelentést. A Szabadalmi Bíróság a bejelentéseket a Szabadalmi Közlönyben teszi közzé, .a szabadalom megadása ellen fel lehet szólalni s a bejelentési osztály hav tározata ellen a bírói osztálynál, Vég—ső 'lo—
kon a Kúriánál lehet orvoslást keresni.
Megszűnik a szabadalom hatálya az oltalmi idő leteltével, amely a régebbi szabályozás szerint 15 év, az 1932 : XVII. t.—c. szerint
20 év, továbbá lemondással, vagy az évi díj nem fizetése esetén.
A Szabadalmi Bíróság (1920—ig Szaba-
dalmi Hivatal) ügyforgtalmának adatait a Szabadalmi Közlöny évi statisztikákban foglalja össze. Ugyanitt közlik a védjegyek, ipari minták és szerzői jogi bejelentések 'ügyiforgaImára vonatkozó adatokat is.
Táblázatunk adatai is e forráson alapul—
nak. A Szabadalmi Közlöny a szabadalmak, illetve a rájuk vonatkozó ügyforgalom ada.—
tait évenkint több táblázatban publikálja.
Itt csak a megadott szabadalmakat a talál—
mány neme szerint részletező adatokról köz—
liink táblázatot.
A 2. számú táblázat szerint a megadott szabadalmak száma, mely a háború előtt Egész-Magyaronszágon 4ezer körül mozgott, újabban általában meghaladta a 2 ezret, de az utóbbi években csökkenő irányzatot kö- vetve, 1937-ben e szám alá került. Az 1937 ' ben megadott 1.920 szabadalomból 953 bel- földinek, 967 külföldieknek adatott. Tehát a szabadalmak mintegy felerészben külföldi eredetűek voltak. Az államok között vezető—
helyen Németország áll, mely nálunk 398"
72*
10. szám — 980 — 1938
2. A megadott szabadalmak részletezése a találmány neme szerint. 1) Brevets délivre's, classés par branches d'industrie.
A fő- Szabadalmak száma — Nombre des brevets
2335 A főosztály megnevezése 1 9 3 7
""új" Ob?" de WW das" 1931 1932 1933 1934 1935 1936 02336" 333321;
classe total dont ádes
éimngers
I. Ruházat —— Vétements ... 84 70! 86 93 88 60 85 31
II. Fűtés, világítás (az elektromos kivételével) Eclaimge et chauű'age (excepté éclairage
et chauffage électrigues) ... 158 116 137 153 108 100 106 49 III. Kozmetika —— Cosme'tígues ... 27 29 35 43 35 37 25 9 IV. Kémia —— Chimie ... 175 181 220 152 195 174 202 188 V. Vasutak, erőgépek — Chemins de fer, motcurs 325 244 229 198 202 152 134 76 VI. Diszmíi— és apró árúk, aranyműves—ipar -——
Objets de fantaisie, orfévrerte ... 32 39 ' 53 44 34 30 48 7
V I. Műszerek, elektromosság —— Instruments et
, appareíls de précision, électricité . . . . 516 614 563 466 540 469 347 212 VIII. Epitkezések, utak, hidak, fa— és bútoripar,
higiénia —— Magonnem'e, chaussées, pants,
industrie du bois, menuiserie, hygiéne 228 182 196 150 149 181 138 41 IX- Müvészet segédeszközei, sokszorosító ipar,
tanszerek —— Mogens et instruments des
artistes, imprimerie, matériel scolaire 134 134 137 125 148 112 126 60 X. Mezei és erdei gazdaság, malom-, sütőipar
Ezploit. rar-ale et forestiére, me unerie,
boulangerie ... 189 131 * 125 85 115 105 83 31 XI, Bőrípar, zsiradékipar, kőolaj, aszfalt —— Cuírs,
graisses, hm'les minérales, asphalte . 49 43 56 89 78 45 69 44 XII. Bányamivelés, fémgyártás, kőutánzatok ——
Mines et forges, métallurgie, píewes artificielles 54 51 32 21 42 32 32 21 XIII. Papíripar —-— Papier . - - ... 22 25 18 29 31 23 30 9 XIV. Fonás, szövés —-— Industria textile (filature et
tissage) ... . . 63 62 67 71 55 32 73 47
XV. Hajózás és halászat —— Navigation, péche . 28 19 23 18 12 6 14 2 XVI. Fémipar —— Industries métallurg. diverses 93 69 79 82 61 55 51 32 XVII. Agyag-, üvegiparok — Pater—ie, verrerie . . 46 44 34 32 27 40 — — XVIII. Háztartási és különböző cikkek —- Ustensiles
de ménage et produits divers ... 147 113 136 131 131 124 45
XIX. Fegyverek és lőanyagok, hadifelszerelések — 100
Armes et matériel ewplosif; éguipements
de campagne ... 68 52 53 44 56 51 53 27
XX. Közúti közlekedés, bognárság — Moyens de
transport, charronnen'e ... 156 146 112 139 121 114 120 52 XXI. Vizvezeték, csatornák, szivattyúk és egyéb
folyadékemelők — Agueducs, canalisation, .
pompes et autres marhines hydrauligues . . 92 56 70 55 42 67 50 15 ' Összesen — íotal ... 2.686 2.420 2.461 2.220 2.270 2.009 1.920 967
1) Szabadalmi Közlöny 1938. 12. sz. —— n0 12.
szabadalmat Lajustromoztatott, ezután a sor-
rend így alakul: Ausztria 108, Egyesült Ál- lamok 68, Nagy—Britannia és É—szak-Irország
70, Svájc 61, Fnanciaonszág 36, Olaszország 26 szabadalommal.
Egy külön feldolgozásunkból az, tűnt ki,
hogy a belföldi szabadalmak mintegy 3/4
része volt budapesti szabadalom.
A megadott szabadalmak osztályok sze- rinti részletezése —— ha az osztályozási rend-
szer logikusnak éppen nem mondható is ——
sok érdekességet rejt. Legtöbb a szabadalom a műszenek, elektromosság főosztályban (VII.). _Itt 1937-ben 347 szabadalmat mu- tattak ki, a korábbi években jóval többet. A találmány—oknak tehát %—1/6-od része esik
a villanyosság-műszerek körébe. Nagy cso-
port még a kémrae (IV.) 202 szabadalom—
mal. A korábbi években a gyakoriság sor- rendje más—más volt, de mindig nagy golt
10. szám
a szabadalmak száma az építkezés stb.
(VIII.), a vatsútak, erőgépek (V.) főosztá—
lyában.
A megadott 1920 szabadalomból a pótsza- badalmak száma 66 volt.
A Szabadalmi Bíróság ügyforgalmi sta- tisztikai adatainak részletesebb elemzésére, bár érdem-esek volnának a búvárkodásra, itt nincs terünk. Csak annak jellemzésére, hogy mily sokféle szempontra terjednek ki, ragadunk ki néhány adatot.
1937-ben az általános szabadalmi ügy—
forgalom 25.366 beadvány volt, az előző években a beadványok száma 22—23 ezer körül mozgott. Az 1937. évi beadványok közül a találmányi bejelentések száma 4691
volt, a felszólalásoké 473, a felfolyamodá- soké 175, a megsemmisítési keresetek-é 29.
A közzétett találmányi bejelentések szá- ma ugyanezen évben 2.429 volt, a vissza—
utasított bejelentéseké 121, a vlsszavontaké 174. Azonban ezenkivül a bejelentések nagy tömegét mondták ki visszavontnak, részben
a közzététel előtt (1.172), részben a közzé-
tétel után (116).
E számok mérlegelésénél, mint általá- ban az egész ügyforgalomnál, figyelemmel kell lenni arra, hogy az előző évről áthozott ügyek, illetve a következő évre átvitt elin- tézések az egyes naptári éveken belül le—
folyt aktusok számszerű áttekintését befo- lyásolják.
Említésreméltó, hogy a magyarországi
"találmányi bejelentések közül általában több válik szabadalommtá, mint a külföldiek kö- zül. Amint láttuk, a megadott szabadalmak—
nak körülbelül fele származik belföldről.
Ám amíg a magyarországi találmányi beje-
lentéseknek közel %a, a külföldieknek
csak 1/3-a kerül bejegyzésre, vagyis lesz
tényleg szabadalommá. 1937-ben a talál—
mányi bejelentések 4.691—et tevő számából magyarországi 2.979, külföldi csak 1.712 volt.
A bejelentések %l-ét cégek nyujtották be.
A képviselettel (ügyvivő: ügyvéd) történt be—
jelentések az összes bejelentések mintegy felét teszik, a szegényjogos kérelmek kb.
136%—át.
A szabadalmazás elleni felszólalások száma az utóbbi években 300—400 körül szokott mozogni (1937: 473). Az 1937. év folyamán 440 felszólalás került elintézésre.
Ebből elintéztetett a szabadalom megadásá- val 52, a szabadalom megszorításávval 110, ,a szabadalom megtagadásával 60, a beje—
——981—— 1938
lentés visszavonásával 111, hivatalból visz- szautasíttatott 107.
A bejelentési osztály határozatai ellen évente 130—150 felfolytamodás adatik be (1937: 175). A felfolyamodások túlnyomó része visszaiutasítással vagy elutasítással in- téződik el. így 1937-ben csak 33 felfolya- modásnak adott egészében helyet a bírói osztály.
A szabadalmi perek száma aránylag ke—
vés, 1937-ben 40 pert intéztek el.
A szabadalmak terjedelmének megálla—
pítása tárgyában évenkint csak egy-két ké—
relmet adnak be. A bírói osz—tály ítéletei el- len aránylag szintén kevés a fellebbezés.
1937—ben mindössze 12 ily fellebbezés ke- rült elintézésre.
Az 1937. év végén fennállott szabadal- mak állaga 16.940 volt, szemben az 1936.
év végén fennállott 16.635 szabadalommal.
Minthogy 1937-ben 1920 sza-badahnat adtak meg és 1615 szabadalom vesztette el érvé—
nyét, az évi gyarapodás 305—öt tesz. Az ér—
vényét vesztett szabadalmak túlnyomórésze az évi díj nem fizetése miatt vesztette el érvényét, 1937-ben ebből az okból 1592 sza—
badalom szünt meg. Megsemmisítés vagy le- mondás folytán évente mindössze néhány szabadalom veszti érvényét. Az oltalmi idő lejárta, amely miatt pl. 1931-ben még 102, 1932-ben 41 szabadalom szünt .meg, az utóbbi években az oltalmi idő öt évvel tör- tént meghosszabbítása következtében szüne—
teltette hatását s 1933—36 között egyetlen szabadalom sem vált érvénytelenné ebből az okból. 1937—ben is mindössze egyetlen szabadalommal járt le az oltalmi idő. Az át-
ruházott szabadalmak száma 108 volt.
A sztalbadalomstatisztika módszerkérdé- seinek elemzését és az adatok további rész—
letezését mellőzük itt azért is, mert folyó- iratunk idézett cikke ezekről elég beható
fejtegetéseket tartalmazf)
1) A tanulmányában közölt adatok szerint a Szabadalmi Bíróság) (Hivatal) 40 éves 'fennállása alatt, 1896-tól 1985-ig, összesen mintegy 152 ezer bejelentés tört—ént, amelyeklből a közzétett bejelen- tések száma 127 ezer, a megadott szabadalmaké 110 ezer, a felszólalások-6 8.800 volt. A közzétett bejelentések átlaga 1933—135-ben 2.710, a megadott szaba-dalmalké 2.317 volt. A külföldi szabadalmak aránya 70% körül mozog. Darvas a szabadalmi ügy iránti érdeklődés növekedés-ét látja abban is, hogy a felszólalásoknak a bejelentésekhez, illetve közzétételekhez viszonyított aránya emelkedő. Szá- mításokat végez a cikk a szabadalmak élettarta—
mára vonatkozóan, tárgyalja többek közt a be—
jelentők és szabadalomtultajdonosok foglalkozás sze-
10. szám
Az áruk megkülönböztetésére szolgáló védjegyek még kevésbbé voltak statisztikai vizsgálat tárgyai.
A védjegyeknél különbséget kell tennünk a belföldi és nemzetközi Védelem szem- pontjából.
A nemzetközi védjegyek .az ezek védel—
mére alakul—t Unió országaiban kölcsönös védelmet élveznek. 1893-tol 1936-ig a be- lajstromozott nemzetközi védjegyek száma 94.399 volt, amelyből Magyarország 1.120 védjeggyel szerepelf)
Magyarországon a védjegy kizárólagos használatát a Kereskedelmi és Iparkamará- nrá'l 10 évről 10 évre való belajstromozassal lehet biztosítani, a belajstromozott védje- gyeket a szabadalmi bíróság központi laj- stromban tartja nyilván.
3. Védjegyek. — Margues de fabrigue.
Belíöldi bejelentések Nemzetközi
Év 523553! $$50í1227§§s ved) egyek Összesen
Am.—.. segge %?
par des par dcs nationales
naííonaux étmngers
1931 993 524 4.481 5.998
1932 1.384 [ 292 4.946 6.622
-1933 1.226 247 3.550 5.023
1934 1.255 354 3.452 5.061
1935 1.085 518 282 1 4.424
1936 1.302 296 3.203 4.801
1937 1.286 344 2.905 4.335
1) Szabadalmi Közlöny. 1938. 12. sz. —-— No 12.
3. számú táblázatunkból kitetszőleg a védjegylajstromozások száma 1937-ben Ma- gyarországon 4.335 volt, míg a korábbi években némelykor a 6 ezret is meghaladta.
1937 -ben az emlitett adat részletez—ése a kö—
vetkező: belföldi bejelentés történt belföl—
diek részéről 1.286, külföldiek részéről 344, a nemzetközi védjegyek száma pedig 2.905
volt?) ' '
rinti megoszlását, a felek képviseletét, a' Szabadalmi
Bíróság bevételeit és kiadásait stb. _
. 1) Les Margues Iznternati-onales 1937. 1. sz. sze- rint a Nemzetközi Iroda 44 éves fenuáblása alatt az Irodánál belajstromozott védjegyek fentemlített számának megfelelne mintegy 1,966.044 önálló, az egyes országokban közvetlenül történő belastro—
mozás.
2) *A Központi Védjegyértesítő 1936. évfolyamá—
ban között védjegylajstrom feldolgozásával meg- állapítottuk azt is, hogy a belföldi eredetű véd—
jegyek 81%-a származott Budapestről.
———982—— 1938
A Védjegystahisztikca kiépítésénél a gyári és kereskedelmi védjegyek megkülönbözte- tsésének nem sok értelme volna, már csak azért sem, mert a gyakorlatban e kétféle ' védjegyfajta között a határvonal elmosódik.
Külön lehetne azomban vizsgálni a szóvéd—
jegy, az ábravédjegy és a vegyes védjegy (szó- és ábrakombináció) adatait. Ki lehetne terjeszkedni a használó viszonyaira (egyéni.
társasoég, kereskedő, gyáros stb.). Az eluta—
sított bejelentések, wa pótlajstromozások, a változások, a meghosszabbítások, az átru- házások, a törlések, az idevonatkozó perek
(védjegybitorlás) .stb. adatai szintén statisz—
tikai számbavétel any—agául kínálkoznak, a számszerű ad-aatpublikáció e területen azon—
ban még hiányos.
4. Ipari minták. 1) —— Des-sins et modéles industriels.
A bejelentők száma szár- A minták száma szár- mazás szerint mazás szerint Déposants classés par Dessms et modéles clas- , pays dlorígine se's par pays—d'origine
DV :%s ! ' es _. l !
33 e a § : !
Asmsss als §? .;É's
§? § ; s es :. *: §
§ m § Ez? ! § 2 § § § % § §
. f t
1931 445 43 488 802 l 82 * 884
1932 554 127 681 1.021 127l 1.148 1938 1.146 140 1.286 1.253 140 1.393
1934 769 47 816 1.537 222 1.759 '
1935 868 41 909 3.098 64 3.162
1936 841 32 . 873 2.744 71 2.815
1937 716 36 752 3.507 64 8.571 ,
1) Szabadalmi Közlöny 1938. 12. sz. — No 12.
Az ipari minták (mustrák) védelmét utánzás ellen nálunk a Kereskedelmi és Iparkamaránál való letéteményezés és be- laj'sromozás biztosítja, 3 év tartamára.
Az ipari minták (ízlésmintálk, használati minták) a Szabadalmi Közlöny közlése sze—
rint, a válság enyhül—ésével egyre nagyobb számban kerültek bejelentésre (4. tábla).
1937-ben .a minták száma 3.571 volt, amely- ből 64 származott külföldről. A bejelentők száma 752 volt.
Az ipari minták statisztikája a védje—
gyek analógiájára építh—ető tovább.
A szerzői jog körzetében a szellemi tulaj- don különböző csoportjai foglalnak helyet, amelyekben épp úgy az emberi intuíció és képzelötehetség nyilvánul meg, mint a tu- lajdónképen'i találmányokban. Mégis a sza- bályozás kevésbbé kialakult volta s a statisz-
10. szám
tikai adatok fogyatékossága miatt a mon—
danivaló itt is kevés. .
A szerzői jogvédelemne'k is megvan a nemzetközi szerve: az Union Internationale pour la Protection des Oeuvres Lít'téraires et Artistigues, melynek irodája szintén Bern- ben székel.
Magyarországon a szerzői jog védelmét célzó bejelentéseket a Szabadalmi Bíróság az 1921 :LIV t.—c. értelmében beiktatja. A beiktatott bejelentéseket a Szabadalmi Köz—
löny publikálja.
Az 5. táblázatunk szerint az 1937—ben 5. Szerzői jogi bejelentésekü)
Dépóts du droit d'outeur.
_ Szerzői jogi bejelentések
Ev Dépóts du droit dümteur
Années beiktatva visszautasítva elutasítva Enrcgistrés Refusés Rejatés
1931 91 53 ——
1932 103 135 ——
1933 129 122 —
1934 139 80 ——
1935 155 84 ; 11
1936 128 57 10
1937 114 45 ; 8
1) Szabadalmi Közlöny. 1938. 12. sz. —- No 12.
——983 —- 1938
beiktatott szerzői jogi bejelentések száma 114 volt, a vis—szautasítottaké 45, az elutasí- tottaké 3. Budapest részesedése a szerzői jogvédelmi esetekben még nagyobb, mint a szabadalmaknál és védjegyeknél.
A statisztikai számbavételt itt is több irányban kellene bővítni. Minthogy a szer- zői jog az írói művekre, a zeneművekre. a képzőművészet és iparművészet alkotá- saira, a fényképészeti és mozgófényképé—
szeti művekre terjed ki, e csoportokat a sta—
titsztikának külön-külön kellene kimutatni.
Foglalkozhatnék a statisztika a megszűnés
(védelmi idő írói műnél a szerző élettarta—
ma 5 halála után 50 év, fényképészeti mű- nél a megjelenéstől számított 15 év), az át—
ruházás eseteivel s kiterjeszthető volna a
statisztika a peres eljárásra (szerzői jogbi—
torlás, plágium) stb.
Már a futólagos vizsgálat is mutatja, hogy a találmányokról s .az eszmei tulaj—
don rokonteriileteiről hasznos és érdekes statisztikai adatok állnak rendelkezésre és ez a statisztika még sok irányban fejleszt- hető. E néhány adalék, mely korántsem meríti ki a témát, talán alkalmas arra, hogy
ösztönzést szolgáltasson a részletfela-datok
megvalósítására. Elekes Dezső dr.
IRODALMI SZEMLE
Könyvísmertetések. —— Chronigue de livres.
(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue guz' rend compte en franoaís, dans sa ,,revue des publications hongroises", des ouvroges statistigues publiés en Hongrie.)
Ereky István dr.: Közigazgatási reform és a nagyvárosok önkormányzata. II. kötet.
Dr Etienne Ereky : La réforme administrative et l'autonomie des grandes villes. HE volume.
Budapest, 227 l. —— p.
Ereky István dr.: Önkormányzat az Észak-
Amerikai Egyesült Államokban.
Dr Etienne Ereky; L'autonomie aux Etats- Umls.
Budapest, 88 l. — p.
Egyed István dr.: Budapest önkormányzata.
Dr Etienne Egyed: L'autonomie de Budapest.
Budapest, 111 1. —— p.
Medriczky Andor dr.: A székesfővárosi tiszt—
viselői illetmények alakulása.
DT André Medriczky: Les variations des traite- mmts des employés de la mille de Budapest.
Budapest, 118 l. —— p.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalm' I. Lajos dr.) 70. kötet, 1. szám, 73. kötet, 2. szám, 78. kötet, 3. szám, 74. kötet, 4. szám. Kiadja Budapest székes—
főváros Statisztikai Hivatala.
Publication Statisti nes (rédígées par le Dr Louis 1.
I ll y efalvi . 0e volume, numóro 1. 73: volume, numéro 3. 7 e volume, numéro 3. 745 volume, mo- méro 4. Publíés par le Bureau de Statistigue de la Ville de Budapest.
Ereky a ,,Közigazgatási reform és a nagyváro—
sok önkormányza " már előbb megjelent 1. köte—
tévet illatat-mas jog- és közigazgatás-történeti triló—
giát nyujt. Egyed munkája teljes és átfogó képet ad Budapest önkormányzatának fejlődéséről.
Medn'czlcy tanulmánya Budapest székesfőváros tisztviselői kara iiietményeinek alakulását ismerteti 1873-tól vagyis a három testvérvárosnak: Pestnek, Budának és Óbudának egyesitésétől kezdveAszerző hat korszakra osztja az illetmények alakulásának történetét. Éspedig: l.. A közigazgatási személyzet
első szervezése 1873-ban, 2. 1895. évi státusrendezésig, illetve az 1900. évi helyzetig, 3. 1900utól az mm.-évi státusrendezésig, 4. 1911-től 1919-ig, 5. A nemzeti újjászületés korszakátói a pengőérték bevezetéséig
