7—8. szám. —282———
Munkanélküliség a külföldön. —— Clzőmage (( l'Etranger.
Amnnkanélk"li ek szamal)
1923 l 9 2 4
" márciust június ) szept.
),decembsr
január l iebruár J márciust áprilisnl május [ jüniugi2571 2087 216287 _ 15.787 246616 76.397 92.789:
235.556 5.605 1,295.136 13.903 2.661 20.722 27.409 5.299
1.363 180.634 14.791 210.535 Franciaország
Olaszorszag .
Svajc .
Cseh- Szlovákia . Lengyelorszag Ausztria
Németország . Belgium
Nagybritt'tnnia Svédország Norvégia . Dania . . Hollandia . Kanada.
14.570
. 152 828 . 9 340 711!
; 4.788 .) 25.678
. 4.876
' 40.684
.§ 42.417- . , 10.185
79.289 501644 3 008 1,344.667 10.752 2.521 19.602 82.709 3.018
258580 20 751§
191973 .581 98.050 1,304.973 11.017 1226 641 18 533:
4.468 50.148.
41.185 11.767 52.420 67
1218? 1041)
280 765 23951 l60i
4.750 20.946;
193105; 105372) 110530; 110737
119766 125 783
1.158387; 1,052.390 100511 10 ses 1371470§ 1226 594
24. 487 23846
440 1.022
218.740.
15.442 180002 112683
106904; 82 5525 674606; 396864 4.060 6.452 l,l37.683 1,118 761 28.183 22.855 750 176850 11.106 140.001
805 155.935 8.923 108363
547 130.793 6.791 86.0(0 63.083 69.045
317.425 6.130 l,087.918 14.438 15.779 21 820 11.534
1,084—.517
24.057 24.799 7.854 46.464
34139 10.051 54.168
42.131 12.168 53. 867
60. 940 11.700
13.189
4 1
l
.1) Az adatok csak a teljes munkanélküliekre vonatkoznak.
1 fenti országok közül az adatok Francia- országban és Ausztriában a segély ezett Olasz- orszerban, Svajcban Csehszlovákiában Len- gyelországban a nyilvántartott, Belgiumban, Hollandiában a munkanélküliség ellen bizto- sított, a többi orszagokban pedig a szakszer- vezeti munkanélküliekre vonatkoznak. Ezek az adatok a táblázatban szereplő orszagokban mindenütt csökkenésről számolnak be. Külö- nösen feltűnő a javulás Dániában, Svajcban, tovabba Németországban, ahol a munkanél- küliek száma az év eleje óta egyharmadrészre esett. A májusi adat azonban az előző hónap- hoz viszonyítva már nem számol be ugyan- olyan erős javulásról, mint az előző hónapok- ban tapasztalható volt s a teljes munkanél-
küliek szamaban mutatkozó csökkenést némi- leg ellensúlyozza a részleges munkanélküliek szamanak emelkedése, kiknek az összes szak—
szervezeti tagok szamaban elfoglalt 5'80/U-0s aranya 8'2"/,,-ra emelkedett.
Belgiumban és Franciaországban _a helyzet a munkapiacon folyton kedvezőbb képet mutat s ez országokban tulajdonképen alig lehet munkanélküliségról beszélni.
Az országok közül egyedül Lengyelor- szágban mutatkozik az év első hónapjához képest rosszabbodás.
A tablazatban nem szerepló Eszakameri- kai Egy esül t-lÁllamokban majus és június hóna- pokban egyarant 40/0- os emelkedés mutatkozott a munkanélküliek számában.
A kártalanított munkásbalesetek statisztikája 1907—1920-íg3)
Statistigue'des accidents ouvriers indemnise's de 1917 a 19203) Résume'. En vertu de la loi XIX de 1907
la Caisse dlassurance ouvriere du pays a indent- nise' du 1 juillet 1907 au 31 décembre 1920, 41.098personne'es blesse'es par accidents. Le jour du commencement d'un titre d'indemnisation est bien diférent suivant les cas. Dans tels cas gui ett-igent un traitement medical de tongue durée, le traitement de 10 semaines reoient a la charge de la branche de Passurance en cas de maladie et l'inclemnisation ne commence gu'au 715 jour. Le commencement (le llindem—
nisation est tres dife'rent dans les diffe'rents pays. Personnes blessées par accident sont traite'es u la charge de l'assurance en cas de
1) ,,Az 1907 július 1—től 1920 december 31-ig elő- ször kártalanított balesetek statisztikája" cimmel most számol be ily irányú működéséről az Országos Munkás—
biztositó Pénztár.
maladie : en Allemagne pendant 13, en Autriche 4 semaines, en Norvége 10, en Italie 5 et en Suisse ? jours. Ces divergences rendent presgue impossible la cotnparaison internationale des statistigues relatives. Les tableaux ci-joints indiguent le nombre des accidents indcmnise's, la répartition suioant les sertes et l'áge des personnes gui ont subi des accidents, puis la
spécification cles frais de *indemnisation.
A baleseti kártalanításról szóló 1907. évi XIX. tc. alapján az Országos Munkz'isbiztosító Pénztár 1907 július 1-tól 1920 december 31-éig
41.098 baleseti sérültet kz'trtalanított. A kár-
talanítási igény megnyílásanak napja eseten- ként igen különböző. Hosszas gyógykezelést igénylő eseteknél 10 heti gyógykezelés a beteg- ségi biztositasi ágazatot terheli s a baleseti kártalanítás csakU a 71. napon veszi kezdetét.
1924
_ass—
7—8. szám.A kártalanítás kezdete országok szerint igen különböző. Németországban 13 hétig, Ausztriá—
ban 4-ig, Norvégiában 10 napig, Olaszország—
ban 5 és Svájcban 2 napig kezeltetnek a bal- esetet szenvedettek a betegségi biztosítás ter—
here, Az ezirányú statisztikák nemzetközi összehasonlítását ezek az eltérések csaknem lehetetlenné teszik.
A jelentéshez csatolt táblázatok főösszesítő adatait a mellékelt kimutatásokban közöljük.
Megjegyzendő, hogy az 1918. és 1919. évekre vonatkozó adatok a megszállás folytán be nem érkezett jelentések következtében hézagosak.
A tárgyalt ? év alatt 21 573 kártalanított baleset fordult elő; atlagban valamennyiipar- csoportot egybevéve '( kártalanított baleset esett 1000 teljes munkásra ) az illető _idő—
szakban. ami azt jelenti, hogy a pénztár kö—
telékébe tartozó minden 144. munkás szen- vedett kártalanítással járő balesetet. Az egyes iparcsoportokat tekintve legtöbb kártalanított esik a ta- és osontiparra (1000 teljes munkásra 13 6 kártalanított baleset) legkevesebb a szállí—
tási és raktározási munkásokra (4' 8). A két utolsó évben az arányszámok —— a biztosítási kötelezettség kiterjesztése folytán —— általában csökkenést mutatnak. A kártalanított balesetek az összes balesetek számának átlagban 12'2 O/O—át reprezentálják. Ez az atlag azonban az egyes iparágak nagymértékben eltérő arány—
számait takarja. Míg pl. a tisztítóvállalatok—
nál és fürdőknél a kártalanított balesetek az összes baleseteknek 36 3—át teszik, addig a gépiparban csupán 7'30/0-át. Ez a nagy kii- lönbség egyrészt a súlyosabb baleseti lehető—
ségeknek az egyes iparágaknál való egyen- lőtlen fennforgásában, másrészt és főként a balesetbejelentések teljesítésénél mutatkozó diü'ereneiákban leli magyarázatát.
Az I. sz. táblázat a sérülteknek nem- és korszerinti megoszlását, a kártalanított bal—
esetek súlyosságát s a balesetek folytán el- haltak számát mutatja. Amint látható, az összes iparcsoporlokat tekintve, a sérültek 92'50/0—51 a férfiakra, 7'50/0-a nőkre esett. A nők és férfiak arányában mutatkozó szélsőségeket egyrészt a tisztítóvállalatok és fürdőknél látjuk, ahol a sérültek 66'7"/,,—a volt nő, másrészt az állatok hizlalásánál, ahol a férfiak a sérültek 1000/0-át tették. A nőknek a háborús években valő térfoglalását jellemzően mutatja az, hogy
) "Teljes munkás" baleseti statisztikáknak álta- lánosan használt elméleti egysége: olyan munkás aki teljes évet, vagyis 800 munkanapot dolgozik.
Ezek számát úgy kapjuk meg, hogy az Összes munká—
sok által teljesített összes munkanapok számát 800 zal osztjuk.
míg a békeévekben átlagosan 5 BU/O—kal sze- repeltek a kártalanítottak között, 1918—ban ez az arányszám elérte a lG'ÖO/O-Ot, mig a háború utáni években már ennek a felére csökkent.
A sérülteknek korszermti níegoszlásábél kitűnik, hogy a balesetet szenvedetteknek tele 25—50 éves volt. A gyermekek (14 éven aluli) és fiatalkorúak (14—16 év között) az összes kártalanítottak 10'10/0—át tettek ki. Sajnos, a jelentéshez csatolt kimutatások a munkások számát korcsoportok szerinti részletezésben nem közlik s így nem állapítható meg, hogy a fiatalkorúaknak az összes sériiltekhez viszo—
nyitott szomorúan nagy aránya a fiatalkorú munkások számához viszonyítottan is magas-e a felnőtt munkások arányához képest.
A kártalanított baleseteket súlyosság szerint vizsgálva látható, hogy azoknak átlag Milo/Na volt halálos s 3'4"/,,-ban állandó teljes munka- képtelenség lett a következménye, míg egyne—
gyedrésze időleges munkaké ptelenséget, 559/0- a pedig állandó részleges munkaképtelenséget vont maga után. Az egyes iparágak közül legnagyobb a baleseti halálozási arányszám a szállító- és raktározóiparban (257), a bánya—
vállalatoknál (227) és a vegyészeti iparban 21'9); igen csekély (28) a sokszorosítőiparban.
A következő II. számú táblázat, mely a kár- talanított baleseteknek a baleseteket okoző berendezések körülmények szerinti megesz—_
lásáról számol be, mutatja , hogy az összes balesetek 30 70/0 -át a gépi berendezések, 11—110/.,- át az eső vagy eldűlő tárgyak, sze—
mélyek leesése és közlekedési eszközök okoz—
ták. A gépi balesetek aránya a fontosabb iparágak közül legnagyobb a szőr-, sörte- és tollfeldolgozőiparban (71'7U/0), aránylag cse—
kély (42 20/0) a faiparban.
A sérült testrészek közül leggyakrabban a jobb felsővégtag (22'30/0) szerepel. A szem- sérülés az összes balesetek 6'60/0—a. A sérülés neme szerint a baleseteknek közel fele zúzódás, egynegyede törés, egynyolcada vágás. A bal—
esetek okát vizsgálva kitűnik, hogya gépi beren—
dezések hiányossága a balesetek 18'50/,,—ának volt okozoja, míg a balesetek 28'80/0—át a sérült vigyázatlansága, vagy ügyetlensége okozta.
Ha ez utóbbi arányszámhoz még hozzászámít- juk a védőkészülékek szándékos mellőzése, az utasítás elleni cselekedetek, az ittasság, játszás, verekedés folytán történt baleseteket, az összes balesetek 35'30/0—át tekinthetjük a sérültek által okozottnak.
Érdekes és tanulságos annak a vizsgálata,
hogy a kártalanítási költségek az egyes balese- teket okozók között miként oszlanak meg. Az erre vonatkozó adatok—tt a Ill. számú táblázat,
7—8. szám. —— 284 —— 1924
[. 1907——1920. években először kártalanított balesetek, a sérültek neme, kora s az okozott munka- képtelenség mérve szerint.
I. Accidenls du travail indemnise's pour la premiere fois en 1907—1920 selon le sem, lláge des aceidente's et le degré de l'incupacite' du travail.
Eflfsíössss; Sérültek Sglülgek korl Munkatssss _a ".
' e[ZS IC l- , . . , N
Noiiláíneaaes § S neme mesgd acciliienís: Df'gwdíetígl'fázpamte % §
accidents du eze des Vic" _ 3 S
1 p a r e s 0 p 0 r t 0 k fmggs'lpggffg times des § § És idö- l állandó § ;
Groupes d'industrie Pwmm'efom acculents ;É §; leges ( permanente % §
)— 3 § "s "A.—'—" Te 3
abszolút férfi nő § ;; *; § tem—W telles fegíie' ? a
szam v "3 s a % ra'r m; 3 **3
nombre % hom— fem— .; 382 ; § § t e l totale ? ! lle
absoln mes i' mes ii? ? ':3 Én % § % § % %
Mezőgazd. gépüzem— Exploita- , 342 08 f 332 10'5 17 325 0 6 1-0 0-9 os
tion (les machines agrzeolcs. ! § 971 29 5'0 950
Állatok hízlalása— Eleiage de;; 80 0 1§ 30 — 3 27; 01 01 01 O']
bestiaum. . . l ; 1000 100 90 0:
, ; 13 00;§ 12 1 1 12 00 —— 0'0 0'0
Kertészet —— Jardinage . .( 923 77! 7.7 925?
Szállítás és raktározás — Trans- ;. 7.549 1—843j 7.314 235 861 7.188318'6 271 146 293
port et emmagasinage . l 96 9 3 1 4 8 95' ?
Bánya: és kohóvállalatok — Mi— ; 595 1 4" 577 18 36 559 12 13 14 20
* nes et hauls--/ourneaul . l §; " 971) 30 60 9-1!)
Kö és földipar — Industrils [' 2.878' 70 2.694, 184 293 2.585 60 91 70 8'3
des terres et de la pierre . ! 936; G 4 1012 895
Fémfeldolgozó üzemek — In- ; 2.874 70 2442! 432 620 2254 7-5 5-1 87.) 2'4
dustríe des métaur. .l § 850 150 216 784 ; *
Gé -, szerszám— és müszeri ar 3 , , * ,, N,
—p— Construction des maehirllzs, 8; 4'492 109 íj 45281; 1,8_1' 1524; 3533 11 O ' 3 12 7; 4 7
ateliers me'eanigues. I § §§ ) * U§ ' ' . .
Vegyészeti ipar —— Industrie ; 853 2-1l. 694 159 87 7661; 22 2'2 183! 28
chimiguel . .Ál ;- 814 186 102 898 "
Fűtő es vxágítóanyagok " ár— _- . * , :- ,., __ ., , 7 .
tása —— Fabrication des mg.,tie- l ; 108 1 8 ** 693 63 fa) 94202 ) 4 1 2 I 6 2 ]
res combustibles et lumineuses ? § 91 ' 8 3 1 'N ' ' —
. - - : 975— 2'4 644 33] 241 734 2'4 2'3 26 14
Textlhpar —— Industrze textile ( l ; 661 339. 2497 753
Pa ír—,bör- és ruv , antai ar — _ gi __ ,, ' ,, § ,
?ndustries du Eigner, dili euir s 866 2 1 7144 122 12; 899 24 1 J 2 1_ 1 6
et du eautchoue . ( § óo 9 14 1 14 ) 'a 4; ia
Fa- és csontípar —— Industries ; 7.696 18'7l3 7.498 1981 715 6.971, _ 1612 128 2011 193
du bois et de los . l , 974 26! 94 906,
Szőr-, sörte- és tollfeldolgozó- _ li ,. _ p, —. : .
ipar — Industries dlapprelage %? 99 02 "52 012; 171!) 6283 0 3 0 o 0 2 0 1
, de erins, poils et plumes . § " * , " ;
Élelmezési ipar — Industries ;; 4.410 107 8.989 421: 451 3959 102 11'8 11'3 9'6
des denre'es alimentaires . l A 905 95 102 898
Ruházati ipar — Industrie des ; E 268 06 205, 58 29 234 06 01 08 0.2
vétements . . ! § 780; 220 110 89 0 :
Tisztitóvállalatok, fürdők— En- 1 327 0'8g; 109 218 91 236 10 06 015] 04
, taeprises d. blamhissage bains l : § 333 66 7 27 8 22i§ .l
Epitkezési vállalatok — Entre- ; 4.604 1124 4.372 282l 329 4.(5753 120 128 104 § 12'4
, prises de construction . . . l (3 950 5 0 72 92 8, .'
Epítöipamk —— Industries de ; 516 1'3— 512 4! 71 445; 18 11 l'] 10
construction l § 99-2 08 138 862 ,
Építmények fennt munk.— Tra- ; 309 08 286 23 11 2983 1-0 08 0-61 08
iaum dentretien d batiments l ; 926 74 35 96'5i . '
Sokszorosítóipar — Industrie 400 11) 304 98 65 315; 13 08 11 02
polygraphigue. ( § 76 0 240 163 837 _
Színházakés egyéb látványossá— ,; [; 313 01 24 7 3 28! 01 01 01 01
gok--Divertissements publics lll ;, 77'4 22'61; 9 7 90" 3—
Gyógyintézetek —— Institutions M 104 O'Bíf 61 43; 2 102 03 01 021; 02
hyi/ienigues. . *l l M 587 41'31 2 0 98 *3
Szállodák vendéglők, kávéhá- ;? 114 0'3§§ 82 32 4 110 03 05 0'3' 0'2
zak — Industries hóteliéres. 1 ll 7120; 281 3'5 96 5 l—
" ; 041098! 1000 38.009 3.089 4.183 36.915 1000 1000 100 01; 1000
Összesen * TOM - ll; zool 92-5 mll 10-1 89'9 2.515 3-4 54'9gj 16'1
1924 —— 285 —— 7—8. szám.
ll. 1907—1920. években elsőízben kártalanított balesetek, íparcsoportok és a baleseteket okozó üzemi berendezések szerint. '
II. Aecidents du travailpoitr la premiere fois indemnisés en Z907—1920pargroupes d'in dustrie et causes d'accidents.
B ale s eto k O z () kv— Causes dlaecidents
, (,, (,, , , § Mind-
s EÉ gas as üss - § ..
Iparcsoportok S.§§ 0§§x§a É-S'g § E § 05529
,, , az Ég gs % gli—h Ssgl _! § ; s §
Groupes d industrie ÉFÉE _ §á$8 § 33 § "gém §; § § Ég § § § En-
sem meg: es: m es _.—5 _N : r.;
IgsE—s 53205 §$GS gigas ;; § $$$ § § senible
! ím
§
Mezőgazdasági gépüzem —— Escptoi— %
tation des machines agricoles . . § 754 18 51 08 06 03 16'0 100'0
Állatok hízlalása —— Élevage de bes ;
tiaux . . . . M 16 ? 6'7 § — 100 433 3'3 200 1000
Kertészet —— Jardinage . . § 77 231 7'7 — 7'7 — 538 1000
Szállítás és raktározás — Trdns- '
port et emmagasinage , . 60 43 6'8 —— 2'9 1'6 786! 1000
Banya és kohóvállalatok —— Mi- (
nes et hauts-fournaua: . 22'5 173 72 —— 08 18 504 1000
K6- és földipar — Industries des
terres et de la pierre. . . 22'0 24'7 95 9 6 11 1'3 31'8 100'0
Fémfeldolgozó üzemek —— Industries
des nie'tauw . . . . _ 530 53 50 13 03 51 291 1000
Gép—, szerszám- és iníiszeiipar —
Construction des machines, ate-
tiers mécanigues . 42'7 8 7 6'9 1'6 * 01 40 351 1000
Vegyészeti ipar — Industrie chi- 1
migue . . f 27'6 ' 76 7'9 7'4 0'5 1'1 47'9 100'0
Fűtő- és világitóanyágok gyártása É '
—— Fa brifatton des matieres com
bustibles et lumineuses . . . . 21'9 5'4 1429 51 1'1 2'2 49'4 1000
Textilipar —— Industrie textilt: . . 681 34 82 09 02 1'5 17 7 1000
Papír-, bőr- és ruggy antaipar —— In—
dustries du papier, du euir et du
eaoute/zoue . . . j 60'4 4'3 9'7 1'2 03 23 213 1000
Fa és csontípar — Industries dai —
bots et de los . , 42'2 19'4 4'4 5'8 03 50 22'9 100'0
Szőr, sörte és tollfeldolgozóipai
—— Industries d apprítage de crins,
poils et plumes . . 71"? 10 G'] — — 20 192 1000
Élelmezési ipar —— Industrie des §,
denrées alimentaires . . § 401 4 3 128 34 23 3"? 334 1000
Ruházati ipar — Industries des vé '
temenfs . . 653 28 57 1'9 — 6.5 188 1000
Tisztítóvállalatok, fürdök — Entre- § !
prises de blanchissage, bains. . 648 1 2 73 06 21 06 23'4 100'0
Épitkezési vállalatok — Entrepri— !
, ses de construction . . § 65 230 3530 60 07 2"? 28'1 100'0
Epilőiparok —— Industries de eon- §
_ struetion . . . : 58 103 46'3 10 0 6 15 34'5 100'0
Építmények fenntartási munkálatai
— Trauaua: d entretien des háti-
ments . . . 3'2 5'9 28'1 30 539 —— 590 1000
Sokszorosítóipar — Industrie poly— -
graphigue . . 663 40 82 03 05 03 04 1000
Színházak és egyéb látványosságok
—— The'átres et autres divertisse— *
ments publies . . 9'7 § 02 419 ! — 32 — § 450 1000
Gyógyintézetek -— Institutions hy § !
gienigues . . 163 29 1822 — 19 10 597 1000
Szállodák, vendéglők, kávéházak —— .
Industries hótetieres . . . . . 17'5 513 272 09 — 09 482 1000
Összesen — Total . . . 307 115 110 § 11'6 § 12 32 § 308 1000
! §
7—8. szám. —286—— 1924
lll. 1907—1920 években elsőizben kártalanított balesetek az okozott kártalanítási költségek
feltüntetésével.
III. Acct'dents du tratat'l indcmnise's pour la premiere fois en 1907—1920 avec indication eles frais din—
demnlsatlon.
Kártalanítási költv ségek koronában B a l e s e t 0 k O Z Ó k Frais dindemni-
, . satzon e" COUVOMJ'ICS
Causes dacctdents WW—
szam (%
nombre abs.
Gépi berendezések —- lusta-Zla-
tlons de mac/Lines . . 15,684.629 27.74 Tárgyak omlása, dűlése, esése ,
— Chute dobjets . 6,513.155 11'52 Személyek esése, zuhanása —
Ohute de personnes 6,426.460 11'37 Vasúti üzemek —— Exploitations
des chemins de fer. 7,552.807 13'36
Állatok _ Anlmauoe . 622,817 1-10
Kéziszerszámok —0utilsa main 1,472.108 2'61 Különfélék —— Divers 18,254.112 32'30
Mindössze _ Ensemble . W§56,525.588 100-0
mutatja. A kimutatásban szereplő 41.098 bal-
eset 1920 december 31-én 56325588 korona költséget okozott, mely összegnek legalább 2/,,-a aranykoronátjelentett. Az összegek helyesértékeléséhez- tudnunk kell azt is, hogy 1918
december 31-éig évi 2400, 1919-ben, 1920-ban pedig évi 4800 korona volt a kártalanításnálllllllICIllIII-IlllIl-IIIIIIII-III.III-Illllllll-llIllállllllllIll-Illl'lll Ill.-Illnallll-lIlllnIIlllllllll III-ltlllllllllllllllll:
űgyelembe vehető legmagasabb évi kereset, mely összegek az első 10 évben fedték s az utóbbi háromban megközelítették a tényleges keresetek mértékét. A költségek megoszlásá—
ból kitetszőleg, azok 27'740/0-át okozták a gépi berendezések mellett történt balesetek. Mint
láttuk, számszerűleg a baleseteknek 30'70/0-a
történt gépi berendezések mellett, a gépi be—rendezések által okozott balesetek kártalanítása tehát átlag kevesebb költséggel jár, mint az egyéb baleseteké. A gépi berendezések közül a költségeknek 760/0-a a munkagépek, llo/O-a a közlőművek, 760/0—a az emelőszerkezetek 4 3"/0 a erőgépekes 1 lO/O-a gőzkazánok okozta balesetekre esik.
A munkagépek mellett történt balesetek okozta költségekből a körfűrészekre 20' 510/0, 'a közlőművek által okozottakból 710/0 a szí- / jakra esett. Általában megállapítható, hogy a faipari munkagéptipusnak a baleseti költségek okozásában túlnyomó szerepe van. Az eszterga—
padok melletti balesetek okozta költségekből 17'39/0, a fúrőgép mellett történt balesetek okozta költségekből 57'80/0, ezen gépek bur—
kolatlan fogaskerekeinek terhére írandó. Ugy ez utóbbi körülmény, mint a kártalanítási statiss'tika helyszűke miatt részleteiben itt nem ismertethető számos egyéb adata a munkásvédelem fejlesztésének szükségessé- gére hívja fel a figyelmet. H. S. dr.
e MEZÖGAZDASÁG o §
A gabonafélék termésátlagaí gazdaságkategőriák szerint.
]lloyennes de la production oles céréales par catégories d'exploltatton.
Résume'. Sur la base de la statisttgue du battage, l't'mportance des moyennes de réeolte des ee'réales est dans le pays entier en pro- portlon a lllmportance des exploitations rura—
les, soit, plus l'exploitatt'on est grande, plus llintenslté de la productiou (les céréales est eonsldérable. (Juant :: la difference se pré- sentant entre les moyennes de production extrémes de certaines contrées, elle est en raison lnverse avec lllntenslté générale de la produc- tion, elest—Zt-dlre, plus la production de guel—
gue région du pays est lntensive, moins la difference se présentant entre les moyennes de production extrémes est grande.
Cséplési statisztikánk, amelyet 1922-ben rendszeresítettünk, elsősorban arra szolgál, hogy a gabonafélék termésátlagait községig menő részletezéssel a valóságot legmegköze—
lítóbb módon megállapítsuk s e termésátlagok
segítségével a termés várható nagyságát már a cséplés folyamán megbecsüljük, a cséplés befejeztével pedig véglegesen kiszámítsuk.
Felhasználhatjuk azonban ennek az adatgyüj—
tésünknek adatait még arra is, hogy a gabona- termés eredményeinek Végleges kiszámítása után a már megállapított községi termés- átlagokon belül, a különböző nagyságú gazda—
ságokban termelt gabonafélék termésátlagait is községíg menő részletezéssel meghatározzuk.
A különböző nagyságú gazdaságokban ter—
melt gabonaléléknek ezek a termésátlagai első—
ízben az 1923. évben betakarított termésre vonatkozólag állapíttattak meg. Az alábbiakban nagy vonásokkal ezeket a termésállagokat óhajtom ismertetni, abból a célból, hogy min—
den politikától mentesen, teljesen tárgyilago- san rámutassak azokra a szembetűnő különb- ségekre, amelyek a különböző nagyságú gazda—
