A könyvtermelés nemzetközi statisztikája

A könyvtermelés nemzetközi statisztikája.

La statistiaue internationale de la production des livres.

Re'sume'. L'article ei—dessous traite la méthode de la statistigue internationale de la production des livres, ainsi gue les métho—

des employées dans les différents pays, pré-- sentant, diaprés les relevés annuels de la re—

vue L e [) r () i t (IJA u t e u r, des tableaira' remontant' aussi Iain (pre possible. Dans un article ultérieur, nous parlerons de la sta- i'istiaue Izonyroise de la production de livres.

Nous nous sommes efforcé de se'parer, dans les tableaux ci—dessous, les ouvrages ne ren—

trant pas dans la catégorie (les livres pro- prement (tits.

Les statistigues dressées a liétranger ne sont pas ulti/armes, les institutions tenues

de fontrnir les données nle'tant pas par—

tout les mémes et Pampleur des releve's variant (liun pays a [*autre. Dans la plupart des pays, les chiifres fournis par les Associations de libraires et die'diteurs ne comprennent (]ue les livres mis en vente, et les reievés des bibliotlzeaues centrales et des services o/fieiels ne sont pas toujours plus complets gue ceux de ces Associations.

Aussi, la statistigue internationale des livres pourrait se contenter des ouvrages mis en vente et laisser de cóte' les autres ouvrages dont on ne peut faire un tableau exact.

Pour établir eztactement la production proprement dite des livres et pour rendre les statistigues des divers pays comparables, il faua'rait avant tout aue les statistiaues d'Etal indiauent séparément les périodiaues, les ouvrages de musigue, les cartes et les repré- senlalions pareilles. Le nombre des brachures devrait étre indiaué au moins sommaire—

ment. Il conviendrait de déterminer d'une

maniere uniforme la notion de la broclulre, en entendant par la par exemple les ouvra—

ges eomprenant plus de 4 pages et moins de 4—8 pages (3 feuílles); ceux de moins de !: pa—

ges devraient etre laissés de ('óté.

Il faudrait en outre établir uniformément les catégories de matiezres; celles-ld de- vraient figurer dans une I'lllll'iGIIP laté—

raie dans les stat'istiaues diEtat. ll con—

viendrait de détailler les ouvraaes suivanf les langues, les traductions, les éditions (premi—

eres éditions et réimpressions, en compre- nant dans ces dernieres les tirages a part).

Naturellement, on devrait séparer les ouvra—

ges parus dans la langue du pays á ltétran—

ger.

Les releve's devraient étre perfeetionnés successivement, en y indiguant la reporti—

tion des livres suivant les pages, le nombre (lis exemplaires parus et vendus, le format et la reIiure des livres, le lieu et la date de liédition, le prix des livres et eventuel—

lement la répartition des livres suivant leur valeur inte'rieure.

On peut espérer gue, gráce aux récentes

recommandations de l'Institut International de Statistigue, de lilnstitut International de Cooperation Intellectuelle et du Bureau de ltUnion Internationale pour la Protection des Oeuvres Littéraires et Artistigues, les statistiaues en auestion se développeront successivement et deviendront de plus en plus comparables.

*

A tágabb értelemben vett sajtóstatiszw lika két fői'észro oszlik: a könyvek és az időszaki sajtótermékek statisztikájára.

'l'árgyz'mál fogva mindkét testvérágazat a kulti'lrstatisztika keretébe tartozik, bár mindennemű sajtóstatisztikának vannak olyan feladatai is, amelyek az ipari (üzemi)

— és olyanok, amelyek a szocialis statisztika körébe vágnak.

A következőkben a könyvek számbavé- telét: célzó könyvtormclési statisztikával kul—

túrstatisztíkai vonatkozásban foglalkozunk.

Ezúttal a könyvtermolés nemzetközi adatait tárgyaljuk, Szemlénk legközelebbi számá—

ban pedig a magyar könyvtermelés statisz—

tikáját.

illetodika.

A nemzetközi adatok ismertetése előtt néhány módszerbeli kérdést kell érintonünk.

Ez annál inkább szükséges, mert a kőnvv—

termelés statisztikájzti még az időszaki sajtó statisztikájánál is elhanyagoltabb, kiforrat-

lanabb statisztikai ág, tőbb államban telje—

sen hiányzik s ahol van is művelése a leg,—

kiilönfélóblt- rendszerek szerint történik.

A könyvtermelési statisztikát öncélúan.

(önmagáért alig művelik. Legtöbb államban a könyvstatisztika nem egyéb mint a más célokból —— könyvkereskedelmi, tudományos célból —- készült katalógusok és bibliográ—

fiak számszerű feldolgozása.

6. szám.

Ez is magyarázza, hogy a könyvterme- lési statisztika szerve a legtöbb országban nem a hivatalos statisztika. Még ott is, ahol az adatok statisztikai hivatal, vagy más ál- lami szerv közlése alapján állnak rendel—

kezésre, az adatfeldolgozást, vagy az adat- feldolgozás alapját képező adatgyűjtést többnyire nem az illető adatpublikáló szerv végezte.

A könyvstatisztika adatai rendszerint egy központi könyvtár, vagy valamely könyvkereskedői, illetve kiadói érdekkép- viselet adatgyüjtéséből származnak.

A központi könyvtárak a nyomdák (ki- adók) köte'lespéldáily—szolgáltatásai révén jutnak a könyvtermelési adatok birtokába, de van olyan állam is (Svájc), ahol a könyv—

tár részére történő példányszolgáltatás nem kötelező, csupán a könyv terjesztőjének ér—

deke. A könyvtárak azután a beérkezett mü- vekről időszakonkinti katalógusokat, biblio- graíiákat szerkesztenek, amelyek könyvter- melési statisztikai kimutatások készítésére alkalmasak.

A másik elterjedt rendszer, illetve for—

rás a könyvkiadók vagy könyvkereskedők adatszolgáltatása. E szervezetek a könyv—

kereskedők vagy a közönség informálása céljából a megjelent művekről jegyzékeket adnak ki, amelyeket statisztikai célokra is feldolgoznak, illetve lehetővé teszik mások részére a kiadványaikban közölt adatok statisztikai feldolgozását.

Annak oka, hogy az egyes államok könyvtermelési statisztikai adatai nem egy—

ségesek s nem egyforma mértékben teljesek, már az adatgyűjtő szervek e különbözősé—

géből, az adatok forrásául szolgáló könyv—

jegyzékek céljából folyik.

Azokban az országokban, amelyekben az adatok valamely könyvtártól erednek, rendszerint más szempontok irányítják az említett bibliografikus közlemények össze—

állítását, mint ott, ahol a könyvek árusítá—

sában érdekeltek szerkesztik e jegyzékeket, Érthető, hogy a könyvkereskedők és ki- adók közlönyeikbe, eímjegyzékeikbe legin—

kább csak a könyvárusi forgalomba kerülő kiadványokat veszik fel, míg a könyvtárak jegyzékeibe a köny 'árusi forgalmon kí—

vüli müvek inkább bekerülhetnek, bár az ily művek nagyrésze is tényleg mindenütt hiányzik. Különben sem lehet állítani, hogy a könyvtári kimutatásokon alapuló statisz- tikák mindig teljesebbek, mint a kereske- dői vagy kiadói érdekeltségek statisztikái.

Lehetséges ugyanis, hogy a könyvtárak a

——-551—— 1930

könyvjegyzékekbe, illetve statisztikai kimu—

tatásokba felveendő műveket bizonyos szem- pontokból megválogatják (pl. az olasz

könyvtári statisztika csak a ,,kiváló" mü—

veket mutatja ki).

Altalánosságban megállapítható, hogy azokban az országokban, ahol a könyvter—

melési statisztika a könyvkiadók vagy könyvkereskedők adatgyüjtésein alapszik, kimaradnak a könyvtermelésből a pénzért való árusításra nem kerülő hivatalos nyom—

tatványok (pl. hivatalok, intézmények szer—

vezeti szabályzatai, alkalmazottak részére kiadott utasítások s nyilvánosságra nem tartozó hasonló közlemények). Kimaradnak továbbá, az eladásra nem szánt magán—

nyomtatványok (magánosok és egyletek bizonyos ,,belső" vonatkozású iratai, mint:

családi történet, önbiográfia, jubileumi, ünnepi alkalmi irat, emlékkönyv, bibliofil társulat kiadványa, árjegyzék, katalógus, politikai röpirat stb.) Gyakori még az is- kolai és egyetemi kiadványok (doktori ér- tekezések) kihagyása is. A felsorolt könyv- fajok többé—kevésbbé természetesen kima- radhatnak a központi könyvtárak nyilván—

tartásaiból is, különösen akkor, ha kötelező beszolgáltatásuk nincs elrendelve.

A könyvstatisztika tehát a legtöbb állam—

ban már azért sem teljes, mert vannak köny—

vek, amelyeket a statisztika nem tud vagy bizonyos gyakorlati celokat tartva szem előtt, nem is akar számlálása körébe vonni.

Említsiik itt még meg, hogy a technika

mai fejlettsége mellett akkor, amidőn a könyv kritériumát meg akarjuk állapítani, mindinkább csak a nyomdai úton való- sokszorosítás jön figyelembe, bár nincs egészen kizárva, hogy másféle sokszorosí—

tással előállított, sőt kézzel írott műveket

is könyvnek számíthassunk. M

De nehéz feladat előtt áll a könyvsta—

tisztikus még azután is ha. leszámolt azzal, hogy a könyvek bizonyos csoportját, vagy mert a termelés e részét meg nem foghatja, vagy mert a teljességre való törekvést cél—

ját nieghaladónak tartja, figyelmen kívül fogja hagyni.

Előttünk van most már a rendelkezésre álló könyvanyag, rendszerint bizonvos idő- szaknak (esztendőneki könyvtermelése, bib—

liog'ráfiai adatok alakjában. Kérdés, mit te—v kintsen a statisztikus a könyvtermelési sta-

tisztikai számlálási egységének.

Előre kell bocsátanunk. hogy az egyes időszakok (évek) könyvtermelése're vonat—

kozó statisztikák sokszor bizonyos időbeli

6. szám.

:

eltolódással mutatják ki az illető időszak könyvtermelési adatait. Előfordul például, hogy egy 1929-ben megjelent könyvön a kiadás (nyo—más) évéül 1930 szerepel, ez a könyv helyesen az 1929. év termelésében mutatandó ki. Viszont pl. egy 1929—ben megjelent könyv, vagy annak bibliográfi—

kus leírása csak 1930—ban érkezik be a könyvgyüjteménybe, illetve a könyv biblio—

_gráfiai adatairól a katalógusszerkesztő csak 1930—ban vesz tudomást. Ilyen esetekben s méginkább, ha a könyvtermelés havonkint vagy hetenkint kerül regisztrálásra vagy statisztikai feldolgozásra, a könyvet a be—

érkezés (nyilvántartásvétel) ideje szerint szokták elbírálni. Tehát az előző időszak- ban megjelent könyv a következő időszak könyvtermeléséhez számíttatik. Másként az előző időszakok már lezárt adatainak folytonos helyesbítése válnék szükségessé.

Általánosan elfogadott elvnek tekint—

hetjük azt is, hogy a statisztikának nem a kötetek, hanem a művek számát kell ki—

mutatnia. A többkötetes művek tehát egy könyvnek számítanak.

Nem ilyen magától értetődő a sorozatos munkák egy egységnek való számítása, különösen, ha a sorozat egyes kötetei nem egyszerre, hanem időbeli egymásutánban jelennek meg.

A helyes elv itt az, hogy azokat a soro—

zatokat, amelyeknek egyes kötetei önma- gukban is bizonyos önálló egészet alkotnak, több egységnek kell számítani (pl. Magyar Könyvtár egyes kötetei), viszont a szoro- sabb egységben álló sorozatokat (pl. lexi- kon) egy egységnek kell venni. Persze. sok az átmeneti típus is. amelyeknél nehéz a döntés.

Az egy egységnek minősített műveknél a megjelenés periodicitása nagyobb zavart nem okoz. Németországban, amíg a mű befejező kötete meg nem jelenik, illetve a sorozat le nem zárul, a művet nem is szám- lálják. A magyar statisztika, fordítva jár el:

az első kötet, illetve a sorozat első da—

rabját már egysegnek számítja, a továb- biakat figyelmen kívül hagyja.

A könyvtermele'si statisztika csak ak—

kor lehet tökéletes, ha a tiszta könyvter—

melésről ad képet s a könyvtermelésbe nem. tartozó műveket a számlálásból ki—

küszöböli.

A nyomdai (gépi) sokszorosítás útján előállított sajtótermékeket általánosságban JB főesoportba sorozhatjuk: 1. könyvek, 2.

—552 —— 1930

M

időszaki sajtótermékek, 3. egyéb nyom- tatványok (sokszorosítások, képek stb.).

Az államok nagy részének könyvterme—

lési statisztika adatai közé a második és harmadik kategóriából itt is, ott is be—

csúszik valami.

Az időszaki sajtótermékek közül elő—

szeretettel keverik bele a könyvtermelésbe a folyóiratokat, különösen az elSőízben megjelent folyóiratokat. Az újonnan meg—

indult időszaki termék beszámítása a könyvtermelésbe nem olyan nagy hiba, különösen akkor, ha az új folyóirat összes számait, a többkötetes munkák példájára, egy egységnek számítják. Indokolatlan azonban a folyóiratot azon a címen könyv- nek számítani, hogy külsőleg könyvalak—

ban jelenik meg. Az időszaki saitótermé- kek még azon a címen is átlépnek a könyv- statisztika határos területére, hogy egyes

eikkeik különlenyomatként is megjelen- nek. E különlenyomatoktól alig lehet el—

vitatni a könyvjelleget, de ha már a könyv—

piacon is számbavétetnek, úgy kell minő- síteni őket, mint a már megjelent művek újabb kiadásait.

Az egyéb nyomtatványok és sokszoro- sított termékek közül a zeneművek, to—

vábbá az önálló képes ábrázolások (met—

szetek, kőnyom'atok, térképek, gépi eljá—

rással készült fényképsokszorosítások) azok, amelyek többé-kevésbbé helyet fog- lalnak az államok k(")nyvstatisztikáiban.

Eltekintve a zenének, mint tudomány—

ágnak körébe tartozó vagy a zenéről szóló munkáktól (musica theoretiea), amelyek természetesen a könyvek közé sorozan—

(lök, helytelen volna, ha válogatás nél-- kül mindennemű zeneművet a könyvter—

meléshez számítanánk. Hiszen tudjuk, hogy a zeneművek nagy tömege néhány oldalas hangjegyfüzet, esetleg csak egy- egy rövid zenedarab (népdal, tánczenei.

Ez amellett szól, hogy a zeneművek tel—

jesen különíttessenek el a könyvterme—

léstől, esetleg a zeneműstatisztika mint testve'rág műveltesse'k a könyvstatisztika mellett. Legfeljebb az olyan zenei ki—

adványok sorolandók a könyvtermeléshez.

amelyeknél a szöveges magyarázatok vagy egyéb szöveges részek terjedelme ezt indo—

kolja.

A legtöbb állam könyvtermelési adatai- nál nehezen állapítható meg, hogy a zene- művek azokban milyen mértékben szere—

pelnek. Ahol lehetséges volt, a zeneművek számára vonatkozó adatokat táblázataink—

6. szám. "553— 1980 ban elkülönítettiik a könyvtermelés ada-

taitól. így a zeneművektől mentesített ada—

tokat kozlünk tlseli-Szlovz'ikiáról, Dániáról,

Franciaországról, Magyarországról, Olasz- országról, Spanyolországról. A művek tárgy szerinti részletezésének vizsgálata azt mu- tatja, hogy több állam, így az Egyesült

Államok, Nagy—Britannia és Németország

csak igen szűk keretben veszik fel a könyvtermelésbe a zeneműveket, más ál- lamok pedig (Japán, Svájc) újabban törek—

szenek a külön *álasztásra.

A másik csoport, amely sűrűn szerepel a könyvstatisztikákban, a képes ábrázolá- sok kisebb vagy nagyobb köre. Nyilván—

való, hogy egy egy lapból álló térképnek képnek a könyvtermelésbe való felvétele igen eltorzíthatja a könyvtermelés valósá—

gos képét, viszont atlaszok s más könyv—

szerű képgyiijtemények, különösen ha azo- kat szöveges részek szövik át, könyvnek számíthatók. A könyvstatisztikába nem tartozó térképeket, metszeteket stb. szin- tén. igyekeztünk különválasztani a tiszta

könyvtermelés adataitól. így Franciaor—

szágnál és Magyarországnál. Szerencsére a legtöbb állam könyvtermelósének adatai- ban az ily képes ábrázolások szerepe nem jelentős.

A könyvtermelésbe nem aki egységek—

től így —— amennyire lehetett — a közölt adatokat megtisztítottak, bár e téren nem

érhettiink el teljes eredményt.

A másik követelmény, hogy a tiszta könyvtermelésről helyes képet kapjunk s az adatokat nemzetközi összehasonlítás céljára is felhasználhassuk: a könvvterme- lés adatainak tagolása.

A könyvtermelési statisztikák alapjául

szolgáló bibliográfiák (jegyzékek) akkor tökéletesek, ha a könyvre vonatkozó ada- tok minél teljesebb foglalatát adják. A jó bibliográfiának a következő ismérvekre kell kiterjeszkednie:

!. A. szerző neve.

2. A mű címe.

3. A fordított műveknél a mű eredeti nyelvének, esetleg,F fordítoj ának megnevezése.

4. A kiadás megjelölése (átdolgozott,

bővített, változatlan kiadás. lenyomat).

5. A kötetek száma.

6. Az esetleges mellékletek, térképek, ábrák száma.

7. A könyv alakja.

8. A kötetek lapszáma.

9. A megjelenés (kiadás, nyomtatás) helye.

10. A megjelenés éve (ideje).

11. A. kiadó neve (cége).

12. A könyv ára fűzve vagy kötve, a kötés minőségének megjelölésével.

A mű nyelve a felsorolt adatokból már kitűnik, de elképzelhető az is, hogy kétsé—

ges marad. llykor ezt is meg kell jelölni.

Vannak államok (Németország, Cyrill—be—

tűt használó szláv államok), amelyeknél a betűk írásmódjának feltüntetése is hozzá- tartozik a bibliográfia teljességéhez. A mű megjelenésének példányszámát legfeljebb reklám céljából szoktak megadni a kiadók.

Helyes, ha a bibliográfiába ez az adat is bekerül. Sajnos, távol állunk még attól, hogy a statisztika a példányszám kimuta—

tására gondolhasson, pedig csak ennek sta—

tisztikája igazán jellemző az államok könyvkultúrájára. Kívánatos volna a mű tárgyának megjelölése magán a művön is, de méginkább —— esetleg csoportszám alakjában — a bibliográfia adatközlésébem Végül utalás történhet a könyv belső érté——

kére, ritkaságára, lelöhelyére.

A bibliográfia lehet időrendi, betűren—

des és szakszerinti. A statisztika forrása ezek közül mind a három lehet, de minthogy a statisztika elsősorban egy-egy időszaknak könyvtermelését veszi számba,, leginkább az egyes időszakok (évek, hó—

napok) könyvtermelését elkülönítve feltün—

tető bibliográf'iákat használhatja. Természe—

tesen, hogyha a vizsgált időszakon belül szakszerinti csoportosítás is történik, a sta—

tisztikus munkája meg van könnyítve. A bibliográfia lehet még nemzeti és nemzeti közi (egyetemes).

A könyvtermelést, ahol a könyvterme—

lési statisztika fejlettebb, a művek nyelve szerint tagolják és kimutatják az idegen- nyelvről fordított műveket is. Ezidőszerint

még csak kevés állam van, amelyben e—

kétféle tagolás, vagy legalább ezek egyike—

megtalálható.

Itt említjük meg, hogy valamely ország könyvtermelésébe a külföldön nyomtatott könyvek még nyelvi azonosság révén sem tartoznak bele, de az ily művek külön ki- mutatása az illető ország könyvtermelésé- vel kapcsolatban nagyon is indokolt.

Már több államnál megtaláljuk a meg—

jelent művek tárgy szerinti csoportosítását.

De az a baj, hogy alig van állam, amelyik—

nek tárgybeosztása valamelyik másik álla—_

méval megegyeznek. A csoportok száma lt) 31 között váltakozik. Bizonyos, hogy a nemzetközileg elfogadott tizes rendszer

6. szám. —554——— l930

H' m

szerint csupán 10 csoportban való osztályo- zás elégtelennek mutatkozik. A tizes rend- szer mindenesetre követendő, de a művek nagyobb tömegét felölelő csoportok alcso—

portokra bontandók.

Igen helyes a könyvek első, második, harmadik stb. kiadások szerinti megkülön—

böztetése is, de legalább az első és további kiadások különválasztása indokolt. Hiszen a további kiadású mű már nem, vagy csak részben új szellemi termék. Áll ez különö—

nösen a változatlan újabb kiadásokra, ame—

lyek különösen a tankönyvekne'l gyakoriak.

Az időszaki sajtótermékekben megjelent cikkek különlenyomatai helyesen szintén a további kiadások közé sorolandók; a külön—

lenyomatokat azonban Magyarországon kí—

vül talán csak Luxemburg mutatja ki. De egyébként igen kevés a számuk azoknak az államoknak is, amelyek a különbséget az első és további kiadások között egyáltalá—

ban megteszik.

Fontos tényező —— mint már érintettük

—— a könyvstatisztikában a könyvek terje—

delme is. Egy ezer oldalas lexikon éppúgy egy egység lévén a könyvstatisztikában.

mint egy néhány oldalas kiadvány: érthető a terjedelem szerinti különbségtételnek nagy jelentősége. A könyvtermelésnek ol—

dalszám szerinti kimutatásától azonban na—

gyon messze vagyunk, pedig ennek ismerete az államok kulturális szinvonalának igazi megítéléséhez éppúgy szükséges volna, mint a példányszám ismerete. Alig van állam, amely a művek oldalszám szerinti osztályo—

zására súlyt helyezne. Rohamléptekben ne is követeljünk fejlődést e téren. Amit egye- lőre kívánhatunk: a kisebb terjedelmű mű—

veknek —— melyeket a külföld brosurának nevez s mi a füzet szóval jelölünk meg ——- elkülönítése a könyvstatisztikában.

A füzeteket általában a könyvtermelés—

hez számítják világszerte, legalább is alig találunk utalást ellenkező eljárásra. Kivétel talán Svájc, ahol az 1915. évi megállapodás szerint a kiadóknak a négy oldalnál nem terjedelmesebb füzeteket nem kellett be—

'szolgáltatniok a könyvtermelést nyilván—

tartó központi könyvtárba. Vitatható, hogy helyes-e minden kis művet," amely esetleg egy normális folyóiratszám terjedelmét sem éri el, a könyvtermelés statisztikájában ki- mutatni. Az azonban vitán kívül áll, hogy a csekély terjedelmű művek külön rovatot kívánnak, ilyen pedig kevés országban van.

A könyvtermelés adatainak nemzetközi ösz—

rszehasonlíthatósága a brosura oldalszám-

határának egységes megállapítását paran—

csolóan követeli. Dániában 3, Magyarorszá—

gon és Nagy-Britanniában 48, Portugáliá—

ban és Spanyolországban 100 oldal az a ha—

tár, amelyen felül az irodalmi termék nem füzet, hanem könyv; ami azonban nem je- lenti azt, hogy a füzetet ezekben az álla—

mokban a statisztika kirekeszti a számlálás- hól. Az arany középút talán. a 48 oldalas ha—

tár volna, amely kerek ívszámot (3 ívet) szokott tenni. A 48 oldalon aluli müveket, mint füzeteket külön kellene kimutatni.

Megfontolandó volna, hogy az igen kis ter—

jedelmű műveket, pl. 4 oldalig, nem kel—

lene-e egészen kizárni a könyvstatisztiká—

ból.

A könyvtermelés nemzetközi statiszti-

kája tehát sok megoldásra váró feladat előtt áll.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet és a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Inté- zete (Institut International de Cooperation l'ntellectuelle) s a később említendő berni nemzetközi iroda Droit dlAuteur című fo—

lyóirata fáradoznak a kultúrstatisztikai adatok nemzetközi összehasonlíthatósága érdekében az országok statisztikai mód—

szereinek tökéletesítésén. Az 1926rban életrehívott Vegyes Bizottság (Commission Mixte de la Statistigue Intellectuelle') elő- munkálatai alapján Lucien March terjesz- tett elő egy idevágó jelentéstl) az 1928—ban Kairóban megtartott nemzetközi statisztikai kongresszus elé, amelyet el is fogadtak. A jelentés, amely egyébként a kultúrstatisztika többi területeit is felöleli, egy táblaformát közöl, amelynek alapján a könyvtermelés adatai egységesebb alapokra helyezhetők.

Lucien March sémája szerint az államok—

nak a nyomtatványokra vonatkozóan a kö—

vetkező tagolás szerint kellene adatokat szolgáltatniok :

Az illető évben nyomtatott könyvek száma tárgyi föesoportok szerint, külön- tartva a bel- és külföldön nyomtatott köny—

veket (ugyanazon évben többször kiadott mü egy egységnek számítandó). Kiadvá- nyok az év folyamán, a füzetek (brosura) száma egy összegben, a folyóiratok száma tárgyi csoportosításban, évenkint egy egy—

ségnek számítva. Az időszaki termékek száma a megjelenés ideje szerint (napila- pok, hetilapoky havi. negyedévi, más termé-

1) Lucien March: Rapport au nem de la Com—

mission Mixte de la Statistigue Intellectuelle (Bul—

letin de l'lnstitut International de Statistigue XXIII.).

6. szám.

kek). Térképek és tervek száma. Metszetek és művészi reprodukciók száma. Zenemű—

vek száma műfaj szerint. Az ország nyelvén vagy a használt nyelvek valamelyikén, vagy más nyelven nyomtatott művek száma nyelv szerint. A fordítások száma az eredeti

nyomtatvány nyelve szerint.

A Lucien March-féle séma számol azzal.

hogy a nemzetközi könyvtermelési statisz—

tika mai í'ejletlenségében nem lehet az álla—

moktól egyszerre minden részletre kiterjedő tökéletes statisztika bevezetését kívánni. De természetesen még e megalkuvó s egyelőre teljesen kielégítő statisztikai keret sem sza—

míthat arra, hogy mihamar az államok na—

gyobb körében hézag nélkül betölthető le—

gyen. Hiszen ez olyan ugrásszerű fejlődést jelentene a nemzetközi statisztika terén, amire a statisztika általánosabban művelt againál sincs példa. Mégis remélhető, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet, a Szel—

lemi Együttműködés Nemzetközi Intézete és a berni Szerzőjogvédelmi Iroda újabb kezdeményezése nem marad eredmény nél- kül és sok államban ösztönzést ad a könyv—

termelési statisztika kiépítésére, vagy fokon zottabb művelésére. Az évről—évre bővülő statisztikai anyag azonban máris indokolttá teszi, hogy a nemzetközi könyvstatisztikát s általában a sajtóstatisztika adatait a nem- zetközi statisztikai szervek 5 a nemzetközi adatokat publikáló statisztikai kiadványok is nagyobb figyelemre méltassák. A berni iroda — nem tulajdonképeni statisztikai fórum létére —— évek óta dícséretreméltóan végzi feladatát, különösen az anyaggyüjtés és az adatok közzététele terén. A nemzet- közi statisztikai évkönyvekben és az álla—

mok statisztikai évkönyveinek nemzetközi részében azonban sajtóstatisztikai adatköz- lésekkel nem szoktunk találkozni, pedig ezek az adatok legalább az évente való rend- szeres közlést megérdemelnék.

A tiszta könyvtermelés adatainak szám- bavehetése céljából a legsürgősebb feladat—

nak tartjuk, hogy az államok adatszol- gáltatásai a könyvtermeléstől elkülönítve

mutassák ki a zenemt'iveket, külön a

térképeket (egyéb képes ábrázolásokat) s külön az időszaki sajtótermékeket. Minthogy az egész könyvtermelés aligha fogható meg, egyelőre meg lehetne elégedni azzal, hogy minden állam csupán a könyvárusi forga—

lom termékeit mutassa ki, ha pedig ennél teljesebb keretű,válassza külön a könyvárusi forgalomba nem kerülő művek adatait.

Mutassák ki legalább vé—gösszegben, hogy a könyvtermelésben mennyi a füzetek száma.

):

CII CH

1930 (A füzet fogalma egységes alapon szabályo-

zandó.) Ez a minimális követelmény.

További feladat a könyvtermelés tago- lása. Meg kellene mindenekelőtt állapodni egy egységes nemzetközi tárgyi csoportosí- tásban, amely az államok könyvstatisztikai kimutatásaiban mint oldalrovat szerepelne.

Fe'jrovat alatt pedig kimutatandók volná- nak: a nyelvi tagozódás, a fordítások sze- rinti tagozódás, a kiadás első, vagy további volta szerinti tagozódás (az utóbbihoz szá—

mítva a különlenyomatokat). Az országon kívül nyomatott művek természetesen szin—

tén különtartandók.

Még távolabbi feladatok volnának a könyvtermelési statisztika kiépítésénél: a könyvek oldalszám szerinti csoportokba orsz—

tása s az oldalszám szerinti termelés megál- lapítása, a példányszám kimutatása, a könyvek alak és a kötés faja szerinti meg- oszlásának kimutatása, a megjelenés (ki—

adás, nyomtatás) helye szerinti tagozás, a megjelenés ideje szerinti tagozás (heti, havi statisztikák), az árstatisztika bevezetése s könyvfogyasztási és könyvkiilforgalmi sta—

tisztika létesítése. Végül, mint az utolsó s szintén nem utópisztikus kívánság: a könye vek belső érték szerinti osztályozása.

A könyvtermelés államonkinti statiszti- kai adatainak gyűjtésével rendszeresen fog—

lalkozik a Bernben székelő Bureau de llUnion Internationale pour la protection des Oeuvres Littéraires et Artistigues. A berni iroda Le Droit (YAuteiir cimű havi fo-

lyóiratában évek óta minden év végén (a

decemberi számban, legutóbb az 1929 de—

cember 15-i 5 folytatólag 1930 január 15—i számban) közzéteszi az egyes államok szel- lemi termeléséről beérkezett információkat és statisztikai adatokat. A Droit d'Auteur közlései világot vetnek arra a nagy rend—

szertelenségre, amely a nemzetközi könyv- termelési statisztika terén uralkodik. 1928-ra vonatkozóan a berni iroda külön köriratban is felhívta informátorait, illetve az államo—

kat, hogy sajtótermelésiikről lehetőleg a Lucien March-féle formula figyelembevéte—

lével szolgáltassanak adatokat; a felhívás- nak alig egy-két állam tudott többé-ke- vésbbé eleget tenni. E közlések nyomán az egyes államok könyvtermelési statisztikai módszereinek néhány jellemző, az 1928., illetve itt—ott valamely előző évre vonatkozó

adatát táblázatban foglaltuk összel)

1) Hasonló kísérletet tett, de egy évvel korábbi

állapotról Helmut Bücking: Die Statistik der Buch- produktion c. tanulmányában (Allgemeines Statis—

tisches Archiv, 1929. XIX. Band, 4. HeftJ.

6. szám. —-—556—

A könyvtermelési statisztika módszere az egyes államokban.')

Méthodes des statistigues de la production de livres

en divers pays!)

A statisztika szolgáltatója

Les statistigues sont fourmes par

,, , magane yen

.u, , (_ ( konyvkereskedöi va sz rvá- hivatalos szerv kozpoiltikonyv vagy kiadni nygg közlé—

tar egylet sek __ des

des son'ícrs , , . d'assocíatíons partículiers

1 7 ) , — -

officials mzzlzlhothcgue de libraires ou 0" Pa'f m- centmle d*íditeurs formanons

spomdtgnes

Belgium Cseh-Szlovákia Am. Egy. Áll. Brit—India Bulgária Franciaország Nagy—Britannia Dánia Japan Norvégia Németalföld Esztország Lengyelország Olaszország Németország Kanada Magyarország Oroszország Spanyolország Lettország

Portugália Svédország Litvánia

Svájc Luxemburg

Uruguay

A könyvtermelést tagolják La production de livres est détaillée

nyelvek vagy targy szerint, hany a további kiadású fordítások sze- csoportban művek kimutatásá—

rint — suivant sniuantles matiércs, val—avec indication les langues azt en combim de du nombre des ou—

les tmductions groupes wages réimprimés

Arrerikai E. Á. Amerikai E. A. *23 Amerikai Egy. Áll.

Bulgária Belgium 20 Magyarország

Cseh—Szlovákia Bulgária .. .. 16 Nagy—Britannia Dánia Cseh-Szlovákia 10 Németalföld Lengyelország Dánia 17 Németország A'lagyarország Franciaország . 31 Olaszország Nagy-Britannia Japán 26

Németalföld Magyarország .. 18 Németország Nagy-Britannia 25 Olaszország Németalföld 24 Oroszország Németország 27 Spanyolország Norvégia 17

Svájc Olaszország 24

Oroszország 10 (16) Portugália . .. 10 Spanyolország .. 28 (10)

Svájc .. 18

Svédország.. .. 22

Uruguay 12

. l

1) Amerikai Egyesült Allamok : Iitats- Unis. — Cseh—

Szlovákia : Tchéw—Slovagm'u. —— Lengyelország : Pologne. — Magyarország : Hongrie. — — Nagy-Britannia : (Jr.-Bretagne

—— Németalföld : Pays-Bus. " Németorszá : Allc'magne. — Olaszország : Italic. __ Oroszország : ussíe. — Spanyol—

ország : Espaguc. — Svájc : Suisse. — Franciaország ::

France. —— Svédország :: Surde. ——— Esztország : Esthoníc'. ——

Lettország : Lithuania.

Sajnos, csak igen kevés azoknak a sta- tisztikai módszerekre vonatkozó adatok- nak száma, amelyeket az államok jelentős részére vonatkozóan táblázatban lehetett összefoglalni. Számos vonatkozásban a be—

érkezett információk nem nyujtanak tám- pontot arról, hogy a könyvstatisztikát minő elvek szerint művelik. Néhány főbb elvet a könyvtermelés államonkinti itt következő tárgyalásánál fogunk még ismertetni.

Adatok.

Az egyes államokra vonatkozó adatokat szintén. a Droit d'Auteur—ből merítettük, a folyóirat 1904 óta megjelent évi statisztikai

1930 ,

beszámolóinak feldolgozása alapján. Tudo—

másunk szerint ilyen visszatekirltő'féldol—

gozás még nem készült s azt hisszük, hÓgY' az adatoknak ily összefoglalásával nem Vék—

geztünk hiábavaló munkát. Még akkor Sem?

ha több országban az adatgyűjtést—' vagy fel— _ '

dolgozást végző szerv, illetve a statisztika.

módszere meg is változott s így az adatok számsora még az egyes állam-okon belül, sem egynemű forrásból ered. Mint említet—

tük, igyekeztünk mindenütt a tiszta könyv—

termelés adatait kutatni s a könyvterme—

lésbe nem való termékeket elkülöníteni.

Amerikai Egyesült Államok.

A könyvslalisztika forrásául túlnyomóan a ki—a adók hetilapja, a Publishers Weekly szolgál. A, slatísztika a további kiadású müveket külön ro—

vatban mutatja ki. A könyvek számában a füze—

Amerikal Egyesült Államok.

Etato- Um's d' Amérigue.

Könyv —— Lim'es E b b 61 —— D 0 nt

' A'rf ; ősm— 'ülf'l r 1 Belf'l '—

Ev nyállal: 33232? sen kell?);t? előalslggllt ,

A'WC 173523" Réím— Total '?elí'íífgscie $$$—$$$? .

nommlles Pye—551975 mű ——oeu1/res

Él ! 1

1894. . 4.484 .

1895 . . 5.469

1896 5.189 514 5.703;

1897 4.171 754: 4.925]

1898 4.332 554 4.886;

1899 4.749 572. 5.321;

1900 4.490 1.866 6.356'

1901 5.496 2.645 * 8.141 . .

1902 5.485 2.348 7.833 1.045 6.788 1903 5.793 2.072 7.865 888 6.977

1904 6.971 1320 8.291 1.025 7.266 ;

1905 7.514 598 8.112 967 7.145

1906 6.724 415 7.131! 974 6.165

1907 8.925 695 9.620 1.784 7.836 1908 8.745 509 9.254; 1.760 7.494 É 1909 10.193 708 10.901 E 1.765 9.136 1910 11.671 1.799 13.470 3.046 10.424 1911 10.440 783 , 11.223 2.269 8.954 1912 10.185 768 10.903 2.424 8.479 1913 10.607 1.623 12.230 2.468 9.702 1914 10.175 1.835 12.010: 2.852 9.158 1915 8.349 1.385 9.734 2.338 7.396 1916 9.160 1.285 10.445 1.648 8.797 1917 8.849 1.211 10.060 1.324 8.736 1918 8.085 1.152 9.237 903 8.334

1919 7.625 969 8.594 808 7.786

1920 7.336 1.086 8.422 976 7.446 1921 7.321 1.008 § 8.329 1.302 6.977 1922 7.773 8651 8.638 1.386 7.2 "2 1923 7.952 921 : 8.873 1.356 7.517 1924 7.854 1.158 9.012 1.715 7.297 1925 8.081 1.493 9.574 1.556 8.018 1926 8.398 1.527 9.925 1.646 8.279 1927 8.704 1.449 10.153 1.354 8.799 1928 8.792 1.562 10.354.1 1.662 8.692

6. SZáHL —557——

tek is benni'oglaltatnak. A tárgyi csoportosítás egyik rovata a zene, amely _ tekintve az ide tartozó művek kis számát — a zenei művek körét bizo- nyára szűken értelmezi. Különös sajátossága az Egyesült Államok könyvstatisztikájának, hogy vég—

összegében nemcsak a külföldi szerzők belföldön kiadott művei (1928 : 787), hanem a nem amerikai szerzők importált művei (192811662) is bennfog—

laltatnak, habár belőlük belföldi kiadás nem is készült. Az utóbbi csoportba tartozó műveket tál)—

lázatunkban külön is feltiintetjiik s a könyvterme—

lés végösszegéből levonásba helyeztük (a részlete—- zésnél e levonás nem volt lehetséges).

Belgium.

A Droit dihiteur az utolsó 1928. évre vonat—

kozó adatokat a tudomány— és művelődésügyi minisz—

térium közleményéből veszi. A korábbi évek 'adatai többnyire a Bibliographie de la Belgigue—ből valok.

Az országnak külön időszaki sajtóstatisztikája is van, mégis a könyvtermele's targyi osztályozásánal szerepel egy, a l'olyóiratokra és hírlapokra vonat—

kozó rovat is, amely valószínűleg az újo'nnan meg-—

indult; időszaki sajtótermékeket tünteti fel. A köny—

vek számának itt közölt adatai —— ha nem is tul- jesek -—- a könyvtermelós túlnyomó részét felölelik.

1840 . . . 760 1913 3.245

1880 1.176 1914 . . . 2.455

1690 1.807 1915 . . . 871

1900 2.745 1916 . . . 971

1901 2.824 1917 . . . 920

1902 2.677 1018 1.078

1903 2.849 1919 2.302

1904 2.995 1020 2.503

1905 2.626 1921 1.468

1906 2.630 1922 1.393

1907 2.855 1923 2.143

1908 2.967 1924 2.061

1909 2.895 1925 2.514

1910 2.749 1926 2.209

1911 2.885 1927 1.689

1912 2.403

Brit—India.

Brit-Indiában 1924/25-ben 17.030, 1926f27-ben 17.393 mű jelent meg, utóbbiból 15.246 hindu nyelv- járásban, 2.147 európai nyelven. Bár a londoni indiai megbizott, akitől az adatok származnak, az időszaki terméket külön említi, alig hihető, hogy a művek e feltűnően nagy száma mind könyvet jelent.

Bulgária.

A. bulgár statisztikai hivatal 1928—1'01 a Lucien March által javasolt rendszer figyelembevételévcl nyelvi és tárgyi tagozással készült kimutatást álli- tott össze az ország irodalmáról. Az 1928-ban meg jelent 2.775 könyvből 2.598 volt bolgár nyelvű. Az 1919———1922-ig terjedő négy évről a nemzeti könyv- tár szolgáltatott adatokat, amelyek szerint a meg- jelent művek száma volt:

1930

1919 1.958 1921 3.431

1920 2.001 1922 2.963

A. statisztikai hivatalnak valószínűleg más mód—

szerű adatközlése szerint a további években a könyvtermelési így alakult:

1923 1.997 1926 2.760

1924 2.472 1927 2.379

1925 2.558 1928 2.775

Cseh—Szlovákia.

Ennek az országnak, ellentétben az időszaki sajtóra vonatkozó statisztikájával, könyvtermelési statisztikája rendszertelen. Az adatokat leginkább a bibliográfiai intézet szolgáltatja. A művek tárgyi csoportbeosztása úgyszólván változott, az utolsó rendelkezésre álló csoportosítás a tizes rendszerben készült. A zeneműveket igyekeznek kü- lön is kimutatni. A külföldön nyomott művekről is vannak szórványos adatok (1923-ban és 1924-ben

évről—évre

35—35), ezekről az ország könyvtermelésétől füg- getlenül. tesznek említést. a források.

Könyv Zenemű Együtt

1920 3.572 577 4.149

1921 5.072 766 5.838

19 '2 l)3M51 1)486 !)4.437

1928 5.269 400 5.669

1924 4.007 249 4.256

1925 . . 4.762

1926 4.720 442 5.162

1) Nem teljes.

Dánia.

Az adatszolgáltató magfmszeméiy (Ove Tryde kopenhágai kiadó), de a királyi könyvtár adatai is figyelembe vételnek. A régebbi adatok (1893——

1904) a Dansk Bogt'ortegnelse—ből valók, amely sze"- rint a. könyvrk száma a következően alakult:

1893 1.104 1899 1.218

1894 1.188 1900 1.251

12—95 1.283 1901 1.249

1896 1.128 1902 1.385

1897 1.167 1903 1.544

1898 1.092 1904 1.728

Az; újabb könyvtermelósről április 1-től már—

cius iát-ig: terjedő évi adatok vannak:

1911/12 3.633 1020/21 3.757

1912/13 3.532 1921/22 3.673

1913/14 3.635 1922123 3.419

1914/15 3.735 1023/24 4.281

1915/16 3.931 1924/25 3.606

1016/17 3.948 1925/26 3.752

1917/18 3.687 1926/27 3.270

1918/19 4.305 1927/28 3.293

1919/20 4.486 1928/29 2.893

throsura) is Ezekben tl adatokban a füzetek

bennfoglaltatnak, amelyek alatt a 3 oldalnál nem terjedelmesebb kiadványokat értik; számuk évente 1.200 körül mozog (1928/29—ben 1.240). Az osztályo- zás kiterjed a fordított művekre is (1928/29: 337). A zeneművek. képek, stb. nem képezik a tulajdon—

42