10. szám. —830— 193
Magyarország népesedésének megitélése nemzet- közi keretben lehet csak teljes. Ennek elősegítésére egy táblázatba foglaltuk össze mindazoknak az euró- pai államoknak lélekszám- e's szaporodási adatait (részben előzetes adatok), amelyek 1920 és 1930 kö- rül megszámlálták népességüket. Összeállításunk (l.
előzö lapon) az évi tényleges szaporodás nagyság-
Az iparostanulók statisztikája.
La statistigue des apprentis industriels en Hongrie.
Re'sume'. En Hongrie, les apprentis d'industrie sont obligés á fréguenter les écoles gratuites cPap- prentis pendant 9 ou 10 heures par semaine, et de- viennent aides (ouvriers) au bout de 2 ou 3 ans d'apprentissage,
Depuis Ia guerre, la statistigue des apprentis, dirigée par POffice Central de Statistigue sur la base des renseignements fournis par lesdites e'coles, évo—
luait notablement.
Pour des raisons d,ordre pratigue et scientifigue, Pauteur propose de développer cette statistigue.
Actuellement, les apprentis peuvent entrer a ces écoles méme pendant Fannée scolaire et les guitter aprés avoir fini leur apprentíssage. Cette variation continuelle, au cours de lyannée scolaire, du nombre des éléves, gue I'auteur indigue d'aprés les chiffres, recueillis pour une dizaine d'années, par une école dJapprentis d'industrie de Budapest, est tres désa- vantageuse aux intéréts de llenseignement. L'auteur propose de faire, á cet égard, une enguéte pour la Hongrie entiére, afin de se rendre pleínement compte des inconvénients du systéme actuel. Les données réunies et détaille'es par métier sur le nombre des éléves au de'but et á la fin de Pannée scolaire, se- raient aussi éminemment propres a Ilobservation des conjonctures des professions industrielles. Il conviendrait également d'observer la répartition por culte des éléves, gue Pauteur indigue pour les ap- prentis monteurs d,autos de Budapest. Dans le chair des carriéres industrielles, les israélites font preuve d,une grande faculté dtadaptation aux bonnes con- jonctures ; ce fait a une signification particuliére en Hongrie. D'ailleurs, les apprentís israe'lites, diune instruction scolaire préalable dépassant en général celle des apprentis chre'tíens, ont, dans les classes supéríeures des écoles d,apprentis d'industrie, un nombre proportionnel prépondérant, et, au sortir de ces écoles, ils soutiennent généralement mieum la concurrence gue Ies autres éléves. Analysant la répartition par áge des apprentis diindustrie, Pauteur souligne gue, du fait de la baisse de la natalité penk dont Ia guerre, entre 1915 et 1918, le chómage di- minuera parmi les jeunes ouvriers dans les années gui vont venir. Selon Iui, iI n'est pas impossible gue dans le cas oü l'industríe reprendrait de I'essor, il
rendjében mutatja be az egyes országok népessé számait s éppen ezért a Szemlében már közölt rész tesebb adatok és megállapítások ismétlése nélkül ö magában is eléggé ékesszólóan világítja meg hazán nak és a Magyarországot leginkább érdeklő fontosab államoknak demográfiai helyzetét.
Th L. dr.
n'y aurait plus assez d'apprentis; Von peut prévoir gue, dans ce cas, en raison de ladile dimínutíon de la natalite', Ia répartition sociale des apprentís diin- dustrie changerait notablement. II conviendrait d'élablir, en outre, pour la Hongrie entiére, le lieu de la résidence des parents diapprentis, afin de se rendre compte de Pattraction exercée sur les pro- vinciauac par la capitale et les centres industriels.
L*instruction scolaire pre'alable des éléves dtécoles d*apprentis d'industrie devrait également étre ob—
servée suivant les villes et les branches industrielles.
Les études á faire avant llapprentissage ntétant pas obligatoirement fixées, on voit, sous ce rapport, de grandes di/férences parmi les apprentis. Les chiffres reproduits plus bas d'aprés les staiístigues officielles dresse'es depuis 1928 accusent, par rapport á liavant- guerre, une augmentation sensible du niveau d'in- struction scolaire préalable des apprentis. Aprés avoir présente' les données officielles concernant la profession des parents, liauteur propose, dans Pin- térét du perfectionnement de la statistigue des ap—
prentis diindustríe, dtemployer des bulletíns statis- tigues individuels et dien centraliser le—dépouillement.
*
A Központi Statisztikai Hivatal a há—
ború óta állandóan fejlesztette az iparosta- nulók statisztikáját, fokozatosan bővítve a vizsgálat területét és gazdagítva az Év—
könyvekben közzétett táblázatos anyagotf) A Magyar Statisztikai Szemle is két hosszabb tanulmányban foglalkozott az elmult évek során az iparostanulók oktatás—
ügyének és demográfiai viszonyainak rész- letes vizsgálatával?)
A tudományos igények és a gyakorlati szociálpolitika részéről egyre fokozódó ér—
1) L. Magyar Stat. Évkönyv 1919—1922.: 172_._
173., 1923—25.: 236—237., 1926: 225—227., 1927;
210—212., 1928; 248—250., 1929: 244—246. és
1930.: 242—244. lapjain.
2) L.: M. St. Sz. 1928. (VI. évf.) 457. s) köv.
]. Áfra Nagy János, A fővárosi iparostanoncügv társadalompolitikai problémái és M. St. Sz. 1929.
(VII. évf.) 96—110. l. Janik Gyula dr.: A tanoncok—
tatás fejlődése az 1926/27. iskolai évig. '
10 szám. -——831—— 1932
deklődés arra készteti a Központi Statisztikai Hiva- talt? hogy a közművelődési és szociális statisztikának
!. A FIU IPARDSIANULÓK SZÁMA A TANÉV VÉGÉN
lyo/nám des app/enie dinyus/rve a" le 07: de Hiv/még scak/re.
:)
* eo
ezt 3 I'ég—ebbwen kevés figye- ) * % lemre méltatott ágát minél
(", vmf/e-
a-M "T
' §
jobban kiszélesítse s leg- 555 55
újabb —— még közzé nem
l
!
§ A' X
tett —— a-datgyüjtésével már 50
ipari szakmák szerint is
részletezi a tanoncok szá— 5—5 1.5
mát.
A tanoncok statisztiká- I
40 En Hongrie
jának szélesebb alapokon 40 való vizsgálata tulajdonké-
35 35
pen az 1928/29. tanévvel kezdődően vette kezdetét s
bár ennek a kibővített ad'at- 30 30
gyüjtésnek eddigi eredm-(Z- nyei még elégtelenek mesz—
szemenő következtetések le- "
25
vonásána, mégis jó alkal— 20
mat nyujtanak olyan mód- szeres kérdések vizsgálatá-
20
BUDAPESTEN " A Budapes!
15
ra, amelyek alkalmazása az adott anyagi keretekben is
/
lehetővé teszi az országos 10
tanoncstatisztikai adatgyüj—
10
tésnek további !ökéletesí— 5 tését, főleg a gyakorlati
Ul
szempontok figyelembevé— o tele alapján. Az alábbiakban
0 NH : 1918/19 1919/201920/21 1921/22197'1/23 1923/24 1926/25 1925/25 1926/27 1927/28 1928/29 1929/30 1930/31 " s:
4
az iparosta—nulók statiszti-
kájának néhány ilyen gyakorlati szempont—
ból kívánatos fejlesztési lehetőségére óhaj—
tok rámutatni, csupán az iparostanulók vi—
szonyait vizsgálva ezúttal s mellőzve a ta—
noncügyi statisztikának az iskolákra és az iskolák tanítóira vonatkozó részét. E Vizs- gálatokhoz az egyik székesfővárosi (autó- szerelő szakirányú) íparostanonciskola tí7- éves fennállása alkalmából összegyűjtött statisztikai anyagot kívánom —— mintegy a fejlesztés szükségességének és lehetőségé- nek dokumentálásául — felhasználnif)
1. Az iparostanulók száma. Ha az orszá- gos statisztikai adatok alapján figyelemmel kísérjük az iparostanulók számának háború utáni alakulását, (lásd az I. sz. grafikont) látjuk, mennyire híven tükrözi ez a kép a magyarországi kézmíives- és gyáripar utolsó másfél évtizedének változó konjuktúráját.
A forradalmakat követő gazdasági újjáép:
1) Az adatok készséges rendelkezésre bocsátását a volt VI., Bajnok-utcai, utóbb V., Sziget-utcai autó—
szerelő iskola igazgatójának, Lestánczki Pálnak kö-
szönöm, (A szerző.)
tés országszerte fellendítette iparunk fog—
lalkoztatását, amit a tanoncok számának erős növekedése is párhuzamosan kísért. A rohamos lendület körülbelül az 1925/25 évig tartott, amikor a magyar valuta meg- szilárdulását követően lassú pangás kezdő (lött. A harmincas évek kezdetével már to kozottan érezhető volt az elmélyülő gazda—
sági válság, amelyet az iparban foglalkozta—
tott tanoncok számának hirtelen hanyatlása is beszédesen illusztrál.
Kár, hogy országos tanoncstatisztikánk- ból —— a legutolsó tanévig " hiányzott a;
ipurostanulók számának szakmák, iparágak szerint való részletezése. Pedig, ha általá—
nosságban igazolva látjuk, mennyire híven tükrözi az iparban alkalmazott tanoncok száma az ipar megváltozott konjunktúráját, még jellemzőbb képet kaphatnánk kézmű- vesiparunk boldogulásáról, ha szakmánként külön vizsgálnók ezeket a létszámadatokat, hiszen a leggyöngébb gazdasági viszonyok közepett is lehetnek kitűnően foglalkozta- tott, sok munkást és tanoncot alkalmazó
10. szám. —— 832— 1932
n. A FORGALOMBAN lÉVő GÉPJÁRMÚVEK És A rőyÁnosu Amúszemő TANONCOK SZAMANAK ALAKULASA.
Var/arians da nombre des Vámtv/es á mU/El/F en arcu/atlan ef a'u nombre des app/enim man/ears day/os de Budapest l s 2 eze/' -m/'/Ie
so I
az.—
22——
18
16
14
m
Am 3
2 e _ Ageojafnwvek Magyarorszagon *! (§
Velucu/esa mare/ff en Hongrie / § ;;
26 — A gépjárművek Budapesten 3 §
Vámtv/es a' mafew' á Badapes/ § ;,
5 x
Az aa/a'szefe/a" tanú/wok az év elején § §;
Appren/is man/ears dia/fas au de'úv/ de fanne'e E; §
S a
2 O __ Az av/dszere/ő/anancn/r az év végén / § §
Appren/ls monfew—s dea/as Ö /a fm de /190/7913 § :
a, %.
§; § _
§ .,
/ ,;--...—J'_§....__§s §
/ "'I. "L_— 700
I
1 2 r' 5 00
, (" x..
40 / /,.v j [xx 500
, / ! X :, 00
% No 300
m
%,
D 200
—/
100
Aza'sszesgépjárművekszáma-Ala/nmefn/a/desvéli/rulesámalev/:
2/
1921 1922 1923 1924 1925 1926
'*1,St.5£.1912
0
1927 1928 1929 1930 1931 1932
5? HASGW
_l—
§
iparágak. A II . számú grafikon tíz évi meg—
figyelés alapján nagyon jól mutatja például a fővárosi autószerelő ipar foglalkoztatott—
ságának változását, amely természetszerű—
leg szoros összefüggésben van a forgalom—
ban lévő géperejű járművek számával. A grafikonon —— más-más léptékkel — egy—
más mellé van állítva az ipar konjunktúrá- jára jellemző két számsor, amely szerint az összefüggés nyilvánvaló a szakma fog- lalkozhatottsága, kedvező üzletmenete és az alkalmazott tanoncok száma között.
Az alkalmazott iparostanulóak száma oly érzékenyen alkalmazkodik a változó konjuntkttúrához, hogy annak még egy—
egy gazdasági éven belül való változá—
sára is reagál. Kétségtelenül megállapít- hatjuk ezt, ha —-— ipari szakmák szerint
—— szembeállítjwk a tanév elején (az év folyamán) 'a tanonciskolába beírt (tehát szerződéses viszonyban álló) tanulók szá—
mát az évvégén mutatkozó létszámmal. Jó üzletmenet, kedvező piaci viszonyok mellett nemcsak az év folyamán beírt tanulók szá- ma emelkedik, hanem az évközi kimaradá—
sok aránya is javul, mert szerződésbontás,
időelőtti felszabadítás, stb. miatt sokkal
kevesebb tanuló lép ki évközben az iskolá—
ból, mint hanyatló konjunktúra idején. Bi—
zonyságul utalok az 1. számú táblára, amely százalékszámokban mutatja egy iskola pél—
dáján, hogy tíz tanév során hány százaléka járt a beírt tanulóknak a tanév végéig is- kolába. A kedvező konjunktúra éveiben ál—
landóan emelkedtek ezek az arányszámok,
és az 1928/29. tanévben érték el csúcspont- jukat 80'6%-ka1. A II. számú grafikonon is jól megfigyelhető, hogy a fővárosi autósze—
relő ipar konjunktúrája az 1929. év végé—
vel, az 1930. év elején tört meg, mert ekkor az évvégi tanulólétszám már esik az előző évihez viszonyitva, de a beiratakozottaJk száma ez évben még emelkedést mutatott és csak a következő évtől kezdett hanyatlani.
Ime: ilyen jól használható fokmérője le—
het az egyes ipari szakmák változó konjunk- túrájának, jó vagy rossz üzletmenetének, gazdasági helyzetének a tanoncískolába be—
írt és az ott évvégéig járó tanulók számá- nak szembeállítása is. Minél kevesebb az évközi kimaradás, annál kedvezőbb, élén- kebb üzleti viszonyokra következtethetünk
10. szám. ——833——
1932_
a
l. A beírt és a tanév végén járó autószerelő iparostanulók száma osztályok szerint.
Les éléves monteurs d'automobiles admia aux écoles d'apprentis d'industrie, ainsi one ceux présents á la fin de l'anne'e scolaire, suivant les classes.
_M , ,x Aóé'l'táh' 0- It,—P n'
M Bea. wégén mm az (a) — Adm a za pm mama/wazze izma:
' _ 'árt— ! '-
íínív IYOk kozott Juni! ál; des éléves admís íz la ö ssze s
ne 5 - ; z 'a -
mm,-jes Umm , adj'"? ff"; sí"— 1' H' 111. IV" I. ! 11. I m. 1 IV. tata]
t a n u ] ő k , osztályba beírt — classe des Heves
száma—nombres osztalyba — class: tanulók számának
1922/23 6 220 191 53 62 105 —— 88'7 96'8 80'0 — 86'8
1923/24 7 380 240 106 87 187 — 78'3 65'5 59'7 ———- 632
1924/25 7 391 252 81 131 95 84 802 77"! 3719 59'5 645
1925/26 8 329 214 81 101 74 73 778 70'3 60'8 47'9 651
1926/27 8 312 236 96 101 57 58 885 773? 702 569 756
1927/28 11 455 344 157 164 66 68 834 805 697 51'5 75'6
1928/29 16 648 522 167 245 139 97 880 849 799 57'7 806
1929/30 17 736 480 188 253 193 107 61'2 77'9 61'7 48'6 65'2
1930/31 15 623 389 127 183 195 122 76'4 68'3 610 396 62'4
1931/32 15 507 307 92 156 148 111 64'1 ?2'4 608 405 606
Moyéztlnaegs 11 460 317 114 148 126 90 ' 78-1 1 77-0 64-3 49-0 690
és megfordítva, sok évközi kimaradás, szer—
ződésbontás, a tanulók elbocsátása, stb. ked-
vezőtlen gazdasági helyzetet árul el.
A tanoncstatisztíkában tehát a tanoncok számának közlésénél szükségesnek látszik az évelejí (a beírt) és az évvégi létszámnak ipari szakmák szerint való részletes közlése, mert csak így válik alkalmassá és értékessé az adatgyüjtésnek ez a része gyakorlati és tudományos célokra.
*
Tanulmányi szempontból külön, önálló értéke van az éveleji és évvégi létszámok osztályok szerint való vizsgálatának, mint ez az 1. tábla utolsó ha—
sábjain látható. Tíz tanév átlagában azt látjuk itt, hogy a tanonciskola IV. osztályába_ iratkozottak—
nak csak 49'0%-a fejezi be a tanévet, tehát végzi el a teljes, előírt tanulmányokat. Az alacsonyabb osztályokban fokozatosan nő a tanévet teljesen vé—
gigjárók aránya. Ez az osztályonkénti kimutatás is igazolja, hogy kedvező üzletmenet idején a tanoncískolai munka is sokkal eredményesebb Ie- het, mert a beírt tanulóknak általában magasabb százaléka járja végig az osztályokat, mint kedvezőtlen üzletmenet idején s az iskolai mulasztások aránya
is kisebb lehet ilyenkor, bár erről sincs megbízható
statisztikánk.
Táblázatunk adatai egyébként a tanoncoktatárs eredményességének egyik legsúlyosabb akadályát is föltárják, amikor beszámolnak arról, hogy a tanév befejezése és a teljes tanulmányi anyag elvégzése előtt milyen sok tanuló lép ki befejezetlen tanulmá- nyokkal az iskolából. A törvény rendelkezése sze- rint a tanonc csak tanoncszerződésének lejártáig köteles az iskolát látogatni, de nincs törvényesen
szabályozva, hogy a felszabadulások időpontja ösz—
sze essék a tanév befejeztével. A nagyarányú évközi kimaradások annál sajnálatosabban jellemzik a viszonyokat, mert a felszabaduló tanulók nagy része nem a tanonci—skola III—IV. osztályából, hanem ta- nulmányai befejezése nélkül az alsóbb oszályokból marad ki.1)
Az évközi kimaradások mellett a tanév végéig állandóan folyó beiratkozások is megnehezítik és zavarják a tanonciskolai munkát. Ennek a folya- matos beiratkozásnak megrögzítésére álljon itt a tárgyalt fővárosi iskola tízéves statisztikai adatai alapján az egyes hónapok végén a beírt tanulók számát feltüntető kimutatás.
A beiratkozott Index Havi Hónap tanulók (szept. 30. növe—
szama volt : 100) kedés
Szeptember 15. 280 89 —-—
Szeptember 30. 315 100 35
Október 31. 344 109 29
November 30. 369 117 25
December 31. 390 124 21
Január 31. 409 130 19
Február 28. 422 134 13
Március 31. 435 138 13
Április 30. 449 143 14
Május 31. 460 146 11
*
A tanév végéig tehát 43—46%-ka1 emelkedett 10 év átlagában az iskola tanulóinak száma.
Ennek a vizsgálatnak gyakorlati eredménye az, hogy mivel az utólagos beiratások abszolut száma—
1) Lásd erre nézve a Magy. Star. Évkönyv. —— ld.
helyein található adatokat.
10. szám.
——834— 1392—
egy-egy hónapban nem nagy, viszont az állandó beiratkozás, ha kismértékű is, zavarja az iskolai munkát, a tanonciskolában is elég volna évente ha'—
romszor tartani beirata'st és ugyancsak háromízbcn felszabadítást (karácsonykor, március és június hóban), miáltal jelentősen előmozdít—hatnók a ta- noncoktatás eredményességét is.
Ennek a kívánságnak jogosságát és ki- vihetőségét igazolhatná országos viszony- latban a Központi Statisztikai Hivatal, ha tanonciskolai adatgyüjtésében kiterjeszkedne a hónapvégi iskolai létszámok és ezzel kap—
csolatban az egyes hónapok végén tény-
_ esett vissza. Az országos és a fővárosi tanonc—
ügyi statisztika is azt bizonyítja, hogy az ipar egész vonalán általános volt ezekben az években a zsidók számarányának vissza—
esése. Ez adatok szerint a háború óta így alakult az iparostanulók között a zsidók száma és százalékos aránya: (L. a 3. és ——
a 836. lapon —— a 4. táblát.)
3. A fiú iparostanulók felekezeti megoszlása Magyarországon.
Répartz'tion par culte des apprentis industriels en Hongrie.
leg járó tanoncok számának kérdezése're. % 35 Ebből __ Don, 2. A tanulók vallása ipari szakmák sze— § Égg :(.) "§" %
rint. Érdekes társadalmi probléma az ipa— ;! §§§ ;? Eg $$$
rostanulók statisztikája alapján megfigyelni, Tanév ;; §; §§§§ g—g % §;
hogyan viselkednek az egyes felekezetek az gzgw geg? 23—33, 33 gt
. . , - , - , r ' Anne'es FMJ §*a. Gifu-ÉS 33 ÉN $2§
Ipari szakmak konjunkturális valtozasamal scolaires 333 2?sz es Ég 3353
szemben s hogy általában milyen különb— garagegg Lim—Éli; W
ségek mutatkoznak ipari pályaválasztásuk— ígggg hitfelekeziiilfglgzkgazgfzottata—
ban. Ebből a szempontból kulonosen a zsz- 3§§S§ ___
dóság magatartása érdemelhet figyelmet, ** 2 %
amely gazdasági érdeklődésében és elhelyez- _ __ _ , .
kedésében általában legérzékenyebb a kOn— 1918/19 23-087 66_8 223 7_8 O_1
. , , . . ," ásával szemben 919/20 25.814 675 255 69 01
Junkturahsv'lszonyok va oz " . . 1920/21 37248 671 244 8.4 0.1
Iskolánk tizeves anyaga alapján a 2. sz. 1921/22 46.571 66—5 24-2 92 0-1 tábla és a hozzátartozó III. sz. grafikon 1922/23 49.517 67'6 24'1 82 01
1923/24 54.034 681 248 70 0'1
1924 25 57.668 677 258 64 01
2. A fővárosi autószerelő iparostanulók vallás 19251/26 58.417 68-2 25.7— 60 0.1
szerint 0/0—ban. 1926/27 60.220 686 25'8 5'6 0'1
Répartition pour 100, suivant le culte, des éléves mon— 1927/28 61204 6819 2516 513 012
, _ — , , . d'industríe 1928/29 59.115 692 253 53 02
tears dautomobzles des ecoles dapprentzs 1929/30 53.823 69'7 247 5.5 0.1
de Budapest. 1930/31 45.206 69'8 24'4 5'7 0'1
s' ") __- m N' e' Átla _ , , _
Tanév § g Ég ; . %% § §§§ Magmás 48.609 683 251 65 01
Annales 5.5; EÉ 0.5 533: Vg: $$$.
scolaíres E 8 E 8 És LEE §;— $$$-§
Úgy a fővárosban, mint az ország-
33332 (7533 132 íg %% OT; %% ban az 1921/22. tanévben volt tehát legma-1924/25 63'1 159 5.1 14-3 l'G 252 gasabb általában az izraelita vallású ipa—
192sí26 68—2 178 2-8 11-2 -— 214 rostanulók arányszáma s azóta következe-
1926 27 63'1 15'8 4'2 170 04 236 ' " '
1927/28 683 116 64 12-8 09 344 tes banyatlassal egyre csokken. A legutolso 1928/29 681) 14-4 5.0 107 1.0 522 tanevekben az orszagos arany a ZSIdósag 1929/30 70-2 15-6 46 88 08 480 népességi hányadosán is alulkerült, a fő-
13333; (7333 ig?) áig §; ?; Ég,? városban pedig már csak a felét éri el a
1 zsidó lakosság százalékszámának. Ha ré—
É'ánms 68-8 144 49 111 08 3175 gebbi évek viszonyait tekintjük, a háborút ' megelőző évtizedekben is ehhez a háború utáni hanyatláshoz hasonló arányú vissza—
szemlélteti a főbb felekezetekhez tartozó VOnUláSát vagy térvesztését figyelhetjük autószerelő tanoncok tíz év alatti százalék-
számának alakulását. Az izraelita tanoncok arányszáma ezek szerint 1926/27-ben volt
a legmagasabb (16'95%), azóta állandó
hanyatlással pontosan a felére, 8'47%—rameg a zsidóságnak a fővárosi ipfarostanulók között. Volt ugyanisl)
1) Lásd szerző id. tanulmányában. M. Stall Szemle 1928. évi V. szám, 470. ].
10. szám. ——- 835 —— 1932
Időszak Az izraelitáklszága.
(Ati—ag) i aÉÉÉÉÉuigiai%É%tt
1886__1890 ? 203 I". A PROTESTÁNS ÉS AZ IZRAELITA VAllÁSÚ 11333;11333 11313 AUTÖSZERELU IPAROSTANULÚK ARÁNYÁNAK
1900—1905 17'1
1905—1910 1641: ALAKUl-ÁSA.
1910—1915 14'3 Var/"arians de /a praparh'on des app/'enhls mon/eurs d'aufas de
1915—1920 14-2 Felig/an pro/esfanre efISPaé/i/e
' % %
Az 1886—90. évi 20'3%-ról a háború végéig 14'2%—ra esett
! !
Refarmá/(ls
tehát vissza a fővárosban a zsidó
vallású iparostanulók százaléka. I
l
!
!
A háború befejezése után egy rö- vid ideig tartó újabb fellendülést
I §
láttunk, de az 1922/23. tanévtől kezdve ismét visszahúzódik a zsi-
[,
dóság arányszám-a az erőteljesen előnyomuló protestáns vallású-
l
'l l :
akéval szemben. Egyes szakmák- ban azonban, ahol a konjunk-
!
túra tovább tartott, még az, év—
tized második felében is magas arányszámokkal szerepelnek a
zsidóvallású tanulók. Ezek közé Izraeli/a
tartozik az autószerelő ipar is, amelyben 1926/27-ig erősen nőtt arányszámok, s ez még a kö- vetkező két évben is elég magas volt és csak a dekonjunktúra erősebb jelentkezésével esett az átlagos mérték alá. Kétségtelen, hogy az 1920—es évek elején a fő- iskolai numerus clausus tör—
vénynek is szerepe volt abban, hogy a fővárosi zsidóság fiai új- ból erőteljesebb érdeklődéssel l'ordultak az ipar felé, így az autószerelő szakmára is, ahová elég nagy számmal léptek ezek—
ben az években érettségizett zsidó tanulók. 1927 után viszont a numerus clausus törvény szi- gorúságának enyhítése is okoz- hatta érdeklődésük hanyatlását s ennek is része lehet a kedvezőt—
len konjunkturális idők elmultá-
val az ipari pályákra készülő zsidóság hanyatló számarányá- nak kialakításában.
A református és a kisebb arányszámú evangélikus fiúk magatartását az autósze- relő szakmával szemben jelentős részben befolyásolja az a körülmény, hogy ezek leg- inkább vidéken laknak, vidéki származásúak
' M.Sv.Szi
és így ők alkotják azt a tattale'ksereget, amelyből szükség esetén a mumkaadók kiegészíthetik tanonclétszámukat.
1922/23 23/24 24/25 22726 26/2? 27/28 28/29 29/30 30/31 31/32
R.H.d.$t
A római katolikusok, akik sokkal inkább fővárosi lakosok, mint a protestánsok, a passzív többséget képviselik s arányszáma- kat a szakma viszonyaihoz mindenkor rugal—
masabban alkalmazkodó kisebb felekezetek arányai befolyásolják. Amikor ezek vissza—
húzódnak az ipartól, természetszerűleg meg- nő a katolikus valláSú többség aránya, amely
10. szám. — 836 —— 1932
4. A fővárosi -iparostanulók*vallúsi megoszlása.
Répartition par calls des éléves des écoles d*apprentis d'industrie de Budapest.
A katolikus és'gör. A protestáns Az izraelita Egyéb ': Apparte— Az év végén 'áró _
kel. — Catholtgues , . nant a d'autres tanulók sz ma
T a n é v (et gréco-oríentaux) Protesíants Israelztes culles összesen _ EW,
Années scolaires hitfelekezetekhez tartozók az iparostanulók közül ;?Éiíge; 5535;
szám % szám % szám % szám % de l'année !
nombre nombre nombre nombre Scala"?
1920/21 8.218 65'7 1.856 14'8 2.436 195 8 — 1) 12.518
1921/22 10.913 64'1 2.617 15'4 3.466 20'4 14 0'1 !) 17.010
1922/23 12.383 65'6' 3.089 16'4 3.379 17'9 24 O'] !) 18.875
1923/24 ,) 14.022 6'7'3 ') 3.432 16'5 3.083 14'8 2) 287 1'4 20.824
1924/25 14.572 67'9 3.748 17'5 3.100 14'5 26 O'l 21.446
1925/26 14.518 677 3.871 180 3.036 142 21 0'1 21.446
1926/27 14.824 68'5 3.781 17'5 3.000 13'9 22 01 21.627
1927/28 15.432 70'1 3.947 179 2.603 11'8 37 0'2 22.019
1928/29 15.000 705 3.927 18'4 2.332 11'0 27 0'1 21.286
1929/30 14.170 704 3.794 189 2.123 106 27 01 20.114
Átlag — Moyenn. 13.405 68'0 3.406 17'3 2.856 145 49 02 19.716
;
1) Az első három tanévben csak a községi jellegű tanonciskolák fiú és leány tanulói, a többi hét tan- évben valamennyi községi, állami és magánjellegű (fővárosi) tanonciskola növendékei. —— Pour les trois premiéres années scolaires, seulement les éléves, des deux sea-ea, des écoles d'apprentis de came-tére communa l; pour les se pt autres années se., nem, des deux sertes, de toutes les e'coles d'apprentis entre- tenues par l'Eiat ou la Ville de Budapest ou de caracte're privé. — 2) A görög katolikus, gör. keleti és unitárius tanulók az ,,Egyéb" felekezetnél szerepelnek. —— Les elemes appartenant aux religious cathoh'gue
orthodome et gréco-orientale et a la, confession unitaire
tehát általában a "legkedvezőtlenebb kon- junktúrák idején a legmagasabb.
Ilyenirányú, értékes gyakorlati és tudo- mányos eredményekkel biztató vizsgála- tokra csak akkor lesz alkalmas az iparosta—
nulók statisztikája, ha az adatgyűjtés, illetve az első földolgozás a csoportok képzésénél a tanulók foglalkozás szerinti elkülönítésé—
ből indul ki, mint legfőbb kategóriából, ame—
lyet fontosabb tulajdonságok —— így különö- sen a vallások —— szerint részletez a feldol- gozás során tovább.
Igen tanulságos lehet még az egyes ipari szak- mákon belül a tanulók vallási megoszlását iskolai felmenő osztályok szerint is vizsgálni. Bizonyitjuk ennek fontosságát, azokkal a nagy különbségekkel.
amelyek mutatják, miként emelkedik a felsőbb osztályok felé haladva a zsidó vallásnak arány—
száma a két keresztény felekezet, különösen a kato—
likusok fiainak rovására, Iskolánkban a zsidók %-os aránya a vizsgált 10 év átlagában osztályonként a következőképen alakult:
I. osztály: 57, . . . . ., , , , ,
11. osztály: 10-7 Clálpolltlka, az ifjusagvedelem, a neveles es III. osztály: 12?) a tanítás munkája nyerhetne kiváló értékü IV. osztály: 239 útmutatásokat. Igaz, hogy az iskolai statisz-
Ezt a vallási (faji) kiválasztódást bizonyára sok más ipari szakma példáján megfigyelhet- nők, ha rendelkezésünkre állana az adatok ilyen—
irányú országos feldolgozása. Ezek az adatok is bi-
figurent sous Zo. rubrigue "autres cultes".
zonyítják, mennyivel kedvezőbb versenyképességgel indulnak az ipari pályákra az izraeliták, hiszen természetes, hogy jobb iskolai előképzettségükkek a tanonciskolai tanulmányok teljes elvégzésével könnyebben érvényesülnek majd a szakmában, mint azok a keresztény ifjak, akik alig jutnak el a tanonc—
iskolában is a II.—411. osztályig. Magától értetődő,.
hogy idővel a vezető gazdasági poziciókat is min- denütt a jobban művelt, képzettebb elemek ragadják magukhoz, visszaszorítva az érvényesüléstől és veze- téstől a gyöngébb előképzettségűeket.
3. Az iparostanulók korviszonyai. Az iparostanulók korviszonyainwak (születési évének) részletes közlése hiányzik az or—
szágos statisztikai adattömegből, amely mindössze két csoportra osztva tagolja ebből a szempontból a tanulókat, külön mu- tatva ki a 15 évnél fiatalabb és a 15 évnél idősebb tanulók számát. Ez a hiányos rész- letezés nem adhat választ például arra a kérdésre, hogy milyen korban kapcsolódik be dolgozó ifjúságunk a kereső ipari mun—
kába, aminek ismeretében a gyakorlati szo-
tika, mely tömegbe összefogva vizsgálja a tanulókat, nem adhat közvetlen választ arra a kérdésre, hogy az egyes iparostanulók hány éves korukban szerződnek el tanonc- nak, (ezt az ipartestületi tanoncszerződte-
10. szám. —837—— 1932
5. Az autószerelő iparostanulók korcsoportok szerint.
Les éleves monteurs d'autos des e'coles d'apprentts diíndustm'e swivant les diférents groupes d'áges.
, x A tanév II. felének évében betöltötte a _ . Tanévvégi ösz—
T a n é V Eleves ayant amint dans le lle semestre de l'annee scolaire Page de szeg létszám ab—
21 és magasabb $$$—f,???gns
' ' . z a ::
Annges 14 15 16 17 18 19 20 H ,, , 20",ng Mm [, ,a ,?" de
scolazres ["dews Pl": "a?" l'année scolaírc,
életévét—uns nombr.abs
Százalékban — "/0
1922/23 1'1 13'1 19'9 251 1823 105 4'7 7'3 191
1923/24 1'9 16'3 213 233 188 92 4'6 4'6 240
1924/25 0'4 9'5 25'8 27'4 13'1 8'7 5'6 9'5 252
1925/26 14 11'7 197 332 182 6'5 1'8 7'5 214
1926/27 13 1513 19'5 29'2 16'9 7'2 3'4 72 236
Átlag —Moyenn. 1-2 13-2 214 27-6 169 8 4 4-1 72 1.133 *
1927/28 1'5 15'1 21' 247 195 81 23 70 344 ;
1928/29 08 101 213 260 19'9 121 48 50 522 ;
1929/30 —— 60 262 290 192 100 48 4'8 480 ;
1930/81 03 4'9 16'4 30'8 25'2 13'6 3'1 57 389 a
1931/32 —— 413 121 231 306 192 4'9 5'5 307 ,;
§
Átlag —Moyenn. 0-5 8-2 20—2 27-0 22-3 123 4-0 5-5 2.042 -
Együtt —— Total 0'7 100 206 272 204
109 41 61
3.175
tési statisztika keretében nyerhetnénk), de az ifjúság tömegéről megmondja, hogy leg- nagyobb zöme milyen korú, melyek benne a legnépesebb korosztályok s hogy általá- ban az iparosifjak korösszetétele milyen ké—
pet mutat!
Ha születési évek szerint csoportosítjuk a tanoncokat, hosszabb időn át tartó rend—
szeres megfigyelés rávezethet arra az érté—
kes eredményre, hogy az egymást követő generációkban mennyire halad előre, eset—
leg hanyatlik vissza az iparosodás folya—
mata. (Ismerve az évjárathoz tartozó összes egyének népességi számát, egyszerű viszo- nyitással megállapíthatjuk, hogy például a 10 évvel később született nemzedékből töb- ben vagy kevesebben készültek-e iparospá- lyára.)
Ha viszont kor szerint csoportosítjuk adatainkvat, demográfiai és társadalomrajzi szempontból nyerhetünk jellemző adatokat.
A ránk'követklező években egyébként a hábo- rús születéscsőkkenéselc kihatása miatt nem kevésbbé fontos annak figyelemmel kisé- rése, vajjon a tanoncmunkapiaci viszonyok.
közelebbről az ipari segédmunkások kellő utánpótlása szempontjából van—e szerepe ennek a háborús születéscsökkenésnek. Le—
het, hogy a gazdasági válság okozta munka- hiány és a meglévő munklásklezek munkanél- külisége mellett nem fog ez a háborús szüle- téscsökkenés az iparossegédek kellő után—
pótlásában érezhető hiányt okozni, de még ez
esetben is pozitív értéke lenne az erre irá- nyuló kutatásnak, mert igazolná, hogy 0-
munkanélküliség további fokozódásának- milyen mértékben vette elejét az a körül—
mény, hogy az 1932—1936-03 években a 15
——19 éves ifjúság számában igen nagymér- tékű fogyatkozás jelentkezett.
Ha még arra a problémára is rámutaa tunk a tanoncok korviszonyainak vizsgála- tánál, hogy ez adatok szerint az iparosta—
noncok általában mennyi időt töltöttek el * iskolai tanulmányaik abbahagyása és az iparhoz való elszegődésük között bizonyta—
lan, de legtöbbször nem előnyös elfoglalt—
sággal, még korántsem umeríitettük ki azok—.
nak a problémáknak sorát, amelyek a taa—
noncok korviszonyainak, e korviszonyok, szakmák, vidékek, társadalmi osztályok stb. szerint való változásának vizsgálatá—
ból adódnának.
Annak igazolására, hogy milyen állana.
dóságot és jellegzetességet mutatnak egy——
egy szakmán belül a tanulók korviszonyai,_
bemutatjuk iskolánk idevonatkozó 10 éves,
anyagát. (L. 5. sz. táblát.) Az adatok kom—
mentálására csak annyit jegyzünk meg, hogy mint legfiatalabb évjárat, a 14 éves, korcsoport jár a többiek élén s a 17 éves- korosztály — a legutolsó tanév kivételével -— mindenütt a legnépesebb. A sorrendben ' második a 16, harmadik a 18 éves korosz—
tály. A korcsoportoknak' ez a szigorú sor—
rendi törvényszerűsége csak ott bomlik meg.
