veszi igénybe. Az MNDSz, a DEFOS'z és a Szakszervezetek segítségével, a politikai meggyőzés eszközével kell a családokat a háztartási könyvecske kitartó, rendszeres és pontos vezetésére megnyernünk. Meg kell győznünk a háziasszonyokat arról, how az, aki vállalkozik a könyvecske vez ésére, az a szocialista építés érdekében végez munkát.
A kapitalista országok statisztikája*
A kapitalista országokban a burzsoá statisztika, a kapitalista hamisítások védet—
mezője, az imperialista monopóliumok és a kizsákmányoló osztály érdekeinek kedvéért a valóságos helyzetet tudatosan eltorzítja.
,!
A burzsoá táborban nagy a felfogások közötti eltérés a statisztika tárgyának, módszerének és feladatainak kérdését illetően. Röviden nem is lehetséges kimeríteni a burzsoá statisztikusok akár csak legjelentősebb képviselőinek is a kérdésre vonatkozó nyilatkozatait. Mindazonáltal e kijelentésekben vannak közös vonások is. Mindannyiuk forrása és alapja a reakciós, idealista burzsoá filozófia különféle válfaja. Mindegyik irányzat elválasztja a jelenségek mennyiségi oldalát a minőségi oldaltól; valamennyien felületesek. A burzsoá szerzőknél igen gyakran találkozunk a formális—matematikai ei—
mélet irányában történő elhajlással, ami közelebbről megvizsgálva minden reális alapot nélkülöz. Hangsúlyozzuk ezt a kifejezést, hogy ,,formális—matematikai" elmélet, mert a statisztikai tudomány matematika és olyan matematikai elmélet, mint a nagy szá—
mok törvénye, stb; nélkül —— melynek reális alapja, lényeges tartalma van, ———— magátol értetődőleg nem is létezhet.
Az ilyen áltudományos formális-matematikai elméleti felépítésre példa Irving Fisher amerikai közgazdász index—elmélete. Jobb ügyhöz méltó buzgalommal keresztezi az egyik képletet *a másikkal, egyáltalán nem törődve saját képleteinek reális tartal—
mával. Eredményül százszámra kapja a formulákat, melyek minden tudományos és gyakorlati jelentőséget nélkülöznek. Ha a formai előfeltételekből indulunk ki, akkor a statisztika feladatainak meghatározására irányuló mindenféle próbálkozás esetében az ilyen eredmény elkerülhetetlen és szigorúan törvényszerű.
A modern burzsoá statisztika egyik legnagyobb tekintélye K. Pearson, angol egyetemi tanár. V. I. Lenin jelentős művében, a ,,Materializmus és empiriokriticizmus"—
ban, megsemmisítő bírálat tárgyává tette Pearson filozófiáját!) Pearson számára a ,,reális dolgok érzéki észlelések". Pearson az érzéki észlelések határain túl a dolgok minden megismerését . . . metafizikával magyarázza meg. Tagadja az anyagnak, mint objektív valóságnak a létezését, tagadja az objektiv törvényszerűségnek a ter—
mészetben és a társadalomban való fennállását, tagadja az objektiv okozatiság léte- zését. A tudomány célját Pearson nem a jelenségek magyarázásában, hanem azok leírásában látja. Az egész Pearson-féle statisztika ——— mint az egész Pearson—féle filo- zófia is —— magán viseli a belső ellentmondás, a rothadtság és erőtlenség bélyegét.
Sztálin elvtárs a marxista filozófiai materializmust. jellemezve kijelenti: ,,Elle'n—
tétben az idealizmussal, amely kétségbevonja, hogy a világot és a világ törvényszerü—
ségeit megismerhetnők, mely nem hisz ismereteink megbízhatóságában, nem ismer el objektív igazságot és azt tartja, hogy a világ teli van* magábanvaló dolgokkal', amiket a tudomány soha meg nem ismerhet, —- a marxizmus filozófiai materializmusa abból indul ki, hogy a világ és törvényszerűségei teljes mértékben megismerhetök, hogy a természet törvényeiről való ismereteink M a tapasztalat, a gyakorlat ellenőrzése mellett _ megbízható ismeretek, melyek objektiv igazságok jelentőségével birnak, hogy meg nem ismerhető dolgok a világon nincsenek, legfeljebb olyanok, melyeket eddig még nem ismertünk meg, de a tudomány és a gyakorlat segitségével a jövőben ezeket is fel fogjuk deriteni és meg fogjuk ismerni".2)
_ ' Szlpvarj-szpravocsnlk pu szocialno-elgonomicseszkoj sztatisztike. (Társadalomgazdaüg-statlutikad tájékoztató szótár). Geszplanizdat II. kiadásapMoszkva, 1948, 9—14. Old.
') V. !. Lenin: Osszes müvel. 3. kiadás. XIII. kötet.
') J. V. Sztálin : A leninizmus kérdései. Szikra (magyarnyeliű) kiadám, Budapest, 1948, 596. old.
246
A lenini—sztálini ismeretelmélet a tudomány előtt megnyitja a legszélesebb, felmér—
hetetlen távlatokat. A marxista ismeretelméletben a statisztika a szocialista megismerés egyik leghatalmasabb eszközeként, az objektiv törvényszerűség tanulmányozásának eszközeként szerepel. A szovjet statisztika alapja az élenjáró, forradalmi, marxista filozófia. A burzsoá statisztika a reakciós, idealista filozófiák, alapjain nyugszik. A szovjet tudomány, a szovjet statisztika bízik a saját erejében és az alkotási lehetősé—
gekben. A burzsoátudomány, a burzsoá statisztika gyökerében rothadt, tagadja a fejlődés objektív törvényszerűségei megismerésének lehetőségét és ezenfelül tagadja
w miként K. Pearson példájából látjuk —— még azok létezését is.
A statisztikai tudomány tárgyának meghatározása a burzsoá statisztikusoknál igen felületes. Igy például Yale, angol statisztikus, megállapítása szerint a ,,statisztika elnevezés alatt olyan mennyiségi adatokat értünk, melyek jelentős mértékben nagy—
számú okok befolyása alatt állanak. Statisztikai módszer az a módszer, mely különö—
sen alkalmas olyan jelenségek megvilágítására, melyek nagyszámú okok befolyásá—
nak vannak alávetve. A statisztika elmélete alatt a statisztikai módszer előadásait értjük". Ilyen módon Yale a statisztika elméletének tartalmát összevonja a módszer kifejtésével; azt a kérdést, miért merül fel éppen a statisztikai és nem más módszer alkalmazásának szükségessége, —-— azaz a statisztika materiális alapjának kérdését, v-— még csak fel sem veti. Pedig a statisztikai tudomány nem hagyhatja figyelmen kívül ezt az alapvető kérdést.
Samuel Hays (,,A statisztika alapjai", London, 1937) ezeket irja: ,,Jelenleg a istatisztika' műszót rendesen két értelemben használják. Először számokban kife—
jezett olyan adatok összegyűjtését jelenti, mint amilyenek például a lakosságra, szü—
letésekre és halálozásokra, stb. vonatkozó adatok. Másodsorban azon módszereket je—
lenti, melyek e tények összegyüjtésénél és elemzésénél felhasználhatók. Hangsúlyoz—
nunk kell, hogy mind az első, mind a második esetben a statisztika tárgyát számok formájában kifejezett tények képezik. Statisztika alatt mennyiségi és nem minőségi
leírást értünk".
Hays meghatározása jellemző a burzsoá statisztikára: statisztika alatt csak a módszerre vonatkozó tudományt értik, a mennyiségi oldalt leválasztják és ellentétbe állítják a minőségi oldallal.
A kapitalista országok burzsoá statisztikája, amennyiben az osztályviszonyokkal foglalkozik, nem adja a tények tárgyilagos leírását és még kevésbbé azok elemzését. Osztály- jellege folytán, mint a kizsákmányoló osztályok kiszolgálója, eltünteti a társadalmi osztályok közötti ellentéteket és szépítgeti a kapitalista valóságot. V. I. Lenin abból az alkalomból, hogy az amerikai cenzusokban a gazdaságokat a birtok területnagysága szerint csoportosították, ezeket írta: ,,A következő általános tételt nyerjük, amely a gazdaságokat a birtok területnagysága szerint csoportosító valamennyi kapitalista országra vonatkozóan törvényként állítható fel: minél nagyobb mértékben és minél , gyorsabban fejlődik a gazdaságok belterjes művelése, a birtok területnagyság szerinti csoportosítása annál inkább megszépíti a földművelésben a kisebb gazdaságoknak, valamint a földjétől és tőkéjétől megfosztott kis földműveseknek elnyomott helyzetet;
eltompitja a sikereket eléiő nagy- és a tönkremenő kisüzemi termelés közötti ellentét Valóságos kiélezettségét; kisebbíti a nagyüzemi termelés kezeiben lévő tőke tényleges koncentrációját és a kisüzemek felszívódását".1) Ha burzsoá statisztikai forrásokat Éasználnnk, a kapitalista országok statisztikájának hazug voltát és védekező jellegét mindig szem előtt kell tartanunk. A burzsoá statisztika adataival szemben a leg- alaposabb kritikát kell alkalmaznunk. Sztálin elvtárs a kapitalistáknak a nemzeti jövedelem megoszlására vonatkozó adataival kapcsolatban megjegyezte: ,,E kuta- tások eredményeit nem szabad igaznak vennünk. Nem szabad, mert a tisztán gazda—
sági természetű hibákon kivül ezekben a kutatásokban még egy másfajta hiba is van, melynek célja egyrészt az, hogy a kapitalisták jövedelmét eltitkolja és kisebbítse, más—
!) V. 1. Lenin: Összes művei. 3. kiadás, XVII. kötet, 629. old.
247
részt pedig, hogy a munkásosztály jövedelmét felduzzassza és nagyobbitsa, a munká—
sokhoz számítva a hatalmas fizetést húzó tisztviselőket is"!)
A jelenlegi amerikai statisztika ismert képviselői w— W. Mitchell, W. King, U.
Pearson, T. Kelley és mások --—— személyében teljes egészében védekező jellegű. Az amerikai statisztika védekező céljai érdekében feltalálta a ,,trend" (,,szekuláris mozgás") áltudományos fogalmát, mint a kapitalista rend aktiv mozgásának képzelt vonalát.
Az elképzelt ,,állandó mozgás folyamatos vonalá"-tól való minden eltérés válságo—
kat, sztrájkokat jelent, sőt forradalmakat is, és ezeket mint ,,véletlen kitöréseket"
magyarázzák. Az áltudományos és matematikai formulák leplébe bújtatott képtelen- ség védekező jellege tökéletesen világos. —
Az amerikai monopóliumok imperialista érdekeinek szolgálatában a mai ame—
rikai statisztika a ,,statisztika egységes világá"—nak tervével arra törekszik, hogy a ,,nemzetek feletti statisztika" feladatait a kapitalista monopóliuok érdekeinek rendelje alá. A monopoltőke rabló törekvéseinek adva hangot Rií/ler amerikai statisztikus ezt mondja: ,,Világviszonyiatban hiányzik ipari áttekintésünk. Szükségünk volna a földrajzi területek és iparvidékek nemzeti szempontokon felülemelkedő tanulmányo—
zására, mert ezek a kutatások új piacok megnyitásával és a tőkék elhelyezésének, biz—
tosításával a megrendült világ újjászervezésének szempontjából igen fontosak. Az ilyen természetű feladatok megoldására szentelt munkásságnak busás nyereség—
részesedés a jutalma".2)
Világiisuk meg néhány példával a kapitalista országok statisztikájának hamisító módszereit.
, A kapitalista országok statisztikája a munkások és alkalmazottak számába olyan személyeket is beleioglal, akiket nem teljes munkaidő alatt foglalkoztatnak. Ennek az eljárásnak világos a célja : a munkanélküliség valódi méreteinek elrejtése. A munkáért kifizetett bérek indexeivel megnagyobbítják a munkások és alkalmazottak munka—
bérének tényleges nagyságát. Igy az Egyesült Államokban a részvénytársaságok igaz—
gatóinak fizetését belefoglalják a munkások és alkalmazottak munkabérének együttes összegébe. 1941-ben a Betllement Acéllröszt igazgatójának fizetése 538000 dollárra rúgott, a könyvelőgépgyári konszern igazgatójának fizetése pedig 463.000 dollárt tett ki. Azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a burzsoá statisztika sok esetben nem a tényleges munkabérre vonatkozó adatokat gyűjti össze és teszi közzé, hanem az ú. n. ,,tarifális munkabéreklüet. Ilyen adatokat gyűjtenek és tesznek közzé az Egyesült Államokban, Angliában és más kapitalista országokban; hasonló természe—
tűek a fasiszta Németország hivatalos statisztikájában közölt adatok is.
A tényleges munkabér rendesen jelentős mértékben különbözik a tarifálistól a tarifális egyezmények kapitalisták által való megszegésének, a munkaórák nem tel—
jes ledolgozásának következtében, ami különösen válságok idején gyakran fordulrelől A tőkés vállalkozóknak közvetlen érdekük az, hogy a munkások és alkalma—
zottak munkabérét a valóságosnál magasabbnak tüntessék fel, mert ilyen úton el- érik a termelési költségek megnagyobbodását és ennek következményeképpen a nye- reség eltitkolását és a jövedelmi adók leszállítását. A burzsoá statisztikában a reál—
munkabérek indexeiuek kiszámításánál a hamisítási módszerek ' —-— ha használ—
hatjuk e kifejezést —— négyzetre vannak emelve. A dolog lényege abban áll, hogy a reálmunkabér indexének számlálójául a névleges munkabér megnagyobbitott indexe szolgál, nevezőjéül azonban a megélhetési költség kisebbitett indeXe. Ennek eredményeképpen a reálmunkabér indexe rendkívül megnagyobbodik. —— A meg—
élhetési költség indexének csökkentését például a következő módon érik el: az Egyesült Államok Munkastatisztikai Hivatala a megélhetési költség kiszámítására az_,élelme—
zési cikkek egy kiválogatott összeállítását használja fel, azonban ezen összeállítás
1) J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései. 10. kiadás. 381. old.
') Az Amerikai Statisztikai Társaság Közlönye. 1942 március.
248
minden csoportjában az áruknak csak kis száma van képviselve; azon áruk árai, melyek az index összeállításában nem szerepelnek, de a munkások szükségletei szem—
pontjából lényegesen fontosak, jelentékenyen nagyobb emelkedést mutatnak, mint az intim—összeállításban szereplő áruk árai. A megélhetési költség növekedésének százaléka 1941 januárjától 1943 decemberéig az Egyesült Államok hivatalos indexe alapján alatt;/yot tett ki, a szakszervezetek adatai alapján viszont 43.5%—ot; 1944
márciusában a megfelelő számok 222 és 45.13 voltak. Je lenleg ez az eltérés kétségtele—
nül mégjobban megnagyobbodott.
Figyelembe kell vennünk még azt a döntő jelentőségű körülményt is, hogy a burzsoá statisztika a re—úlmunkabe'r színvonalát a munkanélküliek figyelembevétele nélkül állapitja meg. Ilyen módon a reálmunkabér indexe teljesen fiktiv és egyáltalában'f'nem szolgálhat a kapitalista országok munkásosztályai életszinvonalának fokmérőjeként.
tt munkanélküliek statisztikájának hivatalos számadatait erősen lecsökkenti az a kö—
rülmény, hogy nem szerepelnek benne azok, akik nem teljes hetet dolgoznak és nin- osenek beleszámítva azok sem, akik azelőtt sehol nem dolgoztak, mert munkába még nem állhattak (az iskolát most végzett fiatalság, stb.), hiányoznak belőle a mun- kából kiöregedettek, a hadirokkantak, stb., a teljes munkanélkülieket pedig egyenesen kihagyták a számításból. A tanügyi statisztika anyagát is meghamisítják. Igy az Egyesült Államok hivatalos statisztikája hallgat arról, hogy az iskolásoknak körül—
belül 40%—a a létfenntartási eszközök hiánya miatt nem fejezi be tanulmányait, hogy az Egyesült Államokban 1945-ben közel 2 millió 6 és 15 év közötti korú gyermek nem járt iskolába, de a felnőttek között iskolát nem végzettek számát is 3 millióra becsülik, az irástudatlanok száma pedig körülbelül 10 millióra rúg. Az Egyesült Ál- lamok felsőbb tanintézeteiben tanult személyek számát a hivatalos statisztika nem kevesebb mint két—háromszorosra nagyítja.
A lakosság nemzetiségi összetételére vonatkozó statisztikát úgy hamisítják meg, hogy a nemzetiség fogalmát felcserélik a beszédben használt nyelv fogalmával, mely
"mindig azonos a hatalmon lévő nemzet nyelvével. Az Egyesült Államok statisztika—
jában a nemzetiség kérdését összecserélték a ,,szin vagy faj" kérdésével. A kapitalist a
orszagokban hiányzik a lakosság megbetegedésére vonatkozó statisztika. Az Egyesült Államokban az orvosok és akórházak főképpen a legmagasabb jövedelmet élvező la—kosságú kerületekben és városnegyedekben csoportosulnak. Az Egyesült Államok egészségügyi főielügyelője ,,A kórházak és az Egyesült Államok lakosságának egész- sége" című cikkében —— mely az amerikai orvostársaság 1947. évi közlönyében jelent meg —— kijelenti: ,,A helyzet az országban jelenleg (1946) a következő: a körzetek 40%-a teljesen kórház nélkül van . . ." Az Egyesült Államok hadseregébe behívottak közül az orvosi vizsgálat alkalmával a 18 és 37 év közöttieknek 30%—át, a 34 és 37 ev közöttieknek pedig 49%—át találták katonai szolgálatra alkalmatlannak.
A példák*) felsorolása ——- magától értetődően —-— távolról sem teljes és kimerítő, de jellemző a burzsoá statisztika rothadtságára, tudományos csődjére. A mai burzsoá statisztika a kapitalista monopóliumok készséges kiszolgálója. Hazugság és hamisítás:
ez a burzsoá statisztika fegyverzetét alkotó két alapvető módszer. A burzsoá statisztika értéktelen voltának leplezésére áltudományos frazeológia és reális tartalom nélküli matematikai formulákból szőtt fátyol szolgál. —— A szovjet statisztika törvénye —— miként már fentebb is hangsúlyoztuk w- a szigorú megbízhatóság és minden beszámolási "adat pontos ellenőrzése. A szovjet államban ez nem is lehet másképpen: itt a statisztika a népet szalyálja és az egész népgazdaság tervszerű irányitásának, a szocializmus és a kommuniz-
mus építésének hatékony eszköze. ,
_ 1. Ja. Piszarev és B. Sz. JaSztreinszkíi
ggg) it szerzök kollektív munkájával készített, a burzsoá statisztika hamisitásairól szóló műből vett bérc
