Zelinka, J.: Az ipari termelési indexek nemzetközi összehasonlíthatóságáról

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEL'Ú

vetkezett volumenváltozás átlagolásakor az egész csoportnak a bázisidőszak ipari termelésében betöltött szerepét veszik fi—

gyelembe. A számítás általános képlete a következő:

m n gif, 1

2 ki :: "Ám— %

i 7— (th, () ahol:

lc,— —— az egyes iparágak vagy iparoso—

portok súlya (Zki : 1) (213131

2)" 0 —— az egyes termékek vagy termék—

1),

csoportok volumenváltozásának indexszámai, amelyeket az egyes iparágakban bekövetkezett volu—

menváltozás reprezentálására

használnak fel.

Vij —— az egyes termékek vagy termék—

csoportok súlyai.

Az ipari termelés indexszámainak nem—

zetközi összehasonlítását a reprezentáció mértékének országonkénti eltérő aránya is megnehezíti. Ez elsősorban az ipari statisztika fejlettségétől és a termelt ipar—

cikkek számától függ. Befolyásolja ezt a termelés koncentrációjának mértéke is, mivel a kisüzemek nagy száma esetén a reprezentáció mértékének fokozása ví- szonylag nagy költségtöbbletet jelent. A

reprezentáció eltérő mértéke miatt nem-

zetközi összehasonlítások esetén gyakran az indexszámok korrekciója szükséges.

A reprezentatív módszer alkalmazása

továbbá megnehezíti az új termékek fi—

1023

gyelembevételét, ezért az indexszám idő—

vel nem áll összhangban az ipari terme- lés összetételével. Ezek a hibák különö—

sen hosszabb idősorok összehasonlítása

esetén éreztetik a hatásukat.

A nyugati szakemberek szerint az ipari termelés indexszámainak kiszámításakor a nettó termelés adatait kell felhasználni a mérlegelésre. Általában az úgynevezett értéktöbblet (value added) adatai szolgál—

nak a mérlegelési rendszer alapjául. Ez azonos az amortizáció levonása előtti tiszta termelési értékkel. Ezt az adatot egyes országokban a befejezetlen terme—

lés figyelembevételével állapítják meg.

A bázisidőszak súlyainak alkalmazása

miatt a kapitalista országok termelési in-4

dexei nincsenek összhangban az ipari ter—

melés tényleges struktúrájával. Minél tá—

volabbi bázist alkalmaznak, annál na—

gyobbak ezek az eltérések. A kapitalista

államok 20 százalékban még ma is a há'-_

ború előtti termelési adatok alapján meg—

állapított súlyokat használják.

Szerző fejtegetései végén utal arra, hogy a Csehszlovákiában alkalmazott tel—

jes felvételi módszer is több szempontból kifogásolható eredményre vezet. Különö—

sen a bruttó termelési érték struktúrája alapján történő mérlegelés következté—

ben érvényesülnek az eredményben olyan tendenciák, amelyek miatt az indexszá- mok által mutatott Változások nem adnak minden szempontból reális képet a ter—

melés terjedelmének fejlődéséről.

(Ism.: Hajpál Gyula)

MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági

Minisztériumának mezőgazdasági becslési

és jelentőszolgálata

(The a-gricnltural estimating and reporting ser—

vices of the United States Department of Agricul—

ture.) VVashingion. 1949. 266 p_

A könyv az amerikai Mezőgazdasági

Minisztérium (Department of Agriculture) hivatalos kiadványa, melynek célja a mezőgazdasági statisztika szervezetének és módszereinek ismertetése. A bevezetés—

ben általános szervezeti leírást ad, majd áttér az egyes ágazatok statisztikájának szakmai kérdéseire, végül a függelékben a kérdőívek mintáit közli.

9*

A mezőgazdasági tárgyú adatgyűjtések

végrehajtásában az Egyesült Államok te-

rületén különböző szervek vesznek részt.

A statisztikai adatközlés gerincét alkotó

rendszeres havi és éves tájékoztatás gaz—

dája a már említett Mezőgazdasági Mi—

nisztérium. A Kereskedelmi Minisztérium keretében működő Népszámlálási Hivatal öt évenként teljeskörű mezőgazdasági összeírást hajt végre, tehát mintegy 6 millió gazdaság adatait gyűjti be. Egyes államokban —— köztük a legfontosabb mezőgazdasági jellegű államok területén

—— a jövedelmi adó kivetésével kapcsola-

tos bevallásokat az illetékes hatóságok