Tövissi, L. – Rancu, N.: Az ipari termelési indexek problematikája a legutóbbi viták megvilágításában

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

721

példával világítja meg az iterációs mód—

szer alkalmazását. (A példa maga is, de főként hasonló jellegű problémák gyakor—

lati megoldása nagy matematikai appa—

rátust igényel. Éppen ezért csak elektro—

nikus számológépekkel lehet kielégítő

megoldást találni.)

A módszer kétségtelen eredménye, hogy

viszonylag kevés adat segítségével kielé—

gítő pontossággal mutatja meg az egyes

üzemek közötti termelékenység-különbsé- geket, azonban ——- rendkívüli bonyolult—

sága mellett —— az is hiányossága még jo—

lcnleg, hogy a termelékenység—különbsé—

gek "okairól semmi felvilágosítást nem ad.

Szerző véleménye szerint a módszert —-—

megfelelő adatok részletes tanulmányo—

zása után —— tovább lehet fejleszteni olyan irányban, hogy az okokról is lehes—

sen képet nyerni. Pontosabban arról van

szó, hogy meg kellene vizsgálni a terme—

lékenység (illetve munkabérráforditás) összefüggéseit, például az össztermelés

volumenével, a gyártott tipusok számával,

az üzem szervezetével, a berendezés álla—

potával stb, Ezeknek az összefüggéseknek az ismeretében azután bizonyos tényezők—

kel módosítani lehetne a jelenlegi mo-

dellt.

* (Ism.: Ferge Sándorné)

Tövissi, L. —— Ranou, N.:

Az ipari termelési indexek problematikája a legutóbbi viták

megvilágításában

(Problemele indicator—Hor productiei industriale lnilu'mina, ultimelor discutii.) Revista de Stalisfícd.

1958. No. 3. 3—14. p.

Az ipari termelés mutatója az első he—

lyet foglalja el a tervezési és statisztikai indexek között, mivel alapja egy sor más,

'az ipar minőségi tevékenységéVjellemző

index kiszámításának.

Az ipari termelés volumene kifejezhető természetes mértékegységekben, munka-

idő egységekben és értékben. A népgazda—

ság jelenlegi fejlődési szakaszában a leg—

megfelelőbb az érték szerinti számba—

vétel.

A cikk részletesen tárgyalja a teljes ter—

meléSi index használhatóságának, illetve

felhasználásának korlátait. A termelés statisztikai vizsgálatánál két fogalmat kell

megkülönböztetnünk: a termelés volume—

nét és a termelési tevékenység volumenét.

A teljes termelési index a termelés volu—

menének jellemzője, nem pedig a terme—

lési tevékenységéé, amelynek mérésére hasznos volna egy másik mutató beveze—

tése. A szerzők véleménye szerint több index egyidőben való alkalmazása azon- ban nem célszerű, mert az erősen meg- nehezítené és komplikálná a vállalatok

statisztikai nyilvántartását. * '

A szocialista államok közgazdászainak a teljes termelési index alkalmazásával

kapcsolatos állásfoglalásai három; cso-

portba sorolhatók: 1. a teljes termelési

index megfelelő mutató *a termelés volu—

menének jellemzésére, és a kutatásoknak

az index tökéletesítésére kell irányulniok;

2. még a ,,tökéletesített" teljes termelési index sem elegendő, és vele párhuzamo—

san alkalmazni kell a már ismert (áru—

termelési, befejezett termelési) vagy új

(nettó termelési, teljes jövedelmi stb.) in—

dexeket; és végül 3. a teljes termelési in-

dex sem a statisztikában, sem a tervezés- ben nem szükséges, és így helyette új

mutatókat kell bevezetni. A szerzők mindhárom irányzatot elemzik; különösen a legtöbb közgazdász által ajánlott áruter—

melési index bevezetésével foglalkoznak.

Ezzel kapcsolatban megállapítják, hogy az árutermelési index csak a termelési

tevékenységet jellemzi, így a termelés

fizikai volumenének és dinamikájának mérésére meg kell tartani a teljes terme—

lési indexet. A cikk megemlíti a magyar Központi Statisztikai Hivatal Kollégiumá- nak határozatát is a nettó termelési index

bevezetéséről. '

Pontokba foglalva részletesen felsorol—

ják a nettó index bevezetésére tett javas—

latok előnyeit és hátrányait. Kiemelik a nettó termelési index bevezetéséhez szük—

séges árrendszer—revízió gyakorlati nehéz-

ségeit.

Noha a javasolt új típusú indexek al-

kalmazása számos előnnyel járna a ter- melési tevékenységnek és a termelés vo—

lumenének jellemzésénél — például le—

hető lenne az élőmunka jellemzése egy meghatározott időszakban —, a gyakor-

_ latban való alkalmazásuknak nehézségei vannak. Ezek közül legfontosabb, hogy

szükségessé válna az egész árrendszcr

átdolgozása, mert a jelenlegi árrendszer

mellett a nettó termelést csak népgazda—

sági szinten lehet megállapítani.

(Ism.: Pallós Emil)