A munkatermelékenységi index kiszámításának módszerei a pamutiparban

V; GORELKIN:

A MUNKATERMELÉKENYSÉGI INDEX

KISZÁMITÁSÁNAK MÓDSZEREI A PAMUTIPARBAN*

A munkatermelékenység helyes számbavétele rendkívül fontos lánc—

szem a munkatermelékenységi terv teljesítéséért és túlteljesítésére, ta munka-

termelékenység növekedésének előirányzott üteméért folytatott harcban. Ez

arra kötelezi a szovjet közgazdászokat és statisztikusokat, hogy a munka—

termelékenység számbavételének módszertanát a termelés minden egyes konkrét szakaszán egyre tökéletesebbé tegyék. E cikk a pamutipari munka—

termele'kenység néhány kérdésével foglalkozik.

A pamutipari vállalatoknál ia munkatermelékenységet kétféle módszerrei

mérik: érték—módszerrel és átszámítási mértékegységek módszerével. Egyes vállalatoknál a munklatermelékenység számbavételénél alkalmazott érték—

módszernek komoly hiányosságai vannak, amelyek magának a módszernek a természetéből származnak. ismeretes, hogy az árak mind az újonnan ráfor—

dított munkát, mind pedig a tárgyi alakot öltött munkát is magukban foglal- ják. Akkor, amikor a termelés és a munkatermelékenység dinamikai mutató-

számaínak kiszámításához a különféle termékek összemérésére az árakat

alkalmazzuk, e mutatószámokat tulajdonképpen úgy számítjuk ki, hogy a munkaráfordítás egész tömegét vesszük figyelembe, azaz figyelembe vesz—

szük mind a tárgyi alakot öltött munkát, mind az újonnan ráfordított mun- kát.— Ezzel szemben azonban az egyes vállalatok munkatermelékenysége csakis az adott vállalaton belül ráfordított munka eredménye lehet. Ezért egy

vállalat keretén belül a termelés .és fa munkatermelékenység !dinamikai*'

mutatószámainiak kiszámításánál 'a különféle termékek összemérésére is csakis az adott vállalaton belül ráfordított munkát szabad számításba venni.

Világos, hogy a termelés és a munkatermelékenység értékben, kifejezett dinamikai mutatószámai csak akkor mentesek a torzítástól, ha a beszámolási és a bázisidőszak termelésének összetétele fazonos. A gyakorlatban azonban a beszámolási és a bázisidőszakban a termelés összetételének azonossága csak egész ritkán fordul elő, mert a vállalatokban rendszeres az új termék—

fajták gyártásának bevezet—ése.

.

- Ezért egyes ipari vállalatoknál a munkatermelékenység számbavételé—

nek érték—módszerével együtt, amelyre például a dinamikai mutatószámok, '

vagy a termékkibocsátási és a munkatermelékenységí tervteljesitési mutató- számoknak az egész népgazdaságra kiterjedő kiszámításához van szükség,

más módszereket is kell alkalmazni. ,

Pamutipari vállalatoknál aa munkatermelékenység számbavételére az át—

számítási mértékegységek módszerét használják.

' Vesztnik Sztattísztiki, l953, 3. szám, 41—47. old.

!

' 914 ' , mention Az átszámítási mértékegységek módszerének alkalmazásá nál a termelés

és a munkatermelékenység dinamikai muhatószámainak kiszámításához a

különféle termékek összemérésére a ionodákbana ionalfino msági kilogramm-

számot, a szövödékben a méter-sűrűséget használják.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a termelésnek és a munkatermelékeny-

;ségnek a íonodáknál a fonálfinomsági kilogrammszám, a szövődéknél a .métersűrűség segitségével kiszámított dinamikai mutatószámai elegendő pontossággal tükrözik a tényleges helyzetet.

__ A munkatermelékenység számbavételének problémája azonban a válla—

latnál ezzelmég'nem merült ki. A munkatermelékeny ség pontos számbavéte-

lét az egész vállalatra, nemcsak a vállalat egyes termelési részlegeire (ter—

melési ágaira) vonatkozóan kell megoldani.

Az egész fonó— és szövőgyárra vonatkozó munkatermelékenységi index

' kiszámítására a közgazdasági irodalomban azt javasolják, hogy ezt az in—

dexet, mint átlagos munkatermelékenységi indexet számít suk. Ezt az indexet

mint az egyes üzemrészlegek egyedi ind'exeinek a beszámolási időszak tmunkaidőráfordításávxai mérlegelt indexét az alábbi képlet alapján számít—

wjuk ki:

zi T, '"zT,

I

:ahol 1 a munkatermelékenység indexe; ;

i a munkatermelékenyse'g dinamikájának jegyes Jüzemrészlegekre vonatkozó egyedi indexei;

T1——— la munkások munkaidő—ráfordításai a beszámolási időszak alatt az egyes üzemrészlegekben.

A fonó— és szövőgyárra vonatkozóan a teljesítménymunkatermelékeny—

ségi átlagindexe természetes mértékegységben a fonó- és a szövőüzemré—

szekben foglalkoztatott munkások munkatermelékenységének dinamikáját jellemzi. A gépjavító részlegnél, az energiatermelő műhelyben, a mechanikai

és asztalos-, valamint más üzemrészekben foglalkoztatott munkásokra ez az

index nem terjed ki. ;

A fonó- és szövőgyárban az egész iptari termelő személyzet munkater- melékenységének dinamikáját jellemző mutatószámok kiszámításához a

segédüzemek munkásaira vonatkozóan helyesbítési együtthatót alkalmaznak.

A helyesbítést együttható kiszámítása a következőképpen történik: elő—

szőr a bázisidőszak helyesbítést együtthatóját állapítják meg, amely 'az egyes termelési részlegek munkaidőráfordításainak összege és az egész gyár teljes munkaidőráfordításának hányadosával egyenlő. Hasonlóképpen álla- pítják meg a helyesbítési együtthatót a beszámolási időszakra is. Ha a be—

számolási időszak helyesbítést együtthatóját osztjuk a bázisidőszak helyes-

bítési együtthatójával, megkapjuk az Malkalmamandó helyesbítési együtt—

hatót.

Az ipari termelő személyzet munkiatermelékenységének mutatószáma a fenti képlet alapján kiszámított munkiatermelékenységi index és a helyesbí- tési együttható szorzatával egyenlő.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a munkatermelékenységí index ki- számításának ez a módszere csak korlátozott jelentőségű, minthogy nem tükrözi a munkatermelékenység indexének a termelés volumenével és a munkaráfordítások indexeível való kölcsönös összefüggését. A fentiekben

ll ll

A MUNKATERMELÉKENYSÉGI INDEX A PAMUTIPARBAN 915

; ismertetett képlet alkalmazásával nem kaphatjuk meg az átlagos állományi létszám egy munkásra vonatkozó munkatermelékenység indexét sem. Ebből _a célból az i egyedi indexeket nem a munkaidő-ráfordítások mennyiségével, hanem a munkások létszámával kellene mérlegelni, a munkások létszámá- val való mérlegelés azonban nem helyes, minthogy a munkások létszáma gém fejezi ki megfelelő pontossággal a vállalat tényleges munkaidő—ráfor-

, ításait.

' A fonó— és a szövőgyáraknál, amelyeknél az összevont mutatószámok kiszámítása jelen idő szerint kizárólag csak érték-módszerrel történik, a ter—

melés és a munkatermelékenység dinamikájának gyakorlati számbavétele úgy javítható meg, hogy a fonodákra és :a szövődékre kapott mutatószámok mellett alkalmazzuk a munkaidő—ráfordítás alapján kiszámított munkater- melékenységi index módosított képletét is.

A munkaidő—ráfordítás alapján a munkatermelékenységi index átala—

* kított képletének alkalmazási módja a következő:

1. Az index—módszerrel az egyes termelési s-részlegekre kapott egyedi

mutatószámokból kiszámítjuk a termelés dinamikájának összevont mutató—

számait.

2. A termelés egyedi mutatószá—mrait a bázisidőszak allatti egységre eső munkaidő-ráfordítás mennyiség'vel kell mérlegelni.

3. A munkatermelékenység in exének kiszámítását ebben az esetben úgy végzik, hogy a termelésnek az egyes termelési részlegek bázisidőszak

alatti munkaidőráfordításával mérlegelt volumenindexét osztják a munka—

2' T ,_ . ,, , , . , , .

TI0 ,. A munkaido—raforditas mutatoszama a Vizs—.

időráfordítás indexével [ y

gálat konkrét feladataitól függően munkanapokban, munkaórákban, vagy

pedig a munkások átlagos állományi létszáma szerint számítható ki.

Ezért a munkatermelékenyse'g dinamikai mutatószámát is teljesített órákra, teljesített ntapokra, vagy a munkások átlagos állományi létszáma szerint számíthatjuk ki. A munkatermelékenység dinamikai mutatószáma kiszámítható mind a vállalat termelőmunkásairá és segédmunkásaira, mind pedig a vállalat egész ipari-termelő személyzetére (azaz a kisegítő üzemek—

ben foglalkoztatott munkásokat is beleértve).

Hasonlóképpen számítják ki a tervteljesítés mutatószámait is. A különb—

ség ebben az esetben csak az, hogy a termelés dinamikájának egyedi indexei helyett a termékkibocsátásí terv egyedi mutatószámxaít veszik. Ebben az' eset- ben a mérlegelés a tervben előirányzott munkaidőráfordítás szerint törté—

nik; a munkaidő-ráfordítás indexét úgy számítják ki, hogy a tényleges munkaidő-ráfordítást osztják a tervben előirányzott munkaidő—ráfordítással.

A munkatermelékenység mérésének ismertetett módszere kombinált vál- lalat esetén a következő képlettel fejezhető ki:

I :)".th ÉlL

zln'sz

ahol 1 :: a munkatermelékenység indexe;

i : la munkatermelékenység dinamikájának az egyes termelési rész- legekre kiszámított egyedi mutatószámai;

t,, :: az egységre eső munkaidőráfordítások az egyes termelési részl-e—

geknél a bázisidőszakban;

T1 : aaz ipari-termelő személyzet munkásainak munkaidő-ráfordítása a beszámolási időszakban;

, 916 ': — namam

T., : az ipari—termelő személyzet, munkásainak munkaidő—ráfordítása

a— bázisidőszakban. ,

Ezt 'a képletet la munkaidő—ráfordítás (alapján kiszámított szokásos munkatermelékenységi indexből könnyen'megkaphatjuk, ha a T! és a Ta' alatt nem az egész ipari—termelő személyzet munkaidő-ráfordításait, hanem csak ,,azxindexszámitás körébe vont" termelési részlegek dolgozóinak munkaidő- ráfordítászait értjük. Abban az esetben pedig, ha T1 és a T,, az egész ipari- termelő személyzet munkaidő-ráfordításait, fejezi ki, akkor ez természetesen azt jelenti, hogy a munkaidőráfordítás alapján kiszámított indexet, a ter—

melésen kivül foglalkoztatott munkások tekintetében helyesbítésnek kell

alávetni. ' ?

A munkatermelékenységi index kiszámítására ajánlott módszer pozitív oldalai a következők:

l. A munkatermelékenységi index teljes összefüggést mutat a termelés volumenének indexével ésa munkaráfordítások indexével.

2. A fentiekben közölt képlet alapján a munkatermelékenységi index gyorsan kiszámítható. mind a termelő munkásokra, mind pedig az ipari-ter-

_ melő munkások egész csoportjára vonatkozóan anélkül, hogy a segédüzemek

munkásaira helyesbítő együtthatót kellene használni. Ezenkivül, e képlet P felhasználásával az egy órára, egy napra, vagy pedig egy állományba vett munkásra eső átlagos munkatermelékenység is könnyen kiszámítható. Amu—

tatószámoknak rendkívül nagy jelentőségük van a vállalaton belül a munka—

idő kihasználásának elemzése szempontjából. ,,

8. A késztermékeket kibocsátó összetettebb vállalatoknál, az egyes ter- melési részlegek gyakran használnak fel mind saját előállítású, mind pedig más vállalatoktól beszerzett félkésztermékeket. A más vállalatoktól beszer—

zett félkésztermékeknek a termelésben felhasznált félkésztermékek egész

tömegében elfoglalt aránylagos súlya a beszámolási időszakban a bázisidő—

szakkal (vagy tervvel) összehasonlítva, az egész vállalat szempontjából erő- sen befolyásolja a termékegység munkaigényességének alakulását. Ezért a , bonyolultabb összetételű vállalatoknál célszerű a munkatermelékenység le—

mérésénél aa mu'nkaidő-ráfordításon alaouló szokásos módSZert az egyes

termelési részlegekre alkalmazni, a munloatermelékenység általános indexét- pedig az ismertetett képlet szerint ajánlatos kiszámítani.

4. A gyakorlatban a munkatermelékenységet gyakran az átszámítási mértékegységek módszere szerint mérik. A munkatermelékenység dinami—

kájának az átszámítási mértékegységek módszerével kiszámított mutatószá—

mlai egyes termelési részlegekben rendkívül megközelítik a munkaidő—ráfor—

dítás alapján kiszámított mutatószámokat. Ilyen mutatószámok közé sorol—

hxatók a fonodai termelésnek azok a mutatószámai, amelyeket a különféle

termékek finomsági kilószámai, és a szövődei termelésnek azok a mutató—

számai, amelyeket a méter-sűrűség alapján számítottak ki. A fonó- és szövő-

gyárak az egyes termelési részlegekre vonatkozó ilven mutatószámok bir—

tokában nem számítják ki az egész gyárra vonatkozó összevont mutató—

számokat, holott gyakorlatilag az ilyen mutatószám kiszámítására szükség

van. A munkatermelékenységi index fent ismertetett képletének segítségé—

vel—lehetőség van arra, hogy az egyes termelési részlegek mutatószámaiból.

kiszámítsuk ez egész gyárra vonatkozó összevont mutatószámokat. . ,

- Vizsgáljuk meg a munkatermelékenységi index kiszámítását egy szövő—

kikészítőgyár példája alapján. * * — -

A'MUNKA'TERMELÉKENYSÉGI RNDEX A PAMUTIPARBAN

9137

*A ) szo'vóde mutatószámai

1 m szövet munka—_ mbo'csatou termék Teljes munkaidórator—

ditás az egész A termék megnevezése !gényessége (órában) (tn—ben) csátotá121313; gre

1943 ! 1949 1948 , 1949 1948 ' 1949 ;-

1 2 [ 3 4 l 5 6 * ! 7

Mala, nyomott, cikkszám 273. .. 0,0786 0,0650 10000 10000 786 650

Crepe—Jaguard nyomott cikkszám

26 0,1258 0,1258 5000 9000 629 11323

összesen.. ... Á ! ' — _ , —— 1415 [ 17993 -

.

B)A

kikészítő üzemrészleg mutatószámai

! m szövet munkaigé- x Kibocsátott termék

Teljes mdnkaidőráror-

ditás az egész kibocsá- A termék megnevezése nyessége (órában) (m—ben) *tott aigggégra

1948 , - 1949 1943 1949 1948 1949 *

s 9 ] 10 11 12 13 14 '

O'Naia, nyomott, cikkszám 273 . . 0,0232 0,0200 10000 10000 232 %O '

Crew—jaguard nyomott cikkszám

26 0,0200 0,0180 5000 9000 100 162

_Öuzesen ... _. ' — —— ! _ 339 902

' C) Az egész gyár mulatósiámai

Teljes munkaidőt-átok il m szövet munka— Kibocsátott termék ditás az egész kibocsá- A termék megnevezés gényessége (órában) (ln—ben) tott alá;-123356

1948 1949 1948 1949 1948 1949

15 16 17 18 19* 20 21

Maja, nyomott, cikkszám 273. . . 0,1018 0,0850 10000 10000 1018 850 Crew-gaguard nyomott cikkszám

— ,

26 . . . ... 0.1458 0.1438 5000 9000 729 112942

Összesen ... _ ! _ — _ 1747 21452

A táblázatból látható, hogy a szövő-kikészítögy bocsát ki: a 273. cikkszámú maja nyomott szövetet ésa

ár kétféle termékei

269. cikkézámű'

crepe—jaguard nyomott szövetet. A nyomott maja munkaigényessége a bázis- időszakban a szövőd'én belül 1 m sz—övetr

belül pedig 1 m szövetre 0,0232 órát tesz k ígényessége pedig a' bázisidőszakban 'a s a kikészítőben pedig 0,0200 órát tesz ki.

%—

e 0,0786 órát, a kikészítő üzemen

i. A núyofnott crepe—jaguard munka:

zövodékben ! m-re O,]258 órát,

'918 i Gautama

Teljesen nyilvánvaló, hogy a szövő-kikészítő gyáron belül az egységnyi termékre eső teljes munkaigényesség a szövő és a kikészítő termelési részle—

gek munkaídő—ráfordításxainak összegével egyenlő, A teljes munkaigényes- , iség a maja nyomott-szövetnél a bázisidőszakban 0,1018 óra/métert (lásd a 316. rovatot), a crepe-jagnardnál pedig 0,l458 óra/métert tesz ki. Hasonló—

képpen határozzuk meg az egységnyi termékre eső munkaigényesség

mutatószámát a beszámolási időszakban is.

Az egyes termelési részlegek, valamint az egész szövő- és kikészítőgyár által előállított különféle termékek munkaigényességére vonatkozó adatok, valamint a kibocsátott termékek természetes mértékegységben kifejezett ada-

tainak birtokában kiszámíthatjuk az egyes termelési részlegek és az egész

gyár termelésének volumenindexeit. ,

Számítsuk ki ezeket az indexeket először az egyes termelési részlegekre, majd ennek megtörténte után az egész gyárra vonatkozóan.

Szövődei viszonylatban ezek az indexek a következők:

A munkiatermelékenység indexe :: 10 000 X 0'0786 "* 9000 X 0'1258 ::

1918 2 10 000 X 0,0650 _t- 9000 X 0,1258

__ ___—___. ; 0

a 17823 i_,0763, vagy 101634,

10 000 X 0,0786—t— 9000 x 0,12_5_§

10 000 x 0,0786 —l- 5000 x 0,1258 19182

: .Éí— m l,3556, vagy 136,56%.

A termelés volumenindexe :

A munkatermelékenység és a termelés indexe a kikészítő termelési rész- legre vonatkozóan a következő:

10 000 x 00232 % 9000 x 0,0200"—

10 000 x 0,0200 —l— 9000 x 0,0180

x 1,1381, vagy 113,81%.

10 000 x 00232 Jr 0000 x 0,0200 _ 10 0005x 0,0232 Jr 5000 x 0,0200 "

412

m —————— :: 1241, va 124,l .

332 gy %

A munkatermelékenység indexe x

412 362

A termelés volumen—indexe :

Az egész szövő-kikészítőgyárra vonatkozó munkatermelékenységi in—

dexet kétféle módon számíthatjuk ki:

1. Mint a munkatermelékenység átlagos indexét, a szövőkikészítő gyá—

ron belül a termékegységre eső munkaidő—ráfordításból kiindulva.

2. A munkaidő-ráfordítás alapján kiszámított munkatermelékenységi index átalakított képletét felhasználva.

Az egész szövő—kikészítö'gyár munkatermele'kenységi indexe, amelyet a természetes mértékegységben kifejezett teljesítmény alapján átlagindex

alakjában számítunk, a következő:

10000 X0,1018—l—9000X0,145_8_ 2330,2 10 000 x0,850$9000x0,1438 21442

;: 1,0867, vagy 108,67%,

vagyis a szövő—kikészítőgyár munkásainak egy órára eső átlagos munka—

termele'kenysége a bázisidőszakkal szemben 8,67%-kal emelkedett.

5A MUNKATERMELEKENYSBGI INDEX A PAMUTIPARBAN

919

Ugyanezt az eredményt kapjuk akkor is, ha a munkarálorditás szerint kiszámított munkatermelékenységi index fentismertetett átalakított képletét

használjuk fel: .

' 135,56X1415—i—l24,1x332 _ 21443

1747 ' 1747

Tegyük fel, hogy a szövődében a beszámolási időszakban új berendezést állítottak fel. Ennek eredményeképpen a beszámolási időszakban a szövő—

dében a termékegységre eső munkaidő-ráfordítás a bázisidőszakkal szemben csökkent. Világos, hogy sa fenti képlet ezeket a változásokat is kimutatja.

Meg kell említeni, hogy a munkatermelékenység dinamikájának mutató—

számai csak akkor mentesek a torzitástól, lva a termelés dinamikájának egyedi (egyes termelési részlegekre vonatkozó) mutatószámait a bázisidő—

szak munkaidő-ráfordításaival mérlegeljük.

Általában, helyesen alkalmazott index—módszer esetén a hibák csak az

egyes termelési részlegekre kiszámított mutatószámokkal együtt csúszhat- nak be. Tekintettel azonban arra, hogy a szövő és kikészítő termelési részle- geknél a termelés dinamikájának azok a mutatószámai, amelyeket a ter-' méknek finomsági kilószámokban (fonodai viszonylatban) és za méret-sűrű- ségben (szövődei viszonylatban) számítottunk ki, csak jelentéktelen mér- tékben térhetnek el a valósávtól. ugyanígy a szövő-kikészítő gyárra vonat—

kozó általános mutatószámok is csak jelentéktelen eltérést mutathatnak, . ha azokat helyes indexmódszerrel,_azaz a dinamika átszámítási mértékegy-

ségekbengkifejezett mutatószámai alapján határoztuk meg.

A képlet gyakorlati alkalmazását bemutatjuk a következő konkrét vada—

tokkal:

: 108,67 %.

[A fonó— és szövőgyár mulatószámainak táblázata

Az "UPS Á munkások átlagos

mtrgkmáítsk állományi létszáma '

A termelés munkaidő- A munka- Aíglmrfá' !

A termelési részleg dinnmiká- "Hum—"á' időráfordi— _ s7á'm dina—

megnevezése' mututó-jának mi" egyes lás " vóg'termelési eredmény mlkalánukmut-ató- szúmai rőizlíápge" tag,—ában , bázig- 7333? szám!

bázi—idő- időszakban szakban sznkban

! 2 3 4 5 6 7

Fonódn ... . ... . ... 136,l 11542 29,13 - — — --

Szövőde ... 142,1 2808 70,87 -- —— —

Az egész gyárban összesen ... ' —- - 3962,2 ? 100 2408 2691 111.88

A táblázatból látható; hogy a beszámolási időszakban a bázisidőszak—

hoz viszonyítva, a fonoda termelésének dinamikája 136,l %-ot, a szövőde termelésének dinamikája pedig l4l,l %—ot tett ki. A munkaidő—ráfordítás a bázisidőszak alatt a gyár teljes munkaidő—ráfordításának százalékában a íonodában 29,13 %-nak, a szövődében 70,87 %-nak felelt meg.

Az egyes termelési részlegek termelési dinamikáiának mutatószámait az egyes termelési részlegekne'l a bázisidősmk munkaidő-ráfordításainak arány-

920 GORELKIN; A MU'NKATERMELÉKÉ'YSÉOI MEK A PMUTXPARBAW

lagos súlyaival mérlegelve, megkapjuk az egész gyár termelésének dina—

mikáját kifejező mutetószámot.

136,1 x29,13-t142:17(70'87

₁₀₀

—— 1425%

?? t (_;t , .

sm '*'M:

Ezekután a munkatermelékenység indexe az ajánlott módszer szerint '

már könnyen kiszámítható: -

A munkaidő—ráfordítás index at?—ím. 100 ; 111,88%,

, A munkatermelékenység indexe ; 1425 : lll,88 X: 100 % 127,36%.

Másszóval, az átlagos állományi létszám egy munkására eső munkaé

termelékenység a beszámolási időszakban, a bázisidőszakkial szemben 27,36

% 4031 emelkedett. -

A bonyolultabb összetételű pamutipari vállalatoknál ez a módja a

munkatermelékenységí index kiszámításának.

A munkatermele'kenységi index kiszámításának fent ismertetett módszere az ipar más vállalatainál is alkalmazható, így többek között; a len-, gyapjú—,

cipő- és szőrmeiparban. (

A termelés volumenindexe az:

Mogiolant :

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

l953. évi 3. száma

Szemléltető módon, számos gsafikúnnal mutatja be a. kormányprogrmnm végrehajtása során eddig elért eredményeinket, a Szovjetunió és a népi demokráciák népgazdaságnak fejlődését és a kapitalista országok gazdasági

helyzetét.

Ára: 75— Ft

Kapható IBUSz-pavilonokban és a Posta Központi Hirlapirodánál

(V, József nádor-tér 1.) '