3. szám
—196——
1935
kal több vetésük a szükségesnél. Alighanem leg-módosabb gazda volt ekkor Berényben Konesik György, akinek állatállományát már elszámoltak. Az ő vetésterülete a kö- vetkező volt: 58 kilás, azaz kb. 23 k. h.
őszi búza, tavaszi búzát nem vetett, 6 kilás, kb. 2-2 k. h. árpája, 9 kilás, kb. 39 k. h.
zabvetése.
Az összeírás arra is következtetni enged, hogy egyes szegény községekben csakugyan éltek árpá'val, talán zabbal is. Ugyanis azt figyelhetjük meg benne, hogy a gazdagabb falvakban árpát és zabot inkább a módo—
sabb gazdák vetettek, tehát takarmánynak használhatták, míg olyan szegény közsé—
gekben, mint Dósa, aránylag nagy az árpa fejadagja.
A községek állatállományt—ának a vetés—
területtel való összevetése egeszen fölösle—
ges volna, hiszen láttuk, hogy egyes gaz—
dátk állatállománya és vetésterülete között sincsen semmi összefüggés. Az egész éven át legelőn, pusztán tartott állatok trágyája sem emelhette a t—erm—ésátlagot; de hiszen amíg évente nyilasan osztották a földet, rendszeres trágyázásról szó sem lehetett.
Egyebkent az akkor alighanem egészen er—
dőtelen, faí-nségben szenvedő jász földön a trágya egyébre kellett: tüzelésre. Hiszen meg ma is lehet látni, pl. Jákóhalmán, hogyan veti a jász gazda a marhatrágya tőz-eget.
Újból kiemelem, hogy számszerű ada- taimban alighanem több hibaforrás is rej-
tőzhet, de mégis legalább arra alkalmas—ak, (hogy egymás között h—asonlíthassnk össze az azonos szempontok alapján feldolgozott községek termelését. Hogy azután hogyan viszonylott az itteni mezőgazdaság színvo—
nala az ország más tájainak színvonalához, azt összehasonlító adatok híján nem tudjuk kimutatni. Magában a Jászság- batn azonban ezt az első gazdasági ösz—
szeírást rövidesen több más is követte és így módunkban lesz a fejlődés menetét fi—
gyelemmel kísérni.
Hogy milyen óriási fejlődésen ment: az- után keresztül a jászok mezőgazdasága nap- jainkig, az azóta eltelt csaknem két és fél század alatt, befejezésül csupán csak egyet- len számadattal illusztrálom most: az 16994 8.010 k. h. szántó, illetve vetésterület 1930-ig 127810 k. ti.—ra emelkedett, nem számítva be most Szentandrást, amely ak- kor meg nem volt a jászoké. Kereken tehát 16-szor annyi szántójnk van ma a jászok—
nak, mint volt Pentz összeírása idejében.
Igaz, (hogy a lakosság száma sem 7.204 lé- lek ma, mint volt akkor, hanem 106317, illetve Szentandrás nélkül 101.166, azaz kereken 14—szer annyi, de viszont a gazda—
sági tér nagysága mit sem változott, a szán—
tóknak lefoglalt tónslégek legelőkből töret—
tek fel, s ma már nincsen meg az óriási állatállomány. Az eltűnt gnlyák, nyájak hiányát a termelés színvonalának emelésé—
vel kellett tehát pótolnia a jász föld nepe—
ne'k.
Fodor Ferenc dr.
Az ipari termelés nemzetközi alakulása.
Données internationales sur les variations de la production industrielle.
Az ipari termelés alakulásáról, különböző mód- szerek alapján kiszámított indexszámsorokkal, a
Népszövetség havi füzetében közölt adatok nyuj- tanak képet. A Népszövetség valamennyi állam adatát 19282100—as alapra számította át.Az 1934. év termelési indexeinek vizsgálata
meggyőz arról, hogy az ipari helyzet általánosan)javuló irányt vett, sőt az 1934, év itt—ott már az
ipari prosperitás jeleit mulatja. Csak kivételképen találkoznak oly államokkal (Franciaország, Bel—gium), amelyekben az évek óta tartó depresszió folytatódik,
Az általános ipari termelési index az előző
évi indexhez képest álltalában emelkedett. Egyes államokban a javulás erőteljes (Csile). Csupán Fran- ciaországban és Belgiumban csökkenő az irányzat.
Belgiumban a csökkenés összefügg az 1934. év első felében dúló munkaviszállyal. Magyarország álta—
lános termelósi ind—exe 1932-ben érte el a mély- pontot, amidőn 1928 .M. 100 alapon 74'6-et mutatott.
Azóta az index javult s 1934—ben 95'8—en állt, sőt az év végén .az 1928. évi színvonalat is meghaladta.
Az általános ipari termelési index Ausztriában,
Csilében, az Egyesült Álltamokban, Kanadában, Len- gyelországban, Magyarországon, Németországban, Svédországban és a Szovjet Unióban az idényszerű3. szám. -— 197 -— 1935
Az ipari termelés indexeinek alakulása.
; 1928 : 100
Á 1 t a 1 zi n 0 s i n d e x
, 7 3 § . 3 §
Ev, hó ;: § .í §; §§ : § §§ 535 . §; §§ §
§ áá 502 5 aki 610 § § 30 se %m Eü %O x 50 § (20
1928 100 0 100 0 100'0 1000 1000 1000 1000 100 0 100 0 1000 1000 100 0 1000 1000 1000 100'0 1000 1929 102 5 101 1 10454 1236 1072 109 4 1117 108' 1 99 7 1010 1060 102' 5 1004 111'4 109 2 107 0 1058 1930 87' 0 89 8 931 124'8 865 110 2 105'8 91 7 81 8 93";) 979 93 7 901 1125 1003§1037 1019 1831 76149 8528 84'2 963 730 97 6 1083 767 693 869 888 810 736 872 84 7 109 3 89'4 1932 659 699 663 1076 57'7 75'6 114'2 628 537 746 884 639 612 1030 73 0 947 837 1933 673 71'7 626 1185 68'5 843 1313 65'2 55'4 820 935 709 690 104'5 805 1098 865 1934 723 . . . 71'2 78'0 . 79'5y 62'8 95'8 104'7 71'6 85'8 111'6 883 1326 1058 I. 74" 9 71'8 61"? 1147 708 835 1401 71'7 58a 760 791 1001 722 115'2 990 II. 66 4 67'4 639 1214 730 827 1367 71'3 61 0 909 1048 747 825 111"? 773 1172 1000 III. 69 0 638 693 124'5 75"! 819 1377 781 61'5 810 842 1130 84'5 1340 1029 IV. 68'1 681 731 1258 766 811 1390 776 64'a 779 861 1060 869 1168 1058 V. 68'1 671 740 1256 77'5 795 1432 84'8 644 % 962 1046 797 881 1109 895 1251 1067 VI. 740 659 716 1239 74'8 780 1430 808 620 , 709 894 1174 857 134'8 1077 VII. 631 663 70'1 127'7 68'5 772 1440 812 608 690 895 1034 917 1417 1029 VIII. 732 657 708 1322 658 764 1440 847 619 91'6 1005 67 1 867 1117 870 1515 1077 IX. 740 658 71'7 1330 640 748 141'4 82'8 626 62 0 860 1180 935 141'2 1077 X. 757 68'3 704 1441 658 7450 1479 811 637 62 7 856 1150 953 148'2 1067 XI 79'9 696 689 1470 667 740 . 82'3 67'1 1049 1100; 65 2 866 1167 94'8 1408 1096
XII. 774 683 . 775 732 772 65'0 72'8 86'1 115'0 897 12452 1096
T 9 x t 1 1 1 n d 8 x
. A § _, * 77 . §
— a ,— ,z : —— v ,; ":
Ev, hó : ; ; ; § § § ; § § § 513" _. § § § §
§ § ;— : 1: §?) § § %% %% §; 553 H
a $ o m 8 Éld § 0 S m 3 0 E 0 § m ( § O 5 0
1928 1000 100 0 1000 1000 1000 1000 1000 100'0 100'0 1000 1000 1000 100'0 1929 99'0 95 4 989 1226 1075 929 1139 97'1 91'3 101'1 98'6 92'4 101'7
1930 922 78 4 898 1516 850 85'9 1030 737 706 100'5 796 900 91'4
1931 86'8 72'0 81'6 2247 879 71'7 104'1 719 667 860 771 87'7 819
1932 85'7 613 672 3485 776 606 1146 729 575 94'7 85"? 800 674 1933 888 624 62'6 310'6 91'6 74'5 1264 966 600 1161) 899 907 76'3
1934 1101 . . . 79'4 63'6 1415 1108 67'4 130'9 92'1 98'8 736
1. 1092 638 695 19133 81'3 76'8 132'6 71'2 64'5 983 59 0
II. 1020 54-76 747 2619 850 768 1340 1062 735 $ 124'5 9623 101'2 63' 8
III. 1101 48'7 830 2840 879 727 1310 115'1 75'5 1034 73 9
IV. 101'1 480 839 3625 84'1 697 1384 1051 74'5 1033 771
V. 103'8 47'8 832 3822 822 66'7 1370 1554 684 13433 911 1051 765
VI. 109'2 48'1 81'2 382? 720 626 1398 1509 639 104'1 64'2
VII. 99?) 47'2 768 4094 729 586 1331 932 611 103 2 736
VIII. 1065 469 74'1 404'2 75'7 556 1419 1025 635 1169 8633 920 67'5
IX. 1119 456 72'1 3360 598 54'5 1405 1061 643 . 940 800
X. 121'8 51'0 71'3 317'4 841 556 1505 84'5 644 938 846
XI. 127'3 47'8 67'9 272'1 822 596 1576 121'5 703 1476 94'8 943 853
XII. 1173 489 . . 907 596 1566 1181 65'2 93'3 78'1
!
hullámzásoktól mentesítve van, Dániában, Frzm— eleji kedvezőtlen helyzet folyománya; az év utolsó
ciaországban és Japánban (: mentesítés csak rész-
leges. '
A textilindet alakulása nagyjában hasonló az általános ipaxi index alakulásához. 1934- ben itt is
csak Belgium és Franciaország indexe rossz—abbo—dott. Olaszországban, ahol csökkent 1934—ben, ez
az évi index szintén a csökkenés csupán az év-
mut 11ko7ik Ma-
gy-arországon a textilindex mir 1931- ben megkez-
dődött javul'lsa a mult óvbnn is iolylntódott s azhal madában nagy obb lendület
1928. évi színvonalat, az év utolsó negyedeben, az ősszel bekövetkezett átmeneti csökkenés után, 487- knl haladja meg. Szeszélyes a texliiind—ex alakulása (Isilóben. Az idónyszerű változásokat a texiil—
3. szám.
—— 198 —-
1935
Egyéb indexek. —— 1928 : 100.
Royn— Pcriííl Kana— Lengyelország hagy— Németország Norvegia Svédország Németalföld
Év hó All. orsz. da Brit,
'
;3,;,§i Gépek m; _tíiüéaiygépek Gépek 1er lie, Gépek 331i053'_3á1£,2§uíelFogy
lok_ loku _]. javak.? .l; _ javak. _. 'r.3*Javak JavakIz_ javak_ .1928 100'0 100'0 100'0100'0100'0100'0 100'0100'0 lOO'O 1000 1000 1000 100'0 100'0 100'0 100'0 1929 122'3 113'8 103'4 98'4 96'0100'5 107'0104'0 94'8 100'9 110'0 112'1 109'5 102'0 995 1071 1930 77'3 113'8 60'2 78'1 80'2 75'9 103'1 88'7 92'3 83'1 118'9 107'8 102'9 102'0L 86'2 103'2 1931 54'5 98'6 31'1 58'8 72'1 561 839 654: 85'7 59'5 82'4 91'9 85'7 97'1 626 1056—
1932 31'8 69'6 24'3 41'7 61'5 440 783 502 777 384 97'1 108'8 75'2 98'0 45'6 88'9.§
1933 400 78'5 26'8 45'9 61'7 45'1 84'9 58'5 84'8 41'9 102'5 106'4 80'0 97'1 54'9 92'1 1934 627 71'7 44'7 54'5 68'8 54'8 99'1 81'0 93'1 . 112'8 108'7 100'0 114'7 55'5 92'3 I. 50'9 74'6 40'3 46'2 66'0 46'3 72'1 89'6 41'9 1057 920 96'2 104'9! 53'3 106'4 H. 64'5 732 415 471 715 50'7g 95'6 75'4 93'2 49'6 110'4 112'1 95'2 106'9 52'8 103'2 HI. 70'9 72'5 56'9 49'0 72'9 51'0 77'6 94'1 58'7 1130 1121 96'2 113'7 60'5 107'2 IV.VI.V. 74'577370'9 71'771'072'5 60'165670'8 56'956'954'5 66'273'070'3 54'754'653'8 98'9 82'581'279'4 101'896'696'2 69162'261'5 117")?106'6110'9 103'7110'2116'9 98'199'095'2 121'6118'6121'6 63'158'059'5 101'6101'687'3
VII. 70'9 71'7 58'6 55'8 62'8 54'5 84'3 97'4 69'4 111'9 90'3 990 1108 61'5 79'4, VIII.XII.IX.XI.X. 95'546'437'333'655'5 69'671070'372'5717 22912'223'153'9304 59'557'956'155'658'3 69'767'773'866'765'4 59'158'861'9 3101'955'7 31001)55'9 83'586'084'482'1834 90'991'286'388'491'6 74366'167'162'7. 11381197114'7115'5113'4 116'81600107'5113'6112'7 102'9106'7106'7115'7102'9101'9 117'6115'7113'7115'7 47'249'250'858'052'8 100'882'5!85'778'6-73'8
indexekből csak Csile, az Egyesült Államok és ne'l 1935 január havában következett be.) Német- Lengyelország küszöbölte ki, Franciaország indexe
ez ingadozásoktól csak részben mentesített.
Az egyéb indexek szintén általánosan javuló irányzatot mutatnak. Csöktkenés csak Franciaor- szágban figyelhető meg. Feltűnik, hogy az Egyesült Államok automobilindexéne'l 1934 decemberében, előzetes nagy esés után ugrásszerű emelkedés ész—
lelhető. (Ugyanez az ugrás Kanada hasonló indexé—
o—rszágban az ipari helyzet minden téren igen ked- vezően alakul. Az idénylnillátmzástól a gépindex egészben Lengyelországban. részben Franciaország—
ban mentesíttetett, az antomobilindex az Egyesült Államokban és Franciaországban mentesített index,
míg a termelési és fogyasztási javak indexe Német—alföld és Norvégia kivételével mindenütt mentes az
idónyváltozz'isoklól.CII—...ÚIIIIIICIIIIIIIIIIII!IllIll-Ill.llll'IllIll!III-IlIllIII-Illlllll.Il
l-ICIII'II...-lllllllllb
o KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS .
— l-n-u-n-n-n-n-u-o-llolnun-u....n-n-n-n-n'-au.----n...ne...-c---n-o-nl-inno-lo-nl-nuullm
Vámhatárainkon át közlekedett gépjáróműv ek forgalma 1934—ben.
Les vékicules á moteur entrés ou sortis par les frontiéres hongroíses en 1934.
A gépjáróinűvek útján külfölddel fennálló kapcsolataink megvilágítására szolgáló adatok a
határainkon át közlekedett járóművek forgalmá—
nak emelkedéséről tanuskodnak. Az évi eredmé—
nyeket egybevetve megállapíthatjuk, hogy a for—
galom emelkedése általánosságban 11'O%—ot tett;
csak a belföldi gépeket tekintve az arány l7'5%—ra
emelkedik, míg :a külföldi kocsikat
volt. A belföldi járóművek közül a legnagyobb gyarapodást, pontosan 19'0%-ot a személykocsik
mutatják, melyek utasainak számsa 21'1%-ka1 múlta felül az előző évit. Motorkerékpárokhól 16'5
%-kal ;több kelt át határainkon, mint a megelőző
évben. A harmadik csoport a tehergépkocsik cso—
nézve 9'1 %
portja az egyetlen. melynek mérlege veszteséggel zárult s az előző évihez viszonyított fogyás aránya
l4'6%-nak felel meg. A különböző államokból
származó gépjáróművek valamennyi csoportja emelkedést mutat. ltt első helyen a motorkerék—párok állanak, melyekből ll'1%-kal több fordult meg hazánk földjén, mint az előző évben. A teher—
kocsik 9'2%-os növekedése után következnek csak a személyantomobilok, melyeknél emelkedés aránya ,a gépeket tekintve 8'8%, az utasokat nézve pedig 12'1% volt.
Összehasonlításunktat országonkint végezve
aránylag a legnagyobb emelkedést Olaszországnál'találjuk, ahol az összes gépjáróművek száma 65'0
az
