Az ipari termelés nemzetközi alakulása

unn-n-u-o-c-n-a-nun-'I-nunc-...no-ollnullno-nnnocnn-.l-n-u.n.-'-n-l'un-c.p...-nun-un.-cnnaunulnnnu

IPAR

A gazdasági válság

nun-.u.n.-n-.---.--- ... . ...

Az ipari termelés nemzetközi alakulása.

itt—ovit feltünedező enyhü—

iése folytán é—micklődósrc tarthat számob annak Vizis—

gz'ilwala, hogy a javulás tünetei az ipari termelés niem—

zet'közi adataiban mily mértékben jelentkeznek.

Ismeretes, hogy az

Az ipari termelés indexeinek alakulása.

ipari

Domzées internationales sur les variations de la production industrielle.

termelés egészének

kimutatására egyetlen ország sriatisztikája sem képes.

Az ipari termelés sokfélesége s módszerbeli nehéz—

ségek okozzák, hogy az egyes államok lesnneiésm'znek

1928 : 100

§ Á ] t a 1 á n o s i n d 6 X

' ; Fi ... ' a: Sin

Ev, hó § E % É'É (§ a %; ;" 'a J) .ÉÉ ; E.:

5: sa % 8 [292 és : 2 :; sz; 25 %; zo ; %:

1928 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 100'0 1000 1000 1000 1000 1000 100'0 1929 102'5 100'1 103'6 123'6 107'2 109'4 111'4 108'1 99'7 101'0 106'0 1004 105'8 124'31 1930 870 898 90'6 124'8 86'5 110'2 105'6 91'7 81'8 93'5 97'9 90'1 101'9 156'32

1931 76 2 828 8l'1 96'3 730 97'6 1007 76 7 693 86'9 88'8 736 894 18925

1932 659 699 590 1076 57'7 756 1079 62'8 53'7 74'6 884 61? . 83'7 2065";

1933 67'3 74'3 . . 69'3 84'6 . 65'2 55'4 82'3 93'1 68'6 99'1 86'5 . ;

I. 60'6 695 564 1203 58'6 787 1172 52 8 46'9 '62'9 93'3 83'7 212'8

II. 614 676 54"?! 12457 56'8 81'1 1150 517 51'2 74'7 89'9 64'6 102'2 85'6 211'5 IH. 60'6 70'1 52'8 121'5 54'1 82'7 1299 531 46'5 64'9 96'1 85'6 214'1 IV. 622 68'6 55'1 117'5 59'5 84'3 126'4 55'3 52'6' 65'5 99'5 80'8 213'4 V. 63 9 72'8 59'6 118'6 70'3 85'8 130'6 61'7 55'2 % 81'2 91'7 67'9 101' 2 83'7 205'5 VI. 65'6 69'0 58'5 117'5 82'9 87'4 119'9 67'7 57'8 . 69'5 1077 81'7 2198 VII. 63' 1 67'1 58'5 109'1 90'1 88'2 126'9 70'1 57'8 706 80" 9 83'7 194'9 ,]

VIII. 72'3 63'4 57'4 122'9 82'0 87'4 130'4 76'0 57'5 841 $ 91'8 70'7 90'5 87'5 214'7f IX. 67'3 65'3 58'4 117'7 75'7 86'6 129'8 76'6 58'8, 705 997 86'5 2480;

X. 74'0 66'1 . 119'2 69'4 85'0 137'6 74'2 59'4 70'8 105'0 89'4 2371;

XI 79'9 71'4 119'2 85'8 84'3 139'4 712 614; 894 $ 98'6 71'9 108'0 96'2 .

XII. 749 70'5 . 67'6 83'5 . ! 72'2 59'4 72'8 104'9 97'1

_ T 6 ); t i 1 i n d (: x

É ' es . §" *; x ' ' *.- §

?: :: §: § : : § :, *: 2 ami 33 a; % s

: : :; ; gap—?m ; *a s : : s 23 :m :: s

3. szám. —178——— 1934

mérésére abszolút számok helyett indexszámok al-

kalmazása vállik egyne általánosabbá. Ezek az in- dexek a legkülönbözőbb számításokon alapulnak s természetesen csak megközelítő képet adnak a ter—

melés alakulásáról. Rendszerint több—kevesebb ipar—

ág termelése alapján kiszámított reprezentatív adsa- tok, néhol imennyiistégi, másutt az árszínvonal inga——

'dozáisától mentesített tértuékada'tok, avagy a munka- órálka—t, esetleg a behozott nyersanyagokat Veszik alapul.

A Népszövetség azáltal teszi lehetővé a rend.

szerint az államok statisztikai hiivatal'aitól, konjunk- túrakutató intézeteitől származó 5 különböző idö—

ponti bázisra számított indexek összehasonlítható- ságát, hogy valamennyi állam adatát egységesen

1928. évi kiindulási alapra vezeti vissza.

Az általános termelési index 1932-ig csaknem valamennyi államban (kivétel (lsílie, Japán és Orosz-

ország) határozott, erős ütemű eső irányzatot mu—

tatott. Viszont az 1933. év folyamán világszerte,

kivétel nélkül észlelhető az ipari termelés emelke- fdése. A javulás egyik évről a másikra egyik állam—

iban sem ugrásszerű, de több államban igen jelen—

tős. Igy pl. az Egyesült Államokban, ahol 1928 :

100 alapon 1932-ben a termelés indexe 57'7 volt, raz 1933. évi index (KTB—re javult. Franciaországban

ugyanezen idö alatt 75'6-i'ól SMS—ra, nálunk 74'6-vról

82'3—ra emelkedett az index. Termeszetesen az 1933.

évi indexek még mindig igen mélyen az 1928.

évi szint alatt vannak. Pedig az 1928. évi terme-

lés rendszerint nem is a háború utáni osúcstelje—

sítmény volt, ezt a legtöbb állam 1929-ben érte el.

Igen alacsony az ipari termelés színvonala Lengyel-

országban, ahol 1928 : 100 alapon, az utolsó évi

Hasonlóan igen rossz a helyzet Cseh-Szlovákiában is, hol az utolsó adat 58'4. Cseh-Szlovákia egyébként az az ország, amelyet a válság aránylag a legkésőb' ben ért el, viszont a javulás tüneteit is a legkevésbbé mutatja. Németország és Ausztria javuló indexe

szerint mindkét állam kétharmadát termeli a kon—

jwntk—turálrivs időkben termelt mennyiségnek. Csupán tengerentúli államokban e'szlelh—etjük, hogy a ter- melés felette van az 1928. évi színvonalnak. Ez az

eset Cisílében, Japánban, ahol 1933 folyamán is s7ép emelkedés észlelhető, de különösen a Szovjet Unióban, amely utóljára, 1933 őszén, 2371—es indexet mutatott ki. Norvégia az egyetlen európai állam, ahol ha nem is az 1933. évi átlagos index, de az 1933. év több hónapjának adata lOO-on felül van.

Táblázatunk a Népszövetség évkönyvének és

havi füzetének közlésén alapuló adataihoz meg kell jegyeznünk azt is, hogy számos állam indexe az

idényszerü változásoktól mentesítve van (az álta- lános indexnél kivétel Belgium, Franciaország, Ja—

pan, Norvégia, Nagy-Britannia és Cseh-Szlovákia).

A textilipar helyzetéről az általános index—szel

rendelkező államok többsége külön textilindexet is számít. Ez az index általánosságban szintén azt mu—

tatja, amit az általános index: 1933-ban az egész

vonalon kedvező tendencia észlelhető. Itt már ug- rásszerű j'avulázssal is találkozunk. így pl. Ausztria

az 1933. év végére megke'ts—zerezi éveleji termelését

s a konjunkturális éveket meghaladó színvonalat (122'7) mutat. Hasonló az index mozgása Kana—

dában. Az Egyesült Államok textilipari termelése

az 1933. megduzzadt, azután eu'őwsen visszahanyatlik. Kedvező a tendencia Magyarorszá—

gon és Japánban; mindkét országban 1933 végén év közepén

javulás dacára, az index meg mindig 55'4-en van. az Összehasonlítási alapot egyharmad résszel ha—

Egyéb indexek. _ 1928 : 100

; 'Fra -l , ; i i' t

, iFÁglslH ela? i hát:-l Lengyelország tiígíri Németország l: Norvégia 13 Svédország * Szovj.—Unio

' , ! ' OTSZ. ii ;"— ' 577 _ M **

Ev, ho ÉAuto-- j§lAuto—íú"erm.l Fogy. _ Term.!Fogy. ÉTerm. ! Fogy. ! Term. i Fogy. i Term. 1 Fogy.

imObl— Gépek; mobi— '—-————————— Gépek Gépek Gépek;

; lok ! lok t, javak, § javakw, ,, '-. __ieyakv tereli, , javak

1928 1000 100" 1000 1000 1000 1000 1000 100'0 100'0 100'0 100'0 100'0 1 1000 100'0 1929 1223 113' 1034 98'4 96'0 100'5 1070 1040 94'8 100'9 109'5 1020 1250 1240 1930 77'3 113'8 60'2 78'1 80'2 75'9 103'1 88'7 92'3 83'1 1029 1020 17913 1386 1931 54'5 98'6 31'1 58'8 72'1 56'1 83'9 65'4 85'7 59'5. 85'7 _ 97'1 220'7 165'3 : 1932 31'8 69'6 243 41"? 61'6 440 783 50'2 77'7 38'4 . . 75'2 98'0 246'7 164'5 f 1933 43'6 785 268 45!) (H'? 45'1 83'8 58'5 83'6 . 984 100'3 800 971 . .

I. 43'6 70'8 19'6 37'7 48'6 39'4 53'1 77'6 31'0 96'1 902 781 951 *249 7 1744 II. 300 73'2 15'9 39'9 56'5 424 822 550 78'9 34'2 101'4. 103'6 81'9 93'1 2582 1629 111. 24'5 75' 26'7 41'4 43'2 44'3 55'0 79'8 354 981 940 800 94'1 249'0 177'7 IV. 40'0 78'3 29'5 42'9 60'5 44"? 543 82'3 39'4 102'0 95'4 68'6 99'0 260'1 1647 V. 464 80' 83'0 44'3 66'4 45'4 :85'8 56'8 84'5 38'9 101'3 99'6 74'3 971 2570 1518 _ VI. 600 81" 31'7 47'6 67'2 46'1 578 871 42'9 101'1 117'2 73'3 95'1 287'0 149'9

VH. BEM; 826 34'5 48'2 670 434 586 88'7 456 801 83'9 800 922 267'5

VIII. 55'5 82'6 33'1 49'6 65'0 44'8 382'7 59'0 88'3 47'6 88'6 949 810 980 291'6 31493 IX. 50'9 81'9 31'7 49'8 67'4 45'5 59'7 86'7 491 985 1009 81'0 96'1 299'9

X. 41'8 80' 224 50'4 65'5 47'6 61'5 84'2 43'9 103'6 106'2 84'5 98'0 303'3 168'2 XI. 291 79' IBA 50'6 69'4 49'3 284'7 63'4 82'8 . 105'1 111'4 92'4 103'9 . . XII. 42"? 761 27'6§ 47'9 63'5 48'3 ; 66'4 82'3 . lf103'2 1079 905 107'8

; § ! t

3. szám. __ 179 —— 1934

la—dja meg a termelés. Kivételes a helyzet Csílsében, ahol az utolsó évek termelése háromszorosan is

felülmulja az 1928. évit. A textilindex vizsgálatánál mindenesetre mérlegelni kell, hogy táblázatunkban a szezóningadoziásoktól csak (]s'íwle, az Egyesült Ál- lamok és Lengyelország adata mentesíti-eben.

Végül néhány államban indexek állnak rendelke.

zésre az ipari termelés egyéb ágai'ról is. Legelter—

jedtebb ezek közül a és a fogyasztási javaik indexeinek számítása. Van még egyes álla-

moktól gépipari ós aulomobilindex is.

termelési

A termelési és fogyasztási javak indexe a nor—

vég adat kivételével, idényválltozásoktól mentesí- tett index. Ezek az indexek is mutatják Lengyel—

ország igen súlyos helyzetét, de igen rossz a német

index is. A tendencia azonban általában javuló.

A gép- és automobilindex, bár 1933 folyamán min-

denütt javult, még kifejezőbben mutatja a válság

pusztítását. Az automobilindex pl. Kanadában 1933- ban 26'8-en állott, de közben volt olyan hónap is

(1932 szeptember), amidőn l2'8—re zuhant le.

unit-dl-

a KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e

Magyarország külkereskedelmi forgalma 1933—ban.

Le commerce extériem' de la Hongrie en 1933.

Résume'. Le commerce Hon—

grie, apres avoir diminué pendant des années, ac—

cusait une amélioralion en 1933.

Bien (]ue la valeur (les iuiportations accuse une nouvelle régression, celle—ci, (Iont la proportion est bien infe'rieure ua clzi/fre de Ilanne'e précé—

,(lente, n'est (lue de 14'8 millions (le pengős, les importations ayant représenté 313'7 millions de

.pengős contre 328'5 millions en 1932. II faut faire remarguer ici (luc la re'gression des importations a atteínt la limite (Iu'elle ne saurait de'passer dans la proportion des années précédentes. ()n voit, par le tableau 1, montrant le fléchissement considé—

rable des importations, (;ue, pendant 6 aus, elles ront diminué des troís ()uarts.

ertérieur de la

En 1933, la valeur (les erportations hongroises représentait 393'4 millions (le pengűs, contre 33415

millions en 1932. Liaccroissemenl tenait en premier

.lieu aux expéditions faites pour des dettes dues, en pengős ,,de marchandise" ou ,,de finances",

.a des cre'anciers e'trangers; l'e.rtension des accords _de compensation contribuail également au progrés

de liexportation. Les exportateurs de produits ugri- coles se ressentaient vivement de la nouvelle baisse de ces produits: bien aue le volume de ces 8.1:- portations-lá ait dépassé de 69% le chiffre de 1932,

to valeur nten au'une augmentation de

*29%. Pour la valeur des plus importants produits

.agricoles, indiuués dans le tableau 2 B, on con—

state une régression (le 65 millions de pengős; s'ils

ravaient pu étre vendus aux pri;r des années pré—

cédentes, ils auraient rapporte 65 millions de plus.

En tenant compte (les produits agricoles de moindre importance, (lui ne figurent pas dans le tableau,

la perte due ;: la baisse des prix agricoles peut netre évalue'e a 75 millions de pengősl

accasait

Hongrie accusent une surtout pour cim] pays dlorigine:

ltAutriche, la Yougoslavie, ["Italie, la France, les

Etats—Unis. Par rapport a 1932, elles ont fort dimi—

nué a llégard de la Roumaníe, de IlAIlemagne, de

la Suisse.

Les importations en

augmentation

Les exportations agricoles hongroises ont con—

sidérablement augmenté pour l'Autriche, Ia Tehéco—

Slovaouie, la Suisse, ltltalie, la Grande-Bretagne.

On voit une progression frappante envers les

pays ranges sous la rabriaue ,,autres pays" (ceux

a Pe'gard desguels les éclianges sont relativement

peu considérables), et cette progression est due a ce gue, les pays de destination Wayant pu étre constatés pour les auantités de froment et de seigle crpédiées, contre des pengős de ,,marchandísc",

dans les ports libres de Brailu et de Rotterdam, celles-ci figurent dans cette rubrigue,

*

Külkereskedelmünik alakulása az évek ota tartó hanyatlás után 1933-ban kedve—

zőbb képet mutatott, mint a korábbi évek—

ben.

A külföldről beszerzett áruk értékösz- szege ebben az évben is tovább csökkent, azonban jóval kisebb arányban, mint eddig.

Az előző évi 328'5 millió pengő értékű ím—

porttal szemben a tárgyalt évben 313'7 mil—

lió pengő éntélkű árut Vásárolt Magyaror—

szág külföldről. A visszaesés tehát mind—

össze 148 millió pengőt tett. Figyelembe

kell azonban vennünk, hogy az ország im-

portjának csökkenése elérte azt a határt,

amely alá nem eshetik olyan mértékben,

mint az előző években. A behozatal évek óta