A Kelet–Nyugat közötti kereskedelmi forgalom

STATISZTIKAI TAJEKOZTATO ₉₄₅

Az államszerződés mérlege

Tartozik Követel

' Millió Millió

Megnevezés schilling Megnevezés schilling

USIA—üzemek és birtokok USIA üzemek és birtokok

6 éven keresztül évi 650 millió schilling * 419 ipari és mezőgazd. üzem telles élő és

értékű áruszállítás ... 8 900 holt leltára ... 11 000

OROP-olajtelepek és finomítók : OROP—olaitelepek és finomítók

10 éven keresztül évi 1 millió tonna kő- Évi 3,5 millió tonna termelőkapacitású tele-

olai szállítása ... 4 500 pek, továbbá. finomítók és elosztószervezet 25 000

DDSG DDSG

Megváltási ár A hajógyár, a kikötőberendezések és a 36

52 hajgémáke _ 250

Összexen 8 452 Összesen 36 250

Forrás: Österreichische Volksslimme. 1955. VI. 19.

Bereczky Ödön

A Kelet—Nyugat közötti kereskedelmi forgalom

A négy nagyhatalom genfi kormányfői értekezletén hozott határozatok egyik

pontja a Kelet—Nyugat közötti gazdasági

kapcsolatok kiszélesítéséről szól. Az érte—

kezlet záróközleménye előírja:

,,A külügyminisztereknek szakértők

bevonásával tanulmányozniok kell azo- kat az intézkedéseket, beleértve az Egye—- sült Nemzetek Szervezetének szerveiben és intézményeiben foganatosítható intéz—

kedéseket, amelyek '

a) a népek közötti szabad érintkezést

és a békés kereskedelmet akadályozó so- rompók fokozatos kiküszöbölését és

b) az érdekelt országok és népek szem- pontjából kölcsönösen előnyös szabad érintkezés és kapcsolatok megvalósítását eredményezhetnek."1

Az imperialista körök agresszív politi- kája következtében az elmúlt években a

legkülönfélébb korlátok álltak a Kelet—

Nyugat közötti normális kereskedelem ki- fejlődésének útjában. A ,,tilalmi listák"

—— melyek készítésében az Egyesült Alla—

mok járt az élen — egész sor nyers—

anyag és iparcikk szállítását tiltották meg a szocialista tábor országaiba, azzal az indokolással, hogy ezek ,,stratégiai cik- kek". E listákon azonban nemcsak kato—

nai felszerelési tárgyak szerepeltek, ha—

nem sok olyan áru is, melyek a polgári fogyasztás nélkülözhetetlen cikkei.

* Szabad Nép, 1954. július 24.

A nemzetközi feszültség csökkenésével párhuzamosan nyugati tőkés körökben egyre nagyobb érdeklődéssel tekintenek a kelet—nyugati kapcsolatok kibővítése felé. 1954-ben a kelet—nyugati kereskede-

lemben már lényeges megélénkülés volt

tapasztalható. A demokratikus táborba

irányuló nyugateurópai export 1954—ben

1953—hoz képest 23 százalékkal nőtt és el—

érte a 974 millió dollárt. A nyugateurópai

import 14 százalékkal emelkedett és 1954- ben 1034 millió dollárt tett ki. Ezzel a Kelet—Nyugat közötti külkereskedelem 1954—ben meghaladta a második világhá—

ború utáni 1949—ben elért legmagasabb szinvonalat.

Az alábbi táblázat a kelet— és nyugat-

európai országok közötti áruforgalom ala—

kulását mutatja az ENSZ Európai Gazda-

sági Bizottságának adatai' alapján.

A nyugat-európai országok külkereskedelmi forgalma a kelet—európai országokkal

(millió dollár)

Év Export Import Összesen

1949 ... 828 1033 1861

1950 ... 644 803 1447

1951 ... 747 1012 1759

1952 ... 739 990 1729

1954. .,... 974 1034 2008

Forrás:; Neue Zürcher Zeitung. 1955. május 27.

és Neues Deutschland, 1955. augusztus 18.

⁹⁴⁶

:

A demokratikus tábor országainak leg- jelentősebb nyugati partnerei ma Finnor- szág és Anglia. E két országgal bonyoló—

Egyes kapitalista országoknak a demokratikus

STATISZTIKAI TziaKDZTATo

; dik le az Összes forgalom több mint egy-

harmada.

táborral folytatott külkereskedelmi forgalmának növekedése és resrarcínua a kelet—nyugati kereskedelemben

Külkereskedelmi forgalom , A kelet-nyngati

1954. évi forgalom

_ Megnevezés 1950 1954 forgalom az 1950. évi százalékában

százalékában (1954)

millió dollár

Összesen ... 1447 2008 139 100

ebből:

Finnország ... 143,6 370,8 258 18,5

Anglia ... 263,6 302,2 115 15,0

Franciaország ... 67,8 176,6 260 8,8

Nyugat—Németország ... 143,7 166,6 116 8,8 '

Hollandia ... . . . 68,2 1372 201 6,8

Svédország . 144,0 136,7 96 6,8

Olaszország, ... 121,3 129,4 107 6,4

Ausztria ... 95,8 116,9 122 5,8

Törökország ... 40,4 100,0 248 5,0

Forrás: Direction of Inlernational Trade, 1938, 1948 és 1950—1954.

A külkereskedelmi kapcsolatok kiszé—

lesedése a két tábor országai között 1955—-

ben tovább folytatódott. Különösen Tö-

rökország növelte nagy mértékben kül—

kereskedelmi forgalmát, aminek eredmé—

nyeként 1955. I negyedévében Törökor—

szágnak a Szovjetunióval és a népi de—

mokratikus országokkal lebonyolított kül- kereskedelmi forgalma meghaladta Nyu—

gat-Németországét és nagyság szempontjá—

ból, Anglia, Finnország és Franciaország után következett.

Egyes tőkés országok 1955 első negyed- évében az alábbi mértékben növelték a de- mokratikus tábor országaival lebonyolí—

tott áruforgalmukat 1954 első negyedéhez

képest (összehasonlitásul közöljük ugyan-

ezen országok külkereskedelmi forgalmá—

* ának növekedését _1954 első negyede és

1953 első negyede között):

1954. 1955.

I. negyedév I. negyedév

Megnevezés 1953. 1954.

I. negyedév I. negyedév százalékában százalékában

Finnország ... 119 1091

Anglia ... 105 134

Franciaország ... 158 164

Nyugat—Németorez. 139 131

Svédország ... 103 128

' Olaszország .. . . 109 135

Ausztria ... 93 128 *

Törökország ... 151 233

' 1955. első négy hónap az előző év azolíos idő- szakához viszonyítva.

Forrás: Direction of International Trade. 1966.

július, 1954. augusztus.

Az elmúlt évben bekövetkezett fellen—

dülés ellenére a kapitalista országok kül- kereskedelmében a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal folytatott külkereskedelem súlya még messze elma—

rad a háború előttitől.

Finnország, Törökország és Izland kül- kereskedelmében szerepel csupán jelentős súllyal a keleti irányú áruforgalom. A többi országnál a háború előttihez képest a demokratikus táborral folytatott keres—

kedelem részaránya még mindig viszony- 'lag alacsony.

A szocialista tábor országainak részesedése egyes tőkés országok külkereskedelmi forgalmában

1938-ban és 1955—ben (százalékban)

Behozatal Kivitel Megnevezés

' 1938 1954 1938 1954 "

Finnország ... 8,4 282 2,6 27,0 Törökország ... 12,l 9,4 12,1 16,5 Izland ... 0,8 25,6 1,8 28,1

Anglia ... . 5,7 2.2 6,6 1,2

Ausztria ... 32,2 9,2 28,l 9,4

Franciaország 4,0 2.4 4,9 l,?

Nyugat-Németorsz. 11,9 1,9 12,5 1,5 Olaszország ... 10,7 2.6 6,8 3,5 Svájc ... 10,8 3,0 6,6 3,0

Forrás; Anssenhandeldienst. 1955. július Zil

Az ENSZ Európa. Gazdasági Bizottsá- gának adatai szerint a szocialista tábor országainak a nyugati országokkal folyta—

tott kereskedelmében a Szovjetunió szere—

pel a legnagyobb aránnyal. Utána Len—

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

gyelország, majd Csehszlovákia ésa Né—

met Demokratikus Köztársaság követke—

zik.

A szocialista tábor országainak részesedése a nyugati országokkal folytatott kereskedelemben

1954—ben (százalékban)

Szovjetunió 40

Lengyelország 18

Csehszlovákia . .. .. . . 13

Német Dem. Köztár ság 13

Magyarország 8

Románia ... 6

Bulgária 2

Albánia ... _;

Összesen: ... 100

1954—ben Albániának még nem volt ke—

reskedelmi kapcsolata egyetlen tőkés or-

* szággal sem. 1955-ben Albánia kereske—

' delmi szerződést kötött Olaszországgal, melynek értelmében Albánia textiláruért

és vegyészeti cikkekért bőrt, kőolajat, fát,

és krómércet szállít Olaszországnak.

A Kelet—Nyugat közötti kereskedelem

kiszélesítésére irányuló törekvés állan-

dóan foglalkoztatja a nyugati üzleti és

sajtóköröket. A Süddeutsche Zeitung 1955.

VII. 27. számában például így ír: ,,a Ke-

let és Nyugat közti gazdasági együttmű-

ködés lehetőségei felbecsülhetetlenek". Az

IMTempo című olasz burzsoá lap 1955.

augusztus 5—i számában azt írja, hogy:

,,A nemzetközi helyzet enyhülésének egyik bizonyítéka az a látogatás, amelyet

a Szovjetunió kereskedelmi képviselője

tett az olasz külkereskedelmi miniszter- nél. Évek óta hangoztatjuk, hogy fel kell

újítani a kereskedelmet és most csak örülhetünk annak, hogy végre Olaszor- szág is megindult ezen az úton." Ehhez még hozzáteszi: ,,a Kelet és a Nyugat kö—

zötti kereskedelmi kapcsolatok kialaku—

lása felett érzett örömünk nem ki záró—

lag gazdasági megfontolásokkal ma—

gyarázható. Mi nem azt hirdetjük, hogy az ,,üzlet az üzlet", hanem azt, hogy ,,a

kereskedelem előSegítí a békét".

Bereczky Ödön

A könyv négy részből áll.

és rövid ismertetését tartalmazza.

A közeljövőben megjelenik a

TERVGAZDASÁGI, STATISZTIKAI ÉS SZÁMVITELI BIBLIOGRÁFIA

című kiadvány

Első fejezete a marxizmus klasszikusainak a tervgazdasággal, a statiszti- kával és a számvitellel kapcsolatos írásait tartalmazza. A második fejezet a magyar és a magyar nyelven megjelent tervgazdasági, a harmadik fejezet a statisztikai és a negyedik fejezet a számviteli tárgyú könyvek és cikkek címét

Kb. 960 oldal, ára 100,-—- Ft,

Megrendelhető az ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTÖ VÁLLALAT szakboltjaiban:

,,Tervgazdasági" Könyvesbolt, Budapest. V. Nádor utca 8. (Telefon: 181—344)

,,Eötvös" (Pénzügyi) Könyvesbolt, Bp., V, Kecskeméti u. 2. (Telefon: 187—719)