STATISZTIKAI .1 RODALMI FIGYELÚ
135
Knödel, Walter:
Az egy munkás által kezelendő gépek optimális számának meghatározása
(Détermina-tion du nombre optimum de machines a surveil-ler par ouvrier.) __ Revue de la Mesure de la Productivité. 1958. febr. 12. sz. 43—47. 1).
A gépek eddigi alkalmazása során két fázist különböztethetünk meg: az első—
ben a gép még csak segédeszköz, a ter- melést az ember Végzi; a másodikban valójában a gép termel, az ember csak irányitja, javítja a gépet. A második esetben az ember akkor végzi munká—
ját, ha a gép áll. A gép teljes munka- ideje: t :: to 4— t,, ahol to a termelésből kieső idő (amikor az ember dolgozik) és t; a gép tényleges munkaideje. A gép
tl
nm !
.,termelékenységét" az tört ha—
tározza meg.
Fentiekből a következő probléma adó- dik: ha például 7): 0,9 (10 órából agép 9, az ember 1 órát dolgozik), kézenfekvő annak a kérdésnek a felvetése, hogy a munkás nem ellenőrizhetne—e egynél több gépet. Ez a probléma ,,gép—interíe—
rencia" néven ismeretes.
A munkát ebben az esetben úgy kell megszervezni, hogy egy munkásnak egy- szerre lehetőleg csak egy géppel legyen dolga, elkerülendő a gép termeléskiesést jelentő ,,várakozási idejének" növekedé- sét. Bizonyos esetekben megfelelő szer—
vezéssel a várakozási idő kiküszöbölhető (pl. orsócserénél). Adódnak azonban előre nem látható esetek is (pl. fonal- szakadás) és a vizsgálat tárgyát éppen ezek az esetek képezik.
A probléma matematikai megfogalma—
zása a következő:
(11 : Ah %- o(h), annak a valószínű—
sége, hogy t időpontban a gép működik
és t 4— h időpontban emberi beavatko—
zást igényel, továbbá
az :: ,uh 4— o(h), annak a valószínű—
sége, hogy a gép t időpontban beavatko- zást igényel és t 4,— h időpontban műkö—
dik.
o(h) itt h függvénye, ahol
0 (h,)
um M o, IL—)O
h—aO IL
x és ,a pedig független t—től.
Bizonyitható, hogy a "termelékenység"
formulája a következő:
Ezután szerző levezeti, hogy hogyan alakul egy munkás és különböző számú gép esetén az állásidő valószinűsége. A levezetés során elsőfokú (lineáris) diffe—
renciálegyenletrendszerhez jut, melynek explicit alakja
m (k)-K! (?) Pm vagy
1— k
Wei-M 7717)?"
ahol pk annak valószínűsége, hogy ra gép közül k igényli a beavatkozást (a többi jelölés már ismeretes).
Az eredmények táblázatba foglalha—
tók, a közölt táblák néhány 71 és néhány 11 mellett közlik az időkihasználás szá—
zalékát.
Több munkás esetén az eredmények némileg módosulnak, de a matematikai statisztika segítségével ezek a problé- mák is megoldhatók anélkül, hogy ne—
hézkes kísérletekre lenne szükség.
(Ism.: Ferge Sándorné)
KERESKEDELMI STATISZTIKA
A kapitalista országok gépexportja
(Ékszport oborudovanija kapitaliszticseszkimi sztranami. Sztatiszticseszkij szprawocsnik.) Möszkva.
1958. Vnestorgizdat. 392 p.
A könyv rövid bevezető után több, mint 200 táblában mutatja be a kapita—
lista országoknak a második világháború utáni gépexportját. A gép-export össz- terjedelmére, összetételére és földrajzi megoszlására vonatkozó adatokon kívül
bőséges számanyagot közöl a legnagyobb gép-exportőr országok kiviteléről egyes gépfajták és -típusok szerint is.
A gépi berendezések jelentősége a
nemzetközi kereskedelemben állandóan
fokozódik: tizenhárom kapitalista or- szág szállítja a kapitalista világpiac gépi berendezéseinek 98 százalékát. Ezen országok gépexportjának növekedését az!
alábbi adatok jellemzik.
136 STATISZTIKAI iRODALMI mami
A gépgxport és aránya Az utóbbi években a kapitalista orszá——
" osszes "MMM" gok külkereskedelmére nagy hatással
1937. 1950. 1952. 1953. 1954. 1955. volt az állóeszközök nagyméretű felújí—
évben tása, a gépesítés fokozása és újabb ter—
melési ágak kifejlesztése. A háború utá-
Gépexport ni időszakban a termelő berendezések
$$$er 3 g 12 13 13 15 exportjának növekedése mellett jelenté——
A gépexport kenyen megnőtt a háztartási gépek ex—
333308 portja, mint például a televíziós készü—
az összes lékeké, a villamos melegítő készülékeké,
kggmim a hűtőszekrényeké, a levegőkondiclo—
export- " náló készülékeké stb. A mezőgazdaság
a 533115; 1030 "*5 1"2 "'S 17'3 17'9 fokozottabb gépesítésének eredménye—u
rendezése ként a mezőgazdasági gépek exportjának,
323??- aránya is növekszik.
országok- A kapitalista világpiacon a gépexpon
ha" 163 229 253 26'0 26'1 26'3 területén is kiélesedett a konkurrencia,-
Az egyes országok gépen,-portja (millió dollár)
! 1937. ! 1950. ! 1951. I 1952. i 1953. 1954. 1955.
Ország
í évben
Összesen 2698 7960 10503 12 353 12 995 13 323 14 659 EÉÉamz Államok ... 888 3 280 4 735 5 178 5 708 5 333 5 522 Anglia ... ; 514 2 293 2 528 2 744 2 682 2 794 3 0853 Német. Szövetségi Köztármáw 637 512 1 001 1 563 1 789 2 174 2 ez;
Franciaország ... ? 85 480 686 754 ; 671 746 834
* A háború előtti adatok egész Nemetomzágra vonatkoznak.
Közvetlenül a háború utáni években az Amerikai Egyesült Államok ésAnglia voltak a fő konkurrensek, de fokozato—
san nőtt a Német Szövetségi Köztársa—
ság szerepe is. Jelenleg az angol—német konkurrencia áll előtérben, de ugyanak—
kor fokozódik a piacért vívott harc az angol és amerikai gépgyártó monopóliu- mok között is.
E három ország együttes részaránya a gépi berendezések exportjában lényegében változatlan (az egész exportnak több, mint háromnegyede), de a Német Szö- vetségi Köztársaság részaránya állan—
dóan nő. A Német Szövetségi Köztársa—
ság 1955—ben első, illetve második he—
lyen állt a kovácsoló és sajtoló gépek, az élelmiszeripari gépek, a bányaipari gé—
pek stb. exportja tekintetében.
Az export földrajzi megoszlása azt mutatja, boar a gépipar termékeit mind—
inkább a gazdaságilag gyengén fejlett
országokban értékesítik. Az export je—
lentős része háztartási és személyi hasz—
nálatú gép. Például az Amerikai Egye—r sült Allamok Szaud-Arábiának 1955—ben 3517 személyautót exportált az 1937. évi 235 darab személyautóval szemben, Bel—
ga Kongóban 1955-ben 4208 személyautót adtak el, míg 1937—ben viszont csak 581 gépkocsit. Hasonló a helyzet Szíriában, Mexikóban stb.
A gazdaságilag gyengén fejlett orszá—
gok a kitermelő ipar számára importál—
nak termelő berendezéseket és csak egy- szerű gépeket importálnak a feldolgozó ipar számára. A nemzetközi gépkereske—
delemre igen nagy hatással van az im- perialista országok kizsákmányolása alól felszabadult országok nemzeti iparának fejlődése.
(Ism.: Bessenyei Andorné) —
.
