A szocialista és a kapitalista mérlegrendszerek összehasonlítása

SZEMLE

A szocialista és a kapitalista mérlegrendszcrek összehasonlitáSa

MÓD ALADARNÉ

Egy évvel ezelőtt kezdte meg az Euró- pai Statisztikusok Értekezletének e célra

kiküldött szakértői csoportja a szocialista és kapitalista országok mérlegrendszerei—

nek összehasonlitását, illetve pontosabban

az ezek összehasonlithatóvá tételére irá—

nyuló munkát. A szakértői csoport 1960. jú—

nius 20—24 között tartotta második ülését,

melynek résztvevői ugyanazok voltak, mint első alkalommal, azaz a szocialista orszá-

gok részéről a Szovjetunió, Csehszlová-

kia, Lengyelország és Magyarország, a

nyugati országok részéről pedig Anglia, Franciaország, Hollandia és Dánia statisz-

tikai hivatalainak képviselői, valamint a

saját kívánságára bekapcsolódott Jugo-

szlávia és az Amerikai Egyesült Államok,

küldöttei

Az egy évvel ezelőtti első értekezleten érthető módon a legáltalánosabb, a leg—

átfogóbb kérdések megvitatásával kezdő—

dött a munka. Igy vita tárgya volt a nemzeti jövedelmet alkotó termelés meg—

határozása, a bruttó és nettó termelés, il—

letve jövedelem koncepciója, valamint ezek helye és szerepe a mérlegrendszer—

ben, a termelés belföldi és nemzeti kon-

cepciójának nyugaton használatos meg-

különböztetése, és ezek közül a szocia—

lista és kapitalista mérlegrendszerek

összehasonlítása céljára a megfelelő fo—

galom kiválasztása stb. Ezeknek az álta- lános problémáknak a tisztázása után a

második értekezlet már konkrétabb kér—

désekkei foglalkozhatott. A soron követ—

kező feladat a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás fogalmának részletes meg—

tárgyalása volt; ezek közül a jelenlegi

ülés a fogyasztás témakörével foglalko—

zott.

I. A LAKOSSÁG FOGYASZTÁSA

1. A jelenleg használatos kétféle koncepcióból kiinduló összehasonlítás

A lakosság fogyasztásának szocialista, illetve az ENSZ által kidolgozott és a tőkés országokban általában elfogadott nemzet—

gazdasági mérlegrendszerben (System of National Accounts, a továbbiakban SNA) szereplő felfogás közti különbség szo—

rosan kapcsolódik a nemzeti jövede- lem koncepciójának különbségéhez. Köz—

ismert, hogy mig a szocialista országok—

ban a nemzeti jövedelem lényegében az anyagi termelést öleli fel, addig a nyu—

gati országokban más—más körben bár, de kisebb—nagyobb mértékben mindenütt idetartozónak tekintik a különböző szol—

gáltatásokat is. Világos, hogy a szolgái—

tatások tekintetbevétele vagy figyelmen kívül hagyása a nemzeti jövedelmen be—

lül elsősorban a lakosság fogyasztásánál jelentkezik. A fogyasztás problémaköré—

nek tárgyalása során így mindazok a

kérdések. felmerültek, amelyek a nem-

zeti jövedelem körével kapcsolatban ál—

talánosságban jelentkeztek, azonban

most már konkrét formában, a gyakor—

lati megoldás igényével.

Mielőtt az összehasonlíthatóság konkrét és többé-kevésbé gyakorlati kérdéseinek megoldására került volna sor, megkel- lett vitatni néhány általános elvi kérdést.

Ilyen volt elsősorban a lakosság fogyasz—

tásának fogalma. Ezt a fogalmat —— túl azon, hogy azt csak az anyagi javakra

vagy a szolgáltatásokra is kiterjesztik—e

—-- nemcsak egymáshoz viszonyítva a ka—

pitalista és szocialista országok, hanem

részben maguk a szocialista országok

sem értelmezik egységesen. A lakosság fogyasztása ugyanis értelmezhető szűken

—— ebben az esetben csak az a fogyasztás

tartozik ide, amit a lakosság saját jöve—

delméből fedez. Értelmezhető azonban

szélesen is—ebben az esetbenalakosság minden fogyasztása idetartozik, függetle-

nül attól, hogy ennek fedezete a lakosság

saiát jövedelméből vagy valamilyen más

forrásból, például állami költségvetésből, szakszervezetek, biztosító intézetek folvósí- tásaiból stb. származik, s függetlenül

attól is, hogy a fogyasztás a lakosság sa—

ját elhatározásának vagy valamilyen raj-

ta kívül álló intézkedésnek az alapján

SZF-MIDI:

történik (például kötelező egészségügyi

oltások stb.). Végül értelmezhető a lakos-

ság fogyasztása a két szélső felfogás köz—

ti átmenetként is; a legtöbb országban ezt a gyakorlatot követik. Minthogy a két szélső kategória között szinte min- denütt máshol húzzák meg a határvona- lat, külön feladatot jelentett egyrészt azoknak a kiegészítéseknek, másrészt pe—

dig azoknak a kiemeléseknek, bontások- nak a meghatározása, amelyeknek segít—

ségével az egyik rendszerből a másikba

való átrendezés lehetővé válik.

Egy másik általános jellegű kérdés a fogyasztási javak körének meghatáro—

zása volt. A fogyasztási javak meghatá—

rozása, illetve a fogyasztási és a felhal—

mozási rendeltetésű javak elhatárolása legtöbb esetben nem okoz nehézséget. A javak egy részénél azonban a különbség nem éles; a tartós fogyasztási javak egy része átmenetet alkothat a javak két ka—

tegóriája között. így például a személy—

gépkocsi felfogható a fogyasztási alap, de felfogható az állóalap részeként is.

Nálunk például a magántulajdonban le—

vő autókat a fogyasztási alaphoz, a közü—

leti tulajdonban levőket pedig az álló—

alapokhoz sorolják, mely eljárásnak a he—

ly essége egyébként vitatható.

Végül hasonló általános jellegű kérdés a fogyasztás szektorainak meghatározása is. A szocialista országokban a fogyasz—

tás lényegében két szektorta lakosság és a közület közt oszlik meg. Az SNA mérlegrendszerében három szektort kü- lönböztetnek meg, a háztartásokat, az ún. nem—profitra dolgozó intéz—

ményeket (idetartoznak a különböző ön—

segélyző egyesületek, klubok stb.) és vé- gül az általános igazgatást; e három szektor közül az első kettőt veszik figye—

lembe a lakosság fogyasztásánál. E téren

is van bőven egyeztetni való. Csak egy

példát említve: a szocialista országok—

ban a látszatra egyértelmű elhatárolás mellett — az előbb említett koncepció—

nális eltérésnek megfelelően —— egész sor különbség lehet és van is a két szektor közti határvonal meghúzásánál attól füg- gően, hogy a lakosság saját jövedelmen kívüli forrásokból fedezett fogyasztását a lakosság fogyasztásánál veszik-e szá—

mításba, illetve azt milyen mértékben

veszik ott számításba.

E csak példaképpen említett főbb elvi

kérdések megvitatása után az Európai

Statisztikusok Értekezlete Titkárságának rendkívül részletes előtanulmánya alap- ján a szakértői csoport pontosan feltérké—

pezte a kétféle rendszer közt meglevő különbségeket és ennek alapján tétele-

44!

1135

sen meghatározta egyfelől a szükséges kiegészítések, másfelől a szükséges kie- melések, bontások rendszerét, az eltérő

tartalmú tételeknek szinte elemekre tago-

lását. Ez az aprómunkával elért ered—

mény igen fontos, mert előfeltételét al—

kotja annak, hogy a két mérlegrendszer

mindegyike kölcsönösen átrendezhető le—

gyen a másik rendszernek megfelelően.

A fogyasztás globális egyeztetése mel-

lett megállapodás történt arról is, hogy

milyen részletességű legyen az összeha- sonlítás. Erre a célra az alábbi főbb cso- portokat állapították meg, amelyek az SNA rendszerében történő összehason- litás céljára tartalmazzák nemcsak az anyagi javak, hanem a szolgáltatások

körét is. '

A fogyasztás főbb összehasonlítandó

csoportjai a következők:

Anyagi javak

Elelmezés, italok, dohány Ruházat, cipő

Tüzelőanyag Villany, gáz, víz Bútor és háztartási

berendezés

Művelődési és egészség- ügyi tárgyak

Közlekedési eszközök Egyéb anyagi javak

Szolgáltatások Egészségügy Oktatás, kultúra Lakások amortizációja

(lakbér)

Egyéb nem anyagi szolgáltatások

. A fenti csoportok pontos tartalmának, illetve az azokba való besorolásnak a pontos meghatározása írásbeli egyeztetés alapján folyamatban van. ,

A tényleges összehasonlításhoz minde—

zeken kívül természetesen szükség van

még a különböző pénznemekben kifeje-

zett adatok közös nevezőre hozására is.

Minthogy azonban ez a feladat nemcsak a lakosság fogyasztásával, hanem az

egész nemzeti jövedelemmel kapcsolat-

ban fennáll, a szakértői csoport e kérdéssel

a fogyasztás kapcsán nem foglalkozott, hanem annak megoldását az összes fogal—

mak megtárgyalása utáni időre hagyta.

2. Azonos' tartalmú koncepció kialakítása A két mérlegrendszer összehasonlítha—

tóvá tétele természetesen nem öncél,

mindkét részről azért történik, hogy a módszertani munka befejeztével a kü—

lönböző országok valóságos viszonyai összehasonlíthatóvá váljanak. és valóban összehasonlításra is kerüljenek. A két- féle nemzetijövedelem—koncepció közti különbség azonban nemcsak közgazda—

sági felfogásbeli különbségekből, hanem

1136

a különböző országokban egy sor vonat—

kozásban fennálló különböző szervezeti megoldásból származik, azaz részben nem

elvi, nem tartalmi, hanem sok esetben for-

mai okok szolgáltatják a különbségek for—

rását. Elég példaképpen egy dolgot megem—

líteni. A tőkés országokban egészében a lakosság fogyasztásaként jelenik meg az

ún. nem profitra dolgozó intézmények

fogyasztása, viszont egészében ki van

zárva abból az általános igazgatás fo—

gyasztása. Ez az elhatárolás például azzal

járhat, hogy a lakosság fogyasztása közt

szerepelnek a saját jövedelemből vásá—

rolt részen kívül azok a gyógyszerek, amelyeket betegsegélyző—pénztárak által fenntartott kórházakban vesz igénybe a

lakosság, de nem szerepelnek ugyanezek,

"ha ezeket állami költségvetésből fenntartott

kórházak keretében kapja. Nyilvánvaló,

hogy ilyen alapon történő összehasonlí—

tás más országokkal, ahol nem tesznek ilyen megkülönböztetést, helytelen képet ad.

Mindezek következtében felmerült, hogy érdemi összehasonlítás céljaira a lakosság fogyasztásának olyan koncep—

cióját volna kivánatos használni, mely

értelemszerűen lehetőleg teljes mérték—

ben felöleli a lakosság fogyasztását, füg—

getlenül attól, hogy az megegyezik-e a nemzeti jövedelemben jelenleg használt fogalommal.

Ilyen fogalomként javaslatba került a

lakosság fogyasztásának olyan értelme-

zése, amely magában foglalja az összes

anyagi javakat és igénybevett összes szolgáltatásokat (ideértve az egészségügyi

és kulturális jellegűeket és kizárva az

*igazgatási—adminisztratív jellegűeket) te- kintet nélkül arra, hogy ezek az elfo-

gyasztott javak, illetve igénybevett szol- gáltatások milyen forrásból —— a lakos—

ság. saját jövedelméből vagy állami, kö—

zületi forrásból — nyernek fedezetet.

Ez a fogalom — amelyet a lakosság teljes fogyasztásának lehetne nevezni —-

lényegében megegyezik azzal, amit a la—

kosság reáljövedelmének számítása al—

kalmával mi használunk. Ez a nemzeti—

jövedelem-számítás keretében a lakosság

fogyasztására vonatkozóan nálunk haszná-

latos fogalomtól annyiban tér el, hogy tar—

talmazza a szolgáltatásokat is, a kapita- lista országokban használatos fogalomtól pedig abban, hogy tartalmazza az állami költségvetésből fedezett szolgáltatásokat

is. Véleményem szerint egy ilyen fogalom

összehasonlítása kívánatos és hasznos. A

szakértői csoport is lényegében így ítélte

meg a kérdést, s egy ilyen értelmezésű fo- gyasztás összehasonlítását is javasolta,

' datok

SZEMLE

azonban aláhúzta, hogy ez a koncepció nem helyettesítheti az egyes mérlegrend—

szerekben ez idő szerint szereplő fogyasz- tási fogalmak összehasonlítását. Az egyes fogalmak egyenkénti egyeztetésének ugyan-—

is az a célja, hogy ezek együttvéve adják a nemzeti jövedelem egészének összeha—

sonlítását, márpedig a lakosság fentiek

szerinti teljes fogyasztása nem illeszthe—

tő be sem az egyik, sem a másikmérleg—

rendszerbe.

II. KÖZÖS KERETUL SZOLGÁLÓ (HARMADIK) MERLEGRENDSZEB

A szakértői csoport egy évvel ezelőtti ülésén többek közt úgy határozott, hogy az összehasonlítás céljára meg kell kísé—

relniaszocialista és az SNA mérlegrend—

szer mellett egy olyan (harmadik) átfogó mérlegrendszer kialakítását, amely a két rendszer közös keretéül szolgálhat. Azerre vonatkozó javaslatot a francia küldött tette,sőválla1ta a tervezet elkészítését is.

A szakértői csoport jelenlegi ülése a to- gyasztás témakörének megtárgyalása után

e tervezet megvitatásával foglalkozott.

A vitát megkönnyítette, hogy a javas—

lattevők nem tartottak igényt arra, hogy

egy harmadik nemzetijovedelemrkoncep—

ciót adjanak, hanemasokkal szerényebb ,,összefoglaló gazdasági tábla,? címet adták tervezetüknek. Ez eleve vitán kivül helye-

zett egy sor! alapvető közgazdasági kér—- dést, mert amíg afölött nyilvánvaló _a ví—

ta, hogy például a szolgáltatások részét képezik—e a nemzeti jövedelemnek vagy sem, afelett nem feltétlenül kell vitat—

kozni, hogy célszerű-e készíteni olyan összeállítást, amely az anyagi javak mellett

kimutatja a szolgáltatások meghatározott körét is.

A tervezet azt tűzte ki fő céljául, hogy világosan különválassza azt, ami a kétféle rendszerben lényegében azonos és azt ami eltér. Az összehasonlithatóvátétel szempontjából ez rendkívül hasznos, mert egyrészt megkönnyíti az összeha—

sonlítás érdekében végrehajtandó fela—

áttekintését, másrészt az egész számításnak elemekre bontása könnyen megvalósíthatóvá teszi az egyes rendsze—

rek átrendezését, a szükséges kiegészité- sek, illetve redukálások végrehajtását.

A különbségek és azonosságok különvá- lasztásának első lépése ezek világos meg- állapítása, elhatárolása. A fontosabb fo—

galmaknál meglevő különbségeket a két—

féle mérlegrendszerben az alábbiak érzé—

keltetik (a jelölések értelmezését lásd a tábla után az 1138., 1139. és 1140. 01—

dalon):

SZEMLE

1137

a) Termelés Társadalmi össztermék (szocialista)

Bruttó termelés (SNA szerint)

Nemzeti jövedelem (szocialista) ...

Nettó termelés (SNA szerint) ...

T

T$T$TW—A—FrJn—Fs T—If'l—A1 '

Tartw—rrmer—m—Em

b) Fogyasztás Személyes fogyasztás (szocialista) ...

Közületi fogyasztás (szocialista)

Magánfogyasztás (SNA szerint) ...

Allami fogyasztás (SNA szerint) ...

Fn'i'Az'k

FH—FHFi—tAmAm—Ai

F4$ Fás—F F'4—%* BYIE $FII4$ IV!)s

Fil—%OFIZi—l'FNS

c) Beruházások Beruházások (szocialista) . . . .

Állóalapnövekedés (szocialista)

Állótőke bruttó növekedése (SNA szerint) Állótőke nettó növekedése (SNA szerint). .

E N,.

ZNi— SA,—S (a veszteségek figyelmen kívül hagyásával)

EN,- —— S

ENr—ZAr—S

* A nem anyagi javakat termelő egységek amortizációjának teljes összegéből a lakás—

amortizáció.

Minthogy a fő törekvés a különbségek és azonosságok érzékeltetésére irányult, a figyelem azokra a területekre összponto-

sult, amelyekben ezek testet öltöttek,

ami szükségszerűen más, egyébként nem kevésbé fontos vonatkozások elnagyolá—

sával járt. így például a mérleg forrás

oldalán a termelés csak aszerint szerepelt bontva, hogy anyagi javak vagy nem anyagi

javak termeléséről, illetve államigazgatás

vagy egyéb közületek szolgáltatásairól

van-e szó, ugyanakkor nem adott képet

arról, hogy ez a ,,termelés" ipari, építőipari, mezőgazdasági vagy más ágazathoz tar—

tozó termékekben ölt—e testet. Ez termé—

szetesen nagyon lecsökkenti a mérleg

használhatóságát, hiszen a mérlegnek

éppen az az egyik fő rendeltetése, hogy

a termelést és felhasználást fogja egysé—

ges egészbe, márpedig természetesen nem elemezhető megfelelően a termelés és felhasználás olyan mérleg alapján, amely még közelítő képet sem ad arról, hogy a termelés milyen jellegű terméke—

ket bocsát a felhasználás céljaira rendel—

kezésre.

A tervezet ugyanakkor kísérletet tett arra, hogy egy táblába foglalja össze a

termelés, a felhasználás és az elosztás, il—

letve újraelosztás folyamatát. Ennyiben a tábla részben anyagi, részben pénzügyi folyamatok tükre lett, azonban úgy, hogy ugyanazon folyamatok anyagi és pénzügyi vetületeit nem minden esetben írta le azok

teljességében, hanem a pénzügyi folya-

matnak csak egy részét, az elosztásra, il—

letve újraelosztásra kerülő részt tükrözte.

A vita során szinte minden hozzászóló

kifejtette, hogy ez a megoldás nem cél—

szerű, nem ad világos képet. Ugyanakkor megmutatkozott az is, hogy az érdemi ellenvetéseken túl a nézeteknek nemcsak

egyeztetése, hanem még kölcsönös meg—

értése is milyen nehéz, mennyire nem

egyszerű a belehelyezkedés más gondo—

latmenetekbe, az elfogadottól, a gyakor—

latban használttól eltérő koncepciókba, jóllehet ez az előfeltétele minden való—

ban megalapozott vitának.

Csupán ízelítőül megemlítjük: volt olyan hozzászóló. aki nemcsak azt vitat-—

ta, hogy célszerű—e a pénz— és árufolya-

matokat egy táblába .összesűríteni, ha- nem azt kérdezte, hogy egyáltalán lehet—e

ezt. A vita résztvevői közt voltak olya——

nok, akik —- nyilvánvalóan egyszerűen

nem értve a tábla felépítését —- azt téte-

lezték fel, hogy ,,a mérleg nincs egyensúly—

ban", azaz a forrás és felhasználás olda—

lán szereplő tételek elvileg nem felelnek

meg egymásnak, és elhangzott olyan meg- állapítás is, hogy a tervezet azért nem érthető, mert a betüjeI-rendszer nem át—

tekinthető, ami csak annak tulajdonít—

ható, hogy a hozzászóló az újtól, a szo—

katlantól való húzódás miatt nem foglal—

kozott megfelelően az egyébként önma—

'gában igen egyszerűen áttekinthető betü—

jel-rendszerrel.

Az érdekesség kedvéért álljon itt a

szóbanforgó tervezet.

ítás

Gazdasági ! elhasz

szektorok

Jim ikáaiag 2. Nem A , -

anyagi java— 3. llam- _ 5. Háztart-

szolgáltatá- 'kat termelő igazgatás 4' Közületek tának

sokal; terme— egységek __. lő egységek

Gazdasági folyó ! bőke- [folyó wke- (folyó töke- folyó tőke— folyó tőke—

műveletek ügyletek !

A ) Anyagi javakkal Termelés ...

és szolgáltatásnkkal

lágymlams művele— Folyó fogyasztás. . F1 F, Fa F; 35

(1. szektor termékei) Amortizáció ... A; A. As A.;

Állótőke bruttó

növekedése ... N; N , N 3 N.; N5

Készletváltozús. . . K 1 K : Selejtezés ...

Exoort, import . , B) Nem anyagi javak- Termelés ...

kal és szolgáltatá-

aokkal kapcsolatos Folyó fogyasztás. . F'1 F'; F'3 F'4 F.".

műveletek " a

(2. szektor termékei) Export, import . ..

C) Államigazgatási, Termelés ...

egyéb közületi és

háztartási szolgál: Fogyasztás ... F"a F"4 lms.

tatások' '

D) Az elosztással kap— Bérek ... B1 B. Bs BA Bs

csolatos műveletek

Társadalombizto-

sltási befizetések b; b, b3 b; b,;

Társadalmi jutta;

táeok ... J ; Ja J 3

Közvetett (íor— ,

galmi) adók . . . . fa; laz

Egyenes adók . . . . ea, ea. Gas

A vállalatok által elosztott jöve-

delmek ... V; 7:

Folyó ügyletek .. . U; Ú. Ua Ui US

Tőkeügyletek ... Ú'1 Ú'a Ú'a U,! — U'5

Mastakaritások . . . . ; ... M1 M: Ma M4 Ma

Pallas?! műveletek egyenlege ... M '; M'z M'a M'A M's

Össmen zl Z 1 23 Za 23 Za 24 Z; 35 Zs

' Aldinduló feltételezés az, hogy ezek a szektorok önmaguk amelyeknek értékét egyébként a. t,

használják fel az általuk létrehozott. szolgáltatámkat, áblázat szerkesztői egyenlőnek tekintik az általuk kifizetett bérek és társadalom—

blzmsitáai hozzájárulások összegével (illetve az államigazgatás és közületek esetében ide tartozik az állt—tőke amor—

tizációja is).

A) típusú műveletek:

—— anyagi javak és szolgáltatások T

A táblában előforduló jelölések értelmezése :

termelése,

Ai

—- az i—edik szektor jószág— és szolgáltatás-fogyasztása

tőke javak),

—— az i—edik szektor állótőke—fel- használása,

(nem

SZEMLE

lása a nem anyagi javakból,

1139

Források

jIÁvAIÉgggéis 2' Nem anya- 3 Álla

5:

a 1 k (; . m— 5. H !; -

6- SZOISÉ—lmtá' gtggleg igazgatás 4' Közületek tásgkar 6' , Egyéb () sokat termelő egységek

Egyeb Összesen

5233 egységek

folyó tőke- folyó tőke- folyó tóke— folyó tőke- folyó tőke- ügyletek

T

T

F

w

A. Á1 Az A3 A; A

N K

S

S

E E

I I

T'

1"

P E, E,

I' 1' "

T"3 T"; T"5 T..

F,,

B

B B

b b

I) J

J J

ia fa

la

ea ea

Ga

V Va 74 75 76 7

Us Ú 1v 2 U ' av 417 517 ev U

Ú's (7' In, 2Ú' :;U' 40, Sv. EU, 0,

M M1 M2 M3 M; Ms M

M'; 0

ZH; Z 21 21 22 ZZ 23 Za :. 24 15 25 ZB Z

N,; — az i—edik szektorban az álló— E' és I' -— esetleges export, illetve im-

tőke bruttó növekedése,

port.

Kléus— az 1., illetve 2. szektorban a a készletváltozások,

; é I '— a seleJtÉZé5, t C) típusú műveletek:

s — export es impor ! ,T"3, T'g, T"? —— 3., 4. és 5. szektor

B) típusú műveletek:

,,termelése"

'T' -— nem anyagi javak és szolgál— FG, Jim,, F'g, — s., 4., illetve 5. szek—

tatások termelése,

tor fogyasztása az

F'i —— az i-edik szektor felhas—zná—

ugyanitt létrehozott

termelésből.

1140

D) típusú műveletek:

B, (2 Bi : B): —— bérek

bi (2 b, : b) X—- társadalombiztosítási

, hozzájárulás,

J . —— a társadalombiztosítási

szervek által nyújtott

szociális juttatások,

fa —— az 1. és 2. szektorok ál- tal fizetett forgalmi

adók,

ea —— a vállalatok és háztar- tások által fizetett egye-

nes adók, *

—-— a vállalati jövedelmek

kifizetése az 1. és 2.

szektorban,

Ui —— az i-edik szektor egyéb folyó ügyletei (kifizeté—

sek),

IU — az i-edik szektor egyéb folyó bevételei (XIII—_—

:ZíU),

11", illetve ,U' —— a megfelelő tőkeügyletek

(ZU'i : ZiU'),

M,- —- a folyó ügyleteket egyen—

legező megtakarítási té—

tel,

— a tőkeügyleteket egyen—

legező tétel.

V, és V,

M'!-

A táblázat könnyebb áttekinthetősége érdekében az alábbiakat lehetne megje—

gyezni.

A vízszintes egységekben (A, B, C, D) a

tábla a társadalmi termék ,,használati érték" szerinti összetételét mutatja be,

vagyis azt, hogy milyen célokra kerülnek

felhasználásra a társadalmi összterméket alkotó termékek. (Megjegyzendő, hogy az amortizáció két oldalon történő szerepel—

tetése pusztán technikai okokból történik a mérlegrendszerű egyensúly biztosítása érdekében, minthogy a felhasználási olda—

lon az állótőke bruttó növekedése szerepel.)

A függőleges egységekben az egyes gazdasági szektorok bruttó termelésének

értékösszetétele található. Megjegyzendő,

hogy a táblában a gazdasági szektorok elhatárolása inkább az összehasonlítha—

tóság biztosításának gyakorlati szempont-

jai, mint elvi szempontok szerint törté—

nik.

A társadalmi terméket, illetve a bruttó termelési értéket felölelő táblából leol—

vashatók, kiemelhetők a nemzeti jövede—

lem legfontosabb mozzanatai is. Igy pél—

dául:

SZEMLE

a szocialista értelmezés szerinti nem—

zetijövedelern—termelés az A részben található és nem más, mint T ——F1——— Az,

vagyis a teljes termelésből levonva a.

termelő anyagfelhasználást és az amor-f tizációt. Ugyanitt olvasható le a' nemzeti

jövedelem felhasználása. A nemzeti jö—

vedelem ugyanis felépíthető mint a nem termelő fogyasztás (F a -l— If'; %— F4 —1- 173), valamintafelhalmozás (E N , %— K1 —j—-' 4— Kz—Z A,) összege. A nemzeti jövede- lem elsődleges elosztását (vagyis érték- összetételét) a, ,,felhasználás" oldal első

oszlopának B, C és D pontjai együttesen

mutatják. Itt található ugyanis a nemzeti jövedelem megoszlása nem anyagi jellegű kiadásokra, munkabérre, adó— és társada—

lombiztositási kiadásokra, valamint tisz- ta eredményre.

Hasonlóképpen építhetők fel a táblá—

ból az SNA—rendszernek vagy bármilyen

más rendszernek megfelelő fogalmak.

Mia azonban a szocialista rendszerben csak az A műveletek tartoznak a terme-

lés szférájába, a B, C és D műveletek

pedig már az elosztás, illetve újraelosz;

tás szférájába, addig például az SNA-rend—

szer szerint az A, B és C típusú művele—

teket a termelési szférába tartozónak te—

kintik és csak a D típusúak tartoznak az elosztás, illetve az újraelosztás kategó- riájába.

A szakértői csoport hosszabb vita után

úgy határozott, hogy a tábla első lépés- ben az újraelosztásra vonatkozó rész nél-

kül készüljön el, világosabb, egyszerűbb

változatban, amire a javaslattevők vállal- koztak is. Véleményem szerint ez a ki- sérlet nem haszontalan. Kétségtelenül

hasznos, hogy készült javaslat valami—

lyen tábla—sémára is, mert minden eddigi munka egyelőre még csak a fogalmak

körére korlátozódott, jóllehet az összeha- sonlítás gyakorlati végrehajtásához fel- tétlenül szükséges valaminő tábla—rend—

szer. Ez a javaslat —— ugyanúgy mint

ahogy a fogyasztás esetében, a lakosság

teljes fogyasztásának újonnan alkotott

Fogalma nem helyettesítheti a nemzeti jövedelem keretében használatos fogal-

makat —— nem helyettesítheti a két rend—

szer közvetlen összehasonlítását, bevan—

akkor mint kiegészítés, mint új közelítés.

előbbre viheti a munkát! Amig az előbbi

esetben az összehasonlítás gazdaeabbá,

tartalmasabbá tétele lehet az eredmény, addig ebben az esetben az összehasonlítás

meggyorsítása, egyszerűbbé tétele érhető

el, már'oedia véleményem szerint az sem megvetendő eredmény.

A szakértői csoport ülésének határozata

szerint a javított tervezethez ki kell majd

SZEMLE

1141

kérni nemcsak a szakértői csoportban képviselt, hanem valamennyi ország sta-

tisztikai hivatalának véleményét, s a végleges állásfoglalást ezeknek a hozzá-

szólásoknak az ismeretében a szakértői

csoport következő ülésén kell kialakitani.

*

Az összehasonlítások megkönnyítése, meggyorsítása érdekében még egy javas-

lat hangzott el a szakértői csoport ülésén.

A jugoszláv küldött beszámolt arról, hogy

saját nemzetijövedelem—számítási rend- szerüket összehasonlítások céljára kiegé- szítették a nem anyagi jellegű tevékeny—

ségek (szolgáltatások) számláival, lénye-

gében az SNA mérlegek felépítésének megfelelő kettős könyvviteli rendszerben.

Vállalkozott arra, hogy a szakértői csoport

következő ülésének idejére hazai tapasz—

talataik alapján olyan táblarendszer—ter—

vezetet készít, amely tartalmazza a két

rendszer közt mutatkozó főbb különbsé—

gekre, a szolgáltatásokra vonatkozó részt

is, ami hasznos lehet, történjék az össze—

hasonlítás akár az SNA, akár a szocia—

lista koncepciónak megfelelően, mert az országok egyik része számára könnyen

leválaszthatóvá, másik része számára ki-

egészíthetővé teszi a szolgáltatásokra vonatkozó komplexumot. Amennyiben a szóbanforgó javaslat elfogadhatonak fog

bizonyulni, s időben is gyorsan megvaló—

sítható lesz, akkor az előbbiekben ismer-

tetett( harmadik) mérlegrendszer felesle—

gessé válhat. Véleményem szerint nem árt

a kitűzött cél közelítésére egyidejűleg több

kísérletet is tenni, mert hiszen egyes kísér—

letek sikertelenségével is számolni kell, s

a kívánt eredmény még így is csak vi—

szonylag hosszú idő alatt érhető el.

*

Az ismertetésben nem törekedtem tel—

]ességre, csupán az érdeklődésre inkább számottartó témákról, részletekről kíván—

tam beszámolni. A szakértői csoport a vitás

kérdések tisztázása után határozatot ho—

zott a további munkára vonatkozólag, és

úgy döntött, hogy legközelebbi feladat—

ként a fogyasztás fogalmához hasonlóan

a termelés és a felhalmozás témakörét

kell feldolgozni. Ezenkívül, tekintettel

arra, hogy a külkereskedelem kezelése a

nemzetjövedelem—számítások rendszerében

sajátos problémákat vet fel, a leg—- fontosabb fogalmak mellett az e tétellel kapcsolatos problémák kölcsönös megis—l

merését, és a lehető egységesítés kérdé—

sét is feladatként tűzte ki a szakértői cso—

port.

Jóllehet a munka lassan halad, az

eredményeket nem szabad lebecsülni. Az eddigi részeredmények kétségtelenül igen

hasznosak és nélkülözhetetlenek a kitű—

zött feladat megoldásához. Ennek jelen-

tősége pedig alig szorul magyarázatra. A különböző országok fejlődésének leg-

összefoglalóbb mutatója közismerten a

nemzeti jövedelem, s ha ezt a tudomá-

nyos igényeknek megfelelően össze fog—

juk tudni hasonlítani, ez rendkívül fon—

tos adalék lesz a különböző társadalmi

rendszerű országok közti békés vereseny—

ben.

Reprezentatív adatfelvétel

az iparban foglalkoztatott munkásokról

BÁCS GYÖRGY

Az ipari munkások társadalmunkban

elfoglalt helyzetének értékeléséhez, e nagyjelentőségü kérdés sokoldalú elemzé—

'séhez —- egyéb irányú vizsgálatok mellett

—- nélkülözhetetlenül szükséges a mun—

kások és az őket foglalkoztató üzemek között kialakult viszony tanulmányozása.

A munkások különféle ismérvek szerinti

rétegeződésére, szakképzettségére, munka-

körülményeire, kereseti viszonyaira 'stb.

vonatkozó adatok iránt az ipari munká—

sok helyzetével foglalkozó párt- és állam-

igazgatási szervek, tudományos intézetek,

kutatók, sőt maguk a dolgozók részéről is széleskörű érdeklődés nyilvánul meg.

Ezeket a jogos igényeket kívánta a Központi Statisztikai Hivatal kielégíteni

az 1959. negyedik negyedévben végre- hajtott adatfelvétellel; .

Az adatfelvétel alapján lehetővé kíván-

tuk tenni -

1. az iparban foglalkoztatott munkások összetételének (nem, életkor, lakóhely,

családi állapot stb.), *