• Nem Talált Eredményt

A nem anyagi szolgáltatások szerepe a népgazdaságban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A nem anyagi szolgáltatások szerepe a népgazdaságban"

Copied!
15
0
0

Teljes szövegt

(1)

A NEM ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE A NÉPGAZDASÁGBAN

HEGEDÚS OSZKÁR— STElGER ANNA

A hazai statisztikai szakirodalomban az elmúlt két évtizedben —— az utolsó_

néhány évtől eltekintve — viszonylag kevés tanulmány foglalkozott a szolgáltatások

közgazdasági problémáival. Az e témakörben publikált írások is inkább a szolgál- tatások elméleti kérdéseit tárgyalták. elsősorban a nemzetijövedelem—számitás kö- rét érintő vita kapcsán. Ugyanakkor napjainkban a gazdaságirányítás különböző fórumain mind több szó esik a szolgáltatásából, a szolgáltatások népgazdasági

szerepéről. * __ _

Ezzel kapcsolatban a gazdasagpolitikai kutató—. rendszerező munka területén is jelentős haladás történt. A népgazdaság ágazati osztályozási rendszerének átdol- gozása. az új népgazdasági iménlegrendszer kidolgozása és egyéb más tényezők is, mint például az életszínvonal hosszú távú tervezésének előkészitése. szükségessé tették a szolgáltatáso'knak értéki mutatókkal történő jellemzését és egyéb, ezzel kapcsolatos statisztikai mérési módszertani kérdések megoldását. A szolgáltatások elemzésével kapcsolatos vizsgálati eredmények közzététele ugyanakkor kissé ell—

marad a rendszerező munkákhoz képest.

Jelen tanulmányunk—b—an a szolgáltatások széles s'kálájából azok egyik jelleg—

zetes csoportját —— a nem anyagi szolgáltatásokat — tettük vizsgálat tárgyává. Cé—

lunk egyrészt az. hogy képet adjunk a nem anyagi szféra legfontosabb makro—

ökonómiai vonatkozásairól, így a munikaerő-gazdál'kodásban, az állóeszköz—lekötés—

ben. a bruttó és a nettó nemzeti termelésben1 betöltött szerepéről, másrészt az, hogy bemutassuk, miként módosítja a nem anyagi szolgáltatások beszámítása a bruttó és a nettó nemzeti termelés dinamikáját, termelési és felhasználási arányait a társadalmi termékhez és a_nemzeti jövedelemhez viszonyitva. Számitásain—kat, amelyeknek eredményeit a továbbiakban bemutatjuk, az 1960—tól 196949 terjedő tíz-

éves időszakra vonatkozóan végeztük.

A tanulmányban nem anyagi ágazatok alatt a népgazdaság egységes ágazati rendszerébe foglalt'alábbi három népgazdasági ágat értjük:

— személyi és lakásszolgáltotás,

— egészségügyi és kulturális szolgáltatás,

— közigazgatás és egyéb szolgáltatás.

* A tanulmányban használt fogalmakat az új népgazdasági mérlegrendszerben meghatarozott tartalmi körnek megfelelően alkalmaztuk. Részletesebben lásd: A népgazdasági mérlegrendszer módszertana (Mód—

szertani füzetek 9, sz. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1971. 207 old.) c. kiadványban, tovóbbó Árvay János: A népgazdasági mérlegrendszer legfontosabb kategóriáinak köre és megnevezése (Statiszti- kai Szemle. 1968. évi 11. sz. 1089—1115. old.) és Hegedűs Oszkár: A szolgáltatások fogalma, csoportosítása és teijesitményértéke (Statisztikai Szemle. 1971. évi 11. sz. 1120—1132. old.) c. tanulmányokban.

(2)

HEGEDÚS—STEIGER: A NEM ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK 61

Néhány esetben a tevékenységi megjelölést is alkalmazzuk. Ezzel kapcsolat—

ban megemlítjük. hogy a nem anyagi szolgáltatás—ak különböző wértéki mutatóinál a szervezeti és tevékenységi kör közötti eltérés jelentéktelen. Az eltérés a kétféle szemléletben végzett számítások között 1969-ben a bruttó és a nettó teljesítmény- értéknél és az összes termelő felhasználásnál. egyaránt 3—3,5 százalékot tett ki.

ami csak elhanyagolható mértékben befolyásolja (: következtetéseket.

A NEM ANYAGI ÁGAZATOKBAN FOGLALKOZTATOTT AKTlV KERESÖK SZÁMA A nem anyagi ágazatoknak a népgazdasógban betöltött szerepét elsősorban az aktív keresők számában és arányaiban bekövetkezett változások szemlé'ltetik.

Magyarországon 1969-ben a nem anyagi szféra területén foglalkoztatott aktív lke- reső—k száma 783000 fő volt. 147000 fővel (23,1 százalékkal) több, mint 1960-ban.

Ugyanezen tízéves periódusban az anyagi ágazatokban -— főleg a mezőgazdaság—

ban bekövetkezett nagymértékű létszámcsökkenés miatt — mindössze 3 százalék- kal, összesen 121 000 fővel nőtt az aktív keresők száma. Ily módon a nem anyagi ágazatokban foglalkoztatottak aránya az 1960. évi 13,5 százalékról 1969-ben 15,7 százalékra emelkedett.

1. tábla

, , , AZ,_c'fsfízlísrsaőkyáfna, az év végén ,

Az aktív keresők

Népgazdasági ág száma (ezer fő) l megoszlása (százalék) Index:

! , :"*"'l'""'"'*"1" _ 1960'év5';

; 1960 5 1969 l 1960 l 1969 : 100

,l , , ,, "M,, , , , 7 _

1 1 1

Ipar ... 1316 1704 * 27.8 ; 34,1 129,5 Építőipar '--, ... 234 321 ! 5,0 * 6.4 ; 1372

Mezőgazda-ság. erdőgazdálkodás és 1 1 l

vízgazdálkodás ... 1941 1 1483 l 41.1 297 l 76,4

Szállítás, hírközlés 291 ', 327 ! 6.2 É 6.6 ; 112.4

Kereskeaelemúrxj47.77...V,,V_.'..:5 ... f., ... 77.717 * , 304 372 * 6.4 7.5 l 122,4

_Anyagi ágazatok összesen ... 4086 * 4207 ? 86.5 ' 843 l 1030

Nem Belegtégetgíek,-——-, --- 636 , ,, 283 l ,13-5 , 1517 , 1234

"Osszesen 4722 ? 4990 mao 1oo,o 1057

! ; l :

2. tábla

A foglalkozási struktúra változása néhány szocialista országban*

,, , , ,,(Slózdéfk) , , , ,,

l Anyagi ágazatok ; Nem anyagi ágazatok

Ország l " "

j 1960 1969 ; 1960 I 1969

, ,, __,,, ! , ; ,,

Bulgária ... , 90,8 § 87,2 ; 9.2 ; 12,8 Csehszlovákia ... ' 85,8 ' 81,5 * 142 ; 18.61

Lengyelország ... l 89,9 , 88.5 10,2 l 11,5

Magyarország l 86,5 84,3 13,5 § 15,7

Német Demokratikus Köztársaság ... ; 84,7 * 81,5 15,3 % 18,5 Románia ... 92.11 * 899 7,6 § 10,2

Szovjetunió ... - ... 84,6 80.6 15.11 l9,4

1

* Forras itt és a továbbiakban: Sztatiszticseszkij Ezsegodnik sztran—cslenov Szoveta Ekonomicseszkoj Vzaimopomoscsi 1970. Moszkva. 463 old.

(3)

62 * HEGEDÚS OSZKAR—STEIGER ANNA

A foglalkoztatottak arányának az anyagi és nem anyagi szféra között bekö—

vetkezett eltolódása lényegében hasonló mértékben és irányban más szocialista országokban is megfigyelhető. A vizsgált tíz év alatt a szocialista országok közül a §

Német Demokratikus Köztársaságban. a Szovjetúnióban és Csehszlovákiában nőtt legnagyobb mértékben a nem anyagi szférában foglalkoztatottak aránya. (Lásd a 2. táblát.)

A NEM ANYAGl SZOLGÁLTATÁSOK ÁLLÓESZKUZ-ÁLLOMANYA ÉS BERUHÁZÁSA ' ! A nem anyagi ágazatoknak a niépgazdaságbasn elfoglalt súlyát a foglalkozta—

tottak aránya mellett a lekötött állóeszközök aránya is jellemzi. Amig a fogla!—

kozt—atottak arányát tekintve azt tapasztaltuk hogy az a nem anyagi szféra javára tolódott el a lekötött állóeszközök esetében ezzel ellentétes jelenséget figyelhe- tünk meg.

A nem anyagi ágazatokban a lekötött állóeszközök bruttó értéke 1960-ban a népgazdaság összes állóeszközértékének 42 százalékát, 1969-ben csak 38 szó-

zalékát tette ki. A nem anyagi ágazatok arányának csökkenése azzal függ össze,,

hogy míg az anyagi ágazatokban 1960 és 1969 között 60 százalékkal nőtt az álló- eszeköz-állomány. a nem anyagi ágaza'tolkban az álilománynövekedés csak 34 száza—

lékot tett ki.

3. tábla

Az állóeszköz-állomány bruttó értékének és a beruházások volumenének alakulása

(1968.évi árszinten. százaiék)

Anem§ lAnem' Az §Anem§ Anem

Az

. ; A - § A -

anyagi § anyagi § anyagi anyagi § anyagi anyagi

' P9 : ' -

Dagi?§ós§g§w §":3mz;§ dagi" dagi" rázta 3232; "az;"

E _, ..,._,, ,, M,___M l,", ., _ ,'____,,_,,,,_, .,, el , ' M : ,,,.._.,_,_,

v állóeszközállománya beruházásai

__ § az ész, ., , ,, __ __ ..- , ,,,._,_ _, _a_ És.;

az 1960. évi ' szes az 1960. évi szes

százalékában szózalé— százalékában százalé-

kában ) _ _ , kában

, l l

, § ,

1960 ... 100. 0 § 100.0 100,0§ 41 ,8 100.0§ 100.0 100,0 21 .9 1965 ... 132 6§ 117.0 126,0 § 38,8 128.4 § 125.3 127,8 21.5 1966 ... 139 6§120.9 131,8§ 38.11 141 ,0 § 13451 139,6 21,1 1967 ... 145, 9§ 125,1 137.2í; 382 173,3 § 157.9 § 169,9 20,4

1968 154,7§ 129,1 144,0' 37,5 180.0§ 1623; 176,1 202

1969 ... 1ÓO,Öi 134,4 149,7§ 37,6 1883, 186,6 § 188,0 21,8

l § 1 , ; §

§ § l . § i "

Az állóeszköz-állomány évi növekményét az átadás—átvétel, kiselejtezés mel—

lett elsősorban a beruházások nagysága határozza meg. A népgazdasági beru—

házásokból a nem anyagi szféra az 1960 és 1969 közötti időszakban lényegesen kisebb arányban részesedett. mint amilyen arányt az állóeszközö'kön belül elfog—

lalt. A vizsgált időszak első évében, 1960-ban az állóeszköz-állományban való ré-

szesedése 42 százalékot, a beruházásokból való részesedése pedig 22 százalékot

tett ki. Az a körülmény, hogy a két szféra beruházásai 1969—ben 1960-hoz képest nagyjából azonos ütemben nőttek. a [későbbi években állandósította a nem anyagi szféra 22 százalék körül ingadozó részesedési arányát.

A népgazdasági beruházásoknak az anyagi és a nem anyagi ágazatok közötti megoszlása az 1960— 1969 közötti időszakban a szocialista országok többségében (:

(4)

A NEM ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK 63

magyarországihoz hasonlóan alakult. Az új beruházásoknak lényegesen nagyobb hányada, átlagosan 80 százaléka az anyagi ágazatok állóeszköz-állományát, 20 százaléka pedig az egészségügyi, kulturális, lakás— és egyéb szolgáltatása—két nö—

velte.

Több országban a nem anyagi ágak részesedése a beruházásokban a vizs—

gált időszak alatt számottevően csökkent.

4. tábla

A beruházások megoszlása az anyagi és a nem anyagi ágak között néhány szocialista országban

u (százalék)

__ __.__ _ J

Az anyagi l A nem. Az anyagi A nem_

l ágazat (százak

Ország i— w- —— w—w

beruházásának aránya

1960-ban l 1969—ben

Bulgária ... _, 81 ,1 189 i 802 ! 19,8

Csehszlovákia ... 75,8 242 l . § .

Lengyelország 69.6 30,4 l 78,l _ 21 .9

Magyarország ... 78,1 21,9 ! 78,2 ; 21,8 Német Demokratikus Köztársaság 83.11 17.ó ! 87,0 13.0 Románia ... _... 76,4 23,6 l 85,0 15.0 Szovjetunió ... 69,6 30,4 * 78,l § 21,9

[ !

Az anyagi és a nem anyagi ágazatok állóeszköz-állomáinyánxak műszaki össze- tétele a két szféra eltérő feladata. rendeltetése miatt lényegesen eltér egymástól.

Az anyagi ágazatokban az ingatlanok aránya 1969. december 31—én 642 száza- lékot tett ki. Ezzel szemben a nem anyagi ágazatokban az állóeszköz-állomány 93.8 százaléka ingatlan volt. Az ingatlanok túlnyomó részét —— az összes állóeszköz-állo—

mány 68.3 százalékát —- az állami, valamint személyi tulajdonban levő lakásállo—

mány tette ki.

5. tábla

Az állóeszköz—állomány műszaki összetétele 1969. december 31-én

(_százalelk) -

l Gépek és l

Megnevezés l Ingatlanok berende- Egyéb Összesen

; ! zések l

M.. ,, , . __ Nemá—_! ,, "_

Anyagi ágazatok ... § 642 ' 24,7 j 11.1 l 100,0 Nem anyagi __pápgazatok ... ; 93,8 [ 3,9 ; 2.3__;' 100,0 Népgazdaság összesen; 753 3 169 § 713 1000

Az új beruházások műszaki összetétele lényegesen más képet mutat, mint az állóeszköz—állomány műszaki összetétele. A vizsgált tízéves periódusban a nem anyagi szféra beruházásain belül ugyanis több mint háromszorosára nőtt a gépi be- ruházások volumene, míg az épületberuházások növekedése 68 százalékos volt.

Ezzel szemben az anyagi szférában a gépi beruházások üteme lassúbb volt, a tíz év

alatt 72 százalékkal növekedett. amíg az épületberuházások volumene 1960-tál 1969-

ig megrkétszereződött.

(5)

64 HEGEDÚS OSZKÁR—STÉIGER' ANNA i,

6. tábla

A beruházások műszaki összetételének alakulása _ , ", Az 1959. év _-1960. l 1959.

Megnevezés az 1960. év

szólulékóbun évi beruházások megoszlása

' (százalék)

Anyagi ágazatok ... ' 188,3 100,0 100.0

Ebből: *

Ingatlanok ... 2059 . 39,4 43.1 Gépek és berendezések ... 1723 50,3 46,0 Nem anyagi ágazatok ... l '186.6 100.0 100,0

Ebből: 1 '

Ingatlanok ... 167,7 85.7 77.0

Gépek és berendezések ... 3862 6.4 13,2

A gépi beruházások volumenének gyorsabb növekedése ellenére a nem anyag

gi ágak állóeszköz—állományán belül a gépek és berendezések aránya még 1969-;_

ben is csak ;kis súlyt képviselt. Ez egyrészt azzal magyarázható. hogy a gépberu—

házások aránya az összes beruházáson belül viszonylag alacsony (1969-ben 132

százalék), másrészt azzal. hogy az elhasználódás miatt a kicseré—lődésru gépeknél

nagyobb, mint az épületeknél, így jelentős a kiselejtezés pó'clása.2 ' A NEM ANYAGl SZOLGÁLTATÁSOK TELJESlTMÉNYÉRTÉKE

ÉS A NEMZETl TERMELÉS

Az összes nem anyagi tevékenység bruttó teljesitményértéke — 1968. évi ár—

szinten számítva — 1969-ben elérte a 63 milliárd forintot. és ez az 1960. évi 38.6 milliárd forinthoz képest 63 százalékos növekedést jelent. Mivel ez lényegében megfelel a társadalmi termék növekedésének. a két szférának a bruttó nemzeti termelésen belüli aránya a vizsgált időszakban érdemlegesen nem változott, az egész időszak folyamán 10 százalék körül mozgott.

7. tábla

A bruttó nemzeti termelés és az összes termelő felhasználás' alakulása

_ ) ,, (1968. évi árszintenusíázuklék) _

Bruttó nemzeti termelés Összes termelő felhasználás

l * ,, ... _ _

A * . A ' '

Ev Összesen 5 tel/3123;— Teirélkgxgsuégg; Összesen tevélzggy— ?LÉ'ZkZSJSégg;

ség" l Ség l

Index: 1950. év : 100 l aránya Index: 1960. év 2100 ; aránya

1960 ... 100,0 100,0 100,0 9.5 100,0 100,0 100,0 8.5

1965 ... 129,8 129,5 132,7 10,0 135,4 134.7 142,7 9.0

1966 ... 138,4 138,6 137.0 9.4 143,6 143,1 148.4 8.8

1967 ... 749,1 149,8 142,4 , 9.1 154,6 154,8 152,8 BA

1968 ... 156,1 156,4 1529 9.3 161,8 161,1 168,6 8.9

' 1969 ... 164,4 164,5 163.0 9.5 168,5 1669 1852 9.4

* Értékcsökkenéssel együtt.

** Társadalmi termék.

2 Az állóeszköz-állomány és a beruházások műszaki összetételének összehasonlításánál figyelembe kell venni azt a körülményt is. hogy az állóeszköz-állományra és a beruházásokra vonatkozó adatok tartal- ma -- mivel más-más forrásból származnak -— némileg eltérő.

(6)

A NEM ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK 65

A nem anyagi szolgáltatások bruttó teljesítményértékének volumenváltozását

— szemben az anyagi szférával, ahol a termelés volumenváltozását a termelt javak naturális mennyisége alapján mérjük — a ráfordítások két fő komponense volu—

menadatainak összegezésével állapítottuk meg. E szférában ugyanis a bruttó telje-

sitméwnyértéket túlnyomó részben nem az árbevételek, hanem az élő- és holtmunka- ráfordítások értékével vettük egyenlőnek. E két komponens közül az összes ter- melő felhasználás (a folyó anyagköltségek és az értékcsökkenés) volumene nagyon dinamikusan növekedett, lényegesen gyorsabban, mint az élőmunka—ráfordítások volumene, és gyorsabban, mint az anyagi szféra termelő felhasználása. Míg az anyagitermelés területén a termelő felhasználás 1969-ben 67 százalékkal halad—

ta meg az 1960. évi szintet, addig a nem anyagi szférában felhasznált anyagok volumene 85 százalékkal nőtt,

A nem anyagi szféra bruttó teljesitményértéikéneik másik fő [komponense az élő—

munka—ráfordítás volumene lényegében a foglalkoz—tatottak létszámának alakulá—

sával arányos. Tekintettel azonban arra, hogy a javuló technikai felszerelés és a tudományos ismeretek gyarapodása feltehetően e területen is növeli a munka haté- konyságát. a költségvetési intézményekben a nettó teljesitményérték kiszámításá—

ban évi 1—1,5 százalékos hatékonyságinövekedést vélelmeztünk. Ez lényegében azt jelenti, hogy a nem anyagi szféra jelentős részét kitevő költségvetési szervek

bérfejlesztését (egy-egy társadalmi vagy foglalkozási réteg általános bérrendezé-

sétől eltekintve) a munka hatékonyságában bekövetkezett növekedésként — azaz volumennöve'lő tényezőként -— fogtuk fel. ily módon a nem anyagi szolgáltatások nettó teljesítményértévkének volumene a foglalkoz—tatottak számának 23 százalékos növekedése mellett 1969-ben 39 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Az anyagi termelés területén ugyanezen időszak alatt a nettó termelési érték nagyobb rész- ben a munkatermelékenység növekedése következtében 61 százalékkal emelkedett.

A nem anyagi szféra nettó teljesitményértékének lassúbb növekedése azt eredmé- nyezte, hogy e szféra részesedése a nettó nemzeti termelésben enyhén mérsék- lődött. Ezzel egyidejűleg a nem anyagi szolgáltatások beszámítása esetén a nettó nemzeti termelés dinamikája a nemzeti jövedelem dinam'ikájához képest a meg- figyelt időszak alatt tendenciózusan alacsonyabbnak mutatkozott.

8. tábla

A nettó teljesítményérték alakulása az anyagi és a nem anyagi szférában

_ ".Y___,., [_A_ (Sfázclék) ,, ,

N Ebből

ttó W—w—n ,,, -wm ,_,A_._WM_,____. .

"Nemzeti hertfzeti _ 7 _ Atnelra anyag!

a mécses, 232322; .,,zztuegvszaó

nemzet! ter—

— , ' w - -' " ——— melésben Index: 1960. év 2 100

1960 ... 100.0 100,0 lO0,0 100.0 10,9

1965 .._. ... 122,0 122,0 122,1 121,7 10.9

1966 ... 132,0 131,2 132,0 124,4 10.4

1967 ... 142,7 141.3 1426 131,0 10,1

1968 ... 149,9 148,1 149,ó 135.7 10,0

1969 ... 161.8 158.6 161,1 . 138,7 9.6

A nettó nemzeti termelés lassúbb ütemű növekedésében az említetteken kívül

azis közrejátszott, hogy az anyagi termelés által termelő felhasználásra igénybe

vett nem anyagi szolgáltatások volumene a vizsgált időszakban csaknem megkét—

5 Statisztikai Szemle

(7)

66 HEGEDÚS OSZKAR—STElGER ANNA

.

szerezőclött. Ugyanakkor ez az értékelem a nemzeti jövelemben a tiszta jövedelem gyorsan növekvő alkotórészeként jelenik meg.

,9. tóbia —

A nemzeti jövedelem és a nettó nemzeti termelés volumenváltozásának összefüggése

(1968. évi árszinten)

l 1960' l 1969' index: 1966;

Megnevezés Ég" "MA-Wévben—''''''''''''''''' év : mg l (milliárd forint)

Nemzeti jövedelem ... 153,1 247.7 161,i Az anyagi termelés által igénybe vett nem

anyagimszmolgáltatósok, ,,.,.__,TWWMWWMMW 3.5 6.7 1235

Az anyagi tevékenység nettó '*termeiési'éfték 149,ó 241,0 ióifl

A nem anyagi tevékenység nettó teljesítmény- *

értéke ... 18.4 25.5 138,7

Nettó nemzeti termelés 168,0 266.5 l58.6

A NEM ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK BRUTTÓ TELJESlTMÉNYÉRTÉKENEK RESZLETEZÉSE

A nem anyagi tevékenységek három fő csoportjának bruttó 'teljesítme'nyértéike az 1960—1969 közötti időszakban nagyjából azonos mértékben növekedett. a főcso- portokon belül azonban lényeges eltérések mutatkoznak.

10. tábla

A nem anyagi tevékenységek bruttó teliesitményértéke (: szolgáltatások főbb típusai szerint

(1968. évi árszinten. millió forint)

Bruttó teljesítményérték Az 1969. év az Megnevezés ——————— ——— f— ———— ——— —— —— ——— MW, 1960. év szóza-

1950 1969 lékába"

1. Személyi és lakósszolgóltatós ... 8 271 13 742 166,1 Ebből:

Személyi és üzleti szolgáltatás ... 4 021 7 510 186,8 Álla mi tulajdonú lakás ... 1 732 2 396 138,3 Személyi tulajdonú lakás ... 2 518 3 836 152.3 2. Egészségügyi és kulturális szolgáltatás ... 15 248 24 514 160.8

Ebből:

Egészségügyi és szociális szolgáltatás 5 434 8 823 162,4 Kulturális szolgáltatás ... 9 546 14 590 152.8 Tudományos kutatós' ... 263 1 101 4105 3. Közigazgatás és egyéb szolgáltatás ... 15 112 24 720 163,6 Nem anyagi szolgáltatások összesen 38 631 62 976 163,0

* Csak a költségvetési formában működő kutatóintézetek adatait tartalmazza. Az ipari, építőipari kutatóintézetekben. vállalatokban. egyetemeken stb. kifejtett kutatások ráfordításait is figyelembe véve, a tudományos kutatások összes költsége 1969-ben meghaladta a 6 milliárd forintot.

A személyi és lakásszolgóltatósok volumene tíz év alatt 66.1 százalékkal nőtt.

Ezen belül 86,8 százalékkal növekedett a személyi és üzleti szolgáltatások bruttó teljesítményértélke. amely 1969-ben elérte a 7.5 milliárd forintot. A személyi szol- gáltató—sokon belül 47 százalékkal növekedett a fodrászat, kozmetika, fénykéipészet

(8)

A NEM ANYAGl SZOLGÁLTATÁSOK 67

és egyéb személyi jellegű szolgáltatások és 24 százalékkal a községgazdálkodásí szolgáltatások volumene. E szolgáltatások legdinamikusabb részét az ún. üzleti szolgáltatások (ügyvitelgépesítés, üzemszervezés, távhőellátás. hírdetés stb.) képe- zik. Volumenük tíz év alatt majdnem két és félszeresére növekedett.

A lakósszolgáltatások 'te'ljesítményértéke 1960 és 1969 között 41 százalékkal nőtt. Ezen belül azonban eltérő volt az állami és a személyi tulajdonú lakásszol- gáltatás volumenének növekedése. A kétféle lakásszolgálta'tás bruttó teljesítmény—

értékének eltérő alakulásában jelentős szerepe van a statisztikai mérés módszeré- nek is.

Az állami lakásszolgáltatások értékében a lakbérbevétel és (: lakásamortizácíó összege tükröződik. E két tényező együttes változását fejezi ki a tíz év alatt bekö—

vetkezett 38 százalékos volumennövekedés. Ezen belül a lakbérek változása 34 százalékot, a lakásamortízáció pedig 41 százalékot tett ki. Az állami lakások lakbére

— mint ismeretes — nem fedezi a folyó fenntartási költségeket, amelyek az elmúlt tíz év alatt. amíg a lakbérszínvonal változatlan maradt. 63 százalékkal emelkedtek.

Ezért az állami lakások fenntartási költségeinek fedezésére a költségvetésből nyúj—

tott támogatás a vizsgált tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt, és 1969-ben 1.3 milliárd forintot tett Xki, miközben az ingatlankezelő vállalatok bérleti díjbevétele csak 1 milliárd forint volt. (A lakosság által fizetett lakbér 1969-ben 572 millió fo- rintot tett ki, a fennmaradó 443 millió forint bevétel üzletbérekből és egyéb bevé—

telekből származott.)

Aszemélyi tulajdonú lakások teljesítményértékét'az e lakások fenntartásával kapcsolatban felmerülő összes ráfordítás összegezése útján határozzuk meg. Az így képzett bruttó teljesítményérték volumene az 1960-1969 közötti időszakban 52 százalékkal növekedett. Ezen belül a folyó javítási és felújítási ráfordítások volu—

mene több mint kétszeresére, a la—kásamortizáció pedig 37 százalékkal nőtt. Az egy lakásra jutó felújítási és karbantartási ráfordítások volumenének a személyi tulaj- donúlakásoknál bekövetkezett gyors növekedésében az is közrejátszott, hogy e felújítások sok esetben lakásbővítést jelentenek, ezért azokat valójában nem fenn- tartási költségkén't, hanem beruházásként kellene kezelni.

Összesen § 146,6

Hi tábla A lakásállomány és a ráfordítások alakulása

,YWW ,, , , MW (százalék)

Bruttó teljev Folyó ter- § Lakó? lEgy lakásra , ! sítménv— me'őfel' § állomány l jutó folyó

Megnevezés érték használásl §termelő fel,,

lndex: 1960. évsioo § hasznal"

, 5

Állami lakás ... ; 138.3 § 1614 1174 139.5

, Személyi tulajdonú lakás ... ; 152,3 § 217,0 l 1139 190,5

§ 185, 7 § 114,5 § 162,2

A folyó karbantartási és felújítási ráfordítások és a lakásállomány növekedési ütemének összehasonlítása azt mutatja, hogy a lakásfenntartáss—al kapcsolatos ki—

adások volumene lényegesen gyorsabban emelkedett, minta lakások száma. Meg—

lepően nagy különbség van az állami és a személyi tulajdonú lakásokra fordított fenntartási (költségek színvonalában is. Az egy lakásra jutó fenntartási kiadások volumene 1969—ben az állami lakásoknál 40 százalékkal, a_magánlakásoknál 90 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Ez oly módon következett be, hogy az egy

st

(9)

68 HEG EDÚS OSZKÁR—STEIGER ANNA

lakásra jutó felújítási, karbantartási ráfordítások volumene a tíz év alatt az állami

lakásoknál 1920 forintról 2680 forintra. a személyi tulajdonú lakásoknál pedig 315 forintról 600 forintra emelkedett.3

A lakások amortizációja is lényegesen gyorsabban nőtt, minta lakásállomány, aminek az a legfőbb oka, hogy nőtt a nagyobb méretű és a korszerű'bben felszerelt

lakások aránya. L'

Az egészségügyi és kulturális szolgáltatások volumene 1969—ben 1960—haz vi—

szonyitva 61 százalékkal növekedett. E szolgáltatási csoporton belül — különösen a

gazdasági reform bevezetése utáni időszakban — ikiugróan gyorson növekedett a tudományos kutatásra fordított kiadások volumene, ami a tíz év alatt több mint megnégyszereződött. E szolgál'tatáSok fejlődésének megítélésénél azonban figye—

lembe ikel'l venni. hogy vizsgálatunk csak a költségvetési rendszerben gazdálkodó tudományos intézetekre vonatkozik, és 'nem terjed ki a vállalati formában mű—

ködő akutatói-ntézetekre, valamint az ipari és egyéb vállalatok keretében végzett

kísérleti és 'kutatótevékenységre.

Az egészségügyi és szociális szolgáltatások volumene tíz év alatt 62 százalék—

kal nőtt. és értéke 1969-ben —- 1968. évi árakon számítva — elérte a 8.8 milliárd fo-

rintot. Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokon belül az egyes szolgáltatások volumene nagyjából egyenletesen növekedett. A szolgáltatások minden fontosabb csoportjában !az élő- és a holtmunka-ráfordítások volumene gyorsabban emelke—

dett, mint az ellátottak száma.

12. tábla

Néhány egészségügyi és szociális szolgáltatás ráfordításainak és az ellátottak számának alakulása

Az összes lA szolgálta—l Az folyó ráfor- ! tást nyújtá ellátottak

Megnevezés _ ditások' személyzet [ szóma

l Index: 1960. év 2 100

Kórházak, klinikák ... 1582 144,0 113.0 láróbeteg-ellátás ... 157.8 144,8 117,8 Anya-, csecsemő- és gyermek-

védelem ... 149,4 1459 1352 Udülés ... 176,0 . 139,6

l

' Bruttó teljesítményének.

A kulturális szolgáltatások volumene az 1960 és 1969 közötti időszakban átla-

gosan 53 százalékkal növekedett. Ezen belül az átlagosnál lényegesen gyorsabban emelkedett a szaikmunikástanuló—olabatás (990/0). :! felsőfokú oktatás (1240/0) és a

rádió és televízió tevékenységét is magában foglaló egyéb kulturális szolgáltatá-

sok (1180/0) volumene. Ezzel szemben a mozilátogatás volumene a tíz év alatt 30

százalékkal csökkent.

A kulturális szolgáltatások közül számos szolgál—tatási tevékenységnél — az

egészségügyi szolgáltatásokhoz hasonlóan — szintén az a tendencia mutatkozik.

hogy a ráfordítások volumene gyorsabb ütemben növekedett, mint a szolgáltatást igénybe vevők száma.

3Aszemélyi tulajdonú lakások fenntartási költségeinek viszonylag alacsony színvonala azzal is őssze—

függ, hogy e lakásoknál jelentős a házilag végzett karbantartás és felúiítás. amelynél élőmunka-koltseg és rezsiköltség nem merül fel.

(10)

A NEM ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK 69

13. tábla

Néhány kulturális szolgáltatás ráfordításainak és a tanulók számának alakulása_

Az összes A szolgálta-l A folyó ráfor— tást nyújtó tanulók

Megnevezés dítások személyek , száma

! " index:1960jlélv;1_00_hmw

Óvodák ... 1669 1462 123.7 Alsófokú oktatás ... 133,8 109.7 84,6 Középfokú oktatás ... 166,3 150.6 139.9 Szakmunkástanuló-oktatós ... 1992 2049 178.5

Felsőfokú oktatás 223,ó 167.1 1769

Az igazgatási és egyéb szolgáltatások volumene 1969—ben 63 százalékkal

haladta meg az 1960. évi szinvonalat. E szolgákltatásakhoz felhasznált anyagi javak

volumene viszont ugyanezen időszak alatt közel kétszeresére növekedett.

A NEM ANYAG! SZOLGÁLTATÁSOK lGÉNYBEVÉTELE

Nem kaphatunk teljes képet a nem anyagi szféra népgazdasági jelentőségé—

ről, ha nem vizsgáljuk meg azt. hogy a nem anyagi szolgáltatások milyen súllyal szerepelnek a végső felhasználók fogyasztásában és a termelő célú felhasználás- ban.

A nem anyagi szféra szolgáltatásának túlnyomó része végső felhasználásra kerül. Súlyában ugyan kicsi, de egyre növekvő hányada szolgálja a termelés cél- jait.

1969—ben a nem anyagi szolgáltatások — 1968. évi árszinten számított — 63 milliárd forintot kitevő bruttó értékéből 22 milliárd forintot a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére fordítottak, 32,8 milliárd forint lakossági fogyasztásra került, 82 milliárd forint értékű szolgáltatás—t pedig a gazdasági szféra használt

fel.- (Ebből 6.7 milliárd forint értékű szolgáltatás az anyagi termelés, 1.5 milliárd

forintot kitevő szolgáltatás pedig a nem anyagi szféra céljait szolgálta.)

14. tábla

A nem anyagi szolgá/tatások felhaszná/ása

(tevékenységi elhatárolásban, 1968. évi árszinten) Ebből:

Bruttó

ÉV ieliesítmény- termelő közösségi § lakossági effék felhasználásra fogyasztásra * fogyasztásra

Index: 1960. év : 100

1965 ... 132,7 119.9 144,5 128,0

1966 ... 137.0 129,8 144.8 133,7

1967 ... 142.4 146.4 145,8 139.5

1968 ... 152,9 156,8 162,0 146,6

1969 ... 1610 1899 1692 153.9

Megoszlás (százalék)

1960 ... 100,0 gfl 12; 33.7 55.1

1969 ... 100,0 f13,1 É 34.9 52.0

(11)

70 HEGEDÚS OSZKÁR—STEIGER ANNA

Az egyes fő felhasználási csoportoknál eltérő módon nőtt az igénybe vett szol- gáltatások volumene. A gazdasági szféra által termelő felhasználásra igénybe vett

— főként üzleti és költségvetési gazdasá—gi -— szolgáltatások volumene növekedett

a leggyorsabban: 1969—ben 90 százalékkal múlta felül az 1960. évi felhasználás szintjét. A társadalom közös szükségleteit kielégítő szolgáltatások 69 százalékkal.

a lakosság személyes szükségleteit (kielégítő egészségügyi, kulturális, személyi és lavkásszolgáltatások volumene pedig 54 százalékkal volt több 1969—ben, mint 1960- ban.

A nem anyagi szolgáltatások végső felhasználásra kerülő része egyre jelentő—

sebb súlyt képvisel mind a lakosság összes fogyasztásában, mind a közösségi fo- gyasztásban.

A lakosság összes fogyasztása (amely az igénybe vett nem anyagi szolgáltatáso—

kat teljes értékben tartalmazza) az 1960 és 1969 közötti időszakban 44.6 százalék- kal növekedett, és 1969-ben elérte a 179,1 milliárd forintot. Ezen belül azonban

gyorsabb ütemben (55 százalékkal) nőtt az egészségügyi. kulturális. személyi és

lakásszolgáltatások igénybevétele, mint a termékek fogyasztása. Ezért kismérték- ben ugyan, de növekedett :a nem anyagi szolgáltatásaknak a lakosság összes fo- gyasztásában elfoglalt súlya. amely az 1960. évi 16,8 százalékkal szemben 1969- ben 18 százalékot tett ki.

15. tábla

A lakosság összes fogyasztásának alakulása

..,,.,_ , ., ,,__,,_,,,.,__,,_,(l, 968' ,élflÉfSÉM'Énufzc"m lék) _, , ,, ,. , ,, _ ,,_,___,,,

, ; LA, lak sság , ,, ,,Ejíb, . ,,,,, ,,_,l Az igénybe

ősszes termékek '; l vett nem

fogyasz— és anyagi l nem ""X"" 1 anyagi ÉV tása szolgál- l 9' szolgal— l szolgálta—

, , _.lPÉÓFPlF, 'amfffk, l tások aró-

: 1960. év : 100 1 "y"

,, _ s ,, ,, , ll ,

1960 ... 100,0 100.0 100,0 l 16.8 1965 ... 117,7 115.5 128.5 ! 18.3 1966 ... 123,3 121,1 134,1 i 18.33 1967 ... 131,1 1292 140,4 18,0 1968 ... 137,3 1352 ill-7.4 ! 18,0 1969 ... 144,6 142,6 154.7 18.0

l

A nem anyagi szolgáltatások jelentős részét ingyenesen, társadalmi juttatás formájában élvezi a lakosság.

A társadalmi juttatások értéke 1968—ban — 1968. évi árszinten számolva —— 146 1969—ben 23,1 millió forintot tett ki. Ebből 1969-ben 19,3 milliárd forintot, az ösz- szes fogyasztás 10,8 százalékát ingyenes szolgáltatás formájában kapta meg a la—

rkosság.

Nem anyagi szolgáltatások vásárlására a lakosság személyes jövedel- méből 12,9 milliárd forintot fordított, és ez teszi ki összes fogyasztásának 7.2 szá—

zalékát. (Lásd a 16. táblát.)

A lakosság részére nyújtott természetbeni társadalmi juttatásokon belül 1960 és 1969 között a nem anyagi szolgáltatások fogyasztásának volumene 51 százalék- kal növekedett. lényegesen lassabban, mint a közvetlenül termékformában (ingye- nes győgyszerjuttatás. étkeztetés) nyújtott társadalmi juttatások. Ez utóbbi kétsze- resére nőtt, bár súlya viszonylag kicsi. (Lásd a 17. táblát.)

(12)

A NEM ANYAG! SZOLGÁLTATÁSOK 71

16. tóbla

A lakosság fogyasztása szemé/yes jövedelemből és társadalmi juttatásból

,,,, m. ,. ___. (1965. évi árszinten)

l

A fo asztés értéke '

(msglliórd forint) 2: 32312; Megoszlós

Megnevezés ____,___,__, _,__,__ szózaléká— 1969—ben

1960 ' 1969 ban (szazalek)

Fogyasztás vásárolt és saját termelésből ... 1092 ] 156,0 142,9 87,1

Ebből: '

Termék és anyagi szolgáltatás ... 101.5 ! 143,1 141,0 79,ó Nem anyagi szolgáltatás ... ; 7,7 ; 12,9 167.5 7.2 Természetbeni tarsadalmi jzuttatós ... § 14,6 l 23,1 158.1 12,9

Ebbőh 1

Termék ... 1,8 3.8 205.8 2,1

N.?anagi,S,Z9.',9ó',t0tó,5____, _,,, , ,, ,]?é, ,19-3 , ,,151-2, ,,30-8, , ,

Lakosság összes fogyasztása 123,8 l 179,1 144,6 100,0

17. tábla

A természetbeni társadalmi juttatások alakulása

(1968. évi árszinten. százalék) Ebből:

Termésget— __hnmm _,,,________

beni tar_- l A juttatott

sadalml 1 nem anya- szolgám,.

Ev juttatás termék ; gi szoigói— tások ará-

,É$Éz,ef,e,'l, _ ___.) ,,É'tós, "Y"

lndex: 1960. év :: 100

1960 ... 100.0 100.0 100.0 875

1965 132.1 161,0 1279 84.8

1966 136.6 161.0 131.4 848

1967 ... 141,9 165.5 137.3 84.6 1968 ... 149.0 185.8 143,7 84.4 1969 ... 158.1 205.8 151 .2 83.8

A társadalom közös szükségleteit kielégítő anyagi javak és szolgáltatások fogy—osztása 1969-ben 27,4 milliárd forintot (az 1960. évi 167 százalékát) tett ki.

18. tóbla

A közösségi fogyasztás alakulása

(1268. évi árszinterilmszózalék) ___". (_. .,._,,_.,,,.

? Ebbőh

; közi-§; 1 nem anya- 333331:

Év ( fogyasztás termék gi Slglga'l- , tatósak

, ___, , ! ,,,m,a_s,,, má'—va

, Index: 1960. év 3 100

__. __ ,, l 4 ,_,,, , _ ,,,,,

1

1960 ... 100.0 1OÚ.O § 100,0 79.3

1965 139.3 119.1 l "Ill/1.5 82.3

1966 139,8 120,8 144.8 82.1

1967 ... 145,3 1422 145,8 79,5

1968 1579 143,5 162,0 81.3

1969 ... 1669 158,7 169.0 80.3

(13)

72 HEGEDÚS eszme—siralom mert, Ú

A közösségi fogyasztásnak négyötödét a nem anyagi szolgáltatások;egyötödétaz L'

anyagi termelésből közvetlenül közösségi fogyasztás-ra fordított termékek teszik ki. A , közösségi fogyasztásnak közvetlenül az anyagi termelésből származó része. amely lő:—

leg a közutak. hidak fenntartásával és az árvízvédelemmel kapcsolatos rátardítá— ;;

sokat öleli fel, 58,7 százalékkal növekedett. A közigazgatási és egyéb szolgáltatá-j', sok fogyasztása ennél némileg gyorsabban nőtt, 1969- ben 69 százalékkal haladta

meg az 1960. évit. _

A NEM ANYAGI ÁGAZATOK RÁFORDlTÁSA ÉS KIBOCSÁTASA 1969—BEN

A nem anyagi szolgáltatásokat nyújtó ágazatoknak más népgazdasági ágak—_a_; _, : kal való kapcsolatáról és a végső felhasználásban játszott szerepéről összefog— ' laló képet nyerünk az 1969. évre összeállított (a nem anyagi szférát is magában

foglaló) ágazati kapcsolatok mérlege alapján. ,

Az ágazati kapcsolatok mérlegének adatai szerint a nem anyagi ágazatok a

népgazdaság más ágazataiból és importból 1969—ben 28.7 milliárd forint értékű

terméket és anyagi szolgáltatást vettek igénybe. A nem anyagi ágazatok ráfordí-

tásaiban az ipari termékek és szolgáltatások súlya volt a legnagyobb; Ezeknek ;

túlnyomó része a gépgyá—rtásbál, az egyéb fémiparból, a bányászatbál, a villamos- energia—iparból és a könnyűiparból származott. Jelentős volt még a gyógyszer— ésa vegyipari, valamint az élelmiszeripari termékek aránya is.

19. tábla

Az anyagi ágazatok hozzájárulása a nem anyagi ágazatok teliesítme'nyéftékéhez, 1969 ,,

A nem anyagi ágazatokban felhasznált termékek és

szolgáltatások

Megnevezés M ,_ ...—___ k———— 'i'—' , "7

értéke folyó megoszlása

áron ;

(millió forint) (szazalék)

_, _, ,, , ],,,, Bányászat, villamosenergia—ipar.

építőanyag-ipar ... 4 177 1445 Gépgyártás és egyéb fémipar ... 5810 202 Kőolaj—, gyógyszer- és vegyipar ... 2 228 7.8 Könnyűipar ... 2 817 9.8 Élelmiszeripar ... 2 793 9.7 Ipar összesen ... 17 825 62,1

Epltőipar ... 4 518 15,7

Mezőgazdaság ... 1 043 3,6 Közlekedés, hírközlés ... _ 2 732 9.5 Kereskedelem ... 2 594 , _ , 9, 1 __

Összesen 28 712 1110, 0

A nem anyagi ágazatok által más nem anyagi ágazatoktól igénybe vett szol- gáltatásoknak (például a filmgyáralk, a köztisztasági vállalatok. az ügyvitelgépesí—

tési vállalatok teljesítm—ényeinek) igénybevétele 1612 millió forintot tett ki. E ráfor—

dításokat a nem anyagi ágazatok 32 430 millió forint értékkel egészítették ki. amely—

ből 6589 millió forint az elhasználódott állóeszközök értékcsökkenéséből, 25 841

millió forint pedig a nem anyagi ágazatokban foglalkoztatottak bérköltségéből állt.

Ezen ágazatokban igen kevés a tiszta jövedelem, lényegében a kifizetett munka—

(14)

A NEM ANYAG! SZOLGÁLTATÁSOK 73

bérek utáni közterhek összegével egyenlő. Ily módon a nem anyagi ágazatok ell- osztható összes forrása 1969—ben 62 754 millió forint volt.

A nem anyagi ágazatoknak a gazdasági szférába került 7419 millió forint értékű kibocsátásából 5807 millió forint értékű szolgáltatás az anyagi ága- zatok termelő felhasználását növelte. a saját továbbfelhasználás értéke pedig 1612 millió forint volt. (Ezek az adatok nem tartalmazzák az anyagi ágazatok ál—

tal termelő felhasználásra4 nyújtott nem anyagi szolgáltatásokat.)

20. tábla A nem anyagi ágazatok ráfordításai és kibocsátása, 1969

_ ) " (folyá áron, millió forint) _

Szemkélyi Egéízíégügyi % Közigazgaéás Nem

a ? fi Tt; We izmai

szolgáltatás osszesen

% Ráfordítások

lpar ... 2 385 7 260 8180 17 825

Epítőlpar ... 2 440 632 1 446 4 518

Mezőgazdaság ... 83 661 299 1 043

Közlekedés ... 298 896 1 538 2 732

KÉÉÉKÉFiÉlÉ'Tlgw s , 171 1 168 1 255 2 594

Anyagi ágazatok összesen ... 5 377 10 617 12 718 28 712

Személyi és lakásszolgáltatás ... 54 112 724 890

Egészségügyi és kulturális

szolgáltatás ... __ 561 — 561

Közigazgatási és egyéb szolgáltatás, 7— _— _ 161 161

M ,PÉÉwgüYggl ágazatok összesen , 5477 " 673 885 1612 ,

Folyó termelő felhasználás ... 5 431 11 290 13 603 30 324

Amortízóció ... 4 027 1 706 856 6 589

Bér és egyéb személyi jövedelem 2 950 10 208 10 674 23 832 Tiszta jövedelem ..._ _. 321 , 1 210 7 v1120 2009 ,,

Bruttó teliesítményérték összesen 12 087 24 414 26 253 62 754 Kibocsátások

lpur ... 1 434 605 101 2140

Epítőipar ... 270 65 535 870

Mezőgazdaság ... 117 92 1 077 1 286

Közlekedés ... ... 251 57 93 401

Kereskedelem ...J ... ... V.,, , 758 7 187," 165 , 1 110 Anyagi ágazatok összesen ... 2 830 1 006 1 971 5 807 Nem anyagi ágazatok összesen . , 890 " 5617 161 _ 1612 _ Folyó termelő felhasználás ... 3 720 1 576 2 123 7 419 Végső felhasználás összesen ... 8 367 22 838 24 130 55 335 Ebből:

A lakossági fogyasztás ... 8 367 22 077 2 011 32 455 Közösségi fogyasztás .; ... — , 761 22 119 , 22 889 W ,,

Elosztás összesen 12 087

24 414 26 253 62 754 A nem anyagi ágazatok teljesítményértékének legnagyobb hányadát végső felhasználásra, mégpedig 32 455 millió forint értékű szolgáltatást lakossági fo-

4A termelő felhasználásra kerülő szolgáltatások egy része üzleti szolgáltatás (ügyvitelgépesítés, hírde—

tés, fordítás, bérbeadás stb.), más része pedig költségvetési gazdasági szolgáltatás (növényvédelmi, állat- egészségügyí. mérésügyi. minőségellenőrzési és hasonló szolgáltatások).

(15)

74 HEGEDUS—STEIGER: A NEM ANYAGl SZOLGÁLTATÁSOK

gyasztásra, 22 880 millió forint értékű szolgáltatást pedig a társadalom közös szükségleteinek kielégítésére forditottak.

Tainulmányunkban áttekintést (kívántunk adni a nem anyagi szolgáltatásaiknak a népgazdasági termelésben és felhasználásban játszott szerepéről.

Mint arra a legfontosabb mutatószámok elemzése rávilágít, a nem anyagi szol- gáltatások mind jelentősebb hányada került vissza a termelési folyamatba, és a nem anyagi szolgáltatások egyre nagyobb szerepet játszanak a lakossági és ikö- zösségi fogyasztásban.

A nem anyagi szolgáltatások rendkivül sokfélék, ezért összefoglaló — népgaz- dasági szintű — vizsgálatuk mellett szükség van az egyes szolgáltatási típusuk résp letesebb elemzésére is, ami azonban egy újabb tanulmány feladata.

PESiOME

B caoeii C'i'aTbc aBTOpb! noxaamaamT pam: nema'repuaxbnoü crpepbr s HCHOAbSOBaHHH TDYZIOBNX pecypcoa B anBAe'JeI—lnblx ocuounmx monaax, nanonom 14 tmcroiw Haguouanbuam npoztym-e " HOTpeőAEI—IHH. Pacuerm noanomno-r COC'TaBPITb npenc—ramenue OTHDCHTEADHO zm- Hammm 1960—1970 roaoa H 06 nemertem—xxx B nponopgnnx.

Liucxo sannrbxx B nemmepnanbnoí'r cmepe akmaumx camoaenTeAbnmx aa 10 AeT 8034 pocm Ha 23.1 npouema, a nx nem IlOBblCHAaCb c 13,5 110 15,7 npogeu'ra. B o'momennn npumeuennmx ocuosnmx mormon MOMHO HaóAmaaTb npo'mnonommnoe nmenne. Álma oőugeü c'ronmocm npnmeuenumx B HBMATepI/laAbHOÉ ctpepe ocnonnbxx tiportam; no cpaaueuum co BCCMH OCHOBHbXMH (bannam; Hapoauoro xosaíic'ma coupamAacb c 42 110 38 tipegett-ros, a TeMHbI npnpoc-ra napKa OCHOBHbIX rpm—mos coctam—m TOAbKo nomanuy TBKOBOPO B a'rpacnnx MűTepHaAbI—IOI'O npouaaoacTBa. 94 npouem'a napxa OCHOBHbIX (bumm!; nema—repnaAbnoü cmepbt oőpasytoT HenBr—lmumoc'm, npeoőAaaamlgan HaCTb KOTOple COCTOHT Ha KBapTup, Ha- xozmamxcsi B rocyziapcwenuoü mm Ammoíi coőc'rnenuocm.

HemaTepHaAbi-ime YCAYI'H urpalo'r prrmyxo pom; B BaAOBoM n HHCTOM HagHOHaAbHOM

npouyme, CTOHMOCTb Baxonoü BbipaÖOTKH nema'repuaxbuoii crpepm COCTaBHAa 10 npogen- TOB BaAOBOFO HaunonaAbnm—o nponyma " aa 10 mer BOBPOCAa Ha 63 npogema. CTOHMOCTb uncroíá BpraÖOTKH Boapoma CpaBHWI'eAbHO mezmennee (3993), HO ee nom COCTaBAHCT Tome

10 npogen'ros uncroro HaguonaAme—o npoztyx'ra.

SUMMARY

The study demonstrates the role of non—material sphere in labour force economy, fixed assets. gross and net national production and consumption. The computations draw a picture of the dynamics of the period from the years of 1960 to 1970 and of the changes occured

in the proportions.

The number of active earners employed in the non-material sphere has increased by 23.10/0 in the last ten years, while their proportion has risen from 13,5 up to 15,7%. In the case of fixed assets one can observe a contrasting phenomenon. The ratio of the grass value of fixed assets in the non-material sphere. as compared to the total value of fixed assets of national economy, has decreased from 42 to 380/0. Furthermore the rate of increase of the stock of fixed—assets was only about the half of that of the material branches. %%

of the fixed-assets of non—material sphere consists of real estates, predominant part of which are state owned and private dwellings.

The non—material services play a significant part in grass and net national production.

The gross output value of non—material activity was eaual to 100/0 of the gross national production and has increased by 630/0 in the last ten years. The net output value of the non—material activity has increased by a lower rate (390/0) and it also run up to 100/0 of the net national production.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Nepomuki Szent János utca – a népi emlékezet úgy tartja, hogy Szent János szobráig ért az áradás, de tovább nem ment.. Ezért tiszteletből akkor is a szentről emlegették

Magyar Önkéntes Császári Hadtest. A toborzás Ljubljanában zajlott, és összesen majdnem 7000 katona indult el Mexikó felé, ahol mind a császár védelmében, mind pedig a

század második fe- lében részletesen foglalkoztak és foglalkoz- nak a szolgáltatások fogalmának meghatá- rozásával, különbséget téve anyagi és nem anyagi

A nemzeti jövedelem koncepciójával —— mint ismeretes — a lakosság anyagi fogyasztása (anya- gi javak és anyagi szolgáltatások) van összhangban, a lakosság

Ha feltételezzük, hogy a gazdasági tevékenységek társadalmi értékelésében csak a munkaszükségletet kell figyelembe venni. akkor az anyagi és a nem anyagi ágazatok

A szerveze tt bűnözéshez (is) kapcsolódó speciális vagyoni jellegű szankciók különféle elnevezéssekkel bírnak, de lényegüket tekintve megfeleltethetők a

A két egymáshoz kapcsolodó jogelv ismeretesen azt fejezi ki, hogy csak az a cselekmény minősülhet bűncselekménynek, amelyet a törvény már az elkövetés elött

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik