Statisztikai szótár: A munkatermelékenység a mezőgazdaságban

STATISZTIKAI SZÓTAR

A munkatermelékenység a mezőgazdaságban*

A munkatermelékenyse'g közvetlen és közvetett mutatószámai a mezőgazdaságban

A munkatermelékenységet a mezőgaz—

daságban ugyanúgy, mint az iparban az időegység alatt előállított termékek mennyiségével mérik. A munkatermelé- kenység mutatószáma ilymódon tehát az

; a tört, amelynek számlálója az előállí—

tott termékek mennyisége, nevezője pe- dig e termékek előállítására fordított munkaidő.

Ez a mutatószám az időegységre vo- natkoztatva kiszámítható a mezőgazda—

ság valamennyi ágának összes termé—

kesire együtt, vagy egyes ágak (földmű- , velés, zöldségtermelés, állattenyésztés,

;stb.) szerint, vagy egyes termékek (pl.

gabona, tej, stb.) szerint.

A mezőgazdasági termelés idényszerű—

sége miatt a mezőgazdasági termelés ter- jedelme csak az év végén állapítható meg, tehát az év egyes időszakaira vo—

natkozóan nem lehet a teljes munka—

termelékenységi mutatószámokat kiszá—

mítani. '

Ezért a mezőgazdaságban a közvetlen munkata'melékenységi mutatószámokon kivül gyakran ü. n. közvetett munka—

**temxelékenységi mutatószámokat is szá—

,mítanak, éspedig:

1. valamilyen termékfajta hozama egy ha vetésterületre; egy ha mezei munkára, az állattenyésztésben egy _jószágra eső munkaráforditás (ezeket a mutatószámokat rendszerint nem teljes tmunkatermelékenységi mutatószámoknak

nevezik);

2. különböző munkálatok egységeire fordított munkaidő mennyisége, vagy az

* Sz. V. Solc: Kursz szeljszkohozjajsztven—

noi sztatisztiki. (A mezőgazdasági statisztika tankönyve.) Goszplanizdat-kiadás, Moszkva, 1.945, 135—141. old. — Rövidített közlemény.

időegység alatt teljesített munka meny- nyisége (például egy tízórás munkanap alatt felszántott hektárok száma, egy [munkanap alatt kombájnnal learatott

hektárok száma, stb.).

E mutatószámok mindegyikének meg—

van a maga értelme. így az időegység alatt előállított termékek (pénzértéan kifejezett) mennyisége a munkatermelé—

kenység alapvető mutatószámai. Az ilyen szintetikus mutatószám a mezőgazdasági

; termelés színvonalának legfőbb minő-

ségi mutatója "s a mezőgazdasági terme—

lés munkatermelékenysége dinamikájá—

nak vizsgálatához szükséges.

Az egyes termékeknek az időegység

alatt előállított (természetes mértékegy- ségben megadott) mennyiségét a mező—

gazdaság egyes ágaiban jellemző mutató—

szám a tervezési és operatív munka szempontjából fontos.

A kolhozokban és szovhozokban az időegység alatt teljesített munka meny- nyiségének kiszámításával a műszaki normák kidolgozásához nyerünk anyagot.

Ilyen mutatószám kiszámításához kell folyamodnunk ezenkivül akkor is, ha a munkatermelékenységről a növényter—

melés eredményének megállapítása előtt, az év egyes időszakaira (a vetés ideje, aratás ideje, stb.) vonatkozóan akarunk

tájékozódni. ;

A nem teljes mutatószám is nagy—

jelentőségű, éspedig azért, mert az idő—

egységre eső munka mennyiségében ki—

fejezett munkatermelékenységi mutató—

szám emelkedése ja munka elvégzésére fordított idő csökkenésével közvetlenül kapcsolatos. Az időegység alatt teljesí- tett munka mennyiségének mutatószáma azonban nem pótolhatja a munkaterme—

.szrn'rlsz'rmu SZÓTÁR

lékenység teljes mutatószámát. Gyakran előfordul ugyanis, hogy amikor a munka- egységre eső munkaidő-ráfordítás az előző évekhez viszonyítva növekszik, a munkatermelékenység teljes mutató——

száma nem csökken, hanem emelkedik.

Ez akkor fordul elő, ha az egyes agro- technikai munkálatokkal kapcsolatos pótlólagos munkaráforditás (gondos gyomlálás, mezei kártevők elleni harc, stb.) a terméshozam olyan gyarapodását és következésképpen a termés mennyi- ségének olyan emelkedését idézi elő, ami a pótlólagos munkaráfordítást felülmúlja és a munkaidő egységére eső termelés (azaz a munkatermele'kenység teljes

398 .

mutatószámának) növekedését idézi elő.

A munkatermelékenység teljes és nem teljes mutatószámainak a megelözőidő— , szakkal szemben bekövetkezett változá- saiban csak akkor van meg a helyes összefüggés, ha az agrotechnikai mun- kálatok terjedelme és minősége Válto- zatlan. Ebben az esetben az egyes mű—

veletek (vetés, gyomlálás, aratás, stb.) munkaidejének csökkenése következté—

ben a munkatermelékenység nem teljes mutatószámainak növekedése mellett emelkedhetik a termelés terjedelme, kö- vetkezőleg a munkatermelékenység teljes mutatószáma is.

'A különféle termékek összemérése és a munkaidő meghatározása a munkatermele'kenység mutatószámának kiszámításánál

Az előzőkben rámutattunk arra, hogy a munkatermelékenység teljes mutató- számának képletében a számláló a ter- melés terjedelme és a nevező az annak előállítására fordított munkaidő

Vizsgáljuk meg külön—kinön e képlet számlálójának és nevezőjének kiszámí-

* tási módját.

Ha a munkatermelékenység mutató- számát valamilyen egynemű termékre (pl. a gabonafélék, vagy a tejtermelés mennyiségének a termelésére fordított munkaidő egységére eső terjedelme) akarjuk kiszámítani, akkor ez nem ütkö—

zik semmi nehézségbe: a termelés (ter—

' mészetes mértékegységben megadott) mennyiségét —— bármiféle kiegészítő át—

számítás nélkül —— osztjuk az előállítá—

sára forditott munkaidő mennyiségével.

Ezt a munkater-melékenységi mutatószá- mot nevezik természetes munkatermelé—

kenységi mutatónak.

Bonyolultabb számítást kell azonban végeznünk, ha a földművelés, a növény—

termelés, az állattenyésztés, vagy a mezőgazdaság egészére vonatkozóan akarjuk a munkatermelékenységet ki- számítani, azaz, ha az ú. n. összesítő munkatermelékenységi mutatószámot kell meghatároznunk.

A munkatermelékenységi mutatószám számlálójában szereplő különféle termé—

keket (gabonafélék, ipari növények, bur- gonya, zöldség, fűféleségek, tej, gyapjú, állatszaporulat élősúlyban, stb.) egy-

nemű, összehasonlitható egységekre való előzetes átszámításuk nélkül nem össze- gezhetjük.

A különböző fajta termékek össze—

mérésére több eljárás van. Vizsgáljunk meg ezek közül hámat, éspedig: a) a termékek egységes (számbavételi) mér- tékegységekre való átszámításának, b) a termelés változatlan árakon való érté—-

kelésének és c) a munkaráforditások

agregát—indexe kiszámításának módsze—

rét.

Az első módszernél a különféle tenné—

keket valamilyen koefficiens segítségé—

vel egységes számbavételi mértékegysé—

gekre számítják át. Például: a Szovhoz—

ügyi Minisztérium a tehenészet termé—.

keinek kalkulációjánál 1 (; tejet egyenlő- nek tekint 1 borjúval. A földművelés termékeinek egynemű egségekre való átszámításánál valamelyik terméket (pl.

a tavaszi gabonát) alkalmazzák egységes mértékegySÉgké-nt s a többi terményt ennek megfelelően számítják át az egy- séges koefficiens segítségével (az ilyen koefficienseket rendszerint az egyes ter- mékek előállításához szükséges munka—

időráforditás normája alapján számítják

ki), Stb- _ _.

A munkatermelékenység mutatószá- mának, mint az időegység alatt teljesí—

tett munka mennyiségének kiszámításá- nál az egyes munkálatokat gyakran a könnyűszántásra, mint egységes mérték- egységre számítják át. ' ,

394

Ennek a módszernek alapvető fogya- tékossága abban rejlik, hogy megállapo—- dástól függő, kevésbbé megalapozott, kö—

vetkezésképpen az egyes átszámítási együtthatók önkényesek.

A gyakorlatban az össztermelés álta- lános terjedelmének meghatározása cél—

jából, és így .a munkatermelékenység mutatószámának kiszámításánál is, gyak—

, ran az ú. n. értékmódszert alkalmazzák.

Ennél a módszernél az egyes termékek össztermelésének megfelelő egységeit megszorozzák az árral s a kapott szor—

zatokat összegezik, azután az összeget osztják az össztermele'sre fordított munkaidő mennyiségével. Tekintettel arra, hogy az árak időnkint változnak, ezért a különböző időszakokra vonatkozó munkatermelékenység összehasonlitása céljából a termelést változatlan árakon (rendszerint 1926/27. évi árakon) érté- kelik. A különböző időszakok változatlan árakon kifejezett össztenneléséból kiszá—

mítják a különböző időszakokban a munkaidő egységére eső termelés meny- nyiségét s az így kapott mutatószámo- kat hasonlítják össze.

Ennek a módszernek —-— egyszerűsége ellenére -— a következő fogyatékosságai vannak: 1. az 1926/27. évi árak a nap- jainkig eltelt idő alatt igen jelentéke—

nyen, s e mellett az egyes termékeknél különböző mértékben, megváltoztak; 2.

ennél a módszernél a munkatermelékeny—

ség mutatószámának számlálója az egyes

STATISZTIKAI szónak,

termékek árától függ. Ezért a termelés struktúrájában bekövetkezett változás;

olcsóbb termékeknek drágább termékek- kel való felcserélése (vagy forditva) ese-—

tében, a fenti módszerrel kiszámított munkatermelékenységi mutatószám nö- vekedhet vagy csökkenhet, viszont a munkatermelékenység szinvonala éppen csökken, illetve növekszik. így például, ha a rizs vetésterületének egy részét búzával vetik be, vagy olcsóbb zöldség helyett drágább zöldséget termelnek, stb., az össztermelés értéke (s követke—

zésképpen a fenti módszerrel kiszámított munkatermelékenységi mutatószám is) emelkedik, holott a munka termelékeny- sége ténylegesen nem változott. E mód—

szer alkalmazása esetében előfordulhat olyan helytelen kép is, amikor (a ter- melés struktúrájának megváltozása kö—

vetkeztében) mindenegyes termékfajtánál a munkatermelékenység tervét túltelje—

sitik s az összes termékekre együttesen megállapított tervet pedig nem, vagy megfordítva.

A másodiknak említett fogyatékosság kiküszöbölésére az egyes idősZakok munkatennelékenységí mutatószámainak vagy a tényleges mutatószámoknak a terv adataival való összehasonlításánál az indexmódszert kell alkalmazni, amely a termelés strukturális változásának be—

folyásait kiküszöböli.

A mondottak megvilágítása céljából idézzük a következő példát:

. A —

Első időszak Második időszak te?,ggfi _

kenység mutató-

Az elő— Az elő— számának

állított Egy állitott Egy változása a

Termékek termékek Munkaidő- munka- termékei Munkaidő- munka— , második

mennyx— ráfordítás napra eső "WWW" ráfordítás napra eső időszakban 5553 (munka— termelt sege (munka— termelt _ az 3135

9313: napokban) érték 231131- napokban) érték ldügtfoz

árakon (rubelben) árakon (rubelben) nyitva

értékelve) értékelve) (%,-ban)

A ... 60 000 12 000 97 200 18 000 , 5,4 108,0

B ... 70 000 5 000 14 64 000 4 000 16,0 114,3

Összesen ... 130000 l 17000 7,65 161200 ! 22 000 l 7,33 95,8

A táblában bemutatott számítások Ezt a termelés struktúrájának megvál—

az alábbi képtelen következtetéshez ve—

zetnek: az egyes termékek tekintetében a munkatermelékenység növekedett, mig az egész termelés tekintetében csökkent.

tozása okozta: az olcsóbb termékek nö- vekedése s a drágábbak csökkenése. Ezt a nyilvánvaló képtelenséget kiküszöböl- hetjük, ha az indexmódszert alkalmaz-

_g—TATISZTIKAI szó-rán

zuk, vagyis azt az értéket vesszük szá- mításba, amit abban az esetben kapnánk, ha a termelés struktúrája változatlan maradt volna. Ha ,,súly"-ként e második időszak munkaidőráIo-rdítását alkalmaz- zuk, akkor a következő munkatermelé—

kenységi indexet kapjuk:

5.4 X 18 OOO-i- 16 X 4000

I : —————-:

5 x 18000-l— 14 x 4000 1 1 2

: 6—3: 110,4 146 000

A pénzben való értékelésre nincsen

³⁹⁵

dinamdkájának vizsgálatánál, vagy a tényleges mutatószámoknak a terv ada—

taival való összehasonlításánál, a munka,—

termelékenységi indexet a, munkafráfor-w * dítás alapján számítjuk ki. Ennél a mód— * ezernél csupán a termelés természetes mértékegységben kifejezett mennyiségére s az annak előállítására fordított munka—

idő mennyiségére, azaz azokra az ele- mekre van szükségünk, amelyek a munkatermelékenység mutatószámának képletéhez szükségesek.

Megvilágítjuk ennek a módszernek az mükség, ha a munkatermelékenység alkalmazását egy példával:

Terv 5Zatm:' 1944-ben T6ny egesen 1944 benl - A téerémelés

Mérték- :. _

egys ; re eső

Termékek egység Munkaidő- Munkaidő- munkaidő-

Termelés ráfordítás Termelés ' ráfordítás ráfordítás

mennyisege munka- mennyisége munka- terv szerint

napokban napokban

A ... Cl 15 000 18 000 16 000 17 600 ' 1,2

8 ... L] 28 000 22 400 27 000 20 200 0,8

C ... a 4 000 6 000 4 200 6 400 1,5

44 200

Meg kell állapítani a tényleges munka-—

termelékenységnek a tervszerintihez való viszonyát az egyes tennékfajták szerint és együttesen. Emlékezzünk arra, hogy az indexek kiszámításánál a munkater- melékenység mutatószámát gyakran a

I

Ilymódon tehát a munkatemnelékeny—

ség tervszerinti normáját 6%—kal túltel—

_jesítették.

Az idézett módszert kell alkalmazni a munkatermelékenység feltételes (nem

teljes) indexének kiszámításánál is; ebben

az esetben a temnelést az egyes munká—

latok természetes mértékegységben meg- . adott terjedelmével cserélik fel.

A munkatermelékenység teljes és nem teljes indexe általános képletének meg—

állapítása céljából a termelés egységére eső munkaidőráfordítást jelezzük, a bázis- időszakban to-val, a folyó időszakban tx-gyel, a folyó időszakban előállított termelés mennyiségét (Ji—gyel, a munka egységének teljesítésére eső munkaidő—

ráfordítást a bázisidőszakban mo-val, a

_ 1.2 x 16 000 4— 0.8 x 27 000 -:-1.5 x 4200

" 17 600 4. 20 200 -I— 6400

termékegységre eső munkaidőtráfordítás mennyiségének viszonyaként fejezik ki.

Ebből kiindulva, a munkatermelékenységi indexek kiszámításának szabályát alkal—

mazva példánkban, kapjuk, hogy:

: 106.1

folyó időszakban rni-gyel s a folyó idő— _ szakban teljesített munka terjedehnét Oi—gyel. E jelölések alkalmazásával: a munkatermelékenység egyéni teljesk indexe : t—o ;

tl

a mumcatermelékenyseg átlagos teljes

indexe: M;

Sti ?!

a munkatemnelékenység egyéni nem teljes indexe :É ;

mi

a munkatermelékenység átlagos nem

. . Em O

tel es indexe :——"——1

J 2m101

Ezekből a képletekből kiszámíthatjuk a munkarájordítás—megtakarítás índexeit.

396

A, munkatermelékenységi teljes index képlete szerint a folyó időszak termelé-

sére a. bázisidőszak normái szerint eső

munkaidőráfordítás egyenlő ztogx, a tényleges munkaidőráfordítás a folyó idő-

, szakban Etigl, innen a munkaidő—meg-

takarítás a folyó időszakban:

2' toth—É tl (11,

s ennek a bázisidőszak normái szerinti munkaidőráfordításhoz való Vi- szonya (vagy a munkaidőmegtakam—ítás

indexe) z—zz" 91;—-————Mf 91 A munkateme—

_ 250 91

lekenység nem teljes mutatószáma eseté-

Énle 91 * fm 13;

Zma 91

Az indexmódszer kinönösen alkalmas a tervszerinti nor—mák teljesítési mérté—- kenek meghatározására. Ez a módszer- azonban —- függetlenül helyességétől -—- a gyakorlatban a rendelkezésre álló ada- tok elégtelensége miatt nehezen alkal—

mazható (ismerni kell ugyanis minden- egyes tennékfajtára, mindenegyes mun- kálatra vonatkozóan a ráfordított idő ben az azonos index :

STATISZTIKAI szórást

mennyiségét, ilyen adatokat pedig *a be—

számolójelentések nem tartalmaznak)._

Vizsgáljuk meg most a munkateme—v lékenység mutatószámánek nevezőjét.

A munkaidőráforditás legpontosabb mértéke a ráfordított munkaórák száma. , A beszámolási okmányokban ilyen ada-—

tokat nem találunk, s ezért a teljesített munkanapok számára vonatkozó adato- kat használjuk.

A teljesített idő szükségképpen magá- ban foglalja az összes munkaidőráfordi- tást a szünetelésekkel, az improduktív munkaidőráfordításokkal együtt (ezek az

,

u. n. brutto-órák vagy brutto—napok).

Egyes esetekben a teljesített munkaa—

napokra vonatkozó számszerű adatok hiányzanak és ezért a munkatermelé—

kenység évi mutatószámának meghatá- rozásánál az egy dolgozóra eső termelés

terjedelmét számítják ki (a szovhozok-

ban a termelés összmennyiségét osztják az állandó, idény- és időszaki munkások évi átlagos állományi létszámával). Az eredményből kapott mutatószám sokkal kevésbbé pontos, mint az előzők.