SZEMLE
913
jeként tarthatjuk számon. Nagy bátorsággal és szakmai hozzáértéssell foglalkozott a ma- gyar társadalmi élet bajainak a feltárásával, az életszínvonal. a bérek. a munkanélküliség.
az egészségügy kérdéseivel. a lakáshelyzet- tel, a bűnözés bemutatásával.
Számos cikket. tanulmányt int a napilapok—
ban (a Népszavában, a Pesti Naplóban, az Esti Hirlapban.) Publikált a Társadalmi Lexi—
konban, a Közgazdasági Enciklopédiában. a Révai Kis Lexikonban.
Legnépszerűbb, a hírnevét maradandó mó- don megalapozó munkái a .,Beszélő Számok"
nevet viselő sorozatban jelentek meg. Az el- ső kötet 1933—ban látott napvilógot.az utol- só 1945-ben. Összesen 13 kötet jelent meg a sorozatban a Franklin Társulat (Budapest) kiadásában az alábbi cimeken:
1. Magyarország és a nagyvilág. 1933. 112 old.
2. A megcsonkított Magyarország küzdelmes évei.
1934. 104 old.
Világgazdaság.
3. Viiógtörténet.
1935.103 old.
4. Az utolsó félszázad. Bevallott jövedelmek és vogyonok.1936.104 old.
5. Világképek. A 1931103 aid.
6. Vállalatok és igazgatók. A magyar közgazda- sági élet vezetői. 1938. 119 old, ,
7. Napjaink problémái. Népek és népcsoportok, a zsidók megoszlása nálunk és külföldön. 1939.104 old.
8. Világstotisztika. A nemzetiségek A nyersanyag hóboátúd Magyarország szellemi arisztokratái.1940.
128
9. A megnagyobbodott Csonka--Magyarország. Jö—
vedelmek é's vagyonok. 1941. 104 old.
10. A négyszer megnagyobbodott Csonka Magyar- ország. Világtermelés. A magyar közgazdasági élet vezetői 1942 116 old.
11. A vilögtermelés. A megnagyobbodott Magyar- ország szellemi arisztokratái. 1941148 old.
Világpolitika.
nagybirtokos Magyarország.
12. A legnagyobb Ajövedelmek.1943.128 old.
13. VilágtörtónetJ mai Magyarország Az utolsó nagybirtokosok.1945.108 old.
A sorozat egyes kötetei szétszóntan elfek- vő. nem közismert, de közérdekű adatok alapján lényeges társadalmi és gazdasági problémákra irányították a figyelmet. Zentay a kötetekkel, a gazdaság és a társadalom megismertetésével egyidejűleg a reformok sürgősségére is feihivta a figyelmet.
Statisztikai szempontból különösen figye- lemreméltó forrásmunkának számítanak a Bu—
dapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala ki- adásában megjelent ..A munkanélküliség alakulása a szellemi pályák körében" (Sta- tisztikai Közlemények. 1930. 4. sz.) és a ..Ma- gá—ntisztviselők szociális és gazdasági viszo—
nyai Budapesten" (Statisztikai Közlemények.
1933. évi 4. sz.) cimű kötetek.
Művei segítenek bennünket az értelmiség első világháború utáni kilátástalan helyzeté—
nek a megismerésében.
Ebből — a munkásságát csupán részletei- ben bemutató — felsorolásból is látható, hogy Zentoy Dezső valóban kényes kérdése- ket érintett Ilyen bátor és politikus meggyő—
ződésére fényt derítő tanulmánya ,,Az 1926—
05 téli hajtóvadászat" című dolgozata. mely a választási visszaéléseket tárja fel. valamint a zsidótörvény ellen szerkesztett tóblasoroza-
ta.
Halálának 40. évfordulóján kegyelettel és hálával emlékezünk Zentay Dezsőre, elvtár—
sunkna, barátunkra, a nagynevű publicistára.
a Központi Statisztikai Hivatal egykori elnö- kére.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADEMIA STATlSZTlKAl BIZOTTSÁGÁNAK ÚLESE
KELETl ANDRÁS
A Magyar Tudományos Akadémia Statisz—
tikai Bizottsága 1986. május 29-én Nyitrai Ferencné _. dr.-nak. az MTA Statisztikai Bí- zottsága elnökének elnökletével ülést tartott.
Az ülés napirendjén ..A reprezentatív lakos- sági felvételek megbízhatóságának néhány elvi kérdése" szerepelt A téma előadója dr.
Marton Adám kandidátus, statisztikai főtaná- csos volt. A korref—erensek dr Kolosi Tamás, az MSZMP KB Tórsadalamtudomónyi ln'oéze—
tének osztályvezetője és dr. Vita László, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Statisztwloai Tanszekének adjunktusa volta-k
Marton Ádám vitaindító előadásának fon-
tosabb monda'nívalói a következőkben fog-
lolhatők össze
A Központi Statisztikai Hivatalban tíz éve hozták létre az Egységes Lakossági Adatfel- vételi Rendszert (ELAR), melynek keretében
folynak a lakosság körében végzett adatgyűj- tések. Az ELAR—nak két fő alrendszere van:
az egyik a Háztartási Költségvetési Felvétel, melyre minden páratlan évben kerül sor (H
minta), a másik a Társadalmi Demografiai Alapadatok felvétele, mely minden páros év—
ben folyik _(M minta).
Az ELAR létrehozása óta eltelt tiz eszten—
dőt a vizsgált témák sokrétűsége és a mód- szertani útkeresés jellemezte. Az egyik leg—
alapvetőbb módszertani probléma az, hogy miként lehet a különböző felvételi eredmé-
nyek megbizhatóságárál képet kapni.
A reprezentativ statisztikák megbízhatósá—
ga lényegében a következő három tényező—
től függ:
— a mintavételi hibától.
— a válaszadási hibától.
-— a becslési módszer esetleges tanításától.
*914 szimat
A mintavételi hiba a mintavételi terv és a variancia ismeretében kiszámítható. Az elő—
adó sajnálatosnak minősítette hogy a minta- véte'li hibát nem mindíg számolják ki. illetve elfogad—hatatlanul nagy hibával rendelkező
"mutatók is közlésre'keri'rlnek. Módszertanilag kevésbé tisztázott kérdés a válaszadási hiba meghatározása. mely a feltett kérdés nem pontos értelmezéséből. annak ..kényes" vol- tóból. bizonyos presztizs szempontok által motivált válaszokból, fáradtságból, a nem pontos emlékezetből stb. adódhat. A kapott információk megbízhatóságónak növeléséért sokat lehet tenni az adatszolgáltató-kra há- ruló terhek csökkentésével. Ezt — véleménye szerint — az M mintának és ennek megfele—
lően a felvételi programoknak két részre osz- tásával lehetne megoldani, miáltal a rész- minták külön—külön is értékelhető eredménye- ket adnak. egyesítés után pedig magasabb szinten komplexebb elemzést tesznek lehető—
vé. Az adatszolgáltatók túlterhelése mellett válaszadási hiaba forrásai lehetnek többek kö—
zött: a kérdések nem megfelelő megfogalma- zása. a kérdőívszerkesztés és az összeírói munka hiányosságai. Ezeken a területeken is sok lehetőség van a javításra.
Az adatok minőségével kapcsolatban az előadó felhívta a figyelmet az Európai Sta- tisztikusok Értekezletének ajánlására, amely felsorolja. hogy mi mindent kellene közölni a statisztikai adatok meg—bizhotóságáról. Az ajánlások megfontolását, hasznosítását java—
solta
A továbbia—kban'az előadó a becsléselmé- lettel kapcsolatos problémákkal foglalkozott.
Az utóbbi években a külföldi szakirodalom- ban széles körben elterjedt két fogalom, az egyik a valószínűségi mintán alapu—ló design- based) becslés, a másik a modellen ala—
puló (model-based) becslés. A valószínűségi mintából történő becslések a véletlenszerű- ség elvén alapuló mintavételi tervtől függnek, a modellek alapján végzett becsléseket az elméleti alapsokaságról tett feltevések hatá- rozzák meg Az ELAR-felvételekből. történő becslések a ..design- based" becslések körébe tartoznak. Előfordul azonban. hogy olyan részletezettségű információkra van szükség, amelyek az adott mintanagyság mellett már nem becsülhetők eléggé megbízhatóan, és ezért valamilyen matematikai statisztikai el- járással kell javitani a becslések megbizha- tóság át Az ilyen jellegű problémák megol- daságra felhasználható módszereket .,kisterü—
leti" módszereknek nevezik A kisterületi becs- lések esetében a véletlen mintán és a mo- dellen alapuló megközelítés ötvöződik, mivel :) valószínűségi minta méretéből adódó kor- látok meghaladására mindig valamilyen mo- dell't használnak. E témához kapcsolódik az adathiányok problémája; Véleménye szerint az ELAR—ban az adathiányok kezelése nincs
megnyugtatóan megoldva; a tovabblepes út- jó modellek használata lehet. : _
Kolosi Tamás korreferátumáuban az előadó által említett három hibaforrá'son kívül még két hibafo'rrást jelölt meg: ' ,
— a módszertani elemzési hibafarrőst.
-— az interpretációs hibafarrást.
A módszertani elemzési hiba forrása a sto- tiszt'rkai elemzési techniiikáfkban keresendő, és a manipulációs eszközök bővülésével párhu- zamosan e hibaforrás hatása egyre nagyobb lehet Az interpretációs hiba az adatokból levont pontatlan következtetésekből illetve
hibás elméleti feltevésekből adódik.
Kolosi Tamás, az adatok megbizhatáságá—
val kapcsolatban két érdekes összefuggésre hívta fel a figyelmet. Az egyik arra mutat rá.
hogy a mérés módja. szempontjából.—Ara .szub- jektiv — véleményekre vonatkozó - adatok megbízhatóbbaaknak tekinthetők. mint a té- nyekre vonat—kozó objektiv adatok mivel a véleményeket közvetlenül mérjük. a tényeket pedig közvetve. A másik összefüggés arra vi- lágit rá. hogy a megbízhatóság függa fel- dolgozottság szintjétől. Eszerintaz egyedi adatok mindig megbizhatatlanabbak. mint az integrált, feldolgozott adatok. Például a kor- relációszámitás vagy a 12 -próba eredménye—
it az eredeti adatok minősége már kevéssé befolyásolja. Tudományos értelemben nincs abszolut megbizható adat, mivel minden adat csak konnotáoiója'ban. tartalmi őssze- függle'seiben igaz. Jó lenne. ha a Központi Statisztikai Hivatal publikációiban többet kö- zölne az adatok megbizhatóságóról;'a hiba- határokról. Bizonyos esetekben talán még ..—tól—ig" adatok közlése is szóba jöhet. Meg kellene fontolni, hogy a nem arányos minta alkalmas--e többcélú felvételek végzésére.
Nem biztos, hogy a beépített aránytalansá- gokat korrigálni hivatott felszorzási technika megoldja a problemakat.
Vita László korreferátamáfban leszögezte. -. '—
hogy a tíz évvel ezelőtt létrehozott ELAR a lakossági felvételek koordinált és gazdaságos formája. A válaszadási hibánál talán kifeje—
zőbb fogalom lenne a felvételi hiba, mely magában foglal, minden nem mintavételi lvi—
bát.guA felvételi hiba vizsgálata megmutatja, hogy milyen tényezakön keresztül javítható az adatok minősége. Sokszor nem is a minta- vételi hiba a meghatározó. hanem a felvé- teli hiba. Jó volna ha minden publikált
ELAR- adat mellettemlítést tenneneka min-
tavételi hiba nagyságáról, úgy mint.például a jövedelemfelvétel esetében. Ennek hiányá- ban az adatok túlelemzésének veszelye ne—
hezen hárítható el.A közvéleménnyel is el lehetne talán fogadtatni a ..—tál-—ig'f— adato- kat. A minta telepálésnagyság szerinti arány—
talansága szükséges, de célszerű;; súlyrend—
szert egyszerűsíteni.
SZEM LE
) 915
Az előadást és a korreferátumokat élénk vita követte. Éltető Ödön, a Központi Statisz—
tikai Hivatal osztályvezetője felszólalásában jelezte. hogy hamarosan megjelenik a Köz—
pointi Statisztikai Hivatal új módszentani fü- zete, amely bemutatja az ELARdmintát. A—
mennyiben lakossági felvétel céljaira a két népszámlálás között egy minta—keretet válasz- tunk ki. ez nem marad arányos még akkor sem, ha a kiválasztás eredetileg arányos volt.
Tehát két lehetőségünk marad: vagy minden felvételre új mintát veszünk, vagy súlyozunk.
A kisterületi becslések céljára nem mindig állnak rendelkezésre információk, illetve ezek nem mindig elég jó minőségűek. Kolosi Ta- más véleményével vitatkozva rámutatott arra.
hogy a feldolgozottsági fok' növelése nem fel- tétlenül növeli a megbízhatóságot.
Ezt követően Párniczky Gábor, Éltető Ödön.
Kolosi Tamás, Marton Ádám és Keleti And- rás a ,.desirgn—ába'sed versus model—based" fo- galompár értelmezéséhez. valamint az ará- nyos—nem arányos mintavétel problematiká-
jához szőtt hozzá. A felszólalók között egyet- értés alakult ki abban, hogy a modellen ala- puló becslések nem kívánják meg a mintavé—
teltől (: véletlen kiválasztást. a becslések jó- sága a vizsgált sokaságra vonatkozó feltevé- sek helyességétői függ. Az ELAR—minta kivá- i'aszta'sakor településnagyság szerin-ti rétege- zés szükséges, de a települések, körzetek foglalkozási struktúrája szerinti rétegzés már túlságosan bonyolulttá teszi a súlyreadszert.
A kisterületi becslési módszerek az ELAR- ban általában a megyei adatigények kielé- gítését szolgálják. Nem minden felvétel ered- ményei szükségesek azonban megyék szerinti részletezettségben, vannak viszont olyan tel- vételek, amelyekről előre lehet tudni. hogy a megyék szerinti bontás fontos elemzési szempont lesz. llyen esetekben a megbizható megye—i adatok iránti igényt már a felvétel tervezésekor figyelembe kell venni.
Az ülésen elnöklő Nyitrai Ferencné dr. ösz—
szefoglallójában az előadást és a vitát na- gyon hasznosnak és tartalmasnak minősítette.
Megálilapitotta, hogy a felszólalók közül sen- ki sem kérdőjelezte meg a Központi, Statisz- tikai Hivatalban falyó lakossági adatgyűjté- sek módjárt. A reprezentativ lakossági adatfel—
vételekmegbizhatóságával foglalkozó tevé- kenység kereteit, programját az előadás és a kapcsolódó hozzászólások gyakorlatilag meghatározták. A Központi Statisztikai Hiva- tal az adatai megbizhatóságával kapcsola- tos módszertani gondokat a szakmai .nyil- vánosság elé tárja. de sajnos a szélesebb közvélemény nem tűr el két választ egy kér- désre. ne'-ha még a 0.1 százalékos hibaha- tárt is nehezen fogadja el. A kisterületi becs—
lések jelentőségét alátámasztja az a tény.
hogy a társadalomstatisztikai adatok iránti megyei igény és érdeklődés teijesen érthe- tően fokozódik. s ennek az igénynek a kielé- gítését a Központi Statisztikai His/atomok ma-
gára kell vállalnia.
