A MAGYAR
TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTAROSAI
1 8 3 1 - 1 9 4 9
TUDOMÁNYOS A K A D É M I A KÖNYVTAROSAI
1 8 3 1 - 1 9 4 9
K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I
P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E
A C A D E M I A E S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E
18 (93)
ÚJ S O R O Z A T
S O R O Z A T S Z E R K E S Z T Ő :
R E J T Ő I S T V Á N
A MAGYAR
TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTAROSAI
1 8 3 1 - 1 9 4 9
B U D A P E S T • 1 9 8 7
Lektorálta: F. Csanak Dóra
ISBN 9 6 3 7 3 0 2 2 5 5 ISBN 0 1 3 3 - 8 8 6 2
A kötettel az Akadémiai Könyvtár 1831 - 1949 közötti dolgozóinak b i o g r á - fiáját kapja kézhez az olvasó, részint t ö r t é n e t i összefoglalásban, r é s z i n t é l e t - r a j z i felsorolásban. A tanulmány h á r o m fő fejezetet t a r t a l m a z : az e l s ő a könyvtár fejlődését vázolja, elsősorban a könyvtárosok kinevezésének, a l k a l - mazásának é s munkásságának szempontjából. A második fejezet a k ö n y v t á r o - sok anyagi helyzetének é s munkakörülményeinek alakulásával foglalkozik. A harmadik a tulajdonképpeni biográfiai r é s z alfabetikus rendben.
A tanulmányban a s z e r z ő egyrészt i s m e r e t l e n , m á s r é s z t elfelejtett a d a - tok f e l t á r á s á v a l olyan összefüggésekre p r ó b á l j a felhívni a figyelmet, melyek a könyvtár történetének további v i z s g á l a t á r a ösztönöznek. Úgy véltük, hogy a könyvtárosok létszámalakulásakor a mindenkori könyvtárvezető s z e m é l y é t , hivatali m a g a t a r t á s á t é s munkásságát kell bemutatnunk. Azt kívántuk e z z e l é r z é k e l t e t n i , hogy a vezetők működése hogyan vitte e l ő r e az intézmény f e j - lődését; a napi feladatok végrehajtásán t ú l , mennyire t a r t o t t á k szem előtt a gyűjtemény gondozásához szükséges s z e l l e m i erők g y a r a p í t á s á t , munkatársaik k i v á l a s z t á s a kapcsán gondoltak-e a könyvtár jövőjére, a kulturális életben b e - töltött s z e r e p é r e .
Ha szigorúan tartottuk volna magunkat a fentebb i s m e r t e t e t t elvhez, t u - lajdonképpen 1851-től kezdve, az első főkönyvtárnok kinevezésétől k e l l e t t vol- na a személyzet létszámalakulását nyomon kísérni. Ez azonban nem l e t t volna helyes, hiszen az Akadémia Könyvtárának alapjait a T e l e k i - n e m z e t s é g 1826- ban adományozta az Akadémiának é s a gyűjtemény 1844-ben tulajdonába is k e - r ü l t . Ugyanakkor az Akadémia működése folytán saját könyvtára is kialakult é s a két könyvtárrész gondozása az A k a d é m i á r a h á r u l t . E z é r t szükségesnek látszott kitérni a r r a , milyen helyet foglalt el a könyvtár az Akadémián belül;
illetőleg megvalósulása hogyan tükröződött az Alapszabály é s Ügyrendben.
Miért nem került korábban kinevezésre főkönyvtárnok é s kik voltak a könyv- t á r kezelői 1851 előtt. Mindezek indokolják, hogy az é l e t r a j z o k között s z e - repelnek 1848-ig az Akadémia jegyzői- é s levéltárnokai, valamint azoknak az írnokoknak az adatai, akikről megállapítható volt, hogy részük lehetett a könyvtár kezelésében.
A fokönyvtárnokok v á l a s z t á s a , illetőleg kinevezése egyben korszakhatárt i s jelöl a tanulmányban. Időszakunkban a személyi változások az o tevékenységük- kel kapcsolatosan fordulnak elo.
A tanulmány második r é s z é b e n ismertetett adatok rávilágítanak a r r a , m i - lyen viszonyok é s milyen körülmények között dolgoztak az egykori könyvtárosok.
A harmadik r é s z h e z azt kell megjegyeznünk, hogy csak biográfiai ö s s z e á l - lítást készíteni n e m lett volna c é l s z e r ű ; könyvtártörténet nélkül nincs mihez kapcsolni az é l e t r a j z o k a t .
Az Akadémiai Könyvtár első otthona a Trattner-ház 2. emeletén
A KÖNYVTAR FEJLŐDÉSE A KÖNYVTÁROSOK KINEVEZÉSE.
ALKALMAZÁSA ÉS MUNKÁSSÁGA SZEMPONTJÁBÓL 1 8 3 1 - 1 9 4 9
Az Akadémia e l s ő " A l a p r a j z a és R e n d s z a b á s a i " - b a n [ l ] hiába keressük a könyvtárra vonatkozó p a r a g r a f u s o k a t . Az a különbizottság — Alkotó küldött- ség néven is szokás emlegetni — amelyik 1828-ban hivatva volt az Alapsza- bály és Ügyrend kidolgozására, b á r tudatában volt a Telekiek hazafias t e t t é - nek, hogy tudniillik az Akadémia működéséhez egy tekintélyes főrangú c s a l á d , o r s z á g o s a n is e l i s m e r t , mintegy 30 ezer k ö t e t e s könyvtára fog majd r e n d e l - k e z é s é r e állnia, az egyes p a r a g r a f u s o k kidolgozásakor a könyvtár meglétét é s a könyvtárvezetőt (könyvtárnokot) mint t i s z t v i s e l ő t , nem r e g i s z t r á l t a .
A könyvtárt illető p a r a g r a f u s o k csak az 1860-ban megjelent szabályzat- ban fordulnak elő e l ő s z ö r . Ennek alapjait azok a r e f o r m t ö r e k v é s e k hozták
l é t r e é s szabályozták, melyek 1833-ban illetőleg 1845-ben az Akadémia A l a p - szabály é s Ügyrendje megváltoztatását tűzték ki célul.
Az Akadémia 1833. f e b r u á r 25-én tartott kisgyűlése, Széchenyi István a j á n l á s á r a , határozatban mondta k i , hogy k ö r l e v é l menjen minden rendes akadémiai tagnak, amelyben felkérendők, tegyék meg írásban észrevételeiket az alapszabály változtatással kapcsolatosan. A körlevélben felszólított tagok küldjék be véleményüket egy kinevezendő bizottságnak, az a tagok javaslatait egybeszerkeszti, é s a nagygyűlési vitában kialakult észrevételek kiegészítése után a bizottság t e r j e s s z e a módosított alapszabályt az Igazgatóság elé, amely
azt továbbítja királyi jóváhagyásra.[2]
Teleki József 1833. m á r c i u s 23-án kelt levelében nem h e l y e s l i a kisgyű- l é s határozatát a körlevelet illetően, sem e l ő z e t e s bizottság kiküldését az Alapszabály és Ügyrend r e f o r m j á n a k kidolgozására, hanem " h a a Tekintetes T á r s a s á g kíván is némely változtatásokat t e n n i , azoknak csak némely egyes szabásokat [szabályokat] lehet érdekelni, a fővonásoktól a t ö r v é n y tiszta é r - t e l m e s z e r i n t az e l s ő országos küldöttségnek s e m volt szabad eltávozni és
így azt m i sem t e h e t j ü k " . Azt ajánlotta tehát, hogy az alapszabályok é r i n t é s e nélkül, a szükséges ügyrendi változtatásokat a nagygyűlés alatt végezze el az Akadémia "előleges küldöttség" nélkül.[3]
Az 1833. évi nagygyűlés november 2-án kezdődött és n o v e m b e r 15-ig, a vasárnapokat kivéve, 12 napon á t t a r t o t t . Voltak napok amikor délelőtt és
délután is folytak az ülések é s november 9 - é t kivéve minden alkalommal t á r - gyalták az Alapszabály é s Ügyrend módosításait, A véghatározat eképpen szól:
" . . . a titoknoki hivatalra bízatik a módosított rendszabályoknak a gyűlés jegy- zökönyveiből kiszedése; a h e t i ülésre pedig a latin fordításnak ezekhez a l - k a l m a z á s a , hogy e tárgy a jövő márciusban tartandó igazgatósági tanácsnak múlhatatlanul e l ő t e r j e s z t e t h e s s é k " . [ 4 ]
Az 1833-ban készült módosított Alapszabály és Ügyrend megtalálható az Akadémia Könyvtára K é z i r a t t á r á b a n . J e l z e t e : Tört. 4 - r é t 23. Több példány készült belőle Toldy F e r e n c autográf példánya alapján. Ennek címe: "A M a - gyar Tudományos Akadémia T e r v e és R e n d s z a b á s a . 1833. Leírta Toldy F e - r e n c " . [5]
Az 1833. évi akadémiai nagygyűlés az Alapszabály é s Ügyrend t á r g y a l á s a során foglalkozott a könyvtárt illető paragrafusokkal i s , sőt a vita folyamán minden valószínűség s z e r i n t , eléggé kiélezetten vetődhetett fel a Teleki-könyv- t á r átvétele, m e r t a nagygyűlés állásfoglalása e tekintetben a következő: " H a - tároztatik, hogy a T á r s a s á g pénztára jelen állapotja m e l l e t t , mint azt a M. Elölülő ú r megmutatta, ezen könyvtár felállitása m é g m o s t eszközölhe- tetlen lévén; az ügy jövő nagygyűlésig h a l a s z t a t i k el".[6]
Az 1834. évi nagygyűlés azonban nem foglalkozott a könyvtár átvételével, mint ahogyan az Igazgatótanács sem a módosított alapszabállyal. Amint az az Akadémia jegyzőkönyveiből kiderül 1833. f e b r u á r 5.-től 1835. szeptemberéig nem volt t e l j e s számú, határozatképes igazgatósági ü l é s , amely é r v é n y r e juttatta volna a nagygyűlés fentebbi h a t á r o z a t a i t . 1835 után pedig e l f e l e j t ő - d ö t t . ^ ]
A könyvtár szempontjából mégis e r e d m é n y e s volt az alapszabályok m e g - változtatására irányuló r e f o r m t ö r e k v é s , amennyiben a titoknoki hivatal á l t a l összeállított ú j Alapszabály é s Ügyrend e l ő s z ö r foglalja szabályokba az a k a - démiai könyvtár é s levéltár nevét, helyét, gyarapodásának módját, h a s z n á l a - t i r e n d j é t , é s ami dolgozatunk szempontjából elsősorban fontos: az Akadémia tisztviselői között a könyvtárnok és levéltárnok feladatait. Ez az első " k ö n y v - t á r i szabályzat" feltételezi, illetőleg r ö g z í t i azt a tényt, hogy az Akadémia a Teleki-könyvtárt saját használatába m á r á t v e t t e . Idézzük fel az alapszabályból
a könyvtári vonatkozású r é s z e k e t :
"VI. Cikkely. Az Akadémia tisztviselői. [22. oldal]
Könyvtárnok: Ezt a rendes vagy levelező tagok közül v á l a s z t j a , a könyvtárt adományozó g r . T e l e k i - n e m z e t s é g ; s az e hivatalért bizonyos évdíjat i s húz.
Ez szorgos gondját viseli a könyvtárhoz t a r t o z ó minden könyvek, k é z i r a t o k , tabellák, abroszok s rajzolatoknak, azokat a legjobb rendben t a r t j a ; r e n d -
s z e r e s l a j s t r o m a i k a t készíti é s folytatja; a tagoknak kölcsönzött darabokról pontos jegyzőkönyvet viszen, s felügyel, hogy azok a m a g a idejében hiány é s k á r nélkül v i s s z a t é r í t e s s e n e k : végre a könyvtár szükségleteiről évenként e l ő - t e r j e s z t é s t t e s z e n a nagygyűlésnek, mely azt helybenhagyván, az igazgatóság- hoz mozdítja elő.
A levéltárnok: kinek hivatalát a segédjegyző v i s z i , k ö t e l e s s é g e az e l t é t e l r e r e n d e l t minden n e m ű i r o m á n y o k a t híven ő r i z n i ; azokat a s z o k o t t jegyekkel m e g j e l ö l v e , a legjobb rendben t a r t a n i , s r ó l u k l a j s t r o m o t í r n i .
IX. Cikkely. Az A k a d é m i a Könyvtára é s L e v é l t á r a . [ 3 1 - 3 3 . o l d . ]
A Magyar A k a d é m i a i K ö n y v t á r alapját azon gazdag é s n a g y b e c s ű könyv- é s k é z i r a t g y ű j t e m é n y t e s z i , m e l l y e l a g r . T e l e k i - n e m z e t s é g h a z a f i l e l k ü s é g e á l - dozott a t u d ó s - t á r s a s á g n a k : g y a r a p o d á s á t pedig r é s z i n t a b u z g ó b b hazafiak é s í r ó k ajándékaitól v e s z i , r é s z i n t az igazgatóságtól e v é g r e a t á r s a s á g s z ü k s é g e i - hez k é p e s t évenként h a t á r o z a n d ó p é n z s u m m á n a k köszöni. F e l ü g y e l e n d r á e g y , f á r a d s á g a i é r t illő f i z e t é s s e l f e l r u h á z o t t könyvtárnok, ki m e l l é , a szűkség ugy kívánván, segéd i s r e n d e l t e t h e t i k a t á r s a s á g í r n o k a i közül.
Noha pedig ezen könyvtár közvetlenül c s a k az a k a d é m i a i tagok h a s z n á l a t á r a van s z á n v a , s e v é g r e v a s á r - é s ünnepnapokat kivéve, m i n d é g t á r v a van, m i n d - azáltal hetenként e g y s z e r n y i t v a áll o l v a s ó s z o b á j a a tudományok minden egyéb b a r á t j a i n a k i s . Neve: M a g y a r Akadémiai Teleki-Könyvtár; h e l y e ugyanazon épület, hol a T á r s a s á g g y ű l é s e i t t a r t j a .
A levéltárban őriztetnek a t á r s a s á g mindennemű i r o m á n y a i , levelei, ü l é - s e i h e z t a r t o z ó k é z i r a t a i , m e l y e k e l t é t e l r e rendeltettek; ú g y jegyzőkönyvei s az úgynevezett Tagok könyve i s : a segédjegyzőnek, ki e g y s z e r s m i n d l e v é l - t á r n o k , gondviselése a l a t t . "
Az Ügyrend a következőket foglalja m a g á b a a könyvtárt é s a levéltárt illetően:
" I I . Cikkely. Tagok. [ 4 2 - 4 3 . o l d . ]
21. pont. A s e g é d j e g y z ő o s z t o z i k a titoknok gondjaiban, k i n e k szükség e s e t é - ben képét i s v i s e l i , s a l e v é l t á r r a ő ügyel f e l .
24. pont. A könyvtárnok a könyvtárnak v i s e l i gondját, azt jó rendben t a r t j a , r e n d s z e r e s l a j s t r o m o k a t í r , a kölcsönzött d a r a b o k r ó l könyvet v i s z e n , s m e g - t é r í t é s ö k r e ügyel; s v é g r e a gyűjtemény s z ü k s é g e i t évenként e l ő t e r j e s z t i a nagygyűlésnek.
m . Cikkely. V á l a s z t á s . [ 4 6 - 4 7 . o l d . ]
37. pont. Titoknok é s s e g é d j e g y z o a r e n d e s tagok k ö z ü l . . . választatnak elegyes ülésben, szavazatok t ö b b s é g e á l t a l .
38. pont. Könyvtárnokot a g r . T e l e k i - n e m z e t s é g nevez.
47. pont. írnokot é s c s e l é d e t , kiknek s z á m á t az i g a z g a t ó s á g határozza m e g , az Elölülő n e v e z .
IV. Cikkely. F i z e t é s e k é s jutalmak. [47. o l d . ]
4 3 . pont. Rendes tagok, t i t o k n o k , s e g é d j e g y z ő - é s l e v é l t á r n o k , könyvtárnok, p é n z t á r n o k , e l l e n ő r é s ügyvéd munkáikhoz illendő f i z e t é s t v e s z n e k .
44.pont. írnok é s cseléd s z á m r a szolgálataikhoz képest az igazgatóság s z a b d í j t .
VI. Cikkely. Könyvtár. [51. o l d . ]
61. pont. Az Akadémiai Teleki-Könyvtár minden nap v a s á r - é s ünnepnapokat kivéve a tagok használásának t á r v a áll, külsőknek csak e g y s z e r hetében.
62. pont. Minden rendbéli t a g vehet költsön a Teleki-Könyvtárból könyvet, kéziratot n e m . A könyvtárnok feljegyzi egy s a j á t , a r r a szolgáló könyvben a költsönvetteket, a kölcsönvevő azt aláírásával megerősíti.
63. pont. Hat hétnél tovább könyv nem m a r a d h a t kívüli s ezen esetben a könyvtárnok annak visszaküldetését sürgeti. Elveszett vagy károsodott munka helyett, m á s t köteles s z e r e z n i az illető t a g . "
A szabályzat fenti r é s z l e t e i : a könyvtár elnevezése, elhelyezése a m i n - denkori akadémiai épületben, a személyzet választása, i l l . kinevezése, a könyvtárhasználattal kapcsolatos előírások, a gyarapítás m ó d j a i , m á r mind előre mutattak az Akadémia Könyvtárának működését illetően. Annak e l l e n é r e , hogy ez az Alapszabály és Ügyrendtervezet, különböző okok m i a t t , nem l é p - hetett életbe.
Részlet az 1833. évi Ügyrendi tervből
KÖNYVTÁRKEZELÖK 1851-IG
A KÖNYVTÁRI MUNKA KIALAKULÁSA 1831 - 1838
Az Akadémia Könyvtára kezdetektől fogva adományok és v á s á r l á s o k útján különféle gyűjteményekkel gyarapodott. Könyv, k é z i r a t é s folyóiratokon kívül régi é r m e k e t és m á s régiséggyűjteményeket is elfogadott, illetve egyes h a - gyatékokkal üyenek i s tulajdonába kerültek. Ezeken kívül szaporodott saját l e v e l e z é s e , jegyzőkönyvei, irományai. Szükségszerű volt tehát, hogy a l a s s a n kialakuló gyűjteményeket valaki a tisztviselők közül gondozza. Eleinte ez nem volt olyan t e r h e s f e l a d a t , és nem töltötte ki egy e m b e r egész napi teendőit.
A gazdaságossági szempont is indokolta, hogy ne főfoglalkozású t i s z t v i s e l ő végezze ezt a munkát. így csak a segédjegyzőre gondolhatott az Akadémia, akinek alapszabályban foglalt feladata a titoknok [főtitkár] helyettesítése, egyben a levéltárosi funkció e l l á t á s a volt.
Az e l s ő segédjegyző- és levéltárnok, akit 1831. f e b r u á r 20-án az e l e - gyes ülés választott m e g , Schedel (a továbbiakban: Toldy) Ferenc volt. így kezdettől ráhárult a feladat, nemcsak az Akadémia irományainak, hanem az ajándékba küldött, a vásárolt könyveknek é s folyóiratoknak k e z e l é s e . Ehhez járult az 1830-as évek közepétől a c s e r é b e , majd később a kötelespéldány- ként küldött kiadványok gondozása.
A Régi Akadémiai Levéltárban fellelhető egy 1832-ből s z á r m a z ó i r a t
— "Schedel F. r . t a g s Levéltárnok, mint a folyóirások gondviselője" —, a l á í r á s s a l , ami közli az Akadémia tagjaival a folyóiratok új használati rendjét.[8] Kitűnik ebből, hogy van egy használati könyv, melybe minden tag b e í r h a t j a neve m e l l é , mely folyóirat új füzetét kívánja kölcsönözni; és hogy a levéltárnok azt m á s n a p elküldeti s z á m á r a . A legközelebbi ülésnap reggelén a levéltárnok v i s s z a h o z a t j a a kölcsönzött példányt é s t ö r l i a használati könyv- ből. [9]
Nincsenek k o r a i adatok a könyvkölcsönzésről. Az 1830-as évek elején e r r ő l nem is igen lehetett szó, m e r t az Akadémia saját könyvtára csak l a s s a n szaporodott; a Teleki-könyvtár könyveinek k ö l c s ö n z é s é r e 1840-től van adatunk.
Az Akadémia kiteljesedő munkálkodása nyomán halmozódtak a tennivalók a titoknoki hivatalban. A segédjegyző- é s levéltárnoknak egyre többször k e l - lett Döbrentei Gábor főtitkárt helyettesíteni. A könyvtárral kapcsolatos m u n - kák ellátásába ekkor vonta be a segédjegyző- é s levéltárnok az akadémiai írnokot. Az e l s ő írnok, akinek kezenyoma megtalálható a könyvtári i r a t o k - b a n , Kecskeméthy Csapó Dániel. 1834-ben a Kresznerics-hagyaték m e g v é t e - l e s o r á n , a hagyaték könyveinek jegyzékét i s ő állította ö s s z e . f l O ]
Toldy F e r e n c e t 1835 szeptemberében választotta meg az Akadémia f ő - t i t k á r n a k . Helyébe új segédjegyző- é s levéltárnok került Czuczor Gergely személyében, aki örökölte a könyvtárosi teendőket. Amikor 1836-ban az Akadémia tágasabb épületbe — a T r a t t n e r Károlyi házba — költözött, elkezd- t e az addig összegyűlt könyvek l a j s t r o m o z á s á t . 1837 augusztusáig kb. 2200 művet vett állományba. Ez a katalógus m a i s megvan a könyvtár K é z i r a t t á r á - b a n . [ l l ] Czuczor Gergely könyvtárosi tevékenységéhez fűződik az új " F o l y ó - iratkölcsönzési könyv" bevezetése ugyancsak 1836-tól, (K 879) melyet a k ö l - csönzők neveinek betűrendjében vezetett.
Az éppen csak megindult, r e n d s z e r e s könyvtári munka h a m a r o s a n abba- m a r a d t , m e r t Czuczor Gergely 1837. augusztus végén lemondott f u n k c i ó j á - r ó l . 1837. november 1 - t ó l Szalay László lett a segédjegyző- é s l e v é l t á r - nok. [12]
Szalay László folytatta a megkezdett könyvtári munkát. Egy-egy b e j e g y - z é s e megtalálható a Czuczor-féle katalógusban é s a folyóiratkölcsönzési könyv- b e n . Valószínűleg az akadémiai munkák t o r l ó d á s a miatt a könyvtári nyilván- t a r t á s o k a t ő m á r nem vezette olyan r e n d s z e r e s e n mint az előző években C z u c z o r . A dokumentumokban r a j t a kívül megtalálhatók Toldy F e r e n c f ő t i t - k á r , Kecskeméthy Csapó Dániel, Frankenburg Adolf akadémiai írnokok b e - jegyzései é s térítvényei i s . Mindkét dokumentumot 1839-ig, illetőleg 1842-ig vezették.
Az Akadémia s a j á t könyvtára, az évtized közepére h á r o m nagy szekrényt töltött meg, amely az ü l é s t e r e m melletti szobában volt elhelyezve.! 13] 1840- től ú j kölcsönzési füzeteket találunk a k ö n y v t á r r a vonatkozó iratok közt, most m á r nemcsak a folyóiratokról, hanem a könyvekről i s . A fentebb felsoroltak alapján, indokoltnak látszik az a m e g á l l a p í t á s , hogy a könyvtár történetének k o r a i időszakában az Akadémia mindenkori segédjegyzőjét é s levéltárnokát t e - kintsük a könyvtár kezelőjének, aki alkalmankint bevonta a könyvtári munkába az írnokokat i s .
Az 1830-as évtized végefelé az így kialakult akadémiai tisztviselői h a t á s - k ö r e g y s z e r r e változott meg. Az t ö r t é n t ugyanis, hogy az Akadémia Igazgató- t a n á c s a 1837-ben határozatot hozott a Teleki-könyvtár átvételére. [ 14 ] E l k e z - dődött az átvételt megelőző munkálatok m e g s z e r v e z é s e . (Az átvétel m ó d s z e - rének kidolgozása, helyiség b é r e l é s e , b ú t o r o z t a t á s , s t b . ) Mielőtt azonban a munkálatok befejeződtek volna, egy újabb nagyarányú — a Batthyány-féle — könyvtáradományozás, más intézkedést követelt az Akadémiától.
A KÖNYVTÁRŐR KINEVEZÉSÉNEK AKADÁLYAI
A könyvtárőr kinevezése összefüggött a Teleki-könyvtárnak az Akadémia s z á m á r a való átvételével. Az átvételnek több akadálya volt. Hiányzott a m e g - felelő helyiség a közel 30 e z e r kötet e l h e l y e z é s é r e , m e r t az Akadémia hivatali tevékenysége előbb a dunaparti Deron-ház néhány szobából álló bérletében, m a j d 1836-tól a T r a t t n e r - K á r o l y i - f é l e házban, tágasabb körülmények között folyt ugyan, de egy ilyen nagyságrendű könyvtár e l h e l y e z é s é r e itt sem volt lehetőség. Felvetődött az i s , hogy az Akadémia a könyvtárral együtt a N e m - zeti Műzeum épületében n y e r j e n elhelyezést.
Kollányi Ferenc: Az Akadémia és a Nemzeti Múzeum c . művében,[15]
azt í r j a , hogy az országgyűléseken 1812-től kezdve állandóan szerepelt a N e m - zeti Múzeum és a Magyar Tudós T á r s a s á g egymás m e l l e t t i , egymást k i e g é - szítő, egy közös épületben való működésének a t e r v e . "A t e r v felelevenítésé- r e rendszerint az a jelentés szolgált alkalmul, amelyet J ó z s e f nádor r e n d e l e - téből a Nemzeti Múzeum állapotáról az országgyűlés elé t e r j e s z t e t t e k " . Az 1830-iki o r s z á g g y ű l é s r e készült jelentés vitatása során az fogalmazódott m e g , hogy a két intézmény közös erővel építsen megfelelő épületet. Az 1832-1836.
évi Nemzeti Múzeum-i jelentésben a r r ó l van szó, hogy az Akadémia is a múzeum épületében legyen. Amikor azonban 1836-ban az országgyűlés m e g - szavazta az 500 e z e r forintot a Nemzeti Múzeum é p ü l e t é r e , a dekrétumban n e m történt említés a r r ó l , hogy az Akadémia is hozzájáruljon tőkével az é p í t k e z é s - hez, és a r r ó l sem volt s z ó , hogy az új épületben a Tudós T á r s a s á g o t is e l h e l y e z - zék. [16] Ettől eltekintve a rendelkezésünkre álló adatok azt bizonyítják, hogy József nádor az országgyűlés állásfoglalása után sem e j t e t t e el azt a gondo- latot, hogy az Akadémia é s a Nemzeti Múzeum közös épületben működjön, é s úgy látszik, hogy Teleki József elnök is egyetértett vele ebben a k é r - désben.
1843-ban elkészült a Nemzeti Múzeum palotája é s 1845-ben az Akadémia folyamodott a nádorhoz a több évvel korábban megígért múzeumi helyiségekért.
A folyamodvány zárófejezetében az áll, hogy "Ezáltal az Akadémia n e m c s a k t e t e m e s költséget takarítand meg évenként, hanem könyvkincseit, melyeket most csak a j ó s z e r e n c s e véd, t e l j e s biztonságba téve l á t a n d j a . . ."[17]
József nádor nem zárkózott el az Akadémia k é r é s é n e k t e l j e s í t é s e elől.
1846. f e b r u á r 17-én í r t levelében é r t e s í t e t t e az Akadémiát, hogy a Múzeum- ban a második emeleten r e n d e l k e z é s é r e állnak a helyiségek. [18] Az Akadémia kisgyűlése örömmel fogadta a Múzeum épületében leendő elhelyezkedést, e g y - s z e r s m i n d az é r t e s í t é s t az Igazgatótanács elébe utalta. [19] Ezt követően Toldy F e r e n c készített egy elhelyezkedési t e r v e t , amiben ajánlotta Telekinek egy főállású könyvtárnok kinevezését. Teleki azonban c s a k Toldy újabb s ü r - g e t é s é r e válaszolt e r r e a l e v é l r e . 1846. m á j u s 9-én azt í r t a , hogy m á r r é - gebben akart írni a nádor jóakaratáról az Akadémia i r á n t , de sok akadálya volt, " e z azonban minden sokféle elfoglaltatásaim mellett is csak azért t ö r - ténhetett meg, mivel a felküldött elhelyeztetési t e r v i r á n t legkisebb é s z r e - vételem sem fordulván elő, a dolog sürgetős nem volt. A könyvtárnok k i n e v e -
z é s e iránt oly akadályok gördültek elő, melyeket csak t e s t v é r e i m m e l i s z e - m é l y e s összvejövetelben leszek képes elhárítani."[20]
Ezek a huzavonák évekre elodázták a Teleki-könyvtár á t v é t e l é t , és ezzel összefüggően a könyvtárvezető kinevezését, amit maga a T e l e k i - c s a l á d sem szorgalmazott. Nincsenek adatok a r r a vonatkozóan, milyen körülmények a k a - dályozták a Teleki-családot a könyvtáros kinevezésében. Tény azonban, hogy Toldy m á r 1843-tól, Teleki J ó z s e f elnökkel való személyes találkozások a l - k a l m á v a l , többször szóvá tehette a könyvtáros kinevezését, sőt az is l e h e t - s é g e s , hogy ezekben a beszélgetésekben Hunfalvy Pál neve i s felvetődött.
Mindez nem j á r t eredménnyel. Elképzelhető, hogy Teleki csak az Akadémia végleges elhelyezkedése után, a n á d o r r a l é s az Akadémiával való egyeztetés alapján kívánta a könyvtár vezetőjét kinevezni.
Az 1846 decemberében t a r t o t t nagygyűlésen végérvényesen eldőlt, hogy az Akadémia nem költözhet a múzeumi helyiségekbe, m e r t a Múzeum g y ű j t e m é - nyei s z á m á r a is elég szűk a hely, é s hogy ezek szaporodása miatt az Akadémia előbb-utóbb k i s z o r u l n a az épületből.[21] József nádor 1847 elején meghalt, így az Akadémia költözködése e l m a r a d t .
Teleki József élete végéig reménykedett abban, hogy a Nemzeti Múzeum é s az Akadémia szorosabb kapcsolatba kerül. Minden jel s z e r i n t a könyvtári alapítólevél vonatkozó pontjai indították e r r e . 1853. m á r c i u s 14-én az Aka- d é m i a Igazgatótanácsában ő vetette fel azt a t e r v e t , hogy a Nemzeti Múzeum telkén építsen az Akadémia h á z a t . Ezt a t e r v e t Kubinyi F e r e n c a Múzeum igazgatója is p á r t o l t a . Miután az Akadémia igazgatóságának többi tagjai sem idegenkedtek a gondolattól, Teleki József az indítványt azzal i s támogatta, hogy a két intézet "különösen a két könyvtárnak egymást k i e g é s z í t ő h a s z n á - l a t a , megtermékenyítené munkásságukat".[ 22]
Az építkezésre tervek készültek, közösen a Nemzeti Múzeummal, amely- ben a Múzeum i s bővíteni a k a r t a helyiségeit. A terveket Albrecht főhercegnek nyújtották be, aki e r r e — m á r T e l e k i József h a l á l a után — 1856. február 19- én adott nemleges választ D e s s e w f f y Emil akadémiai elnöknek.[23]
A TELEKI-KÖNYVTÁR ÁTVÉTELÉNEK ELŐZMÉNYEI 1833 - 1838
Az a r e f o r m - m o z g a l o m , amely az 1830-as évek elején az Akadémia t e s - tületén belül az intézmény célkitűzésének és alapszabályának m e g v á l t o z t a t á s á - r a bontakozott k i , feladatául t ű z t e a Teleki-könyvtár átvételét é s használatba á l l í t á s á t . A kezdeményező e t é r e n Széchenyi István volt. Az 1833. június 3 - i kisgyűlésben " E l ő a d j a a Másodelölülő gróf [Széchenyi István], hogy a T á r s a - s á g pénzalapjának jelen állapotja s egyéb körülményeket tekintvén, még soká n e m leszen saját épülete az Akadémiának, hol könyvtárát melynek használha- t á s a jelennen e l s ő szükségei közé t a r t o z i k , felállíthatná: s hogy e s z e r i n t , oly helynek kifogadása óhajtható, hol e megbecsülhetetlen ajándékát a Méltósá- gos Teleki nemzetségnek ki lehetne t á r n i . A heti ülés kéri a nagygyűlést t e r - j e s z t e n é ebbeli óhajtását a Tekintetes Igazgatóság elébe; másfelől a Méltósá-
gos első Elölülő Úrnál is esedezvén, hogy a könyvtár átvételhetését mielőbb kieszközölni méltóztatnék".[24]
A három héttel későbbi kisgyűlésben a tagok szóvá tették a pesti nagy- könyvtárak (Múzeumi, Egyetemi) korlátozott h a s z n á l a t á t , és József nádor s e - gítségét kérték ahhoz, hogy az Akadémia t a g j a i az említett könyvtárak k é z i r a - tait ott helyben, az olvasóteremben használhassák.[25] Az 1833. évi nagy- gyűlés, mint m á r utaltunk r á , T e l e k i József elnöknek az Akadémia anyagi helyzetéről szóló beszámolója alapján az 1834. évi nagygyűlésre halasztotta a Teleki-könyvtár felállításának tárgyalását. [26]
Toldy F e r e n c főtitkárrá é s Czuczor G e r g e l y segédjegyzővé é s l e v é l t á r - nokká v á l a s z t á s a k o r 1835-ben i s m é t felmerült a Teleki-könyvtár átvételének ügye: "A mélt. másodelölülő ú r azon óhajtását fejezvén ki, v a j h a a mélt.
g r . Teleki-ház á l t a l nagylelkűen felajánlott könyvtár a tagok é s a közönség s z á m á r a minél előbb nyittathatnék fel".[27] A j a v a s l a t r a a következő h a t á - rozat született:" Küldöttség neveztetik e t á r g y i r á n t bővebb j e l e n t é s és j a - vaslat tétele végett, melynek az indítványtevő g r . elölülése a l a t t , tagjaiul, Döbrentei, Kállay, P e t r o v i c s , Schedel r . tagok é s Helmeczy pénztárnok n e - veztetnek: kijelentvén ekkor a M . g r . Elölülő, hogy famíliája könyvtárnokul P e t r o v i c s F r i d r i k e t fogja választani".[28] P e t r o v i c s Frigyes egy ideig a T e - leki-családnál nevelősködött é s ezen túlmenően s z o r o s b a r á t s á g fűzte Teleki Lászlóhoz (1811-1861). P e t r o v i c s o t az elnök T e l e k i József i s nagyrabecsülte.
A kinevezett bizottság elkészítette j a v a s l a t á t a Teleki-könyvtár költözte- t é s é t illetően, melyet az Igazgatótanács 1836. szeptember 1 0 - i ülésében t á r - gyalt. A javaslat a mi szempontunkból a z é r t fontos, mert kitűnik belőle, hogyan képzelte el akkor az Akadémia a m á r átvett könyvtár személyi e l l á - tottságát. Az e l ő t e r j e s z t e t t bizottsági vélemény a r r ó l szólt, hogy a könyv- t á r költöztetése 600 forintból megoldható l e n n e . Ezután az e l s ő két év k ö l t - ségkiadásai a következőképpen alakulnának: a könyvtári s z á l l á s b é r 500 f o r i n - tot tenne ki, a katalógusok k é s z í t é s é r e két könyvtári írnok volna alkalmazan- dó, akiknek f i z e t é s e , személyenként évi 300 forintot számítva, 600 forint, egy könyvtári szolga fizetése évi 200 forint, f ű t é s r e 80, és egyéb kiadásokra 20 forint kellene. Két év alatt a katalogizálást b e lehetne f e j e z n i , s ekkor a z u - tán elég lenne egy könyvtári írnok, illetőleg egy könyvtáros. így a könyvtár fenntartása azontúl évi 1100 forintba kerülne.
Az Igazgatótanács a javaslat megvitatása után egy é v r e i s m é t e l h a l a s z - totta a Teleki-könyvtár költöztetését. Minden valószínűség s z e r i n t k ö z r e j á t - szott a negatív döntésben P e t r o v i c s Frigyes hirtelen halála, de a döntő é r v mégis az a tény lehetett, hogy az Akadémia jövedelme nem volt elég. Hogy az ügy mégis haladjon valamelyest, az igazgatóság felkérte a másodelnököt, k e r e s s e n helyet a könyvtár e l h e l y e z é s é r e , lehetőleg az Akadémia jelenlegi szállásához közel.[29] Az Akadémia ekkor m á r a T r a t t n e r - K á r o l y i - f é l e h á z e l s ő emeletén b é r e l t szálláshelyén működött.
A másodelnök, Széchenyi István, nem k é s e t t teljesíteni a rábízott f e l - adatot. Az 1837. évi augusztus 31-től s z e p t e m b e r 9-ig t a r t ó nagygyűlés f o g - lalkozott a könyvtár ügyével, é s ekkor az Igazgatótanács határozatban m o n d - t a ki, hogy a Teleki-könyvtár " a t á r s a s á g h a s z n á l a t á r a felállítatik".[30] E r r e
a c é l r a ugyanabban a házban, az első u d v a r r a néző, m á s o d i k emeleti s z o b á - kat veszi b é r b e évi 400 f o r i n t é r t , 1838. S z t . György n a p j á t ó l , (április 2 4 - től). Azt is megszabta az Igazgatótanács, hogy a könyvtárhoz szükséges állványok "tölgyfából csinosan készüljenek".[31]
Ugyanez év november 26-án kelt az Akadémiának í r t levelében T e l e k i József f e l s z ó l í t j a a T á r s a s á g o t , hogy dolgoztasson ki javaslatot a könyvtár átvételére é s a felállítás m ó d j á r a nézve. A legjobb lenne e r r e egy b i z o t t - ságot kinevezni — í r t a Teleki József — a m e l y tekintettel lenne az Akadémia r e n d e l k e z é s é r e álló könyvtári helyiségekre, valamint a könyvtár alapítóle- velére. [32]
Az Akadémia Jankovich Miklós, A l m á s i Balogh P á l , Kállay F e r e n c é s a főtitkárból álló bizottságot nevezett ki, akik 1838. á p r i l i s 14-én t a r t o t t ülésükből azt jelentették, hogy a Teleki-könyvtár átvételét é s felállításának módját, az alapítólevél értelmében csak a Nemzeti Múzeum közreműködésével együtt vélik megoldhatónak. Az 1838. á p r i l i s 23-i kisgyűlésen amikor a b i - zottság véleményét felolvasták, Teleki J ó z s e f úgy nyilatkozott, hogy az a l a p í t ó - levél szerint c s a k a könyvtár átvételénél kívánatos az együttműködés a N e m - zeti Múzeummal; a felállítás módjáról — minthogy a könyvtár használata egyenesen é s főleg az Akadémiát illeti — az Akadémiának kell határozni, Ezért a kisgyűlés utasította a bizottságot, hogy a felállítás é s használat m ó d - j á r a készítsen javaslatot é s ezt adja át a c s a l á d képviselőjének Teleki J ó - zsefnek. [33]
A javaslat el is készült,[34] és az 1838. június 17-i kisgyűlésen v i - tatták meg. Azzal a határozattal zárták l e a vitát, hogy a kisgyűlés k é r j e fel az elnököt, t e r j e s s z e az iratot jóváhagyás végett a n á d o r h o z . " J ó z s e f nádor azonban nem akart a Nemzeti Múzeumot érdeklő ügyben ennek m e g - hallgatása nélkül intézkedni: leküldötte tehát 1838. d e c e m b e r 17-én az A k a - démia által e l é j e t e r j e s z t e t t jegyzőkönyvi kivonatot Horvát Istvánnak (a N e m - zeti Múzeum Széchényi O r s z á g o s Könyvtára őrének), hogy e r r e esetleges megjegyzéseit megtegye".[35]
Horvát István 1839. f e b r u á r 18-án küldte vissza a nádornak a T e l e k i - könyvtárral kapcsolatos é s z r e v é t e l e i t , amelyben sok mindennel nem é r t e t t egyet. József n á d o r 1839 tavaszától 1840 n y a r á i g a pozsonyi országgyűlésen volt elfoglalva. Lehet, hogy e m i a t t , de valószínűbb, hogy s e m a Múzeum, s e m az Akadémia érdekeit n e m akarta s é r t e n i ; e z é r t nem válaszolt az A k a d é m i - ának, és nem reflektált Horvát István é s z r e v é t e l e i r e sem.[36]
Az Akadémia az Igazgatótanács h a t á r o z a t a nyomán 1838-ban megkezdte a könyvtár szálláshelyének előkészítését. F a l a k a t , ajtókat építtetett át a T r a t t n e r - K á r o l y i ház második emeletén, rendbehozatta az ablakokat, a padlókat és m e g r e n d e l t e a könyvállványokat.
Az 1838. szeptember 8 - i igazgatósági ülésben maga az elnök, Teleki József számolt b e a könyvtár átvételével k a p c s o l a t o s m e g e l ő z ő munkálatok- r ó l . Beszámolójában kitért a r r a i s , hogy " a rendes tagok közül könyvtár-
nok is fog a g r . T e l e k i - h á z által kineveztetni; ennek tehát kineveztetése n a p - jától az alapítványban kijelölt 250 forint évdíj kiadatni, s egy írnok 200 forint f i z e t é s s e l a könyvtár mellé adatni határoztatott".[37]
Az Igazgatótanács tudomásul vette a b e s z á m o l ó t é s úgy rendelkezett, hogy a pénztárnokot utasítani kell a könyvtári alkalmazottak kinevezése napjától az évdíjak k i f i z e t é s é r e . [ 3 8 ]
ÚJABB NAGYARÁNYÚ KÖNYVTÁRGYARAPODÁS: A KÉT BATTHYÁNY-KÖNYVTÁR
1838. s z e p t e m b e r 25-ki keltezéssel levél é r k e z e t t Teleki József elnök e l m é r e , amelyben gr.Batthyány Gusztáv kb. 30 e z e r kötetet kitevő rohonci (ma Ausztriához tartozik) könyvtárát az Akadémiának ajándékozza. Később g r . Batthyány K á z m é r a k i s b é r i könyvtárát a j á n l o t t a fel, ugyancsak a j á n - dékképpen. A nagyarányú könyvtárgyarapodás elodázta a Teleki-könyvtár á t - vételét é s a könyvtáros kinevezését.
A Batthyány-könyvtárak á t v é t e l é r e csak olyan valaki jöhetett számításba, akiben megvoltak a képességek; bibliográfiai, könyvtárosi ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezett. Teleki József Toldy F e r e n c e t k é r t e fel a munká- r a . [39]
Toldy F e r e n c 1839. m á j u s 12-én Teleki J ó z s e f n e k írt levelében jelen- t é s t tett a rohonci é s k i s b é r i könyvtárak á t v é t e l é r ő l , az onnan kapott könyv- szekrényekről, é s ezek P e s t r e történt s z á l l í t á s á r ó l . Javaslatot tett azzal kapcsolatban i s , hogyan lehetne az összes könyvgyűjteményt elhelyezni. Majd ezeket írta: " . . . hogy a könyvtár dolga általjában haladjon, kinyittatása m e g - közelíttessék, s a Teleki-könyvtár átvételéig elhaladható idő s e vesszen el — Excellenciád azt méltóztatnék parancsolni, hogy az eddig kezünknél levő g y ű j - temény ö s s z e í r á s a , l a j s t r o m o z á s a , l e l t á r o z á s a s időleges felállítása m e g k e z - dessék: engedje meg Excellenciád, hogy szolgálatomat e c é l r a a j á n l h a s s a m . . . Bibliográfiai s különösen bibliothecai csekély i s m e r e t e i m talán elegendők lesznek ezen e l s ő munka m e g t é t e l é r e . . . méltóztatnék különösen elrendelni azt i s , hogy a segédjegyzőt s két írnokot, e m e z e k e t utasításuk korlátai k ö - zött, a teendő munkánál a l k a l m a z h a s s a m . . . " [40] Feltevésünk s z e r i n t e levél alapján Toldy ugyanez év m á j u s 20-án beadványt í r t az Akadémiának csaknem azonos t a r t a l o m m a l mint Telekinek, kivéve, hogy nem említi a segédjegyző é s levéltárnok igénybevételét. A beadványban azt k é r i , hogy a t á r s a s á g két í r - noka — jutalom Ígéretében — a szokottnál hosszabb időn túl a könyvtár r e n d e z é -
sénél dolgozhasson, és még két írnok havi díj mellett alkalmaztassék; akkor a könyvtár f e l á l l í t á s a 1840 t a v a s z á i g megtörténhetne. [41]
Az Akadémia elfogadta Toldy ajánlatát mind a maga s z e m é l y é r e , mind az írnokok foglalkoztatására nézve. így tulajdonképpen ez időtől fogva t e k i n t - hetjük Toldy F e r e n c e t a könyvtár első őrének. Ez azonban ideiglenes m e g - bízatás volt, n e m kinevezés. Toldy a j á n l a t á r a V a r g a Somát rendelte az
Akadémia a könyvtár felállításához segítségül.[42] A másik segítség, akiről rr
adatunk van, Prikkel L a j o s volt, az akadémiai altiszt f i a . O azonban valami hivatali v i s s z a é l é s t követett el, e z é r t a továbbiakban nem alkalmazták. [43]
Toldy Ferencnek, miután a két Batthyány-könyvtárt átvette, az volt az elképzelése, hogy először a Batthyány é s az addig összegyűlt akadémiai k ö n y v t á r r é s z t állítsák, illetőleg dolgozzák fel; ezután vegyék át a T e l e k i - könyvtárt a Kresznerics hagyatékkal együtt amit amúgyis — Telekinek egy korábbi u t a s í t á s a szerint — külön kell felállítani és k e z e l n i .
A Batthyány-könyvtárakkal megszaporodott akadémiai könyvtár r e n d e z é s é - hez Toldy F e r e n c valószínűleg nem kapta meg a kért segítséget, e z é r t a munkálatok elhúzódtak.
A TELEKI-KÖNYVTÁR ÁTVÉTELE
Az Akadémiának a Batthyány, valamint eddig összegyűlt saját k ö n y v t á r á - nak r e n d e z é s e , használatba állítása, egy időre lehetetlenné tette a g y ű j t e - mény helybeli használatát é s a kölcsönzést. A tagok kénytelenek voltak m á s könyvtárak szolgáltatásait igénybe venni. A Nemzeti Múzeum O r s z á g o s Széchényi Könyvtára (a továbbiakban: OSZK) és az Egyetemi Könyvtár a z o n - ban csak az olvasótermi használatot engedélyezte. Az 1837. s z e p t e m b e r 9 - i nagygyűlésen az Akadémia tagjai szóvá t e t t é k az említett könyvtárak h a s z n á - latának korlátozottságát, é s azt vetették f e l , hogy szívesen kölcsönöznének akár t é r í t é s mellett i s . Az igazgatóság méltányolva a tagok kívánságát a könyvkölcsönzés e l i n t é z é s é r e az elnököt k é r t e fel.[44] A pesti nagykönyv- tárak h a s z n á l a t a az 1838-as tavaszi á r v í z miatt még nehezebb lett, m e r t ettől kezdve csak az Egyetemi Könyvtár állományára számíthattak. Az OSZK ugyanis a városon kívül fekvő Ludoviceumban n y e r t elhelyezést é s állományának nagyrésze hozzáférhetetlen volt.
Az Akadémia Könyvtárának felállítása a helyiségek bútorainak k é s z ü l é - sével párhuzamosan haladt. Toldy F e r e n c irányításával készült a m á r r e n - dezett állományrészek betűrendes katalógusa. 1840-től a munkálatokkal e g y - idejűleg a kölcsönzés is folyt. Ennek e l l e n é r e a tagok m é g i s lassúnak t a - lálták a r e n d e z é s i munkálatok ütemét.
1841-ben a kisgyűlésen többek között felvetődött a könyvtár helyzete.
Különösen a z i r á n t érdeklődtek a tagok, hogy a Teleki-könyvtár á t v é t e l é r e mikor k e r ü l s o r . " . . . A főtitkár azon felvilágosítást adta, hogy a Batthyány Gusztáv é s Kázmér által ajándékozott rohonczi és k i s b é r i , s a Horváth Endre hagyományabeli könyvek l a j s t r o m o z v a , bélyegezve, a csonkák é s többesek elkülönítve vannak s hogy ő m a g a éppen jeleimen van azoknak osztályozásával é s r e n d s z e r e s felállításával elfoglalva; hogy ő azon okból volt kénytelen a könyvtári foglalkodást, m e l y e t a f e l á l l í t á s s a l kell vala k e z - deni, s a l a j s t r o m o z á s é s bélyegezéssel bevégezni, megfordított rendben vinni, m e r t a szobák b ú t o r o z á s a igen l a s s a n haladott, minél fogva h e l y s z ü -
kében időnyerés végett azt kellett eszközölni mit éppen l e h e t e t t . A T e l e k i - könyvtárról továbbá azt adván elő, hogy a T á r s a s á g annak átvételéről 1839- ben készült munkálata az elnök által még azon évben f e l t e r j e s z t e t e t t a n á - dorhoz oly k é r e l e m m e l , hogy a Múzeum r é s z é r ő l az átvételhez egy e l l e n ő r z ő egyedet kinevezzen, ami eddig hihetőleg a közbejött o r s z á g g y ű l é s miatt meg nem történt; de hogy különben is a fentemlített gyűjtemények átvétele k ö z b e - jövén a Teleki-könyvtárnak nem jutott volna h e l y . . . " [ 4 5 ]
A kisgyűlés elfogadta a főtitkár indokait azzal, hogy a T e l e k i - k ö n y v t á r - nak legalább a hungarikákat magába foglaló r é s z é t a legsürgősebben vegyék á t . [46]
A Batthyány é s az akadémiai egyéb könyvtári állományrészek f e l á l l í t á s á - nak elhúzódása, egyidejűleg a könyvtár használata, az akadémiai tagok s ü r - g e t é s e , valamint az a tény, hogy Toldyt időközben, 1843 tavaszán a b u d a - p e s t i Egyetemi Könyvtár igazgatóhelyettesévé választották, szükségessé tette volna a könyvtári munkaerők létszámának növelését. Toldy először egy könyv- t á r i szolga kinevezését ajánlotta Telekinek, azonban az elnök 1843. június 4-én í r t levelében azt válaszolta, hogy "könyvtári szolga kinevezésének szükségét addig nem látom, mig a könyvtár közhaszonra nem fog kinyittatni".[47] M a - radt tehát minden amint eddig volt, hiszen a könyvtár f e l á l l í t á s a b e f e j e z é s - hez közeledett é s a k u r r e n s könyvtári munkákat Varga Soma mindenki m e g - e l é g e d é s é r e , jól ellátta.
1844 júniusában kezdődött meg a Teleki-könyvtár á t v é t e l e , anélkül, hogy a Nemzeti Múzeum képviseletéről a nádor intézkedett volna. A T e l e k i - c s a - lád ugyanis bérbeadta a Szervita t é r i h á z a t , ahol eddig a gyűjteményt ő r i z - t é k . A család megbízásából Károlyi István ügyvéd ideiglenesen átadta " a z átvevőként s z e r e p l ő akadémiai titkárnak az egész gyűjteményt".[48] E l ő s z ö r a m a g y a r és a m a g y a r vonatkozású anyagot vette át az Akadémia, m a j d ugyanez év szeptemberétől a többi szakot is,[49] a hittudományi szak k i v é - t e l é v e l , amely valamikor S z i r á k r a k e r ü l t . Innen szállítatta P e s t r e T e l e k i J ó z s e f elhunyta után, az elnök hagyatékával együtt, 1856-ban Hunfalvy P á l . [50]
A könyvtár á t s z á l l í t á s á r ó l készült költségjegyzék Ring Adorján a k a d é - m i a i írnok kézírásában m a r a d t ránk, amelyből látható, hogy a Szervita t é r r ő l a T r a l t n e r - K á r o l y i házba történt könyvtár á t s z á l l í t á s i é s t i s z t í t á s i költsége 40 forint 25 k r a j c á r t tett ki.[51]
Az 1844. október 21-i kisgyűlésen "a titoknok bemutatta az aoademiai könyv- t á r n a k , v e z é r l e t e alatt készült, betűrendű s névszerinti l a j s t r o m á t , IX roppant kötetben; jelentvén, hogy a szlinhavakban átvett Teleki-könyvtár rendezését két hét alatt b e f e j e z i . "[52]
I s m e r e t e s , hogy a rendezett könyvtár hivatalos megnyitása 1844. d e c e m b e r 23-án t ö r t é n t .
A KÖNYVTÁR ELSŐ BERENDEZÉSE
A könyvtár e l s ő b e r e n d e z é s é r e az Igazgatótanács 1837-ben hozott h a t á - r o z a t o t . A tölgyfából készítendő bútorok alatt tulajdonképpen könyvállványokat
é r t e t t e k . A kb. 50 ezer kötet e l h e l y e z é s é r e szolgáló állványokat műbútor- a s z t a l o s készítette a kor s z o k á s o s stílusában, 1838 — 1845 között. Az A k a - d é m i a évi átlagban 812 forintot költött a b ú t o r o k r a j 53] Ö s s z e h a s o n l í t á s - képpen megjegyezzük, hogy a f ő t i t k á r fizetése 1838 - 1848 között évi 800 f o -
r i n t volt.
Az 1844. d e c e m b e r 23-án t ö r t é n t megnyitás utáni időből fennmaradt "A m a g y . tud. t á r s a s á g bútorainak l e l t á r a 1847-re" c . kimutatás V a r g a Soma könyvtári írnok í r á s á b a n . A "Könyvtári bútorok" fejezetben a következők o l - vashatók:
" 1. Elnök ő exca márvány m e l l s z o b r a fatalapzattal.
2. Nagy földteke, 1 kisebb f ö l d - s 1 k i s égteke.
3. Hét szobában falhoz i l l e s z t e t t könyvszekrények.
4 . Egy, hét fokú lépcső.
5. Egy két fokú lépcső.
6. Kis és nagy porseprű vaslapáttal (1. a vegyesek közt).
7. Két vasajtó kulcsokkal.
8. Hét ablakon vastábla.
9. A könyvtár melletti kisszobában, . . . h á r o m , a n m , g r . Teleki—csa—
I á d - ajándékozta könyvszekrény".[54] A nyolc évvel később készült ö s s z e - á l l í t á s zsúfoltságot tükröz. A könyvállványokon kívül 10 a s z t a l t , egy hosszú asztalszekrényt, külön folyóiratszekrényt, pulpitust, és még négy db magas l é t r á t is feltüntet a leltárt k é s z í t ő Toldy F e r e n c . [55] Mivel olvasóterem n e m volt, az asztalok szolgáltak olvasóhelyül, illetőleg ott folyt a feldol- gozó munka is. Az 1855. évi l e l t á r b a n s z e r e p e l "Huszonhárom fahátú, s harminchat bőrhátú, tölgyfaszék (részben az irodában és k ö n y v t á r b a n / ' .
A palotában a könyvtári t e r m e k — elsősorban a dunaparti f ő r a k t á r — é p í - t é s e előre megtervezett módon készült, azzal az elhatározott céllal, hogy a meglévő könyvállványokat fel l e h e s s e n használni. A Kézirattárban található Toldy Ferenc k o r a b e l i t e r v e z e t e , "A Magyar Akadémia helyiségi szükség- l e t e i " címen[56], amelyet 1860. f e b r u á r 6-án az Akadémia elnökének adott á t . A tervezet F pontja tünteti fel a könyvtár helyiségeit. A f ő r a k t á r r a vonatkozó adatokban Toldy s z e m p o n t j a i r a i s m e r ü n k . Bizonyítékul szolgál az a t é n y is, hogy a felépült palotában a "nagy könyvesterem"-ben könnyen és t e t - s z e t ő s e n , fülkeszerűen elhelyezhető volt a régi négy méter m a g a s , három egy m é t e r e s tagolású, 40 c m , az a l s ó r é s z b e n 60 c m mélységű, ( a s z t a l s z e k r é n y - s z e r ű e n kiképzett) nyitott p o l c s o r .
A könyvtár á t s z á l l í t á s a a palotába, 1865. á p r i l i s elején, mintegy 10 n a p alatt történt m e g [57] é s k b . öt-hat hét múlva, pünkösdre, készen állt a r a k t á r t e r e m i s . [ 5 8 ] A könyvállványzat ilyen rövid idő alatti felállítása n e m képzelhető el másként, c s a k úgy, hogy a meglévő állványokat használták fel a főraktár b e r e n d e z é s é h e z . Ugyanezeket az állványokat l á t j u k sorakoz- ni a Vasárnapi Ú j s á g 1865. évi 632. oldalán közölt jólismert metszeten.
Ugyanezen könyvállványok között dolgoztak a könyvtár m u n k a t á r s a i — köztük j e l e n sorok í r ó j a i s — a bútorok k i c s e r é l é s é i g , amire 1966-ban került s o r . [59]
A könyvtár további r a k t á r é s bútorberendezéseinek változását az egyes f ő - könyvtárnokok működésével kapcsolatban é s a munkahelyek, munkakörülmények c . fejezetben mondjuk el.
A SZEMÉLYZET ÉS A MUNKA ALAKULÁSA A KÖNYVTÁR MEGNYITÁSA UTÁN
Az 1844. évi könyvtármegnyitástól számíthatjuk az Akadémia Könyvtá- rának r e n d s z e r e s működését. Olvasóterem hiányában a könyvtárosi munka elsősorban a kölcsönzésre korlátozódhatott.
A k ö l c s ö n z é s r e két füzetben: 1840 szeptemberétől 1844 m á j u s 14-ig é s 1844. m á j u s 4-től 1860-ig vannak adatok.[60] Az első füzetet Toldy F e r e n c kezdte el, de m á r 1842-től V a r g a Soma vezette, kivéve a m i k o r a kölcsön- zők maguk írták be a kivett műveket. Megállapítható, hogy ekkor a T e l e k i - könyvtárból is kölcsönöztek, m e r t a füzetben a kölcsönzött művek mellett fel van tüntetve, hogy melyik való a Teleki-könyvtár é s melyik az Akadé- mia Könyvtár állományából. Az 1844. m á j u s 4-dikén kezdődő kölcsönzési füzet, ugyanilyen módon, de r e n d s z e r e s e b b e n van vezetve, V a r g a Soma k é z í r á s á b a n , egészen 1846-ig. Ezután azonban összevissza beragasztott t é - ritvények következnek, különösen az 1849-1860-as években. Mivel a T e l e k i - könyvtár csak a megnyitás előtt k e r ü l t helyileg együvé az akadémiai könyv- t á r r é s s z e l , ezt megelőzően a Teleki könyvek kölcsönzése a család Szervita t é r i házából történhetett.
1846. január 1-vel új kölcsönzési könyvet fektettek fel (K 880) ugyan- csak V a r g a Soma kezelése m e l l e t t , az előbb ismertetett módon, azzal a különbséggel, hogy a Teleki-könyvtár most m á r az Akadémiával egy h á z - ban, az Akadémia kezelésében, de külön felállítva állt a tagok rendelkezé- s é r e . Ez sok nehézséget é s bonyodalmat jelentett a kölcsönzött művek r e - ponálásában. Varga Soma 1847-ig vezette a második füzetet. Lehetséges, hogy ezután Gyurikovics István végezte a munkát, aki 1845-től dolgozott í r - nokként. 1848 augusztusától Repiczky János alkönyvtámok k é z í r á s á t i s m e r - jük f e l .
A folyóirathasználati könyv 1841-ben kezdődik ú j r a , [ 6 1 ] valószínűleg az új kölcsönzési rend bevezetése kapcsán.[62] Ennek a könyvnek és a folyóiratgyűjteménynek k e z e l é s e is Varga Soma feladatához t a r t o z o t t , akinek személye nagy nyereség volt a könyvtár s z á m á r a . Nemcsak a Batthyány é s Teleki könyvtárak felállításában, rendezésében volt s e g í t s é g é r e Toldynak, hanem a könyvtár adminisztrációjának megbízható kezelésében i s .
A kölcsönzés mellett ebben a korai időszakban egyéb, többé-kevésbé r e n d s z e r e s könyvtári munka i s folyt. E r r ő l tanúskodnak például "A folyó- iratok b e é r k e z é s é " - r ő l készült jegyzékek, a budapesti Egyetemi Nyomda kötelespéldányjegyzékei 1838-1847 között, "Reklamációs jegyzék 1845",
"Könyvtárgyarapodás 1844-ben" címen fennmaradt kimutatások.[63] A r e n d - s z e r e s s é g legkitűnőbb bizonyítéka az 1846-tól bevezetett " J á r u l é k " azaz G y a -
rapodási Napló (1865-ig vezették), amibe évenként beírták az újonnan b e é r - kezett magyar é s külföldi könyveket, folyóiratokat é s k é z i r a t o k a t , a b e s z e r - z é s módjának, vétel, ajándék, stb. feltüntetésével. A v á s á r o l t dokumentumok mellett s z e r e p e l a vételár é s az eladó, küldő m e g n e v e z é s e . Az évenkénti s o r s z á m o z á s t azonban csak 1855-től vezették b e . (K 857) A "Járuléknapló"-t 1846-tól 1847 novemberéig V a r g a Soma, de 1847. július 10-től pár oldalon m á r Repiczky János í r t a . Feltételezhető, hogy Repiczky J á n o s Toldy m e g h í - v á s á r a napidíjasként m á r e k k o r tevékenykedett a könyvtárban.
A felsorolt könyvtári dokumentumokból kitűnik, hogy ebben az időben V a r g a Soma volt a könyvtár felelős kezelője. Az ö s s z e s munkálatokat t e r -
mészetesen Toldy Ferenc i r á n y í t o t t a .
A FŐKÖNYVTÁRNOK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI 1846
Toldy F e r e n c 1846-ban lemondott önként vállalt könyvtárvezetői t i s z t é r ő l é s ennek következtében egy k i j e l ö l t bizottság foglalkozott azokkal a követel- ményekkel, amelyek szükségesek voltak a kinevezendő könyvtáros személyét illetően. Az é r e m - é s pénzgyűjteményőri á l l á s betöltése i s gondot okozott az Akadémiának É r d y János lemondása folytán.
A kijelölt bizottság a fennálló helyzetet mérlegelve azt állapította m e g , hogy az é r e m - é s pénzgyűjtemény kezelése külön tudomány, a numizmatika i s m e r e t é t követeli m e g , a könyvtár pedig jellegét tekintve, univerzális, t u - dományos, az Akadémiát é r i n t ő e n minden tudományágat m a g á b a foglaló i n - tézmény. A két terület m ű v e l é s e külön-külön szakembert kíván, mert az ehhez szükséges képesség " f e l e t t e ritkán van egy emberben együtt". Ennek e l l e n é r e az Akadémia tulajdonában levő két fentebb említett gyűjtemény egy személy által t ö r t é n ő gondozását a jelen helyzetben a b i z o t t s á g összeköthe- tőnek tartotta, mivel az é r e m - é s pénzgyűjtemény m á r rendezett állapotban
é s katalógizálva az érdeklődők r e n d e l k e z é s é r e állt. A további szaporodások v é l e m é n y e z é s é r e é s állománybavételére pedig Érdy János m a g a vállalkozott, így tehát a bizottság a főfigyelmet a könyvtáros személyének k i v á l a s z t á s á r a fordította, amit az is indokolt, hogy " a könyvtár T e l e k i - f é l e r é s z e pedig s a kéziratok még l a j s t r o m o z ó k é z r e várnak; a könyvtár mindenkor nagyobb mértékben fog s z a p o r í t t a t n i . . . f ő pedig csak a két helynek az összekapcso- l á s a nyújt r e m é n y t ; m i s z e r i n t az annyira szükséges académiai könyvtárnoki h e l y valahára betöltethessék". Kívánatos t e h á t , hogy a könyvtáros e l s ő s o r - ban tudománykedvelő s z e m é l y i s é g legyen, aki — ha m á r n é m i gyakorlattal i s rendelkezik — néhány év alatt könnyen megismerkedhet az ő r z é s é r e bízott gyűjteménnyel. A személyi ajánlásoknál tekintetbe kell venni azt i s , hogy a könyvtárosság sok időt igénylő, gyors eredményt nem produkáló foglalko- z á s , amely hivatalos n y i t v a t a r t á s i időt is igényel. Az akadémiai könyvtár esetében számolni lehet a z z a l , hogy egyelőre segítség nélkül kell a könyv- t á r o s n a k munkálkodnia. Mindezen felül olyan f é r f i a k hozhatók javaslatba, a k i -
ket az Akadémiának is volt m á r alkalma m e g i s m e r n i é s akiktől elvárhaté, hogy mind az Akadémiának, mind a könyvtárnak " d í s z é r e " válnak.
A fentebb vázolt szempontok alapján a bizottság nemcsak a helybeli (bu- dapesti és környéki), hanem a vidéki tagok köréből is választható könyvtáro- s o k r a tett javaslatot az Akadémiának. E l s ő helyen Lugossy J ó z s e f e t , m á s o - diknak Hunfalvy P á l t , harmadiknak Garay Jánost ajánlották. Hunfalvy Pál a j á n l á s a így hangzik: "Hunfalvy Pál levelező t a g , a k é s m á r k i lyceumban t ö r - vények és diplomatica tanítója s az ottani könyvtár felügyelője: kit alapos t u - dományossága, valóságos polyglott képzettsége s az irodalomtörténetben! j á r - t a s s á g a szinte a l k a l m a s s á tesznek e h e l y r e " . A könyvtáros fizetésével k a p - csolatosan az volt a bizottság véleménye, amennyiben az é r e m - é s pénzgyűj- t e m é n y ő r i , valamint a könyvtárosi állás összeköttetése megvalósulna, a k ö - zös őr f i z e t é s é r e egyelőre évi 600 forint jutna.[64]
A javaslatba hozott könyvtáros)elöltek személyét és fizetését tekintve annyiban é r d e m e l ez kiemelést, hogy mindhárman levelező tagok voltak, akik az Akadémia alapszabálya s z e r i n t fizetésben nem részesültek: tehát a sok időt igénylő könyvtári elfoglaltság mellett, — amennyiben csak a T e l e k i - féle alapitvány 300 forintja szolgált volna jövedelműi — a könyvtárosnak k ü - lön munka v á l l a l á s t tett volna s z ü k s é g e s s é .
A bizottság a j á n l á s a az Akadémia fórumain (kisgyűlés, nagygyűlés) h e - l y e s l é s s e l , sőt minimális k i e g é s z í t é s s e l , t á m o g a t á s r a t a l á l t . A könyvtáros kinevezése ennek e l l e n é r e nem történt meg.
ALKÖNYVTÁR NO KI MEGBÍZATÁS
Az 1846. d e c e m b e r 15-i nagygyűlés é s z r e v é t e l e z t e azt az ellentmondást, hogy a két gyűjtemény (a könyvtár, az é r e m - és pénzgyüjtemény) egyesítése kapcsán a könyvtáros választása a Teleki családot illeti, a pénzgyűjteményőr kinevezése pedig az Akadémia Igazgatótanácsának hatáskörébe t a r t o z i k . E z é r t határozatba foglalta; hogy " . . . minden e r é s z b e n lehető összeütközés e l k e - r ü l é s e végett az Igazgatóság megkéretni határoztatott, hogy az ajánlottak közül, kik a h i v a t a l r a mindnyájan alkalmasak, hagyná elébb választani a g r . T e l e k i - családot, s az eképpen a könyvtárnoki á l l o m á s r a kinevezett egyént ruházná fel egyszersmind a pénzgyűjteményőri hivatallal i s , magától é r t e t v é n , hogy azon nem r e m é l t e s e t b e n , ha a . . . család az ajánlottak közül egyet sem választana, a pénzgyűjteményőri hivatal a könyvtárnokságtól mint eddig különválasztva m a - radván, szokott módon fogna a T á r s a s á g , ill. az Igazgatóság által betöltetni."[65]
Ez a határozat i s m é t hátráltatta a könyvtáros megválasztásának folyamatát.
Egy év múlva a nagygyűlésen ismét felvetődött a könyvtáros kinevezése, de vagy az igazgatóság nem foglalkozott a problémával, vagy- és ez a v a l ó - színűbb — T e l e k i József elnök halogatta a döntést, hiszen az ügy p i l l a n a t - nyilag nem volt égetően fontos. Toldy F e r e n c lemondása a könyvtári t i s z t - ségről azt eredményezte, hogy V a r g a Soma egyedül végezte a könyvtári t e e n - dőket több mint másfél esztendeig. O valószínűleg nem látott maga előtt előbbrejutási lehetőséget az Akadémián belül, ezért 1848 nyarán v á r m e g y e i hivatalt vállalt. Ezáltal megüresedett a könyvtári írnoki állás é s t e l j e s e n f e l ü - gyelet nélkül maradt a könyvtár. Sürgős intézkedésre volt szükség. Miután Teleki József elnök nem volt elérhető, Toldy F e r e n c a másodelnöknek,
g r . Széchenyi Istvánnak t e r j e s z t e t t e e l ő Repiczky János levelező tag kinevezését alkönyvtárnoki ranggal, amit Széchenyi t e l j e s í t e t t . [66] Repiczky k i n e v e z é s é - vel egyidőben Gyurikovics István lett a könyvtári írnok, de még az év őszén ő is eltávozott.
Repiczky J á n o s megbízatása olyan időben t ö r t é n t , amikor nyugodt könyvtá- r i munka aligha folyhatott. E r r ő l tanúskodnak a könyvtár kölcsönzési f e l j e g y - zéseinek töredékei i s , amelyekből kiderül, hogy 1848-tól nem vezették r e n d - s z e r e s e n a kölcsönzéseket; mind a folyóiratok, mind a könyvek kölcsönvé- telének csak az ö s s z e v i s s z a beragasztott térítvényei találhatók meg. [67] 1849 elején a könyvtár é s a kéziratgyűjtemény megmentésével kellett foglalkozni, mivel Pest o s t r o m a veszélyeztette a gyűjteményeket. A kéziratokat az e l s ő e m e l e t r e a titoknok és az alkönyvtárnok vitte le, é s a " . . . leszállítás m á - jus 4-én éppen azon percben végeztetett b e , amelyben a várfokon az e l s ő ágyúk elsüttettek. [68]
Repiczky János alkönyvtárnok kinevezését az Akadémia 1850. június 10-i ö s s z e s ülése hagyta jóvá, amikor elfogadta az Akadémia 1848-1849. évi t e - vékenységéről készített jelentést. [69] Az alkönyvtárnok főfeladata — a k u r r e n s könyvtári munkákon kívül — a Teleki-könyvtár h e l y r a j z i katalógusának e l k é - s z í t é s e volt.
AZ ELSŐ FŐKÖNYVTÁRNOK KINEVEZÉSE
Az Akadémia 1850. június 22-én t a r t o t t kisgyűlésében Szilasy János f o r - dult Telekihez a könyvtáros választása érdekében. Az elnök Ígéretet t e t t , hogy családtagjainál "közben fog járni" a kinevezés dolgában. Ugyanekkor közölte Toldy, "hogy a buzgó és s z o r g a l m a s alkönyvtárnok egy szekrény h í - ján teljesen b e f e j e z t e ugyan m á r a Teleki-könyvtár alapcímtárát, de mind a ma bejelentett új és több e z e r kötetre menő szaporodások [Jancsó I m r e könyvtára, B o r s i c z k y Dénes hagyatéka, stb. ] a l a p c í m t á r o z á s a , mind a még feldolgozatlan k é z i r a t t á r , de végre a most munkába veendő k i s e l e j t e z é s , eladások és á r v e r é s e k tekintetéből a könyvtárnoki hely betöltése m ú l h a t a t - lan".[70]
kon június 27-én kelt levele, melyben t e s t v é r e i nevében is jelenti az Aka- démiának, hogy országosan megerősített alapítványuk alapján s a t á r s a s á g - nak még 1846. december 15-i ajánlása következtében a 300 forint fizetéssel járó könyvtárnokságra Hunfalvy Pál 1. tagot nevezték ki. . . " [ 7 1 ]
Az ö s s z e s ülésben nem esett szó a r r ó l , hogy a könyvtár gondozása mellett az é r e m - és pénzgyűjtemény kezelése is a könyvtáros feladata l e - gyen.
VÁLASZTOTT FÖKÖNYVTÁRNOKOK
HUNFALVY PÁL
Hunfalvy P á l és Toldy F e r e n c kapcsolata
Hunfalvy Pál tudományos pályája 1839-ben kezdődött, amikor a Bajza József által s z e r k e s z t e t t "Athenaeum" II. kötetében megjelent "Drezdai l e - velek" c . tanulmánysorozata. A "Drezdai levelek"-et Hunfalvy még 1836-ban a Podmaniczky családnál Drezdában történt nevelősködése idején í r t a . Ekkor kezdődött kapcsolata a k o r vezető íróival, tudósaival, ekkor barátkozott ö s z - sze többek között B a j z a J ó z s e f f e l é s Toldy F e r e n c c e l i s . R e n d s z e r e s s z e r - zője lett az Athenaeum-nak é s melléklapjának a " F i g y e l m e z ő " - n e k . írásaiban filozófiai, etikai, nyelvészeti, politikai é s t á r s a d a l m i problémákat f e j t e g e - tett. A Figyelmező s z e r k e s z t ő j e , Toldy F e r e n c mellett " e g é s z kritikai g á r - da" működött; ezek között találjuk Hunfalvy Pált i s . Akadémiai levelező t a - gul 1841-ben Bajza József ajánlotta: " . . . több jeles philosophiai é s philo- logiai é r t e k e z é s e k í r ó j á t , a görög és keleti nyelvekben j á r t a s ifjű f é r f i t , kinek az Akadémia nagy hasznát fogja venni a szótármunkálatokban i s . [ 7 2 ]
Toldy F e r e n c c e l az 1840-es évek elején került szorosabb kapcsolatba. Ekkor vetődik fel először közöttük a "könyvtárőrség" t é m á j a . 1845. június 10-én kelt, Toldynak í r t levelében Hunfalvy P á l azt í r j a , hogy " E s z t e n d ő múlva, azaz 1846 hatodhavától fogva disposibilis vagyok, csak az iskolai évek alatt volna lehetetlen itthagynom az i s k o l á t . . . " [ 7 3 ] Ugyanez év d e c e m b e r 4-én:
"Tisztelt b a r á t o m ! Nem e m l é k s z e m , hogy engem valaha tudósítás annyira megörvendeztetett volna, mint az, melyben híremül adtad, hogy 'azon órában melyben akarom akadémiai könyvtárnok vagyok'. S i g a z - e az v a l ó - ban? No, de akarok akadémiai könyvtárnok lenni, akarok v a l a h á r a c s e n d - ben s nyugalomban dolgozni. Fogadd el é d e s B a r á t o m , legszívesebb és ő s z i n - tébb köszönetemet k ö z b e n j á r á s o d é r t ; fogadd el szívesen ú j k é r é s e m e t , hogy amely utat előttem nyitottál, azon célhoz é r n e m is s e g í t s . — A h á r o m s z á z forint f i z e t é s s e l megelégszem p r o hic et nunc, isten é l t e s s e n sokáig mind- nyájunkat, megsegít ő azután is: csak akadémiai könyvtárnok l e h e s s e k . Azon helyen é s helyről úgy kecsegtet a r e m é n y , csekély erőmhöz képest, m e g - teendem, m i r e szívem vágya régtől fogva ösztönöz: csak 20 évig egészséget könyörgök hozzá istenemtől. Ez levelemmel együtt indul felszólításom P o d - maniczkynéhoz, ki mellettem a legnagyobb örömmel fog nyilatkozni; meny- nyivel h a m a r á b b é s jobban é r e k így célt mint különben é r h e t t e m volna! Jővő postanapon O N.méltóságához Kolozsvárra indul el levelem: adja isten, hogy kineveztetésemet minél előbb v a l ó s í t s a . . . " [ 7 4 ]
Több szempontból é r d e k e s ez a levél, de most csak a r r a szeretnénk r á - mutatni, hogy Toldy F e r e n c — aki ekkor m á r a budapesti Egyetemi Könyv- t á r igazgatója — minden eszközzel s z e r e t t e volna e l é r n i , hogy az Akadémia Könyvtár élén kinevezett könyvtárnok álljon. O ugyanis ú j p o s z t j a mellett i s tovább végezte az Akadémiánál önként vállalt könyvtárosi teendőit. Hunfalvy P á l bizonyára elküldte Podmaniczkynénak a pártfogását k é r ő levelét, é s T e - lekinek is a könyvtárosságért folyamodó kérvényét. Toldyval együtt, mind- ketten bizakodtak a gyors elintézésben. A kinevezés azonban k é s e t t . Hunfalvy 1846. m á r c i u s 4 - i levelében azt í r j a : " . . . Sokat nem gondolok m á r kinevezte- tésemmel: m é g i s lemondtam hivatalomról, mivel kellett. Egész életem nem lehet habozás, elég koros vagyok, hogy ide, vagy oda eldöntsem s o r s o m a t . Ha még vagy három évig tanítóskodom, benne kellend m a r a d n o m , m e r t h á t - ralévő életemben méltót b e c s ü l e t r e nem tehetnék többé; sőt akkor lemondanék minden vágyról, tanítanék ameddig bírom s amit bírok. Lemondván hivata- lomról, e r ő m e t é s időmet bizonyos kitűzött t á r g y a k r a fordítandom. Mellette a könyvtárnokságot, sőt még a görög nyelv tanítását is vihetném, ha k e z e m - be esik. . . " [ 7 5 ] A kinevezés n e m c s a k hogy késett, de az év folyamán teljesen el i s m a r a d t . Toldy Ferenc azonban az év végén lemondott akadémiai könyvtári teendőiről. Ugyanakkor megürült az Akadémia é r e m - é s pénzgyűjteményőri á l - l á s a is. Az Akadémia állásfoglalásáról az említett státuszok betöltésével k a p - csolatban Hunfalvy Pál az újságokból é r t e s ü l t . Ezután í r t a Toldynak: " . . . Az újságokból tudom, hogy engem is az akadémiai könyvtárnokságra jelöltette- t e k , mit b a r á t i m t ó l szíves r á m e m l é k e z é s jeléül veszek. Ki fogok-e neveztetni vagy nem, az most nem egyedüli k é r d é s r e á m ' nézve, m e r t én velem nagy változás t ö r t é n t , mindjárt azután, hogy veled lehetni s z e r e n c s é m vala, én t . i .
