A FIATAL V Ö R Ö S M A R T Y B A R Á T A I N A K
L E V E L E Z É S É B Ő L
B U D A P E S T • 1 9 8 7
L E V E L E Z É S É B Ő L
K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I
P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E
A C A D E M I A É S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E
17(92)
Ü J S O R O Z A T
S O R O Z A T S Z E R K E S Z T Ő :
R E J T Ő I S T V Á N
A FIATAL V Ö R Ö S M A R T Y B A R Á T A I N A K
L E V E L E Z É S É B Ő L
B U D A P E S T • 1 9 8 7
Lektorálta: Fenyő István
ISBN 963 7 3 0 2 2 3 9 ISSN 0 1 3 3 - 8 8 6 2
A fiatal V ö r ö s m a r t y baráti k ö r e levelezésének jelen kiadása k i e g é s z í t ő jellegű é s hézagpótló szándékú. Hiányoznak belőle magának a költőnek a l e v e l e l , amelyeket ő í r t , illetve amelyeket neki í r t a k , é s amelyek megtalálhatók a k r i t i k a i kiadás (Vö- r ö s m a r t y Mihály Ö s s z e s művei. Sajtó alá r e n d e z t e : Brisits F r i g y e s Budapest, 1965.) 17. é s 18. kötetében. Hiányzik továbbá igen sok olyan levél, amelyeknek egykori l é t e - zését sejtjük vagy tudjuk, de vagy elvesztek vagy ismeretlen helyen rejtőznek. Ezek közé tartoznak többségükben a Deákhoz, Stettnerhez és Fábiánhoz írott V ö r ö s m a r t y - levelek i s , amelyeknek minden bizonnyal csak csekély hányada m a r a d t fenn. Deák és Fábián valószínűleg m e g s e m m i s í t e t t e l e v e l e z é s é t , s abban is c s a k reménykedhetünk, hogy a kéziratgyűjtő Stettner Györgyhöz írottak m é g megvannak valahol. (Részben e r ő s í t i , részben cáfolja e reményünket, hogy Stettner-Zádor György l e s z á r m a z o t t a i - tól n e m r é g közgyűjteménybe k e r ü l t e k az itt közölt Deák-levelek, valamint sógorának í r á s a i , V ö r ö s m a r t y föltételezhető levelei azonban hiányoztak e családi g y ű j t e m é n y - ből. ) Ide tartozik az a sajnálatos tény, hogy V ö r ö s m a r t y sem ő r i z t e meg b a r á t a i l e - veleit, ami fönnmaradt közülük, az csak a véletlennek köszönhető.
Hiányzik kötetünkből e kör Kazinczyval, B a j z á v a l és m á s o k k a l folytatott l e v e l e - z é s e i s , mivel ezek jelentős r é s z e Kazinczy, B a j z a és mások levelezésének a k i a - dásaiban megtalálható. Kiadásunk tágabb é r t e l e m b e n a B a j z a - T o l d y levelezéshez (Bajza József é s Toldy Ferenc levelezése. S a j t ó alá rendezte é s a jegyzeteket í r t a : Oltványi Ambrus, Budapest, 1 9 6 9 . ) kapcsolódik. Fő célunk azonban az, hogy k ö z - vetett adatokkal kiegészítsük azt a keveset, a m i t a fiatal V ö r ö s m a r t y k o r á r ó l , k ö r - nyezetének műveltségéről, s z e l l e m i tájékozódásáról és életkörülményeiről tudunk.
Ennek az a tény ad különös jelentőséget, hogy a Vörösmarty é l e t é r e vonatkozóan rendelkezésünkre álló adatok n e m csupán hiányosak, de a meglévőek is csak f e n n - tartásokkal használhatók. Ezek ugyanis j ó r é s z t Gyulai Pálhoz vezethetők v i s s z a , aki kritikátlanul átvette Bajza é s Toldy b e á l l í t á s a i t , jórészt idősebb korukban e l - mondott e m l é k e z é s e i t .
Célunk továbbá, hogy betekintést adjunk abba a — rendkívül összetett — s z e l l e - mi közegbe, ahonnan a fiatal V ö r ö s m a r t y kiemelkedett. Ennek a közegnek a t á r s a - dalmi határai igen szélesek. Beletartoznak a jobbágysorból az egyház segítségével kiemelkedettek, mint Virág Benedek, olyan i p a r o s származékok, mint Horvát I s t - ván, akik nemesi s z á r m a z á s r a hivatkozhattak; református papi családok s a r j a i ,
mint Fábián G á b o r ; nemzedékekkel korábban birtokukat v e s z t e t t nemesek, mint V ö r ö s m a r t y , akinek apja gazdatisztként, majd bérlőként, nagybátyjai ügyvédként k e r e s t é k kenyerüket; a földbirtokos nemességbe benősült katonatisztek fiai, m i n t Stettner György, akit azonban az örökölt kis b i r t o k m á r nem tudott eltartani, S b e - letartoznak olyan birtokosok i s , akiknek életfenntartását ugyan jobban-rosszabbul biztosította még birtokuk — Kazinczy, Kölcsey, a Kisfaludyak, Deák — , de e g y é - niségük kibontakozását, s z e l l e m i érvényesülésüket erősen akadályozták a g a z d á l - kodáshoz kötő gondok. Olyan gondok, amelyekből közülük egyedül Kisfaludy K á r o l y tudott s e m m i r e n e m tekintve k i t ö r n i , s lett o s z t á l y r é s z e h o s s z ú évekre a n é l k ü l ö - z é s , a megoldhatatlan anyagi gond. Mert az e m l í t e t t szellemi közegnek meghatározó e l e m e , hogy a tizenkilencedik s z á z a d első harmadának magyar t á r s a d a l m a (s m é g inkább első két évtizedéé) s e m megélhetést, s e m hasznos s z e r e p e t nem tudott b i z - t o s í t a n i azoknak, akiket anyagi körülményeik, vagy belső indítékaik az é r t e l m i s é g i pálya felé vittek. A kor polgárosult értelmiségének nagy r é s z é t az elszegényedett n e m e s i családok gyermekei t e t t é k k i , de nem választható el tőlük az alulról é s f ö - l ü l r ő l jöttek meglepően széles r é t e g e s e m . Az elhelyezkedési gondok n a g y s á g r e n d - j é r e mi sem jellemzőbb, mint az a kétségbeesett kapkodás, ahogyan Kazinczy i g y e - kezett öregkorában gyermekei s o r s á r ó l — akik k i s birtokából n e m remélhettek m e g - é l h e t é s t — gondoskodni. Az é r t e l m i s é g kiszolgáltatottságára könyvnyi t e r j e d e l e m - ben sorolhatnánk a példát — a belbiztonsági jelentések í r á s á r a kényszerített, de l e g -
alább közepes jólétben élő Schediustól, a s a j á t j á v a l homlok e g y e n e s t ellenkező v i l á g - n é z e t ű Ürményit szolgálni k é n y s z e r ü l ő Horvát Istvánon k e r e s z t ü l az éhezés h a t á r á n mozgó, egyházi nyugdíjból tengődő Virág Benedekig. Iskolázottságuk ugyanilyen n e - hezen hozható közös nevezőre, h i s z e n egy r é s z ü k e t az igen s a j á t o s műveltséget adó r e f o r m á t u s kollégiumok, m á s o k a t az ettől é l e s e n eltérő katolikus iskolák, n é h á n y u - kat pedig külföldi egyetemek láttak el szellemi útravalóval. E r é t e g legfontosabb k ö - z ö s vonása a bizonytalanság é r z e t , ami a k i t ö r é s lehetőségeinek k e r e s é s é r e k é s z t e t - t e tagjainak jelentős r é s z é t . Az írók ezért nem csupán az i r o d a l m i " ú j " - r a é r z é k e - nyek. A — későbbi — politikusok pedig elsősorban a — tágabb értelemben vett — irodalom segítségével készülnek föl hivatásukra. Az országban itt-ott kialakuló k i s s z e l l e m i közösségekben — ilyen a közölt levelekben szereplő dukai "társaság" — f ő - leg olvasmányokról folyik a s z ó , s akiket a s z e l l e m i nyugtalanság megfertőz, í r ó k akarnak lenni. Ez azonban igazán csak Vörösmartynak sikerül kötetünk f ő s z e r e p l ő i közül. Stettnert é s Fábiánt végül majdnem t e l j e s e n elnyelik a megélhetési gondok időrabló következményei; Deák pedig a politikában találja meg a maga hivatását.
Sokáig azonban elsősorban az i r o d a l m i olvasmányok — bennük az ú j , a romantikus s z e l l e m ű művek — hordozzák a gondolkodást izgalomba hozó e s z m é k e t ; s az i r o d a - lomnak aránytalanul nagy s z e r e p e van az o r s z á g o s gondolatáramlást lehetővé t e v ő s a j t ó m e g t e r e m t é s é b e n . Ebben a sajtóban azonban kezdettől fogva jelentős s z e r e p e van a nem i r o d a l m i (gazdasági, tudományos, jogi é s — főleg — történelmi) i s m e r e - tek t e r j e s z t é s é n e k . Mindenesetre irodalom és politika elválaszthatatlanok a k o r a b e l i Magyarországon: a legelvontabb eszmék világában élő é r t e l m i s é g i (Kölcsey e r r e a legjobb példa) is előbb-utóbb r á k é n y s z e r ü l , hogy a nyelv és az irodalom m e g ú j í t á - sának gondolatvilágából kitekintsen vagy eljusson a társadalom megújításának — m e g - r e f o r m á l á s á n a k — kérdéseihez. Ez a folyamat irodalmunk é s történelmünk néhány
renc nem tartozik közéjük. Kötetünk azonban elsősorban mégis a r r a s z e r e t n e k e - véske fényt deríteni, hogyan kezdődött a mindennapok világában ez a kettős — i r o - dalmi é s politikai folyamat — ; s milyen rengeteg különféle nehézséget állított a kor — a kereskedelem fejletlenségétől, a postaszolgálat nehézkességén keresztül a megélhetési gondok leküzdhetetlen következményeiig — nagyobb é s kisebb egyéni- ségek elé egyaránt.
Az itt közölt levelek elsősorban a harmincas évek előtti időszakra vonatkozóan t a r t a l m a z n a k érdekes adatokat. Érzékeltetik azt a s z e l l e m i légkört és műveltségi szintet, azokat a rokonszenveket é s tájékozódási irányokat, amelyek között Stettner György é s Fábián G á b o r irodalmi érdeklődése kibontakozott a húszas évek e l e j é n . Tükrözik az évtized második felében megváltozott, majd tovább fejlődött k ö r ü l m é - nyeket, a férfivá é r ő levélírók gondjainak és gondolatainak elmélyülését. Föl is m e r ü l t , hogy közléseink időhatárát Stettner György 1833-as P á p á r a költözésekor húzzuk m e g . Stettner kapcsolata azonban a pesti s z e l l e m i központtal — amelynek jelentősége a Tudományos Gyűjtemény 1817-es megjelenésétől rohamosan nőtt, s a Magyar Tudós T á r s a s á g , az Akadémia megalapításában tetőződött — nem s z a - kadt m e g , sőt voltaképpen a szabadságharcig fennállt. Pápáról írott levelei, akár csak Fábián világosi leveleinek jelentős r é s z e , é r d e k e s fényt vetnek a vidékre s z o - rult é r t e l m i s é g g o n d j a i r a , f e l a d a t a i r a ; valamint Toldy irodalomszervező m u n k á j á - nak nehézségeire. Ez utóbbi indokolja, hogy a hozzá í r t leveleket is fölvettük g y ű j - teményünkbe. Ugyanakkor a b a r á t i kör levelezésének jelentős r é s z e — a dolog t e r - mészetéből adódóan — sok olyan r é s z l e t e t t a r t a l m a z , amelyek kortörténetileg is érdektelenek. Ezeket c s a k röviden i s m e r t e t j ü k , illetve Stettner öt Toldyhoz írott levelét (amelyek az MTA Könyvtár kézirattárában találhatók MIL 4-104. , illetve MIL 4 - 1 1 2 . jelzet alatt) mellőztük. Végülis abban, hogy a kötet időhatárát a s z a - badságharc kezdetéig k i t e r j e s z t e t t ü k , valamennyi D e á k - l e v é l közlésének a s z á n d é - ka döntött.
Noha Deák Ferencnek Stettner Györgyhöz intézett levelei közül a legtöbbet P u - kánszky Béla m á r az Irodalomtörténet 1936-os évfolyamában (305-316 1.) nyilvá- n o s s á g r a hozta, fölvételüket e g y r é s z t az indokolja, hogy e folyóiratközlés nehezen hozzáférhető; m á s r é s z t az, hogy néhány levél kimaradt belőle, amelyek itt j e l e n - nek meg először. Indokolja továbbá a jegyzetek szűkszavúsága, valamint Deák p o - litikai jelentősége é s az a s z e r e p , amit Vörösmarty — majd árvái — életében j á t - szott.
A FIATAL VÖRÖSMARTY BARÁTAI
Az ifjú Vörösmarty barátságainak b e l s ő indítékairól elég nehéz véleményt alkotni.
Jóformán semmit n e m tudunk f i v é r é h e z , Vörösmarty Jánoshoz, nagybátyjához, V ö r ö s m a r t y Ferenchez vagy unokatestvéréhez, V ö r ö s m a r t y Zsigmondhoz fűződő
viszonyáról, pedig az utóbbi háza Kis Kesziben hosszú ideig kedvelt menedékhelye volt a költőnek. Tudjuk, jónéhány i s k o l a i , majd egyetemi i s m e r ő s é v e l tartott kap- csolatot; azt azonban nem, hogy ezek játszottak-e komolyabb szerepet életében. E l - gondolkoztató az, ahogy diáktársa (és egyben t á r s a a P e r c z e l - c s a l á d szolgálatában), Sallay I m r e mily m a k a c s hűséggel ragaszkodott hozzá, mennyi szolgálatot tett neki, mily önzetlenül m á s o l t a kéziratait; pedig a költő soha nem tekintette őt, aki m á r a P e r c z e l é k n é l foglalkoztatottak között is alatta állt, egyenrangú t á r s á n a k . A t á r s a - dalmilag nálánál magasabban álló görbői barátok egy rövid időre lényegesen köze- lebb kerültek hozzá, és sok tekintetben erősebben hatottak r á . Első fontos barátai azonban idősebb emberek voltak. Közülük a Virág Benedekhez és Schedius L a j o s - hoz fűződő kapcsolatáról alig tudunk. Valamivel világosabb Egyed Antal bonyhádi plébánossal kialakult viszonya, T e s l é r László káplánt pedig bizonyára joggal n e - vezhetjük első igazi b a r á t j á n a k .
E b a r á t s á g nagy jelentőségét, T e s l é r n e k V ö r ö s m a r t y szellemi f e j l ő d é s é r e g y a - korolt sokrétű hatását semmivel sem csökkenti az a tény, hogy szinte azonnal egy- oldalúvá vált, ahogy személyes kapcsolatuk megszakadt, s a költő új b a r á t o k r a tett s z e r t . Nem alaptalanul panaszkodott T e s l é r Kazinczynak V ö r ö s m a r t y h á l á t l a n s á g á - ról: e l s ő sikerei után é s beilleszkedve P e s t irodalmi világába, mindaz, amit ettől a k o r s z e r ű műveltségű, de a vidéki élet nyomasztó körülményeitől egyre jobban s ú j - tott, akibontakozó szellemi áramlatokból, vállalkozásokból fokozatosan kimaradó f é r f i t ő l kapott, beépült a költő világába, fontos új segítséget pedig m á r nem r e m é l - hetett t ő l e . Barátságuk kiürült, kapcsolatuk megőrzött ugyan valamit a régi s z í - vélyességből, de Vörösmartyt új élményei egyre m e s s z e b b vitték.
E z volt az a pillanat, amikor az 1820-as évek elején új b a r á t o k r a t e t t s z e r t . Kö- zülük a tehetséges írónak-fordítónak indult Csontos István aránylag gyorsan eltűnt a magánélet sűrűjében, négyen azonban életreszólóan ragaszkodtak egymáshoz. T a - lán m e r t tehetségesek voltak, talán m e r t bennük volt a legtöbb e r ő tehetségük é r - vényre juttatásához a korabeli M a g y a r o r s z á g embertelenül nehéz viszonyai között.
E viszonyok különféle formában nehezedtek az egyes t á r s a d a l m i r é t e g e k r e , súlyu- kat azonban mindenkinek éreznie k e l l e t t . Bőségesen voltak gondjai a f a l u s i és v á r o - si napszámosoknak, a jobbágyoknak, z s e l l é r e k n e k , iparosoknak, kereskedőknek, k i s - é s nagyobb vállalkozóknak, de a különböző földbirtokokon gazdálkodó n e m e s e k - nek i s . Mindezek helyett emeljük itt ki az é r t e l m i s é g minden képzeletet felülmúlóan nehéz helyzetét. A húszas évekre u g r á s s z e r ű e n megnőtt a közép- és felsőfokú i s - kolai végzettségűek s z á m a , a polgári fejlődés elmaradottsága miatt azonban ezzel közel s e m szaporodott egyenlő arányban az é r t e l m i s é g i pályákon kínálkozó m e g é l - hetési lehetőség.
Pedig itt kellett megélhetést találniok a nem katolikus egyháziak, az ügy- védek, orvosok, tisztviselők, kereskedők gyerekeinek; itt a birtokukból megélni nem tudó nemesi s a r j a k n a k és a jobbágysorból s z e r e n c s é s e n kiemelkedő, tanulási lehetőséghez jutott fiataloknak. Az egyházi pályák, a gyógyítás és az o k t a t á s mellett kenyeret elsősorban jogi végzettséggel lehetett találni. Ennek oka egyszerűen a jogi viszonyok rendezetlenségében r e j l i k . Akár a földtulajdon, akár a h i t e l r e n d s z e r , akár a polgári p e r r e n d t a r t á s kérdéseit nézzük, a legnagyobb z ű r z a v a r r a találunk. Ezért kapott a megyei, v á r o s i , állami hivatalokban is a s z a k i s m e r e t n é l nagyobb jelentő-
tagjai is jogi pályára k é s z ü l t e k .
Közülük a legszegényebb, V ö r ö s m a r t y Mihály m á r gimnazista kora ó t a maga k e r e s t e a k e n y e r é t . B á r m i l y meglepően hangzik, családi kapcsolatai alapján alig- hanem neki volt a legnagyobb lehetősége, hogy ezen a pályán érvényesüljön. A f ő - leg Pesten é s Fejér megyében élő V ö r ö s m a r t y család ugyan nemesi s z á r m a z á s ú volt, de t a g j a i a költő életében szinte kivétel nélkül jogi vagy gazdatiszti pályán k e - resték k e n y e r ü k e t . Komoly alapja volt tehát annak a lehetőségnek, hogy Mihály t a - nulmányai befejeztével F e h é r v á r o t t telepedjék l e , és ügyvédi munkát v á l l a l j o n . O azonban a Zalán sikere után úgy é r e z t e , igazi hivatása az irodalomhoz k ö t i . Pedig ez még ekkor inkább e r k ö l c s i siker volt c s a k , amit az utókor hajlamos eltúlozni.
Vörösmartynak azonban s z e r e n c s é j e volt. S z e r e n c s é j e volt, hogy a p e s t i s z e l - lemi központ szinte egységesen mellé á l l t , é s ez a kör a húszas években m á r a r r a is képes volt, hogy az i r o d a l m i életen belül biztosítson s z á m á r a megélhetést. Először Kisfaludy Károly segítette ki szorult helyzetéből egy nagyobb előleggel, m a j d a T u - dományos Gyűjtemény s z e r k e s z t ő i á l l á s á t nyerte el, végül pedig fizetett t a g j a lett a megalakuló Magyar Tudós T á r s a s á g n a k , az Akadémiának. Nem voltak ezek kü- lönösebben i r i g y l é s r e méltó állások sem a fizetség tekintetében, sem az elvégzen- d ő m u n k a alapján. Kölcseynek például s z a t m á r i főjegyzőként lényegesen több ideje maradhatott szellemi m u n k á r a , mint a havi folyóirat s z e r k e s z t é s é v e l — elvileg — egyedül bajlódó, majd akadémikusként s z ó t á r a k a t s z e r k e s z t ő , bírálatokkal, jelen- tésekkel rengeteg időt eltöltő V ö r ö s m a r t y n a k .
Annyi nyilvánvaló ugyan, hogy Vörösmartynak nagyon jó kapcsolata volt a pesti szellemi élet idősebb t a g j a i v a l , e r r ő l azonban részleteiben igen keveset tudunk.
Talán költőnknek Kazinczy iránti t a r t ó z k o d á s a és Kölcsey különös t i s z t e l e t e é r d e - mel itt e m l í t é s t , no meg az az —eddig n e m bizonyítható — gyanúnk, hogy V ö r ö s - martynak Kisfaludyval kialakult b a r á t s á g á t Bajza és Toldy némileg eltúlozták. En- nek oka — é s egyben gyanúnk alapja —, hogy Vörösmarty b a r á t s á g a B a j z a é s Toldy
iránt a h ú s z a s években s e szorosnak, s e zavartalannak nem nevezhető. Olyan hőfo- kúvá, mint a Bajza-Toldy b a r á t s á g , vagy oly t a r t a l m a s s á , mint a V ö r ö s m a r t y - D e á k , V ö r ö s m a r t y - F á b i á n , V ö r ö s m a r t y - S t e t t n e r kapcsolat, soha nem is vált. Toldyt Vö-
r ö s m a r t y sokáig nem vette komolyan, e r ő s e n lebecsülte, s véleménye c s a k a h a r - mincas években változott m e g — talán az időközben Pesten letelepedett B a j z a hatá- s á r a , valamint a közös munkák és az irodalom-politikai szövetség k e r e t é b e n .
DEÁK FERENC ÉS FÁBIÁN GÁBOR
Deák élete részben eléggé k ö z i s m e r t , r é s z b e n önálló kutatásokat kíván, így itt csak néhány s a j á t o s vonását emeljük ki. (A fiatal Deákról a legtöbbet T a k á c s P é t e r disszertációjából tudhatunk meg: A p a s s z í v ellenállástól az aktív egyezkedésig.
Kézirat. MTA Könyvtár.)
A b a r á t i körből Deák volt a legfiatalabb (1803-ban született, V ö r ö s m a r t y 1800- ban, Stettner 1799-ben, Fábián 1795-ben). Ő volt a legkevésbé r á u t a l v a az é r t e l m i - ségi k e n y é r k e r e s e t r e : családi b i r t o k a — ha jómódot nem is — t i s z t e s megélhetést biztosított. És é l e t e nagy részében egy kis Zala m e g y e i faluhoz k ö t ö t t e . Az á r , amit anyagi függetlenségéért fizetnie k e l l e t t , elég nagy v o l t , jelentős idejét kötötték le a gazdálkodás gondjai, a család b a j a i , az egyik nagybátyjával folytatott p e r e , a P a k - son élő nővérének nyújtott segítsége é s más effélék. El volt szakítva barátaitól, el attól a szellemi é l e t t ő l , ami a p e s t i központban élők tevékenységét sokoldalúan s e r - kentette és gazdagította. Életmódja azonban e g y r é s z t m e g i s m e r t e t t e a gazdálkodás mindennapi gondjaival é s az ezekből adódó jogi k é r d é s e k k e l ; m á s r é s z t meglehető- sen hosszú fölkészülést biztosított s z á m á r a a politikai pályára. Ebben a pesti b a r á - tok, elsősorban Stettner nagy s e g í t s é g é f e volt főleg a z z a l , hogy m a g á r a vállalta a könyvek, folyóiratok b e s z e r z é s é n e k egyáltalában n e m könnyű f e l a d a t á t .
Sajnos a fennmaradt levelek nem adnak kellő bepillantást a Deák-család s z e l l e - m i életébe. Változatlanul kitapinthatatlan annak az irodalmi érdeklődésnek a m a g j a , a m e l y m á r Ferenc Antal bátyját a r r a s a r k a l l t a , hogy regéket í r j o n . A külső ö s z - t ö n z é s nyilvánvalóan visszavezethető Himfyhez. A rendkívül tartózkodó levélíró azonban szinte s e m m i t nem árul el a kehidai otthon légköréről, látogatóiról, a c s a - lád b a r á t a i r ó l . Nem tudjuk, milyen könyveket örököltek szüleiktől, milyen t é m á k - r ó l folyt a szó a c s a l á d i asztalnál, kikkel érintkeztek a környékbeliek közül, t a l á l - h a t t a k - e a Deák-fiúk valahol olyasféle szellemi tűzhelyet, amilyent Dukán Stettner leveleiből — vázlatosan — megismerhetünk.
Ahogyan nyilvánvalónak kell tekintetnünk Kisfaludy Sándor h a t á s á t a regéket író Deák Antalra, olyan kézenfekvő az i s , hogy mindkét Deák-fiú korán bekapcsolódott
Zala megye politikai életébe. Annál kevésbé világos, hogy mit vittek magukkal i s - kolájukból és a szülői házból, ami — személyes adottságaikkal együtt — képessé t e t t e mindkettőjüket, hogy igen fiatalon kiemelkedjenek a politizáló n e m e s ifjak s o - kaságából. Korosztályuk Zalában bővelkedett jó k é p e s s é g ű fiatalokban, s a Deák- c s a l á d nem tartozott a leggazdagabbak közé s e m ; a megyei hivatalokért viszont k ö z - i s m e r t e n é l e s , kemény harc folyt — részben az e z z e l járó tekintély, részben k ü - lönböző előnyök m i a t t i s . Keveset tudunk a Ferencnél tizenöt évvel idősebb Antal m ű v e l t s é g é r ő l , egyéniségéről, beállítottságáról, e s z m é i r ő l ; m i n d ö s s z e annyi n y i l - vánvaló, hogy ö c c s e korai sikereihez ő készítette e l ő a t a l a j t . Antal följutott a m e - gyei h i e r a r c h i a c s ú c s á r a : 1825-ben követté, majd alispánná válaszották; később az ő lemondása után lehetett az 1832/36-os országgyűlés egyik politikai vezérévé ö c c s e .
Abba a sötétségbe, ami a Deák-fiúk fiatalságát körülveszi, az itt közölt leve- lek világítanak b e , h a nem is m i n d e n r e kiterjedő módon, s ráadásul inkább a f é r f i egyéniség kialakulásának, az önművelődés tudatos szándékának kibontakozása utáni s z a k a s z b a n . Mégis sokmindent megtudhatunk azokról a mindennapi gondokról-ba- j o k r ó l , amelyekkel a fiatal Deák Ferencnek meg k e l l e t t küzdenie. Beletartoztak e b - be a falusi é l e t f o r m a , a gazdálkodás időt rabló f e l a d a t a i , a korban s z ü k s é g s z e r ű p e r e k , a különféle családi kötelezettségek. P e r e k , amelyeknek egy r é s z e a n e m e - s i birtokok szétaprózottságának, a h a t á r korábbi felosztatlanságának egyenes követ- kezménye volt; és p e r e k , amelyek — mint a Ferenc nővérét fenyegető váltóhami- s í t á s — a kor jogszolgáltatásának fogyatékosságaiból, valamint a b a n k - és hitel-
volt elintézni, Kehidáról P e s t r e azonban csak ritkán utazhatott egy korlátozott pénz- forrásokkal rendelkező középbirtokos. így nőhet meg még az olyan m á r - m á r komi- kus ügyek fontossága i s , mint hogy az egyik levél tanúsága s z e r i n t Deáknak még köszörűs k e r e s é s é v e l is foglalkoznia k e l l e t t . T e r m é s z e t e s e n ugyanebbe a körbe tartoznak a könyvek b e s z e r z é s é n e k , a műveltség és tájékozottság elsajátításának nehézségei i s . A falusi magányban élő é r t e l m i s é g alapvető gondja volt, hogyan t a r t - son kapcsolatot egyrészt a könyvárusokkal é s folyóiratterjesztőkkel, m á s r é s z t a szellemi központokkal. Azokkal a b a r á t o k k a l , akik könnyebben hozzájuthattak az űj könyvekhez, hozzá külföldi folyóiratokhoz, újságokhoz; akik kicserélhették e g y - m á s s a l a hazai és külföldi i r o d a l m i - s z e l l e m i élet h í r e i t , tájékozódhattak új m ű - vekről, vállalkozásokról, e s z m é k r ő l , vitákról a s z e m é l y e s érintkezés útján i s . Az a b a r á t i segítség, amit ebben Stettner adott, t e s z i lehetővé, hogy annak a férfinak, akit később a "haza bölcsének" neveztek, az önművelését legalább nagy vonalakban földeríthessük.
Ellentétben a Deákok irodalmi érdeklődésének f o r r á s á v a l , az világosan látszik, hogy Fábián Gábor anyai ágról örökölte í r ó i hajlamait, noha r e f o r m á t u s lelkész édesapja i s tollforgató e m b e r volt. Az itt közölt levelezésben meg is figyelhető, hogy a Mondolatot kiadó nagybátyja, Somogyi Gedeon í z l é s e is hatott Fábián G á - b o r r a — összhangban a z z a l , amit a r e f o r m á t u s kollégiumban tanult. Valószínűleg igaza van Bodolay Gézának, aki A pápai kollégium történetében (156-157 1.) védel- mébe veszi a figyelemre méltóan v e r s e l ő , kitűnő diák Somogyi Gedeont; s vele Ka- zinczy "ortológus" ellenfeleit, illetve azoknak a nyelv fejlődését helyeslő, csak ép- pen Széphalommal nem egészen egyező nézeteket valló t a g j a i t . Ám az, hogy a p á - pai diákok — köztük Fábián és Stettner — sok értékes i s m e r e t e t tanultak, jó tudo- mányos alapképzésben r é s z e s ü l t e k , nem változtat azon, hogy a r e f o r m á t u s kollé- giumok irodalomfelfogásában nagy s z e r e p e t kapott a "népi" — azaz Kazinczy, Köl- csey "emelkedett" í z l é s e szerint e l m a r a d o t t — v e r s e l é s . A Pápán, Debrecenben és Sárospatakon uralkodó ízlésből egyaránt hiányzott a v e r s e l é s n e k és költészetnek az a határozott megkülönböztetése, amit — Kazinczy h a r c a i után — Kölcsey kritikái és elméleti í r á s a i vittek át a magyar köztudatba. Ide vezethető vissza, hogy Fábián é r e t t f é r f i korában is vitába bocsátkozott egyik levelében a Handbuch ürügyén T o l - dyval az előző és jelen kor néhány n é p s z e r ű , de költőileg jelentéktelen v e r s e l ő j é - nek a védelmében.
Mindez azonban nem zavarta Fábián Gábort abban, hogy — talán Csokonai h a - t á s á r a — Hafiz, majd Ossian fordításaival a modern irodalmi törekvések egyik v e - zető képviselője legyen, s V ö r ö s m a r t y romantikus képzeletének a kibontakozását is e l ő s e g í t s e . Bajza és Toldy ízlésével szemben ugyan mindég megőrzött n é m i t a r t ó z - kodást, ami azonban p á r j á t ritkító - inkább ösztönös, mint tudatos — mohósággal párosult új költői világok és új e s z m é k b e f o g a d á s á r a . Talán k l a s s z i c i s t a k é p z e t t s é - gének fogyatékosságai okozták, hogy a formák iránt kevés érdeklődést mutatott, a művészet elmélete végleg nem é r d e k e l t e . Figyelme előterében az i s m e r e t l e n állt
— akár a költői képzelet, akár a t a p a s z t a l a t l e í r á s a i nyomán. Ez tette k é p e s s é , hogy politikai tájékozódásban — legalábbis Toldvt — jelentősen megelőzze. Egyáltalában nem véletlen, hogy éppen ő fordította le Toequeville A d e m o k r á c i a Amerikában c í - mű h í r e s művét, s adta ki a hivatalos ellenállással megküzdve. Az í r á s t — beleértve
a fordítást — h a z a f i a s kötelességének tekintette, s komoly áldozatoktól sem riadt v i s s z a . Szellemi f r i s s e s é g é v e l , segítőkészségével é s munkaszeretetével is m a g y a - rázható, hogy V ö r ö s m a r t y legszorosabb b a r á t j a m a r a d t a meglehetősen ritka s z e - m é l y e s találkozásaik idején i s .
Fábián Gábor s o r s á t , irodalmi, tudományos é s politikai s z e r e p é t — nemes jellemével együtt — alapvetően az h a t á r o z t a m e g , hogy korán és majdnem feltétel nélkül elfogadta a megélhetés kínálkozó lehetőségét: 1824-től az Arad megyei V i - lágoson volt a Bohus-uradalom j o g á s z a , majd pedig Arad városában é l t , dolgozott, politizált, í r t . A majdnem a r r a vonatkozik, hogy 1825-ben pesti ügyvédeskedéssel k í s é r l e t e z e t t , de rövid házasságával együtt ez is kudarcba fulladt, s Fábián v i s z - s z a t é r t első munkaadójához. Levelezése egyértelműen t a n ú s í t j a , milyen nehéz volt Arad megyéből P e s t r e jutni, milyen nagy dolog volt ide P e s t r ő l barátokat l e c s á b í - tani; mennyi időt raboltak el a megélhetés gondjai é s feladatai, m e n n y i r e magányos volt a vidékre " s z á m ű z ö t t " i r o d a l m á r akkor is, ha be tudott illeszkedni a helyi t á r - s a s á g b a , ha önálló s z e r e p e t harcolt ki magának a megye politikai életében i s .
Fábián Gábor, mint idősebb b a r á t , elsősorban nagyobb irodalmi t á j é k o z o t t s á - gával, vállalkozó kedvével, költői é s eposzírói tapasztalataival hatott a fiatal Vö- r ö s m a r t y r a . Először a Zalán-időszakában, majd a költő figyelmének a "Kelet" f e l é , azaz a "tündérező romantika" felé fordításában. A "Kelet" ebben az értelemben a csodák világát, a " s z e m nem látta, fül nem hallotta" titkok színhelyét jelenti. Nagy P é t e r n e k az Á r g i r u s - t ö r t é n e t keleti eredetét valószínűsítő kutatásai fényében m i n - dennek a jelentőségét a Csongor é s Tünde fogamzásának az időszakáig kell f e l t é t e - leznünk. Az, hogy a Hafiz-fordítás után Fábián figyelme a s e j t e l m e s Ossián-énekek felé fordult, s V ö r ö s m a r t y k é r é s é r e késznek mutatkozott a svéd F r i t h i o f - s a g a l e - f o r d í t á s á r a i s , mindezzel tökéletesen összhangban van; hiszen ezekben a kor ugyan- azt érzékelte: a képzelet szabad s z á r n y a l á s á n a k a lehetőségét, a valóság megkötő s z e r e p é t ő l való e l s z a k a d á s t . Ossián vagy a F r i t h i o f - s a g a világa ugyanolyan távol volt a k o r mindennapjaitól é s a k l a s s z i c i s t a szabályok s z e r i n t i műalkotásoktól, mint H a - f i z é . Sőt, bizonyos értelemben talán távolabb i s , hiszen a m á r Goethe által kedvelt költő elég nehezen minősíthető romantikusnak. V ö r ö s m a r t y nemzedékét nem is any- n y i r a v e r s e i , mint a mögötte sejtett világ izgatták.
STETTNER - FENYÉRY - ZÁDOR
Stettner György i r o d a l m i pályája kezdetén a Fenyéry Gyula álnevet h a s z n á l t a , k é - sőbb pedig Zádor Györgyre magyarosított. A névváltoztatás egyik formájában sincs s e m m i rendkívüli, ezúttal azonban a h á r o m különböző név jól é r z é k e l t e t i egy t e h e t - s é g e s irodalmár pályájának három r é s z r e szakadását. Azét, akiről okkal mondhat- t a akadémiai emlékbeszédében Tóth Lőrinc: " . . . h a n e m is alkotott korszakot képe- ző műveket, mint V ö r ö s m a r t y , h a n e m is volt v e z é r é s pályatörő, mint Kazinczy és
(Tóth Lőrinc: Zádor György M a g y a r Akadémiai r e n d e s tag E m l é k e z e t e , P e s t . 1869.) Életének e l s ő és második s z a k a s z a között n i n c s t ö r é s , de a n é v c s e r e m é g i s h a - tározott fordulatot fejez ki: S t e t t n e r György F e n y é r y Gyula néven a magyar irodalom z á s z l a j á r a esküdött föl. Apja a magyar n e m e s s é g h e z tartozónak é r e z t e magát, a n y - j a a Berzsenyiekkel állt rokonságban. A Vas m e g y e i Dukán m a g y a r közegben nőtt föl, s olyan családi-rokoni t á r s a s á g b a n , amelyben az olvasás é s az irodalmi álom egyáltalában n e m volt szokatlan.
Iskolába Kőszegen, majd a nevezetes pápai kollégiumba j á r t , ahol olyan t a n á - r a i is voltak, mint a kántiánus eszméket t e r j e s z t ő s ezért az i f j ú s á g " m e g r o n t á s á - val" vádolt mándi Márton István. Stettner Pápán ismerkedett m e g Fábián G á b o r r a l , s az utóbbi é l e t r a j z á n a k tudós s z e r z ő j e , J a n c s ó Benedek (Fábián Gábor élete é s irodalmi működése, Arad 1885) idézi Fábián Gábornak Édes Alberthez 1874-ben írott levelét: "Márton szegény a maga transzcendentális világában akarta feltalálni a v a l ó t . . . S milyen büszkék voltunk mi Pápán egykor ezzel a Kant-féle philosophiá- val a dogmatikus ellenében!" J a n c s ó ehhez azt f ű z i hozzá, hogy maga Fábián e g y - r é s z t "gyakorlatias é l e t s z e m l é l e t e " miatt, m á s r é s z t a konzervativ irodalmi k ö - rökhöz fűződő c s a l á d i kapcsolata alapján idegenkedett Mártontól. Tehát nem t a r t o t t azokkal a diákokkal, akik Mártonban " a haladás é s felvilágosodás bajnokát l á t t á k " . B a r á t j a , Stettner azonban — követjük még mindig az idézett művet — "ortologus környezetben is neológus tudott lenni." Néhány évvel későbbi vázlatfüzetéből i s - m e r j ü k 1819-es kis könyvtárát, s ennek l i s t á j a tanúsítja korán felébredt é r d e k l ő - dését a kántiánus filozófia i r á n t . (Stettner vázlatkönyve nyolcvannyolc könyvet s o - r o l föl, köztük kettőnek t á r g y a Kant filozófiája. — MTA Könyvtár k é z i r a t t á r a : M s . 1185.)
Stettner P á p a után Győrben tanult tovább, s valószínűleg innen származik b a - r á t s á g a Deák F e r e n c c e l , akit aztán ő i s m e r t e t e t t össze V ö r ö s m a r t y v a l . Ezekben az években a győri tanulmányi kerület igazgatója F e j é r György volt, akit 1824-ben a z é r t neveztek ki a pesti Egyetemi Könyvtár é l é r e , mert pedagógiai tevékenységét veszedelmesnek minősítették. Ferenczy Zoltán felületes és sok tekintetben p o n t a t - lan D e á k - é l e t r a j z á b ó l (Deák é l e t e , 1 - 3 . kötet, Budapest, 1 9 0 4 . ) tudunk F e j é r j e - lentős s z e l l e m i hatásáról é s a későbbi politikushoz fűződő k a p c s o l a t á r ó l . L e h e t s é - g e s , hogy a m á r ekkor jelentős történettudós é s filozófiai műveltségű tanár S t e t t - nerben is e r ő s í t e t t e a szellemi igényességet.
A V ö r ö s m a r t y - f i l o l ó g i a sokat találgatta, m i k o r kezdődött a költő i s m e r e t s é g e S t e t t n e r r e l . Adatok hiányában c s a k a r r a hívjuk föl a figyelmet, hogy kapcsolatuk a pesti egyetemen is kezdődhetett, ahová mindketten 1817 és 1820 között j á r t a k , s ahol ugyanabban az évben, 1824-ben tettek ügyvédi vizsgát. (Vörösmarty egyetemi pályafutása j ó r é s z t földerítetten. Egyelőre c s a k annyi biztos, hogy 1820 őszén Perczelékkel Börzsönybe m e n t , s az egyetemet csak jogi vizsgái idején k e r e s t e f ö l . ) Az viszont, hogy Stettner csak 1821-ben ment Dukára jogászi vizsgáira fölké- szülni, a r r a m u t a t , m i s z e r i n t egy évfolyammal a költő alatt j á r t . 1825 nyarán az Arad környéki Blumenthálban kapott jogászi á l l á s t , ahol azonban nem é r e z t e jól m a g á t , s 1826 tavaszán ismét P e s t r e költözött, hogy Fenyéry Gyula néven j e l e n - tős irodalmi s z e r e p e t vállaljon.
E r r e a s z e r e p r e azokban az években k é s z ü l t föl, amelyekről Tóth Lőrincz azt írta: "Dukán gazdálkodott". É l e t s z e m l é l e t é t , í z l é s é t , műveltségét, irodalmi e s z - ményeit itt közölt levelezése é s m á r említett 1819-es vázlatfüzete alapján i s m e r - jük. Az é l e t f o r m a , amit ennek alapján r e k o n s t r u á l n i tudunk, a z é r t is figyelmet é r - d e m e l , m e r t a r e f o r m k o r s z á m o s szereplője készült p á l y á j á r a hasonló körülmények között. Nem sokat tudunk a P e r c z e l - h á z l é g k ö r é r ő l , de valószínűleg az is hasonló lehetett azokban az években, a m i k o r V ö r ö s m a r t y ott nevelősködött. E hasonlóságot két alapvető körülmény szem előtt t a r t á s á v a l tételezzük föl: az egyik az é l e t f o r m a z á r t s á g a , a m á s i k — ezen belül — a divatos s z e l l e m i á r a m l a t o k uralma. E l ő r e kell bocsátanunk p e r s z e azt a rendkívül fontos különbséget, hogy Stettner otthon volt, s nem i s m e r t e — a költővel ellentétben — a kiszolgáltatottság, m e g a l á z o t t - ság vagy a vélt megaláztatások k e s e r ű s é g é t .
Azért idéztük ironikusan Tóth Lőrincz s z a v a i t , m e r t S t e t t n e r érdeklődésében a gazdálkodás s e m m i szerepet n e m játszott. Ez bizonyos pontig érthető is, h i s z e n t u d t a , hogy m á s megélhetést kell választania. M á s r é s z t viszont a gazdálkodással j á r ó t e r m é s z e t - é s népközelségről való lemondása is megnyilvánul ebben: n e m kellett birtok-ügyekkel foglalkoznia, a fejlődő vetést figyelnie, a t e r m é s é r t aggód- n i a , jobbágyokkal, béresekkel bajlódnia, v i t á z n i a , életüket, gondjaikat m e g i s m e r - n i e . Leveleiben — akárcsak V ö r ö s m a r t y b ö r z s ö n y i műveiben — n y o m a s i n c s , hogy néha kilépett a házból, a kertből s látta a földeken folyó munkát, észrevette azokat, akiktől kenyerét kapta. V ö r ö s m a r t y esetében e r r e t e r m é s z e t e s m a g y a r á z a t , hogy Börzsöny környékén németek laktak, a "nép" németül b e s z é l t , s elszigeteltségének a z é r t nincs súlyosabb nyoma, m e r t ide is m a g á v a l hozta gyermekkorának f a l u s i élményeit, s m á r Görbőn i s m é t kiszakadt a tanulószobákba é s lugasokba z á r t u d - varházi é l e t f o r m a keretei közül, t e r m é s z e t - é s népközeiben élt ottani t a r t ó z k o d á s a idején, majd később Pesten i s . Más falun élő fiatalok m e g i s m e r t é k az "adózó nép"
súlyos gondjait, mint azt B a j z a József néhány évvel későbbi í r á s a i tanúsítják. (Az
"Adózó nép" nehéz helyzetéről B a j z a m á r egy 1826-o s o r s z á g g y ű l é s i " p a s z q u i l u - sában" és bátyjához szóló leveleiben í r t . ) S t e t t n e r r e azonban — akkor még — az j e l - l e m z ő , hogy a legsúlyosabban a z é r t m a r a s z t a l j a el Kiss Ádám kéziratos v e r s e i t egyik levelében, m e r t azokban sok a "konyhai s z ó " és népies fordulat. (Fábiánnak í r t , Duka, Sept. 21d 1821, k e l t e z é s ű levelében.) A századforduló körül születettek átlaga csak a h ú s z a s évek második felében, s m é g inkább a h a r m i n c a s évek k e z d e - tén távolodott el attól a világtól, amelynek r e p r e z e n t a t í v költője Kisfaludy Sándor volt, s amelynek finomkodó í z l é s e még nagyon soká hatott, többek között a p o l g á r i s z á r m a z á s ú fiatal Toldy F e r e n c e t is irányította. A kor tanult fiataljainak jelentős r é s z e a mohó — több nyelvű — olvasásban, hasonló ízlésű b a r á t o k t á r s a s á g á n a k a k e r e s é s é b e n , s egy a környezetüktől jórészt független s z e l l e m i közeg m e g t e r e m t é -
sében, fenntartásában élte ki azon energiáit, amelyek t á r s a d a l m i h a s z n o s í t á s á r a nem volt igény, s e m lehetőség. E melegházi világban a b e z á r t s á g és elszigeteltség é r z e t e , a valóságos élmények hiánya t e r m é s z e t e s e n megnövelte az olvasmányok fontosságát, a s z e m é l y e s kapcsolatok mélységét é s érzelmi hőfokát.
Stettner Fábiánnal ugyanazon az é r z e l m i l e g túlfűtött hangon levelezett, ahogy Toldy Bajzával, s amit sem Fábián, sem B a j z a , — s még k e v é s b é V ö r ö s m a r t y — nem vett át. Leveleiben rengeteg divatos k i f e j e z é s t , é r z e l m i közhelyet találunk.
Amikor Szent István éjjelén az erdőben s é t á l , p e r s z e a jövőről álmodik, s z e r e l m e s é s epekedő v e r s e t ír így:
A' csillagos Égnek pislogó mécseit Sóhajtva nézem
' S valyon Lilám r á j o k (:tőlök azt k é r d e z e m : ) Véti e ' s z e m e i t ?
" L i l a " , akiről itt szó esik, é s aki Csokonai Lillájáról kapta nevét, a valóságban a Komárom megyei Csepen é l t , s Thaly Juliskának hívták. Sem t á r s a d a l m i helyzetük, sem szülői rosszindulat nem tiltotta őket egymástól, sűrűn találkoztak i s ; j e g y e s s é - gük azért nyülott hét é v r e , m e r t Stettnernek egzisztenciát kellett — volna — t e r e m - tenie közös életükhöz. (Házasságuk anyagi alapját végül J u l i s k a hozománya tette l e - hetővé. ) Mindez sokféle é r z e l m i hullámot kavarhatott, de Stettner ezeket c s a k egy- s z e r é r i n t i , nem sokkal h á z a s s á g a előtt egy Vörösmartyhoz írott levelében. Addig, amikor fölidézi s z e r e l m e s é t , "bíbor s z á j a égő rubinjai" jelennek meg e l ő t t e , s "hó é r z e m é n y e i r e " gondol. (Például Az Éneklő Mimilihez c í m ű v e r s é b e n . )
A "hó érzemények" a z é r t érdemelnek n é m i figyelmet, m e r t elemzésük é r z é - kelteti, hogyan transzponálódik a 19. század elején egy valóságos s z e r e l e m az i r o - dalmi fogantatású költészethez szükséges é l m é n y f o r r á s s á . E r r e a c é l r a a h á z a s s á g k é r d é s é t oly határozottan elősegítő h ú s - v é r lányt elérhetetlenné és eszményivé k e l - lett tennie. Olyanná, aki a bizalmas együttlétek alatt sem é b r e s z t testi vágyat, s aki után csak epekedik, álmodozik, mint V ö r ö s m a r t y P e r c z e l Etelkáról. A szalonok- ban és lugasokban olvasgató, társalkodó f i a t a l e m b e r képzeletét az álmodozások s z a - badítják föl. E fölszabadítást azonban e r ő s e n korlátozzák az olvasmányok, s a s z e -
relemnek is divatjuk hatásához kell idomulnia: azaz eleve elérhetetlennek, f á j d a l - masnak, lemondónak kell lennie. A költőnek e r r e volt s z ü k s é g e , mert amint Fábián- nak írta 1821. szeptember 21-én: "Én r é s z e m r ő l azt t a r t o m Kisfaludyval: hogy Sze- relem és Hazafiúság nélkül minden eddig volt é s még leendő nagy Poetaknak Quinte- s e n t i a j a is keveset é r " . Stettner költői célkitűzéseiben a divatos s z e r e l e m kapott nagyobb hangsúlyt, de ez s e m juttatta nagyobb művészi t e l j e s í t m é n y h e z .
Az i r o d a l m i életben betöltött későbbi s z e r e p é t másnak köszönhette. M á r 1819- ben meglepően jó és nagy könyvtára volt, amiben a magyar költészetet m é g K i s f a - ludy Sándor képviselte a legnagyobb súllyal, s világirodalmi tájékozódásáról a d i - vatos Matthison, Korner é s Kotzebue tanúskodtak. Már itt föltűnik azonban Goethe és Schiller jelentőségének a f ö l i s m e r é s e é s a tudományos, történeti, e s z t é t i k a i munkák nagy s z á m a . Könyveinek legnagyobb r é s z e német nyelvű, noha t u d j u k , hogy m á r a húszas évek elején olvasott olaszul é s franciául i s . Az említett vázlatkönyv- ben 1822-es dátummal található, a Hébe 1825-ös számában megjelent Szonett című versében Cervantes, Schlegel és Shakespeare nevét emelte ki a világirodalomból példakép gyanánt; s mivel az említett könyvtárlistában c s a k a német tudós műveit találjuk m e g , a r r a következtethetünk, hogy Schlegel é b r e s z t e t t e föl érdeklődését Cervantes é s Shakespeare i r á n t .
Ez fordulatot hozott irodalmi tájékozódásában, amit tovább erősített k o r a i kap- csolata Kazinczyval és az újabb magyar irodalommal. (Kazinczy t i s z t e l e t é r e utal
— levelein kívül — fentebb idézett szonettje, amelyben megjelenik a Zalán f u t á s a
"bodrogi lányának" motívuma. ("Utóbb a Bodrog mellé v á n d o r o l t a m " / H o l egy Költő Bölcs felfogá l a k á b a / A vándor-Lyányt, s Árpád nyelvén t a n í t j a , / S ez őt, S o p h i e - ját h a l h a t a l l a n i t j a . " ) 1823. s z e p t e m b e r 9 - i levelében számolt be Fábiánnak a r r ó l , hogy "Augusztus 29dikén volt s z e r e n c s é m B e r z s e n y i Dániel rokonommal itten D u - kában egy t á r s a s á g b a n össze j ö n n i . " Örvendező híradását október 1-én érdekes b e - számolóval e g é s z í t i ki a r r ó l , hogy a "tegnapi e g é s z napot B e r z s e n y i Dániel t á r s a s á - gában t ö l t ö t t e m . . . " Az idősebb rokon és a nagy költő iránti t i s z t e l e t hangjába a z o n - ban m á r b e s z i v á r o g valami azokból a gondolatokból, amelyeket Kölcsey nevezetes B e r z s e n y i - k r i t i k á j a ültethetett e l . Irodalomkritikai készültségéből fakadó iróniával i s m e r t e t i beszélgetésüket, amelyben Berzsenyi a r r a intette, hogy — idézzük — :
" n e a Gothoktol vegyek leczkét, h a n e m a' görögöktől, azoknál van a ' való e g y s z e r ű F e n s é g ; megvallotta, hogy azon k i f e j e z é s e k e t , mellyeket Kölcsey dagályosoknak n e - vez Schillertől é s Matthinsontól v e t t e . Nem s z e r e t i ő ha a ' P o é t a okoskodik, a*
v e r s b e n csak a ' szívnek és képzeletnek kell uralkodniok nem az é s z n e k . . . Engem nagyon intett, hogy Drámában í r j a k azon az úton legtöbbet is lehet használni a*
Honnak, a ' Drámákban való szegénységünk lévén a ' nemzeti J á t é k s z í n fel nem emelkedhetésének oka, ' s legtöbb becsület ' s hasznot is lehet v á r n i . "
A megélhetés lehetőségét k e r e s ő ifjúnak szóló utóbbi t a n á c s a z é r t érdemel f i - g y e l m e t , mert hasonló reményekkel élt az ifjú V ö r ö s m a r t y , aki helyzetének m e g - változását a Salamon, majd A bujdosók sikerétől v á r t a . Itt azonban fontosabb s z á - m u n k r a a képzeletnek a költészetbeli szerepét k i e m e l ő utalás.
Stettner m á r 1820-ban a r r a szólította föl b a r á t j á t : " í r j á l r o m a n t i c e " , s e z z e l október 12-i levelében elsők között fogalmazta m e g a romantika igényét. Ennek szellemében v i t a t t a Fábián Gáborhoz írott Duka Sept. 21d 1821 k e l t e z é s ű levelében Rumy Károly Györgynek a f e s t é s z e t és költészet hasonlóságát h i r d e t ő elméletét: " A ' f e s t ő tartománya inkább a látható t e r m é s z e t — í r j a — ' s legfőbb é r d e m e és fénye ennek hív m á s o l á s á b a n áll, a* Költőé inkább elvont, a ' láthatatlan, felségesebb!
A ' Festő, ha jó f e s t ő csak másoló a ' Költő pedig t e r e m t ő , — az a ' maga P r o t o - typonjait állítja szemeink eleibe ez önteremtett Ideáljait zengi j o b b á r a , — a ' F e s t ő
c s a k ollyakat f e s t , a k á r t e r m é s z e t után, akár phantasiájából a* mellyeket ha a ' magok valóságában vagy élve láthatnánk még jobban fognának bennünket gyönyörköd- tetni é s bájolni, — a ' Költő pedig a ' szebb l e l k e s e d é s órájában ollyakat lát * s ollyakat állít előnkbe mellyek az avatatlan szem előtt örök homályban r e j t e z n e k . . . "
Nincs igaza t e h á t Stettner s z e r i n t Rumynak, aki a költőt é s f e s t ő t "egy kalap alá vonta". A látható ábrázolásában a festőé az elsőbbség, de a lélek rajzában é s az indulatok f e s t é s é b e n a költőé. (A zenében pedig — t e s z i hozzá — a hangulatoké, ahogy ezt Haydn " E s z t e n d ő s z a k a s z a i " azaz Évszakok című o r a t ó r i u m a igazolja.) í m e tehát Stettner m á r 1821-ben megfogalmazott egy olyan igényt — magánlevelé- ben —, amit majd a " s z e m nem l á t o t t , fül nem h a l l o t t " k i f e j e z é s é r e törekvő b a r á t j a , V ö r ö s m a r t y Mihály igyekszik megvalósítani az évtized második f e l é b e n .
Érdekes u t a l á s t találunk a romantikus ízlés t é r h ó d í t á s á r a a fenti levélhez m e l - lékelt — Fábián Gáborhoz szóló — versében. Ebben a "Ganges p a r t j a i n " dalolva j á - ró Hafiz-fordítót ünnepli, s k i f e j e z i várakozását: "zengvén dalod, magad, ' s i s t e n - ülő / Hafizod halhatatlanítod". Azon kívül, hogy milyen jól i s m e r t e Stettner a p e r -
helyezi; m á s r é s z t a z , miként á l l í t j a szembe a b e f e j e z ő szakaszban a hideg r e a l i - tást a t ü n d é r e s álmokkal:
A' jövőre, képzetem ecsete Gyönyörű scénákal f e s t e g e t , De a ' Való fagyos lehellete
Elfújja a ' tündér képeket.
Ah lesz e ' , hogy tündéres á l m a i m T e l j e s e d é s b e m e h e s s e n e k ? Hiszem, hogy lesz.
Idézett levelében számol be a r r ó l , hogy a " M a g y a r Poesis Tudományos T ö r - ténetének" a m e g í r á s á r a készül. E munkájához m á r 1819-ben gyűjtötte az anyagot.
Többször említett vázlatfüzetében két helyen is ö s s z e í r t a a magyar i r o d a l o m t ö r t é - net legfontosabb s z e r e p l ő i t . Ezzel kapcsolatos költői r a n g s o r a é r d e k e s tanúskodik
egyfelől a k l a s s z i c i z m u s és szentimentalizmus m é l y h a t á s á r ó l , m á s f e l ő l a r o m a n - tikus szellem e l ő r e t ö r é s é r ő l . Stettner így vall: "Én előttem legnagyobb Poéta H i m - fy, utánna Ossian, O v i d / a M e t a m o r p h o s i s é r t / , V i r g i l / : a z Eneisért [Sic! ] : / , B e r - zsenyi, Vitéz, S c h i l l e r , Matthison, G e s s n e r , Dayka e t c . Virgil Georgicona s e m - mivel s e m különb P o é z i s Colummella Kertész könyvénél, Horatzot s z e r e t e m mind ki az élet minden á l l a p o t j á r a alkalmazható regulákat v e r s b e foglalta de Poetanak középszerűnek t a r t o m kivévén azon darabjait mellyeket valóságos Eroticus lélekkel í r t , ' s amellyek t e s z i k előttem minden Poetani é r d e m é t . . . " Ezután még külön k i - emeli Kisfaludy Sándor s z e r e l m i é s hazafias k ö l t é s z e t é t , m a j d B e r z s e n y i nagyra é r - tékelését azzal indokolja, hogy alkalmi verseit is "valódi philosophiai s z e l l e m m e l "
í r j a .
Itt t a r t o t t Stettner szellemi fölkészülésben, a m i k o r V ö r ö s m a r t y költészetére fölfigyelt. D u k a D e z e m b e r 3d 1823. keltezésű levelében találjuk a következő m o n - datot: "Örülök, hogy Vörösmartyban ismét egy j e l e s költőt látok f e j l ő d z n i , " Min- den bizonnyal helyes a Vörösmarty-irodalomnak az a föltételezése, hogy ez m á r válasz Fábián e l v e s z e t t levelére, amelyben az 1824-es (1823 végén megjelent) A u r o r a alapján figyelmeztette b a r á t j á t a fiatal k ö l t ő r e . E r r e vall az i s , hogy S t e t t - n e r a továbbiakban r é s z l e t e s e n í r az A u r o r á r ó l , amelyben legtöbbre Kisfaludy K á - roly, Czuczor, Himfy é s Horvát E n d r e műveit t a r t j a . Mégsem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy Fábián egy régebbi ismerősük költői tehetségére hívta föl b a r á t j a figyelmét. Mindez t a l á l g a t á s p e r s z e , tény viszont az a levél, amelyben Stettner 1824 tavaszán eposz í r á s á r a buzdítja Fábiánt. S ez a z é r t érdemel figyelmet, m e r t annak megfogalmazásában olvashatjuk a Zalán költőjének elvi indítékait, aki h a m a - rosan minden kétséget kizáróan V ö r ö s m a r t y legbensőbb b a r á t j a l e t t . így írt S t e t t - ner Fábiánnak: " . . . előttem legalább az Eposz annál kedvesebb ' s annál több t é r t enged is a ' költeményes kidolgozásnak, mennél m e s s z e b b , ' s ugy szólva az i s t e - nek korával határos időbe ragad v i s s z a . A' s z e r e n c s é s kidolgozás iránt is t e l j e s reménnyel vagyok mind azért mivel az Eposz í r á s á h o z megkívánandó képességedet i s m e r e m , de leginkább a z é r t , mivel s e j t e m , hogy ezt czélirányosan fogod h a s z n á l - ni, az Eposzíró pályán utolérhetetlen koszorús Olaszokat választván példányodul.
Én a' s z á r a z Kalvinista Eposznál illetlenebbet nem i s m e r e k , m e r t ez rendszerént vagy a* Hisztoria vagy a ' Didaetica S p h á r á j á b a vág, a ' mit nem szenvedhetek; ' s minek utánna m i m á r a ' b á j o s pogány müthoszokat nem használhatjuk, éljünk a' keresztény müthológiával ' s Angyalok, tündérek, gygászok, boszorkányok etc.
e t c . pótolják a ' hajdani jótevő és kártékony Istenek h í j á t , mint Ariostonál ' s az én imádott T a s s o m n á l . . . "
Irodalmi példakép-ajánlatát néhány nappal később (április 21-én) Wieland Oberonjával — "egy T ü n d é r Eposszal" — é s Milton Elveszett paradicsomával egé- szíti ki. Fábián t e r v e z e t t eposzából c s a k részletek készültek el, s azok is csak év- tizedekkel később jelenhettek meg — kegyeletből. (Az Attila-eposz a Kisfaludy T á r - saság Évkönyve XII. kötetének 65-77. lapján olvasható.) Vörösmarty azonban mint- ha megfogadta volna ezeket a nyilván neki is elmondott tanácsokat, m i n d e n e s e t r e egyre m e s s z e b b távolodott a Zalán f u t á s a után időben, e g y r e nagyobb t e r e t enge- dett a képzeletnek, m e g t e r e m t e t t e s a j á t mitológiáját — tündérekkel, boszorkányok- kal, nemtőkkel, allegorikus figurákkal —, s ugy l á t s z i k , az említett i r o d a l m i pél- dákat sem hagyta figyelmen kívül.
Stettner és V ö r ö s m a r t y levelezése nagyon hézagosan maradt ránk. Bizalmas barátságuk jele, hogy V ö r ö s m a r t y egyedül neki tett — meglehetősen homályos — célzásokat P e r c z e l Etelka iránti s z e r e l m é r e . Azt pedig, hogy Stettner s z e l l e m i képességeit milyen s o k r a becsülte, az is jelzi, hogy vele vitatta meg fontosnak é r z e t t nyelvészeti k é r d é s e i t . Stettner r e n d s z e r e s e n m e g í r t a véleményét V ö r ö s - m a r t y új műveiről és m á s olvasmányairól, főleg a hazai irodalom újdonságairól.
Külön figyelmet érdemel a zseni-költő é s tudós-költő akkoriban időszerűvé vált vitájában elfoglalt k o r s z e r ű álláspontja. O figyelmeztette Vörösmartyt 1826. j a - nuár 13-i levelében, hogy akikben "praedominál a genie, többnyire s z e r e n c s é s e b b í z l é s s e l í r n a k ; így Fáy, így B e r z s e n y i , ki előtt legfőbb D r a m a t i c u s Kotzebue ' s legelső Magyar író Szent Miklóssy. A legjobb Aestheticusok többnyire nem geniek mint Kazinczy, mint L e s s i n g , ki a' genie czímet magától pofié ígéretével tiltá el.
Kivételek a ' tudományos égnek olly r i t k a jelenetjei, mint Schiller é s Walter S c o t t . . . " Ekkor tehát m á r Stettner fölényesen nézi le Kotzebuet egy k o r s z e r ű b b ízlés nevében (Walter Scott műveit azonban alighanem csak hallomásból i s m e r i ) , s a fiatalok közül elsőnek kérdőjelezi m e g Kazinczy tekintélyét — Csokonai, Kis- faludy Sándor, Berzsenyi é s V ö r ö s m a r t y művészi e r e d m é n y e i r e gondolva.
Csokonai nevénél é r d e m e s egy p i l l a n a t r a eltöprengenünk. Elképzelhető ugyan- i s , hogy a pápai r e f o r m á t u s kollégiumban nevelkedett Fábián Gábor korai érdeklő- dését Hafiz költészete iránt az egykori debreceni diák váltotta ki; azt pedig jóné- hány levél t a n ú s í t j a , hogy Csokonai k ö l t é s z e t e erősen foglalkoztatta Fábiánt és Stettnert — akárcsak a katolikus V ö r ö s m a r t y t . Vagyis a nagy költő késői befoga- d á s á r a vonatkozó irodalomtörténeti legendával ellentétben, ez a nemzedék m á r magától értetődően szívta föl Csokonai költői eredményeit, s ez aligha vezethető v i s s z a olyan személyes mozzanatokra, hogy Márton J ó z s e f , Csokonai b é c s i kiadó- ja, Márton István pápai t a n á r fivére volt. Igaz, kezdetben Fábián és S t e t t n e r is Kisfaludy Sándort tartották a kor legnagyobb költőjének (akárcsak sokat vitatott kritikájában Kölcsey), de ez voltaképpen nem befolyásolta befogadási élményüket.
Azt az élményt, amit a rendkívüli módon tisztelt Kölcsey említett k r i t i k á j a még
a Csokonai emlékek, kéziratok, levelek gyűjtéséhez — m i n t azt ugyancsak l e v e - lek s o r a t a n ú s í t j a .
Fenti levelében Stettner azt is m e g e m l í t e t t e , hogy szívesen szerepet vállalna a bontakozó irodalmi — illetve ekkor még inkább nyelvi — harcokban. Túl van m á r azon a csalódáson, hogy Kisfaludy Károly nem vette föl v e r s e i t az A u r o r á b a , s A' szonett címűnek m e g j e l e n é s e az 1825-ös Hébében sem c s á b í t j a többé költői babérok után. A kételyek mélyen lelkébe fészkelték magukat. "Tudom mit ér a ' L i t e r á t o r i h í r e s e d é s n e k aranyfüst k o r o n á j a ' s fejkábitó t ö m j é n e z é s e , ' s ezekre ugyan nem sóvárgok; de még másfelől a ' mai L i t e r a t ú r a i vizes időkben gomba m ó d r a s z a p o - rodó nyomorult Poetácskák légióját s e m kivánom s z a p o r í t a n i . . . " — í r t a 1823.
d e c e m b e r 3 - i említett levelében Fábiánnak. Álláspontja későbbi módosult, de a b - ból, amit m á r 1821-ben leszögezett, n e m enged: "A M a g y a r Poézis Tudományos Történetének nálam munkában lévő E l ő r a j z o l a t j a hogy valaha világot lásson nem h i s z e m ; m e r t készületlenül föllépni nem a k a r o k . . . " Amikor 1824 f e b r u á r j á b a n e l - m a r a s z t a l j a Toldy H a r a m i á k - f o r d í t á s á t , ennek megfelelően t e s z i hozzá v é l e m é n y é - hez: "Olvasnunk kell előbb ' s tanulnunk: ' s az olvasottakat jól megemésztenünk, a ' tanultakat asszimilálnunk ' s azután í r n u n k . . . "
AZ OLVASOTT ÉS OLVASÓ FENYÉRY GYULA
Az az idő, amit Stettner "uraságok kenyerén" Blumenthalban és Világosvárott t ö l - tött, közelebb hozta az élethez és a valósághoz. Egzisztenciális gondjai — őt i s , mint annyi mást — kiragadták ifjú éveinek mesterkélt világából. Az elmaradott M a - gyarországon szembe kellett néznie a korabeli é r t e l m i s é g r e nehezedő súlyos á l l á s - hiánnyal. A jogi végzettségű fiatalembernek állást csak a művelődési központoktól távoli uradalmak kínáltak; olyan helyeken, ahol a s z e l l e m i életnek — a levelezésen é s olvasáson kívül — semmilyen lehetősége nem volt. A " b a r b á r " környezetet Stettner nem sokáig b í r t a . 1826 tavaszán P e s t r e költözött, amit h á z a s s á g a , illetve felesége hozománya é s áldozatkészsége tett lehetővé. Nagyon szerény t e r v e k k e l é r - kezett. Amint Kazinczyhoz intézett 1826. m á r c i u s 23-i leveléből tudjuk, a r r a gon- dolt, belép a Helytartótanácshoz gyakornoknak abban a reményben, hogy öt-hat év alatt " f i z e t é s b e fog jöhetni".
Világszemléleti v á l t o z á s á r a m u t a t , hogy Fábiánnak í r o t t egyik korábbi (1824.
f e b r u á r 24-1) levele tanúsága szerint lelkesen olvasta el a "Magyarországi Revo- luciók T ö r t é n e t é t " . E könyv valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc történetét f ö l - dolgozó h í r e s munka: Historie des révolutions de Hongrie ou l'on donne une idée juste de sen légitime gouverment (Hága 1793) lehetett, a kor kedvelt, s különösen a n e m e s i ellenállás időszakában n é p s z e r ű olvasmánya. Ezzel párhuzamosan a r o s s z , csupa közhelyből álló v e r s e k s z e r z ő j é t egyik Vörösmartyhoz intézett levelében
(1825. június 10.) valósággal költővé emeli a szülőföld szeretete: " . . . h a r m a d n a - pon Dukába é r t e m — í r j a . — A k á r m i t mondjanak a ' fagyos bölcselkedők, csak ugyan m á s ösztön hozza vissza az e m b e r t honjához de még ennek kebelében is s z ü - lőföldjéhez, mint melly barmot szokott aklába húzni. Bizonyos lágy é r z e l e m fogja el a ' legkeményebb kebelt is azon a ' tájékon, mellynek ege mosolygott vagy z o r - donkodott felettünk, a ' melly látta érzeményeinket fejledezni ' s nyílni ' s a ' s z á r - nyékony tündére évek a r a n y á l m a i k a t ' s felleg v á r a i k a t támadni é s enyészni, épül- ni é s omlani. Biztos ismerősök képeiben tűnik-el minden bokor c s ö r g ő patak zúgá- s a , sőt érthető s z e l l e m i hangokat s u s o g fülünkbe a ' lengő szellő i s . Egy szóval minden i s m e r t t á r g y , minden szokott hely, első édes emléket é b r e s z t bennünk azon környéken, mellyben élő kedveseink laknak ' s elhunyt szülőink é s rokonaink t e t e - m e i k p o r l a n a k . . . "
Mindebben lehetetlen föl nem i s m e r n i a V ö r ö s m a r t y - h a t á s t , a s z e m l é l e t i vál- t o z á s azonban kétségtelen. S ez alapvető lépés ahhoz, ami majd a r e f o r m k o r i r o - d a l m i — és politikai — harcaiban S t e t t n e r t és nemzedékét a haladás útján vezetni tudj a .
A szülőföld s z e r e t e t e a tágabb h a z a m e g i s m e r é s é n e k igényévé fejlődött a kö- vetkező években. Olvasmányélmények helyett tapasztalatokat gyűjtött V ö r ö s m a r t y - v a l , amikor — j ó r é s z t Stettner ö s s z e k ö t t e t é s e i révén — végig vendégeskedték a d u - nántúli irodalom nevezetesebb otthonait. V ö r ö s m a r t y — miután h o s s z a n váratott m a g á r a — 1827. m á j u s 26-án é r k e z e t t meg C s e p r e , mint azt Stettner é s Toldy l e - velezéséből megállapíthatjuk. S t e t t n e r apósa, " T e k . Thaly István f ő b í r ó " házában töltötte a tavaszt. Innen keltek néhány nap múlva ú t r a , hogy meglátogassák Guzmi- c s o t , Horvát E n d r é t , Kisfaludy S á n d o r t , Berzsenyit é s közös b a r á t j u k a t , Deák F e - r e n c e t . Utazásukról Stettner ismét apósa házába t é r t vissza, és innen számolt be június 25-én Toldynak a r r ó l , hogy mindenütt b a r t s á g o s fogadtatásra találtak, csak a távoli Somogyba, Berzsenyihez n e m jutottak e l . Külön kiemeli, hogy Sümegen Himfy "nagy e m b e r s é g g e l ' s n y á j a s s á g g a l " fogadta őket.
P e s t r e költözésekor irodalmi b a r á t a i m á r F e n y é r y Gyula néven tartották s z á - m o n , s költői álmok helyett m á r m á s irodalmi feladatokra készült. B a j z a J ó z s e f - hez szóló, Pest M á j u s 12. 1825. k e l t e z é s ű levelében említi Toldy F e r e n c először egy bizonytalan irodalomtörténeti vállalkozás t e r v é t , amiből egy év múlva a m a - g y a r irodalmat i s m e r t e t ő kézikönyv t e r v e kinőtt. Tájékoztatta e t e r v é r ő l Kazinczyt i s , aki figyelmeztette Stettner hasonló t e r v e i r e , s javasolta, fogjanak ö s s z e . 1826.
m á j u s 30-án Toldy m á r a r r ó l írt B a j z á n a k , hogy: "Stettner maga i s dolgozik egy h i s z t o r i á j á n literaturánknak, ' s hogy ez jó l e s z , van okom reménykedni". Ugyanez év nyarán tőle kapta meg Ragályi "Segítő" című folyóiratát — más ritkaságokkal együtt, m e r t — mint ugyancsak B a j z á n a k írta június 13-án: " S t e t t n e r gyűjteményé- ben több munkák vannak, mellyek k é z i könyvem kidolgozásánál nagy h a s z n o m r a l e s z n e k . . . " Stettner szorgalmas g y ű j t ő m u n k á j á r a vall a nevezetes könyv (Handbuch d e r Ungrischen P o e s i e ) szerzőségének a megjelölése: "In verbindung mit Jul. F e - n y é r i herausgaben von F r . Toldy". Ez a megfogalmazás némileg é r z é k e l t e t i Stett- n e r s z o r g a l m a s s z e r e p é t a mű ö s s z e á l l í t á s á b a n , a m i r ő l egyébként kötetünk több levele is tanúskodik.
A Handbuch előkészítésében j á t s z o t t szerepe m e l l e t t Fenyéry tekintélyét az 1827-es Auroráról a Tudományos Gyűjteményben közzétett Könyv-vizsgálata a l a -
Budapest, 1979) e cikkében Stettner nagy nyomatékkal állt ki a romantika ú j i r á n y - zata m e l l e t t , "sőt azon belül a valóságábrázolás igényével, a tipizálás m e g h a t á r o - zásával, a vígjáték m ű f a j « d e m o k r á c i á i poézis » -nek n é p s z e r ű s í t é s é v e l m á r a r e a l i z m u s kialakulását m u n k á l j a . . . S z á m á r a például a romantikus k ö l t é s z e t a középút költészete: középen áll Hellasz nyugalmas e p o s z a é s észak s ö t é t , zord regéi közt. A nagy költészet i s m é r v e pedig az, ha az e r ő , a fenség és a gyengéd- ség egyszerűséggel, lágysággal és idealitással t á r s u l . " Stettner e sokoldalú felké- szültségről tanúskodó írásában — a Horvát Endrével foglalkozó bevezetőben — a múl- tat idéző epikus művek elégiái, " k e s e r v e s e n édes" hangvételére tett m e g j e g y z é s e jó szemű k r i t i k u s r a vall. Nagyobb jelentőségű azonban a hosszabb második r é s z , ami a d r a m a t u r g i a i irodalmunk kezdeteiről könyvet í r ó , V ö r ö s m a r t y d r á m a e l m é - leti munkásságát a legrészletesebben földolgozó Solt Andor figyelmét is elkerülte, noha Kisfaludy Károly ürügyén kifejtett értekezése a d r á m á r ó l nyilván h a t á s s a l volt V ö r ö s m a r t y r a i s . Valószínű, hogy Stettner ekkor m á r i s m e r t e Kölcsey K ö r - n e r - t a n u l m á n y á t , s az talán ösztönzően hatott gondolataira; ugyanígy f e l t é t e l e z h e - t ő azonban némi viszonthatása az á l t a l a nagyra becsült e s z t é t a további d r á m a e l - méleti m u n k á s s á g á r a . Stettner irodalomtörténeti é r d e k l ő d é s é r e jellemzően a m a - gyar d r á m a t ö r t é n e t e t i s m e r t e t ő r é s z t Bornemisza P é t e r Magyar E l e k t r á j á v a l kez- di é s Kisfaludy Károly műveivel z á r j a . A jelen egyik fő gondját abban l á t j a , hogy a* "külföld legkülönnemübb t e r m é k e i , jók és rosszak: Aischülos és Kotzebue, Shakespeare és Schickaneder s a t . a ' legzavartabb t á r s a s á g b a n hozattak á l t a l . " E V ö r ö s m a r t y é k útját tisztító gondolat után — August Wilhelm von Schlegel nyomán, de kitűnő összefoglalásban — a t r a g é d i a és komédia különbségeinek az e l e m z é s e következik világirodalmi példákon. Filozófiára épített esztétikájában ismételten fölveti a művek és valóság viszonyát. Kiemeli a képmásolati valóság ( p o r t r e t m á s s i - ge Wahrheit)", a " c h a r a k t e r e k és cselekmény" hitelének a fontosságát. Híven a festő é s költő lehetőségeinek különbözését taglaló — korábban idézett — gondola- taihoz — ismét a magasabbrendű " m á s o l á s " (ma azt mondanók: tükrözés) mellett foglal á l l á s t . A t á r s a d a l m i mondanivalónak a vígjátékban játszott nagyobb szerepét így indokolja: " A ' Tragödia legmagasabb komolysága u t o l j á r a mindig a* véletlen- r e megyen ki, ' s t á r g y a tulajdonképpen a véges kül-lételnek (auseres Daseyn), ' s a ' végtelen bei-idomnak (innere Anlage) harcok. A vígjáték megszelídített ko- molysága ellenében, a ' tapasztalás körén belül állapodik meg. A' s o r s helyébe a*
történet lépik, m e r t az éppen t a p a s z t a l a t i megfogata annak, mi hatalmunkban nem á l l . " Gondolatmenete úgy követi a német teoretikusét, hogy e g y s z e r r e nyit t á v l a - tot a romantikus törekvéseknek és a valóságábrázolás igényének. A m a g y a r r o m a n - tika leginkább V ö r ö s m a r t y költészetében megvalósuló kettőséget k é s z í t i ezzel is elő — főleg azáltal, hogy az idegen fogantatású gondolatokat szervesen ágyazza a m a g y a r irodalom világába. így válik lehetővé, hogy elsők között h i r d e s s e Kölcsey kiemelkedő jelentőségét mondván: "Legteljesebb készületű ' s legjózanabb ihletésű müphilosophusunk, csak nem egyedül méltó, hogy ezen nagy jelentőségű czímmel t i s z t e l t e s s é k , egyszersmind elsőrendű költőink e g y i k ö k . . . " Ennek a l á h ú z á s á r a nyilvánosan kifejti zseni-elméletét: a "legnagyobb geniek többnyire a e s t h e s i s i ala- pos t e ó r i a híjjával vannak, mint S h a k e s p e a r e ; és a ' legjobb ihletésű Kritikusok
