A Fényes Elek nívódíjak kiosztása

(1)

SZEMLE

A FÉNYES ELEK NlVÓDlJAK KlOSZTÁSA

A magyar statisztikai tudományos életnek mindig kiemelkedő eseménye a Fényes Elek dijak kiosztása. Különösen áll ez a megálla—

pitás a folyó évben szeptember 5—én megtartott ünnepélyes dijkiosztásra. Az ünnepélyes- séget ez alkalommal — azon túl, amit szá—

munkra a statisztikai elmélet és gyakorlat terén kifejtett kiváló teljesítmények elisme—

rése önmagában is jelent — több nevezetes esemény találkozása adta. A Fényes díjak ki- osztósára ugyanis a Keleti Károly emlékév- ben került sor, éspedig a díj alapítója, a Központi Statisztikai Hivatal újjászervezője.a Statisztikai Szemle volt főszerkesztője. Péter György születésének 80u, a Hivatal elnökévé történt kinevezésének 35. évfordulója alkal-

móból.

A Fényes Elekről elnevezett irodalmi nívó- díj, amint az alapitó megfogalmazta ,,... a helyes témaválasztás. az alkalmazott statisztikai módszerek korszerűsége. a kifejtett gon—

dolatok jelentősége, a nyelvezet világossága szempontjából legrangosabb színvonalú ta—

nulmónyokat kivánja kiemelni"1 és ezzel a statisztikai irodalmi tevékenységet ösztönöz- m.

Az alapítás óta négy alkalommal (1962—

ben. 1967-ben, 1973—ban és 1979-ben) osz- totta ki e rangos díjat a Hivatal elnöke, a Szerkesztő Bizottságnak a fent említett szem- pontok tigyele'mbevételével tett javaslata alapján.2

Ez ideig 46 tanulmánynak itélte oda a Hi—

vatal elnöke a Fényes díjat.

Az 1983. szeptember 5—én a Központi Sta- tisztikai Hivatalban nagy számú résztvevővel megtartott ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Szer-

kesztő Bizottság elnöke. Barta Barnabás, a

KSH elnökhelyettese, Pesti Lajos, a KSH el—

nökhelyettese, a Szerkesztő Bizottság tagjai,

1 Lásd: Fényes jutalom a statisztikai irodalmi te- vékenység ösztönzésére. Statisztikai Szemle. 1962. évi 8-9. sz. 912. old.

'! Lásd: Statisztikai Szem/e. 1962. évi 8—9. sz. 912—

913. old.; 1967. évi 8—9. sz. 930—932. old.: 1973. évi 8—9. sz. 696—899. old. és 1980. évi 2. sz. 189—192.

old.

dr. Spilák Antal, a Központi Statisztikai Hi—

vatal Pórtbizottsógónak titkára. Turzó Lász—

lóné, a KSH Szakszervezeti Bizottságának tit- kára. Az ülésen e sorok írója, a Statisztikai Szemle főszerkesztője elnökölt.

Az ülésen megjelentek a Péter (Pikler) család tagjai, a Szerkesztő Bizottság és a hivatali kollégium számos tagja.

Az ünnepi ülésen Nyitrai Ferencné dr., a KSH elnöke megemlékezett Péter Györgyről, a statisztikusról. a magyar szocialista sta—

tisztika megteremtőjéről (az előadást a Sta- tisztikai Szemle következő számában teljes terjedelemben közöljük), majd kiosztotta a

Fényes dijakat.

A Statisztikai Szemle 1978—1982. évi szá—

maiban megjelent tanulmányok közül a kö- vetkező 15 dolgozatnak itélte oda a Hivatal elnöke —— a Szerkesztő Bizottság javaslata alapján —— a Fényes dij l., ll. vagy lll. foka—

Zatát és a velejáró 5000, 4000, illetve 3000 forint jutalmat.

Az 1978-ban megjelent tanulmányok közül:

Komlósy Enikő — Nyers Iózsef: Az ipar műszaki

színvonalának nemzetközi összehasonlitása (Statisz- tikai Szemle. 1978. évi 8—9. sz. 797—809. old.) c. ta-

nulmánya !. fokozatot,

Dr. Szilágyi György: A gazdasági szinvonal és struktúra összehasonlitása faktoranalízissel (Statiszti—

kai Szemle. 1978. évi 2. sz. 142—161. old.) c. tanul- mánya ll. fokozatot.

Végvári Jenő: Az állami statisztika fejlődésének egyes kérdései (Statisztikai Szemle. 1978. évi 10. sz.

1004—1017. old.) c. tanulmánya ili. fokozatot nyert.

,.Az ipar műszaki szinvonalának nemzetkö- zi összehasonlitósa" c. tanulmány első kisér- let, kezdeti lépés egy rendkívül időszerű, nagy érdeklődésre számottartó téma megol- dására. A lengyel Statisztikai Főhivatal és a magyar Központi Statisztikai Hivatal közös munkájáról számot adó dolgozat egyrészt ké- pet ad a két ország iparának 1975. évi mű- szaki színvonaláról, valamint az 1960 és 1975 között elért műszaki fejlődésről, másrészt ösz- szefoglalja, rendszerezi és értékeli azokat a legfontosabb statisztikai, műszaki—gazdasági mutatókat, amelyek a műszaki szinvonal, a tudomanyos—technikai haladás nemzetközi összehasonlitásához felhasználhatók. liyen jellegű komplex összehasonlítás — a tanul—

(2)

SZEMLE

1171

mány közlésekor — a nemzetközi irodalomban még nem volt található.

,,A gazdasági szinvonal és struktúra ösz—

szehasonlitása faktoranalizissel" c. módszer—

tani dolgozat jelentős előrelépés a kvantita- tív nemzetközi összehasonlítások elméletében és gyakorlatában. Tisztázza a faktoranalizis alkalmazásának lehetőségeit és körét. Meg- adja az algoritmus segítségével nyert speciá- lis mutatószámok (faktorsúlyok, faktorérté- kek) pontos közgazdasági interpretációját (az összehasonlithatóság, a gazdasági szín—

vonal, a strukturális halandóság stb. mérő- számai). Kidolgozza a faktorértékek skálájá-

nak elméletét, és megteremti az indexszel-

hető skálára való transzponálás lehetőségét.

Az elméleti fejtegetést a hét országra és nyolc mutatóra adott számszerű példa a gyakorlat síkjára is átviszi.

,,Az állami statisztika fejlődésének egyes kérdései" c, tanulmány mindig időszerű té- mája különös aktualitást nyert a hetvenes években, a statisztika ,.számítóge'pes" korsza—

kának kialakulása időszakában. A dolgozat a magyar statisztika fejlődésének mélyreha- tá vizsgálatát két oldalról végzi el: a statisz—

tikával szembeni követelmények és a statisz—

tikai tevékenység tárgyi feltételei fejlődésé—

nek oldaláról. A vizsgálat figyelemmel van a statisztikai módszertan fejlődésére különös tekintettel az e téren hosszú időn át jellemző differenciáládással szemben kialakuló integ- rálódásra, a statisztikai tevékenység nemzet—

közi vonásainak erősödésére, az információ—

robbanás következményeire. A számítógépes statisztika alkalmazását vizsgálva felvázolja a statisztikai rendszer működési rendjét.

Az 1979—ben megjelent tanulmányok közül:

Dr. Kozma Ferenc: Az újratermelés néhány kér- dése a nyílt gazdaságban (Statisztikai Szemle. 1979.

évi 4. sz. 378—393. old.) c. tanulmánya l. fokozatot, Dr, Vukovich György: A környezeti statisztika ki- alakulása a KGST keretében (Statisztikai Szemle.

1979. évi 1. sz. 63—74. old.) c. tanulmánya ll. fokozatot.

Dudás lános: Egységes KGST statisztikai mutatók a beruházások összehasonlításánál (Statisztikai Szem- le. 1979. évi 1. sz. 51—62. old. és 2. sz, 146—160. old.) c. tanulmánya lll. fokozatot nyert.

,,Az újratermelés néhány kérdése a nyilt gazdaságban" c. módszertani tanulmány a társadalmi újratermelés egyensúlyának felté- teleit vizsgálja szerkezetileg nyitott nemzet- gazdaságban négyszektaros modell segitsé- gével. (A szektorok: a nyersanyagtermelés.

a félkésztermék—termelés, a beruházási javak és a fogyasztási cikkek kibocsátása.) Az el- méleti modellt a szerző két felfogásban spe—

cifikálja: mint folyamatábrát és mint dinamikus ágazati kapcsolati mérleget. A folya—

matábra és a matrix-vizsgálat segít kimutat—

ni a külgazdasági feszültségek epicentruma- it. a szektorális kapcsolati egyenetlenségeket.

Ezek indukálják az exportkapacitást megha-

6—

ladó importígényeket, illetve az importigé- nyeket meghaladó exportrealizálási kénysze- reket. Az egész újratermelési folyamaton to- vábbgyűrűzve zavarják annak folytonosságát.

..A környezeti statisztika kialakulása a KGST keretében" c, dolgozat a statisztika egyik legfiatalabb és talán legbonyolultabb ága létrejöttének körülményeit vizsgálja. Be- mutatja azt a széles körű gyakorlati munkát.

amelyet a környezetstatisztikaí mutatószám- rendszer kialakítása érdekében (: tagorszá- gok és a Statisztikai Állandó Bizottság kifej- tettek, ismerteti a környezeti statisztika fejlő- dése során kialakult megközelítési módsze- reket és a KGST—országok vonatkozó tapasz—

talatait. Értékeli a KGST-országok és a Sta- tisztikai Állandó Bizottság úttörő szerepét az

összehasonlító környezetstatisztikai mutatók kialakításában.

Az ,,Egységes KGST statisztikai mutatók a beruházások összehasonlitásánál" c. tanul- mány, értékelve a KGST keretében folyó mód- szertani munkát, amely alapot adott a két- oldalú nemzetközi összehasonlitások egysze- rűbb megoldásainak, a dinamikus és struk- turális vizsgálatoknak alkalmazására, ismerteti a lengyel és a magyar népgazdaság 1961—1'976. évi beruházási tevékenységének összehasonlitása során nyert eredményeket.

Foglalkozik a nemzeti jövedelem felhaszná- lásának, valamint a nemzeti jövedelem és a beruházások arányainak és alakulásának összefüggéseivel, a beruházások befejezetlen állománya növekedésének kérdésével. Kitéra lengyel és a magyar beruházások struktúrá- jának vizsgálatára. Az összehasonlítás és elemzés alapján következtetéseket von le a két ország beruházási tevékenységében érvé- nyesülő tendenciákra, a dinamika és a struk- túra azonosságaira és különbözőségeire, va—

lamint a beruházásstatisztika feladataira vo- natkozóan.

Az 19-80, évben megjelent tanulmányok kö- zül:

Dr. Klinger András: A megyék termékenységi ará- nyai az utolsó 150 évben (Statisztikai Szemle. 1980.

évi 1. sz. 74—85. old.) c. tanulmány !. fokozatot, Hulyák Katalin: A lakosság fogyasztásának vizs4 gálata dinamikus keresleti függvényekkel (Statiszti- kai Szemle. 1980. évi 12. sz. 1224—1245. old.) c. ta-

nulmány ll. fokozatot.

Dr, Rédey Kata/in — Dr. Sipos Béla: Termelési függvények a magyar ipar néhány ágazatában (Sta- tisztikai Szemle. 1980. évi 7. sz. 692—708. old.) c.

tanulmány ill. fokozatot nyert.

,,A megyék termékenységi arányai az utol- só 150 évben" c, tanulmány egy nemzetközi kutatás magyar összefoglalását tartalmazza.

Az európai termékenység történetével foglal- kozó, hosszú évekre kiterjedő vizsgálat célja, hogy területi részletezésben elemezze a de- mográfiai átalakulás megindulását és terüle—

ti különbségeit. Magyarországra vonatkozóan eddíg 1880 előtti — mai területre és közigaz—

(3)

1172

gatási beosztásra vonatkozó — adatok nem voitak, de a népmozgalmi adatok elvégzett rekonstrukciójával most mód nyilt 1830-ig visz- szamenő adatsorok képzésére. igy a tanul- mány — első ízben a magyar demográfiai irodalomban -— 150 éves időtartamban vizsgálja a termékenység megyei különbségeit, Választ ad arra a kérdésre: mikor indult meg a szü- letések csökkenése; milyen kapcsolat áll fenn a születések csökkenésének és a halálozások csökkenésének időszaka között; van—e kapcsolat a házasságkötések gyakorisága és a születések csökkenése között. Az adott vála- szokból kitűnik, hogy a magyar demográfiai átmenet megindulása sokkal korábbi, mint ahogy azt eddigi ismereteink szerint tartot- tuk.

,,A lakosság fogyasztásának vizsgálata dinamikus keresleti függvényekkel" c, tanul- mány a Houthakker—Taylor—féle dinamikus modellt először alkalmazza hazai adatokon.

A kísérlet célja fogyasztáselemzési modellek felhasználása fogyasztóiár-politika megala—

pozásóra. Fő eredménye annak bizonyítása, hogy a jövedelem— és árváltozások mellett a fogyasztási szokások és a tartós fogyasztási javak állományának változása olykor megha—

tározó lehet (: keresletben. Az esetek több mint egyharmadában (] dinamikus függvé- nyek a statikus függvényeknél jobban illesz- kedtek. Különösen figyelemre méltó a fo—

gyasztási szokások jelentkezése a szeszesital- fogyasztás és a dohányzás, illetve az egész- ségügy, a testápolás, az oktatási és kultu- rális cikkek, a szolgáltatások területén,

,,A termelési függvények a magyar ipar né- hány ágazatában" c. tanulmány a szerzők három iparcsoportra (kohászat, gépipar, pa- píripar) vonatkozóan végzett összehasonlító vizsgálatait, elemzési eredményeit mutatja be.

lsmerteti az alkalmazott módszertani appa- rátust, A szerzők számitásaikban ötfajta ter- melési függvényt definiáltak, és meghatároz- ták paramétereiket. Legmegfelelőbbnek a tet- szőleges kitevőjű Cobb—Douglas—féle függ- vény bizonyult. Az emlitett iparcsoportokra vonatkozó vizsgálati eredményeket összeve—

tették a 40 évvel ezelőtt Kádas professzor ál- tal végzett, (a Magyar Statisztikai Szemle 1944. évi 7—8. számában, a 273—318. oldalon közölt) hasonló elemzés eredményeivel. A rendelkezésre álló újabb módszertani ered- mények és adatok felhasználásával egyrészt fontos tendenciákat tártak fel a szóban for- gó iparcsoportok termelékenységének és esz- közhatékonyságának alakulásában, másrészt kiegészítették a korábban kidolgozott terme—

lési függvényekre, illetve függvényszámítások—

ra kapott eredményeket.

Az 1981. évben megjelent tanulmányok kö—

zül:

Dr, Herczeg András: Energiagazdálkodásunk né- hány vonása a nemzetközi adatok tükrében (Statisz-

SZEMLE

tikai Szemle. 1981. évi 6. sz,.

nuimány !. fokozatot,

Vita László: Többpozíciós indexformulák összeha- sonlitása (Statisztikai Szemle. 1981. évi 11. sz. 1118-—

1128. old. és 12. sz. 1205—1220. old.) a. tanulmány ll. fokozatot,

Dr. Haípál Gyula — Dr. Harsányi László: A víz- vagyon számbavétele a nemzeti vagyon téteiei között (Statisztikai Szemle. 1981. évi 4. sz. 356—378. old.) e.

tanulmány lli. fokozatot nyert.

579—595. old.) c. ta-

,,Energiagazdálkodásunk néhány vonása a nemzetközi adatok tükrében" c. tanulmány ma is rendkívül aktuális témát, a magyar népgazdaság energiafelhasználását, dinami- kai és strukturális változását elemzi a hetvenes években. Mélyrehotóan vizsgálja az ener- giagazdaságban különleges helyet elfoglaló villamos energia termelését és felhasználá- sát, majd a külgazdaság. az import szerepét tárgyalja energiaellátásunkban. Erőssége a tanulmánynak a széles körű nemzetközi ösz- szehasonlítás, ami jó segítséget nyújt az álta—

lános fejlődés tendenciáinak és a hazai fej- lődés sajátosságainak értékeléséhez,

A ,.Többpoziciós indexformulák összeha- sonlitása" c. tanulmány az indexszámitás te- rületén kialakult ,.statisztikai" és ,,közgazda—

sági" irányzat — a szakirodalomban szüksé- gesnek minősített — egységesítése irányába tesz jelentős lépést. Tisztázza a főkomponens eljáráson alapuló különböző indexek egymás közötti és a statisztikai irányzat hagyomá- nyosnak tekinthető más formulái közötti vi- szonyt. Az empirikus jellegű összehasonlító vizsgálat — a korábbi hasonló vizsgálatokkal szemben -— nemcsak az egyes formulákat, hanem az azoknak megfelelő mérési skálákat is összeveti egymással mind mérési szintjük, mind mértékegységük tekintetében.

,,A vizvagyon számbavétele a nemzeti vagyon tételei között" c. tanulmány olyan prob—

lémákat tárgyal, amelyekkel a hazai és a kül—

földi szakirodalom mind ez ideig alig foglalkozott. Kísérletet tesz a vízkészlet és a vizvagyon fogalma, mennyiségi számbavétele és értékelése elvi kérdéseinek tisztázására, majd módszert ad a vízkészletek és a vizvagyon mennyiségben és pénzértékben történő szám- bavételére, amit konkrét adatok felhasználá- sával is bemutat.

Az 1982-ben zül:

megjelent tanulmányok kö-

Dr. Deák István — Németh lózseíné —— Simán Miklósné: Az ipari növények termelése és feldolgo- zása. 1970—1980 (Statisztikai Szemle 1982. évi 8—9.

sz. 789—813. old.) c. tanulmány l. fokozatot.

Dr. Mundruczó György: A minőségi ismérvek kö—

zötti kapcsolatok vizsgálata (Statisztikai Szemle. 1982.

évi 6. sz. 635—648. old. és 7. sz. 730—737. old.) c.

tanulmány ll. fokozatot.

Szabóné Medgyesi Éva: Eszközgazdálkodás :: me—

zőgazdaságban az ötödik ötéves tervidőszakban (Sta- tisztikai Szemle. 1982. évi 6. sz. 609—619. old.) c. ta- nulmány lll. fokozatot nyert.

,,Az ipari növények termelése és feldolgo—

zása, 197'0—1980" c. tanulmány a népgazda—

(4)

SZEM LE

ság igen jelentős, ennek ellenére a kutató- sok terén ez ideig háttérbe szorult témáját elemzi komplex módon. A legjelentősebb ipa—

ri növények termelésének, feldolgozásának és felhasználásának teljes vertikumát értéke- li nemzetközi összehasonlításban. Vizsgálja a különböző vertikumok közötti összhangot, és sok esetben a fejlesztési lehetőségekre is ki- tér.

,,A minőségi ismérvek közötti kapcsolatok vizsgálata" c. módszertani tanulmány első- sorban a társadalomtudományok területén hasznosítható mérőszámokat tárgyalja. Be- mutatja a kétváltozós, ún. totális asszociációs együtthatókat, a nominális és az ordinális változók kapcsolatát jellemző mérőszámok

képzését, értelmezését, áttekinti továbbá a parciális és többszörös asszociációs együtt- hatókat. A statisztikai módszertan fontos, a hazai alkalmazásban kissé elhanyagolt terü—

letének ismertetése, a mérőszámok összefüg—

géseiben való tárgyalása segítséget és ösz- tönzést ad a statisztikai elemzés számára.

Az ,,Eszközgazdálkodás a mezőgazdaság- ban az ötödik ötéves tervidőszakban" c, e—

lemző tanulmány a mezőgazdasági beruhá—

zásokkal foglalkozva rámutat arra, hogy vo-

1173

lumenük 1968 óta dinamikusan emelkedett, amit elősegítettek az állami támogatások is.

A hetvenes évek első felének nagy összegű beruházásai megteremtették az alapot a ter- melés bővítésére a következő években, Az évtized második felében azonban a beruhá- zások volumene stagnált. Felhívja a figyel—

met arra, hogy ez a megtorpanás kedvezőt—

lenül befolyásolja a termelést, a hatodik öt—

éves terv célkitűzéseinek teljesítését, amit

többek között a beruházások anyagi—műsza- ki összetételének, forrásainak, az állóeszköz- állománynak, a technikai ellátottságnak ésa hatékonyságnak részletes vizsgálatával tá- maszt alá.

A díjak kiosztása után a Szerkesztő Bi- zottság elnöke méltatta az 1978—1982-ben megjelent tanulmányokat, hangsúlyozta, hogy számos színvonalas munka közül kellett a legkiválóbbakat kiválasztani. Végül annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Fé- nyes díj nemcsak elismerés a jutalmazottak számára, hanem további ösztönzés is a ma- gasszinvonolú gyakorlati és tudományos mun- kára.

Dr. Gy. F.

A STATlSZTlKATO'RTÉNETl SZAKCSOPORT XXl. VÁNDORULÉSE KAPOSVÁROTT

DR. HARSÁNYI LÁSZLÓ

1983. május 24. és 26. között rendezte meg a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának Statisztikatörténeti Szakcso- portja a Társaság Somogy megyei szerveze- tével karöltve XXl. Vándorülését Kaposvárott.

A május 24-i megnyitó ülésen dr. Kiss AI- bert kandidátus, egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese elnökölt.

Az elnökségben helyet foglaltak Sarudi Csa- ba, a Somogy megyei Tanács általános el—

nökhelyettese, dr. Exner Zoltán, az MSZMP Somogy megyei bizottságának osztályvezető- je, Bogó László, a Magyar Közgazdasági Társaság Somogy megyei szervezetének elnö—

ke, Barta Barnabás, az MTA Demográfiai Bi- zottságának elnöke, a KSH elnökhelyettese, dr. Ollé Lajos kandidátus. tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Tár- saság Statisztikai Szakosztályának elnöke, Boros János, a KSH Somogy megyei Igazga—

tóságának igazgatója és dr. Harsányi Lász- ló, a KSH osztályvezetője, a Szakcsoport ez évi elnöke. Dr. Kiss Albert megnyitójában kitért arra, hogy a XXI. Vándorülés speciális jellegét az a körülmény adja meg. hogy a ,,Keleti évben" kerül megrendezésre. Éppen ezért a Szakcsoport a korábbi hagyományok- nak megfelelően meg kíván emlékezni (: hi—

vatalos statisztikai szolgálat megalapítójának

tevékenységéről. A program szerint a Ván- dorülés második napján ,,Keleti Emlékülés"

lesz. amelyen több előadás vizsgálja, elemzi Keleti Károly munkásságát. teljesítményeit.

A munkaüléseken megvitatásra kerülő elő- adások két csoportba oszthatók: egyrészt, Somogy megye életét, társadalmi—gazdasági fejlődését mutatják be, másrészt folytatva a Szakcsoport tagjai által korábban megkez- dett témát, azaz a két világháború közötti statisztikai tevékenység feltárását. beszámol- nak az e téren elért legutóbbi kutatási ered—

ményekről, különös tekintettel a gazdasági válság szerepére a magyar statisztika fejlő—

désében.

A megnyitó előadás első előadója Sarudí Csaba, a Somogy megyei Tanács általános elnökhelyettese áttekintést adott Somogy megye társadalmi—gazdasági fejlődéséről. Elő- odásában ismertette a megye legfontosabb gazdasági jellemzőit. Kitért a harmadik leg—

jelentősebb ágazat, az idegenforgalom sze- repére a megye életében. Részletesen fog—

lalkozott a továbbiakban a lakosság életkö—

rülményeinek alakulásával, a lakásépítések, az egészségügyi és az oktatási helyzet vál- tozásaival. Behatóan foglalkozott azokkal (:

változásokkal. amelyek a kistelepülések éle—

tében következtek be.