A Fényes Elek nívódíjak kiosztása

(1)

'SZEMLE

189

veknek megfelelően a KGST—országok statisz—

tikai szervei az elmúlt másfél év alatt 11 tan- folyamot tartottak, amelyeken összesen 193 kubai statisztikus vett részt. Ugyanezen idő- szak alatt a kubai Állami Statisztikai Bizott—

ság apparátusában 13 magasan képzett sta—

tisztikus nyújtott helyszíni segítséget, és adott tanácsokat a legkülönfélébb kérdések megol—

dásához. (Megjegyezzük, hogy e segítség- nyújtás keretében a kubai statisztikusok ré- szére Magyarországon szervezett tanfolyamok teljes időtartama 1200 tanulmányi napot tett ki, s helyszíni segítségnyújtásban két magyar statisztikus is részt vett.) Mindezek mellett természetesen tapasztalatcsere jellegű kon- zultációkra is sor került. éspedig legtöbbször :a segítséget nyújtó ország statisztikai hivata- lában. Az ülés határozata értelmében a Ku- bai Köztársaság részére a statisztika fejlesz-

téséhez a továbbiakban is segítséget fognak nyújtani a tagországok.

Az ülésen Hoang Trinh, a Vietnami Szoci- alista Köztársaság Központi Statisztikai Hi- vatalának elnöke beszámolt azokról a prob—

lémákról, amelyek a vietnami statisztikai szol- gálat fejlesztésében mutatkoznak. E problé- mák megoldásához a Statisztikai Állandó Bi- zottságban részt vevő delegációk segítségét kérte, a segítség fő területeként elsősorban a számítástechnika alkalmazását jelölve meg.

Az elfogadott határozat értelmében a dele—

gációk részleteiben foglalkozni fognak a vietnami fél kérésével, és előkészítik a hatás- körükbe tartozó intézkedések tervezetét.

A Statisztikai Állandó Bizottság soron kö- vetkező ülése 1980 májusában, Varsóban ke—

rül megrendezésre; előzetes napirendjén 14 téma szerepel.

A FÉNYES ELEK NlVÓDlJAK KIOSZTÁSA

1979 novemberében — az alapítás óta ne- gyedszer — került sor a Statisztikai Szemlében megjelent kiemelkedő tanulmányok kitünteté—

sére alapított Fényes Elek nívódíjak kiosztá—

sára.

A magyar statisztika történetének kiemel—

kedő alakjáról elnevezett nívódíjat 1962-ben Péter György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke alapította. A nívódíj ... a helyes té- maválasztás, az alkalmazott statisztikai mód- szerek korszerűsége, a kifejezett gondolatok jelentősége, a nyelvezet világossága szem-

pontjából legmagasabb színvonalú tanulmá—

nyokat kívánja kiemelni" és ezen keresztül a statisztikai irodalmi tevékenységet ösztönöz-

m.

A nívódíj ez ideig három ízben, éspedig 1962-ben, 1967-ben és 1973-ban került ki- rosztásra,2 A magas szakmai és irodalmi mér- ce, a szigorú értékelés következményeképpen az említett három alkalommal kitüntetett ta—

nulmányok száma mindössze 27 volt. Ez alkalommal a Statisztikai Szemle 1973—1977. évi számaiban megjelent tanulmányokat értékel- te a Szerkesztő Bizottság az említett szem- pontok alapján, és tett javaslatot a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a nívódíj oda-

ítélésére.

A Statisztikai Szemle 1973—1977. évi szá- maiban megjelent tanulmányok közül a kö- vetkező 19 dolgozatnak ítélte oda a Hivatal elnöke -- a Szerkesztő Bizottság javaslata alapján -— a Fényes Elek nívódíj I., ll. vagy

1 Lásd: Fényes Elek jutalom a statisztikai irodalmi tevékenység ösztönzésére. Statisztikai Szemle.

1962. évi 8—9. sZ. 912. old.

2 Lásd: Statisztikai Szemle. 1962. évi 8—9. sz. 912—

913. old.; 1967. évi 8—9. sz. 930—932. old.; 1973. évi 8—9. sz. 896—899. old.

lll. fokozatát és a vele járó 5000, 3000, illetve 2000 forint jutalmat.

Az 1973—ban megjelent tanulmányok kö- zül:

Dr. Árvay János: A nemzetgazdasági számítások megbízhatósága és mérési problémái (Statisztikai Szemle. 1973. évi 10. sz. 948—962. old.) c. tanulmá-

nya l. fokozatot.

Dr. Párniczky Gábor: Az automatikus osztályozás (Statisztikai Szemle. 1973. évi 10. sz. 999—1009. old.) c. tanulmánya ll. fokozatot.

Nyilas András.- A tárgyi és emberi erőforrások szerepe és hatékonysága (Statisztikai Szemle. 1973. évi 10. sz. 963—976. old.) c. tanulmánya ll. fokozatot.

Dr. Hajós Vilmos: A műtrágyózás hatékonyságá- nak statisztikai vizsgálata (Statisztikai Szemle. 1973.

évi 2. sz. 142—159. old.) c. tanulmánya Ill. fokozatot nyert.

,,A nemzetgazdasági számítások megbízha- tósága és mérési problémái" c. tanulmány arra az alapvető kérdésre keresi a választ.

hogy a nemzetgazdasági számítások rendsze- re mennyire képes hűen visszatükrözni a köz- gazdasági valóságot, és mennyire elégíti ki a népgazdaság irányítása és tervezése által támasztott pontossági követelményeket. Sorra veszi és rendszerezi azokat az objektív és szubjektív tényezőket, amelyek a nemzeti jö- vedelem és a kapcsolódó mutatószámok ki- számításában bizonytalanságot, pontatlansá- got idézhetnek elő. A pontatlansági tényezők természetének és mértékének, nem kevésbé azok elrendezési módjának és helyének meg—

ismerését nyújtotta azok számára, akik a nemzetgazdasági számítások eredményeit gazdaságirányítási vagy tudományos célokra felhasználják.

,,Az automatikus osztályozás" c. tanulmány új módszert kínál a statisztikusoknak a kom- binatív osztályok alkotása, típusok, illetve nó- menklatúrák képzése területén. Az eredmé-

(2)

190 SZEMLEI

nyül kapott osztályozási rendszer új informá—

ciókkal gazdagíthatja az ismereteket egy adott sokaságról. A tanulmány, amikor kriti- kailag tárgyalja a módszereket és algoritmi- kus eljárásokat, a taxonómikus hasonlóság és távolság fogalmát és mérőszámait, rámutat a vitatható mozzanatokra. és utal a gyakorlati alkalmazás problémáira is. Útmutatást ad mind a mérőszámok, mind a csoportosítási algoritmus megválasztására.

..A tárgyi és emberi erőforrások szerepe és hatékonysága" c. tanulmány eredményesen kísérelte meg a gazdasági növekedésre ható tényezők elemzését. Bebizonyította: milyen szerepe volt eddig is a gazdasági növeke- désben az emberi tényezőnek, és hogy a fel- halmozódott ,,emberi tőke'f olyan tartalék, amely megalapozhatja a további gazdasági növekedést. közelebbről az ipari termelékeny- ség növekedését. A tanulmány megállapitá- sait a gyakorlat igazolja: a felhalmozott ,.emberi tőke" részben helyettesítheti a kieső tárgyi erőforrásokat, a beruházásokat.

,,A műtrágyázás hatékonyságának statiszti—

kai vizsgálata" c. tanulmány példamutatóan, mások által követhetően dolgozta fel a mű- trágyázás hatékonyságát. Eredményei igazol- ták, hogy a nagyüzemi műtrágyázási gyakorlat több oldalú statisztikai elemzése lényeges és fontos információkat nyújthat a gyakorlat és a kutatás részére. Rávilágított arra. hogy a nagy hozamok biztonságos tervezésének és elérésének előfeltétele a nagy műtrágyaada—

gok használata és a magas színvonalú agro- technika. Ugyanakkor azt is kimutatta —- a terméstöbblet és a műtrágyázási költségek egybevetésével —. hogy műtrágyázni a ma- gyarországi mezőgazdasági viszonyok köze- pette csak bizonyos határig érdemes.

Az 1974-ben megjelent tanulmányok közül:

Oros Iván: Az 1972. évi általános mezőgazdasági összeírás előzetes eredményei (Statisztikai Szemle.

1974. évi 5. sz. 379—402. old. és 6. sz. 499—511. old.) c. tanulmánya !. fokozatot,

Dr. Dörnyeí Iőzsei: Az informatika fejlődése és kapcsolata :: statisztikával (Statisztikai Szemle. 1974.

évi 8—9. sz. 752—762. old.) c. tanulmánya li. fokozatot.

Lacialvi József — Végvári Ienő: A hatékonyság alakulásának néhány jellemzője az iparban (Statisz- tikai Szemle. 1974. évi 1. sz. 3-28. old.) c. tanul-

mánya ili. fokozatot nyert.

,,Az 1972. évi általános mezőgazdasági ösz—

szeírás előzetes eredményei" c. tanulmány egy nagyszabású felvétel adatait elemzi.

melyhez hasonló korábban csak két ízben (1895-ben és 1935—ben) volt Magyarországon.

A társadalmi és gazdasági aspektusokat ki—

tűnően ötvözve nagyvonalú áttekintést ad a magyar mezőgazdaság 1972. évi állapotáról.

Különösen figyelemre méltó a kistermelés elemzése. amely fontos fejlesztési intézkedé- sek megalapozásához járult hozzá. Újszerű- ek a mezőgazdasági munkára fordított idő—

ről egy módszerében új felvétel adatai alap- ján tett megállapításai.

,,Az informatika fejlődése és kapcsolata ai statisztikával" c. tanuimány kísérletet tett egy- felől a kialakulóban levő informatika tárgyá—

nak és módszerének meghatározására, más—f felől más tudományágaktól, így elsősorban az információelmélettől és a számítógép-tudo- mánytól való elhatárolására. Meghatározta az, informatikának mint interdiszciplináris tudo- mányágnak a belső szerkezetét. s megkísérel- te megfogalmazni a statisztikai informatikai időszerű kutatási és fejlesztési feladatait, kü-u lönös tekintettel az állami statisztikai rend—- szer továbbfejlesztésére. Ezáltal egyik kiin- dulópontja lett az azóta kiszélesedett statisz—

tikai informatikai tevékenységnek.

,,A hatékonyság alakulásának néhány jel—- lemzője az iparban" c. tanulmány egy úttö- rő vállalkozásnak, az ipar hatékonysága 1968 1972-re kiterjedő — kísérleti jellegű módszer- tan alapján végzett -— átfogó vizsgálatának eredményeit mutatja be. A vizsgálat nemcsak' a ráfordításokkal iétrehozott eredményt (a;

hozamot) kutatta és elemezte. hanem az ága—

zatok tevékenységének iparon belüli és kívüli összefüggéseire is fényt derített a statisztikai

— modern'eszköztárának felhasználásával.

Az 1975-ben megjelent tanulmányok közül:

Barta Barnabás: A társadalmi szolgáltatások fej- lődése a felszabadulástól napjainkig (Statisztikai Szemle. 1975. évi 7. sz. 683—705. és 8—9. sz. 787—810.

old.) c. tanulmánya !. fokozatot.

Dr. Andorka Rudolf — Kulcsár Rózsa: E y társadal—

mi jelzőszámrendszer körvonalai (Statiszti ai Szemle.

1975. évi 5. sz. 459—478. és 6. sz. 589—607. aid.) c.

tanulmánya ii. fokozatot.

File Jenőné: Dinamikus komplexek alkalmazása at üzemek differenciálódásának vizsgálatában (Statiszti—

kai Szemle. 1975. évi 8—9. sz. 839—857. aid.) c. tanul—v mánya Ill. fokozatot,

Dr. Szabadi Béla: A gazdasági fejlettség és a' szolgáltatások összefüggése (Statisztikai Szemle. 1975.

évi 11. sz. 1069—1089. old.) c. tanulmánya lli. foka-—

zatot nyert.

,,A társadalmi szolgáltatások fejlődése a;

felszabadulástól napjainkig" c. tanulmány el—

ső ízben vizsgálja a társadalmi (egészség—

ügyi, kulturális. kommunális, szociáiis) szol—

gáltatások színvonalának alakulását - külö-- nös tekintettel a felszabadulás óta eltelt idő-—

szakban tapasztalható változásokra, fejlődés-.

re — integratív módon. A szocialista építő-—

munka első 30 évének sokoldalú vizsgálatát azzal is biztosítja, hogy részletes pénzügyi és természetes mutatószámokat, valamint nem—' zetközi statisztikai adatokat tartalmaz a tár-- sadalmi szolgáltatásokra vonatkozóan.

Az .,Egy társadalmi jelzőszámrendszer kőr—r vonalai" c. tanulmány első kísérlet egy — nyolc alrendszerből álló — társadalomstatisz—

tikai jelzőszámrendszer összeállítására az.

adott időpontban rendelkezésre álló adatok alapján. Értékesen hasznosítja a KGST Sta—

tisztikai Állandó Bizottság és az EGB Euró—

(3)

SZEMLE 19?

pai Statisztikusok Értekezlete keretében vég—

zett módszertani munkák tapasztalatait. A jelzőszámok alapján kimutatja a magyarorí szági társadalmi folyamatok néhány főten- denciáját. Felveti a társadalmi jelzőszám- rendszer továbbfejlesztésének több lehetősé—

gét.

A ,,Dinamikus komplexek alkalmazása az üzemek differenciálódásának vizsgálatában"

c. tanulmány a makroökonómiai és az üzemi szintű komplex elemzéshez nyújt segítségeta mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásá-

nak, fejlődésének, termelési színvonalának

elemzése céljára készített modellel. E modell megkönnyíti a matematikai vizsgálati mód—

szerek alkalmazását az olyan bonyolult és ne- hezen áttekinthető, rengeteg véletlen ténye- zőtől függő területen, mint a mezőgazdaság.

és lehetővé teszi a gazdasági jelenségek sok- irányú, komplex összefüggéseinek meghatá- rozását a valós dimenziókban, térben és idő- ben. A modell alapgondolata — a gazdasá- gi jellemzők közötti multikollinearitás felhasz- nálása — hasznos támpontot ad a célra ori- entált közgazdasági adatbank megszerkesz—

téséhez is.

,,A gazdasági fejlettség és a szolgáltató- sok összefüggése" c. tanulmány a magyar népgazdaság tercier szektorának számszerű jellemzését adja az 1960 és 1980 közé eső 20 esztendőben. A szolgáltató ágazatok hely- zetét az iparral és a mezőgazdasággal való kölcsönös kapcsolatukban egy általános nem- zetközi tendenciához mérve vizsgálja. Kimu- tatja, hogy a termelési tényezők elosztásának szerkezete és a teljesítmények struktúrája nem harmonizál, nem felel meg egymásnak.

Felhívja a figyelmet: a szolgáltató ágazatok fejlesztésének háttérbe szorítása, a szolgálta- tások nem kielégítő és romló minősége ront- ja az anyagi termelés hatékonyságát.

Az 1976—ban megjelent tanulmányok közül:

Dr. Rácz Albert - Somogyi Miklós: A munkaerő- azdólkodás információs rendszerének továbbfejlesz- tése (Statisztikai Szemle. 1976. évi 2. sz. 117—129.

old.) c. tanulmánya l. fokozatot.

Nyers József: A műszaki színvonal alakulása az iparban (Statisztikai Szemle. 1976. évi 1. sz. 33—48, old.) :. tanulmánya ll. fokozatot,

Dr. Szilágyi György: A tőkés valuták le- és felér- tékelésének hatása a nemzetközi összehasonlításokra (Statisztikai Szemle. 1976. évi 6. sz. 610—617. old.) c.

tanulmánya ll. fokozatot.

Dr. Csepinszky Andor: Az 1972. évi ágazati kapcsolati mérleg számításai (Statisztikai Szemle. 1976.

évi 6. sz. 576—596. old.) c. tanulmánya lll. fokozatot nyert.

,,A munkaerő-gazdálkodás információs rendszerének továbbfejlesztése" c. tanulmány átfogó képet nyújt a munkaügyi információs rendszer fejlődéséről. Feltárja az információs igények bővülésének okait. s egyúttal azokat az elveket és gyakorlati megoldásokat is.

amelyekre alapozva ésszerűbben szervezhe—

tők az adatgyűjtések, és hatásosabban, keve—

sebb költséggel és megterhelés árán elégít—

hetők ki az igények. Tükrözi, mint válnak a statisztikai. az ismeretelméleti elvek. a tan—

könyvek ajánlásai élő és korszerű gyakorlat- tá. ugyanakkor kitűnő tananyag is a munka- erő—gazdálkodás statisztikájában elmélyedni

kívánók számára.

,,A műszaki színvonal alakulása az iparban" c. tanulmány beszámol azokról az első átfogól kísérleti jellegű eredményekről, ame-—

lyeket az ipar műszaki színvonalának és tech—

nikai fejlődésének statisztikai módszerekkel?

és adatok alapján végzett újszerű vizsgálata során elértek. A vizsgálat a műszaki színvonal legfontosabb jellemzőiként vette alapul a' munkatermelékenység színvonalát. a munka technikai és energiafelszereltségét, a terme-

lés és a felhasználás összetételét, technikai paramétereit. Kiterjedt a kutatás a műszaki haladás olyan lényeges összetevőinek elem- zésére, mint a termelésfejlesztés. a gyártmá—

nyok és a gyártási eljárások korszerűsítése.

a licenc- és a know-how-forgalom stb. A ta——

nulmány bemutatta az ipar műszaki színvona- lát jelentősen befolyásoló ipari ágazatok tech-

nikai fejlődésének jellemzőit is.

.,A tőkés valuták le- és felértékelésének ha-—

tása a nemzetközi összehasonlításokra" c..

tanulmány fontos szolgáltatot tett azzal. hogy lehetővé tette a különböző nemzetközi ősz- szehasonlítások eredményeiben való eligazo- dást. Szerencsés módon kapcsolta össze a4 jelenlegi világgazdaságHeg'yik'wlegjellegzete- sebb folyamatát — a tőkés valutaválságot—a' nemzetközi összehasonlítások módszereivel és eredményeivel. Erőteljes vonásokkal, igen vi- lágosan fejtette ki a mérés eszközeinek meg-—

választását motiváló közgazdasági hátteret.

,,Az 1972. évi ágazati kapcsolati mérleg számításai" c. tanulmány kijelöli a mérleg és az azon kidolgozott input-output modell he-v lyét a gazdaságelemzésí és tervezési gyakor- latban. lsmerteti a fontosabb jellemzőket és a modellen leszármaztatott mutatószám-rendszer felépítését. Jelentőségét az adja meg hogy a gazdaságelemzésí és tervezési gya-v korlatban makrofolyamatok tárgyalásánál elő- nyösen hasznosított és egyre általánosabbá váló eljárás problémáit és eredményeit tár- gyalja, s egyben gondolatokat ad a tovább—

fejlesztés néhány hasznosnak ígérkező útja ki- jelöléséhez.

Az1977—ben megjelent tanulmányok közül:

Dr. Klinger András: Magyarország népesedési helyzete. 1971—1975 (Statisztikai Szemle. 1977. évi 1.

sz. 5—24. és 2. sz. 117—135. old.) :. tanulmánya !.

fokozatot.

Dr. Zaiir Mihály: A lakosság—(jövedelme és fogyasz- tása alakulásának tendenciái (Statisztikai Szemle, 1977. évi 12. sz. 1189—1206. old.) c. tanulmánya ll._

fokozatot,

Molnár István — Szabóné Medgyesi Éva: A terme- lőerők és a vállalati koncentráció a termelőszövet- kezetekben (Statisztikai Szemle. 1977. évi 2. sz. 136—

147. old.) :. tanulmánya ll. fokozatot,

(4)

192 ^SZEMLF':

Halkovícs László: A kereskedelmi és iparkamarák vlparstatisztikai felvételei a XIX. század második fe- lében (Statisztikai Szemle. 1977. évi 8—9. sz. 903—914.

old.) c. tanulmánya lll. fokozatot nyert.

A .,Magyarország népesedési helyzete.

1971—1975" c. tanulmány a főbb népesedé- si folyamatokat és az azokra ható fontosabb tényezőket elemzi a negyedik ötéves terv- időszakra vonatkozóan. Összefoglaló elemzést ad a házasságkötések, a válások, a születé—

sek és a halálozások számának, a népesség belföldi vándorlásának, a népesség szaporo—

dásának. valamint a népesség számának (alakulásáról. A tanulmány szen/es folytatása annak a korábbi években megindult sorozat—

nak, amely célul tűzte a magyar népesedési helyzet rendszeres elemzését. A tárgyalt kér- dések távlatokba helyezésével, hosszabb idő- sorok képzésével hozzájárul a várható tren- dek kialakulásának vizsgálatához.

.,A lakosság jövedelme és fogyasztása ala—

kulásának tendenciái" c. tanulmány szorosan kapcsolódik az életszínvonal legfőbb össze- tevőinek a tervgazdálkodás három évtizedes időszakában tapasztalt alakulásáról írt dol- gozathoz. Gazdag tényanyag alapján mély—

rehatóan elemzi a fogyasztási folyamatokat,

—a fogyasztói infrastruktúra helyzetét, a lakos—

ság jövedelmi viszonyait az 1970-es években.

A részletes elemzés alapján a fogyasztói infrastruktúra. a folyó fogyasztás és jövedel- mek fejlesztése vonatkozásában fontos követ—

keztetésekre jut, amelyek hasznos hozzájá—

rulást jelentettek a távlati tervmunka során.

,,A termelőerők és a vállalati koncentrá- ció a termelőszövetkezetekben" c. tanulmány a magyar mezőgazdaság fejlődésének dön—

tő fontosságú szakaszát veszi vizsgálat alá a címben jelzett témakörökben. olyan időszak- ban, amikor létrejöttek. megszilárdultak. majd -a termelés meghatározóivá lettek a nagy- üzemek. A termelés fejlődésének üteme egyenletesebbé va'lt, fokozatosan gyorsult, és felzárkózott a szocialista országokéhoz. Afej- Iődés az üzemi méretek növekedésével is együtt járt. Tért hódított a mezőgazdasági

termelés iparszerű szervezése és újszerűen vetődött fel a vállalati koncentráció folyta- tásának kérdése. A tanulmány fontos meg- állapításokat tesz a vállalati koncentráció vonatkozásában a folyamat hatékonysági ele- meinek kiemelésével Rámutat a földrajzi adottságok kimerülésére. és a koncentráció lehetséges folytatását a vállalatok közötti kü—

Iönféle kooperációkban jelöli meg.

,.A kereskedelmi és iparkamarák iparstatisztikai felvételei a XIX század második fe- lében" c. tanulmány a múlt századi iparfej—

elődés vizsgálatához járul tevékenyen haZzá a kamarai iparstatisztikai adatgyűjtések mód—

szertani ismertetésével, Részletes értékelést ad a kamarai jelentések tartalmi felépíté- sén túl a közölt statisztikai adatokról. infor- mációkról. Választ ad arra a kérdésre: 'mi az értéke a kamarai statisztikának. milyen te- rületen lehetséges ezeket az iparfejlődést bemutató idősorok képzésénél felhasználni.

*

A Fényes Elek nívódíjakat Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a magyar statisztika kialakításának 30. évfordulója alkalmából 1979. november 16-án ünnepélyes keretek között adta át a kitüntetett tanulmányok szerzőinek. Az átadás napjának kiválasztásával - 1948. november 16-án nevezte ki a Kormány Péter Györgyöt a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé — a Szerkesztő Bizottság, a Központi Statiszti- kai Hivatal tisztelegni kivánt Péter György- nek, a Hivatal 1948 és 1969 között volt elnö—

kének emléke előtt, aki alkotó munkásságá- val döntő mértékben járult hozzá a magyar szocialista statisztika megteremtéséhez.

A nívódíjak ünnepélyes átadásán Nyitrai Ferencné dr. meghívására megjelent Péter György özvegye, dr. Pikler- Emmi. Részt vettek az ünnepségen a Szerkesztő Bizottság és a Főosztályvezetői Értekezlet tagjai. valamint a

kitüntetettek.

Dr. Gy. F.'

AZ MTA STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS MUNKATUDOMÁNYI BIZOTTSÁGÁNAK EGYUTTES ULÉSE

A Magyar Tudományos Akadémia Statisz- tikai Bizottsága és Munkatudományi Bizott- sága 1979. november 9—én együttes ülést tar—

tott. Az ülésen dr. Kiss Albert, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnökhelyettese, a Statiszti-

kai Bizottság elnöke elnökölt.

A napirend előtt az ülés elnöke megem- lékezett a közelmúltban elhúnyt dr. Theiss Ede ny. tanszékvezető egyetemi tanárról, aki a Statisztikai Bizottságnak 1967. a Bizottság megalakulása óta megszakítás nélkül tagja

volt. Méltatva az elhúnyt széles körű tudo- mányos munkásságát. dr. Kiss Albert kiemel- te a Bizottságban kifejtett aktív, értékes munkáját, hozzájárulását a tárgyalt statisztikai problémák megoldásához. A jelenlevők

egyperces felállással adóztak Theiss profesz—

szor emlékének.

Az ülés napirendjén az egységes munka- ügyi információ—rendszer (az ún. EMIR) kon— , cepciójának megvitatása szerepelt. A vita alapjául a Munkaügyi Minisztérium Számítás—