A Fényes Elek jutalmak kiosztása

930

A Oehtenárium alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal két kiadványt jelen- tetett meg: "Magyarország társadalma és gazdasága 1867—1967" és "Statisztikai"

állattartások" cimmel. Az előbbi több szinű grafikus kiadvány, amely több

SZEMBE

mint 800 diagramot és egyéb grafikus ábrát tartalmaz az utóbbi az 1367—1967.

években kiadott hivatalos statisztikai kiadványok bibliográfiája.

Dr. D. A.—D1'. Gy. F.

A FÉNYES ELEK JUTALMAK KIOSZTÁSA

Az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat fennállásának százéves évfordu—

lója alkalmából rendezett ünnepségek keretében sor került a Fényes Elek ju- talom kisztásána. A Fényes Elek nevét viselő irodalmi nívó-díjat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1962-ben ala- pította a statisztikai irodalmi tevé- kenység ösztönzése érdekében a Statisz- tikai Szemle szerzői részére. A juta—

lom a helyes témaválasztás, az alkal—

mazott statisztikai módszerek korszerű- sége, a kifejezett gondolatok jelentő- sége a nyelvezet világossága szem- pontjából legmagasabb szinvonalú ta- nulmányokat kivánja ldemelni. Első ízben a jutalom 1962-ben került kiosz—

tásra az 1961. évi tanulmányok énféke—

lése alapján.i Ezúttal — a hivatalos

statisztika centenáriuma alkalmából -—

a Statisztikai Szemlében az 1962—1966.

években megjelent 2—2 tanulmány szerzői részére ítélte oda a jutalmat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Szerkesztő Bizottság javaslata alapján.

A Fényes Elek jutalom I. fokozatát (és a vele járó 3000 forint pénzjutal—

mat), illetve II. fokozatát. (és a vele járó 2000 forint pénzjutalmat) az alábbi ta—

nulmányok nyerték el.

Az 1962—ben megjelent tanulmányok közül:

Dr. Lengyel László: A bérből élő né—

pesség jövedelem szerinti rétegződése (Statisztikai Szemle. 1962. évi 1. sz.

3——12. old. és 2. sz. 175—187. old.) c.

tanulmánya I. fokozatot és

Dr. Csepínszky Andor: A termelő—

ágazatok kapcsolatának néhány kérdése a mezőgazdaságban (Statisztikai Szemle.

* Az első Fényes Elek jutalommal kitün- tetett tanulmányok dr. Párniczky Gábor: A mintavételi torzítás szerepe a reprezentatív megfigyeléseknél és dr Acsádi György—

,Pallós Emil: A halandóság előrebecslése népességi prognózisok készítéséhez c. cikkek voltak. Bővebben lásd: Fényes Elek jutalom :; statisztikai irodalmi tevékenység ösztönzé—

sére. Statisztikai Szemle. 1962 évi 8—9. sz 912—913. old.

1962. évi 2. sz. 188—197. old.) c, tanui-

mánya II. fokozatot nyert.

,,A bérből élő népesség jövedelem szemnti rétegződése" c. tanulmányban

a szerző a háztartásstatisztiloan adato-

kon alapuló korábbi kutatásait folytat?

ve és továbbfejlesztve viszonylag szé—

les körű, 18000 véletlenszerűen kivá- lasztott háztartás adatai alapján sad vá- laszt olyan kérdésekre, hogy a személyi jövedelmek eloszlása mennyire egyenle- tes. vagy egyenlőtlen, vannak-e és mennyiben szélsőségek, milyen széles rétegek élnek lényegesen az átlagos jö—

vedelmi színvonal alatt s mennyien ré- szesednek a jövedelmekből magasan az átlag felett. E kérdések vimgáliata, amellett, hogy statisztikai szempontból több újszerű vonást tartalmaz, nagy segitséget jelentett a lakosság életkö—

rülményeinek beható tanulmányozása, az életszínvonalat érintő gazdaságpolitika intézkedések, tervek megalapozottabb előkészítése szempontjából is.

,,A termelő ágazatok kapcsolatának néhány kérdése a mezőgazdaságban" c.

tanulmány az első hazai kísérlet ered—

ményeit foglalja össze az input—output technika mezőgazdasági alkalmassá te—

rén. A számítások alapul szolgáltak azokhoz a kutatásokhoz, melyek a me—

zőgazdaságnak a népgazdaságban el—

foglalt helyét új megvilágításba helyez—

ték és ezen keresztül a népgazdaság szewkezeti analízisét a korábbi vizsgáló—

dásokhoz képest reálisabb felfogásban tárgyalták. A mezőgazdasági input—

outpui: táblára támaszkodva lehetővé vált a népgazdaságon belül a mezőgaz—

daság helyének és a mezőgazdaságon belül a mezőgazdaság egyes tenmelő ágazatai közreműködése nagyságának meghatározása az ún. társadalmi ráfor—

dításokkal arányos értékelési rendszer—

ben. Emellett ösztönzést adott az első kísérlet azoknak is, akik 'a mezőgazda—

sági üzemek termelési szerkezetének tanulmányozását az input—output tech—

nika segitségével konzisztens elszámo—

lási rendszerekbe kívánnák alapozni,

§"._:il

SZEMLE

931

hogy a termelési szerkezet karakterisz- tikus vonásait sokrétűen és kellő mely- ségben tanulmányozni lehessen.

Az 1963-ban megjelent tamulmnányok közül:

Szabó László: Az inverzmlastrix értel—

mezéséről (Statisztikai Szemle. 1963.

évi 4. sz. 369—393. old. és 5. sz. 463—

475. old.) c. tanulmánya I. ifoikozatot és Dr. Marton Zoltán: A fehérvérűsé—g—

megbetegedések és ahalálozások alaku—

lása (Statisztikai Szemle. 1963. évi 10—

11. sz. 972—988. old.) c. tanulmánya II.

fokozatot nyert.

,,Az inverzmatrix értelmezéséről" c.

tanulmány az ágazati kapcsolatok mér—- legének statisztikai elemzésében és a tervezésben egyaránt jelentős szerepet játszó martrixfogalmnnak és segédtáblá- zatnalk: az inverzmatrixnak mélyreható magyarázata. A gazdasági és matema—

tikai háttér egyidejű szem előtt tartá—

sával, didaktikai igényességgel felépí- tett tanulm-ány bemutatja az inverz—

matrix keletkezését, egyes elemeinek értelmét, jellegét egyszerű modellek, világos, áttekinthető ábrák felhasználá—

sával. Az inverz leszármaztatása során az input-output elemzés alapvető matte—

matilkai formuláit a szerző (közérthető módo-n tárgyalja és tanulmányával hasznos segítséget nyújt mind az elme- ' leti, mind a gyakorlati közgazdászok

számára.

,,A fehérvérűségmegbetegedések és -lmalálozások alakulása" c. tanulmany különböző tényezőkkel (kor, nem, terület stb.) összefüggésben vizsgálja az össz- rákhalandóságon, illetve morbiditáson belül a mind nagyobb számban és gya- korisággal előforduló fehérvérűség (leu- kaemia) megbetegedések alakulását. A szerző eles, (kritika tárgyává teszi a megbetegedések bejelentése (kerűl ta—

pasztalható lazaságokat. Statisztikai módszertani szempontból érdeme a ta- nulmánynak, hogy külön fejezetben fél évszázadra visszamenően részletesen tárgyalja a leukaemia osztályozásának problémáit.

Az 1964-ben megjelent tan—ukuányok közül:

Dr. Theiss Ede: A statisztikai döntés-—

elmélet alapelvei és főbb alkalmazásai (Statisztikai Szemle. 1964. évi 10. sz.

997—1017, old.) c. tanulmánya I. foko—

zatot és

Dr. Zafir Mihály: A kiskereskedelmi ruházati forgalom és készlet összetéte—

lének megfigyelése reprezentatív mód- szerrel (Statisztikai Szemle. 1964. évi 5. sz. 459—473. old.) c. tanulmánya II.

fokozatot nyert.

,,A statisztikai döntéselmélet alapelvei és főbb alkalmazása-i" c. tanulmány a magyar statisztikai irodalomban először tárgyalja rendszeresen és kritikailag a statisztikai döntéseknélet, a statisztikai tudomány ezen legújabb továbbfejlesz- tése alapelveit és alkalmazásait.

A tanulmány nem szorítkozik a dön- tési elvek rendszerezésére, hanem a sta—

tisztikai dömtéselméletnek az irodalmu—

ban eddig nem tárgyalt továbbfejlesz- tését is tartalmazza az induktív logika, illetve a logikai valószínűségeknélet elveinek bevezetése alapján. Ily módon a szerző új megvilágításba helyezi a statisztikai hipotézilsvizsgá'l—at, a repre—

zentativ módszer, a Bayes-tétel, az in—

verz és a szubjektív valószínűség sze- repét az optimális döntéshozatal meg—

határozásánál. Ezúton egyidejűleg lehet—

ségessé válik a statisztikai elemzés költ- ségeinek és a döntés gazdasági követ—

kezményeinek explicit figyelembevétele és megállapítása az optimális döntés- hozatallal kapcsolatban.

,,A kiskereskedelmi ruházati forgalom és készlet összetételének megfigyelése reprezentatív módszerrel" c. tanulmany az áruforgalmi folyamatok területén Magyarországon első ízben alkalmazott reprezentatív megfigyelési módszert mu- tat be és ismerteti a szerzőnek a munka szervezésében és többéves irányításában szerzett tapasztalatait.

A tanulmánynak a minta rétegezésé—

re, a reprezentáció eredményeinek áll- talánosításéra vonatkozó fejtegetései jól hasznosíthatók a gazdasági folyamatok bármelyikének reprezentatív megfigye—

lésenél.

Különösen figyelemre méltó gyakor—

lati hasznosítás szempontjából a tanul—

mányban bemutatott ,,áttételezés"—nek nevezett megoldás, melynek lényege, hogy a nagy számú réteg adatait köz—

vetlen megfigyelés helyett szélesebb ré—

tegek adataiból leszármaztatva állapít- ják meg.

Az 1965-ben megjelent tanulmányok közül:

Dr. Rácz Albert: Az árak szerepe és a forgalmi adó torzító hatása az ágazati kapcsolatok mérlegében (Statisztikai Szemle. 1965. évi 6. sz. 563—584. old.) c. tanulmánya I. fokozatot és

Cseh—Szombathy László — Dr. Andor—

ka Rudolf: Budapesti nyugdijasok (Sta—

932

1965. évi 7. sz. 675—

tanulmánya II. fokozatot tisztikar: Szemle.

700. old.) c.

nyert.

,,Az árak szerepe és a forgalmi adó torzító hatása az ágazati kapcsolatok mérlegében" e tanulmány az árak sze—

repét tisztázza az értékben összeállított ágazati kapcsolatok mérlegében. Az ál- talános kérdések leírásán kivül részle—

tesen ioglalkozik a forgalmi adó szeme- néven. Ismerted az azokban levő for—

galmi adó torzútásánalk lehetőségeit az input—output modellben és az annak alapján végzett számításokban. Gyakor—

lati tapasztalatok alapján határozza Lmeg, hogy az input—output analízis mely területein jelentős és hol hanyagolható el a forgalmi adó torzító hatása. Végül javaslatot tesz olyan módszer alkalma- zására amely alkalmas a bruttó áron

számított mutatok kon—igálására, s ezzel

feleslegessé válik az ágazati kapcsolatok mérlegének forgalmi adó nélküli árakon való összeállítása.

A ,,Budapesti nyugdíjasok" c. tanul- mány a tái'sadsalounstatisztikai vizsgálati módszereket új " ten-ületen alkalmazza.

A szociálgaemntológiai téma feldolgozá—

sánál e vizsgálati módszereket tovább—

fejleszti: retrospektív kévdések segítsé- gével méri fel a nyugdíjazás hatását az öregedő emberek életében. A tanul—

mány mind problémafelvetésével, mind módszertani tanulságait tekintve újat nyújtott a társadalomstatisztilkai im—

dalomban.

Az 1966—ban megjelent tanulmányok közül:

Árvay János: A népgazdasági mérle

gek (keretnemxdszere (Statisztikai Szemle.

1966. évi 8—9. sz. 856———875. old.) c. ta- nulmánya I. fokozatot és

Fáy József: Gazdasági szemkezet és külkereskedelmi hatékonyság (Statiszti- kai Szemle. 1966. évi 12. sz. 1229—1244.

old.) c. tanulmánya II. fokozatot nyert.

' részei közötti kapcsolatokat

,,A népgazdasági mérlegek nemem szere" e; tanulmány első ízben adott osszefoglalo áttekintést a szemleli—abaor—

szágokban alkalmazott né

mérlegszámítások felépítéséről, az ide—

tartozámuérlegek és táblák rendszeréről.

A nyugati országokban alkalmazott nemzetgazdasági elszámolási random- hez hasonlóan a népgazdasági mérleg—

rendszert is egy szimbolikus matrixha foglalta ami egyrészt lehetővé teszi a két rendszer közötti hasonlóságok és eltérések szemléltetését, másrészt meg—

yilágítja a mérlegrendszer különböző és össze- függéseket. A tanulmány bebizonyítja, hogy a szocialista országokban alkalma—

zott rendszer ugyanúgy teljeskörűen összefoglalja a népgazdaságfbam végbe—

menő gazdasági folyamatokat, mint az ENSZ által ajánlott rendszer. Egyben ambam ama is rámutat, hogy milyen vonatkozásokban hiányos e rendezem-mmal kiindulási alapul is szolgál a mérlegrend- szer továbbfejlesztéséhez.

A ,,Gazdasági szerkezet és külkeres- kedelmi hatékonyság" c. tanulmány olyan újszerű mutatószámremdszer fel—

állítását tűzi ki célul, amely a népgaz—

dasági struktúra és a nemzetközi munka—

megosztásból származó előnyök kölcsönös összefüggéseit kifejezésre juttatja. Vizs- gálati módszere mikroökonómiai síkon mozog és a felsőszintű lazaság—vezetés :

számána gyakorlatilag is hasznosítható

— gazdasá—gpoliti'kai jelentőségű -— in—

( formációkat nyújt. A tanulmány ismerteti e vizsgálati módszer emeleti koncepcióját, számítási módszerét, valamint egy 1961.

évre vonatkozólag elvégzett kísérleti szá—

mítás főbb eredményeit.

A Fényw Elek jutalmat Péter György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke.

a Statisztikai Szemle főszerkesztője a Központi Statisztikai Hivatal elnöksége és a Statisztikai Szemle szerkesztő bi—

zottsága jelenlétében 1967. május 15—én.

adta át az irodalmi díj nyelte—seinek.