Az ipar terén az ipari termelés növekedésével együtt el kell érnünk a termékek, további minőségi javulását és a tervnek az áruk valamennyi körére vonatkozó tel- jesítését.
A mezőgazdaság terén 1949—ben a terméshozam emelését, a vetésterületek ki—
szélesítését és az állatállomány általános fejlesztését vették tervbe.
A szocializmus építésének sikerei a dolgozók anyagi és kulturális életszín—
vonala tovabbi emelkedésének valamennyi szükséges feltételét biztosítják.
1949-ben jelentősen megnő a kicsinybeni áruforgalom terjedelme, kibővül" a kulturális és tudományos kutatóintézetek hálózata.
Országunk dolgozói lelkesedéssel és meggyőződéssel tesznek eleget az 1949, évi tervelőírásoknak, mert azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy teljesítik és túl—
teljesítik a háború, utáni sztálini ötéves terv negyedik évének előirányzatát.
J. Gurevics—
Fényes Elek
Száznegyvenkét évvel ezelőtt, 1807—ben született Fényes Elek, az első magyar statisztikus, a forradalmi politikus és irodalmár.
Akik a magyar statisztika történetében ismerősök, tudják, hogy voltak Fényes művei előtt is magyar vonatkozású statisztikai adatokat tartalmazó munkák, ezek
között azonban alig néhány nevezhető kimondottan statisztikai alkotásnak.
Már a XVII. század második felében megjelent egy, az ország gazdasági és köz—
művelődési viszonyaival foglalkozó munka, melyet FröchlichDávid adott ki ,,Medulla Geographiae Practicae" címen. Fröchlich adatait felhasználta később Bél Mátyás (1684—1749) is, aki ,,Notitia Hungariae novae historia-geografiae" című munkájával—.
megteremtette az első statisztikai földrajzot. Bél Mátyás értékes művei részletenként
,1735 és 1742 között jelentek meg Bécsben é s tizenegy vármegye történeti statiszti kai
földrajzát tartalmazták. Halála után az örökösök a könyveket Batthyiány József kalo—
csai érseknek adták el. A Pozsonyból való szállítás közben egy baleset folytán a köny— * vek nagy része a Dunába veszett. Töredékeit a Nemzeti Múzeum könyvtára őrzi;
Korabínszlcy Mátyás János, gimnáziumi tanár, a XIX. század első éveiben vég—
zett statisztikai munkálkodást. Értékes adatokat szerzett, melyeket ma is felhasznál—
nak népkutatók és nemzetiségtörténészek. 1791-ben jelent meg Magyarországon az első, kimondottan statisztikai mű ,,Statistik des Königreichs Ungarn" címmel. Schwart- ner Márton, 29 éves protestáns egyetemi tanár, a szerzője. 1809—ben és 1811—ben a.
könyvet újabb kiadásban is megjelentették. Schwarlner munkájában a közgazdasági és közművelődési viszonyok ismertetése is jelentős helyet kapott. 1802—ben Magda
Páltól jelent meg egy kisebb statisztik ai munka ,,Magyarország és a határő rző katona—
ság Vidékének legújabb statistikai és geographiai leírása". Csaplovics János művei.
már Fényes idejében láttak napvilágot. 1829-ben jelent meg ,,Gemelde von Ungarn". _ 1830-ban ,,Ungarns Vorzeit und Gegenwart," 1842—ben pedig ,,Ungarn und England"
című munkája.
A XVIII. század óta a polgárosodó európai országokban már mindenütt meg—
szervezték a rendszeres statisztikai adatgyűjtést. 1820-ben Bécsben is létesült egy köz—
ponti statisztikai szervezet, mely Magyarországgal is foglalkozott, mint ,,a birodalom örökös tartományai"—nak egyikével. Magától értetődik, hogy a Bécsben működő Sta—
tisztikai Hivatal alig végzett Magyarországra vonatkozóan statisztikai munkát, és amit végzett az rendszerint elfogult, részrehajló volt.
Fényes Elek előtt Magyarországon tehát nem volt iga zi statisztika. Fröchlich, Bél,
Korabinszky művei sokkal inkább voltak történelmi, földrajzi és politikai munkák, ' mint statisztikák. A legkiemelkedőbbeknek, Schwarlnernelc és Csaplovicsnak munkái,német nyelven jelentek meg. Igy a nagy tömegek kezében egyáltalában nem fordult meg statisztikai munka. Az ország anyagi vonatkozású ügyeit az udvari kancellária útján Bécsből intézték, és ugyancsak Bécsben rendelkeztek a honvédelem és nagyrészt a közoktatás felett is.
Fényes! forradalmi meggyőződése vitte a statisztikai tudomány területére. Helyes politikai éleslátással ismerte fel a statisztika szükségességét. Ö maga írja az 1842—ben
35t
'—-—
megjelent ,,Magyarország statistikája" című művének előszavában: ,, . . . Csaknem áttörhetetlen akadályokkal kell küzdenie annak :Jci hazája képét csak tűrhetően is akarja festeni. Illy körülmények közt sokáig kétkedém, hozzá fogjak—e illy hálátlan munká—- hoz . . . Azonban ha erősebb nem áll elő, miért ne álljon fel a' gyengébb ? Tűrjük-e tovább, hogy egyik illy közhasznú ága honi literatnránknak parlagon heverjen ? Nem ; (én részemről . .. eltökélem magamat, hazámnak nemcsak alaperejét, hanem polgári szerkezetét, ,s kormányzását is megismertetni".
Miután elemi és középiskoláit a debreceni kollégiumban elvégezte, Nagyváradra került, ahol bölcsészeti tanfolyamot hallgatott. Innen ment a reform—országgyűlések- tői mozgalmas, főváros jellegű Pozsonyba, hogy itt Végezze jogi tanulmányait. Itt kezdi meg jogi gyakorlatait is. Huszonhárom éves korában feleségül veszi háziasszonya—
nak lányát. A jólmenő ügyvédi irodával rendelkező ifjúnak a vagyontalan német polgárlánnyal kötött házassága nagy felháborodást kelt a köznemesi Fényes-családban.
Az ifjú prókátor gyakran látható az országgyűléseken. Galgóczy Károly, barátja és későbbi munkatársa, az OMGE emlékkönyvébenl) így emlékezik meg Feng/esnek erről az idejéről: ,,Tanulási pályavégzése Posonban épen a nemzet ébredése korára esik. Ekkor indultak meg az ország— és megyegyűléseken a tanácskozások a legszüksé- gesebb politikai, társadalmi és közgazdasági reformok, —— a magyar tudós társaság, a gazdasági egyesület alakítása stb. felett —— mint maga egy későbbi munkája előbeszé- dében mondja : ,,És lőn mozgalom : indítványok tetettek egy új s igazságos adórendszer, örökváltság, büntető törvénykönyv, népnevelés, királyi városi rendezés, ipar— és keres- kedés létesítése 5 megalapítása ügyében. És midőn mindezen előszámlált tárgyakat öszinte megakaránk indítani, megdöbbenve vettük észre, hogy a legjobb szándékkal is keveset tehetünk : mert nem ismerjük hazánkat; adataink, melyek biztos vezér/onalul szol—
gáthatnának, csonkák, vagy épen teljességgel nincsenek".
Megkezdi utazásait és az ország minden részéből gyűjti az adatokat, hozzákezd első nagy munkájának megírásához. 1835—ben Pestre költözik, hogy könyveinek nyom—
tatásánál jelen legyen. 1836—ban megjelenik ,,Magyar országnak 's a hozzá kapcsolt
tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben" című első
nagy munkája. Előszavában ezt írja: ,,. . . érzem, hogy munkám nem tökélletes, érzem, hogy benne számos botlások és hibák fognak felfedeztetni: de azért ki ezeket nyilvánosan javítja meg, az nem engem szégyenit meg, hanem tulajdon hazájának [észen hasznot, mert engem nem hiúság, hanem tiszta használni való kívánás ösztönözvén írásra, azon tudat: in magnis voluisse sat est tökélletesen megnyugtat ; sőt reménytelenül meg lennék jutalmazva, ha hazámfiai munkám elolvasása után meggyőződne'nek arról:
hogy a' Magyarnak, a, többi legelső nemzetek sorába való lépéshez tehetsége éppen nem hibázik -— csak akarat kell . . ." .
1837—ben az Akadémia levelező tagjává választja. 1838-ban a ,,Hasznos Mulatsá- gok"—ban ír feltűnő cikket ,,Melyek a magyar földművelés főbb akadályai" címen.
A hazai földművelés legfőbb akadályát abban látja, hogy nincs közvetlen mezőgazdasággal foglalkozó szervezd, a hitel bizonytalan. Mezőgazdasági oktatás megszervezését ajánlja.
Hatalmas legelők vannak kevés lóval, marhával és juhval. Szárazság esetén ezrevel pusztulnak el az állatok vízhiányban. A belső kereskedelem fellendítése érdekében utak, csatornák építését és a folyóvizek szabályozását követeli. Rámutat arra, hogy a belső kereskedelem megindulásával az országnak igen megnövekednek belső szükség—
letei is. Ennek kielégítésére ipari nagyüzemeket kell létesíteni. Ebben a cikkben teszi Fényes azokat a forradalmi megállapításokat is, melyek szerint a jobbágy sokkal ered- ményesebb gazdálkodást tudna folytatni, ha tudná e's érezné, hogy saját tulajdonában, ki—
zárólag saját hasznára dolgozik. Ugyanis igen gyakran saját munkáját megszakítani kénytelen a robot miatt. Ráadásul még földesurának kilencedet, egyházának tizedet kény—
telen leadni gyenge terméséből. 1840—ben megjelenik első munkájának hatodik kötete is.
Eredetileg hét kötetesnek tervezte. A hetedik kötetet mégis külön adta ki 1842—ben ,,Magyarország statistikája" címmel. A könyv 204. oldalán a következőket írja:
,, . . . semminemű országban, melly boldog 's független óhajt lenni, a, műiparnak hiányzani nem lehet, nem szabad. Főldmíveles a' nemzetnek csak tűrhető állapotot, műipar gazdagságot szerez, miután ez a* nyers termesztve'nyek eredeti értékét sokszorosan felemelni képes. Csu- pán földművelői ország mindég szegény, gyenge és függő maradnnd . . ."
Ugyanennek a könyvnek 230. oldalán rámutat a bécsi udvar törekvéseire, me-
111 ld) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület EmlékkönyVe. Az OMGE kiadása, Budapest, 18836 . o .
352
lyekkel meg akarja fojtani a keletkező magyar ipart: ,, . . .a boldogtalan emlékezetű bécsi kereskedési tanácsnak (Commerzien Rath ) s a trtesti Intendanznak . . . világos terve volt : a' német örökös tartományokat gyári státusokká emelni, Magyarországot pedig részeivel egyedül a' nyers termesztésre szorítani, azonkívül a' harminczadot úgy igazgatni.
hogy a' német tartományok a magyar termesztmények árának uraivá legyenek, "s azok szállt—
tásának mennyisége a' német tartományi földmívelők javára mérsékeltessék, *s így Magyarország a' német tartományok gazdagságának és jólétének forrásává, szóval, miként magát II. József . . . kifejezé —— gyarmati állásba *s viszonyokba tétessék."
Fényes Elek közismert lett a pesti tudományos életben. 1843—ban mint az Orszá—
gos Magyar Gazdasági Egyesület előadója szerkeszti a ,,Mezei Naptár"-t, az egyesület közlönyét. Ugyanebben az évben sajtó alá rendezi és kiadja Erdélyi Jánosnak ,,Nemzeti iparunk" című munkáját. A következő évben az Iparegyesület és Védegylet igazgató;
java választják. Később elnöke lesz ennek az egyesületnek, melynek sikeres működé—
séért Kossuth is sokat fáradozik. Fényes itt megismerkedik a kor legkiválóbb emberei—
Vel. Működése ebben az időben az irodalomról mindinkább áttér a politikára és a függet—
lenségünkért és a polgári szabadságjogokért vívott küzdelemnek harcos tagja lesz. 1 8414—ben a ,,Magyar Gazdá"—ban élesen kikel a magyar nemes maradisága ellen : ,,A magyar nemes mindeddig megvetvén az ipart és kereskedést, csak földhöz ragaszkodik, s ő a legműveltebb, gazdagabb gyárost is földönfutónak tartja, ha annak földbirtoka nincs." Ugyanebben az évben Wildnerhez írt válaszában a ,,Magyarország hátramaradása ügyében" című röpiratában a haladás gátjául négy okot jelöl meg: 1. A nemzet és a kormány közti bizalmatlan—
,ság, 2. az arisztokrácia elnemzetietlenedése, 3. a magyar birodalom és az osztrák—
német tartományok közti vámrendszer, 4. a magyar nemtörődömsége nyelvével szemben.
Még 1842-ben alakul Pesten a forradalmi szellemű fiatal írókból egy társaság, melynek már megalakításában is tevékeny részt vesz Finyes. Ebből a társaságból alakul később Fényes vezetésével a ,,Nemzeti kör".
1847-ben ismét nagyobb statisztikai munkája jelenik meg. A ,,Magyarország leírása" című könyvében erélyesen kiáll a faji megkülönböztetés ellen.
A következő évben jelenik meg ,,A Magyar birodalom statistikai, demographiai és történeti tekintetben" című munkája. Ez a könyv, melynek csak első kötete látott napvilágot, Fényesnek legjobb és legtökéletesebb munkája. Itt már kimerítő adatokat közöl a népmozgalomról is. Tartalmát legjobban hosszadalmas alcíme jellemzi : ,,Rész- letes és kimerítő leírása Magyar— és Erdélyországnak, mely külön füzetben terjeszt elő minden magyar— és erdélyországi vármegyét, kerületet, vidéket, széket; s ezekben járások szerint ismét betűrendben iratik le minden királyi és mezőváros, falu és puszta ; s minden egyes helynek nemcsak fekvése, népessége, nyelv-, vallás szerint, termékeny—
sége, földesura, hanem hol csak lehetett, határkiterjedése (mennyi belőle úrbéri, s mennyi allodialis, mennyi szántóföld, rét, erdő, szőlő sat.), sőt a nevezetesebb helységek története is előadalik".
A tervbe vett és elkezdett hatalmas munkából csak az első kötet, "Komárom megye" készült el. ,,
A forradalom előtti utolsó években alig van olyan ipari vagy mezőgazdasági egyesület, haladó társadalmi kör, melyben Fényes nem visz jelentős szerepet. Kossuth pestmegyei követté választásának Fényes a legfőbb kortese. Kossuth Pécel melletti, Iocsodi lakásán gyakran látja vendégül Fényest, akinél jobban aligha ismerte valaki az országot.
A régóta parázsló forradalmi eszmék lángralobbannak Párizsban. A forradalom híre március 1-én ér Pozsonyba. Kossuth megteszi híres indítványát a felelős kormány- ról, melyet a követek többsége március 4—én elfogad. Pesten a Pilvaxban az új Magyar—
országot tervezik Petőfi, Jókai és a forradalmi ifjak legjobbjai. A francia forradalmi lakomák mintájára Rákosmezőn hatalmas népgyűlést akarnak rendezni. ,,Lesz ökör—
sü'tés, népmulatság !" —— lelkesednek a közvélemény asztalánál. Pető/i verset ígér erre az alkalomra; itt kívánják felolvasni és a néppel megszavaztatni a 12 pontba sűrített forradalmi követeléseket. A márciusi ifjak lelkesedését kicsit lehűti Klauzál, aki a népgyűlést az Ellenzéki Körben kívánja megtartani. Mikszáth írja ,,Jókai Mór élete és kora" című munkájában, hogy a vitában Fényes is az ifjakat támogatja, Végül mégis az óvatos Klauzál indítványát fogadják el. Március 14—én, délután 3 órakor Fényes Elek megnyitja a népgyűlést, az elsőt Magyarországon. mióta Dózsa Györgyöt meg—
sütötték Temesvárott az urak.
Az első magyar felelős minisztérium megalakulása után Szemere Bertalan belügy—
353
miniszter Fényes Eleket bízza meg egy központi statisztikai hivatal megszervezésével.
Fényes a hivatal megszervezéséhez maga mellé veszi Palugyay Imrét, Galgóezy Károlyt, Bajkay Endrét, Jerney Jánost, Erdély csatlakozása után Bárándy Jánost és Kőváry Lászlót. Alighogy hozzá kezdtek a hivatal megszervezéséhez, a kormánynak el kellett hagynia Pestet. A forradalom kormányának és a hazafiaknak a hon védelmére kellett fordítaniok minden erejüket. Fényest is elhelyezik a statisztikai osztály vezető helyéről és a forradalmi vészbiróság elnökévé nevezik ki.
A forradalom bukása után Fényes Csokajon, majd egy gödöllői barátjánál buj—
kált. Amint a szabadságharcosok elleni hajsza alábbhagyott, Fényes önként jelent—
kezett. Haditörvényszék elé állítják és elítélik. Bár csak rövid időre, de bekerül a
hírhedt ,,Uj épület"-be. ' *
Kiszabadulása után Fényes teljesen magára maradt. Régi barátait elsodorta a szabadságharc. Vasakarattal és kitartó szorgalommal lát munkához. 1851—ben jelenik meg ,,Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta körül—
ményesen leiratik." Ezt a munkát régóta tervezte, és az 1847-ben megjelent ,,Magyar—
ország leírása" című művének előszavában a szótár megírását ,,legforróbb régi vágya tetőpontjá"—nak nevezi. Fényes a szótárt minden bevezető nélkül kezdi. Aba magyar
falu az első és Zvoncsin szlovák faluval végzi a helységek felsorolását. Ez az óriási munka Magyarország összes helységeit magábafoglalja. Fényes leírja a községek föld—rajzi fekvését, nevezetességeit,_, a jelentősebbeknél pedig történelmi hátteret is fest.
Igy a könyv nemcsak statisztikai adathalmaz, de még ma is érdekes olvasmány. Az egyes községekről szóló történeteknél meglátszik, hogy az anyagot különbözö források—
ból kapta és hogy némely község —— különösen a történelmi leírásoknál ——- a valódinál nagyobb jelentőséget kapott. Ez azonban csak azt bizonyítja, hogy Fényes minden rendelkezésére álló adatot igyekezett felhasználni. Meg kell még említenünk, hogy Buda város történelmében elbeszéli az 1849. évi ostromot is. Kiemeli a magyar hon—
védek bátorságát és az osztrákokról —— 1851—ben! :— mindenütt mint a magyarok ellenségéről beszél. A felhalmozott anyag gyűjtését minden bizonnyal már a sza—
badságharc előtt megkezdte.
Fényest most már anyagi okok is kényszerítették arra, hogy irodalmi munkás—
ságát még jobban fokozza. Gödöllői birtokát eladja, feleségével és öt gyermekével ismét Pestre költözik. 1854—ben jelenik meg tőle ,,A török birodalom leírása", azután az ,,Orosz-török háború történeti jegyzetekkel", két kötetben. Ezen kívül számos folyóiratnak dolgozik, de ebben az időben anyagi körülményei nem engedik, hogy a hivatásának megfelelő statisztikai munkakörben működjék.
1858—ban az Első Magyar Általános Biztosító Társulat megalakulásakor titkárrá választják és az életbiztosítási ügyosztály főnöke lesz. Ez azonban nem tart soká, mert nézeteltérése támad az igazgatóval és meg kell válnia a hivataltól.
Az 1867-es kiegyezés után, mikor ismét megalakult a felelős minisztérium, fel—
állították az Országos Statisztikai Osztályt is. Fényest nem hívták meg a hivatalhoz, helyette Keleti Károly kapott megbízást annak megszervezésére.
1869—ben megszervezik a Fővárosi Statisztikai Hivatalt is. Fényes pályázik az igazgatói állásra, de ezt sem sikerül elnyernie: forradalmi multját nem tudják elfelejteni.
Utolsó éveit betegen és lelkileg összetörve, az irodalmi és politikai élettől vissza- vonultan tölti. Az Országos Statisztikai Hivatalnál kap néha kisebb megbízatást. Az első magyar statisztikus 1876. július 23-án halt meg. .
Fényes nem kutatta az adatok közti összefüggéseket és munkáját pusztán arra irá—
nyította, hogy honfitársaim! megismertesse azt az országot, melynek szabadságáért készül—
tek harcba indulni. ,,Magyarország statistikája" című könyvének előszavában írja:
,,Hazáját minden hon/inak ismerni szép és hasznos; azoknak, kik a' törvényhozásbai befolyhatás dicső jogával élnek, épen kötelesség."
Fényes statisztikai módszerét össszehasonlítani a kor haladottabb polgári országai statisztikusainak módszereivel helytelen értékeléshez Vezetne. Fényes nagyságát nem alkalmazott módszerében kell keresnünk, mert az egyszerű leíró statisztika. Fényesnél , azt kell figyelembe vennünk, hogy elsőként ismerte fel hazánkban a statisztika szükségessé—
gét és mérhetetlen szorgalmával óriási adathalmazt gyűjtött össze. A ,,Növények országából", az ,,Állatok országából", a ,,Nemesítő ipar" és a ,,Kereskedés" címek alatt összegyűjtött adatok ma is egyedüli támpontként szolgálnak a kor gazdasági megismeréséhez.
Vért András
