10. szám ——728-—— 1941
kal kapcsolatos szociális tevékenységüket és az erre a célra szolgáló bevételeiket és kiadásaikat statisz- tikai táblázatokon és értékes diagrammokon szem—
lélteti. A költségvetések adatait várostípusok szerint részletezi. A székest'ővárosra az összes szociális szükségletek 56'75%—a, a tj. városokra 19'81%, a megyei városokra 23'44% esik. Az összes szociális szükségletek együttes összegéből Budapesten az 1 főre eső átlag 18'97 pengő, tj. városokban 9'93, megyei városokban 6'45 pengő. A mezőgazdasági jel- legű (megyei) városok szociális szükségletei alacso- nyabbak, mint az ipari jellegű városoké. Városi, illetőleg társadalmi téren való megoldására maradt még, mint főfelandat, a szegénygondozás és az anya-
és csecsemővédelem, ehhez csatlakozik az ínség- akció, mint évi esetlegesség. 1908-ban a városok
szociális feladatainak megoldásához 3'5 millió pen—
gőre volt szükség, 1939—ben az ínségakciókkal együtt itt már 33'6 millió pengő szerepelt, vagyis tízszere—
sére emelkedtek a szociális szükségletek. Ezek a számok a feladat súlyosságának jelzői, szerző könyve pedig a társadalmi fejlődés igazi tükör-
képe- Sz. E. dr.
Thin-ing Gusztáv dr.: Sopron házai és ház- tulajdonosai 173446] 1939-ig.
Dr Gustave Thirn'ng: Les maísons et leurs pro- prie'taíres ?; Sopron de 1734 ?; 1939.
Sapron szab. kir. város kiadása.
Publzé par la villa libre royal: de Sopron.
Sopron, 1941. XVIII —§— 293 l. —— p.
A ,,leghívebb város" hálás fia nehézséget és akadályt nem ismerve igyekezett szeretett Soprona régi viszonyait is feltárni. Szülővárosa iránti szere- tete hozta létre ezt a rengeteg fáradsággal össze- gyűjtött adattárt is, melynek azonban csak a mun- kája jutott osztályrészéül, a megjelenése örömét
—— sajnos -— már nem élvezhette.
Sopron város- és családtörténetének páratlan adaléka ez a munka. Adatai egyfelől annak vizsgá- latára nyujtanak lehetőséget, mik-ént alakult a város külső képe, hogyan keletkeztek és épültek ki fokozatosan az egyes utcái, merre és milyen ütem—
ben terjeszkedett a város. Másfelől pedig, miután feltárják a házak tulajdonosainak az idők folya—
mán történt változásait is, nemcsak a háztulajdo- nos-társadalom kialakulásának figyelemmel kíséré—
sét teszik lehetővé, hanem módot adnak arra is, hogy a város egyes családjainak, vagy nemzetségei- nek történetét is nyomon kísérhessük a tárgyalt
időszak alatt. A több, mint két évszázad minden
évének változásait feldolgozni emberfeletti munka
lett volna, erre Thirring Gusztáv se vállalkozhatott.
Csupán 22 jellemzőnek minősíthető, különböző év adatait gyűjtötte össze a város külső falai által
övezett területről és pedig a 19. század közepéig a soproni levéltárban őrzött telekkönyvekböl és vas gyonleírásokból, a századfordulóig a város által kiadott ház- és tulajdonosjegyzékekből, az újabb idökét a népszámlálások házgyüjtőíveiböl, az utolsó évtized adatainak összeállításaira pedig Heimler Károlynak hivatalos adatokkal kiegészített ,,Sopron topográfiája" című munkáját használta fel. Ha a reprezentatíveknek minősített évek közti időben bekövetkezett esetleges változásokat így nem is vehette figyelembe, ez nem írható a munka rová- sára, mert város— és családtörténeti értékét és ház—
birtokstatisztikai jelentőségét a megfigyelt évek közt beállhatott módosulások egyáltalán nem csök- kentik. Az így korlátozott anyag feldolgozása is csak az ő tudása és ismert munkaképessége által legyőz'lietö nagy nehézségekkel járt, különösen a házaknak, illetőleg a házhelyeknek és a tulajdo- nosok neveinek különböző korokra vonatkozó azo—
nosításánál, illetőleg egyeztetésénél.
A feldolgozás eredményeit tartalmazó jelen munkának 5lta—od része abból a jegyzékből áll, amely
a város minden egyes házát kerületenkint, azokon
belül pedig utcák szerinti sorrendben tulajdonosaik—
nak 250 év alatti változásaival tünteti fel. Előszó és bevezet-és előzi meg ezt a jegyzéket. Az előbbi a munka célját, forrásait, a feldolgozás módszerét és nehézségeit, az utóbbi pedig a soproni házak és tulajdonosaik fontosabb adatainak általános ismer- tetését és statisztikai leírását tartalmazza. A mű zárófejezete Heimler Károly által összeállított csa- ládnév-mutató, mely a jegyzék használatának meg—
könnyítését szolgálja.
Thirring Gusztáv e poszthumusz munkája nem- csak jelentősen gazdagítja azt az értékes szellemi kincset, mellyel még életében ajándékozta meg a tudományt és nemzetét, hanem egyúttal követendő példa arra is, miként lehet a levéltárakban elfekvő látszólag holt anyagot —— persze nagy munkával és utánjárással —— további kutatások céljaira használ- hatóvá tenni és statisztikai kiértékelésre feldol-
gozni. ' G, G. dr.
Tyukody Piroska: Fényes Elek,
Piroska Tyukody: Alexis Fényes.
Specimina dissenationum facultatis philosophícae regiae hungarioae universitatis Etisabethinae guinoueeccle- siensis. 202.
Pécs, 1940. 571. _ p.
A magyar statisztika "hőskorában" tudomá- nyunk töretlen útjait járó elhivatottak még minden törvényes rendelkez-és támogatása és hatósági segít- ség nélkül sok időt, utánjárást és még több költ—
séget igénylő egyéni vállalkozással gyűjtötték össze a műveikhez szükséges statisztikai adatokat.
10. szám
Ennek, a magyar hivatalos statisztika kiépítése előtti kornak kétségtelenül Fényes Elek a leg- kiválóbb munkása. Széleskörű statisztikai, gazda- ságpolitikai és publicisztikai munkásságát a tudo- mány és irodalom régen számbavette. Statisztikai kézikönyvek, lexikonok és biográiiák egybehang- zóan mérik fel és méltányolják súlyát és jelentő—
ségét. Önálló munkát azonban Keleti Károlyon kívül senki sem szentelt neki. Épp ezért ügyeimet érde- mel 'I'yukody Piroska doktori értekezésnek szánt kis munkája, mert önálló tanulmányba foglalja a szerteszét található Fényes Elek—irodalmat. Először Fényes Elek meglehetős részletes életrajzát adja, majd vázolja a statisztika akkori helyzetét, kimerí—
tően ismertetve a statisztika munkásait Fényes előtt.
A továbbiakban pedig időrendi sorrendben a leg—
nagyobb teljességre törekedve sorolja fel Fényes minden irányú irodalmi munkásságát, ügyesen bírálva és méltatva mindegyiknek jeientőségét.
Emeli a munka érdemét, hogy közli Fényes mun-
káinak lehetö teljes jegyzékét, külön cikkei és önálló munkái megjelenési idejének sorrendjében, továbbá hogy felsorolja a Fényessel foglalkozó iro- dalmat, végül pedig, hogy bemutat néhány újabban előkerült Fényes-levelet, melyek életrajzához szol- gálnak érdekes adalékul. G. G. dr,
Korponay András: Húsz millió magyart.
André Korponay : Hongrois !, il faudrait gue nous soyons vingt millions.
Magyar Nemzetbiológiai Intézet könyvei, (Szerkeszti:
Antal Lajos dr.) 5 sz.
Liwes (publiés sous la direction du Dr Louis Antal) de l'lnslitut Hongrois de Biolagíe Nationale. Numém 5.
Budapest, 1941. 87 1. —— p.
Szerző az Egészségpolitikai Társaság és a Ma—
gyar Nemzetbiológiai Intézet népesedési programm—
ját: a húszmilliós magyarság gondolatát hirdeti.
Történelemből vett példákkal és statisztikai ada- tokkal azt bizonyítja, hogy a nemzetek felemelke—
dése és számbeli megerősödése között szoros és el- választhatatlan kapcsolat áll fenn. E tétel igazo—
lása érdekében bemutatja Anglia, Franciaország, Poroszország, Oroszország (csak európai), Itália, Spanyolország, Ausztria lakossága számának alaku- lását l4w80—tól 1920-ig. Az összeállítás jól szemlél- teti, rhogyan tolódott el a hatalmi súly a lélekszám növekedése, illetve csökkenése következtében pl.
Spanyolországból Angliába. Majd a magyar törté—
nelemből merített adatok alapján a magyarság számának és hatalmi súlyának alakulását teszi vizsgálat tárgyává.
A magyarság és a szomszédos népek szaporo- dásának összehasonlítása azt mutatja, hogy 6%o—es természetes szaporodásunkkal, a szomszéd népek 12%o-es szaporodásával szemben, a népek versenyé—
ben nem játszhatjuk azt a szerepet, amelyre törté—
———729— 1941
nelmünknél fogva hivatva vagyunk. Keresi azokat az eszközöket és módokat, amelyek mellett egy-két generáció alatt e népek számbeli fölényét kiegyen—
lithetjük. Ez számítása szerint csak 18%o-es termé- szetes szaporodás mellett érhető el. Az átlagos és valószínű élettartam kérdéseinek tárgyalása után azokat a javaslatokat ismerteti, amelyekkel népünk számbeli gyarapodása biztosítható; ilyenek többek közt a biopolitikai szempontok szerint felépített földreform, adórendszer és örökösödési törvény.
Számos szövegközti statisztikai adat és grafi—
kon egészíti ki a kis könyvet. Gy. F'. dt.
Jócsik Lajos: Iparra magyar!
Louis Jácsik:Hongrois! Développez votre industriel
Budapest, 1941. 82 l. — p.
A ,,Magyar Élet" irodalmi kiadó társadalom-
tudományi könyvsorozatában megjelent ez a kis mű tartalmilag és formailag is idomul ahhoz a célhoz, amelyet az említett könyvsorozat maga elé tűzött, nevezetesen, hogy az ,,igényesebb gondol- kodó olvasókat, munkásokat, parasztokat és diáko—
kat bevezesse a társadalomtudomány fogalomvilá- gába, kellőképen tájékoztassa, ítélőképes olvasókká, majd cselekvő emberekké nevelje őket".
A magyar ipar egész történetét —— kialakulásá- tól napjainkig — dióhéjban tárja elénk a szerző, hasonlatokban bővelkedő, színes stílussal gondos- kodva érdeklődésünk ébrentartásáról. Szól arról, amit a régmult beszél, állást foglal népünk ipar iránti készsége mellett, végigtekint iparunk alakn- lásán az Árpádoktól a mohácsi szakadékon át a tizennyolcadik századig, vázolja Európától való el- maradásunkat, magyarázza az idegen iparosok be- telepedésének szükségességét, majd beszámol a ma—
gyar munkásosztály megszületéséről. A XIX. század- ban nekilendülö ipari fejlődésünknek már a mér—
tékéről is fogalmat óhajtván nyújtani, a szerző sta- tisztikai adatokat is közöl, anélkül azonban, hogy azok mélyebb értelmez-ésével az olvasót fárasztani kívánná. Néhány adat támogatja még azt a tételét, hogy ,,az iparosodás keleteurópai parancs" s így jut el a szerző végül a művének címébe is foglalt
buzdításához. Sz. Z.
A. T. !. Kisatlasz.
Petit Atlas de l'Institut de Cartographie de l'Etai hongrois.
Kiadja: Magyar királyi Állami Térképészeti Intézet.
Publie' par l'Instiiui de Cariographiede l'Etat hongrois.
Budapest, 1941. I—VIII. 4—8, 4-176 4—72 4459 1. — p.
A Magyar Állami Térképészeti Intézet ezídén újból kiadta Kisatlaszát. A nagy gonddal szerkesz- tett müben 56 sokszínű és 155 szövegközti térkép van. Az egyes államok ismertetése során, rövid tör- téneti vázlaton kívül, statisztikai adatokat is ad: az állam területéről, lakosságáról, gazdasági viszonyai- ról, közlekedéséröl és idegenforgalmáról. Jó kalau-
