10. szám ——728-—— 1941
kal kapcsolatos szociális tevékenységüket és az erre a célra szolgáló bevételeiket és kiadásaikat statisz- tikai táblázatokon és értékes diagrammokon szem—
lélteti. A költségvetések adatait várostípusok szerint részletezi. A székest'ővárosra az összes szociális szükségletek 56'75%—a, a tj. városokra 19'81%, a megyei városokra 23'44% esik. Az összes szociális szükségletek együttes összegéből Budapesten az 1 főre eső átlag 18'97 pengő, tj. városokban 9'93, megyei városokban 6'45 pengő. A mezőgazdasági jel- legű (megyei) városok szociális szükségletei alacso- nyabbak, mint az ipari jellegű városoké. Városi, illetőleg társadalmi téren való megoldására maradt még, mint főfelandat, a szegénygondozás és az anya-
és csecsemővédelem, ehhez csatlakozik az ínség- akció, mint évi esetlegesség. 1908-ban a városok
szociális feladatainak megoldásához 3'5 millió pen—
gőre volt szükség, 1939—ben az ínségakciókkal együtt itt már 33'6 millió pengő szerepelt, vagyis tízszere—
sére emelkedtek a szociális szükségletek. Ezek a számok a feladat súlyosságának jelzői, szerző könyve pedig a társadalmi fejlődés igazi tükör-
képe- Sz. E. dr.
Thin-ing Gusztáv dr.: Sopron házai és ház- tulajdonosai 173446] 1939-ig.
Dr Gustave Thirn'ng: Les maísons et leurs pro- prie'taíres ?; Sopron de 1734 ?; 1939.
Sapron szab. kir. város kiadása.
Publzé par la villa libre royal: de Sopron.
Sopron, 1941. XVIII —§— 293 l. —— p.
A ,,leghívebb város" hálás fia nehézséget és akadályt nem ismerve igyekezett szeretett Soprona régi viszonyait is feltárni. Szülővárosa iránti szere- tete hozta létre ezt a rengeteg fáradsággal össze- gyűjtött adattárt is, melynek azonban csak a mun- kája jutott osztályrészéül, a megjelenése örömét
—— sajnos -— már nem élvezhette.
Sopron város- és családtörténetének páratlan adaléka ez a munka. Adatai egyfelől annak vizsgá- latára nyujtanak lehetőséget, mik-ént alakult a város külső képe, hogyan keletkeztek és épültek ki fokozatosan az egyes utcái, merre és milyen ütem—
ben terjeszkedett a város. Másfelől pedig, miután feltárják a házak tulajdonosainak az idők folya—
mán történt változásait is, nemcsak a háztulajdo- nos-társadalom kialakulásának figyelemmel kíséré—
sét teszik lehetővé, hanem módot adnak arra is, hogy a város egyes családjainak, vagy nemzetségei- nek történetét is nyomon kísérhessük a tárgyalt
időszak alatt. A több, mint két évszázad minden
évének változásait feldolgozni emberfeletti munka
lett volna, erre Thirring Gusztáv se vállalkozhatott.
Csupán 22 jellemzőnek minősíthető, különböző év adatait gyűjtötte össze a város külső falai által
övezett területről és pedig a 19. század közepéig a soproni levéltárban őrzött telekkönyvekböl és vas gyonleírásokból, a századfordulóig a város által kiadott ház- és tulajdonosjegyzékekből, az újabb idökét a népszámlálások házgyüjtőíveiböl, az utolsó évtized adatainak összeállításaira pedig Heimler Károlynak hivatalos adatokkal kiegészített ,,Sopron topográfiája" című munkáját használta fel. Ha a reprezentatíveknek minősített évek közti időben bekövetkezett esetleges változásokat így nem is vehette figyelembe, ez nem írható a munka rová- sára, mert város— és családtörténeti értékét és ház—
birtokstatisztikai jelentőségét a megfigyelt évek közt beállhatott módosulások egyáltalán nem csök- kentik. Az így korlátozott anyag feldolgozása is csak az ő tudása és ismert munkaképessége által legyőz'lietö nagy nehézségekkel járt, különösen a házaknak, illetőleg a házhelyeknek és a tulajdo- nosok neveinek különböző korokra vonatkozó azo—
nosításánál, illetőleg egyeztetésénél.
A feldolgozás eredményeit tartalmazó jelen munkának 5lta—od része abból a jegyzékből áll, amely
a város minden egyes házát kerületenkint, azokon
belül pedig utcák szerinti sorrendben tulajdonosaik—
nak 250 év alatti változásaival tünteti fel. Előszó és bevezet-és előzi meg ezt a jegyzéket. Az előbbi a munka célját, forrásait, a feldolgozás módszerét és nehézségeit, az utóbbi pedig a soproni házak és tulajdonosaik fontosabb adatainak általános ismer- tetését és statisztikai leírását tartalmazza. A mű zárófejezete Heimler Károly által összeállított csa- ládnév-mutató, mely a jegyzék használatának meg—
könnyítését szolgálja.
Thirring Gusztáv e poszthumusz munkája nem- csak jelentősen gazdagítja azt az értékes szellemi kincset, mellyel még életében ajándékozta meg a tudományt és nemzetét, hanem egyúttal követendő példa arra is, miként lehet a levéltárakban elfekvő látszólag holt anyagot —— persze nagy munkával és utánjárással —— további kutatások céljaira használ- hatóvá tenni és statisztikai kiértékelésre feldol-
gozni. ' G, G. dr.
Tyukody Piroska: Fényes Elek,
Piroska Tyukody: Alexis Fényes.
Specimina dissenationum facultatis philosophícae regiae hungarioae universitatis Etisabethinae guinoueeccle- siensis. 202.
Pécs, 1940. 571. _ p.
A magyar statisztika "hőskorában" tudomá- nyunk töretlen útjait járó elhivatottak még minden törvényes rendelkez-és támogatása és hatósági segít- ség nélkül sok időt, utánjárást és még több költ—
séget igénylő egyéni vállalkozással gyűjtötték össze a műveikhez szükséges statisztikai adatokat.
